Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-16 / 63. (2284.) szám

11 KOMMENTÁROK * Non — Violence, Non — Cooperation, Non — Participation Efc a három léfórditfoatatlah süsó ég a külö­nös forradalmait terveiéi hinduik lelkében és Mahatma Gandhi zászlaján, három szó, ami­ből jelszó és világnézet lett, s valamikor ta­lán megváltja Indiát és a világot. Az első azt jelenti, hogy a hindu szabad­ságvárók diámetrális ellentétben Lenin ta­naival a-z erőszak alkalmazásba helyet a tö­kéletes passzivitás fegyverével akarják ki­vívni igazukat Lenin és Gandhi, két pólusa egyazon vágynak; az első a szadizmus, a. má­sodik a mazohizmus útját választotta az egye­dül üdvözítő útnak. Amióta Havelook tábor­nok 1857-bóu Khampurnál szétverte a si- povok rettentő lázadását, India megtanulta, hogy a fehér ember ellen erőszakkal nem sokra megy. Az angol hadvezér nemcsak egy übercihérnek adott halhatatlan nevet, ha­nem Indiában olyan utálattal él a nép ajkán, mint. valamikor nálunk Haynau neve élt, s elindítója lett ama. belátásnak, amely ma Gandhiban csúcsosodott ki a tökéletességig. Vájjon mit kezdhetnek a gyenge hinduk az angol Maxim gépfegyverek ellen? Elhullnak és a kierőszakolt döntésben feltétlenül ők húzzák a rövidebbet. Más fegyvert válasz­tottak tehát, rettenetesebb fegyvert, amelyet, a Gantamma Budhává .révült Siddharta ki­rályfi vallása adott nékik, amikor az élet teljes negálásáród, az abszolút kikapcsoló-' dúsról, a nirvánáról beszélt. Non — violence, a teljes passzivitás. A lefekvés a sínekre, s nem mozdulás, ha száz vonat jön is. Non — cooperation, non participation, ami az első jelszónak természete® függvénye, az adók megtagadása, a politikai munka megtagadá­sa, s egyáltalán a munkáé, nem baj, ha jár­vány és óhhalál jön, a csendes és a rettene­tes szenvedés, amely ellen ép oly tehetetlen Nagy Británia, mint a Sátán, mert vájjon mit kezd ezzel a néppel, mely nem ad, nem bánt, nem eszük, nem panaszkodik, de meg­hal, ha kell? Elfut a kloakábóí és megtörik, mint ahogy előbb-utóbb kifárad az, aki egy megmozdíthatatlan tömböt akar helyéiből ki­lendíteni. A tűrés é3 a szenvedés mint fegy­ver, nem uj dolog, valamennyi keletről jött forradalom ismeri és így indult a keresz­tényéig is Előázsiában, ne felejtsük el. A keletibb fajtáik ma sem vetik: meg, s valami távolról jövő hasonlatosság van Gandhi ak­ciója — vagy inakciója — és a szabadságharc utáni magyar passzív rezisztencia között, mert az inakció nem más, mint a nem adó­zunk, nem dolgozunk, nem tanulunk politi­kája, amely a múlt század közepén mint va­lami'. lappangó keleti velleitás merült fel hirtelen á Dtma-Tisza táján és — eredmény­hez vezetett. A hinduk évezredes vallása, amely az élet alappillérévé emeli az abszolút tétlenséget, kellő gyakorlatot ad a népnek, hogy az inak­tivitás fegyverét a politika terén is alkalmaz- hajssa. Tűrni senki nem tud úgy, mint a hin­du. Most kamatoztatni akarja ezt a tehetsé­gét. A nép sofcmindent megpróbált Have- lockig és később is, de rámenő játéka örökké csődöt mondott. így érlelődött meg a gondo­lat Mahandas Karamchand Gandhiban, hogy az eddig megszokott politikai fegyverek — az erőszak, a forradalom — helyébe újat tesz, olyat, ami a budhistáik legnagyobb ereje és léb irha táti a n s ága: a passzivitást. A fegy­veres ellentáilást letörik az angolok és rab­szolgáik, a maharadzsák. A hindu forradal­mat a hindu vallás különleges tehetségével kell megvívni, ahogy a tizenkét zsidó apos­tol a passzivitás