Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-14 / 61. (2282.) szám
1930 március 14, pántok. ^i^gatMAcfogt-HTRiiag s KOMMENTÁROK * A LISTA Az újságíró mindennapi foglalkozása. Uj és uj meglepetéseket talál a világlapokban. Ám/ul, bámul, rosszal és neheztel, ha reggel tíztől délig átolvas harminc-negyven óriásiujságot. Ma reggel kezembe veszem a Matint. A franciákat megőrjítette a franciaországi árvíz, nem csoda: ötszáz emberéletet oltott ki s az anyagi kór ezer millió. A franciát valamennyi elemi csapás leveszi lábáról, egy kivételével s ez a kivétel: a háború. Akkor tudja, mi van, akkor megszokja, c‘est la guer- re. De ha nincs háború, ha a tömeghalál vagy a tömegnyomor rendellenesen jelenik meg, Gallia megrendül, mintha földrengés rázná e az emberszivek milliói egyetlen fájdalmas kiáltásban jajdulnak föl. A Matin első oldalán hatalmas kép: romok és hullámok közül acélsisakos poilou gázol a partra, mellette halottak, kezében egy gyermek élettelen teste, a katona az égre emeli tekintetét — s az aláírás: — Pedig béke van, Istenem! Látom a párisi éltesebb asszonyokat, ezt a csodálatosan szorgalmas és komruzusan józan embertípust, amint most nap-nap után az árvízről beszél, egyéb témája sincs, a Halles-ok környéke dübörög a sajnálkozástól, a metróban plakátok jelennek meg,'Clément Vautel sir, Fouchardiére szellemesen káromkodik, Daudet Poincarét teszi felelőssé, a Figaro király után kiált, — egyetlen tantárgy van, egyetlen gondolat; az árvíz, az árvíz! A szenzáció ritka és borzalmas. Borzalmasabb, mint valamely párisi menyasszony bűnös felnyársalta tása. Holott eltagadhatatlan: a csapás használt a szerencsétlen vidéknek. Délfranciaország elhanyagolt, piszkos, festői rongyként függ az ország testén és nincs sok köze az északeurópai esztétikus higiéniához. Ne mtörődtek vele, hagyták, laktak a putrikban és dumáltak, ha valami összedőlt. Most végigdöntött mindent az árvíz. Újjá kell építeni az országrészt és meg is fogják tenni, mert Franciaországot olyan nép lakja, mely hagy mindent, de ha egyszer felciheíődik, a földkerekség legel- szántabban nagy és szép tetteit tudja elkövetni, Lásd a forradalmat, a világháborút, vagy a frankszanálást: a mentés mindig az utolsó pillanatban jött és nagyszerűen sikerült. Most, áz árvízkor, Franciaország szive feldobog és a nagy elhatározásban minta- Európát teremt Midi feldúlt részein. Az ócskaság helyébe pazar vidék jön, ahogy a limlom északi tartományok a háború borzalmai után a kontinens legszebb iparvidékévé változtak, megjózamult, a szenvedésben tanult s — érdekes — németbarát és németes iramú néppel. Ugyanez lesz délen, ahol a németek helyett a sors dühöngött. Végre uj házakat kell építeni, végre elmúlhat a régi piszok és a felrázott nemzet nekidurálja magát az akciónak. Ilyenformán az árvíz — sub spécié aeternitatis — használt Monturbannak és környékének: bizonyos, hogy valamennyi károsult a régi rongyok helyett selyemruhát kap. Bizonyos. Épp erről van szó. A Matin második oldalán megtudjuk, hogy az állami kincstár Chéron megtakarított sou- iból két-háromszáz milliót fordít az árvízkárosultak fölsegélyezésére. A biztositó társaságok — kénytelen-kelletlen — még többet. A szegényeknek a nép gyűjt. És hogy gyűjt! A háboruelőtti nagy magyar árvizeknél hónapok alatt tizenkét millió aranykoronát hoztak össze a károsultak javára, Pária az első nap tizenkét millió frankot, másnap tizennégyet, harmadnap tizet jegyzett. A vidék körülbelül ugyanannyit, három nap alatt, s a gyűjtést egy hónapra kontemplálták! Van valami ebben a tempóban abból, ahogy a levert Franciaország 1871-ben három