Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-08 / 32. (2253.) szám

10 t>rxgaiAYmAarhiriíAP 1930 febrnár 8, szombat Idegeit jobban keli táplálnia, szed­je hat héten át rendszeresen a kiválóan bevá’* ímrméoé&i test- és fdegerősiiőt, melyet több mint 24.000 elismert orvos ajánl. Sanatogén o’y erőtartalékot ad mely minden túl­feszített testi- és idegmunkánál elegendő. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Ke 1450-től felfelé. Az árak jelentősen ie vannak szá'litva. Kivágni és borítékban az aiábbi cégnek beküldeni: In g. Neumann & Cie. Prag II, Vyáehradská 25 Küldjön nekem teljesen díjmentesen és minden vételkényszer nélkül egy SAVATOGEN próba­kő deményt és használati utasítást. Sanatogén, mint erősitőszer idegbetegek részére, gyermekágyasok részére, tudóba osok részére, _ sárgaság é» vérszegénység gyomor-, bel- es vesebajosok ellen részére, , . i‘ gyermekek és asszonyok ré- táplálási zavaroknál minősít* szere. fajtájú gyengeségnél ,1 Név és foglalkozás: ....................................................................... La khely :......................................................................................... .. ... 1— —» ia sertéstenyésztésének reorganizációja Jugoszlávia sentéstenyősztése régi idők óta jelentős tényezője a közgazdasági életnek. A sertéskiv’ited nagy szerepet játszott mindig Ju­goszlávia külkereskedelmében. Az utóbbi években azonban a hajdan virágzó sertéske­reskedelem hanyatlásnak indult s ennek a jelenségnek káros hatásai a falusi kisgazda­ságokban is mutatkoztak. A sertéski vitel ■ hanyatlásának oka az volt, hogy Jugoszlávia I kizárólag zsirsertést hizlalt, míg a külföldi ! piacok újabban a hússertés iránt órdeklőd- ! lek. Az inkább hússertés tenyésztésre beren- ' deákodéit Lengyelország lassanként kiszorí­totta Jugoszláviát csaknem az összes európai : piacokról. Az érdekelt jugoszláv sertéstenyésztő kö- • rak legújabban német tőiké bevonásával a sertéstenyésztés olyirányu reorganizációjára , törekszenek, hogy az a külföldi keresletnek inkább megfeleljen. Ebből a célból elhatározták mindenekelőtt azt, hogy a közismert jugoszláv sertés te­nyésztéséről más, tisztavérü nőimet sertések tenyésztésére térnek át. Ennek a tervnek végrehajtása céljából a németországi Haus- mann húsfeldolgozó gyár Zágrábban konzerv­gyárait létesít és szerződése szerint ötezer da­rab tisztavérü német sertést szállít a jugo­mény értékesítésének egyik égető sebe. A törté­nelmi országok itt is óriási fölényben vannak, az átépítési beruházások tekintetében ie. A vasúti fuvar, illetve a vasúti tarifa kérdésé­nél a szegény Szlovenszkó súlyos megterhelése annyira közhely, hogy bővebben nem is kell fog­lalkozni vele, legfeljebb arra kell rámutatni, hogy akkor, amikor az agrárkrízis megoldásáról beszélnek és a terme­lési költség leszállítását akarják elérni, akkor a hivatalos körök még csak nem is gondolnak a szlovenszkói vasúti tarifának a leszállítására. A szövetkezetek A történelmi országokban fejlett szövetkezeti organizáció van. A szövetkezetek az állam részé­ről óriási támogatásban részesülnek. Szlovenszkó- ban van egy, a szövetkezeti szabadságot megölő törvény. Van egy kis hitelszövetkezeti szervezik » Vannak ..vzájomná pokladnicák“ földmiv epénz- tárak, amelyek nem az önsegély alapján állanak, s politikai tendenciáktól nem mentesek és műkö­désűk az erős