erejét állította a különben legyőzhetetlen római birodalom elé és már­tírjaival, tűrésével di almaskodni tudott. Indiát csakis vallása mentheti meg az ango­loktól, mondotta Gandhi, mert indokolja és beszugerálja a passzív rezinsztencia óriási fegyverének három főelemét: a non vioilen- ee-t, a non cooperation-t és a non partieipa- tícn-t Gandhi útja nem volt könnyű Indiában sem. Sokáig tartott, a-mig belátásra birta a hindu nép vezetőit és élete nagy példájával bebizonyította, hogy az üdvösség útja csak a sajátos hindu életsémán és vallásos­ságon át vezet. Mint Ázsiában mindenütt másutt, Indiában is két irányban haladt a fölszabaditási töreürvés. Az egyik irány a nyugati kultúra átvételét és feldolgozását ál­lította célnak, s úgy érvelt, ha a hinduik él­érik a nyugati népek nívóját, akár a fegy­verek rafinériájával, akár automatikusan fölszabadulnak. Ezek a reformok Japánra hivatkoztak. Vezérük az 1920-ban elhunyt nagy Tilak volt, akit Gandhi Is tisztelt és magánál százszorta különbnek ismert el. Máig sajnálja koai halálát. A másik irány — Kossuth iránya Széchényi reformjaival ezemben •— a forradalmat és a tiszta erő- rwakot hirdeti. Példaként lebeg előtte az orosz bolsevizmus, Ázsia népeinek másik mgy felszabadítója, s tagadhatatlan, hogy ennek a rendszernek Kalkutta és Bombay felvilágosult munkássága, között rengeteg híve van. Az angolok pusztán ezzel az irány­nyal szemben lépnek föl erőszakosan, s máf is letartóztatták vezérét, Jatindra Michari Sen Öuptát, Kalkutta, polgármesterét, aki éveket töltött Moszkváiban és felesége angol nő. A harmadik irány Gandhié. Ma ez áll elő­térben. Gandhi nem fél az időtől. Nem a mának dolgozik. Tudja, hogy évtizedek kellenek, amaig a vallás fegyvere, a passzív rezátszten- ciia, hathatóssá válik. De akkor lebirhatatlan, mint természetszerűleg mindaz, ami csökö­nyösen megmarad, s Gandhi szeret a nagy •példára utalni, a kereszténység keletkezé­sére. Naggyá csalf az nőhet, ami kicsiny, de csiráiéit magból származik — s ez a mag Gandhi iskolája, ahonnét most hetven em­ber elindult, hogy énekszóval megdöntve Nagy-Bnitániát, Donkihótéria? Tényleg olyan mulatságos epizód, mint bizonyos angol körök felfogják, akik nem félnek Gandhi vallásos megmoz­dulásától, s legföljebb annyiban tartanak tő­le, amennyiben a másik — a kommunista — szabadságmozgalmat készíti elő közvetve? Egyelőre az angolok sem biztosak, s Gandhit úgy kezelik, mint az utolsó lovagot, aki tor­nára indul. Amikor a szent kivonult a for­radalomra és százezer „éhes lázadó'" gyűlt össze Ahmed abad uceáin, a harcias népet angol forgalmi rendőrök tartották rendben. A harcias nép az uceákon csak balfelé ha­ladhatott, mert igy követelte az előírás — és haladt is — a harcias népet angol kato­nák óvták meg attól, hogy agyoneyomja egy­mást, angol saanáiécek és íiímoperatőrök ordítoztak és követ élődztek a szentek kö­zött, mig a menet rendjét Gandhi két szárny­segédje, az angol Mister Reynolds és Miss Sladie szabályozta. Az angol is, a hindu is ^jaw _ abídáng peopáesT törvénytisztelő nép, s nem szívesen vét az. előírások ellen még a forradalomban aem, ami — valljuk be — komplikálja a helyzetet. Egyrészt azért, mert a hinduk nem hajlandók minden elszántságuk ellenére megsérteni az elő­írásokat, vagy egyszerre legfeljebb egyet s nem valamennyit, másrészt, mert az angolok pontos jogi indokolás nélkül nem hajlandók börtönbe vetni a forradalmárokat, bármeny- < nyire tudják, hogy rossz fába vágták