Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-06 / 30. (2251.) szám

; • x - . V ' * f •.i/. “ • *

|V| V Mai szamunk 12 oldal

IX évf. 30. (2251) szám » Csütörtök • 1930 februát 6

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára I *20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja ^ .■ 'peíec&s szerkesztő*

DZURANYl LÁSZLÓ ' FORGACh GtZA

Szerkesztőség: Prága ü., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó-; hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. '— Telefon: 34184. — Sürgönyeim; Hírlap, Prahe

Európa aj szenzációja: az olasz-osztrák közeledés

Sdwber ünnepélyes fogadtatása Rómában — Holnap írják alá az osztrák-olasz baráti szerződést — őz osztrák nép hálája

leszid a kibékülésről

(sp) Prága, február 5.

Szüllő Géza tegnapelőtti parlamenti beszéde, melyben Benes küíiigyminiszter hágai expozéjáról mondott kritikát, eseményszámba megy politikai életünkben.

Végre elhangzott a szó, amely a legalkalmasabb helyen — nem akarjuk azt mondani: az oroszlán barlangjában — férfias, nyíltsággal és kellé érvekkel felfegyverkezve kimondotta, hogy mi késlelteti Középeuröpa legkényesebb problémáinak égetően szükséges megoldásátf’irii késlelteti egyrészt a magyar- csehszlovák közeledést,- másrészt a magyar kisebbség és a többségi nemzet megegyezését. Aki a beszédet elolvasta, meggyőződhetett arról, hogy a hiba nem magyar részen van, nem Magyarországén, még kevésbé a szlovenszkói magyar kisebbségén,'—, s ami a kisebbséget illeti, „megvan benne az a szándék, hogy megegyezzen azzal, aki benne egyenlő társat lát", természetesen csak akkor, ha a meglevő szégyenteljes helyzet megváltozik és megszűnnék a kisebbségek megsemmisítésére irányuló politikai törekvések. Azt pedig, hogy az általán o? magyar—csehszlovák közeledéshez az ut a kisebbségi kérdés megoldásán át vezet, természetesnek tartjuk és több ízben hangsúlyoztuk, csak éppen a „rossz viszony" fölött kesergő Benes-lapok nem hajlandók tudomásul venni.

Ha Szlovenszkó őslakosságának egyrésae a közelmúltba^ esetleg bizonytalanul kérdezte önmagától, hogy'' mi lehet a sok mindent megbénító magyar—csehszlovák feszültség okozója, Szüllő Gréza beszédéből teljes határozottsággal kiolvashatta, hogy a kisebbség pártjai nem gördítenek akadályt a megegyezés elé, ellenkezőleg, kész örömmel üdvözölnék azt, ha megváltozna az a prágai kormánypolitika, amely ab ovo lehetetlenné és nevetségessé tesz mindenfajta közeledési kísérletet, mert negálja az alapfeltételt: a két fél egyenrangúságát és egyforma jogait.

A győztes álláspontját és fölényét hirdető prágai politikának prototípusa: Benes. Rá

esik az ódium, őt, egyedül őt, .terheli a felelősség, ha egyrészt Magyarország és Csehszlovákia nem találkozhatnak a közös gazdasági plattformon, másrészt a szlovenszkói magyar kisebbség és a többségi nemzet között nem jöhet létre a kiegyezés.

Szüllő beszéde rámutat arra, mily feneketlen gyűlölettel és indokolatlan félelemmel kezeli Bene? a magyar ügyet. Fölényeskedése legvisszáta szí több kifejezésének éppen a hágai expozé tekinthető. Hága likvidálás volt és jelszava: Felejtsük el a múltat, váljunk egyenranguakká. Németek, franciák, olaszok, angolok becsületesen követték e jelszót, — egyedül Benes állítja elevenek és holtak fölött ítélkező attitűddel, hogy Hágában elsősorban azért követelt jóvátételt Magyarországtól, mert „büntetni" akart, kihangsúlyozni, hogy Magyarország nem egyenrangú Csehszlovákiával, különbség van a két állam között, előny itt és nincs felejtés, nincs kommerciális tartozás, csak politikai. — Likvidálás ez? A múltnak elfelejtése?. Azt hisszük, ellenkezőleg: a múlt felelevenítése, a fölény éreztetése, Ítélkezési és „büntetési" vágy, amit tizenkét évvel a háború után egyetlen szuverén nemzet sem ismerhet, különösen akkor, amikor ez a szellem a nagyhatalmaknál régen halott már.

