Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-01 / 26. (2247.) szám
1030 február 1, szombat. TO«GMMagVaR-H!RXiAI> 5 demokráciáról szóló ismereteit úgy látszik, saját sajtóirodájának jelentéseiből merítette, mi vei cikkéből az tűnik ki, hogy a valódi helyzetet nem ismeri. Vagy ismeri és mégis demokráciáról beszél? Ha így van, akkor föltétel zniink kell, hogy Prágában a demokrácia fogalma körül borzalmas zavarok támadtak. Szlovenszkó és Ruszinszkó bírálnak s ügyvédeinek sérelmei a költségvetési bizottság előtt Törköly képviselő a bírói függetlenség törvényes rendezését, a magasabb fizetéseket és az ügyvédi kamara autonómiájának helyreállítását követelte A tanulság Eddig a „Basler Vclksblatt“ munkatársának válaszcikke. Találóbban alig ismertették még a középéurópai helyzetet, A szlovenszkói, az erdélyi és a bánsági lakosságnak módjában áll, hogy elbírálja, kinek van igaza, Benesuek, vagy a svájci lap munkatársának. Természetesen a válaszcikkhez sok minden:, hozzáfűzhetnénk. Bencs dr. például az erdélyi civilizáció fejlődéséről beszél a románok aiait. Nos, a közelmúltban kezünkbe került egy előkelő amerikai lap jó pénzzel megsásárolt romániai melléklete, amelyben a román kormány fényképekkel illusztrálja az erdélyi civilizáció fejlődését. Valamennyi kép, amit hoz, régi magyar iskolákat, középületeket, kórházaKat, állomásokat ábrázol. A régikből néhány gyarló és balkáni nívójú institúció képét kapjuk, a szebb reprezentáb li- sabb képek kivétel nélkül Temesvárt, Kolozsvárt, Nagyváradot, Nagyszebeni és a többi erdélyi magyar vagy szász várost ábrázolják^ A képeken*csupa drága és kitűnő régi magyar épület és gyár van, hol vannak az újak képei, hol vannak azok, amiket a sziguranca, vagy a szavazatlopó Bratianuék emeltek? Ha a román fényképészek idegen toliakkal páváskodnak, akkor értjük, hogy a külföld elismeri az erdélyi civilizáció magas rangját. Szlovenszkóról nem beszélünk, máskor is e'e- get- beszéltünk róla. A leépített gyárak, a ver- chovinai nyomor, az elpusztított szövetkezetek, a haldokló határszéli magyar városok, a felszedett vágányok, a fel nem épített kórházak és az el nem végzett munka, amit má- kormányzat a háború utáni évtizedben bizonyára elvégzett volna,- mindennél ékesebben beszél. Ha Szlovesnzkón a fejlődésnek ugyanaz a tempója érvényesülne mint a megnyomorított és kizsákmányolt Magyarországon a há ború után, vagy ugyanaz a tempó, ameh, ben az indusztTializáiás és az ökonomizálás ezen a területen a háború előtt folyt, akkor biao nyáiu lényegesen továbbb jutottunk volna. A lényeges előnyökről tehát ezen az oldalon nem igen beszélhetünk. A tény az, hogy a külföld sem hisz többé Benes külügyminiszternek. Ismételjük a baseli lap válaszé ilkkében kapott kioktatás oiy óriási méretű kudarcot jelent, hogy egyetlen kiilügyinini zter r'pfem viselheti el szó nélkül. És ismételjük: 6za- f bad-e egy külügyminiszternek ilyen szégyenletesen fölsülnie? j Prága, január 31. A költségvetési bizottság mai ülésén a délelőtti órákban Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke is felszólalt. Törköly József dr. az igazságügyi költségvetést szakszerű tárgyilagossággal kritizáló beszédében többek között a következőket mondotta: Az igazságügyi tárca költségvetése az állami költségvetés egyik legfontosabb része kellene. hogy legyen. Azonban ez a jelentőség az 1930. évi állami költségvetési előirányzatban korántsincs meg. A bírói hatalom erkölcsi magaslata, alkot- mánybiztositéki szerepe, függetlensége a csehszlovák köztársaságban nincs kellőleg megalapozva. A főkormányzati ágak között a legkisebb jelentőséggel brr. Sőt meg lehet állapítani azt is, hogy sok tekintetben a végrehajtó hatalom alárendeltje. Nem csoda tehát, ha ez a tényleges és jogbeli állapot az igazságügyi tárca költségvetésénél is kifejezésre jut. Nincs bíró függetlenség a bírák fizetése elégtelen Az alkotmánynak a bírói hatalomra vonatkozó része tizenegy év után sincs végrehajtva. A bírói függetlenség, amely minden polgári jognak egyik legerősebb biztosítéka, tizenegy év óta nincs törvénnyel szabályozva. Tehát nincs is meg. A szisztematizáció befejezetlensége tág rés a bármikor való bírói áthelyezésre. A más bíróságokhoz való beosztás a gyakorlatban kifejezésre jutó kijátszása az áthelyezhetetlenség- nek. Érthetetlen, hogy miért nem csinálta már meg a kormányzat az alkotmány által megparancsolt bírói függetlenségi törvényt tizenegy év alatt és miért, engedte hidegre tenni a magyar nemzeti párt törvényjavaslatát a bírói függetlenségről. Talán