hónap alatt összehozta a poroszoknak az ötmilliárdos hadisar- oot s egyetlen megvető gesztussal odadobta az ámuló és a többéves boldog szankciókra fölkészült győztes elé. De a legérdekesebb az adakozók listája. Ugyancsak ott találjuk a Malimban, vagy még jobban a Journalban. Ezek a nevek és ezek a számok lerántják a leplet egy ország gazdagságáról és káprázik a szemünk, ha az összegeket végig böngésszük. Ismert és ismeretlen nevek sorakoznak egymás mellé s mindez abban az országban történik, amely évek óta sir és szívesen látná, ha a németek megfizetnék akár a cipőtalpalásaikat és mindennapi apéro-jukat. A bankok fejenként egy milliót adnak, vagy félmilliót. Az első magánemberek: MM. de Rotsahild fréres: 1,000.000 frank. A második: M. Basái Zaharoff ugyanannyi. Szánalmasan apró a harmadik, de bizonyára jó szívvel adlák: Raymond Poincaré ötezer frankija. A lapok szindikátusa negyed- milliót utalt ki — csak úgy máról-holnapig; tegnapelőtt senki nem tudta, hogy ma adakozás lesz. Valamennyi miniszter és politikus felvonul, kétezer franknál egy sem ad ke- vese?>bet. Azután tiz-husz ismeretiem mon- steur 50—100.000 frank között. Egy bizonyos Enstaguio de Escandon száztizezret ad „Mme Ama Mier, nevében'4. ti. ti, negyedoUUiéL Indiában megcsappant as érdeklődés Oandhl iránt A Peninsula-vasutasok különös sztrájkja — Gandhi a sóadók ellen - Útban Jaiapnrba London, március 13. Ghánái Jalapur felé tani és tegnap elérte Asiali falut, ahol este nagy beszédet mondott a sóadók ellen. Véleménye szerint az angolok minden törvényes alap nélkül hajtják be a sóadót s eljárásuk közönséges lopásnak tekinthető. Az adó elleni küzdelemben a legrosz- szabbra kell fölkészülni, esetleg a halálra is. A kormány letartóztatta Patelt, mert a nyilvánosság előtt szónokolt, esetleg most Ghánáira kerül a sor. Bombay, március 13. Ghánái tegnap folytatta útját, de amikor Asiali faluból elindult, a tömeg nem igen érdeklődött iránta. Az indulás teljes csöndben folyt le. Az érdeklődés mindenfelé megcsappant, s míg tegnap sokezer ember éltette a vezért, ma egyetlen ember sem volt az uceán. Ghánái ma tizenkét kilométert akar megtenni. A szent a falu népéhez tegnap beszédet intézett és éles szavakkal ítélte el az angolok tevékenységét. A Peninsula-vasut munkásai különös módon fejelték ki passzív ellen tálLásukat az angolok iránt. A sztrájkoló vasúti munkások a vasúttársaság irodaépülete előtt a földre feküdtek és nem mozdultak helyükről. Csakhamar többszáz hindu feküdt a földön mozdulatlanul s az épületbe senki be nem juthatott. A vasutigazgatóság kénytelen volt a rendőrséget értesíteni 9 a kivonult rendőrök egyszerűen elcipelték a hindukat helyükről s igy vágtak utat a hivatalnokoknak. Az ellentáUó bennszülötteket letartóztatták. Gyászos kudarc Londonban A lehangolt Briand - Sző sem lehet politikai szerződésekről London, március 12. A londoni flottakonferencia helyzete reménytelen. A tegnapi döntő megbeszéléseken, amelyeken Briand kívánságait MaoDonald és Stini s ón kereken visszautasította, a kocka végérvényesen eldőlt s a Londonban lévő delegátusok ezekután csupán a szépségfia stro- mot keresik a csőd leplezésére. Briand a párisi lapok tudósítód előtt rendkívül pesz- szi misztikusan nyilatkozott. Kijelentette, hogy szerepéd végigjátszotta s most nyugodtan vissza utazhatik Párásba, mert a többi a tengerészek dolga. Briand szem- mclláithatóan levert s a konferencia francia köreiben általános lehangoltság észlelhető. Az eredmény, amit Londonban ezekután elérhetnek, mindössze az úgynevezett „flottavakáció" lesz, s a hatalmak arra kötelezik magukat, hogy öt-hat évig