Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-09 / 57. (2278.) szám

1988 wáiKÉBB t, ▼oaAmaip. 17 . KöZ^AZDASfÁGT1 . A szakipartársulatí siervezaleSc Irt*: 2VÁNFY GÉZA Ai iparoeokr.ak óa kereskedőknek ai 1924. évi 259. azámu törvény adta jogos újsága, de egyszersmind kötelezettség'© in, hogy járáson- kint ipar társulati szervezetekbe tömörülhetnek, éppen elég vitára szolgáltatott alkalmat annak­idején. itégi ipartestületek, amelyek pár évti­zeden keresztül már megalkották az iparostár- nadalom quaei érdekképviseletét, vegyes érzel­mekkel fogadták a törvénynek azt az utasítá­sát, amely szerint inkább csak a városokban fölállított szervezeti intézményeik nem minden féltékenység nélkül őrizett határai mögé a fal­vak iparos- és kereskedőtársadalmát is befo­gadni kényszerültek. Ugyanez a vegyes érze­lem hatotta át —• ha ugyan áthatotta — a köz­ségek, falvak eddig szervezetlenül élt iparos­éi kereskedőtársadalmát, amellyel bizony így kollektive — valljuk meg őszintén — eddig nem nagyon törődtünk. E sorok Írójának bősé­ges alkalom kínálkozott ezzel, a falvakban élő iparos- és kereskedőtársadalommal való érint­kezésre és eszmecserére is erről a szervezeti .témáról s nem volt nehéz megállapítani, hogy ez a társadalom is tájékozatlanul .s ezért bizo­nyos kétségektől is megszállva állott a városi, a szervezeti életben nála tájékozottabb sorstár­sa ©óraiban. De voltak aztán olyan járások is, melyekben nem volt 1925-ig sem ipartestület. E járások­ban teljesen uj alapokon kellett elindulni és le­rakni a szervezet kereteit. Nem volt ez könnyű munka. A legnagyobb baj az volt, hogy a* ipa­rosok, kereskedők azt sem tudták: miért, ho­gyan, kitől szakad rájuk ez az uj iistenáidás, amelyből leghamarább azt tudták kihámozni, hogy: fizetnie hozzá nemcsak joguk, de adófi­zetési kötelezettségük formájában kötelességük is lesz. Itt-o-tt azért minden járásban akadt egy­ikét leikos és ambiciózus iparosmester, vagy kereskedő, akik kezükbe vették a szervezés Mm könnyű munkáját. Négy év után SzAoven- •nkóo körei 83 járási ip ártéren lat alakult ab­ból a kh. 170 ezer Iparosból é* kereskedőből, SparjogoaltványesbóL akik ebihez a társadalom­hoz tartoznak. A járási teartársulatok mellett Pozsony és Kassa rabár, tato ti e*ak fői azzal a joggal, hogy pusztán saját váróéi lakosságuk iparos­áé kereekedőtársadahnából szervezzék meg to- jrábbi kedvezmény formájában már szakipari j (társulataikat, Sietve kereskedelmi grémiumu­kat. Mig a többi járási ipar társulatban vala­mennyi Iparjogositványos a vegyes, egyetlen Járási ipartársulatban helyezkedett el a tőr- fény kényszerítő parancsára, addig Pozsony­ban, Kassán bármelyik iparág, vagy kereske­delmi szakma egymástól független, de bárme­lyik ipartársu lattal azonos jogú szak társulatot Jétesithetett. Pozsonyban, Kassán igy kisebb- nagyobb létszámú szakíársulatok alakultak, il­letve egy-egy vegyes jellegű társulat, amely magában foglalja mindazokat az iparosokat, akik szak-társulatot alakítani nem kívántak, vagy anyagi helyzetük, illetve szervezeti ön­tudatuk folytán nem tudtak. Speciális helyzetbe jutottak Szloveniszkó többi kereskedői. Pozsony és Kassa kereskedői €gy_ögy szaktársulatot (grémiumot) létesítet­tek, mindegyikük abból a kitünően működött Kereskedelmi Testületből, amely mindkét vá­rosban évtizedek óta működött. E régi keres­kedőtestületek számára nagy létszámbeli, tehát szellemi és anyagi erőgyarapodást biztosított a törvény. Nem igy azonban a többi szloven- szkói