kritikát aligha birná ki. Néhol van egy-egy fogyasztási szövetkezet is és va-n vagy 2—3 beszerzési és értékesítő szövetkezet, de szervezett szövetkezeti organizáció nincs. Vérszegény • szövetkezeteink a tőkeszegénység miatt alig prosperálhatnak s alig képesek segíteni valamit is a mezőgazdákon. Szövetkezeti iskola nincs, szövetkezeti szubvenció, vagy állami garancia vál­lalás a forgótőke megszerzéséhez még magyar és szlovák közög szövetkezetek részére sem szerezhe­tő. A történelmi országokban mindez merőben másként van. Az állattenyésztés és az állati termékek kellő értékesítésénél, de a mezőgazdasági termények ér­tékesítésénél is számot jelentők a konzervgyárak. Ezeknek - befogadó képességét a kormányzat nem igyekszik emelni. Sziovenszkóban csak két kon j zervgyár van, a történelmi országokban sokkal! több. A húskonzerveknek a hadsereg részére száll! - íandó mennyiségéből Szlovenszkóra 18 százil.k jutna. A legprímább anyagot és gyártmányt szállítja ez a két konzervgyár és még sem kípja még a 18 százalékot. A földmi ve lésügyi kormánynak erre a kérdésre ingerenciája van. de nem gyakorolja. A mezőgazdasági termelés egyéb produktumait, a zöldséget, a gyümölcsöt hiába dolgozzák fel a [ 1 gprimábban, a kormányzat még azt a támogatást sem adja meg részükre, illetve a konzervgyárral szerződéses ^viszonyban levő szövetkezet részére, hogy a kórházakat, provianturákat utasítaná, hogy amennyiben azok produktumai az árlejtésnél megfelelnek a történelmi országok produktumai­nak, akkor előnyben részesítőndők. Az erdei termékek feldolgozásánál pl. a málnánál fontos a, kincstári erdők málnaszedés! jogának a bérlete. Ezt egyes magánosoknak, legionistáknak adják oda, akiktől aztán jó lelépési dijak fizetése mellett kell a konzervgyárnak a bérletet átvenni. Számtalan sok kérdés merülhet itt még fel. Meg lehet kérdezni, hogy miért nincs a szlovén- [ ■/Mól értékesítő szövetkezeti hálózat megt rernté-1 sere felvéve a költségvetésben megfelelő ösez. g? Miért nincs a lerombolt ipar pótlására egy. mező­gazdasági ipart teremtő akció bevezetve? Le a felsoroltak is elég okot adnak arra. hogy Szlovenszkó gazdasági elhagyató!tságát konsta­táljuk. Mindezeket az elmondott hátrányokat, sé­relmeket azonban orvosolni kellene. Tudjuk, hogy a jelenlegi föl dm Ívelés ügyi minisztériumban meg' van a jóakarat, azért egynémely prepozíciót te­szek az orvoslást illetőleg. c (Vége következik.) A csehszlovákiai német ipar {ószövetsége az agrárkövetelések ellen. A német ipar fő- szövétségé Prágában több ülésben foglalko­zott az agrárkövetélésekkel. A * szövetség, mint a;z ipar képviselője, teljes tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság az egész gazdaság szempontjából menyire fontos. Az ipar is azon lesz, hogy a mezőgazdasági ter­melés kielégítő rentabilitását tőle tellietőLeg biztosítsák, de csak abban az esetben, hogy­ha ezt olyan eszközökkel akarja a mezőgaz­daság elérni, amelyek az ipar érdekeit nem tángálják. Olyan intézkedéseket azonban a csehszlovák ipar minden körülmények között el fog utasítani, amelyek a kereskedelempo­litikai helyzetet és a kivitelt megnehezítik é? azonfelül a termelést drágítják. A szövet­ség annak a véleményének adott kifejezést, hogy a rendkívül magas vámok, továbbá a mi­nimális vámtételek és a maximális és mini­mális vámok közötti csekély feszültség ka­tasztrófái is hatásokat