nem fejlesztik flottájukat. Politikai paktumról szó sem lehet. Nagybritannia delegátusai szerint a konferencia még egy hónapig tart, míg Briand időtartamát legfeljebb tizennégy napra becsüli. Újabb árvízkatasztrófa fenyegeti a Pyreneusok nyugati vidékit Páris, március Í3. A Pyreneusok nyugati vidékéről újabb árvizeket jelentenek, amelyek fenyegető méreteket öltenek. Toulon mélyebben fekvő városrészein az uccák viz alatt állanak, Salies de Bearnban a vízállás elérte a három métert. Auch város mellett pedig négy méterre emelkedett. Az árvíz Bayonne városát is komolyan veszélyezteti. Á délfranciaországi árvízkatasztrófa sújtottjainak segélyezésére folyó akció naponta újabb adományokkal gyarapodik és tegnap eíérte a tizenegymillió frankot. Napóleon herceg egymaga tízezer frankot adott, az Achette lapterjesztővállalat pedig huszonöt- ezer frankot. Március 26-án kezdődik a Tuka-per táblai tárgyalása A lőtárgyalás előreláthatólag 10—Í4 napig fog tartani — Mach Sándor részére hivatalból rendeltek ki védőt — Pozsonj, március 13. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi felsőbíróságon ma délelőtt függesztették ki, hogy március 26-án tartják meg a felebbvi- teli tárgyalást Tnka Béla ée társainak katonai Arulási bünperében. A fő tárgyalás elnöke Herr bírósági főtanácsos lesz, míg a bünpör anyagát Studnicka bírósági főtanácsos referálja. A vádhatóságot Stívár államügyész képviseli. A tárgyalásra mintegy Losonc, március 11. (Saját tudósitóniktóL) A keleti er. egyházkerület magyar lelkészei, felügyelői és tanítói Losoncon március 11-én értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy csatlakoznak a szepesi városi s a tátrait Íjai egyházmegyéknek Poprádon február 11-én tartott és a gömöri egyházmegyének Pelsöcön tartott értekezleteinek határozatához, melynek értelmében a püspökválasztás alkalmával szavazataikat Hoznék Lajos gömöri fő-esperesre adják. A SzIovenszkO Magyar Evangélikus Szövetség választmányi ülése Loeone, március 11. (Saját tudósitónktóil.) A Szlavenszkói Magyar Ev. Szövetség választmánya március 11-én tartotta ülését Losoncon Saeut-Ivány József nemzetgyűlési képviselő és Bándy Endre érv. főesperes együttes elnöklése mellett Szent-lyány József elnöki megmyitőijálham bejelenti, hogy Jánoska György dr. püspök temetésén résztvefct mint a magyar ov. szövetség elnöke. Javasod;ja, hogy a magyar érv. szövetség választmánya részvétét külön levélben fejezze ki a nagy püspök halála felett, akinek a saját egyháza és nemzetéért Mme Baba Deutsoh de la Meairthe százezret. Louis Dreyfus százezret. Tizenhat északi város egyenként százezer frankot szavazott meg. A listán ezután jönnek a magánemberek: ezernél töíbb kereskedő, orvos, tanár, hivatalnok, (Mfi ezer frankinál egy sem tart alább. negyven jogyet fognak kibocsátani az újságírók és a hallgatóság számára, mivel a táblai tárgyalóterem kicsi. A tárgyalás 10 —14 napig fog tartani. Tuka Bélát a felebb- riteli tárgyaláson Gállá dr. és Ottlyk dr„ Snackyt Weichherz Zoltán dr. fogja védeni, mig Mach Sándor részére hivatalból rendeltek ki védőt Schlachta dr. ügyvéd személyében. való küzdelmes élete például szolgálhat mianduyá Juliiknak. Beszéde további részében megállapítja, hogy a magyar evangélikus szövetség akkor fog áltaui hivatásának magaslatán, ha pártpolitikai kérdésekkel nem foglalkozik és ha felemeli szavát mindannyiszor, amidőn a® evangélikus közéletben ilyen szempontok érvényesülnek. Határozottan leszögezi azonban, hogy jogot formál ahhoz, hogy egyházpolitikai kérdéseikben állást foglaljon, hogy a nyelvi sérelmeket, amelyek egyszersmind a protestáns demokrácia