Ez az egyetlen példa elegendő annak illusztrálására, mennyire félreismeri Benes a helyzetet és mennyire alkalmatlan személy ő a magyar—csehszlovák közeledés előkészítésére. Nem tréfa, ha Szüllő Géza szemére veti Benesnek, hogy mint legrégibb külügyminiszter, alkalmatlan az uj, békés irányzat követésére. Benes gyökereit Versaiilesbe és a háború utáni diadalérzósbe eresztette, belecson- tosodott a gyűlölet meddő politikájába s most az állam hajójával nem képe? emberségesebb vizekre evezni. Uj ember kell, tisztultabb nézet, olyasvalaki, aki valóban likvidálni tud és az ellenkezőjét cselekszi annak, amit eddig a

Róma, február 5. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Schober osztrák kancellár Rómába érkezett, ahol az olasz kormány feltűnő szívélyességgel fogadta. Schober római látogatását a világlapok európai jelentőségű tettnek nevezik, mert a kancellár olaszországi tartózkodása alatt fog kitűnni, hogy az Ausztria és az Olaszország között lévő több éves ellentét elmúlt és Némct- auszíria beilleszkedik Musso’ini középeurópai érdekszférájába. Ha a duce tényleg megnyerte Ausztriái és Schober is felesküszik a középemó- pai olasz politikára, akkor a római látogatás olyan nagyjelentőségű politikai tettnek nevezhető, amelyhez hasonló ritkán fordul elő a kontinensen. Emlékezetes, hogy Ausztria és Olaszország mily divergens álláspontot képviseltek politikájukban röviddel ezelőtt. A fasizmus és a baloldali Ausztria egyinásratalálása lehetetlennek látszott és Ausztria idegenkedése óriási rést jelentett Olaszország középeurópai politikájában. Az ellen téteket most kiküszöbölték és Magyarország és Bulgária után Ausztria is feltűnően jó viszonyba kerül Ohjszqrszággal. Ha a Rómából érkező hírek igaznak bizonyulnak, akkor megállapíthat5, hogy Ausztria és Olaszország között ina csaknem olyan harmónia vau, mint Olaszország és Magyarország között.

Az osztrák kancellár ma reggel az osztrák delegáció tagjainak kíséretében koszorút helyezett a Pantheon királysírjaira. Tegnap délután tárgyalásokat folytatott a római osztrák követtel, majd kikocsizott és megnézte a város nevezetességeit. Az osztrák delegáció a vatikáni és a kvirináli

Prága, február 5.

A külügyi vita befejezése után kérdést intéztünk Szüllő Géza dr.-hoz, az országos keresztényszocialista párt elnökéhez, aki régen egyik előadója volt a delegációnak és aki élénken résztvett mindig a külügyi vitákban, hogy számoljon be impresszióiról. Szüllő Géza a következőket volt szives mondani:

— A külügyi vita nívóban nem maradt el azoktól a vitáktól, amelyek a csehszlovák parlamentet általában jellemzik.

— A csehszlovák parlament sajnos nélkülözi mindazokat a kellékeket, amelyek egy parlamentnek kellenek. Már a terem helyi beosztása következtében is debatte-ról ebben a parlamentben szó sincsen, nem is lehet, olyan távolság van a padok és a szónok között, hogy mikrofonon is alig hallják egyváltosatlanul „bünhődést" hirdető Benes cselekedett. Nyilvánvaló, hogy erre maga Benes képtelen, bármennyi kudarc éri is a külföldön „különbségeket" (lásd az expozét) tevő politikáját. Nyugaton az ilyesfajta szankciós politikusokat régen elsodorta az idők szele.

A. csehszlovák külügyminiszter lapjai a közeledés érdekében állandóan a magyar politika eddigi' irányának megszüntetését követelik. Nem szerénytelenség, ha a magyar politika ugyanezt kéri Prágától p annál több joggal, mert a prágai külügyminiszteri szék- bői még mindig az az ember ül, aki a báosrtrák követség diplomatáit a Grand Hotelbe kérette, ahol közös értekezletet tartott velük. Schober az osztrák kormánnyal egyelőre nem lépett érintkezésbe és nem beszélt Mussolinival, de holnap valószínűleg sor kerül az első tárgyalásra. Az osztrák delegáció ma résztv'esz Bianchi Ünnepélyes temetésén. Ma délután az osztrák követségen fogadtatás van, amelyen megjelenik a római osztrák kolónia és a német sajtó képviselői. '

Schober a Popok) dii Roma muiikaMreánaik interjút adott, amelyben kifejezi az osztrák nép hálóját a Hágában tapasztalt olasz támogatásért.

— Római látogatásom annak jele, hogy az ideiglenesen megzavart osztrák-olasz viszony újra kitisztult és a két nép között teljes a harmónia — mondottá Schober. — A barátságos, viszony az adott kö- rübn'ényék természetes következménye. Olaszország megértő és ösztönző érdeklődést mutatott Ausztria iránt áz alikotmányreform zavaros idejében. Nemcsak a fasiszta 'Olaszországban, hanem a demokratikus Ausztriában is ,elsősorban a fegyelem megőrzésért’ vau szükség. Az uj osztrák atgotuiár.v mindenekelőtt a fegyelmet akarná megszilárdítani. Az osztrák politika szerény, de határozott európai irányt-követ és minden igyekezete arra'irányul, hogy a:-ejplyos. gazdasági -helyzeteit -enyhítse és a muákáóiéliküfeéget cáökkehtee.'

