Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-16 / 63. (2284.) szám
2 wü wjedtótíd folyamat csak egészséget hozr- bal, különösen Ina hátvédként olt állanak a ha rmiuoévetieík. Oly benmiészetos igazság er>, mint a március örök igazsága.-0Saemnüniv tehát célját énzöai és célját telidén rajta a magyar jövőn. De nem kevesebb figyelemmel kell rajta függnie a jelenen is, mert vaainak betegségei és fogyatékosságai. A kisebbségi élet gyors rétegeződ鮩 természetszerűleg sok salakot hozott felszínre. Sok a talmi érték az első sorokban is, sok az élősdl, akik a hivatóttságot és irátermetbsé- get az intrika magas iskolájával igyekeznek pótolni. Ezektől a mindig saját hasznukat néző bajkeverőktől és zavarosban halász?ő(k- lól, akik káros munkájának közöni'böeiíéae sok jóhaszmu munkára fordítható energiát von el meddőn és haszontalanul, végre meg kell tisztulnunk. Ma már van hozzá elegendő erőnk és a nemzeti erjedés tizenkettedik .márciusa elért .már odáig, hogy ezt az operációt könyörtelen hl végrehajtsuk. Az evolúcióval nem lehet alkudni. Itt csak engedelmeskedni lehet, ha csak neon akarunk nemzeti életiünk drága és nagyrahiva- tott vitalitásával gyáva kompromisszumokban elsikkadni. Tisztítana' kel] és ózont hozni, Nemes értekeinktől — ahogyan az irodalomban. is enre van szükség — a salakot külön kell választani, mert ha ettől a bátor lépéstől idegenkedünk, úgy aranyunk is veszendőbe megy! A. magyar március, a mi márciusunk megújhodás csak úgy lehet, hogy ha jő kertész módjára magyanságumkért dobogó magyar szívvel, de kötelességeinket hidegen fölmérő ésszel, kimegyünk a gyümölcsösbe és a nemzet életfájának védelmében pusztítják a hernyót. Egyszerre tisztább lesz a horizont és biztosabb a munka. Az erjedés arra való, hogy kiküszöbölje az ártalmat és tisztán megtartsa azt, ami az életet tovább vinni hivatott: az olyan humusz, amelyik megtartja a maga miazmáit, nem teremhet teljes és egészséges gyümötSemmi ofeonfc. hogy ítélünk a márettisWL A fÖM alatt nyüzsgő élőedleket kifordító ebétől, a becsületes, MajniveHá'M boronától, mert eeefc s% éle*, a iNMuengő taramt M«r»nwsz hangszerei. Ssald/tsuk föl meölÜJíkftn a köntöst és tart- vhk nefei szívünk**; Március csókjának: mi élni akarónk, ott több életet akarunk, mf jőbbah afearank Jentri, mert magyarok vagyunk és tttszörft * magyarság elMvatott hcSnopjábaM. A könyvrazzia után a vizsgálóbíró folytat eljárást az 1918 után megjelent könyvek vevői ellen CSILLAG ALATT * • A nagy férfin emlékezete. Élete Imbolygás volt a hasznos tévedések éa a haszontalan igazságok között. Az előbbiek felülkerekedtek. Ma szobor hirdeti dicsőségét. Komárom, március 15. (Saját tudósítónktól.) A könyvrazzia alkalmával Komáromban több közkönyvtárban folytattak razziákat és azokból elvittek olyan könyveket, amelyek 1918 után jelentek meg. Most a komáromi törvényszék vizsgálóbírója sorra kihallgatja azokat a könyvtárosokat, akiknek könyvtárában ezek a könyvek megtalálhatók voltak. Persze az, hogy ezek a könyvek mind Pozsonyon keresztül jöttek be a köztársaság területére, tehát legális utón, ma már tia év távolságában igen kevéssé bizonyítható. Azonban, biz mink kell a pártatlan bíróság fölfogásában, mely remélhetőleg nem fog