Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-07 / 31. (2252.) szám

1930 február 7, péntek. TO^<IM-MAtí£AR-HlUL?3? A mezőgazdasági válság megoldásának kis kátéja Irta: Mágocsi-Dietz Sándor dr. A földművelésügyi miniszter helyett Nitsch Andor a szepesi német párt képviselője szedte csokorba azokat az intézkedéseket, melyek a mezőgazdaság évek óta húzódó válságos hely­zetének javulására vezethetnek. Mig a földmű­velésügyi miniszter kétes értékű félrendszabá­lyokkal akarja a válságot enyhíteni, addig Nitsch Andor az egész gazdasági életet átfo­gó nézőszögből kiindulva a ház asztalára olyan abszolút értékű javaslatokat tett le, melyek a válság gyökeréig hatolnak. Javaslatai olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek a köztársa­ságban nóvum számba mennek és melyek zsák- : uccába jutott gazdasági életünknek legnagyobb akadályait elgörditenék utunkból. A kairtelltörvény egyike azon szükségletek­nek, melyek nélkül a termelési ágak egyensúlya bármilyen kisértelezés ellenére sem állhat be. A békeszerződések a gazdasági élet követelmé­nyeit teljesen figyelmen kivül hagyták és ezen ignorációjukíkai annak szálait szinte szétbogoz- hatatlanul összegabajitották. Az államok között elhintett gyűlölettel erőszakosan felépített kí­nai falakat emeltek a gazdaságilag egymá ra utalt országok termelési feleslegeinek egymás- közötti kicserélése elé. A háború következté­ben a világgazdaság hegemóniája kiesett Eu­rópa kezéből és erős küzdelmet kell folytatni annak uj birtokosával szemben. Mindezen kö­rülmények a gazdasági élet háború előtti erő­viszonyainak eltolódását eredményezték, mely eltolódás a mezőgazdaság terhére történt. A háború ideje alatt felfokozott élelmiszersziik- ségletet a háború utáni nyomorúság következ­tében a fogyasztás megcsappanása váltotta fel, mely a mezőgazdaság termelésében túlter­melést idézett elő. A túltermelést az árak csök­kenése, illetőleg a mezőgazdaság jövedelmének megcsappanása követte. Ugyanekkor azonb:m a mezőgazdaság termelési költségei nem csök­kentek, hanem ellenkezőleg nagyobb adózási cs szociális terhekkel, magasabb előállítási és szállítása költségekkel növekedtek. Előállott a mezőgazdasági termelés unren labilitás a, mely a mai válságra vezetett. A szükségleti cikkek termelése, vagyis az ipar hamarosan megtalálta a háború teremtette káoszból kivezető utat és könnyű volt ezen az utón haladva eljutni úgy "a belföldi, mint a nemzetközi szerve etek erős kiépítéséhez. Az ipar terén mi akadálya sem volt a racionalizálás fokozása céljából a koncentráció megvalósitásánakj Az ipar a gaz­dasági élet legerősebb faktora lett, mely órád tőke felett rendelkezik és nemzetközi szerveze­tei sokszor a kereskedelmi szerződések ellenére is minden akadály nélkül átlépik a vámhatáro­kat. A mezőgazdaság mint termelési ág egészeit más természetű. Ezen a téren racionális kon­centrációról szó sem lehet, sőt ellenkezőleg a szociális szempontból végrehajtott földbirtok­reformok a termelési egységek további elapró­zódását eredményezték. A mezőgazdasági ter­melés sokoldalúsága és rendkívüli különböző termelési viszonyai a nagy üzemek szervezke­dését is megerősítik, a kis üzemek megszerve­zésének pedig pláne ezer egynél több akadálya van. A mezőgazdasági termelés nemzetközi megszervezését a mai viszonyok mellett pedig egyelőre nem is teóriának, hanem inkább utó­piának kell minősítenünk — sajnos. — A mező- gazdaság tehát mindenféleképpen sokka,1 nehe zebb helyzetben van, mint