A szsrzfidés

Róma, február 5. Ausztria és Olaszország dele gátasai holnap Írják alá á két nemzet közötti barnást. . De meg azért sincsen, mert az egész parlamentnek lényege nem az, hogy benne a népiélek megnyilvánuljon, hanem az, hogy a parlamentnek külső formája állal elleplezzék a világ előtt azt, hogy itt nem demokratikus lélek él, hanem a bürokratizmus szelleteié uralkodik. *

— Benes miniszter ur mindig a professzor szerepét tölti be Genfiben és Hágában és mindenütt az egész világon a fórumok előtt és teoretikus, absztrakt előadásokat tart, amelyeket un ő és un más. Azonban ügyesen tudja összekeverni a kártyákat, úgy hogy gyakorlott szem legyen, aki abból ki tudja hámozni a lényeget.

— Benes miniszter ur a földreform kérdésében kertel és úgy állítja be a kérdést, mint hogyha az a földreform, amelyet itt

borús politika diadal-gyűlölet komplexumában gyökerezik és büszkén vallja, hogy tizen: két év óta egyetlen jottányit sem változott.

Sziüllő Géza beszéde megnyugtat bennünket. Látjuk belőle, hogy. a. hiba nem a részünkön van. Látjuk belőle, hogy pártjaink lojálisán hajlandók elősegíteni az ellentétek likvidálását, ha a másik oldalon megszűnik velünk szemben az a politika, amely büntetésre szoruló gonosztevőket és szabad prédára váró fegyenceket lát a magyarokban, miként Benes, a fönti tétel meggyőződése? hirdetője hágai expozéjában oly vérig sértő cinizmussal hirdette.

rali szerződést. Az olasz nnniszíeroínök és hí osztrák kancellár mai tárgyalásain végleg elhatározták e különleges szerződés megkötését. Miután a kancellár tolmácsolta az osztrák nép köszönetét azért a támogatásért, amelyben az oíasz delegáció Ausztriát Hágában részesítette, átnyújtotta Mussolininek az arany csillaggal díszített nagy osztrák érdemkeresztet és az osztrák állami nyomda tulajdonát alkotó híres Sforza-féle kéziratot.

A fejedelmi ajándék

Róma, február 5. Az az ajándék, amelyet a? osztrák kormány Mussolininak adóit, a bécsi nemzed könyvtár egyik leghíresebb kéziratának tökéletes- másolata. Az eredeti kézirat 1470-bő való és a hírneves burgundiak festőiskola tagjai készítették fia- íeazzo Maria Sforza-számára. Egy naptárból, a négy evangéliumból és több imából áll. latin nyelvű (■* gyönyörű képekkel diszibelit. A kézirat érdekesség- hogy fekete pergamentre írták e e külöu’c-geeséye miatt a művészeti világban csak mint „a éé* fekete kézirat" szerepel. A festék kémiai karakterét a legmodernebb• 'tudósok --sem' oldották meg. de annyi bizonyos, hogy a fekete szín lassan puszih.ía a pergameniet és a kézirat-halálra- van ítélve. A bécsi'állami nyomda’reprodukciója tökéletesnek nevezhető és eddig nem ismert'eljárásokt'szerint- készült A másolat az összetévesztéslg hasonlít az eredetihez, azzal a különbséggel, hogy nem fog elpusztulni. A fedőlapot egy Híres bécsi ’ iparmű vészn 5 tervezte. : :

keresztül vittek — s amelyről maga is elismeri, hogy forradalmi aktus volt — a nagy hatalmak tetszését is megny erte rol na és mintha a földreformot mint példás törvényes intézkedést maga Magyarország külügyminisztere ismerte volna el.

— Nem tudom, miről beszélt Magyarország külügyminiszterével. Azonban két lem, hogy Walko miniszter ur valaha i* mondhatta volna azt — ismerve az itt lévő helyzetet — hogy a földreform ideáll- megoldása annak, ami minden földreform nak a célja: egyrészt, hogy azokat juttassa földhöz, akiknek nincsen, másrészt akik nek földjük volt, teljes rekompénzűdéi adjon, hogy ezáltal az osztó igazság elve, a suum cuique elve érvényre jusson.

— Benes miniszter ur elhallgatott két körülményt.

— Az egyik dolog az, hogy az agrár reform megoldása szempontjából megteremtett két. kassza: az úgynevezett A és a B „fond agrai- re“ nagysága nem prejudikál a döntőbíróság ítéleteinek anyagi szempontból és a döntőbíróságot annak a megállapításában, hogy a megtérítendő összeg mekkora, sehol meg nem köti az, hogy ez a kassza mekkora.

A „B‘‘ kasszának mennyisége nem korlátozza a döntőbíróságot és a hágai legfőbb bíróságot abban, hogy meg ne állapítsa azt, hogy mennyi az a kötelezettség

Benes tévedései az opténsügy hágai elintézése körül

Szüllő Gáza nyilatkozata a képviselóház külügyi vitájáról — A külügyminiszter ferde megvilágításban állította be a kompromisszumot - Benes egyetlen szóval sem

említette meg Szlovenszkó speciális érdekelt