Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-07 / 31. (2252.) szám

1930 február 7, péntek.

TO^<IM-MAtí£AR-HlUL?3?

A mezőgazdasági válság megoldásának kis kátéja

Irta: Mágocsi-Dietz Sándor dr.

A földművelésügyi miniszter helyett Nitsch Andor a szepesi német párt képviselője szedte csokorba azokat az intézkedéseket, melyek a mezőgazdaság évek óta húzódó válságos helyzetének javulására vezethetnek. Mig a földművelésügyi miniszter kétes értékű félrendszabályokkal akarja a válságot enyhíteni, addig Nitsch Andor az egész gazdasági életet átfogó nézőszögből kiindulva a ház asztalára olyan abszolút értékű javaslatokat tett le, melyek a válság gyökeréig hatolnak. Javaslatai olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek a köztársaságban nóvum számba mennek és melyek zsák- : uccába jutott gazdasági életünknek legnagyobb akadályait elgörditenék utunkból.

A kairtelltörvény egyike azon szükségleteknek, melyek nélkül a termelési ágak egyensúlya bármilyen kisértelezés ellenére sem állhat be. A békeszerződések a gazdasági élet követelményeit teljesen figyelmen kivül hagyták és ezen ignorációjukíkai annak szálait szinte szétbogoz- hatatlanul összegabajitották. Az államok között elhintett gyűlölettel erőszakosan felépített kínai falakat emeltek a gazdaságilag egymá ra utalt országok termelési feleslegeinek egymás- közötti kicserélése elé. A háború következtében a világgazdaság hegemóniája kiesett Európa kezéből és erős küzdelmet kell folytatni annak uj birtokosával szemben. Mindezen körülmények a gazdasági élet háború előtti erőviszonyainak eltolódását eredményezték, mely eltolódás a mezőgazdaság terhére történt. A háború ideje alatt felfokozott élelmiszersziik- ségletet a háború utáni nyomorúság következtében a fogyasztás megcsappanása váltotta fel, mely a mezőgazdaság termelésében túltermelést idézett elő. A túltermelést az árak csökkenése, illetőleg a mezőgazdaság jövedelmének megcsappanása követte. Ugyanekkor azonb:m a mezőgazdaság termelési költségei nem csökkentek, hanem ellenkezőleg nagyobb adózási cs szociális terhekkel, magasabb előállítási és szállítása költségekkel növekedtek. Előállott a mezőgazdasági termelés unren labilitás a, mely a mai válságra vezetett. A szükségleti cikkek termelése, vagyis az ipar hamarosan megtalálta a háború teremtette káoszból kivezető utat és könnyű volt ezen az utón haladva eljutni úgy "a belföldi, mint a nemzetközi szerve etek erős kiépítéséhez. Az ipar terén mi akadálya sem volt a racionalizálás fokozása céljából a koncentráció megvalósitásánakj Az ipar a gazdasági élet legerősebb faktora lett, mely órád tőke felett rendelkezik és nemzetközi szervezetei sokszor a kereskedelmi szerződések ellenére is minden akadály nélkül átlépik a vámhatárokat. A mezőgazdaság mint termelési ág egészeit más természetű. Ezen a téren racionális koncentrációról szó sem lehet, sőt ellenkezőleg a szociális szempontból végrehajtott földbirtokreformok a termelési egységek további elaprózódását eredményezték. A mezőgazdasági termelés sokoldalúsága és rendkívüli különböző termelési viszonyai a nagy üzemek szervezkedését is megerősítik, a kis üzemek megszervezésének pedig pláne ezer egynél több akadálya van. A mezőgazdasági termelés nemzetközi megszervezését a mai viszonyok mellett pedig egyelőre nem is teóriának, hanem inkább utópiának kell minősítenünk — sajnos. — A mező- gazdaság tehát mindenféleképpen sokka,1 nehe zebb helyzetben van, mint az ipar és az iparhoz viszonyítva, minden körülmények között a gyöngébb fél. Éppen ezért természetes és elmaradhatatlan szükségesség, hogy a mezőgazdaság az iparra,! szemben védelemben részesüljön, illetőleg a törvényes rend gondoskodjon arról, hogy az ipar megerősödése és fejlődése ne történhessen a mezőgazdaság terhére és ká rára. Senki sem fogja kétségbe vonni a kartellek szükségességét és senki sem fogja a kartellek megengedhető működését és egészséges fejlődését megakadályozni akarni, de a gazdasági élet termelési ágai között feltétlenül szükséges kiegyensúlyozottság megteremtése föltétlenül és természetszerűen megköveteli az ipari élet működésének és fejlődésének szabályozását és ellenőrzést abban az irányban, hogy a fogyasztási és szükségleti cikkek árai a mezőgazdasági termelés által remélhető jövedelmezőséggel arányban álljanak, a mezőgazdaság prosperitását ne veszélyeztessék és a mező- gazdaságnak boldogulását ne tegyék már a priori lehetetlennné. Már az ipar jövőjének szempontjából is szükség van a kartellek működésének ilyen irányú irányítására, mert a mezőgazdaság válságának elmaradhatatlan következménye az ipar krizise. A mezőgazdaság pusztulása az ipart is magával fogja rántani és akkor az egész gazdasági életnek egy iszonyú megrázkódtatásával kell számolnunk. Ezt akarja Nitsch Andor messzelátó koncepciója megakadályozni, mikor a kartelltörvény behozatalát követeli.

