Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-12 / 59. (2280.) szám
1930 márohis 12, esercb. T^GH-MAfifeARHTRLffl? 5 Tízévi íegyházra ítélték az atsóausztriai „nőstényördögöt" és gyilkos gavallérját A démonikus asszony halálos játéka a férjjel és a szeretővel Wels, március lí. Pár nappal azután, hogy a Jiitvesgyilkosságra való fölbujtással vádolt Gruber Franciska mögött bezárult a börtön- ajtó, bűnügyi legenda kezdett képződni a schleiss- heirai „Nőstényördög" alakja köré. A lakosság iszonyattal ejtette ki a nevét e a jámborak úgy beszéltek róla, olyan babonás félelemmel éí* rettegéssel ejtették ki a nevét, mintha valóiban az ördög öltött volna testet benne. A welsi esküdtbiróság tegnap hallatlan érdeklődés mellett ült össze, hogy Ítéletet mondjon a 22 éves, megbabonázóan szép menyecske fölött, akit az államügyész azzal vádolt, hogy kedvesének eszközül használásával másvilágra küldte férjét, hogy birtokába ülhessen és szabadon szürcsölhesse az élet örömeit. A most tárgyalásra került hitve&gyilkos- eági bünügy nem mindennapi esete a kriminalisztikának. Szereplői: Gruber Ferenc sekrestyés, fiatal és szép felesége, Franciska és az asszony kedvese, Lidauer János. A gyilkosság november 28-áu történt, a Gru- ber-házaspár lakásában, Lidauer követte el az asszonytól kapott revolverrel, a fölbujtó jelenlétében. Az asszony a csendőrség előtt még tagadta részességét és konokul hangoztatta ártatlanságát a vizsgálat elején is, később azonban az egyre gyarapodó terhelő bizonyítékok meggyőzték tagadásának hiábavalóságáról. A fő- tárgyaláson már az elnök első kérdésére beismerte bűnösségét és megpróbálta motiválni tettét Elmondta, hogy férje nem volt épelméjű, tizennyolc évet töltött elmegyógyintézetben, piromániában szenvedett és három Ízben gyújtogatások miatt volt baja a hatóságokkal. Minderről az asszony a házasságkötés idején nem tudott. A lakodalom utáni első hetekben boldognak érezte magát. Később férjének abnormális viselkedése visszariasztotta és elidegenítette. Meg is kérdezte, férjét, miért bánik vele olyan furcsán. Azt a választ kapta, hogy: „nem akarok gyereket, nem akarok paráználkodni, mert az bűn. Én sekrestyés vagyok és lelkiismeretesen be kell tartanom vallásom parancsait". A beszélgetés utáni héten férje uj bánásmódra tért át: verni kezdte. Az asszonyt ez a megaláztatás vérig sértette, elmenekült férje ütle- gei elől és ugyanaznap este szemébe mondta, hogy ha te nem akarsz engem asszonyodnak tekinteni, majd keresek mást. A férfi dühösen rámordult, de különben nem törődött a fenyegetéssel. A vádlottnő a továbbiakban elmondja Lidauer Jánossal való megismerkedésének történetét és rámutat arra, hogy úgyszólván férje tudtával szövődött szerelmi viszonyuk. Az elnök a vádlottnő elé tár egy levelet, amelyet ő irt és csempésztetett át a fogházban ülő kedvesének. A ,giöstényördög“ ebben & levélben így ir: „Te nem tehetsz róla, szerelmes voltál belém, azt cselekedted, amit én kívántam tőled. Szívesen vezekelnék a te bűneidért is. Te nem vagy az oka semminek, hiszen csak az én játékszerem voltál." Az asszony után a gyilkosság végrehajtója, Lidauer János áll a bírák elé ée beható részletességgel mondja el, hogyan vett-e rá Gruber Franciska a bestiális bűncselekmény elkövetésére. A tervet az asszony dolgozta ki. Azon a bizonyos éjszakán együtt várták mog, mig a férj elalszik. Amikor megbizonyosodtak, hogy mély álomba merült, az asszny kézenfogta őt és bevezette a hálószobába. Kezében lámpás volt, amellyel az ágy fejéhez állott és rávilágított alvó férjére. Intett szemével és Lidauer elővette a készenlétben tartott revolvert, négy centiméter távolságból az alvó ember homlokának Irányította és meghúzta a ravaszt A revolver eldördült. Az alvó megrezzent, rántott egyet a fején, azután elnyúlt az ágyban. Elnök: Még mindig szereti Franciskát? Lidauer: Igen és ha kiszabadulok, feleségül veszem. Az esküdtek a gyilkosság s a gyilkosságra való fölbujtás kérdéseire igennel feleltek és a bíróság a rémdráma két vádlottjára tiz-tiz- évi fegyházbüntetést mért. A nagy számban összegyűlt hallgatóközönség az Ítéletet „bravo“-kiáltásokkal fogadta. „Osusky követ ki nem elégítő apparátussal és anyaggal állja a harcot Parisban a magyarok kitűnő fölkészültségével szemben" Az Expres Jelentése § párisi tárgyalások állásáról — „A magyarok fölényben vannak a kisantanttal szemben" Prága, március 11. Az Express mai száma a következő távira tóit közli Parisból: — A magyar delegáció tegnap egész nap az olasz delegációval tárgyalt s átad'a memorandumát a komissziónak, amelyben a maga részéről a következő megoldást ajánlja. Csehszlovákia az A-alapba azonnal befizeti azokat a részleteket, melyek a hágai szerződésből ráesnek, vagyis azokat az összegeket, melyek a Szlovenszkón 1922-tól 1926-ig végrehajtott földreform szerint fizetendők. Azok az optánsok, akiket a földreform 1926 óta sújtott s azok, akiknek a földje most van a földreform programjában, kivétetnek az A- alapból és az alapon kívül közvetlen utón kapnak kártérítést. Ezekre az optánsokra a hágai egyezménynek a csehszlovák földreformot illető része nem vonatkozik, hanem a pótegyezmény hatáskörébe tartoznak. —A memorandumban azonkívül van egy klauzula a B-alapról is, amely az 1919-es csehszlovák kártalanításra vonatkozik. Ki van zárva, hogy a B-alapba befolyó összegekből eme csehszlovák igényeket kielégítsék. A magyar delegációknak a kártalanitások kérdésében állítólag nincs meghatalmazása a magyar kormánytól, de szerintük tárgyalni lehetne a dologról, ha Csehszlovákia fölad-ná elutasító álláspontját azon főhercegek igényeivel szemben, akik 1926 előtt csat lakoztak a Csehszlovákia eüeni fötdreformpörhöz. gal rendelkeznek, melyet éveken át föl színem tartottak a nagy és befolyásos nemzetközi jogi Tövükben s igy barátokat szereztek a magiak jogi és politikai álláspontjának. Kínos konklúziókra vezetne, ha a magyarok gyakor- harc azon a. fórumon, ahol ne melég a bro- saras nagyiianguságunkkal >— fejezi be cikkét az Express. A brosúra említésével a lap az egykoronás brosúra alakjában, százezres példán ys zambian terjesztett hágai expozéra céloz. A cikk címe világosabban fejezi ki ezt a gondolatot, amennyiben szóról-szóra igy hangzik: „Osusky követ ki nem elégítő apparátussal és anyaggal állja a harcot Parisban a magyarok kitűnő fölkészültségével szemben. Nehéz harc azon a fórumon, ahol ne melég a bro- surácska, mellyel a mi palamentimk megelégszik." Száz bányász az égő bánya fenekén Két munkás meghalt, a többit kimentették Staubén vilié (Ohio), március 11. A Wer- ner CoUieres társaság bányaüzemében tegnap délután tűz ütött ki, amely elzárta a bánya kijáratait és közvetlen életveszedelembe sodorta a tárnákban dolgozó mintegy százfőnyi munkáscsapatot. Kezdetben rendkívül aggodalmat keltő volt az égő bányában rekedt munkások sorsa, később azonban sikerült olyan biztonsági intézkedéseket tenni, amelyek a veszedelmet eJiminálták. A bánya tűzoltó- és men- tőlegénysége az egész éjszakán át lankadatlanul dolgozott s a hajnali órákban utat talált a föld mélyébe zárt bányászokhoz. Kettő kivételével reggelre sértetlenül felszínre hozták az egész munkáscsoportot, mig két bányásznak, akik elszakadtak társaiktól, már csak a holttestét hozták napvilágra. Heves kulisszában a rövidesen megüresedő kassai polgármesteri szék körül Muttnyánszky polgármestert gálszécsi közjegyzővé nevezik ki - Utódja Maxon Milán vagy Sándor Elő lesz - A magyarság pártjai megszerzik az első alpolgármesteri állást — A magyar nézet szerint — írja tovább az •Express — Csehszlovákia 1919-ért kártalanítást csak akkor kapna, ha maga előbb