Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-09 / 57. (2278.) szám
1988 wáiKÉBB t, ▼oaAmaip. 17 . KöZ^AZDASfÁGT1 . A szakipartársulatí siervezaleSc Irt*: 2VÁNFY GÉZA Ai iparoeokr.ak óa kereskedőknek ai 1924. évi 259. azámu törvény adta jogos újsága, de egyszersmind kötelezettség'© in, hogy járáson- kint ipar társulati szervezetekbe tömörülhetnek, éppen elég vitára szolgáltatott alkalmat annakidején. itégi ipartestületek, amelyek pár évtizeden keresztül már megalkották az iparostár- nadalom quaei érdekképviseletét, vegyes érzelmekkel fogadták a törvénynek azt az utasítását, amely szerint inkább csak a városokban fölállított szervezeti intézményeik nem minden féltékenység nélkül őrizett határai mögé a falvak iparos- és kereskedőtársadalmát is befogadni kényszerültek. Ugyanez a vegyes érzelem hatotta át —• ha ugyan áthatotta — a községek, falvak eddig szervezetlenül élt iparoséi kereskedőtársadalmát, amellyel bizony így kollektive — valljuk meg őszintén — eddig nem nagyon törődtünk. E sorok Írójának bőséges alkalom kínálkozott ezzel, a falvakban élő iparos- és kereskedőtársadalommal való érintkezésre és eszmecserére is erről a szervezeti .témáról s nem volt nehéz megállapítani, hogy ez a társadalom is tájékozatlanul .s ezért bizonyos kétségektől is megszállva állott a városi, a szervezeti életben nála tájékozottabb sorstársa ©óraiban. De voltak aztán olyan járások is, melyekben nem volt 1925-ig sem ipartestület. E járásokban teljesen uj alapokon kellett elindulni és lerakni a szervezet kereteit. Nem volt ez könnyű munka. A legnagyobb baj az volt, hogy a* iparosok, kereskedők azt sem tudták: miért, hogyan, kitől szakad rájuk ez az uj iistenáidás, amelyből leghamarább azt tudták kihámozni, hogy: fizetnie hozzá nemcsak joguk, de adófizetési kötelezettségük formájában kötelességük is lesz. Itt-o-tt azért minden járásban akadt egyikét leikos és ambiciózus iparosmester, vagy kereskedő, akik kezükbe vették a szervezés Mm könnyű munkáját. Négy év után SzAoven- •nkóo körei 83 járási ip ártéren lat alakult abból a kh. 170 ezer Iparosból é* kereskedőből, SparjogoaltványesbóL akik ebihez a társadalomhoz tartoznak. A járási teartársulatok mellett Pozsony és Kassa rabár, tato ti e*ak fői azzal a joggal, hogy pusztán saját váróéi lakosságuk iparosáé kereekedőtársadahnából szervezzék meg to- jrábbi kedvezmény formájában már szakipari j (társulataikat, Sietve kereskedelmi grémiumukat. Mig a többi járási ipar társulatban valamennyi Iparjogositványos a vegyes, egyetlen Járási ipartársulatban helyezkedett el a tőr- fény kényszerítő parancsára, addig Pozsonyban, Kassán bármelyik iparág, vagy kereskedelmi szakma egymástól független, de bármelyik ipartársu lattal azonos jogú szak társulatot Jétesithetett. Pozsonyban, Kassán igy kisebb- nagyobb létszámú szakíársulatok alakultak, illetve egy-egy vegyes jellegű társulat, amely magában foglalja mindazokat az iparosokat, akik szak-társulatot alakítani nem kívántak, vagy anyagi helyzetük, illetve szervezeti öntudatuk folytán nem tudtak. Speciális helyzetbe jutottak Szloveniszkó többi kereskedői. Pozsony és Kassa kereskedői €gy_ögy szaktársulatot (grémiumot) létesítettek, mindegyikük abból a kitünően működött Kereskedelmi Testületből, amely mindkét városban évtizedek óta működött. E régi kereskedőtestületek számára nagy létszámbeli, tehát szellemi és anyagi erőgyarapodást biztosított a törvény. Nem igy azonban a többi szloven- szkói