De Nitsch nemcsak negatív, hanem pozitív irányú intézkedést is követel a mezőgazdaság prosperitásának biztosítása érdekében. Ismeri az okokat és átérzi a szükségleteket, tudja, hogy a mezőgazdaság szintén nem nélkülözheti a szervezettséget és a szer vezette égben rejlő

erőt. Azért követeli a szövetkezeti ügy hatékony támogatását. A gazdasági küzdelemben a magár ahagyatott, egyedülálló üzem nem tud boldogulni és a mezőgazdaság boldogulásának is alapfeltétele — bármilyen nehézségekkel kelljen is megküzdeni —, hogy erős szervezet- tód, olyan szervezettel rendelkezzen, amely az ipar szervezeteivel felveheti a küzdelmet. A mezőgazdaság szervezkedésének egyedüli formája a szövetkezet. A mezőgazdasági kis üzemek termelésének racionalizálása — már amennyire megvalósítható — egyedül szövetkezeti utou történhetik. A termeléshez nélkülözhetetlen hitel, a mezőgazdasági termelés természetének megfelelően csakis szövetkezeti utón nyerhet biztosítást. A fogyasztási és szükségleti cikkeknek megfelelő áron történő beszerzése egyedül szövetkezetek utján biztosítható. A mezőgazdasági termel vények értékesítése kizárólag szövetkezetek révén történhetik u?y, hogy az értékesítés szorosan a mezőgazdaság érdekében történjék. Egyedül és kizárólag a szövetkezeti működés teszi lehetővé, hogy a mezőgazdaság kis termelő egységei saját maguk belekapcsolódhassanak és beleláthassanak a gazla-ági életbe. Pláne ma, mikor a gazdasági életben minden működés a koncentrációra törekszik, a mezőgazdasági termelésnek és prosperitásának a szövetkezeti működés nélkiilözhetet’en alapkövetelménye. A mezőgazdaság utópisztikusnak jelzett nemzetközi együttműködése is csak a szövetkezeti szervezetek utján képzelhető el. Röviden, a mezőgazdasági termelés prosperitása és versenyképessége szövetkezeti működés nélkül el nem képzelhető és kiépített szövetkezeti szervezet nélkül annak életképessége nem biztosítható Éppen ezért olyan tör vényes intézkedésekre van szükség, melyek a szövetkezeti működést minden tekintetben lehetővé teszik és azt minden irányban elősegítik. A szövetkezeti élet terén teljes szabadságra van szükség. Sőt leszámolva a mezőgazdaság rendkívüli széttagoltságával és számolva azzal, hogy a szövetkezeti működés ma, mikor az ipari szervezetek már erősen kiépített szervezetekkel birnak, még csak a kezdeményezés stádiumában van, nemcsak morális segítségre van szükség, hanem az államnak a legmesszebbmenő anyagi segítséggel is elő kell mozdítani a mező- gazdaságnak szövetkezeti szervezetekben való tömörülését.