ugyanazt a főhercegek számlájára fizetné be a B-alapba. A magyarok fölényben vannak a kis- antanttal szemben főleg a közvetlen indokolásiban. Osnskynak viszont a kisantant delegációkkal nagyon óvatosan kell eljárnia, mert az ügy a különböző kisantantállamokihan meglehetősen eltérő jellegű. Osusky pozíciója meglehetősen nehéz. Egyedül vezeti az egész komplikált tárgyalást, bár más diplomáciai munka is gondot ad neki. Csak négy külügyminisztériumi hivatalnok és két földhivatali szakértő van a segítségére, akik csak azok fölött a részlet- komplexumok fölött bírnak áttekintéssel, melyre megbízást kaptak. A magyarok föl vajának készülve, kitünően előítóczLtett anyagKassa, március 11. (Kassai szerkesztőségünk teleíonjelenitése.) Tegnapi számunkban megemlékeztünk arról a heves kampányról, amelyet Maxon Milán, a ksei kereskedelmi és iparkamara elnöke ellen indítottak legutóbbi képviselőtestületi beszéde miatt a kamara cseh nemzetiségű tagjai. Mint megbízható helyről értesülünk, ennek a kampánynak érdekes kulisszatitkai vannak, melyek a közeli polgármesterválasztással kapcsolatosak. Illetékes helyen ugyanis befejezett tényként számolnak azzal, hogy Muttnyánszky dr.-t rövidesen közjegyzőnek nevezik ki Gálszécsre és igy Kassa város polgármesteri állása megüresedik. Muttnyánszky dr- örökére eddig a legkomolyabb jelöltként Maxon milánt emlegették. Jelöltsége nem szimpatikus azonban a cseh pártok körében, amelyeknek Maxon közgyűlési beszéde kapóra jött, hogy őt a felsőbb fórumok dött lehetetlenné tegyék. Ha ez a törekvésük sikerrel járna, akkor a rövidesen megüresedő polgármesteri szék egyik jelöltjeként Sándor Elő bankigazgatót, a Hypotecna Banka hassad fiókjának vezetőjét akarják előtérbe tóim, aki az agrárpárt városi exponense ée a centralizmus egyik leghívebb uszálybordozója. Értesülésünk szerint a kormány valószínűleg Sándor Elét nevezi ki polgáimiesterré. A két alpolgármesteri állá® betöltése körül valószínűleg változások lesznek, amennyiben az országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt az uj elnökség megvá( lasztdsándl egységesen készül fellépni és ebben az esetben saját jelöltjét hozza be az első alpolgármesteri állásra, mig Smrz eddigi alpolgármesternek a második alpolgármesteri szék jut. Apró dolgok egy nagy orvos éleiéből Közti: Karakóik Máriás dr• i. A múlt század második időben híres seb ész professzora volt a budapesti tudományegyetemnek Kovács József dr. Az alacsony származású, szegény fiút világos, éles esze, vas szorgalma és szívós akairaüa a nagy Balassa János üresen maradt tanszékébe juttatta 1868-ban. Hatalmas termetén nyugvó, eredeti magyar tipusu koponyájában lángé6Z lakott, ez tette Kovács Józsefet Balassa méltó utódjává, elődjéhez hasonló naggyá. Csak az volt a hibája és ez is eredeti, a turáni fajt jellemző hiba, — hogy nagy volt benne az úri restség is. Kovács József professzornak nagy volit a tetterőié. Sokat „biztosain, gyorsan és vigam“ dolgozott, amint Gálénus mondta, de már a betűvetéstől irtózott, ebben rejlett a restsége. Gondolatait, eszméi jóval túlhaladtak kora sebészetének meggyéin, de azokat írásban kifejteni, ismertetni, igazukat meg- érvelni — rest volt Bizalmasabb tanítványai váltig ösztökélték, kérték, hogy a tapasztalataiból levont: uj igazságokat írásba foglalja, róluk könyvet írjon s igy az emberiség javára és nemzete dicsőségére az orvosi tudomány közkinosévé tegye azokat. Nem tebte, mert — lusta volt hozzá. Pedig külsőben megvolt a hozzávaló képessége. Hiszen Sobuiek Vilmos szemészprofesszor kivételével altig volt akkor kartársai között, akinek előadásait olyan min den kérdést megvilágító, tiszta és éles logika tette élvezhetővé, minit amiilyennel ő rendelkezett. Sch. Miksa dr., le^ nedvesebb tenitványaiuaík egyike, akit ő is jótól' i orvos-szakirónak ismert, végre rábírta, hogy könyvet adjon tói. Megállapodtak, hogy a professzornak nem kell tollat a kezébe vennie; amit élőszóval mond el, azt Soh. papírra veti, rendszerbe foglalja, sajtó alá elkészíti, össze is jötek estémként s igy lassan el is készült aztán. 