Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-16 / 63. (2284.) szám

14

^fttflWíi

NwgT»1^ ar!<0gXA Xtm<i6ás S3 RtKH?T5tG -UtOtJ

problémáik engem is foglalkoztattak s foglalkoztatnak ma i,r. Légiójáéiban példáiul a fényhatások problémája izgat s nagy gyönyörűséget találok abban, hogy mennyi-mentiyi lehetőségié van a szépségek kifejezésének. Festek csendéletet, figurát, tájat, csak éppen portrét nem szívesen. Magam is szeszélyes ember vág-vök és nem szeretem, a mások szeszélyeit. ... És szeretem a végtelen tájak nagy hangulatait ....

(*) IIub«y Prágában és Páriában. A budapesti Az írét írja: A magyar zeneművészet legagiili- sabb doyenje, Huibay Jenő, aki a multiban is mindig folytatott lelkes és hatékony propagandát a magyar zene térhódítása érdekében, e hónapban ismét Európa két nagy zenei centrumában fog hangversenyt vezényelni. Az egyik Prágában lesz, ahol Huibay március 23-án a Smetana-teremben a cseh filharmónikusokaí fogja, vezényelni. Ebben a hangversenyben két kitűnő fiatal magyar művész, Szentgyörgyi László és Kentner Lajos működik közre. Hubay prágai szereplésével egyidejűén Budapestre érkezik NedlbaíL Oszkár, a pozsonyi nemzeti srin- báz karnagya, aki a magyar 'filharmonikusok élén fog egy hangversenyt vezényelni. Nedbai régi ismerőse a budapesti zenei közönségnek: a háboruelőtfci években gyakran járt nálunk a bécsi Tonkűnstler Chrhester-rel, amelynek évtizedeken át vezetője volt. Március 29-éu Fámban rendez magyar hangversenyt Hubay Jenő. Ez a koncert a hatalma® Pleyeí-teremben lesz, ahol a nagy magyar művész egy szimfónikue zenekar élén jelenik meg a párisi közönség előtt. Két fiatal közreműködője lesz ennek a hangversenynek, ás: a nagyteketségii Fteöher Annie és Szentgyörgyi, László, a virtuóz-tudású hegedűművész.

f*) MegnyiK a lóra® nmgyar ssbriesesótt, Lévai tets■fVteitéfiík jefesfh: Márviras 15-<éa ayfflft meg Földes

Demö SEárbtáreutejárnak az egy .havi magyar száwi- gzezón. Hétfőn és kedden Forrná Rózsi vendégszerepel a trásulatnál Földes Imre: Hinrafehiok urak ci - 03Ű drámájában.

(•) A budapesti Opera egy amerfkai darabban. W&támy rmppeé Berwyoria Stefemgejr Ik-es^dbeta egy vigjáíséfeat, Jttueá'yineA GaAa Nágtot » osn*. S®eraője Tnraressoe Ey*». Mand « ibánoan Mtvcmám Bods- peöben. sStetőteg a budapesti. Magyar Királyi Operaháziján. játszódik te. Oeelekménye a Ikóvetkező: Egy amerikai magyar tenonieta minden nőbe szerelmes. Lakásán aranykulcsra járó titkos ajtó van és eam kérésziül járnak he hozzá a primadonnáik, énekesnők, kivéve a feteségót, aki ugyancsak az. Öperafris Ás sranykuks és a tMoos ajtó

feflrtM booyohikfife, kemrodSk és fonódik m kiÉrika, Mnetyoafc vége, hogy a teoceárta eáskArjn m «®oy- feaűawfc, BetemBekotjfm. a tiffioos bejáratot vtesnatér 'feteségófoes, M m Gpenáház primadonnája tee®. A (SwahSMn a bsidwpestá OperaMz tóTsaflgőjót ja a színpadi disztet Az amerákrii magyarok megütköztek, hogy a háree tenordEtát Zaía Pava’-nak hívják és hogy az Operaház igazgatójának leányát Oriná-aiak- A. darab szerint Budapesten csak egy magyar tehetség tojj, est- m egyet Bender Indának tóyják.

