Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-09 / 33. (2254.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 75, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egye*; szám ára I *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Fettíős szerkesztő* DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága 1L, Panská uüce 12, Sí. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap., Praha A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából Irta: Tarján Ödön Ha a .magyar kisebbség politikájának 11 éves mérlegét .megcsináljuk, súlyos teher- fcételként kel elkönyvelnünk, hogy a telvilá- gositó munkát elhanyagoltuk és igazságunk hindetése és érvényesítés© érdekében nem vettük igénybe a propagandának minden roodelkeaésüinkre álló eszközét. Mentségünkre szolgál, hogy bizonyo* időre volt szükségünk, mig kisebbségi helyzetűnkbe beüeéitísk magunkat Le kellett peregni néhány esztendőnek, mig eljutottunk, odáig, hogy sajtot© saját magánk fölé emelkedve, nem a miademnepi étet kösíeteégiöbői, hanem a történelem saem- ftvegém keresetül lássak az eseményeket és a magyar kisebbség Jövője aascn^peoípből S»e4yeeen HéKbessük meg a osebezloválkiai magyarság étetétoen megtodwít, kultaráS* és gazdasági jövődhet veszélyeztető folyamatot. A törtósse&easí kétségbe nesa vonSsatőais igmeogja, hogy pusztaié* a sorsa minden raemmetaefc, mely bántnely óbból elvesztette *>&* arm, hogy sorsát legjobb belátása eno- dnt maga kitézise. Csak a tényleges szabadság biztosíthatja a népek kulturális és gas- óasági fejlődését, A történésem itamiságatt nem is toe® a messze műhiba® keresnünk. Hlég, ha Írország példájára gondolunk, melynek függetlenségét Anglia 1801-ben szüntette meg. Bár a születések szánna as eühaMio- zásokat jóval meghaladta, mégis Írország bakosainak száma a század elejétől fokozatosan csökkent 1845^5 g. amidőn egy évben i5baimig az alkotmánynak a kisebbségekre nézve bántó és igazságtalan rendelkezései nem módosíttatnák, Amiig ez be nem következik, a magyar politikának célkitűzéséhez híven küzdeni© kell a reMámdemofcrácia ellen, addág, amig a kisebbségi magyarság politikai jogainak teljes birtokába nem jut. Erre a csehszlovák demokrácia mai be- rendezkedésa, alkotenánys., kormányzata, parlamentarizmusa, nem nyújt módot. Etenek a demokráciáinak hiába keressük mását, nituce a politikai tudománynak olyan meghatározása, melyet erre a demokráciára alkalmazni lehetne. A jogegyenlőség és a népakarat érvényesítésének demokratikus tonnáit ímeg’bazad- toftgá a gyakorlat. A csehszlovák demokrácia & többség hatalmi érdekeinek szolgálatába® áll és cél ja, az igazság leplezése. Ezt a demokráciát a nemzeti állam fikciójának érdekében építették ki. Ezért hiányzik belől© a valódi demokrácia alapfeltéted©: egy oly észszerű, egységes, az egész lakosságot átfogó állameszme, mely a történelmi, földrajzi és gazdasági ellentéteket kiegyenlíti, mely alkalmas a nemzet megteremtésére és amely a tudományos kritikát és az igazságos bírálatot is megállja, Ez a demokrácia a háborús konjunktúra és a csehszlovák fdszafoadmflást követő győ- netaá mámor szülötte. A békékonjuinkturát ax álomalapítóik nean ismerték Séd és nem ie tadták kihasználni, Ax 1920 február 29-én a ikioebbségmentes, antidemokratikus alapon megteremtett forradalmi nemzetgyűlés által elfogadott alikot- tnánytevéteek már első mondata is megtagadja a kisebbségeket és az államnak a valóságban nemzetiségi jeliegét. „Mi a csehszlovák nép, azon szándékkafl, hogy 3. nép teljes egységét erősítjük ............ el fogadtuk a csehszlovák alkotmányt/' .^Ezennel kijelentjük, hogy mi csehszlovák nép, törekedni fogunk, hogy alkotmányunk és országunk összes törvényei történelműnk szelleméiben és az önrendelkezési jog szellemének ..megtfeHelő alapelvei .szerint valósul- jón meg; snert a népek társaságához, mtat Merénylet Brazília alelnöke ellen Mexikó után Brazília — Melle Miaum súlyosan megsebesült — A merénylőt meglinkelték — leryaHk, tefcrnár 7. As Ameetateil Tton®* -jaacrot jetewtéa® sseriut egy mesteeeiarMi hfasmám, nwémytetet kivettek el Melle Vámmá ár., Braaök al- etaöke eSe®. MÜktabea n aietnék polM- feas beszédét meedotat, a tömegből vajaira három lőréét adott ki ellene. Az eddigi jíleatések szerint Yiaauna sebesülése nem étetre«gélyee. A merénylet irtán ágensai Bei® Homowfo kórházába saáJhftofttéfc, •bad megepaeáStáfe. EHiwfeislMstefl®* bÁ r*k *»«ris»í a banketten a merénylők után vad levőidőzés támadt és őt embert, kön tök Yiastn* titkárát, megöltek, tünettől embert súlyosan megsebesítettek. Rt® de Janeiro, február 8. A* aíolnők a fején, a nyakán és a hátán sebesült meg. A merénylet után a® asztal mellett illők r&roharatek a merénylőre és ott a helyszínén megölték, Rt® de Janeiro, február 8. (United Prow.) A íwnsáüaá atefelük elten eikSretett merénylet Mre országszerte óriási felháborodást keltett. Washington Louis kös társaséi*! elnök arra kérte Minas Qcroe* állam kormányzóját, hogy haladéktalanul részletes jelentést küldjön a fővárosba az esetről. Az elnök továbbá arra kéri a kormányzót, hogy tudassa vele, milyen rendszabályokat akar életbőléptetni a közrend és a kosbiztenság védelmére. Lef égy vérzés helyett fegyverkezés? London szenzációja — általános felháborodás a flottatiatal- máknál — Valamennyien az angolszászok ellen fordulnak? London, február 8, Tegnapi saámun&föan részletesen beejámodituuík arról a javaslatiról, negyedmillió ember pusztait eá éhínség következtébe® és egymillió ember vándorolt M Amerikába. 1845-be® Írország Anglia lakosságénak majdnem telér© rágott, ma pedig iToreaaáguak 4,300.000, Angliának pedig fcöael 40 millió lakosa van, Itera netten a oeéhsrioválktei m«gy«r kisebbség mai helyzet© és Írország sorsa körött as analógiát megállapítani. Ezeu megállapításnál azonban nem állhatunk meg. Bel© kel vtiágitemník a csehszlovák demokrácia Potemfcrn-ópöletéb© és népeid!: jövője érdekébe® meg kell á!i tanunk a kulturális és gazdasági dekadenciának megándult folyamatát Fontos WK- és belpolitikái szempontok szólnak amellett, hogy a magyar kisebbség helyzetét és önvédelmi harcát, annak jogosultságát é« módszereit egyrészt a magyar közönség, másrészt pedig Csehszlovákia és a világ közvéleménye ©lőtt helyes világításba helyezzük. A népszövetség megoldotta a békeszerződésekkel összefüggő pénzügyi kérdések nagy komplexumát, feltehető tehát, hogy fokozottabb figyelmet fordíthat a kisebbségek panaszaira és teljes rtheti ezekkel szembe® a békeszerződésekbe® vállalt kötelezettségeit. Belpolitikád ok, hogy Masaryk elnök 80-ik szüitetéonapja alkalmából felvetődött az al- kotanány módosításának terv©, ami azonban a Jete® esetbe® csupán a köztársasági elnök hatáskörének kiterjesztésére szorítkoznék. ’A* alcotimányTOŐdoeitáshoz a koalíciós pártok. kiszivárgott hírek szerint, szeretnék •megnyerni a magvar törvényhozók támogatásút. Csehszlovákia magyar kisebbsége azotjiban saját jószántából nem ütheti rá a pecsétet a terrorfetaii acemBetgjflíléB alkotáaéra addig, amelyet a flottaikotnferenoia