Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-13 / 60. (2281.) szám
♦ 10 1930 március 13, esut&rtSk* . KftZiSÍAZDAiSaLG^. I szövetkezeti kérdés és a gazdatársadalom Irta: JAROSS ANDOR Az alábbi cikk tulajdonképpen előadásnak készült, melyet március 9-én az érsekujvári szövetkezeti propagan- dagyülésen olvastak föl, de értékes szempontjáéra való tekintettel alább teljes terjedelmében közöljük. A világháborút követe összeomlás, amely a központi hatalmak országaiban megrázkódtatta az egész közéletet és hatása alól nem vonhatta ki magát sem az egyedülálló, eetm a szervezetten élő gazdasági egyed, alapjaiban ingatta meg a régi magyar állam serdülő, a jövőben nagy hivatásira ezánit szövetkezett mozgalmát. Máról-holnapra nagy, megdönthetetlennek hitt erkölcsi és anyagi értékek vesztek el a foradailmaik mocsarában s igy nem lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezeti eszme is defektust szenvedett. Ez a defektus azonban nem lényegbeli, hanem tisztám technikai okokból falcad és i0y joggal hivatkozhatunk arra, hogy a szövetkezett mozgalom nincs eltemetve, hanem csak érvényesülési lehetősége időbelileg tolódott el. Ismeretes, hogy a régi magyar állam szövetkezeti hálózata erősen centrális jellegű volt, s a központok Budapesten voltak. Már most el lehet képzelni, hogy az uj határ- rendezés, mely sztovenszkói szövetkezeteinket egyszerűé*', lemetszette a központról és az uj törvényalkotás. lehetetlenné tette a Budapesttel való összeköttetés, vagy pénzügyi elszámolás lehetőségét. szövetkezeteinket nagyrészt a tönk szélére sodorta. Úgyszólván kivétel nélkül igy jártak a mezőgazdasági szövetkezetek, melyek a régi vámmegyei gazdasági egyesületek támogatása alatt létesültek, így jártak a hitelszövetkezetek és részben a községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is. Ez utóbbiak élték még át a legkönnyebben a válságos időket, mert üzletkörük nem terjedt nagy körre és a megalakult Ustredné Druzstvo révén csakhamar bizonyos legalitáshoz is juttotak. Körülbelül tíz évnek kellett eltelni amíg némileg nyugodtabb idők és a konszolidál® viszonyok Szlovenszkó társadalmának érdeklődődét ismét a szövetkezett kérdés fele terelték, és néhány sikerült szövetkezett vállalkozás révén a gazdajtársada- lom figyelme is eme gazdasági szervezet felé kezd újból fordulni. Ennek szerény véleményem szerint kettős oka van.. Az egyik bizonyos kulturfejlődés eredménye, a másik pedig a megromlott gazdasági helyzet, mely minden mezőgazdát arra késztet, hogy keresse az utat miként lehetne a mai súlyos az egyes magánháztartását megingató viszonyok között stabilitását megőriznie, s miiként lehetne a rá nézve csak kedvezőtlen árai révén ismert kereskedelemre is befolyását kiterjesztenie. Ilyen körülmények között jutottunk el oda. hogy ma (ha szabad merészet mondanom) a szövetkezeti mozgatom bizonyosíoku reneszánszát kezdi élni. Természetesen ezt csak epeciell Szlovén szkóra vonatkoztatva mondom, mert viszonyítva a külföld s a történelmi országok szövetkezeti életéhez mi még a gyermekcipőit sem huatuk fel. Méltoztassanak megengedni, hogy történelmi fejtegetések és mesterséges történetek helyett azzal foglalkozzam (mert mindenképpen aktuális szeretnék maradni), hogy mennyiben bir tényleg fontossággal a szövetkezett mozgatom a mostani időben mikor a tavaszi vetés előtt nem tudja a gazda mit vessen, mert a mu évben csalódott a búzáiban, csalódott a rozsban, csalódott az árpában, a zabban, a kukoricában, a cukorrépában, a burgonyáiban, csalódott minden takarmányfélében s végül csalódott a sokaik által mentsvárnak hitt dohányban is. Röviden, — ma nem lehet olyan terményt megnevezni, melynek termelése csak bizonyosíoku kalkulációval is módot nyújtana. ■ Élni pedig mégis kell, sőt adót is kell fizetni, sőt a kereskedők is