kell, hogy hozzon. A gabonakereskedelem monopóliumára való te­kintettel pedig hangsúlyozták, hogy az ipar mindig a szabad gazdaság érdekében szállt síkra és ezért egy ilyen monopólium alap­vető felfogásával eben kéz ik. A tejgazdálkodás jövedelmezősége. A cseh­szlovákiai tejszövetkeze.ek jednotája a múlt napokban Prágában tartott közgyűlésén el­hangzott érdekes jelentésekből kitűnik az, hogy csak a szervezett tejgazdálkodás pro­duktumai évi négymilliárd értéket képvisel­nek. A tejgazdálkodás óriási jelentőségét ak­kor értékelhetjük kellőképpen, hogy a köz­társaság kenyérmag termelése 3 és fél mil- liárdot, a bányák és fémolvasztók termelése pedig csak két milliárdot reprezentál. — A jednotának 376 tagjai van s ezek napi 55.000 liter tejet képesek naponta szállítani. Mikor törlik el a fényüzési adót? A for­galmi és fényüzési adótörvények hatályának egy évre való meghosszabbítására vonatkozó javaslat parlamenti tárgyalása idején a pénz­ügyminiszter megígérte a fényüzési adónak adminisztratív utón való eltörlését. Ebből az adóból származó állami jövedelem ugyanis oly csekély, hogy a behajtásával kapcsolatos költségeket sem fedezi, az iparra, a keres­kedelemre pedig mégis bénitólag hat. A prá­gai kereskedők testületé a múlt napokban tartott közgyűlésén elhatározta, hogy küldött­ség utján fogja figyelmeztetni Englis pénz­ügyminisztert a fényüzési adó eltörlésére vo­natkozó ígéretének beváltására. A csehszlovák kiviteli intézet megszervezé­sének nehézségei. A közgazdasági élet pan­gása s főleg a külkereskedelem passzív hó­napjaiban ismét felvetődött a kiviteli intézet megszervezésének a terve. Ez az intézet meg­bízható értesüléseket szerezne a külföldi pia­cok szükségletéről, helyzetéről A kiviteli in­tézet felállbása ellen fogattak állást egyes meglevő intézmények s igy a terv végrehaj­tása ismét halasztást szenved. Angolország is leszállította a váltókainat- lábat. Az angol nemzeti bank a váliókamat- lábat öt százalékról 4.5 százalékra szállította le. A pénzügyi körök ezt a leszállítást már hetek óta várták s sző van arról is, hogy a közeljövőben négy százalékra fogják a ka­matlábat leszállítani. Az angol font árfolyama a német márkával szemben változatlanul 20.36.5 maradt. A kamatlábleszállitás hatá­sa a pénzpiacon még nem jelenkezett. A cipészipar szanálása. A kereskedelemügyi mi­nisztérium most vizsgálja felül a cipós'ziparos testületek részéről benyújtott s a cipészipar sza Hálására vonatkozó indítványokat. A. miniszté rium egyúttal a kereskedelmi és iparkamarák, az ipart népszerűsítő intézet és a gyáripari szövetség véleményét is kikérte. A szanálási akció megkez dósé még obl>en az évbon várható. A kereskede­lemügyi minisztérium a terveit már elkészítette s csupán a pénzügyminiszter jóváhagyását kell ki­kérni. szláviai Agrairia társaságnak, amely az anya­állatokat a kisgazdák közölt fogja kiosztani. A német gyár ezenkívül kötelezte magát ar­ra, hogy az általa szállított német sertések szaporulatált piaci árakon átveszi. Az Agraria az ötezer sertést két éven belül iin natura kö­teles visszatéríteni. Ez a sertéstenyésztés átszervezésére irá­nyuló munka már decemberben kezdődött s szinte páratlanul sikeres eredményeket ért el már eddig is. A német sertés Jugoszláviá­ban általános közkedveltségnek örvend s már újabb kereskedelmi társaságok Is alakultak, amelyek nagy tömegekben rendelik