(•) Hollywoodi lilinhirek. A nagyotívafi^ nwgvékása — x hangos foltm. Oecál B. de MSSte, a rendező, a minap Jövetet kapott, amely %y naőlt: „ILaíiJsá&am nagyon rofsszabbodoU, oáyBfuryira, hogy évek 6ba nem voűtmtn képéé eratíháni eÉfariéet végigtélivennii.. VétetiteaségMl amáimp egy tévedtem én legnagyobb ceodótkoa^somsa a műsoron tevő beszélő fi&m mindé®, szavát tásatón megértettem. Nem tudom, hogy «« milyen csodának köszönhefiő. de mlndeneseiÍTe a nagyothaSlőik óriási tábora mindig hálós 1/eaz a bangcw Ü&n feátailóíSótjá- mak."* Ebbó! kitűnik, hogy a hangos, iiletre beszélő tffim a mgyotbaSók kőwW. nagy raeretetoek örvend és aéeBsükre lehetővé teszi, hogy egy emriháai előadást, ha csak vásárim is, T*égig étvezhessenek.

(*) A magyar képzőművészet egy francia művészettörténetben. Budapestről írják: Nemrég jelent meg Párisban act Andné Micbel szerkesztésében jnegiodult nagy hiöyészettörténe!cinnek, utolsó kötete — tizenhetedik a sorban. A. világ milvé&zeié- nek ebből a monnmentális összefoglalásából vég- kégip&pn kimaradt volna a magyar művészet, h% el i»m jön Magyarországra két évvel ez,előtt Lőnie Réau. a „Gazette des Beaux-Arts“ szeikeeztője és fel nem fedezi önmaga'számára a magyarságot és művészetét. Réau a francia müvésvetmek Európa, nemzeteinek művészetére való hatását régen tanul- mányozza és tanulmányainak eredményét külön könyviben öeszefogM-ta. A magyar művészet is ebből a szempontból érdekelte eleinte, amfgnem megérezte benne tó is, ami minden egyéb művészettől megkülönbözteti: a.z eredetiséget, azt, ami magyar nemzeti benne. Hogy régi és újabb müvé- szetünk annyira ismeretlen a külföldön, hogy olyan mindenre ki-terjeszkedő óriási méretű összefoglaló miinek, mint a Mjchel-félfl művészet.történetnek eaerlcesztői tudomást sem vetítők róla, abban » magyarok hibásaik. Eteőeonbaa annyiban, hogy Dirvald Komái könyvéig, vagyis két év előt- tig magyar nyelven sem jelent meg összefoglaló története a magyar művészetnek; másodsorban pedig, hogy a tudományos külföldet a magyar részről megfelelő kiadványokkal nem tájékoztatták. Lom® Réatt-aak nagy hálával tartozik a magyar képaőmffivószet tehát aaért a fejosetért, melyet eaámára a fnrncia nagy művészettörténet ofcol- kó kötetébe, Imák- és t>é!~Amerfka fejezete közé beszorított. Alig másfél iv a fejezet és abból is jókora terjedelmet elvesz a bőséges - illusztrációi; anyag. Meg kel! adni azonban, hogy Réau a szűk területen a magyar művészetre vonatkozó lényege® tudnivalók közül mit sem hagyott ki « hogy előadás®, a nagy tömörétéenek oMenére i* végig éréwjetos. Francia tadóstóH ogyesaese® mogísp^ tűt a haMrosoótság; meflyel — a magyar történelemről beesőkre — a magyar ügy meSé AH- Yaimaik kijelentéiig; megyek nagyjeléöóőségűek a magyiasr művészet eredetiségének elismérésé tébin tétéből. Régebbi művészetünkkel aránylag gyomabban végez, mint ár ujaibbal. Érthető, mert túr, ntódál-la- mokban azéterórt emlék anyaghoz, de még a mai Magyarország teriüeéén tevőhöz Ib nőm jutott Me- ja 'hoasáféaraiá A fe*oda hatás kérdése perese éteő- uorixm éniekS, de smos elfog®* módon. Részteto- tJStib tesz előadása, maént ttset&iteacedik ecásadl mttvésseMbikről k«ad beflcélrrf. Itt ngyezóLin semmi jeéetmég sem kerüH el ügyeimét. A magyar épi- tésze-thez épp oly tájék oz-ottan é« helye* itétettel szód hozzá, mint a magyar szobrászathoz. Pollák Mihályt a neoklasszikus építészek eled 6orába helyezi és méltányolni tudja Izsó Miklós táucoló figuráinak eredetiségét is. Amit azután Munkácey- ról5 Pa ál I/ász!óról é* Szinyoi Meree Pálról ir, az