azért vannak, hogy tőlük az árukat mi gazdáik megvegyük, mert hisz annyi — meg annyi ember (spekulál a gazda a mi pénzünkre. Most pedig aztán hi'gyje el már mindenki, hogy az egyszer nem eiimplex gazdapanaez az, mely jó búzatermés esetén a rossz burgonyatermésre, jó burgonyatermés esetén a rossz bükkönytermésre hivatkozik. Mert egyszerű a felelet. Nekünk mindenből jó termésünk volt, de amit termeltünk nem ér semmit, eladni nem tudunk, ott vagyunk a búzánkkal, a rozsunkkal mint aki a Saharában homokot, vagy a tengeren sósvizet akarna árulni. Most pedig még a szövetkezetekre is mi adjunk pénzt, mert a szövetkezetek ás csak alaptőkével bírnak létrejönni és csak kellő forgótőkével tudják hivatásukat betölteni. Ha a gazdasági és a speciális mezőgazdasági vál ságot tanulmányozzuk látjuk, hogy annak kirívó oka nem éppen az alacsony ternaényárak, hanem az a diszpari'tás, amely ipari ■ szükségleti cikk'és annak ára, valamint a terményár között mutatkozik. A kereskedelem, mely az ipari cikkeket értékesíti, azokat úgyszólván váitozallian áron tartja piacon, óimig / a mezőgazdasági piodirklumök nagyrészt 50 60%-os áresést mulatnak. Az ipar és kereskedelem tehát nem alkalmazkodik az élelmiszerek árviszonyéihoz <te igy : mai helyzeten a mező- gazdaság lényegesen veszít, elleniben m ipar és ipari cikkeket forgató kereskedelem nyer. A mezőgazdának tehát célul kell kUtüznáe a közgazdaság életéiben úgy elhelyezkedni, hogy némileg függetlenítse magáit a mezőgazdasági oilkkek érték- csökkenésekor beálló veszteseégtőL Ezt pedig úgy érheti el, ha belekapcsolódik az értékesítés üzletkörébe, azaz igyekszik réezlvenná azon cikkek eladásánál, melyekre neki a gazdának szüksége van, másrészt igyekszik belekapcsolódni saját ter- melvényei értékesítésébe. vagyis igyekszik az agrárpiacra hatást gyakorolni. A gazdának egyben kereskedőnek is kell lennie. Ez ugyan nem uj megállapítás, mert a mai gazdálkodás rendszere a gazdától ezt úgyis m gkivámja, de kereskedőnek kell lennie a tekintetben is, hogy az általa szükségelt cikkek beszerzésénél, vak'"int az általa eladandó agrárcikkek értékesítésénél a piacra nyomást tudjon gyakorolni. Ezen három dimenziója! tevékenység a termelő, a vásárló és értékesítő révén a mezőgazda imgerenciája a közgazdasági életre hatékonyabbá válik. Az eddigi gyakorlat és külföldi példák azt bizonyítják, hogy a mezőgazda ezen tevékenységét (melyet az egyes kellő tájékozottsággal! elvégezni úgy eem budinak) legcélszerűbben a szövetkezeti formában tudja kifejteni. Ma amikor az iparvállalatok, gyárak nagy kartellekbe, érdekszövetségekbe tömörülnek és ennek révén eleve egységesítik és megszervezik az általuk forgalomba hozott cikkek kereskedelmét és ezzel az amúgy is előnyben részesült' ipart szinte megtámadhatatlan védelmi pozícióba juttatják, természetes kötelessége a mezőgazdának önmagával és osztályával szemben, hogy módot keressen arra miként tudna gazdajtársadaiimi és üzleti szervezet révén ellensúlyt teremteni, mely egységes fellépésével a kartellek egyoldalú tevékenységét mérsékelné. így adja a szövetkezeti mozgalom szükségességét egyrészt a leromlott mezőgazdasági helyzet, másrészt az ipari élet kartellekbe tömörült egysége. A szövetkezett mozgalom első hatása mindenütt — legyem az falusi fogyasztási és értékesítő szövetkezet, vagy valamely városi centrumban megalakult mezőgazdasági szövetkezet — a kereskedő osztály sokszor szenvedélyes támadása, mely mindenáron üzletileg akarja a mozgalmat letörni. Másodük közvetlen hatása az árak esése a meginduló verseny miatt, s. harmadik pedig bizonyos üzleti morál óletrekeltése, mert a forgatom most már egy szövetkezeti üzlet utján bizonyos ellenőrzés alá kerül Már esne közvetlen hatások végett is érdemes egy ilyen mozgalmait feükarotod. A helyesen, feíkáisme rétesén