szellemébe ütköznek, szóvá- tegye s ugyanakkor határozottsággal megköveteli elismerését annak, hogy a szövetség eddigi működésében a legszigorúbban alkalmazkodott az alapszabályaiban meghatározott keretekhez. Azután rátértek az egyes kérdések tárgyalására. A tárgysorozatba felvett ügyeket kiosztották az előadóknak a legközelebbi közgyűlés elé terjesztés céljából. És beérkezett Rambouillet gyűjtése: tízezer lakosú város, kétszázhetvennyolcezer frank. Tegnap senki sem tudta, hogy ma adakozás lesz. Boldog árvízkárosultak, boldog ország! Hagyjuk! FULQOR* Kramár vitája becsületbiráival Prága, március 13. A Benes-Kramár ügy két becsületbirája, Pospisil kormányzó és Schauer dr. ügyvéd a csehszlovák sajtóiroda utján hosszabb nyilatkozatot küldött szét a lapoknak. Pospisil és Schauer többek között azt az érdekes kijelentést teszik, hoiiy a döntőbíráskodást csakis azzal a feltétellel fogadhatják el, hogy ők mindkét fél bizalmi emberei s ezzel a kikötésükkel a felek is egyet értettek. Majd nyilatkoznak a becsület ügyi eljárás lefolyásáról s elmondják, hogy Kra- már dr. a döntőbiráknak részletes memorandumot nyújtott át, amelyben megindokolta Benes elleni támadásait mire Benes is kimerítő ellenválaszt adott. Ezt a választ átnyújtották Kramámak, majd a két döntőbíró személyes megbeszélést folytatott vele s ez alkalommal kijelentették előtte, hogy az eljárást befejezték. Kramár nevében azonban a nemzeti demokrata párt főtitkára február 6- án fölkereste Schauert és átnyújtott neki egy 36 gépelt iv újabb Kramár-nyilatkoza- tot, amelyet Schauer már csak mint magánember tanulmányozott át és azt üzentette Kromárnak, hogy a döntést csakis a régi iratok alapján hozzák meg, mert az újabb memorandumban semmi újabb tényeket nem hozott fel, azonkívül csakis azokra a bizonyítékokra szabadna hivatkoznia, amelyek már azon a napon ismeretesek voltak előtte, amikor BenesrőT nyilatkozott. A bírák véleményüket és döntésüket március 3-án nyújtották át ■ írásban a miniszterelnöknek és ugyanakkor a feleket értesítették erről. Véleményük Írásbeli átnyujtásával missziójukat befejezettnek tekintették. Kramár a döntőbirák eme nyilatkozatával szemben ellennyilatkozatában leszögezi, hogy neki nem volt tudomása arról, hogy a két döntőbíró mindkét félnek a bizalmija lenne. Formálisan arról sem szerzett tudomást, hogy az ür*vet befejezettnek tekintették, mielőtt az ő újabb viszonválaszát megkapták volna. A délvidéken töltött szabadsága alatt megszövegezte a viszonválaszt és pedig azért, mert autentikus helyről értesült, hogy Benes több száz példányban kinyomatta a döntőbiráknak adott memorandumát. A memorandumot Hlavácsek főtitkár nyújtotta át Schauernek és amikor visszatért Prágába, telefonon értesítette Schauert, hogy a memorandumnak befejező része is elkészült. Ekkor azonban azt a meglepő választ kapta Schauertől, hogy erre már nincs szükség. Kramár egyelőre tartózkodik minden megjegyzéstől, csupán annyit jelent ki, hogy jogában volt azt kérnie, hogy véleményükkel, vagy az Ítélettel várniuk kellett volna mindaddig, amíg ö mindenre válaszol. Cseh politikai körökben most különösen arra várnak^ fölvilágositást, hogy a döntőbirák Ítéletét kinek az utasítására tették közzé éppen a köztársasági elnök születésnapja alkalmával. — Masaryk elnök elhalasztotta rivérai utazását. A köztársasági elnök e hét végén külföldre akart utazni, amidőn azonban Jirásek költő haláláról értesült, elhatározta, hogy utalását a temetés utánra elhalasztja. PQipökválatztái a keleti evangélikus egyházkerületben A magyar egyházközségek Hoznék Lajos jelOltsége mellett foglaltak állást m