A mezőgazda-sági termelés hiszekegyje. hogy többet és jobbat, olcsóbban termeljünk és azt megfelelően értékesítsük. A többtermelés és a minőségi termelés megvalósítását a szakoktatástól, az olcsóbb termelés és a megfelelő értékesítés lehetőségét pedig a kartell törvénytől és a szövetkezeti törvénytől kell várnunk. Tagadhatatlan azonban, hogy nem elég a gazdasági élet egyensúlyát- csak az ország határain belül megvalósítani, hanem azt nemzetközi viszonylatban is biztosítani kell. Ez volna a kereskedelmi- és vámszerződések feladata, sajno- azonban ezeknek régi rendszere nem idomúit a gazdasági élet megváltozott viszonyaihoz, a régi rendszer pedig nem felel meg már a mni követelményeknek. Az a nagy küzdelem, mely a gazdasági életben tómból, több szabadságot, kevesebb kötöttséget és több üzletszerűséget követel. Mint ahogy az ipari kartellek működését szabályoznunk kell és a mezőgazdasági szövetkezetek kiépítését elő keli segítenünk, ugyanúgy irányítanunk kell az árucsere nemzetközi forgalmát is. A gazdasági élet szabadságának és természetének a mezőgazdasár és ipar összeegyeztetett érdekeinek egyaránt legjobban a nemzetközi forgalomnak az a rendszere felel meg, melynek megvalósítását Nitsch

Andor javaslatba hozta. A világgazdaság egyensúlya nemcsak a termelési ágak kiegyensúlyozottságát követeli meg, hanem kiegyensúlyozottságot követel az egye- országok termelése között is. A világgazdaság prosperitása és-, a világtermelés racionalizmusa azt követeli meg, hogy minden termelvény termeié e a legmegfelelőbb viszonyok között, a legolcsóbban és a legjobb minőségben történjék. A föld véges energiáját a legnagyobb mértékben ki kell használni, mert csak igy érhetjük el a legmagasabb jólétet és csak igy biztosíthatjuk pozíciónkat a világgazdasági küzdelemben. Pláne akkor, mikor velünk szemben más kontingenseknek a racionalizálás sokkal magasabb fokára emelt termelésével állunk szemben. A szabad nemzetközi árucserét kell tehát ezért biztosítanunk és a nemzetközi árucsere irányításába csak olyan módon és mértékben szabad belenyúlnunk, amennyire ezt az értékparitás fenntartása követeli. A behozatal szabályozásának ezen egyedül helyes módja megfelelő külkereskedelmi szervezetek utján történhetik és a törvényhozás feladata, hogy ezen szervezetek létesítését és működését lehetővé tegye és elősegítse, illetőleg az ország egész gazdasági életének megfelelően és a teremtés minden ágának érdekét szem előtt tartva szabályozza.

Rövid, de átfogó és mély program, mely a gazdasági élet összes követelményeit kieiégiti és a mezőgazdaság válságát az adott viszonyok között a lehetőség határán belül a legmesszebb- menően enyhiti, sokkal inkább, mint a vámemelések üres frazeológiája, mely távol áll a gazdasági élet vérkeringésétől és éppen ezen élet- telenségénél fogva a kecsegtető látszat ellenére a gazdasági élet prosperitásának alapjait áshatja alá. Sokkal inkább, mint a monopólium egyoldalú célkitűzése, mely csak részletmunkára terjed ki és figyelmen kivül hagyja az okokat és az erdedöket. Bátran nézhetnénk mezőgazdaságunk jövője elé, ha a földművelésügyi miniszter saját tervezetei helyett Nitsch javaslatait valósítaná meg.