az ipar és az iparhoz viszonyítva, minden körülmények között a gyöngébb fél. Éppen ezért természetes és el­maradhatatlan szükségesség, hogy a mezőgaz­daság az iparra,! szemben védelemben részesül­jön, illetőleg a törvényes rend gondoskodjon arról, hogy az ipar megerősödése és fejlődése ne történhessen a mezőgazdaság terhére és ká rára. Senki sem fogja kétségbe vonni a kartel­lek szükségességét és senki sem fogja a kar­tellek megengedhető működését és egészséges fejlődését megakadályozni akarni, de a gazda­sági élet termelési ágai között feltétlenül szük­séges kiegyensúlyozottság megteremtése föl­tétlenül és természetszerűen megköveteli az ipari élet működésének és fejlődésének szabá­lyozását és ellenőrzést abban az irányban, hogy a fogyasztási és szükségleti cikkek árai a mezőgazdasági termelés által remélhető jöve­delmezőséggel arányban álljanak, a mezőgazda­ság prosperitását ne veszélyeztessék és a mező- gazdaságnak boldogulását ne tegyék már a priori lehetetlennné. Már az ipar jövőjének szempontjából is szükség van a kartellek mű­ködésének ilyen irányú irányítására, mert a mezőgazdaság válságának elmaradhatatlan kö­vetkezménye az ipar krizise. A mezőgazdaság pusztulása az ipart is magával fogja rántani és akkor az egész gazdasági életnek egy iszo­nyú megrázkódtatásával kell számolnunk. Ezt akarja Nitsch Andor messzelátó koncepciója megakadályozni, mikor a kartelltörvény beho­zatalát követeli. De Nitsch nemcsak negatív, hanem pozitív irányú intézkedést is követel a mezőgazdaság prosperitásának biztosítása érdekében. Ismeri az okokat és átérzi a szükségleteket, tudja, hogy a mezőgazdaság szintén nem nélkülözheti a szervezettséget és a szer vezette égben rejlő erőt. Azért követeli a szövetkezeti ügy haté­kony támogatását. A gazdasági küzdelemben a magár ahagyatott, egyedülálló üzem nem tud boldogulni és a mezőgazdaság boldogulásának is alapfeltétele — bármilyen nehézségekkel kelljen is megküzdeni —, hogy erős szervezet- tód, olyan szervezettel rendelkezzen, amely az ipar szervezeteivel felveheti a küzdelmet. A me­zőgazdaság szervezkedésének egyedüli formája a szövetkezet. A mezőgazdasági kis üzemek termelésének racionalizálása — már amennyire megvalósítható — egyedül szövetkezeti utou történhetik. A termeléshez nélkülözhetetlen hi­tel, a mezőgazdasági termelés természetének megfelelően csakis szövetkezeti utón nyerhet biztosítást. A fogyasztási és szükségleti cikkek­nek megfelelő áron történő beszerzése egyedül szövetkezetek utján biztosítható. A mezőgaz­dasági termel vények értékesítése kizárólag szö­vetkezetek révén történhetik u?y, hogy az érté­kesítés szorosan a mezőgazdaság érdekében tör­ténjék. Egyedül és kizárólag a szövetkezeti működés teszi lehetővé, hogy a mezőgazdaság kis termelő egységei saját maguk belekapcso­lódhassanak és beleláthassanak a gazla-ági életbe. Pláne ma, mikor a gazdasági életben minden működés a koncentrációra törekszik, a mezőgazdasági termelésnek és prosperitásá­nak a szövetkezeti működés nélkiilözhetet’en alapkövetelménye. A mezőgazdaság utópiszti­kusnak jelzett nemzetközi együttműködése is csak a szövetkezeti szervezetek utján képzelhe­tő el. Röviden, a mezőgazdasági termelés pros­peritása és versenyképessége szövetkezeti mű­ködés nélkül el nem képzelhető és kiépített szövetkezeti szervezet nélkül annak életképes­sége nem biztosítható Éppen ezért olyan tör vényes intézkedésekre van szükség, melyek a szövetkezeti működést minden tekintetben le­hetővé teszik