városban. Nyitra, Komárom, Érsekújvár, Ipolyság, Rozsnyó, Léva, Losonc, Pöstyén, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Rimaszombat. Eperjes, Nagyszombat, Párkány s még több szlovenszkói város kereskedőinek megSzájról- || szájra pl adja || mindenki, meny- ffip nyíre meg van SBfi elégedve a í$|| [MSíow4- H Us ' rsdezésunkkel. e, hogy az elmúlt ulaidonos nr iegtel- e több, mint 50.000 ajs »w“ vályút szerel l|jg ry csak egy ilyen g« próbált jW serelést a be. t értéktelen. zEiswiM, m ÍZ a. Ne hajtató készülékek Skgg robb speciálisgyára. ma /fa . :■ > y.':.t ■ *V?v/\ ' V? ' I 5:;V. 1■/; • t“ volt a maguk, ugyancsak kitünően működött kereskedelmi testületé, amely szervezet, bár csak társadailmi egyesület jellegével birt is, tulajdonképpen joggal illetékesnek tartott érdekszervezeti alakulata volt a kereskedőtársada- lomnak mindegyik városban. De © kereskedelmi testületek mégsem voltaik hivatalosan elismert társulatok (spolo- öenstvok, grémiumok), velük nem érintkezett hivatalosan a hatóságok egész sora, mint az ipar társulatokkal. Szerepük azért igen fontos volt, mert ébrentartották a kereskedő társadalom szociális szolidaritásának és itt-ott ki- csengően gazdasági osztályos tudatának is a gondolatát. Most, hogy a kereskedelmi kormányzat élve az ipartörvény megadta joggal ? .meghallgatván a kereskedő társadalom részéről Szlovén szkó - szer le most már évek óta hangoztatott kívánságot és kormányrendelet- tervezetet küldött szét az összes szlovenszkói i.partársulatoknak szaki partár sül a tok alakítása előkészítésére, igazolódik be az az élet minden viszonylatában beigazolt tétel, hogy minden emberi, gazdasági, társadalmi szervezet konstruálásának alapja mindig az e szervezetet akarók, e szervezetei létesíteni szándékozók kitartó és társulási képességükről tanuskodók összefogása és tántoríthat® tlatiml öntudatos o©zlályérzete. A törvény legfeljebb a bába, amely világra jöttén segíti. Az említett kormányrendelet tervezet azonban nem megy el egészen addig a határig, ameddig a történelmi országokban érvényes ipari rendtartás elment. Nem szándékozik megadni minden szlovenszkói járásban azt a jogot, hogy egyes szakmák külön-külön létesítsenek szaktársulatot. A kormányrendelet tervezője nem akar elébe vágni a természetes fejlődésnek s csak azokban a szlovenszkói városokban s csak azokban, az ipari szakmákban tervezi a szak tárni la tok alakítását, amely városokban az egyes főbb szakmákban a tagok szám-beli ereje és gazdasági helyzete, de együtt e szakmák s illetve e városok szakmabeliéinek kinyilvánított akarata a szaktársulati szervezetek életképességének a garanciái. Besztercebánya, Komárom, Nyitra, Nagyszombat, Trencsén, Zsolna, Eperjes azok a városok, melyekben: a kereskedelmi, a lálb- belikészitő-, a szabó-, a vendéglős-, az étpitő-, a hentes-mésaáros-iperoeoknalk megengedni tervezi a kormányrendelet a .szaktársulatok létesítését, illetve « városokban s e szakmabelieknek kiválását a jelenlegi vegyes ipar- társulati szervezetből. Amennyire a helyzetet ismerjük, elsősorban a kereskedők önállósulása fog megtörténni. A nagy közösködés, amelyben a kereskedő a tagsági kötelességét mindig híven teljesítő társ volt az iparos mellett s — valljuk pieg őszintén — a mi viszonyaink között nem alkalmas összeállítása a társadalmi s gazdasági szemléletéiben oly elütő és oly különböző rétegeknek, megszűnik. Természete? fejlődésképpen, mert aligha mondhatná valaki, — ha tárgyilagos — hogy a kereskedők, vagy egyes öntudatosan a maguk lábán állni akaró ipari szakmabeliek kiválása