3—4 ívre való anyag, amely füzetben került az azt nyugtalanul váró hazai orvosközönség kezébe. Csakhogy ez az első füzet, melyhez joggal igen nagy remények fűződtek, egyúttal az utolsó is volt. A professzornak türelme szakadt, megunta a dolgot és nem állott többé kötélnek, bárhogyan kérte is tanítványa, bárhogyan bizonyította is ez, hogy az orvosi világnak a hirdetett mü első füzetével tett ígéret beváltása becsületbeli dolog. Pedig ez a mű világhírnevet szerzett voí na a magyar tudósnak! # Kovács József professzor láng-eszére sok egyéb^ között az is vall, hogy ő volt az első, aki az angol - Lister nyomán európaszerte felkapott autiszeptikus, sebkezelésnek az igazi lényegét felismerte, az uf módszertől csakhamar eltért és a maga esze szerint valót kezdte alkalmazni. Lister József londoni «ebészprofesszor Pasteur, Liebig és Leírtain kísérlett tapasztalataira alapította uj sebkezeléei módszerét. Baktériumölő, tehát anti- szeptikus anyagokkal perparáit kötőszereket, öblítő folyadékokat használt, hegy távoltartsa a sebtől a fertőzést okozó baktériumokat, azokat megölje és ártalmatlanná tegye a sebbe esetleg már be ju tót lakat. Budapesten Puky Ákos dr. mutatta be a Lieter- féle sebkezelsét, amelyet tanulmányuitjában kistértől eltanult. Ez a bonyolult ©'járás igen misztikus volt. Azzá tette különcsen a suihoső gőzepray, mely a beteget, a műtőt és segédjeit, de meg az egész helyiséget is sűrű karbolos ködfelhőbe burkolta. Áh italos tisztelettel állottunk a köröné körül, mikor Puky dr. az eljárást Luimnltzer Sándor sebészprofesszor Szf. Rókus-kórházi klinikáján bemutatta. Kovács József is érdeklődött az uj módszer iránt, de csakhamar abaihagyta. Neki arnnau a misztikuma nem imponált, a fojtó karboLspray kedvét szegte, a sok mindenféle köfőszerre pedig azt mondta, hogy szemfényvesztő hókusz-pókusz. Éles esze felismerte, hogy Lister módszere tulajdonképpen a üöítétlen 'tisztaság. Előadásain bírálat alá fogba a Lister módszerét, azt játéknak mondta, hangsúlyozva, hogy: nem antiseptioe kell operálná ée kötözni, hanem aeepüce, vagyis föltétlenül tisztán, feriőzőcsiira-men- teeen, ezt pedig egyszerű módon érhetni el Ezentúl a műszereket a műtét előtt tiszta vizben kifőzette, a kötőszereket szintén nagy hőfokban csiramentessé tette, szóval azon volt, hogy minden, ami a sebbel közvetlenül vagy közvetve érintkezett, — tehát az orvos keze is — tiszta legyen. Tanártársai elszörnyülködtek ennek a — amint akkor Ők mondták — barbarizmusnak hallatára- Méltatlankodásuk később azonban elhallgatott, mikor a Kovács-klinika statisztikájának kedvező adatai rájuk cáfoltak. És Kovács József uj, aszeptikus módszere eredményeit nem használta fel reklámozásra, nem közölte a tudományos külfölddel; mely csak később jött rá annak a nagy jelentőségére. Kovács József módszerét ma mindenfelé követik a müveit világban, persze tökéletesítve a technika vívmányaival, mág Listenének már ~:ak történelmi az értéke. # Akikor, mikor e sorok Írója is hallgatója volt a nagy Kovácsnak, még nem ismerték a helybeli érzéstelenítést. A beteget, hogy ne érezzen, elaltatták. Miután azonban ez az elallatás néha veszedeleméi is jár a betegre nézve, Kovács professzor csak akkor vette Igénybe, ha főiteken ül t szükséges volt. Persze, ritka ember tűri nyugodtan, ha az elevenébe vágnak, szúrnak. A legtöbb ilyenkor kézzel- lábbal ellenkezik’. Ez azonban műtőt közben bajt okozhat, sőt végzetessé válhat a betegre nézve, hisz a kés éle esetleg odaeiktik, aikov* nem szabad. Hált tóccy megesett, hogy Kovács professzor