vezetett szövetkezet kellő tőkeerővel később képessé válik a nagyoöb- szabásu feladatok elvégzésére igy a gazdák által szükségelt cükkek együttes nagybani megszerzése a gazdák által eladandó áruk együttes értékesítése, áruhitel nyújtása és ennek révén kedvezőbb árviszonyok melletti eladás lehetősége ebb..., Nagyon természetes, hegy valamely szövetkezet akkor válik alkalmassá ezexi feladatok elvégzésére, ha megalakulásakor kellő alaptőkével rendelkezik, azaz a gazdatáirsadalox i nem riad vissza kellő mennyiségű üzletrész jegyzésétől s igy módot ad arra, hogy a szövetkezel szilárd bázison áldva indulhat neki az üzleti életnek, mert ne felejtsük él, egy szövetkezet úgy fogja tudni betölteni célját, ha üzleti tevékenysége révén keresni tud és mellett még tagjait az olcsóbb vásárolhatás előnyében is részesíti, ehhez pedig először pénz, szolid igazgatás és becsületes vezető kell. Sok szövetkezet diszkre- ditáliba máT az eszmét azzal, hogy koldusszegényen indult az üzletek vadászmezejére, azután eladósodott, vagy kevésbé képzett és tehetségtelen és morál nélküli ember kezére került e a vége egy szomorú felszámolás volt, amikor tagjai megfogadták, hogy soha többé őket szövetkezet be nem csapja, mert nem lesznek bolondok üzletrészt jegyezni. Pedig itt eem a v. .óvetkezet csapta be ezeket a jogosan felháborodott embereket, hanem először a fösvénység, másodszor pedig a vezető, aki vagy olyan feladatot vállalt, melyhez nem értett, vagy nagyon is értett ée csúnyán visszaélt a tagok bizalmával. A most jövő évtizedek — ha megadatik a világnak hogy, még sokáig élvezheti a bókét — úgy vélem, hatalmas szervezeti tevékenységet fognak hozni. A modem ember haladni vágyása és törekvése a tökéletesebb, a jobb után magával fogja hozni azt, hogy érdekcsoportok, foglalkozási osztályok gigantikus szervezetekbe fognak tömörülni, amelyeknek célja az ökonomikusabb termelés, az üzletszerűbb értékesítés és a fogyasztó piac meg- organizáláea lesz. A ma embere má- hajlik a szervezeti élet felé ée a nvugarti vezető kultumópek- nél már láthatók a szervezeti életnek magasabb fokú megnyilvánulásai. Nyilvánvaló, hogy ebben a szervezett életrendbe legnehezebben fog beleiltoszr kedmd a föld legezaJbadabbnak tartott embere: a földműves, a mezőgazda. Ma is a legnehezebb feladat a gazdák igazi megszervezése. A történetem, a haladó.- azonban nem ismer megállást s ma talán azért oly mostoha hozzánk a sors, azért sújt mindkét kezével a porig, hogy onnan felkelve meglássuk, hogy jövőnket mily eszközökkel építsük s hagyjuk « porban a válaszfalaikat emelő visszavonást, a kicsinyes fukarkodást és eszmékben megtisztulva, munkakészségben növekedve, állhassunk oda ahol a jövő épületének tégláit oszte itják. Úgy hiszem, hogy a szövet ©kezetek íb ilyen téglái a jővő épületének; vegyül őket kézbe míg mások a maguk házába be nem falazzák. Kialakultak a budapesti mezőgazdasági kiállítás keretei Budapest, március 12. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Megjelentek már a pesti uooá- kon és faluszerte az országos mezőgazdasági kiállítás előhírnökeként a jól ismert művészi „bikafejes“ plakátok. Alig egy hét választ csak el a kiállítás megnyitásától, amikor a vidéki érdeklődők tízezrei és a külföldi látogatók ezrei uj száneket fognak hozni Budapest világvárosi forgalmába. A kiállítás irodáiban és kint a tenyészállatvásártelepen már hetek óta folyik szüntelenül a munka, hogy az óv- ről-évre bővülő kiállítás keretei méltók, legyenek az általánosan megnyilvánuló nagy érdeklődésre. Elkészült már az uj, hatalmas méretű vendéglő is, amely a kiállítás egész napos látogatóinak meg fogja könnyíteni az ebédelés gondjait és áll már a halászati pavillon, amelyben az ez érben először szereplő rendkívül érdekes és látványos halászati kiállítás nyer majd elhelyezést. A tavaly épült lóistálló tetején létesült kényelmes vasbetontribünről a kiállitás látogatói nap-nap mellett változatos programú lovasmutatványokban és fogatelőhajtásokban gyönyörködhetnek majd, amelyekhez a díjazott állatok elővezetése fog csatlakozni. A tenyészállatkiállitás anyaga gazdagságával még a múlt év hatalmas kereteit is meghaladja. A végleg lezárt bejelentések szerint 210 ló, 760 szarvasmarha, 670 juh, 1020 sertés és mintegy 1500 baromfi kerül bemutatásra és nagyrészt eladásra. Ezek a számok nemcsak elérik, hanem a legtöbb csoportban meg is haladják a kontinensen legnagyobb keretű német birodalmi mezőgazdasági kiállítások állatfelhajtását. Az ismert nevű jeles tenyészeteken kívül ez évben jelentős számban fognak szerepelni egyes vidékek népies állattenyésztésének gondosan összeválogatott kollekciói is. A tenyészállatkiállitás mellett a többi kiállítási csoportok is jelentős fejlődést mutatnak az elmúlt évekhez képest A tejgazdasági, vetőmag- és termény-, szakoktatási ée kisérlefügyi, háziipari, dohány- és erdészeti kiállítás jól ismert és e* idén jelentősen bővült keretei mellett az élelmiszerkiállitás most külön pavillonhan önálló elhelyezést nyer ée bemutatja a finom hentes- és hns- áruipar, a hús-, gyümölcs- ée főzelékkon- zerv-ipar, a malom- és cukoripar termékeit. A mellette levő pavillon bizonnyal egyik leglátogatottabb része lesz a kiállításnak, mert itt borkóstolóval egybekötve mutatják be a borászati és szőlészeti kiállítást. Érdeklődésre tarthat számot a mezőgazdasági exportintézet, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a vármegyei gazdasági egyesületek, állattenyésztő szervezetek és szövetkezeti központok működését feltüntető pavillon ie. Végül meg kell emlékezni a nagysikerűnek ígérkező mezőgazdasági gép- és eszközkiálli- tásról is, amely a nagyhírű magyar mezőgazdasági gépipart és a külföldi gyárak képviseleteit fogja nemes vetélkedésre szólítani. A március 20-tól 25-ig megtekinthető számtalan látványosságot és hasznos tanulságot ígérő kiállítás iránt általánosan megnyilvánuló nagy érdeklődést az 50 százalékos kedvezményes utazásra jogosító igazolványok igen nagyméretű igénylése is jelzi. A rendezőbizottság (Budapest, IX., Köztelek uoca 8.) március 23-ig még küld a jelentkezőknek ked- veizményes utalásra jogosító vasúti igazolványokat. A külföldi látogatóknak számos kedvezményt biztositó kiállítási igazolványokat a kiállítás külföldi képviseleteinél és a menetjegyirodákban lehet megszerezni. Elszállásolás céljából az érdeklődők forduljanak Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalához, (Budaipest, IV., Deák Ferenc uoca 2.) 35.8 millió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 7-dki kimutatás szerint a február 28-iki állománnyal szemben 35.8 millió pengővel csökkent. E csökkenést előidézték a zsiróbefizetések. valamint a váltótárcaállomány és ér ok észlet apadása. Az állami számlákra 15.9 millió pengő folyt be, ellenben egyéb számlákról 4.7 millió pengő folyósitta- tott, úgy hogy végeredményben a zsiróköve- telósek összege 11.2 millió pengővel növekedett. A váltóesedékességek összege a váltó- benyújtások összegét 14 és fél millió pengővel haladta meg. Az érckészletben kimutatott wmmm PlMCTCHI CMKOttKA-KÓHÖGÉS ES RtXEDTSÉG-El UMj devizaállomány 9.1 millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követelések4* 1 millió, az „Egyéb tartozások44 pedig 0,2 millió pengő apadást mutatnak fel. Közvetlen vasúti tarifa Csehszlovákia és Románia között. A csehszlovák és román vas- utigazgatás küldöttségei Prágában most tárgyalnak a közvetlen tarifák életbeléptetése tárgyában. A tárgyalásokon a lengyel és a német vasutigazgatás küldöttségei is részt- vettek s igy nincs kizárva, hogy a közvetlen német—csehszlovák—román, illetve csehszlovák—lengyel—román