amerikai bózott- séga tett Londonban és amely as angol és m amerikai bizottsága tett Londoniba® és amely az angol és a® amerikai flotta paritásának alapját 1,200.000 tonna hajótérben kívánja megállapítani. A javaslat óriási feltűnést és visszatetszést keltett nemcsak angol, hanem japán, francia és olasz körökben is. Amerika leszerelés helyett azt kívánja, hogy megsiet- tessék a washingtoni szerződésben előirt építkezéseket, azaz a két angol-szász kaíalom flottája előbb érje el a paritást, mint ahogy eredetileg kilátásba helyezték. A paritás elérése után a flottaépi tkezésék megszűnnének és fokozatos leépítésre kerülne sor. Viszont Amerika nincs tekintettel arra. hogy mily magas a flották .hajóterének ton- naszáma s egyedül a® érdekli, hogy a* angol flotta ne legyen nagyobb, mint az amerikai é* a paritás elérése után a rerseny- fegyverkesés megszűnjön. Mivel az angol és az amerikai flotta bajőteréft túl magasra, kontetniplálja, az 1,200.00 tonna böíbb mint a piai hajótér. a kisebb flotta- hatalmak kénytelenek volnának érdjüket túlhaladó módon fegyverkezni, hogy elérjék a | nemeseiöközi viszonylatolvban számukra kimér: I flottaitér nagyságát * fi* aniiyítjelent, hogy- a kisebb tengeri hatalmak kénytelenek leimének néhány hajói vízre bocsátani csak asért, hogy eleget tegyenek a Washingtonban öt hatalom köpött megállapított flottaanioyszámnak. Egyfczővial a k«nfereixá.a nem l^efegyvenaést, haneim a nagyhatalmaknál a fegyverkezés gyorsítását, a kásihaitalmáknái néhány fölösleges hajó megépilését eredményeané, m'ig a ttilajdooiképeui leszerelés csak a kidolgozott paritás ok és arányok elérése után kezdődne meg, amz a messze jövendőben, amig minden ujira feborulhat. A® amerikai javaslat elten az angol lapok elutasító kommemtárjai után legelsőnek a japán delegáció tiltakozott. A delegáció egyik tagja a Daily Telegraph- nak adott nyilatkozatában kijelenti, hogy Japán föltétlenül kitart a 10:7 arány melléit a világ legerősebb cirkálóílOttójára vonatkozva. A japán delegáció Londoniba® nem kihat alá Olya® szerződést, amely e®t az arányt nem tartja be. Mivel Amerika Angliának 12.000 tonnás ciiiká 1 ótöhbletet biztnsitett, Jn.pán is j követeli, hogy ennek megfelelőén 9000 tolnia í cirkál ótöhbl elet kapjon, azaz. cirkál őf lottója elérje a 339.000 tonnát, amibe Anglia máris beleegyezett, Az angosl lapok szerhi/fc 1931 és 1936 között tíz angol és nyolc amerikai csatahajót keli * szolgálatból kivonni. Angliának az a terve, hogy öt angol s három amerikai hajó kivonását 2—3 évvel előre datálja, azaz hamarább pótolhassa őket nj építményekkel. Anglia '■*% elavult hajók helyett 25.000 tonnás és 12 hüvelykes ágyulskal fölszerelt; hajókat akart építeni. Az angol-amerikai javaslatok tehát nem a pótépitimények csökkentését helyezik kilátásba®, hanem a 15:15:9-es csatahajó arányi, amit Waehingtonbaín megél!apitottaik, hamarább akarja elérni. Japán álláss»ontj» rrokio, február 8. Japán föltétlenül kitart a cirkálók 70 ezásalékos erőarányánál és nem fogad el kompromisszumot, A japán külügyi hivatal kijelentette, hogy Japán semmiesetre sem fogad el olyan szerződést, amely uj hajók építését írja elő. Htim- són javallatát a japán sajtó egyhangaas elutasítja. A Kokumise nevű lap onerint as angol-amerikai ssolidaritás Japánt lá» (ében fenyegeti s e»ért vigyázni kell fejlő" m ‘nyeire, A newyorkj lapok szerint Stiinson javaslata alapján Anglia és Amerika hamarosan megegyesik. Mai nừnls 20 oldal ^ ^ ^ SZ^m * ■ 1930 február 9 ——— Ilin III III IIIIIIIIIII