rendtörvényes ügyet kitenyészteni abból, ha például a ,golyós csapágyakéról szóló szak könyv egy-egy magyar köinytárban benne volt, mert az a könyv igen messze áll attól a szellemtől, amely elé a huszadik században is vámeorompót emel a túlzó nacionalizmue. Eddig még a kis munkaprogramban sem tudott a nagykoalíció megegyezni Müven módosításokat követelnek az agráriusok a lakástörvényben? — Mégis életbeléptéik a tartalékvámokat — Prága, március 15. Ismét elmúlt egy hét j anélkül, hogy a kormánytöbbség az ugyneve-? nett kis koalíciós programban miegegyeaett volna. Két egészen jelentéktelen gazdaságiJ javael alton kívül egyéb törvényj^vasilat nem kész. A tegnapi mMsztertamáctsou tárgyalták a giaibouavámípótléfcrál, a lákástörvény meghosszabbításáról, a régi nyugdíjasok nyng- dájjegyenjogiusitásáir^ és gemtó rendszer módo- sóiásáról szóló javaslatot. A fÖLdmdvelésügyi. nttawsrténíum a tartalék- vámok bevezetésének mikéntij'ét úgy képselk hogy ehhez alapul a prágai értéktőzsdének öt éves átlagártól várnát veszik. Miután azonban a gabonaárak még továbbra is csökkennek, a földnrivelésügyi mánisaténiuim egy olyan formái keres, amely eléggé eiLasatóikufs vofiiML hogy a jövő törvény a mea^gaadaeági agjOkségHetekre tekin tett tel lehessen. A kormány tehát a tarfc&IékjvátDok kérdésében még mart sem Jutott végleges snegegyegséftre. Hasonló a baljáéi a tekóvédeími jamaflflahtaS. A* agrárpárt nagaezkodifc ahhoe, hogy «®t ® törvényt négy pociiban módosítsák. A módosítások ezek kmtéctek: « hárttdajdonos pátSkás némi igényt tarthat tokáéra, saját vagy germekei egoira, m régi lakások lakbérei omeiketAk legye- amit, « négyeoobásnáí nagyobb lakásokat és olyan tokákat, akiknek sedeever korom ért jövedelmük van, vegyék ki lakővédeéern j idői, azonHvüí a résménytársaságokat «s j kt akarják várná a törvény kedvezményei ofcK. A ikonmány a tegnapi mámsztortanéjeaoffi az ag-1 rárpárt támasztotta nehézségek miatt nem is tárgyalta a lakóik védelmének kérdéséi. Nem történt végleges döntés még a régi nyugdíjasok ügyében sem, sőt a gentt rendszer Módosítását sem tudták véglegesen tMséémL V/dóvvinü, hogy a képrtselAház keddi ütésén végre benyújtják a tarkdéhvámjavas- kútotA kormán ykörökben remélik, hogy l«gfeó-j eőbb szerdán ikerül a partasuestt elé a lakévé- dettm norvella. A tárgyalások igen nehenen bateachmki előre, úgyhogy a kormánypArtok egy hónap-: ra szóló maH-ifeftprograwixri sem tódnak ; ná a nemzetgyűlésnek, A képvfeedöháa ennek folytán e héton osaik két íörvényjarvaalatot fog attutéera. A szwniJfuc plénuma egyá&alá- 'ban. nem fog ülésezni, meri hétfőn délután megkeadődnk a szenátus pénzügyi bttwttságá- haa a kődtoégyetésá vébe, amóLy a Jövő héft aoomibatjáo be fog fejeződoi, A szenátus már cdns 22-én vagy 23-án keséi meg a ktiUteég^6Öfí38Ö. * A művészi zsenialitás igazi ismérve: az a valami, and az esztétikai elemzés után a boncasztalon marad. ♦ Nincsen igazi bölcsesség a test, a szellem ée a lélek nyugalma nélkül. * Egy irodalmi per margójára; Költeni annyi, mint eleget tenni a kiadó sürgetésének, * Egy jó verskötet fölé: után költés tűse. * Ne szídd a spleent! Ha nem lenne, vájjon élt volna-e számunkra Byron a ha nem élt volna, tudó óke, milyen határtalan az élet