Németor­szágból a tenyészsertéseket. Ezeknek a tár­saságoknak a finanszírozását a Horvát Taka­rékpénztár vállalata s ennek az akciónak nagyszabású eredményei előreláthatólag már a jövő évben a külföldi piacokon ie jelent­kezni fognak. A német nagytőke az utóbbi hetekben el­határozta azt, hogy a jugoszláviai hússertés- tenyésztést még jobban támogatni fogja, de azt is elhatározta, hogy a helyszínen, Jugo­szláviában további húsfeldolgozó konzervgyá­rakat és husfüstölő üzemeket állít fel. A ju­goszláviai szövetkezetek viszont az élősertés­kivitel megszervezésére helyezik a fősulyl. Diszkontleszállitás Newyorkban is. — Az Egyesült Államok szövetségi tartalékbankja a diszkontszázalékot 4.5-ről 4-re szállította le. A 4.5 százalékos kamatláb 1929 november 15-e óta volt hatályban. Egy másik kábel je­lentés arról számol be, hogy az.Egyesült Ál­lamok szövetségi tartalékbankja Richmond- ban a váltódiszkontot 5 százalékról 4.5 szá­zalékra szállította le. A diszkont leszállításá­nak hatása alatt a newyorki értéktőzsde teg­nap ismét oly szilárd volt, amilyen szilárd­ság hónapok óta nem volt észlelhető. Az ár­folyamemelkedések hat dollárt is kitettek. Az országos jelzálogintézetek működésének cen­tralizációja. A múlt napokban Prágában újabb tárgyalások kezdődtek az országos jelzáloghitel- intézetek emisszióé tevékenységének a centralizá­ciójáról. Az előző tárgyalásokból eltérően most neon vették tervbe a csehországi Zemská Banka, a prágai Jeizáloghitelintézet és a Morvaországi Jelzálogbank egyesítését s az uj javaslat csupán arra szoritkozik, hogy a kommunális és egyéb adóslevelek kibocsátását úgy egyesítsék, hogy ez­által eme papírok piacát szabályozni tudják. Az említett intézetek továbbra is megtartanák .önál­lóságukat, a kölcsönipar kibocsátási tevékenysé­gét azonban egyesítenék g azt külön, a három in­tézet kiküldötteiből alakult igazgatóság intézné. Az igazgatóság székhelye Prága volna. A londoni diszkontcsökkentés és a prágai piac. Az Angol Bank rátacsökkentése megle­petés volt a prágai pénzügyi körök számára, mert még délelőtt azt jelentették Londonból, hogy a diszkontot nem fogják csökkenteni. Az elhatározást valószínűleg a Francia Bankkal való megállapodás élozle meg, amelynek ér­telmében a Francia Bank a jövőben korlátol­tabb mértékben fog Londonból aranyat el­vonni. Az uj diszkontcsökkentés által, amely azt jelenti, hogy az angol ráta fél, a nevyorki ráta egy százalékkal esett a prágai diszkont alá, a Csehszlovák Nemzeti Bank kamatláb­mérséklésének kérdése is aktuálissá vált. A belföldi pénzpiac helyzete kedvező, ami ab­ban jut kifejezésre, hogy a Csehszlovák Nem­zeti Bankkal szemben támasztott igények csökkenlek és hogy a bankhoz február kez­dete óta nagyobbmennyiségü pénz özönlött vissza. A Nemzeti Bank mindazonáltal vára­kozó álláspontra helyezkedik: meg akarja várui, hogy a külföldi alacsony tételek, első­sorban a berlini tétel, stabil jellegüek-e, másrészt pedig diszkón tcsökken tés előtt pon­tosan tudni szeretnék, hogy az ipar hitelszük­séglete a közeljövőben milyen keretek között fog mozogni. Ha azonban a nemzetközi pénz­bőség további haladást mutatna, akkor a csehszlovák Nemzeti Bank is csökkenteni fog­ja a három év óta változatlan 5 százalékos diszkonttételt. A forgalmi adókönny ih’sek érvényessége 1930-ban. A pénzügyminisztérium a követke­ző rendeletett adta ki: Mivel/az