csekély kívétoíleí toljasea egyecdk a msgynr kritika foifogáeávai. KtÖflmfts jekméűeóge* ád neki azonban m, hogy idegen zzakértő beíofyásoéada- Dtai jOU ié és teeo. róía hitvafötot. A rüvM taonk mi®yt sráayfag ige® gsodag kópnnyag dfisaátí. egyebek kötet egy külön keBogewiwe-m^MlBlc*, amely Szinyri Majálisát ábránoAja. Érdamsz erre a körülményre rámutatni, mert ss egé« kötetnek mindöefize hat ilyen, sneliéktete vsa.

{*) Nemzetközi senekongreesnas. Béeria&l jetea- ták, begy m idén nyáron Béosfcen terveaett ünnepi héten nemse^köra zeneko ügrcamiaé rendeznek, I ameáyaek programján eezwtademieyí srskeéőadá- eok is saerepelinek. A kongreaspaaral egyMejttteg a tene és ének-viügszövetoég nemzetiköri sene- irodahn: ídálHitáít rendez, amelyen bemutatják a szövetség világi zoneceamokának építkezési terveit és hirée művészek kéz4rata*t- n Jeanni® Me. Fherson, a* résneít eoenéráMBn- irónő egy cíürikébeai a ..gyengébb nem" sátánt teteo- rolt mégy Icategértitájóról tesz e*ttlüt)ést.. 1. AsoteröL ekük sosem néznwk meg egy fiámét és csapán mások tnende-OTOodáje irtán ikiri-tásáínfiik.. 3. Asoferőí, ekük Aíiilöioidóain. fecsegnék a moaifba® ée a végén becsméiiák a filmet, bár valójába® nem fe tót-iák. 3. Anoteróá, akák mindig ráómek egy brádg©- paadóiere, de egy jó fiám megtekiötéséra sóba Bánosén isdejüfc. A És végöü, ekük a mm ifeépefc habéit asoorah! feiMjsniesriifc és teiemeflife, de sohasem* mrm- dasránBk egyetilen dicsérő e«5t egy jó ifiáBBről, atmetyoeik nevelő Ó5 etófeai hatása vwn. Jetuuxie Mc. Pbereon csípős sorai. íailó® igecsak az anvevilkai hölgyeik esem-pouíjáb6*1, de a magyar hö^yközőn- ftéget legfeljébb csak ikiiriósmoból -érdeklik.

AZ ITAíf-TÁRSULAT MŰSORA R05ÖNYÖN:

VaaérTwp déinfcán: Tonuny é* társa.

este: Szökik m asszony. (Ibwuc^teriót?.)

RIMASZOMBATBAN:

Vueáraap: Nem élhetek mnvsikuMri néíkftl.

Hétfő: Katica. Operett.

Kodd: Katica.

Szerda: Két lány se netán.

Csütörtök: Szeretem s foleaégea. Ofzewtt.

A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Miénk az éjszaka. (Beezélőfikn.) 2. hét. BERÁNEIv óts HVEZDA: Penny kényes helyzetben. FLÓRA: Amerika leánya. (Aimy Omtra.)

KOTVA: A sserelem rapszódiája* (Haogoflfi'kn.) LUCERNA: Pária gyermekei (Utolsó hét) LOUVRE: Amis csodái, (Todomaányos Ifts*) METRÓ: Amerika leánya. (Ancy Owfca.)

RADTO: J>enn7, a hrrfango* iryvéd

A POZSONTI MOZIK MŰSORA máreius I4-—17-ig:

REDOUTE: A tavasz ébredése. (Gitta Rius, Bemh.

Götefce.)

ÁTLÓN: A fehér ördög. (Ive® Skwjudhm, T>H D«- gPtwrer.)

TATRA: Pékár árnyak (BngNrifim.)

A KAMRAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: márritts 10—IS:

1. FÉLTÉKENYSÉG. (Conrad Veidt, Mary Pbifom

éis Pártos Gusztáv izgalmas filmje.) — TI. A TENGER FOGLYAI. (A modem nagy oroezblim.)

Vasárnap jön: A veszélyes életkor, líarí® Michae- kie regénye fiilmeu. (Főszerepbe®: W « R35a, B. Goetzke ée Ásta Nieleen.)

KERESZTSZOREJTVÉNY

A 100. számú keveszbzórcjtvénr

o

VizsZ/inte- mrok: J. Mwt rncg:-/.ünl inag>iii!r knili-1 1.0. K'Hoötővá.roe Tí.'iinnbnrg tőí^zoniiszédHúgálbaii. Cl. \,w holi!í!|>. !vrd'':!.yi fejed v.1c,iti. 0. II:; ílyum a ff>M,! Miiv-énw.I f/vinoűi-ni 22. ElOnmyt ikrvúlö magyar fK>brv. í--: /unLrrri. 11. A íuHm'%-11. ;i vóflőj'át'élrosoUt \ 'riwitoinwíR u<“. i'gyetenni tomáir. 21. A IS. K/áwiidban pf-z1).' Ki. Tiw'ftnühvA 18. LVhn.íl má« r//»-vaÍ\ élH víitógíiirc svobráswnii'üvá'fz. 2Ő. Ilyen kteöl

i doügozík a jkeríbéps. 26. SzüM. 27. Tiffatogalá)»ra hasz- i riáljük. 28. Zár — elJeukezóje. 31. Ige® nagy a | becsülete, lán.yos házaiknál. 33. Mindig keresetit az I iíj-en Viokrti. 37. VaiTsódli — más szőrvsal. 41. Az orosz j tiauácslköztáaTsaság eteő elnöke. 4*2. Váróé, Rómához íköaeL 45. A tengeípaiaibtijáró eaeime. 46. A ,,Cár é« áos“ ciimü opera komponistája. 47. Külföldi ddvaitiuj- ság, 48. Büntet. 50. Bányában van. 51. Kicsinyes. 52. Nagy tó Szudánban. 55. Va'leimely munka több példányban valló eíikészjitéeénél van erre azütoég. 58. Férfinév. 60. Igedn&tő. 62- így mondja a német a imozit. 64. Béjkeffy egyik brtilíliáns Ikis k«banétréfá- i ja . 67. Nagy ed'éary. 68. Laitán s®timrév. 69. Olyan- j ról mondjuk, aiki tigj' beezél, hogy alig érteni a szavát. 70. Egyenlő. 71. Passauuál 'tarköllMk a Dunába. 72. Höliliand város, a Zuáder-'tó partiján. 73. Fémtisztiitáera haSBnálitálv. 74. Elhunyd: világhírű franoiia szobrász. 75. Az „ö!k!ar“ ige ííMgha használt, de azért tehetséges alakja.

Függőleges sorok: 1. 0 a legnagyobb isr « háznál (névelővel). 2. Nem üres, sőt...'3. KényezerL 63‘ótíKakot értüh!< aiaíita. 4. Ágai Adolfnak volit hi- nes Kaaitárfkus alakja ez ;; ^élilűes, költői ho-n!lieány“. 0. Európai álom fővárosa. 7. Közlekedési eszköz.

8. Hegység a Közép-KáirpAtofeban. 10. PáflÖMri Har- vá«b Adáim, 1813-^bó'l való ihnroodaigyOjteménye. 11. Egy prágai napilap neve fanetikimn. 12. Rákóczi víiitéz hadvezére völlt. 13. Igen sok helység neve kezdődik e szóval. 15. Odiiss7»us® og-raiurt találmánya. 17. A lián vaunak:. 20. Magyarul — csinos. 23. Férfinév. 29. Magjaroxwzág hi'íet: vívója veit m — ékezetit szives hazzáaciépzéleféveL 30. Olyan „dannalb", amihez csak egy szereplő kell.