játéktere. * Pindaros: légy azzá, aki vagy. A zsidó: nem merek. ♦ Stendhal a sarlatánság századának nevezte a XIX. századot Dicső XX. század, minek nevezzelek? * Leninnek és MtsssoHnhrek közös tanfídmca- tere volt: Georg SorcL ♦ Párbeszéd Bismarck és Lassaüe között Bismarck: Ha ön karriért akar csinálni, földbirtokra és csúnya feleségre van szüksége. A birtokra, hogy felüditse gondjaiból, csúnya asszonyra, hogy lehűtse viharzó temperamentumát Lassaüe: Nekem inkább a város ás a szép asszonyok kellenek. Bismarck: ön azt akarja mondani, hogy boszuságra és extázásra van szüksége? Ezzel csinálhat oppoziciót, de nagy politikát nem. Lassalle: Vonja ki belőlem az extázás és a gyűlölet zsenijét s mi marad? Blsmraek: Az AH géméi ne Deutsche Arbefter- v erein. * A Plató szocializmusa: a boldogsághoz mindenkinek joga van, az uralkodáshoz csak a legjobbaknak, A A vllághábom első halottja — Irta rátából Kosztolányi Dezső — az „én“ volt Tetszhalál, — legyintenek az individualisták éa kirángatják az *éna-t koporsójából. Tetsv élet mormolják a kollektivisták éa visszagyömöszölik az „éntí-t a koporsóba. Ezt a játékot, ha úgy tetszik, a művészet nagy válságának te nevezhetjük. Erdélyi László. Cí méü£em véletlen!... = fí^GWWy", ictas y u r a n yi miKlo (« Gálbar magára maradit. Teliké mélyéig megreuditotte a szegéay asszony sorsa. És amellLett eszébe jutott, hogy Kláriika helyeséin é-e, hogy ilyen nagy feszeget áldoz egy elzüllött ember kaszinói becsületének megmentésére. Bizonyára ő sem ellenezné, csak eszébe jutna, hogy Szinayinéról vele kaipcso- latban sokait beszélnek a társaságban és ez nagy fájdalmat Okozna néki. ügy határozott, hogy éppen err# való tekintetted titokban tartja az egészet. Másnap a bankjából kivette a pénzt és hazavitte. Becsomagolta és megcímezte Szinay Gyuláné nevére. Magam viszem el a szegény teremtésnek — goudoflta hirtelen eJérzéke- nyedésében — hadd lássa, hogy tisztelem benne az úri dámát és a boldogtalan anyát. De előbb levelet iirok Klárikának. Mindennap irt neki. Megírta a levelet s aztán felhörpintett egy csésze teát. Ezalatt .meggondol In a dolgot, hogy nem. mégsom maga viszi el Szárnynak a pénzt. Hátha kínos volna ez. a közvetlen jótékonykodás mind a kettöj'Qlk részére. Inkább elküldi az inasával. De akkor néhány sort ie kell írni a küldemény mellé. Leült és elővett még egy levélpapírl: „Drága Barátnőm, kimondhatatlan fájda- lomniail és részvéttel érzem én is a maga szerencsétlenségét. Az Mén óvja meg minden további megpróbál tatástól. Ha rajtam múlnék, ha tehetném, magáit is, a drága 'kis gyermekeit is egész életére szeretném biztosítani, de hiába, csak ezzel a csekélységgel bírok pillanatnyilag a segítségére sietni. De mindig számíthat rám. Köszönöm, hogy ilyen r,yflt lélekkel jött hozzám s hogy még minőig ;i barátjának tekint. A melOékelt csomagban tízezer pengő van, boldog volnék, ha nem ilyen kegyetlen véletlen folytán, lett; volna alkalmam megmutatni szolgálatkészr ségemet és hódolatomat. Mindig a maga igaz jóbarátja Góibor.