A NYUGHATATLAN MEXIKÓ

Meréssi leli malii li@itársa$ági elnök ellesi

Az ellenjelölt egyik hlye hatszer ráfő t az elnök autójára — Ortiz Rubio súlyosan megsebesült — Di más sebesülés — A merénylőt elfogták

Nenyork, február 6 Ortiz Rubio mexikói köztársasági elnök ellen tegnap este merényletet követtek el. A katonai kordon mögül egy fiatalember az elnök autójára lőtt és súlyosan megsebesítette Rubiot. A merénylet részletei a következők:

A fiatalember a kordon mögül hat lövést adott le. Amikor az autó elhaladt az előtt a hely előtt, ahol a merénylő állt, a fiatalember hátulról rálőtí a kocsira, melybe a golyók a hátsó ablakon hatoltak be. Valamennyi üvegtábla eltörött és szilánkjaival az összes utasokat megsebesítette. A sofför nem vesztette el lélekjelenlétét és teljes sebességgel a köztársasági elnök palotája elé hajtott, ahol az orvosok megadták az első segyélyt a sebesültnek. Rvhiot röviddel azután a vöröskeresztes kórházba szállították, ahol megoperálták. A golyó állkapcsát zúzta össze, de az orvostanárok szerint a sebesülés nem veszélyes, Rubio az operáció után visszatérhetet palotájába és egészsége egy hónap alatt helyreáll.

A lövések óriási pánikot keltettek az ötvenezer néző között. A tömeg attól tartott, hogy általános lövöldözés keletkezik, mint az elnökválasztások előtt. A nép szétszaladt és a pánikban sok ember íöbbé-ke- vésbé súlyosan megsebesült. A merénylő körül álló személyek az ijedtségtől szinte kővé dermedtek. A rendőrök és a katonák elfogták a merénylőt, aki meg sem kísérelte a szökést. Mielőtt a közönség lincselő kedvének eleget tehetett volna, a fiatalembert sikerült a rendőrségre beszállítani. A hadügyminiszter még az este folyamán kihallgatta a merénylőt, aki elmondta, hogy Miguel Floresnek hívják, huszonkét éves és Vasconeelosnak, a kisebbségben maradt elnökjelöltnek bive. A rendőrség az esti órákban hét egyént tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy összeköttetésben álltak a merénylővel. Általános vélemény szerint a gyilkosságot pontosan előkészítették és a merénylők terve az volt, hogy nemcsak az elnököt, hanem a kabinéit valamennyi tagját lelövik, hogy az igy keletkezett politikai káoszban Yasconcelost hatalomra segítsék.

A pusztító üvegszilánkok

Mexikó City, február 6. Az United Press szerint az Ortiz Rubio. köztársasági elnök ellen elkövetett merényletet egyetlen ember követtee el. A merénylő a rendőrségen Dániel Floresnek nevezte magát, de ez a név valószínűleg hamis. A merénylet alkalmával a köztársasági elnök autójában öt ember sebesült meg, de egyik sem élet- veszélyesen. Rubio, mint jelentettük, állkapocslövést kapott. A soffört egy másik golyó ugyancsak a fején sebesitette meg/