fejsze- j jüket és jó volna elejét venni a bajnak, így i azután Gandhi szabadon járhat és hirdet- j heti a non violenoet. Abban a pillanatban, amint a tengerből j sót állít elő és megtöri a monopotlinmot, ki­hágás miatt letartóztatják. A forradalmárt, ! a szentet, mert engedély nélkül sóval keres­kedett. Az európai előtt szánté érthetetlen az indok és az eljárás, Indiában óriási ak­ciót jelent, s az aktív bátorság non plufe ultráját, mert valaki meg meTbe szegni a meglévő törvényt és sót gyárt. Ekkora de­monstrációt alig bir ed India forradalom nél­kül. Több az, mint százezer passzív halál, 'dögivész, pestis, börtön, akasztófa. A hetven ember elindult, hogy megtegye •a hallatlant. Az elindulás a lovagiasság ösz- &zes kellékeinek betartásával történt, Lord Lrwin és Gandhi valóban úgy búcsúztak el, mintha a trubadúrok középkori világában élnének. Mindkettő gentleman, mindkettő oxfordi diák volt, s tudni kell, hogy Gandhi, a porbandarí miniszterelnökök utódja, a gaz­dag és magasrangu, nem indult meztelen aszkétának, hanem elegáns angol ügyvéd­nek, aki 1888 szeptemberében, tizenhétéves korában azzal érkezett meg Londonba, hogy soha vissza nem tér Indiába. Nem is került vissza, csak 1914beo, de máskép, mint gon­dolta. Közben huszonhárom évig Dólafriká- ban ólt, ahová a véletlen vetette s véletlen volt, hogy az előkelő hindu ügyvéd, akit Am-j EagWsb j : iJas IPa jobb szövete. Minden jobb szabóságban kapható Ügyeljen a beseött védjegyre! gálában és Indiában mindenki becézett, a kétszázezer délafrükai hindu kuli köze ke­rült Látta nyomorukat a saját bőrén érezte a megvetést amivel Smuths tábornok a szí­nes bőrűek et sújtotta, s elhatározta, hogy sze­gény elhagyott honfitársainak vezetője less. 'Akkoriban évi 6000 fontot keresett de lemon­dott mindenről, munkásnak állt szenvedett börtönben ült havi 3 font bérből tengődött forradalmakat szított, ellenállást szervezett, s végiül győzött: Défafrikáíb A eltörölték a* idegeneké sújtó kivételes törvényeket Gandhi visszatért Indiába, & még angol párti volt A háborúban Anglia mellett harcolt mert a 985.000 Európába, küldött hindu ka­tona. fejében azt remélte, hogy a háború Után India megkapja az alkotmányt, a. Hiúd 'Swaraj-t, mint Londonban ígérték a vesze­delem pillanataiban. Negy-Británia nem tar­totta be a szavát és Gandhi 1919-ben a csaló­dottak, a forradalmárok élére állt 1922-ben bebörtönözték s a börtönben belátta, hogy Indiát egyedül a vallás tanai tagadhatják ka 'Anglia karjaiból. A non-violesooe, a non coo­peration és a non partieipatiott, Amikor ki- 'szabadüLt levetette európai ruháját iskolát alapított, s mivel kiskorától vallásos volt. s ’Délafrikában bebizonyította, hogy türelme és ‘szeretete végtelen, csakhamar másodszor is megnyerte a hindu nép bizalmát Most hetven apostol generalis3zimuá8s&, Útban van Jalapur felé. Útban van. hogy a hindu vallással, gyengeséggel és türelem­mel megdömtse Nagy-Rritá-niái t fülgob, Ellentétek a francia kormányban a Rajnavidék kiürítése kérdésében A franciák is ratifikálták a Yoang-szerzüdést — Ellentét lardieu és a reakciós miniszterek küzStt MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Nyugatról melegebb légáramlat indult Köaépeurépa felé, minek következtében valamivel melegebb idői várhatunk, csapadékkal. Párig, március lő. Taráiéi! francia mi­niszter elnök arra kérte MáLvyit, a pénzügyi bizottság elnökét, hogy keddre hívja össze a bizottságot és kezdje meg a Yoiumg-tetr- vezet és a hágai szerződés ratifikálásának előmunkálatait. A kamara plénuma elé a jóvátétel! törvényeket a jövő hét közepe- táján bocsátják és március 25-én megkez­dik vitájukat A kormány elhatározta, hogy a ratifikálást legkésőbb április 10-ig- nyélbeüti, mert a német jóvátétel! fizetsé­gek első részének mobilizálása julius else­jéig csak igy következhet be. A jóvátételi bank legkésőbb május elsején megkezde­né munkáját. A szocialista Popuíaire sze­rint a tegnapi mini? ztetríanácscn szóba ke rült a rajnai megszállott terület kiürítésé­nek kérdése is, de Briand távolléte miatt természetesen csak futólagosán, A reak­ciós miniszterek állítólag azt követelték, hogy a kiürítést a szövetséges hatalmak csak akkor határozzák el, ha a Young- ter vezetet nemcsak Németország, hanem valamennyi más érdekelt állam is ratifi­kálta, Ilyen körülmények között az év rége előtt &só sem lehet kiürítésről, ami ujbóí elmérgesitené a. német-francia vi­szonyt, Tardieu állítólag hevesen kikéit a reakciós miniszterek akadékoskodása el­len. A kényes kérdésben mindaddig dión teni nem lehet, amág Briand és Tardieu vissza nem érkeznek Londonból, de a hír német nacionalista körökben máris óriási nyugtalanságot okozott A romániai községi választás a kormánypárt győzelmével végzádütt Erdélyben a kormánypárt a magyar párttal egyesülve tudott győzelmet aratni kaptak. Szatmáron a 'magyar párt és a kor­mánypárt, közös listája 7886, a liberális párt és az Avaresou-párt listája 1145 szavazatot kapott. Nagyszebenben a kormánypárt és a szászok közös listája 7034, a liberális párt 928 szavazatot nyert. Kolozsvárott a választások .meglehetős nyugodtan folytak le és csupán ki­sebb incidensek fordultak elő. Kozma és Mun- teán egyetemi, hallgatókat, akik hamis válasz­tási igazolvánnyal akartak szavazni, letartóz­tatták. A magyar párt, a kormánypárt, a .szo­ciáldemokrata párt és a cionista párt közös blokkja 6843 szavazatot, a román blokk 2435, a munkanélküliek listája 533 szavazatot ka­pott. Bukarest, március 15. Tegnap folytak le Ro­mániában a községi választások, amelyek a kormánypárt győzelmével végződtek, de ez a győzelem már nem volt olyan fölényes, mint az előző választások során, Az ellenzéki pártok általában előretörtek. Bu­karestben öt kerület kivételével a községi vá­lasztások eredményei már ismeretesek. Esze­rint a kormánypárt 20.692, a liberális párt 12.552, az egyéb polgári pártok 4291 és a szo­ciáldemokrata párt 1686 szavazatot kapott. Az egyik szavazóhelyisé& előtt Roska, az. Avarescu-párt egyik kortese, agyonlőtte Ru- cescu Tódor kormánypárti választót. A gyil­kost letartóztatták. Ezenkívül számos kisebb incidens történt, de a rendőrség mindenütt idejekorán közbelépett. Az ókirályságban egy-két kerület kivételével a kormánypárt győzött, néhány helyen ab szolul többséggel. Kolozsvár, március 15. Az erdélyi válasz­tásokon a kormánypárt csak a magyar párt­tal egyesülve tudott győzelmet aratni. Aradon a liberális párt 5611, a kormány­párt a magyar párttal együtt 4267 szavazatot kapott. Nagyváradon a magyar párt, a kor­mánypárt, a szociáldemokrata párt és a, cionis­ta blokk egyesített, listája 5934, a dolgozók pártja 2384, a polgári blokk, pedig 1120 szava­zatot kapott. Temesváron a kormánypárt, a magyar párt és a szociáldemokrata párt egye­sített listája 7577 szavazatot, a dolgozók blokk­ja 3531 szavazatot, kapott. Marosvásárhelyen a magyar párt és a kormánypárt közös listája 2882, a kommunista párt 15Ő8, a Bernády-frak- ció és a szociáldemokraták 1.161 szavazatot Szombaton késfi este hirdetnek ítéletet a nagyidat apagyilkossági hünpőrben Kassa., március 15. (Kassai smrkembo&é- giin'k teledónjelenibése,) A kassai esküdtszék mad főMrgyaiásán folytatták a tanuiMhailgá- tasokat Komjiátt Pál nagyidaí legény ajpagyiL koseágá bümperóben. A bíróság Mhallgatte Zsécsek, Eréig és Machacsak esendörőrmes- teretket. MaelhácseJk csendőróirmester -szerint a vádlott mmden felindulás nélkül, nyugod­tan beszélte el a osendőrségen a véres ese­ményt, sőt utána nyugodtan, aludt reggelig. Zsácsak és Krecs őrmesterek elmondották, hogy amikor Sttanisatő István és Sdhusztesr János figyelmeztetésére kimenteik a bűncse­lekmény színhelyéire, Komjjátáék kapujába® találkoztak Romjáéi. Istvánnal, a vádlott <jgs- csévél, aki kérdésükre kijelentette, hogy nem történt semmi és nincs semmi baj, Valótlan tehát Komjátt Isttájnnak az a vallo­mása, mintha a gyilkosság idején, nem tartóz­kodott volna otthon. SzÜaJbej dr, és Strimpl dar. törvényszéki orvosok adták elő ezután szak- véleményüket, mely szerint huszonnégy fejszecsapás érte m öreg Kom- félét, amelyek közül négy ütés mér a beütő- vetkezett halál idén történt. Romját! József, a vádlott testvefföocse etetm- dotta, hogy apja izgága, gonosz ember volt, aki űtotte-verte egész családját, több ízben fejszét és vtasvállát emelt reájuk és .megölés­sel fenyegette őket. SdhuBater Margit hason­lóképpen valllott,. A vádlott édesanyját, özvegy Koátjáitónét vallomására ma. eskették meg. A® öreg asszony pótlólag elmondotta, hogy affi urát húsz évvel ezelőtt egy Ízben 'két hónapa fogházra Ítéltei, miirvél. verekedés köziben le­harapta egyik barátjának fülét- Ezzel a bízó- nyitási eljárás véget ért. A. táigyalás lapunk zártakor még Lafli, ítélő! mák a késő eeM órákban várható. — Véres verekedés a kassai ügyészség fogházá­ban, Kassa,? szerkesztőségünk telefonálja: Ma, regk gél a, kassai ügyészség fogházában a foglyok kö­zött véres verekedés tört ki, melynek során egy Seemarm József nm? fi foglyot Ókvmdaralbfoa/! össze­szurkáltak. Seemannt egy azurás az oldalán, egy !>ed'ig a ■vállán érte. A súlyosan tebesüít foglyot. I kórháziba. száMitottáik. iALTEHBEliER Gyárfeleiiehs Budapest - Kollee Pieitany FIST - TJSÍT1T MOS Központi Ű2em címer Haltenbcrger Festögyár, Kosice 2. _i>iiw'iyi iiiühmhhi" m ■ i timr"-~■' » — A. „hősí halott14 hazatér. Duniasaerdiaihielyről írja 'tndóedtón'k: Edkel Jóasef diunaihiidiafiá lakos a vi- lágbáboaru első h'őmapjábain bevomutt katonának és az orosz fportira [került. Néhány bét tnutva a Jiarti • gondozó ÓPbesiltelJte Edlísl feleségét, hegy férje egy ütközetben hősi hálái halit. A ikiővetkezc) hániaipek- 'ban a gazdag öizvegy portáján egymásután kopog­tattak: a kérők, de ő (mély gjássálban es 'bánaiiában liaTlkini sem íikart a {érjbeamenetefliröl. Tavaly em- lét-oosizTiopot állították Dxmaliiid'asdon az elesett hő- sökineHi és a niárványtáblára Eakei! József nevét is bevésték. Az elmúlt 'napokban a bús hadi özvegyinek levelet, hozott, a posta. .A levél Szibériából jött és eliesettneik hitt férje itta. RzöMe bü életepárjavai, ihogy életben van és ikffllenc társával együtt' hazajvá- gyük, csak: küldje eil mielőtt, az íillletöségi biiaonyiitvá- nyát, amelymek. segitségéveil arautiám könnyem haza jut. Ajz Eckiel -portán kDimondhatattian örömöt okofsotl a várattan életjel és nagj^bairt folynak az elek- .wzü- i letek a teaa*émö „ihöéí hatott“ fogadtatására.

Next

/
Thumbnails
Contents