32. Recés eBővértifajta. 3L H«gyl6nc m AJncson-y- Tátrúit/jH délire. 35. Nem szaibnd. 36. Gyiakran így védekezik a vádlott. 38. A 60. vizsaiintes fordntotitja. 39. Menyasszony. 40. Magiya/rul: van. 42. Helyhaki- rozó. 43. A ifoindiiibodibj a: zenei eliőirás rövidilfcéee. 44. Azonos a 71. vízszintes soirxod. 49. Gyógyfürdő Gtráe közetebon. 53. Zsinór. 54. folyam. 55. Ilyen a jég Ibiikre. 56. Magyainil.: pucexáj. 57. A Mátra teginuiga- salbb cswcsn. 59. Régi iliangszep. 60. A hónap közepe. 61. EUJhíunyt magyar költő. 02. Az ábécé négy egy- TTiáButá® kövvtkv'ző betűje. 63. A. jó (kávé, dohány stlb. illalft. 05. Tó olaszul. 66. A pititernő föld.

A mull: számunkban közölt kereszL/órcjlvényiink megfejté-ét és a flijnycilesrk uercif a jövő szerdai számiinkban közöljük.

U -----1«. _

it

i'MJUjvay\ «

Goldberger féle 1IW vendéglő

Kt ónmi épüli GtthRaiua iwktika, htot 1L,

Dloübí tf. 41., főbcjéral * HaStriaká WoML

RUnt&l miffg konyha 1

(•) A poasonyi ToMy K&r Koéály-erifo. Twmmf

bői jelentik: Vasámap, máarám 234c déteáőtt A9. 11 árakor tees * városi Vigadó nagytermében. Kodály Zoftgn nagysaabásu müvének pcnmqt IwmiWá eWedéee. A négy küiftfidl aeneá gócpootokfcop mám* (tearütó tegn*gyobfc afteet okért ezen mgy imtari oaaste-n kivöt a ponsooyá eiőadáose még benratoUn- ra kerütetek Kodály Bgyaneaen enroü da$&b&án9k ngysBÓaván ösBzeo vokális réazei is, ogyhngy * zenekedvelő közönségnek tttrima tesz a telje* műve# megttsmeniáe. Kütönös érdekteseéget ad *s rtőedá*- n«k Nagy Iza'be0énatk, a budapesti opera nagy mtt- véKsnőjénck vendégBzerepteee, aki örme aHerepé- nek öesaee datett énekfi. „Háry J6naew énekssAansR pedig John Elemér ianert bamgveraeny-énekes fo^- ja előadni. Köeresnflikódciek ezeoíkivill még m temert poacooyi énékesnők közöl ezőUő-énelkszántíSkt- k«l Cseniochnó Tocsfous Józsa és Chovanet* Sböger Rózsi áe. A megerőeitebt eaánfóciákius aenekar, továbbá a Toddy-Kör női- gyermek- és &* ismert k»váiS Mnfikssr a Németh L. irtván tanér művészi tcbcM aéveA birtoettna ax előadás magas nsövéteai erinvoem- lát. — A* előadás kánt a közönség körében méri* rendilrtvölá érdek.Iödós arubaóteoctók arotert ás ajánite- txw a jegyeket az elővétel tolyennác. a Soltert cégnél (Hatószfe apu-ueca 4) megszeanemi.

GRAFOrÓQTA"

Grafológia rovattok nagy vwBaáKmgot kaitett oflvaeóinfe körében, Szimos iráspróha. érkezett be faerkeeztősógiiakiie analizálás végett, ami csak azt bizonyítja, hogy uj rovatunk valóban hézagpótló. Sokan Dean értették meg «ion-, bán a tudományos iráselemzéa Hiteacióit. melyeket e hó 2-&i c&feftnkben fejtettünk ki réaiáeto- sen és cigány asszonyos Jövendőmoodást vagy. más kóklerséget vámak rovatvezetőoktöL Ieané teljük, a grafológia, sem egy éh, mint a feiséirlett lélektan egyik segédtudománya^ mely terme- szettudjcmányos exakteággal, meglévő teóriák ás tapasztalatok aJapján meglepő bizfcoiusággaíi tud következtetéseket levonni kézírás aiapján az egyén lelki, jedlemá és testi koasfcrttfceaójáv&í kapcsoSakosan, A grafológia sohasem ük m káspróba tartalma alapján, Itanem csakis m ixáe kfUeöeégeaJől, a vonaá- és be tövem tós egy- fonmaságaiból, vagy kíílÖná>özŐ6égeS?ól. Egé- ■ szén fölösleges tehát, hogy az elemzésre szánt ! kézirat “szép“ témát tárgyai jón.