adó viselők­nél és ajz alárendelt hatóságoknál kétségek állnak fel aziránt, hogy az egyes adófizetők­re, vagy 7 egész gazdasági csoportokra eddig engedélyezett forgalmi és fényüzési adóköny- ny ütések 1930-ra is fennál'lnak-e vagy sem, a pénzügyigazgatás az érdekelt és illetékes té­nyezőket figyelmezteti arra, hogy ezekben az esetekben kétféle kedvezményt kell mégkü­lönböztetni: olyanokat is, amelyek érvényes­sége nincsen időhöz kötve. Ezek továbbra is érvényesek, mert az idevágó törvényes ren­delkezéseket, amelyek alapján eddig fennál­lottak, hatályukban megütősszabbitották. Má­sodsorban olyanokat kell megkülönböztetni, amelyek érvényessége nincsen időhöz kötve. Ezek fcováíbibra is érvényesek, mert a-z idevá­gó törvényes rendelkezéseket, amelyek alap­ján eddig fennállottak, hatályukban meg- hosszabbitották. Másodsorban olyanokat kell megkülönböztetni, amelyek érvényességé 1929 december 31-ig terjedi. Ez utóbbiak ezen a napon vesztették el érvényüket és ezért tnegho&szabbitásukat a pénzügy nriuísztériuim- tól 1930-ban újra kérni kéül. Nemzetközi antomobilegyezmény lesz? Ér­tesüléseink szerint az érdekelt nagy európai automobilgyárak felvették az érintkezést an­nak érdekében, hogy a gyártmányok védelme, az alkatrészek behozatala és automobilgyári gépek kereskedelme tárgyában nemzetközi egyezményt létesítenek. Az egyezmény fő­célja volna az amerikai automobilgyárakkal szemben való védekezés, amely különösen aktuálissá válik a legközelebbi hónapokban, amikor a behozatali-kiviteli engedélyezés megszüntetéséről szóló egyezmény hatályba fog lépni. A nemzetközi automobilegyezmény előkészítésében a csehszlovákiai automobil­gyárak is résztvesznek. Berlinben leszállították a magándiszkontot. Berlinben a hosszú és rövid lejáratú kölcsö­nök magándiszkontját 5.75 százalékra szállí­tották le. RÁDIÓMŰSOR nhhwwmwwmmmwmwm* - ~~' i t tmamm VASÁRNAP PRÁGA: 8.30 Istentisztelet a dejvnci templom­ból. 15.30 Emlékezés Emma Destinre. 16.00 A cseh •fiIharmónikusok hangversenye: 1. Előjáték Shakes­peare komédiáihoz. 2. Zich: Matice. 3. Suli: Zenei költemény, négy részben. 18.00 Német hírek. Klasz- sziikus operettek. 18.40 Sporthírek. 19.00 Fúvós­zenekari hangverseny. 20.00 Tarka est K. Pecky és M. Smatek müveiből. 21.00 GraimaJonzene. Tánc- újdonságok. 22.15 Kávéházi zene. — POZSONY: 9.00 Evang. istentisztelet 10.00, 15.45, 18.40, 22.00 Prágai mü6or. 11.00 Szimfonikus hangverseny. Köz­reműködik a pozsonyi szint zenekar. 1. E. Axman: II. Szimfónia. 2. A Albrecht: Három költemény Má­ria életéből. 3. Fr. Pieha: A zarándok éjjeli éneke. 19.00 A RJ. zenekarának hangversenye: A tánc fej­lődése a polonaieetöl a cseh polkáig. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 10.00 és 22.00 Prágai műsor. 11.00 Pozsonyi műsor. 19.05 Magyarnyelvű technikai küldés: Maízner H. oki. mérnök iparisk. tanár előadása: Csehszlovákia műszaki és gazdasági intézményei. II. Csehszlovák .normalizácics társu­lat. 19.20 Mezőgazdasági e’éadás. 19.40 Orosz est I. Orosz e’őadás. II. Hangverseny. Közreműködnek: B. Túrna ének és F. Penc hegedű. 1. A. Borodin: Mazurka. 2. Orosz népénekek. 3. A. Glazunov: Spa­nyol szerenád. 4. Orosz népénekek. 5. P. I. Ceaj- kovszky: Barcarola. 6. Orosz népénekek. III. Hang­verseny. Közreműködik a RJ. zenekara. 1. A. Gla­zunov: Orosz karnevál. 2. N. A. Riinskij-Korsakov: Mesék Saltam cárról. 