A köztársasági elnök feleségét a széttört üvegablakok szilánkjai sebesitették meg, mig egy golyó veszélytelenül súrolta. Maria Roch, az elnök unokahuga, ugyancsak megsérült. A köztársasági elnök katonai kísérőjét üvegszilánkok sebesitették meg. Az operáció alatt a köztársasági elnök állkapcsából sikerült a golyót eltávolítani. A golyó a baloldalon hatolt be, átütötte a baloldali állkapcsot és megakadt a jobboldali állkapocsban. A sebesülés aránylag könnyű s ha komplikáció nem támad, az elnök három hét alatt felgyógyul. Az elnök ezentúl nehezebben fog beszélni mint eddig, de máskülönben a sebesülésnek alig marad nyoma. A legújabb jelentések szerint a merénylet alatt néhány néző is megsebesült. A rendőrségen azonnal megkezdték a merénylő kihallgatását. Eddig Flores tíz társát letartóztatták. Flores állítólag bevallotta, hogy Vaseoncelos híve. A városban a merénylet Ilire természetesen óriási szenzációt és izgalmat keltett. A rendőrség kénytelen volt valamennyi emberét mozgósítani és szolgálatba állítani, hogy a rendet fenntarthassa és a tüntetéseket meggátolja. A lapok óránkint külön kiadásokat adnak ki. Amint a rikkancsok megjelennek az uccán a friss újságokkal, a lappéldányokat a szó szoros értelmében kiszaggatják kezükből. A vámosban a legvadabb rémhírek terjedtek el.

Vallási fanatizmus?

Newyork, február 6. A mexikói köztársasági elnök merénylője kezdetben nem akarta elárulni személyazonosságát. A vizsgálat megállapította, hagy a „guadelupei szent'4 nevéről elnevezett titkos szövetség létezik s a merénylő is ennek volt tagja. Nem lehetetlen tehát, hogy a merényletet a vallási fanatikusok egyik szektája készítette elő.

A maxiitól elnökök véres statisztikája

Mexiko-City, február 6. Port ez Gil, az eddigi mexikói köztársasági elnök a merénylettel kapcsolatban hivatalos jelentést adott ki, amelyből kitűnik, hogy Ortiz Rubio felesége ismeretlen egyénektől már több fenyegető levelet kapott, amelyben közük vele, hogy férje meg fog halni, mielőtt átvenné az elnöa- séget.

Vaseoncelos, Ortiz Rubio elkeseredett ellenjelöltje a jelen pillanatban Los Angelesben tartózkodik. Amikor tudomást szerzett a merényletről, kifejezte sajnálkozását a meggondolatlan fiatal diák tette fölött, de megjegyezte, hogy a merénylő valószínűleg föláldozta önmagát és elkövette rettenetes tettét, amikor látta, bog}’ a plutokrácia tönkreteszi hazáját.

Mexikóban a politikusok e’ten elkövetett merényletek nem tartoznak a ritkaságok közé. Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben két elnököt gyilkoltak meg. Caranzát 1920- ban, hivatali ideje letelte után, Obregont pedig két év előtt, akkor, amikor másodszor át akarta venni a köztársasági elnökséget. Egyedül Calles és Portez Gi! fejezték be sértetlenül hivatali idejüket, ámbár ellenük is többször merényleteket követtek el.

A londoni konferencia tárgyalásai csigalassúsággal haladnak előre

London, február 6. A flottakonfercncia tegnapi plenáris ülésén Sinuson amerikai államtitkár azt kívánta, hogy folytassák a csatahajók építésének korlátozásáról szóló vitát és tűzzék hamarosan napirendre a tengeralattjárók kérdését. Stiinson és Mac- Donald rámutattak arra, hogy a konferencia menetét meg kell gyorsítani. Tardieu kijelentette, hogy Franciaország és Japán nem egyezhetnek bele a tengeralattjárók leépítésébe, de a francia delegáció a vitánál olyan javaslatokat tesz, amelyekkel a tengeralattjárók fölhasználását korlátozni lehet. Tardieu állítólag ugyanazokat a javaslatokat fogja tenni, melyeket Amerika tett Washingtonban í921-ben, de amelyeket az európai hatalmak akkor nem fogadtak el. Tardieu ellenoffenzivájának a szakértők sikert jósolnak.

Tengerészeti körökben az a hir terjedt el» hogy a legújabb javaslat szerint a legközelebbi években Anglia 8, Amerika (» és Japán 3 nagy csatahajót szerel le. A barom hatalom nagy hajóinak számaránya ezek alapján 1935-ig a következő volna: 12:12:7. 1935-ben folytatni kellene a konferenciát.