városban. Nyitra, Komárom, Érsekújvár, Ipolyság, Rozsnyó, Léva, Losonc, Pöstyén, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Rimaszom­bat. Eperjes, Nagyszombat, Párkány s még több szlovenszkói város kereskedőinek meg­Szájról- || szájra pl adja || mindenki, meny- ffip nyíre meg van SBfi elégedve a í$|| [MSíow4- H Us ' rsdezésunkkel. e, hogy az elmúlt ulaidonos nr iegtel- e több, mint 50.000 ajs »w“ vályút szerel l|jg ry csak egy ilyen g« próbált jW serelést a be. t értéktelen. zEiswiM, m ÍZ a. Ne hajtató készülékek Skgg robb speciálisgyára. ma /fa . :■ > y.':­.t ■ *V?v­/\ ' V? ' I 5:­;V. 1­■/; • t“ volt a maguk, ugyancsak kitünően működött kereskedelmi testületé, amely szervezet, bár csak társadailmi egyesület jellegével birt is, tu­lajdonképpen joggal illetékesnek tartott érdek­szervezeti alakulata volt a kereskedőtársada- lomnak mindegyik városban. De © kereskedelmi testületek mégsem vol­taik hivatalosan elismert társulatok (spolo- öenstvok, grémiumok), velük nem érintkezett hivatalosan a hatóságok egész sora, mint az ipar társulatokkal. Szerepük azért igen fontos volt, mert ébrentartották a kereskedő társa­dalom szociális szolidaritásának és itt-ott ki- csengően gazdasági osztályos tudatának is a gondolatát. Most, hogy a kereskedelmi kor­mányzat élve az ipartörvény megadta joggal ? .meghallgatván a kereskedő társadalom ré­széről Szlovén szkó - szer le most már évek óta hangoztatott kívánságot és kormányrendelet- tervezetet küldött szét az összes szlovenszkói i.partársulatoknak szaki partár sül a tok alakítá­sa előkészítésére, igazolódik be az az élet minden viszonylatában beigazolt tétel, hogy minden emberi, gazdasági, társadalmi szerve­zet konstruálásának alapja mindig az e szer­vezetet akarók, e szervezetei létesíteni szán­dékozók kitartó és társulási képességükről tanuskodók összefogása és tántoríthat® tlatiml öntudatos o©zlályérzete. A törvény legfeljebb a bába, amely világra jöttén segíti. Az említett kormányrendelet tervezet azon­ban nem megy el egészen addig a határig, ameddig a történelmi országokban érvényes ipari rendtartás elment. Nem szándékozik megadni minden szlovenszkói járásban azt a jogot, hogy egyes szakmák külön-külön léte­sítsenek szaktársulatot. A kormányrendelet tervezője nem akar elébe vágni a természe­tes fejlődésnek s csak azokban a szlovenszkói városokban s csak azokban, az ipari szakmák­ban tervezi a szak tárni la tok alakítását, amely városokban az egyes főbb szakmákban a tagok szám-beli ereje és gazdasági helyzete, de együtt e szakmák s illetve e városok szakma­beliéinek kinyilvánított akarata a szaktársu­lati szervezetek életképességének a garan­ciái. Besztercebánya, Komárom, Nyitra, Nagy­szombat, Trencsén, Zsolna, Eperjes azok a városok, melyekben: a kereskedelmi, a lálb- belikészitő-, a szabó-, a vendéglős-, az étpitő-, a hentes-mésaáros-iperoeoknalk megengedni tervezi a kormányrendelet a .szaktársulatok létesítését, illetve « városokban s e szakma­belieknek kiválását a jelenlegi vegyes ipar- társulati szervezetből. Amennyire a helyzetet ismerjük, elsősor­ban a kereskedők önállósulása fog megtör­ténni. A nagy közösködés, amelyben a keres­kedő a tagsági kötelességét mindig híven teljesítő társ volt az iparos mellett s — vall­juk pieg őszintén — a mi viszonyaink között nem alkalmas összeállítása a társadalmi s gazdasági szemléletéiben oly elütő és oly kü­lönböző rétegeknek, megszűnik. Természete? fejlődésképpen, mert aligha mondhatná vala­ki, — ha tárgyilagos — hogy a kereskedők, vagy egyes öntudatosan a maguk lábán állni akaró ipari szakmabeliek kiválása a