3. M. P. Mussorgskij: Boris Godunov. 4. Ippolátov-Ivamov: Kaukázusi suite. 22.55 Színházi hírek. — BERLIN: 12.00 M. Weber hangversenye Mozart, Puccini. Pergoíesi Eberle müveiből. 19.30 Operaáriák Puccini: Tosca. 2. Csaj- kovszky: Szerenád Don Jüanból. — LONDON: 22 05 Hangverseny. Süli Iván, Leencavatlo, Haendél, Grieg müveiből. — BÉCS: 11.10 A becsi szimfónikus ze­nekar hangversenye. Beethoven: Prometheus, nyi­tány. Alfredo: Scarlatliana. Mah’er: G-dur szimfó­nia. 18.00 Koioraitur-áriák. 1S..20 Kamarazene. 20.10 Marira grőnő, Kálmán operettje. BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00 Egyházi zene és szentbeszéd az egyetemi tempóm­ból. 11.15 Evangélikus islem tisztelet a bécsi Ka­putéri templomból 12.25 Pontos időjelzés és idő­járás jelentés. Utána a Király Sz'nház zenekari hangversenye. 15.30 A fö'dmive’ésügyi mimiszté- rium rádióelőadás sorozata. 16.15 Zened é’mtán Hubay Jenő dr., budai palotájából. 17.50 Rádió­szabadegyetem. 18.50 Sporteredménvek. 19.00 Gra- mofomhangverseny 20.00 Operettelőadás a Stúdió­ból. szimrekerűl a Szép Gárathea című operett. Utána 22 35 Farkas Jenő cigányzenekari hangver­senye a Spolarite-kávébázból. HÉTFŐ PRÁGA: 11.15, 22.15 Gramofon 12.35 A RJ. ze­nekarának hangversenye. 1 J. Weinberger: Cseh polka. 2. A Zenilimsky: Intermezzo. 3. J. Bittner: Ima. 4. M. Sohillings: Fantázia. 5. F. Schrecker: Bölcsődal. 6. Fr. Scbmidt: Intermezzo. 7. E. Kremek: Fantázia. 17.25 Német hírek és előadás. 21.30 V. Schwyda hegedühamgversenye. 1 Carelili-Kreisier: La Fólia. 2. J. Mracek: Elégia. 3. P. de Saras'te: Két epanvol tánc. 4. J. Brahms: Magyar tánc. — PO­ZSONY: 11.80, 16.00 Gramofon. 12 00, 19.00 és 21.30 Prágai műsor. 13.30 Magyar és német hírek. 16.30 Hangverseny: 1. L. Beethoven: Andante az 5. szim­fóniából. 2. J. Kumimey: Hangverseny fagottra zene­kari kísérettel. 3. E. Bach: Finálé az Ariéi operá­ból. 4. Hárímann: Balett-fantázia. >,18.00 Kvartett: 1. Beethoven: Öp. 18. 2. Veit: Op. 16. Górnod. 19 05 Sz’ovák óra. — KASSA: 12.00 Harangszó a Dómból. 12.05 Gramofon. 17.10 A RJ. szalonzenekarának hangversenye. Hasler, K. Weiss, O. Nedbal művei­ből. 19.00 és 20.30 Prágai műsor. — HAMBURG: 21.20 Farsangi képek: zenekari hangverseny. — LANGENBERG: 17.30 Kamarazene. 20.00 Esti "hang­verseny. — RÓMA: 13.00 Kvintett. 17.30 Hangver­seny a filharmónikus akadémiából. 21.02 Nápolyi énekek 1800-tól. — BÉCS: 11.00 Délelőtti hangver­seny. 15-30 Könnyű zene. 20.05 Ilamgvemeny. Brahms: Op. 51. 2. Dvorak: Es dur. Op. 51. 21.15 Áriák. Énekli Ch. Ivor. 21.40 Népies zene. Liszt, Strauss, Fali, Lehár müveiből. BUDAPEST: 9.15 A Fejes szaiónzenekar hang­versenye. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folyta­tása. 12.05 A rádió házi kvartettjének hangverse­nye. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 14.30 Hírek élelmiszerárak. 15.00 Piaci árak. ár- iőlyamhirek. 15.15 A tündőrvásár postája. 16.00 Asszonyok tanácsadója. 16.45 Hírek. 17.10 Szlovák magyar nyelvoktatás. 17.45 Az első honvéd gyalog­ezred zenekarának hangversenye. 19.00 Nőmet nyelvoktatás. 19.30 A budapesti filharmóniai társa­ság hangversenye a zeneművészeti főiskolából. 21.40 Meobkmts Zoltán beszámolója a berlini asztali lennasz világbajmokságáról. 22.00 Hírek, majd Ma­gyar! Imre c igán yzenek arán 1 a k hangversenye a Hungária nagyszállóba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents