Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-15 / 62. (2283.) szám
6 tmgm-A^a&Iíar-htkmp 1980 méwáas 18, maItat Súlyos konfliktus az állami iskolák miatt az iskolaügyi minisztérium és Ungvár városa küzfitt Az iskolaügyi miniszter retorzióképpen január óta nem fedezi az ungvári állami iskolák dologi kiadásait A kéi-diéübatt foosaau tárgyi és jogi vita indult! meg. A városi főjegyző és a képviselet cseh tisztvi.sélöt'ágijai amellett voltaik, hogy ezt a j horribilis terhet az aanugyis anyagi zavarok- ! tea! küzdő vároís vállalja magára, mivel j állandóan számítani kell as állam jóindulatára. amikor beruházásokról vau szó és i segélyre vau szükség. A főjegyző és társai érvelését heves vita követte, mivel a főjegyző azt is tagadásba vette, hogy a városnak egyáltalán lenné valamelyes erre vonatkozó szerződése a volt magyar kormánnyal. Végül is Gáár Iván azt javasolta, hogy kerestessék ki az állami iskolák szervezésének idején készült erre vonatkozó jegyzőkönyveket, fordittassák le és a képviselőtestület j azon határozatával, mely szerint a dologi kiadások fedezését megtagadja, terjesszék föl | az isteolaügyi minisztériumihoz. A közgyűlés Bairtaikovics Aladár dr. városi | ügyész alapos jogi megvilágítása után ez I ügyiben Gaár javaslata értelmében döntött, | mellyel egy évek óta vajúdó és a város gaz- ! dasági élete fölött Dacmokles kardijaként Mg-! gő ügy kerül a kormány elé. Tele intettel ar-1 ra, h-ogy az iskolaügyi kormány minden vo-! maion szabadulni igyekszik az iskolák fenn-; tartásával járó terhektől, Ungvár súlyos kon- | fíiktusnak néz elébe, de bízik az igazság j győzelmében., melyet végső fokon a közigaz-! gatási bíróságtól vár. Az európai bűnügyi rendőrségek hőskorából Alig ISO épe áll lenn ez a ma nélkülözhetetlen intézmény ~ Amikor a kellemetlenkedő rendőrigazgotót a bíróság le* esukatja — Tizenhárompróbás tolvajok a rendőrség élén Hivatalával egyenesen a király kívánságára annyira visszaélt, hogy hírhedtté vált. „Rap- ports inédita du lieutonant de police René d'Argenson" című emlékiratai máig is a botránykrónika csúcspontját jelentik. Utódja is rendkívül ügyes és furfangos rendőrfőnök volt. Egy későbbi rendőrfőnök, Fouché valósággal világhírre emelkedett s történelmi alak lett. Napóleonnak volt a rcndőrminiszfcere s Bálnáé joggal ne verte ol Franmaorsság legnagyobb gasemberének. Napóleon felesége markaiban tartotta Fouchét, a nagy intriteus és a legroegíbizhafcatlanabb bizalmas, állandóan őrizte Napóleont s minden lépéséről számot adott Jozefionek, Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy viszont a császár zsoldjában ne figyelje Joze- fint. Mindkettőjüktől busás honoráriumot húzott s roppant gazdag emberként halt meg. Szintén igen cinikus memoárokat hagyott hátra. 1817-ben Jaeques , Vidocq-ot bízták meg rendes detektivesopprt megszervezésével. Meg is alakította a Brigádé de aureté-t, amely a kontinens első nagy detektirsser- veuete volt. Vidorq sokszorosan büntetett előéletű tolvaj volt s abban a Mszemben nevezték ki detektiv- főnökrieik, hogy a jó öreg vadorzóból lesz a legjobb csősz. Nála azonban nem vált be a régi közmondás. A detektívfónok tovább lopott * ha valaki szembeezállt velő, agy egyszerűen leesu katto . hivatalos ténykedés lavarása címén. Tíz év múlva torkig lakott vele Paris és le kellett köszönnie. Rövidesen kinevezték utód ját is Goco Latour személyében, aki ugyancsak tizenhárompróbás tolvaj volt. öt évig tartott Latour latori uralma, míg végül i« 1832-ben fel kellett oszlatni a különös brigádot g megalakították a Service de vrre- té-t, amely máig is fennáll CPWM—mUWWK—lWIHIIIlimU* JIUIia«mWUUIIWMMaBU»UBBM»EWt .T Véres verekedés Baselben a kommunista és szocialista tanácstagok közül Gén!, március 14. A bázeli nagy tanács ülésén tegnap véres verekedésre került a sor a kommunisták és a szocialisták között, öt kommunista és két szocialista súlyosan megsebesült. A botrány akkor tört. ki, amikor az egyik kommunista sértő kifejezéssel illette az elnököt. Az incidens Svában mindenfelé ódád; fedhüpé^ keltáit, , Prága, márólus 14. Manapság, amikor az újságok tele vannak bűntettekről szőlő tudósításokul, el sem tudjuk képzelni, milyen lenne az életünk, ha nem létezne a bűnügyi rendőrség intézménye. Pedig az az institúció, amely oly szorosan illeszkedett bele a társadalmi rendbe, még másfél száz éve sem áll fenn. Itt Prágában angliai példára állították föl a rendőrség intézményét. Csak úgy, mint Angliában, a magisztrátus dirigálta a rendőrséget s elén egy államh i vatalnok állott A rendőrség őrszolgálata kisebb kerületekre jszlott fel s egy-egy kerületben bizonyos tekintélyesebb polgárok késés- kedtek kerületük rendjéért. Hegy ez a magisztrátus! rendőrség mikor Iélesült, pontosan nem tudni, csak annyi bizonyos’, hogy 1780-ban már teljes jogi formájában létezett. 1850 teörül Ausztria területén meghonosították a német rendszert, amely a nagyobb városokban . rendőrigazgatöságókat állított fel s ez az egykori Ausztria területtón máig is megmaradt. Németországban már 1798-ban felállították a rendőrséget, amikor II, Frigyes Vilmos Schuleniberg grófot bízta meg vezetésével, csak azért, mert egyéb hivatalt nem tudott neki adni. Ez a rendőr igazgató hivatott volt a rendőrség valamennyi osztályát vezetni, csak a nyomozati és bűnügyi osztályt nem, mert ebben a két működési körben a bírósági aktuáriueok korlát!an hatalommal dolgoztak. De már 1840-ben külön bűnügyi read őrség volt Berlinben, amelyet Stiober dr. vezeteti előbb mint ko- misszárhi?, azután mint elnök. Stréber dr. jő bűnügyi specialistának bizonyult, de & bíróság különböző okokból megnehezteJt ró, olyany nyina, hogy 1850-ban lecsukatta aamí as indokolással, hogy „megsértette a vizsgálati foglyok tőr- vényMztositotta, személyi snabadságáf.* •híéber dr. ugyan kiszabadult, de már lehetetlenné vált s már csak az 1866-i és 1870-es liáborukban szerepelt, amikor Bismarck megbízásából megszervezek? a katonai rendőrséget,. Franci a orwsSg rendőrsége 1717-ben keletkezett.. XV. Lajos alapította, aki a bűnügyi rendőrség vezetésével René d/Argensont, bízta meg. A rendőrfőnök maga is számos ízben nyomozott, de egyetlen esetben sem sikerült ! árkit is teózredteoriteniie. Ezzel szemben olyan mestere volt a botrányoknak ét, az intrikáknak, hogy párja, nem akadt az in trí ká&buú «#♦» vdvnrbsun, Szeged húszezer aranyfrankot küldött a déifranciaországi árvízkárosultaknak Szeged, március 14. A városi tanács elhatározta, hogy húszezer aranyfrankot küld * francia árvízkárosultak fölsegélyezésére egy levél kíséretében, amelyben közli, hogy » trianoni terhek következtében képtelen nagyobb összeget előteremteni. Az adománnyal Szeged háláját akarja leróni, minthogy a szegedi árviz alkalmával Franciaország 283.000 frankot gyűjtött az árvízkárosultak számára. Kettfis gyermekiragédia egy Budapest melletti községben Budapest, március 14. (Budapesti'szerkesztő-' ségünk telefon jelentése.) Két nappal ezelőtt leégett a Budapest mellett lévő Soroké Arpé téri községben Saranszky János gazdálkodó háza és ólja. A tűz után a leégett disznóólban megtalálták Saranszky k négyéves kisleányának holttestét, míg Saranszky kisfiának nyo művészeti- Tegnap végre előkerült az ötéves fiúcska, az éhségtől és hidegtől agyongyötört állapotban. Elmondotta, hogy a disznóólban húgával együtt disznóölést játszottak. Húgát 'szalmába csavarta, megkötözte, majd gyufával meggyuj- totta. A kisleány sikoltozni kezdett, mire ő megijedt és elszaladt. Alighogy a kisfiú elmondotta a borzalmas eset lefolyását, ájultam esett össze. A fiúcskát az egyik budapesti kórházba szállították, ahol az orvosok súlyos égési sebeket észleltek a gyermek testén, amelyek a kétriapi ápolás híjám elmérgesedtek, úgyhogy a szerencsétlen kisgyermek ma meghalt Százmillió ieies csalás a román földmlvelésügyi minisztériumban ; Bukarest, március 14. A földművelésügyi mi ; rósz tér bejelentette, hogy minisztériumában [ százmillió Ieies csalásra jött rá. A csalások kös» \ pontjában a madridi román követség sajtófő-' | nőké. Vornic, áll, akit már föl is mentettek ál- ] Iáéitól. A visszaélések a földreform alkalma* J val történtek, amikoris Zaprescu akkori állam- j titkár aláírását hamisítva, n em ié te ző emberek* | nők osztottak ki a csűri, erdöbirtokokból és legelőkből hatalmas földeket, amit > a ját céljaikra használtak fők ítélet a Hlavacseh-Sychm safiópőrben Prága, március 14. A párgai temetbiróság ma igen érdekes, politikai hátterű sajtópőr- ben hozott ítéletet. A pör tulajdonképpen csak egyik láncszeme annak a nagy és elkeseredett harcnak, amely a nemzeti demokraták és a Benes külügyminiszterhez közelálló baloldali politikai csoport között már óvek óta folyik. A vádlott Sychrava Leó dr., a légionárius Nár odúi Ovobozeni főszerkesztője i volt, akit Illavacsek Ferenc, a nemzeti demo- ; krata párt főtitkára sajtó utján elkövetett becsületsértésért pőrölt. A pör már több mint bét éve tart s. annak folyamán a- bíróság kihallgatta Benes toülügym i n iszter, Seha képviselő, volt belgrádi követet és még más1 közismert cseh politikusokat. A pőrre az adott okot, hogy Sychrava lapjában megtámadta és J megsértette Hlavacseket egy a Národmi Listy- ; ben megjelent cikke miatt, amelyben Hlava- csek részletesen ecsetelte, miért vplt kénytelen a háború alatt Olaszországból eltávozok ahol a csehszlovák légiót szervezte. A prágai kmetbiróság as ominózus pörben ma hirdette ki Ítéletét s Sychravát bűnösnek mondta ki sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségében s ezért 1500 korona pénzbírságra ítélte, amely behajthatatlanság esetére háromheti fogházra változtatható át, azonkívül erkölcsi kárpótlás óiméin 3000 koronát ítélt meg Hlavacsek száméra. A báróság Sychrava ama inkriminált állításának valódiságát, amely szerint Hlavacseík Rómát azért volt kénytelen annakidején elhagyná, mert. ott 10.000 lírával fizették meg,, beigazoltunk vette s ebben a vádpontban felmentő ítéletet hozott. Az ítéletet mindkét fél tábora nagy örömmel fogadta. A nemzeti demokrata sajtó, Sychrava elitéltetésének örvendezik, viszont a baloldali sajtó azzal szépíti a dolgot, hogy Sych- ravát az uj sajtótörvény alapján a bíróságnak mindenképpen el kellett Ítélnie, ezzel szembú Sychrava nagy elégtételeként könyvelik el, hogy a bíróság a legkényesebb kór- | désben, hogy miért volt kénytelen Hlavacsek Rómát elhagyni, fölmentette a vádlott főszerkesztőt. — Újabb véres lázadás egy amerikai fegyintézet ben. Newyor'kből jelentik: A trentoni fegyioitéMtbea tegnap eset nyugtalanság iört lei a rabok között, a. r.oly rövidesein formába Mzadáöeá fajult- A rabok rétiiimaidtaik a fegyörötere, alktiik fcötaüil hármat meg sebeeitetteik, .a?, aiarnv'rcvwvft őreóggei pedig puska hairdba bocsátktowfiaik. A riadó faityra&li'lüo'ttá 31? egów, feg-ömr'-get, amely körííirvette a fegyház épü. letét »% puélcailfiaroel verte vimswa a rabok kótaógbo esett kiezaibaduláei ktisérleteit A harcban egy rab ©leeett, majd a többi ilátaadót megiiáfiráltósra kényvw*- wtettek As ^wíWiiBpOTáíiOíMiélv .feikáSsbiK. ■ S falusi kultúra és a zsidóság Prága, március 14. A „Magyar Diákszemle" J nemrégen megjelent első számában ,.Ji tanitó- j ság megújhodása'4 címmel egy közlemény je- i leint meg Balogh Edgár tollából. Magyar zsidó önérzetem parancsolja, hogy erre a közlemény- j re — mely a zsidóságot, tehát minket: magyar-! rul gondolkodó és az itteni kisebbségi magyar: ifjúság kultunnunkájábam résztvevő, zsidó val-; iásu főiskolásokat Is teljesen alaptalanul meg-1 lámád — megjegyzéseimet megtegyem. Eléggé nehéz föladat előtt, állok. mert. Ba- j logh Edgár az említett cikk általam furcsának j talált kitételében annyi kitünően hangzó kifc-1 jezé&t halmoz föl. hogy annak írója által el- i gondolt, értelmét, igen nehéz kihámozni. De be- j szél jen helyettem maga. a cikk. Azt írja — töl>! nők között. —• Balogh Edgár, hogy „a müdalok, j a >e]yemharisnya. a Színházi Élet. a szenti- ; mentális amerikai kapitalistafilmek, a Kraszna-1 horka büszke vára-féle hazug kurucromantika, j & felületes míikedyelősdi és az erkölcstelen;-zépségki-rályüőyálasztás kispolgári kultúráját a helytelen iskolai nevelés és a vidéki zsidó- •ág tette otthonossá a magyar falvakon''. Aram bocsi,’! Hát elképzelhető az, hogy a fel- vak egyetlen zsidó lakója, az igazán Iringó ovii korosmáro'S, vagy vegyeskereskedő - .■épség- versenyeket rendezzen, vagy krasznahorkáz- zön? Vagy talán arra gondol Balogh Edgár, hogy 3 vidéki zsidók szabad idejükben a, falvakat járják és ingyen-á-:-iyemhari®nyákat osz- tőgatnak, avagy Színházi Életet kolport-álnakV Azt írja továbbá Balogh Edgár, hogy mind- , ez nem csodálható, mert hiszen „a vidéki zsidóságnál számba kell vennünk a származási j idegen séget.« így a magyar törssőkös kulturá-1 ■ól való távol állást". Nem tekintve azt, hogy a j jelen korban származási idegenségről beszélni már a kisebbségi sors szempontjából is köny- j nyélmü&ég, sőt vétek —- nagyon furcsának ta- j - 'álom, hogy a fajmagyarság harcosának éppen j a magát haladó szelleműnek hirdető Kessler—•; Balogh Edgár csapott föl, akinek ősei — tudó-1 másom szerint —- szintén nem tartoztak bele j honfoglaló Árpád seregébe... De a legjobban mégis az a kijelentés tűnt J fel. amelyben Balogh Edgár azt állítja, hogy a j zsidóságot mindenben „a tömegek gazdasági érdekeivel szemben, álló üzleti érdek" vezeti. ■Szeretném, ha- Balogh Edgár megmagyarázná, j hogy milyen üzleti érdek vezeti apáinkat arra. | hogy a magyar menzákat erejükhöz képest ál- j jandóan támogatják. Ha ezt megmagyarázza | nekem Balogh Edgár —• természetesen világos J • z a vakkal és nem keresztrejtvény-frazeológia-} val —, akkor ugyanolyan híve leszek továbbra j is, mint .amilyen cikkének megjelenése előtt ; voltam. , * Szlovénszkói magyar hittestvéreimhez van még egypár szavam, akik jelen soraimat olvas-! sáik. Arra akarom őket figyelmeztetni, hogy ne '• higyjék azt. hogy a magyar ifjúság többsége j egyetért a Balogh Edgár megállapításaival, j Állíthatom, hogy az igazán haladó szellemű j akadémikus nem néz származásra, társadalmi! osztályra, felékezetre. Osak azt nézi. hogy j egyek vagyunk, amint azt Győry Dezső mond- j j? „Magyarok. Ámen. Mogmásíthatatláu.