“ Még egyszer átfutotta a soroltat s úgy találta, hogy elég meleg és baráti hangon próbálta enyhíteni az ajándékozás megalázó és keserves tényét. Borítékért nyúlt;, kivett a mappából kettőt, egyet megcímezett Klárikának, egyet pedig Szinaynak. Aztán a levélekel leragasztotta és becsengette az inast. — Ak egyiket postára adod __éppen útiba es ik... a másikat pedig elviszed ezzel a csomaggal együtt. Vigyázz, pénz vau a csomagban. Gsak magának a címzettnek add át a csomagok Az inas élmetrt. Gálbcrr is fogta * kalapját és botját, lement az uocára, megállított egy arra cirkáló gépkocsit és felimenl; a miniiszI terelnőkségre, hogy a választás ügyében az Mamtitikárral tanácskozzék. Onnan ax államtitkárral együtt elment ebédelni és csaík i esle tíz órakor ért vissza haza. Az inasa jelentette, hogy Szinay Gyuláné nagyságos asszony már többizbem kereste -telefonom Felhívta az asszonyt. Az asszony megköszönte a pénzt, de azt is közölte vele, hogy a csomaggal egybekötött boritokban — bizonyára tévedésből — egy Klárikának szóló levelet talált. Azért telefonált, hogy küldjön el érto. Gábor szive körül megállót! a vér. A leveleket tölcséréivé tette a borítékokba! De hiszen ez őnjiitő, égbekiáltó, -pokoli szerencsétlenség! Nyomban éttrüMle az inast a postára. Telefonált a postaigazgatóságnak, a kevéskédé lemügyi államtitkárnak, a vasúti pályaudvar főnökségének, liogyan lehetne útjában el- esipni Klárika levelét, a-méljlbe a Szioayué- hoz imtéKoft levél, csúszott bele. Sehogysem. A levelet a gyorsvonat már délután három órakor elvitte Fiume félé... Gábor nyomban elhatározta, hogy ő is elutazik és Mkeresi Klárát. A legközelebbi vonat csak ho-lnaip diólután három óraikór 'indül és holnapután reggel lesz Fiúméban. VOI. Gábor három napig maradt Abbáziában, i Amikor elbúcsúzott Klárikától, mind a kettőn úgy érezték, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Klárika félénken és könnyes szemmel nézett Rickenburg Lujza császárt és királyi alaipitványi hölgy szigorú arcába. — Édes Lujza néni-, szeretne maga engem boldoggá tonni? — Nos? — kérdezte az alapítványi hölgy. | — Félek, hogy abból megint valami ostobaság sül ki-. — Igen — felette Klárika alázatosan. — Ki vele! — Én nekem már nincs semmi bajom —; szepegte Klárika iijedten. — Nem is volt — harsogott a dáma. — Na látja, akkor igazán semmi sem akadályozza, hogy boldoggá tegyen. — Haza akarsz menni — jelentette 'ki Lujza tante lenézéssel. — Ismerlek. Gábor után szaladsz. Eredj. Mind a kerten ostobák vagytok. ... így ért véget. Klárika abháziai korába . Egy óra múlva már a hajón ültek és délután három órakor már a gyorsvonat fülkéjében beszélgettek ar-rófl, hogy többé egy napra sem hagyják él egymást. — Látod, a véletlen, amely annyi boldogságot adott nekem, most majdnem mindért, visszavett egy durva szeszélyével — szaladt ki a szájján a füffoében. Gábor mosolygott. — És mégsem véleOen ... Klárika arca hirtelen elkomolyodort. — Nemcsak i Szimayné leveléről van szó. A véletlen nagy, hatalmas, gonosz, őrült szerepe már korábban kendődért. Gábor meglepődve nézett m mmmy könnyes szemébe. — M'i az. te si-rsz? — Nem sírok ... de valamit H kéTl men- danotm. — Nos? . - De féllek. * — Mitől? A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkcl küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta . Igmándi tceteriSKvBx. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriábau és jobb füszerüzletben.