és azt minden irányban elősegítik. A szövetkezeti élet terén teljes szabadságra van szükség. Sőt leszámolva a mezőgazdaság rendkívüli széttagoltságával és számolva azzal, hogy a szövetkezeti működés ma, mikor az ipa­ri szervezetek már erősen kiépített szervezetek­kel birnak, még csak a kezdeményezés stádiu­mában van, nemcsak morális segítségre van szükség, hanem az államnak a legmesszebbmenő anyagi segítséggel is elő kell mozdítani a mező- gazdaságnak szövetkezeti szervezetekben való tömörülését. A mezőgazda-sági termelés hiszekegyje. hogy többet és jobbat, olcsóbban termeljünk és azt megfelelően értékesítsük. A többtermelés és a minőségi termelés megvalósítását a szakokta­tástól, az olcsóbb termelés és a megfelelő ér­tékesítés lehetőségét pedig a kartell törvénytől és a szövetkezeti törvénytől kell várnunk. Ta­gadhatatlan azonban, hogy nem elég a gazda­sági élet egyensúlyát- csak az ország határain belül megvalósítani, hanem azt nemzetközi vi­szonylatban is biztosítani kell. Ez volna a ke­reskedelmi- és vámszerződések feladata, sajno- azonban ezeknek régi rendszere nem idomúit a gazdasági élet megváltozott viszonyaihoz, a ré­gi rendszer pedig nem felel meg már a mni követelményeknek. Az a nagy küzdelem, mely a gazdasági életben tómból, több szabadságot, kevesebb kötöttséget és több üzletszerűséget követel. Mint ahogy az ipari kartellek működé­sét szabályoznunk kell és a mezőgazdasági szö­vetkezetek kiépítését elő keli segítenünk, ugyanúgy irányítanunk kell az árucsere nem­zetközi forgalmát is. A gazdasági élet szabad­ságának és természetének a mezőgazdasár és ipar összeegyeztetett érdekeinek egyaránt leg­jobban a nemzetközi forgalomnak az a rend­szere felel meg, melynek megvalósítását Nitsch Andor javaslatba hozta. A világgazdaság egyensúlya nemcsak a termelési ágak kiegyen­súlyozottságát követeli meg, hanem kiegyensú­lyozottságot követel az egye- országok terme­lése között is. A világgazdaság prosperitása és-, a világtermelés racionalizmusa azt követeli meg, hogy minden termelvény termeié e a leg­megfelelőbb viszonyok között, a legolcsóbban és a legjobb minőségben történjék. A föld véges energiáját a legnagyobb mértékben ki kell hasz­nálni, mert csak igy érhetjük el a legmagasabb jólétet és csak igy biztosíthatjuk pozíciónkat a világgazdasági küzdelemben. Pláne akkor, mi­kor velünk szemben más kontingenseknek a ra­cionalizálás sokkal magasabb fokára emelt ter­melésével állunk szemben. A szabad nemzetkö­zi árucserét kell tehát ezért biztosítanunk és a nemzetközi árucsere irányításába csak olyan módon és mértékben szabad belenyúlnunk, amennyire ezt az értékparitás fenntartása köve­teli. A behozatal szabályozásának ezen egyedül helyes módja megfelelő külkereskedelmi szerve­zetek utján történhetik és a törvényhozás fel­adata, hogy ezen szervezetek létesítését és mű­ködését lehetővé tegye és elősegítse, illetőleg az ország egész gazdasági életének megfelelően és a teremtés minden ágának érdekét szem előtt tartva szabályozza. Rövid, de átfogó és mély program, mely a gazdasági élet összes követelményeit kieiégiti és a mezőgazdaság válságát az adott viszonyok között a lehetőség határán belül a legmesszebb- menően enyhiti, sokkal inkább, mint a vámeme­lések üres frazeológiája, mely távol áll a gaz­dasági élet vérkeringésétől és éppen ezen élet- telenségénél fogva a kecsegtető látszat elle­nére a gazdasági élet prosperitásának alapjait áshatja alá. Sokkal inkább, mint a monopólium egyoldalú célkitűzése, mely csak részletmun­kára terjed ki és figyelmen kivül hagyja az okokat és az erdedöket. Bátran nézhetnénk mezőgazdaságunk jövője elé, ha a földműve­lésügyi miniszter saját tervezetei helyett Nitsch javaslatait valósítaná meg. A NYUGHATATLAN MEXIKÓ Meréssi leli malii li@itársa$ági elnök ellesi Az ellenjelölt egyik hlye hatszer ráfő t az elnök autójára — Ortiz Rubio súlyosan megsebesült — Di más sebesülés — A merénylőt elfogták Nenyork, február 6 Ortiz Rubio mexikói köztársasági elnök ellen tegnap este me­rényletet követtek el. A katonai kordon mögül egy fiatalember az elnök autójára lőtt és súlyosan megsebesítette Rubiot. A merénylet részletei a következők: A fiatalember a kordon mögül hat lövést adott le. Amikor az autó elhaladt az előtt a hely előtt, ahol a merénylő állt, a fiatal­ember hátulról rálőtí a kocsira, melybe a golyók a hátsó ablakon hatoltak be. Vala­mennyi üvegtábla eltörött és szilánkjaival az összes utasokat megsebesítette. A sofför nem vesztette el lélekjelenlétét és teljes sebességgel a köztársasági elnök palotája elé hajtott, ahol az orvosok megadták az első segyélyt a sebesültnek. Rvhiot röviddel azután a vöröskeresztes kórházba szállítot­ták, ahol megoperálták. A golyó állkapcsát zúzta össze, de az orvostanárok szerint a sebesülés nem veszélyes, Rubio az operá­ció után visszatérhetet palotájába és egész­sége egy hónap alatt helyreáll. A lövések óriási pánikot keltettek az ötvenezer néző között. A tömeg attól tar­tott, hogy általános lövöldözés keletkezik, mint az elnökválasztások előtt. A nép szét­szaladt és a pánikban sok ember íöbbé-ke- vésbé súlyosan megsebesült. A merénylő körül álló személyek az ijedtségtől szinte kővé dermedtek. A rendőrök és a katonák elfogták a merénylőt, aki meg sem kísérel­te a szökést. Mielőtt a közönség lincselő kedvének eleget tehetett volna, a fiatalem­bert sikerült a rendőrségre beszállítani. A hadügyminiszter még az este folyamán ki­hallgatta a merénylőt, aki elmondta, hogy Miguel Floresnek hívják, huszonkét éves és Vasconeelosnak, a kisebbségben maradt elnökjelöltnek bive. A rendőrség az esti órákban hét egyént tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy összeköttetésben álltak a merénylővel. Általános vélemény szerint a gyilkosságot pontosan előkészí­tették és a merénylők terve az volt, hogy nemcsak az elnököt, hanem a kabinéit va­lamennyi tagját lelövik, hogy az igy kelet­kezett politikai káoszban Yasconcelost ha­talomra segítsék. A pusztító üvegszilánkok Mexikó City, február 6. Az United Press szerint az Ortiz Rubio. köztársasági elnök ellen elkövetett merényletet egyetlen em­ber követtee el. A merénylő a rendőrsé­gen Dániel Floresnek nevezte magát, de ez a név valószínűleg hamis. A merénylet alkalmával a köztársasági elnök autójában öt ember sebesült meg, de egyik sem élet- veszélyesen. Rubio, mint jelentettük, áll­kapocslövést kapott. A soffört egy másik golyó ugyancsak a fején sebesitette meg/ A köztársasági elnök feleségét a széttört üvegablakok szilánkjai sebesitették meg, mig egy golyó veszélytelenül súrolta. Ma­ria Roch, az elnök unokahuga, ugyancsak megsérült. A köztársasági elnök katonai kísérőjét üvegszilánkok sebesitették meg. Az operáció alatt a köztársasági elnök áll­kapcsából sikerült a golyót eltávolítani. A golyó a baloldalon hatolt be, átütötte a baloldali állkapcsot és megakadt a jobbol­dali állkapocsban. A sebesülés aránylag könnyű s ha komplikáció nem támad, az elnök három hét alatt felgyógyul. Az elnök ezentúl nehezebben fog beszélni mint ed­dig, de máskülönben a sebesülésnek alig marad nyoma. A legújabb jelentések sze­rint a merénylet alatt néhány néző is meg­sebesült. A rendőrségen azonnal megkezd­ték a merénylő kihallgatását. Eddig Flores tíz társát letartóztatták. Flores állítólag bevallotta, hogy Vaseoncelos híve. A vá­rosban a merénylet Ilire természetesen óriási szenzációt és izgalmat keltett. A rendőrség kénytelen volt valamennyi em­berét mozgósítani és szolgálatba állítani, hogy a rendet fenntarthassa és a tünteté­seket meggátolja. A lapok óránkint külön kiadásokat adnak ki. Amint a rikkancsok megjelennek az uccán a friss újságokkal, a lappéldányokat a szó szoros értelmében kiszaggatják kezükből. A vámosban a leg­vadabb rémhírek terjedtek el. Vallási fanatizmus? Newyork, február 6. A mexikói köztársa­sági elnök merénylője kezdetben nem akarta elárulni személyazonosságát. A vizs­gálat megállapította, hagy a „guadelupei szent'4 nevéről elnevezett titkos szövetség létezik s a merénylő is ennek volt tagja. Nem lehetetlen tehát, hogy a merényletet a vallási fanatikusok egyik szektája készí­tette elő. A maxiitól elnökök véres statisztikája Mexiko-City, február 6. Port ez Gil, az ed­digi mexikói köztársasági elnök a merénylet­tel kapcsolatban hivatalos jelentést adott ki, amelyből kitűnik, hogy Ortiz Rubio felesége ismeretlen egyénektől már több fenyegető levelet kapott, amelyben közük vele, hogy férje meg fog halni, mielőtt átvenné az elnöa- séget. Vaseoncelos, Ortiz Rubio elkeseredett el­lenjelöltje a jelen pillanatban Los Angeles­ben tartózkodik. Amikor tudomást szerzett a merényletről, kifejezte sajnálkozását a meggondolatlan fiatal diák tette fölött, de megjegyezte, hogy a merénylő valószínűleg föláldozta önmagát és elkövette rettenetes tettét, amikor látta, bog}’ a plutokrácia tönkreteszi hazáját. Mexikóban a politikusok e’ten elkövetett merényletek nem tartoznak a ritkaságok közé. Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben két elnököt gyilkoltak meg. Caranzát 1920- ban, hivatali ideje letelte után, Obregont pedig két év előtt, akkor, amikor másod­szor át akarta venni a köztársasági elnök­séget. Egyedül Calles és Portez Gi! fejezték be sértetlenül hivatali idejüket, ámbár elle­nük is többször merényleteket követtek el. A londoni konferencia tárgyalásai csigalassúsággal haladnak előre London, február 6. A flottakonfercncia tegnapi plenáris ülésén Sinuson amerikai államtitkár azt kívánta, hogy folytassák a csatahajók építésének korlátozásáról szóló vitát és tűzzék hamarosan napirendre a tengeralattjárók kérdését. Stiinson és Mac- Donald rámutattak arra, hogy a konferen­cia menetét meg kell gyorsítani. Tardieu ki­jelentette, hogy Franciaország és Japán nem egyezhetnek bele a tengeralattjárók le­építésébe, de a francia delegáció a vitánál olyan javaslatokat tesz, amelyekkel a ten­geralattjárók fölhasználását korlátozni le­het. Tardieu állítólag ugyanazokat a javas­latokat fogja tenni, melyeket Amerika tett Washingtonban í921-ben, de amelyeket az európai hatalmak akkor nem fogadtak el. Tardieu ellenoffenzivájának a szakértők si­kert jósolnak. Tengerészeti körökben az a hir terjedt el» hogy a legújabb javaslat szerint a leg­közelebbi években Anglia 8, Amerika (» és Japán 3 nagy csatahajót szerel le. A barom hatalom nagy hajóinak számaránya ezek alapján 1935-ig a következő volna: 12:12:7. 1935-ben folytatni kellene a konferenciát.

Next

/
Thumbnails
Contents