tarifákat is elkészítik. — Szomorú, hogy Berlin—Bukarest relációban is lesznek már közvetlen tarifák, ellenben Prágának Szlovenszkó egyes vasúti állomásaihoz való viszonylatában három-négysze- res tarifaátszámitás van. Mikor teremt reixrt* a csehszlovák kormány a belföldi tarifák kérdésében? Sürgős felhívás! A mintavásár vezetősége ismételten felkéri Prága lakosságát, hogy Lehetőleg saá- mos tiszta privátszoba ciánét közöljék minél előbb a prágai mántavásáT lakáshivatalán ál, Prága I., Sta- roméstské nám., városháza, miután a hotelszobák elsősorban a Prágában nehezen tájékozódó külföldi látogatók részére lesznek rezerválva. Hogy semmi nehézségbe ne ütközzön a mimtavásár látogat óinak az elhelyezése, szükséges, hogy szabad szobák álljanak a m inta vásár-vezetőség rendelkezésére. Fogyasztói és munkakamarákat létesítenek? A közellátásügyi minisztérium egy törvény- javaslatot dolgozott ki a fogyasztói és munkáskamarákról. A javaslat szerint az alkalmazottak egyes kategóriáinak a kamarákon belül önálló osztályaik volnának. A javaslat tárgyalása pillanatnyilag holtponton van, mert az alkalmazottak szervezetei nem tudtak még egységes állást elfoglalni abban a kérdésben, hogy a fogyasztói- és munkáskamarák egy vagy két szervezetet alkossanak-e. A magánálkaimazottak szövetsége emellett azt is követeli, hogy külön magánalkalmazotti kamarákat létesítsenek, ha a munkáskamarák felállítására egyáltalán szükség van. A kérdés rendezését az éppen említett körülmények erősen hátráltatják. Ritka budapesti látogatók a mintavásáron. E h<5 4-én meglátogatta á mámba vásár palotáit Budapest város képviselete, kük Lipcsébe utaztak, a kereskedelmi és iparkamara tagjai, valamint a budapesti nemzetközi mintavásár képviselői. A Vértesi tanács vezetése alatt számos küldöttség látogatta - meg a mintevásár vezérigazgatója helyettesének, dr. Framz Zizka kíséretében a prágai miratavásér-palo- tát, M ige® figyelmes és beható magyarázatokkal 6znnezbe, a mimtavásár rendezését is megmagyarázta. A mimtavásár palotái mindenkinek tetszettek. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, március 12. A mai tőzsdenyitáskor stagnált az üzlet, bár az alapirányzat a részvénypiacon barátságosan alakult. A konter- min fedezéseket eszközölt, úgyhogy a ku- liszban is javultak az értékek. Ezzel szemben a beruházási piacon gyöngébb volt az irányzat, miután az a hir járta, hogy a Nemzeti Bank a közeljövőben diszkontleszájlitás- ra készül. Ez a hir a részvénypiacon szilárduló irányzatra vezetett, úgyhogy az utótőzsdén csaknem az összes részvények 10—20 fillérrel emelkedtek. Nagyobbáránvu kötéseket eszközöltek a jutaléküzletben áprilisra és májusra. Az ipari piacon a Schöller 30, Berg és Hiitten, valamint Budweisl Sör, Északi Vasút haszonélvezet 15, Brosche 20, Északi Vasút és Prágai Vas 10, Cseh Cukor 7, Svetovar, Chamotte, Hengermű és Cseh Kereskedelmi 5, Prager Dux 4, Aussivi Vegyi és Alpine 3, Horvát Cukor és Skoda 2 koronával emelkedtek. A Kolini Szesz 35. Prágai Malmok 20, S er 10, Königshofi 5. Kosma- nos 4, Nestomitzi és Ringhoffer 3, Solo, Nvu- gatcseh Szén, Rézmüvek és Inwald 2 koronával estek. — A bankpiacon a Zsivno 1 koronával emelkedett, mig%a Cseh Union és Osztrák Hitel 1 koronával esett. A beruházási piacon az 5 százalékos államkölcsön 15 fillérrel emelkedett, egyéb áru gyöngült. ÜJLLTEHBERQEB Gyártelepei!: Budapest - KoSice PieStany FEST - TISZTIT NOS Központi üzem cime: é Haltenberger Festögyár, Kosice 2. Jt |M? Bratl TTTT I i.»wi Negnyilt „MIISIKA” Szigeti zongorakésziiö és hangoló songora raktára, Í BratlsIava, Grőssling ucca SO. Raktáron csak vllágmárkás zongorák és planínók. Eladás eredeti gyári áron, kis havi rássletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás* Javítás — vidéken Is — Jutányosán* garanciával.