vegyes társulatból, az utóbbinak a szétesését, meg­semmisülését célozza csak. Az élet nem áll meg s a haladó szellemű iparos, kereskedő belátja, hogy akármennyire tetszetős volt a szemnek a vasabroncsos, szükreszabott abla- ku, boltíves ház valamikor, ma kényelmeseb­ben élünk azokban a szobákban, melyekbe a nap bőven onthatja sugarát, mert nagy, a vi­lágira nyíló ablakai vannak s bútorai készí­tésénél nem a vendég hízelgő dicséretére, ha­nem a magunk okos, józan, persze az ízlést szem előtt tartott kényelmére gondolunk. Nem kell tehát megijedni a vegyes társula­toknak, hogy tagjaik csökkent létszáma meg­dönti erejüket. Nem. Sőt fokozni fogja nmn- kakészségüket, lehetőivé teszi speciális törek­véseik elérését és kifejleszti -az egyes szak- társulatok tagjaiban az akaratos, mert helye­sen kidolgozott munkaprogram kivitelére el­engedhetetlen áldozatkészségüket is. S mert a magúik saját portájának bővítése, szépítése, a saját maguk szervezete gazdaság és szociá­lis védelmi kiépítése, az önművelés alkalom- szerzése, a racionális ipari munkarendbe való bele tanulás sokkal inkább ki várta tos és szük­séges, mint a sok érdekellentét csiszolgatá­sában kimerülő mostohatestvéri, idejét múlta, kényszerű közösködés. Bizonyára lesznek viták pro és kontra, mi helyesebb: vagy egység-e, vagy okosan de­centralizált kisebb egységek, rendszere-©. Kár lenne a vitára pazarolt időért! Olyan iparos-, kereskedelmi, társadalmi ós érdek- védelmi egységeik kellenek, amelyekben a mai idők kívánalmainak legjobban megfelelő több munka s kevesebb elábrándozás legye­nek az útjelzői az ipar társulati munka ipari sikerének. A Bratislavai Általános Bank közgyűlése P«©ony, március 8. (Pozsonyi szerkesztő-1 ©égünk telefonjelentése.) Ma délelőtt tizen-1 egy órakor tartotta a Bratislavai Általános j Bank hatvanadik jubiláris közgyűlését Stc- dala Kornél dr. szenátor bankelnök elnökle­tével a bank Mihály uocai palotájában. A köz­gyűlés a részvényesek élénk érdeklődése mellett folyt le. Stodola szenátor félórás ha­talmas megnyitó beszédet mondott, amely ben kiterjeszkedett x pénzintézet hatvanéves fejlődésére és méltatta a bank jelentőségétj Szlovenszkó közgazdasági életében. Kiemelte Weisz Fülöp bankelnök, továbbá Forbáth Béla vezérigazgató és Stein Lajos helyettes vezérigazgató érdemeit, majd meg­emlékezett Masaryk elnök nyolcvanéves szü­letésnapjáról. Az elnöki megnyitó után Stein Lajos vezérigazgatóhelyeUes az igazgatóság jelentését olvasta föl, amelyből kiderül, hogy az intézet tiszta nyeresége az elmúlt évben 2,720 814 korona 60 fillér, szemben az 1928. évi 2,621.124.52 koronával. Az intézet 10 százalékos osztalékot fizet, ami részvényen­ként 20 koronát tesz ki. A tartalékok és alapok 18,500 000 koronára emelkedtek, ami a 12 millió koronás részvénytöke 160 százalékának felel meg. Az üzleti jelentés a pénzintézet jelentékeny gyarapodásáról ad továbbá számot. Az összbetétek 28B millió koronára emel­kedtek, egyedül a könyvbe tétele 25 millió kor0nával emelikedíek. Az intézet jótékony célra Masaryik születés­napján külön 50,000 koronát fordított, azon­kívül a téli szezonban az intézet 1500 sze­gény gyermeket lát el vallás és nemzetiségi különbség nélkül naponta tejjel és kenyérrel. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomá­sul vette, ezután Blumenthal igazgatósági tag Stodola Kornél érdemeit méltatta, majd For­báth Béla vezérigazgató köszönte meg kere­setlen szavaikkal a hivatalnoki kar nevében a beléje helyezett bizalmat. A feiügyelőbizott- «ág jelentését is tudomásul vette a közgyűlés és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Ezután újra megválasztották a régi igazgatóságot 6? felügyelőbizottságot. A közgyűlést déli tizen­két óraikor ért véget. A budapesti mezőgazdasági kiállítás kedvező kilátásai Budapest, máiriius 8. A budapesti n^SBŐgazdaBági MMtósok a legutóbbi években nagyarányú fejlő­dést znotalnak. A kiáhditott anyag számban olyan jelentősen gyarapezitk, hogy legtöbb viszony!eitában meghaladja ’a békebeli legnagyobb temyészállat- vásárok felhozatalát, sőt még a nemeit gazdasági egyesület vándorkMilflliMsáiniak állat bejeteaibés'öiit is. Hasonlóképen igen örvendetes a felhozott anyag minőségének állandó javulása. A kiállítás keretei emelteit évről-évre bővülnek, újabb csoportokkal és különböző különleges kiáHMásoklka1! nyernek kiegészítést uigy, hogy ma már a mezőgazdasági termelésnek csaknem minden ágát felöleli. De talán még örvemdeteeebb és még nagyobb haladás állapítható meg a temvéezálilaitkiiálíitáis és vásár iránti általános érdeklődés kialakulása terén. A í legutolsó években jóformán minden számottevő í gazda meglátogatta a tenyésznUatkiálMtást és ez j valóságos gazdatársadalmi eseménnyé, érintkezési központtá alakult ki. A jelek szerint a kióffiitás látogatottsága az idén még az eddigi köreiteket is meg fogja haladni. Ör­vendetes jelenség, hcw a kisgazdák érdeklődiése nagy mérvben fokozódik és számos községből az elöljáróság, a szövetkezet, vagy gazdakör által szer­vezve csoportosan utaznak fel a kiállítás tanul­mányozására és résziben vásárlás céljából is. Élénk a küllföMá érdeklődés is, főleg Olaszország­ból, Ausztriából, CSehszLováMából, Romániából és Jugoszláviából, ahonnaa hivatalos delegációik, ta­nulmányi csoportok és a gazdák köréből sokan jelezték Mentazásukat, amit a megszerzett vízum- é* utazási kedvezmények jelentősen elősegítenek. A nagy érdeklődésre való tekintettel okszerű üeaz, ha a vidékről ób kílJföddiróa otazók előre ós idejében goodoekodnak magujknek lakásról, mert a kááiflnrtáa hetében tavaly is minden budapesti szálloda zsúfolva veit Szállodai lakás biztosítása céljából foffduiljainak az érdeklődők Budapest szé­kesfőváros Idegenforgalmi Hórvaíalához (Budapest, IV^ Deák Feremvu. 2), amely hivatal előzetes megkeresés esetén kÁsgazdák, tamiióifjak afcb. tannlsméaiyi osoportjaiinok oicsó tömeges efeeáiláeo- láaáról is gondoskodik. Pwwony, mánmm 8. A máneto? 30—25. napjain Budapesten lebonyotítáara korfBő mezőgazdasági kíálbtióe rmdemóbi»jttBága a kááHiitát, iránt a kül­föld rémén® is megnyiAváoiriő nagy érdekilődéere való tekántettal ea utazást mcssBomenő kedvezmé­nyek nyújtásával könnyűi meg. A magyar vasút­A GAZDA ZSEBNAPTÁRA u 1930. óm, ■ fudák paklWri»»t»a— 4m MlnrUMBp— mUiMb. ■■mít nemscak a •caktvdAa na^w táriUba, haixa ax is liösystléi risx.érci is kíjwJo remtot ktmut&st (ötül magiban. A „Gxids" eficsivej előfizciői kartonSiötésbe* dljtahural, vissonkötcsbaa 4 IC.-irt kapják. Sxtbad forfaUraban ax ára kartoakötiaDaa 12.—, Wantoa- kötíiWa 16.— K. K írjon d i j t a I i a miatvánjaniaiet, »A GAZDA*1 Brattalava, Vármayyeháztér 11. vonalaikon minden koosiosztályban 50 százalékos menetdijked vezméji yre jogosít az igazolvány. A csehszlovák vasnáaikon az odautazáskor egészáru jeggyel kell utazni, mig visszafelé már csak fél- ánivail, ami 25 ezázail'ékos kedvezménynek felel meg. A kiláliitásra utazó külföldiek az útlevél és a kiállítási igazolvány felmutatása mellett március 14—25. napjain vizűm nélkül léphetik át a határt. A vízumot utólag egyharmad áron március 