a vegyes társulatból, az utóbbinak a szétesését, megsemmisülését célozza csak. Az élet nem áll meg s a haladó szellemű iparos, kereskedő belátja, hogy akármennyire tetszetős volt a szemnek a vasabroncsos, szükreszabott abla- ku, boltíves ház valamikor, ma kényelmesebben élünk azokban a szobákban, melyekbe a nap bőven onthatja sugarát, mert nagy, a világira nyíló ablakai vannak s bútorai készítésénél nem a vendég hízelgő dicséretére, hanem a magunk okos, józan, persze az ízlést szem előtt tartott kényelmére gondolunk. Nem kell tehát megijedni a vegyes társulatoknak, hogy tagjaik csökkent létszáma megdönti erejüket. Nem. Sőt fokozni fogja nmn- kakészségüket, lehetőivé teszi speciális törekvéseik elérését és kifejleszti -az egyes szak- társulatok tagjaiban az akaratos, mert helyesen kidolgozott munkaprogram kivitelére elengedhetetlen áldozatkészségüket is. S mert a magúik saját portájának bővítése, szépítése, a saját maguk szervezete gazdaság és szociális védelmi kiépítése, az önművelés alkalom- szerzése, a racionális ipari munkarendbe való bele tanulás sokkal inkább ki várta tos és szükséges, mint a sok érdekellentét csiszolgatásában kimerülő mostohatestvéri, idejét múlta, kényszerű közösködés. Bizonyára lesznek viták pro és kontra, mi helyesebb: vagy egység-e, vagy okosan decentralizált kisebb egységek, rendszere-©. Kár lenne a vitára pazarolt időért! Olyan iparos-, kereskedelmi, társadalmi ós érdek- védelmi egységeik kellenek, amelyekben a mai idők kívánalmainak legjobban megfelelő több munka s kevesebb elábrándozás legyenek az útjelzői az ipar társulati munka ipari sikerének. A Bratislavai Általános Bank közgyűlése P«©ony, március 8. (Pozsonyi szerkesztő-1 ©égünk telefonjelentése.) Ma délelőtt tizen-1 egy órakor tartotta a Bratislavai Általános j Bank hatvanadik jubiláris közgyűlését Stc- dala Kornél dr. szenátor bankelnök elnökletével a bank Mihály uocai palotájában. A közgyűlés a részvényesek élénk érdeklődése mellett folyt le. Stodola szenátor félórás hatalmas megnyitó beszédet mondott, amely ben kiterjeszkedett x pénzintézet hatvanéves fejlődésére és méltatta a bank jelentőségétj Szlovenszkó közgazdasági életében. Kiemelte Weisz Fülöp bankelnök, továbbá Forbáth Béla vezérigazgató és Stein Lajos helyettes vezérigazgató érdemeit, majd megemlékezett Masaryk elnök nyolcvanéves születésnapjáról. Az elnöki megnyitó után Stein Lajos vezérigazgatóhelyeUes az igazgatóság jelentését olvasta föl, amelyből kiderül, hogy az intézet tiszta nyeresége az elmúlt évben 2,720 814 korona 60 fillér, szemben az 1928. évi 2,621.124.52 koronával. Az intézet 10 százalékos osztalékot fizet, ami részvényenként 20 koronát tesz ki. A tartalékok és alapok 18,500 000 koronára emelkedtek, ami a 12 millió koronás részvénytöke 160 százalékának felel meg. Az üzleti jelentés a pénzintézet jelentékeny gyarapodásáról ad továbbá számot. Az összbetétek 28B millió koronára emelkedtek, egyedül a könyvbe tétele 25 millió kor0nával emelikedíek. Az intézet jótékony célra Masaryik születésnapján külön 50,000 koronát fordított, azonkívül a téli szezonban az intézet 1500 szegény gyermeket lát el vallás és nemzetiségi különbség nélkül naponta tejjel és kenyérrel. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, ezután Blumenthal igazgatósági tag Stodola Kornél érdemeit méltatta, majd Forbáth Béla vezérigazgató köszönte meg keresetlen szavaikkal a hivatalnoki kar nevében a beléje helyezett bizalmat. A feiügyelőbizott- «ág jelentését is tudomásul vette a közgyűlés és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Ezután újra megválasztották a régi igazgatóságot 6? felügyelőbizottságot. A közgyűlést déli tizenkét óraikor ért véget. A budapesti mezőgazdasági kiállítás kedvező kilátásai Budapest, máiriius 8. A budapesti n^SBŐgazdaBági MMtósok a legutóbbi években nagyarányú fejlődést znotalnak. A kiáhditott anyag számban olyan jelentősen gyarapezitk, hogy legtöbb viszony!eitában meghaladja ’a békebeli legnagyobb temyészállat- vásárok felhozatalát, sőt még a nemeit gazdasági egyesület vándorkMilflliMsáiniak állat bejeteaibés'öiit is. Hasonlóképen igen örvendetes a felhozott anyag minőségének állandó javulása. A kiállítás keretei emelteit évről-évre bővülnek, újabb csoportokkal és különböző különleges kiáHMásoklka1! nyernek kiegészítést uigy, hogy ma már a mezőgazdasági termelésnek csaknem minden ágát felöleli. De talán még örvemdeteeebb és még nagyobb haladás állapítható meg a temvéezálilaitkiiálíitáis és vásár iránti általános érdeklődés kialakulása terén. A í legutolsó években jóformán minden számottevő í gazda meglátogatta a tenyésznUatkiálMtást és ez j valóságos gazdatársadalmi eseménnyé, érintkezési központtá alakult ki. A jelek szerint a kióffiitás látogatottsága az idén még az eddigi köreiteket is meg fogja haladni. Örvendetes jelenség, hcw a kisgazdák érdeklődiése nagy mérvben fokozódik és számos községből az elöljáróság, a szövetkezet, vagy gazdakör által szervezve csoportosan utaznak fel a kiállítás tanulmányozására és résziben vásárlás céljából is. Élénk a küllföMá érdeklődés is, főleg Olaszországból, Ausztriából, CSehszLováMából, Romániából és Jugoszláviából, ahonnaa hivatalos delegációik, tanulmányi csoportok és a gazdák köréből sokan jelezték Mentazásukat, amit a megszerzett vízum- é* utazási kedvezmények jelentősen elősegítenek. A nagy érdeklődésre való tekintettel okszerű üeaz, ha a vidékről ób kílJföddiróa otazók előre ós idejében goodoekodnak magujknek lakásról, mert a kááiflnrtáa hetében tavaly is minden budapesti szálloda zsúfolva veit Szállodai lakás biztosítása céljából foffduiljainak az érdeklődők Budapest székesfőváros Idegenforgalmi Hórvaíalához (Budapest, IV^ Deák Feremvu. 2), amely hivatal előzetes megkeresés esetén kÁsgazdák, tamiióifjak afcb. tannlsméaiyi osoportjaiinok oicsó tömeges efeeáiláeo- láaáról is gondoskodik. Pwwony, mánmm 8. A máneto? 30—25. napjain Budapesten lebonyotítáara korfBő mezőgazdasági kíálbtióe rmdemóbi»jttBága a kááHiitát, iránt a külföld rémén® is megnyiAváoiriő nagy érdekilődéere való tekántettal ea utazást mcssBomenő kedvezmények nyújtásával könnyűi meg. A magyar vasútA GAZDA ZSEBNAPTÁRA u 1930. óm, ■ fudák paklWri»»t»a— 4m MlnrUMBp— mUiMb. ■■mít nemscak a •caktvdAa na^w táriUba, haixa ax is liösystléi risx.érci is kíjwJo remtot ktmut&st (ötül magiban. A „Gxids" eficsivej előfizciői kartonSiötésbe* dljtahural, vissonkötcsbaa 4 IC.-irt kapják. Sxtbad forfaUraban ax ára kartoakötiaDaa 12.—, Wantoa- kötíiWa 16.