M. G. Barátkozó é» társaságkedvelő. Éhhaö e szórakozásokért. Érzék enységébea gyakran fb4- megy a megszokott határokon. Az álét szópségeái elsősorban as anyagi boldogulásban keresd és látja. Nagyon rés®tvevő mások nenvedáseü wi&L ■, Közepes nnttveéteégö, ét átes tennésaetes eeee ran.

Ákombákom. Őszinte láiek, ŐSEmtoeégének gy ai^, naa kárát vallja Nem tód. sakteezkední, pózotea. Gondtalan, kiegyensúlyozott telki étetet él, csak hallomásból tudja, mi az igazi szenvedés, örrfe- gyeluiezettsége nem tökéletes, ehhez tuleágosau temperamentumos. Fejlődésképes.

Ebergó’c. Jólétben nőtt fel s ez minden cselekedetében érződik. Szereti a kényelmet, ac eleganciát. Rendkívül nagy gondot fordít külső megjelenésére. Elhatározásaiban rezohit, sohasem ingadozik. Nyiltszivti és egyenes gondolkodású. Szívesen volna szerelmes, de ami a ezerelem tárgyát illeti, nagyon is válogatós. Csapongó fantázia. Erősen szubjektív, csak nehezen tud tárgyilagos tenni

Mária. Kissé kiábrándult s már nem hisz ngv, mint valaha. Amit elveszített optimizmusából, act bőven megnyerte ember- és életismeretben. Sorozatos csalódások érték. Ambiciózus és megbízható. Idegenekkel g/zemben nagyon merev és elzárkózott. Sokat olvasott már, túlnyomó részben wéplro dalimat. Erős jellem. Tipikusan szép nő tehet, akiéri a' férfiak rajongnak.

Védcölöp. Ideges és vérszegény. Súlyos beleg- ! ti égen esett át. Szavait szereti gesztusokkal és mi- i mikával kisémi. Mindent praktikus szempontok \ szerint birál el. Sokat dolgozik s ez szórakozottá | teszi. Imádja a zenét, maga is játszik valamely vonós hangszeren. Takarékos, de nem zsugori. Mű I veit.

Marika. Érdeklődési köre rendkívül-tág. Lüktető i életkedv erős érzékiséggel. Hajlik az ellentmoa-dáe- ra. A tradíciókhoz mindenben ragaszkodók, általában konzervatív természet, aki ismeri, de nem helyesli a modem éteteiveket. Ezit talán esek póaből teszi. Kiváncsi és titkolózó. Hre.

Gyöngyvirág. Nem elég őszinte. Keress a hatásokat. Az irás nehezére esik és fáraertja. Férfias határozottság szentimea\U,!izmuseaJ vegyítve. Hajlamos a házi zearnoskodásna, de azért eeae je, ezi- vo is helyén van. Ideges. Közlékeny tonnéseet. Járt utón szeret járni.

R. I. F. Öntudatos és beképzelt, bár nem ogéenwe

alíuptalanuil. Renilkivül okoe és intoEtgens. Mindem érdekli. Érzelmi élete nagyon szegényes. Gmk gondol kod ni tud, érezni nem. önző. Kedélye künn yen változik. Nincs kitartása. Pénzzel könnyen bánik. Sohasem ragaszkodik sablonokhoz.

R. K. 216. Nehezen tud határozná. Igyekszik mákokhoz alkalmazkodni, ami nem sikerül neki rntev dig. Munkájában alapos óe megbmható. Exteston- ciálie gondjai vannak s ez elnyomj* kedélyéi. Gond 06 és ápolt külső .megjelenés. Tartóik odó és gyakran nem elég őszinte.

Maga csúnya. Cgveskewíl. gyorsan és atópesa-n dolgozik. Nyillszivü, de gyenge az akarata. Tem- perumenttim. melyet, mindig megírni fékezni, Mű- vtdt, nagy az olvasottsága. A kicsinyességig tj*.

1990 nM n, >—üraapt

■rararamiHÉasswHí