20—25. napjain kell a kiállítás területién fe'áltitobt utlev öl­irodánál megszerezni. Magyarország területén az utazást úgy odaimenet mint. vissza jövet egy-egy íz­ben meg lehet szakítani. Utazási igazolványok ‘18 í<or. előzetes beküldése éltenében (melyben '? kor. portóköltség bennifoglaltötic, s amely a kiákirásra állandó belépőjégyiil is szolgát), az Országos iSrio- venszkód Gazd.a6ágá Egyesület tltká.reágíinál (Po- asony-Bratielava, Vármetgyeháztér 11) is kapliat ók. Az igazolványok ugyancsak beszerezhetni az or­szágos kereszt ón yszoci a lista párt közponljábau (Pozsony, Dumáikon art 12), továbbá magyar nem­zeti párt -érsekujváná mezőgazdasági szakosztályá­nál (Nővé Zámky, Jeszenszky u. 7) és a magyar nemzeti párt párkányi titkárságánál (Rákócai-ut 52). A magyar nemzeti póri érsek újvári mező­gazdasági szakosztályánál a kiállítás részletes is- mertető-'proepelriusa is megkapható. Nagy hatáskőra lesz a magyarországi Iparfanstsnak Budapest, máirtóas 8. (Budapesti! szenkesztő- eégümktőL) A* Országos Iparianács é'tetTebivását tulajdonképpen a mezőgazdaságnak az ipar elleni állandó elkeseredett panasza tette aktuálissá. A kormány ugyanis egy elfogulatlan és érdektelen fórumot akart felállítani annak a megvizsgálására, hogy vájjon a meeőgadaságnak az ipar elten fel­hangzott súlyos vádjai tényleg fedik-e a valóságot, avagy a jajkdáltásokat a mindenkit egyformán érintő gazdasági válságok váltják ki. Az ujjásaer- vezett Iparianács tagjait. már ki is nevezték, azon­ban egyelőre nem kezdte még meg működését, meri a kormány előbb novellaris utón pontosan körül akarja irnd az iparianács hatáskörét. Érte­sülésünk szerint a készülő javaslat igen nagy hatalmat és befolyást biztosit az iparianács részé­re. Tulajdonképpen az ipari termelés egé6z irányí­tása az uj szervezet kezébe kerül, amelynek még kereskedelempolitikai kérdésekben is döntő szava lesz. A várukérd'és, megoldását szintén az Ipartanács hatáskörébe utalják, amelynek mindenek előtt kötelessége lesz a autonóm vámtarifa tételes felül­vizsgálata. Az Ipartanáos végrehaíjófeizottságának üléseim az illetékes mmisztóriumok referensei is részit fognak venni, a tanács döntései azonban köz­vetlenül a minisztertanács elé ^erűinek, úgyhogy végered menyében az Iparianács abba a helyzetbe ikerül, hogy határozatainak tényleg szinte záros határidőn belül érvényt Jog tudni szerezni. A készülő javaslat szerint az Ipartanács három szakosztályra fog osztani, amelyek közül az álta­lános közgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanács­nak kötelessége lesz véleményt nyilvánítaná az ország nagyobb jelentőségű gazdasági eseményei­vel kapcsolatban fe, sőt ennek a szervezetnek a kezdeményezés joga olyan kérdésekben is megada­tik, amelyek nem kizárólag ipari érdekekkel kap­csolatosak. Ingyen srólKtjik a ha rlg * magyar vasntak a budapesti mezőgazdasági kiállításon vásárolt te­nyészállatokat. Budapesti szerkesztő'‘égünk jelenti: Az ezided országos mezőgazdasági kiállítással (már­cius 20—25) kapcsolatban a magyar királyi föld­művelésügyi miniszter jelentős kedvezményt bizto- sltett a külföldről jövő tenyészállat vásárlók részére. Ugyanis a mezőgazdasági kiiállitáson vásárolt és külföldre szóló tenyészá-lla'íszálliítmónyok«t a ma­gyar vasutak a magyar határig ifniwyen fogják szál- IdtanL E kedvezményt a csehszlovákiai magyar állattenyésztők figyelmébe ajánljuk. HALTEIIBERSER Gyártelepek: Budapest - Koiice PieSfany FEST - T1SZT3T KOS Központi üzem címei Haltenberger Festögyár, Koáice 2.

Next

/
Thumbnails
Contents