— K. K írjon d i j t a I i a miatvánjaniaiet, »A GAZDA*1 Brattalava, Vármayyeháztér 11. vonalaikon minden koosiosztályban 50 százalékos menetdijked vezméji yre jogosít az igazolvány. A csehszlovák vasnáaikon az odautazáskor egészáru jeggyel kell utazni, mig visszafelé már csak fél- ánivail, ami 25 ezázail'ékos kedvezménynek felel meg. A kiláliitásra utazó külföldiek az útlevél és a kiállítási igazolvány felmutatása mellett március 14—25. napjain vizűm nélkül léphetik át a határt. A vízumot utólag egyharmad áron március 20—25. napjain kell a kiállítás területién fe'áltitobt utlev ölirodánál megszerezni. Magyarország területén az utazást úgy odaimenet mint. vissza jövet egy-egy ízben meg lehet szakítani. Utazási igazolványok ‘18 í<or. előzetes beküldése éltenében (melyben '? kor. portóköltség bennifoglaltötic, s amely a kiákirásra állandó belépőjégyiil is szolgát), az Országos iSrio- venszkód Gazd.a6ágá Egyesület tltká.reágíinál (Po- asony-Bratielava, Vármetgyeháztér 11) is kapliat ók. Az igazolványok ugyancsak beszerezhetni az országos kereszt ón yszoci a lista párt közponljábau (Pozsony, Dumáikon art 12), továbbá magyar nemzeti párt -érsekujváná mezőgazdasági szakosztályánál (Nővé Zámky, Jeszenszky u. 7) és a magyar nemzeti párt párkányi titkárságánál (Rákócai-ut 52). A magyar nemzeti póri érsek újvári mezőgazdasági szakosztályánál a kiállítás részletes is- mertető-'proepelriusa is megkapható. Nagy hatáskőra lesz a magyarországi Iparfanstsnak Budapest, máirtóas 8. (Budapesti! szenkesztő- eégümktőL) A* Országos Iparianács é'tetTebivását tulajdonképpen a mezőgazdaságnak az ipar elleni állandó elkeseredett panasza tette aktuálissá. A kormány ugyanis egy elfogulatlan és érdektelen fórumot akart felállítani annak a megvizsgálására, hogy vájjon a meeőgadaságnak az ipar elten felhangzott súlyos vádjai tényleg fedik-e a valóságot, avagy a jajkdáltásokat a mindenkit egyformán érintő gazdasági válságok váltják ki. Az ujjásaer- vezett Iparianács tagjait. már ki is nevezték, azonban egyelőre nem kezdte még meg működését, meri a kormány előbb novellaris utón pontosan körül akarja irnd az iparianács hatáskörét. Értesülésünk szerint a készülő javaslat igen nagy hatalmat és befolyást biztosit az iparianács részére. Tulajdonképpen az ipari termelés egé6z irányítása az uj szervezet kezébe kerül, amelynek még kereskedelempolitikai kérdésekben is döntő szava lesz. A várukérd'és, megoldását szintén az Ipartanács hatáskörébe utalják, amelynek mindenek előtt kötelessége lesz a autonóm vámtarifa tételes felülvizsgálata. Az Ipartanáos végrehaíjófeizottságának üléseim az illetékes mmisztóriumok referensei is részit fognak venni, a tanács döntései azonban közvetlenül a minisztertanács elé ^erűinek, úgyhogy végered menyében az Iparianács abba a helyzetbe ikerül, hogy határozatainak tényleg szinte záros határidőn belül érvényt Jog tudni szerezni. A készülő javaslat szerint az Ipartanács három szakosztályra fog osztani, amelyek közül az általános közgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácsnak kötelessége lesz véleményt nyilvánítaná az ország nagyobb jelentőségű gazdasági eseményeivel kapcsolatban fe, sőt ennek a szervezetnek a kezdeményezés joga olyan kérdésekben is megadatik, amelyek nem kizárólag ipari érdekekkel kapcsolatosak. Ingyen srólKtjik a ha rlg * magyar vasntak a budapesti mezőgazdasági kiállításon vásárolt tenyészállatokat. Budapesti szerkesztő'‘égünk jelenti: Az ezided országos mezőgazdasági kiállítással (március 20—25) kapcsolatban a magyar királyi földművelésügyi miniszter jelentős kedvezményt bizto- sltett a külföldről jövő tenyészállat vásárlók részére. Ugyanis a mezőgazdasági kiiállitáson vásárolt és külföldre szóló tenyészá-lla'íszálliítmónyok«t a magyar vasutak a magyar határig ifniwyen fogják szál- IdtanL E kedvezményt a csehszlovákiai magyar állattenyésztők figyelmébe ajánljuk. HALTEIIBERSER Gyártelepek: Budapest - Koiice PieSfany FEST - T1SZT3T KOS Központi üzem címei Haltenberger Festögyár, Koáice 2.