‘‘ Mreinberger Tihor. ft rtiidifiég betiltotta Buda-, posteu m Mlabb froRfbarcoj siórétiéi megalaidtlsü Budapest, maréin* 14. '■'Budapesti szerlkeeztőié- gtin-k telefonjelemtése.) Nemrégiben Borbély-Macz-; ky Emil képvieel-Ő vezetésével megalakult Buda- i .pesten a frontharcosok szövetsége, E frontharcos ; szövetséggel szemben Horthy István lov3.ssági tábornok é» Prőnayj Pál volt alezredes vezetésével újabb frontharcos 1 szövetség volt alakulóban. Ennek a frontharcos: szövetségnek az alakuló gyűlését azonban a ■ rendőrség betiltotta j azzal az indokolásai, hogy Borbél y-Maczky Emil | -•ezété&e alatt már megalakult egy frontharcos e%6- j ■ eteég és feleeleges egy má/sik ilyen) egyesülőt megalakítása, A rendőrség betiltó végzése igen nagy fe1türté*f.; keltett a politikai életben. > Horthy István lovassági tábornok ée Prónay Pál j délelőtt megjelentek a parlamentben és Scitovoziky í Béla belügyminisztert keresték fel, akitől sürgőé j iriha-llgatést kértek a:t alakuló gyűlés betiltása, j >7gyében. A belügyroini®7>ter 'cárgyalA , is Horthy j f«t/vánnal és Prónay-va], Hortb • a sajtó képviselői előtt kijelentette, | hogy ö vállalta a frontharcos szövetség elnökíj tisztségét és igy nem érti a rendőrség betiltó .határozatát•“■m tudja, azt sem, hogy kik lőhetnek azok, akik ííz alakuló aagygyülé* megza/varásá;r». váüalkoz taJk, Próna,y kijelentette, hogy m egyesület telje- -,on politikámente« alakulás akar lenni, amelynek •v-.jia megélhetést biztosítani az arra érdemes, volt vontharoosoknak. Borbély-Maczky Emil, a már megalakult frontharcos egyesület, elnöke a sajtó • épvif-/:!ői előtt a.zt a nyilatkozatot tette, hogy a kormányzó elé íerjesztette a fronthareoa szövet&ég programját. \ kormányzó egy és háromnegyed órác klhaügatá/son fogmőte őt és mwidon előtecyflK. Ungvár, március 14. (Riuszinsziteói szürkésztőségün'ktpl.) A wi- ai-usziteói tanügyi r-eíeráfcus- már egy iaben d íratott intézel 1 Ungvár vár ásóihoz, mely ben efe'/AIi'lofcta a várost, hogy na: állami iskolák ss óvodák dologi feladásait fedozzé, Mietv© •z ily cimueaí eddig az állam által folyósitott ►-szegeket visszaimenőleg térítse- meg. A vá~ ősi képviselőtestület akkor foglalkozott az iggvel és a kérést azzal utasította el, hogy Ungvár városa IBOO-haat a magj ar kultusz- korniáim>al kötött szerződése értelmében nem vállalta az állami iskoláik dologi kiadásainak fedezését, hanem csupán a* épületek karbantartását, valamiint a tü?,- biztositáei járulékok fizetését. íz ügy ezzel a válasszal elintézeltnek lát- zott, míg ez, év januárjában az a meglepetés rte az orosz íanuv^lvü áliami elemi iskola gazgatóságáí, hogy az iskolaügyi miniszté- ium a dölogi kiadások teljesítését beszün- riitie s utasí tói la a ta n felügyelőségei, hogy snnek a löötelezetlségnek teljesítésére a vá- ost hívja föl. így került az ügy most a március 12-én ártott rendkivüli közgyűlés elé. A tanácsi javaslat ismét csak úgy szólott: íondja ki a képviselőtestület hogy a dologi dudásokat nem fedezi, mert az iskolák szer- ezése idején ilyesmire nem kötelezte .malát s ilyen kötelezettségekkel a fennálló régi zerződés értelmében meg nem terhelhető.