ebben a köztársaságban nincs szükség független bírákra? Azt hiszem, a demokrácia sem lehet teljes e nélkül. Szinte szabadságellenes tendenciák, asszimilációs és elnyomási törekvések szolgálatát sejti a gondolkodó objektív fő. És ez a sejtelem csak megerősödik akkor, amikor látja az objektív vizsgáló a birák károsan alacsony fizetését, Két magyarországi állam- pgjárt letartóztattak Kassán Kassa, január 31. (Kassai szerkesztőségünk teiefonjelentése.) Porkó Rezső huszon- kétéves alsózsolcai legény Magyarországból Kassára jött. A legényt Kassán a rendőrön igazoltatták és miután leventeigazolványt találtak nála, letartóztatták és nyomban át- kisérték az államügyészség fogházába. Mos- kovesik István sátoraljaújhelyi borbélysegtS det Sátoraljaújhelyről Kassára jövet szintén letartóztatták. Az a gyanú merült föl ellene, hogy kémkedés végett jött át a köztársaság területére. Két védőié lesz Tokának a felsőbirősági tárgyaláson Pozsony, január 31. (Po-'-onyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Tuka-pör táblai tárgyalásával kapcsolatban a pozsonyi Híradó mai száma azt közli, hog> ..március 17-re tűzték ki a főtárgyalást. Az egyik délutáni lap pedig azt közli, hogy március 24-ón kezdődik a Tuka-pör felsőbirősági főtárgyalása. Pozsonyi munkatársunk erre vonatkozólag kérdést intézett Herr felsőbirősági főtanácsoshoz, a Tuka-pör táblai főtárgyalásának elnökéhez, aki kijelentette, hogy a fő tárgyalás kitűzésének napjáról még semmit sem mondhat, miután legalább egy hónapra van szüksége, aimig az iratokat és a jegyzőkönyvet áttanulmányozza. A védőkkel tegnap tartott érteikealet során kialakult az a vélemény, hogy a főtárgyalás mintegy két hétig fog tartani. Délelőtt kilenc órától tizenkettőig és délután négy órától hét óráig lesz naponta tárgyalás. A vádhatóságot Stivár dr. állaim ügyész képviseli, a bűn per anyagát pedig Studniöka dr. fogja előterjeszteni, míg szavazóbiró Czeoh dr. lesz. Tukg Bélát, aki személyesen vesz részt a főtárgyaláson, dttlyk dr. és Gállá dr. együttesen fogják védeni, mig Snaczky Antalt Weichberz Zoltán Gyula védi. Mach Sándornak még nincs védője. A bíróság ez esetben hivatalból fog védőt kirendelni. Értesülésünk szerint azonban tárgyalások folynak Gazs'k Márk dr. volt miniszterrel, hogy ő vállalja el Macii védelmé^ amely az anyagi függőséget is előidézheti. De a szlovenszkói és ruszinszkói főiskolások részére hirdetett jogi ösztöndíjak föltételei is elárulják, hogy a bírói függetlenség nem képez kormányzati gondot, mert kikötik az ösztöndíjasoknak biró korukban való áthelyezhetősó- gét. Jogállamban, egy müveit, szabad, demokratikus államban a birák mindenütt külön státust képeznek és olyan magas fizetést élveznek, amely a megélhetés gondjainak kényszerét nem engedi a bírói életbe besurranni. Fel kelt emelni az igazságügyi tárca dotációját Hat millióval Leszállították az igazságügyi tárca dotációját. Föl keli emelni legalább is azzal a hatmillióval a régi alapra a dotációt s legalább is ezzel a hatmillióval meg kell javítani provizórikusán a birák fizetését. Ha nem elég, úgy gondoskodni kell még fedezetről. Mert egy jól dotált, anyagilag független s függetlenségében törvényileg védett bíróságra az állampolgároknak mindenképpen szükségük van, mert ezekben megtalálhatják a polgári jogok hivatalos védőjét, a kormány és a végrehajtó hatalom visszaélései ellen. Nekünk nemzeti kisebbségeknek erre kétszeresen szükségünk van, mivel mi nemzeti létünk érdekében sokszor szorulunk jogvédelemre. Egy pártatlan független biróság adhatja csak meg ezt a jogvédelmet. A magyar nemzeti párt fizetésrendezésí javaslata A magyar nemzeti párt a csehszlovák köztársaság biráinak olyan fizetésrendszeresitését indítványozza, mint amilyen van a magyar királyságban. Ha ez nem volna elfogadható, akkor követeli a magyar nemzeti párt, hogy a birák vétessenek ki az állami tisztviselők részére megállapított fizetési osztályokból, képezzenek külön státust és adják meg nekik azt a fizetést, amely a múlt nemzetgyűlési cikluson a cseh szociáldemokrata párt részéről Sou- kup dr. és Witt dr. szenátorok által beadott törvényjavaslat szerint föltétlenül megilleti őket. Addig Is, mig ez a fizetésrendezés a törvényhozási utat megjárja, indítványozzuk, hogy a birák a lex-Dolanszki alapján megszerzett joguk élvezetébe állíttassanak vissza s az ez alapon törvényesen járó működési pótlékok visszamenőleg fizettessenek ki részükre. Utóbbinak keresztülvitele egy kétparagrafusos törvényjavaslatot igényel csak és fedezete föltétlenül meg van abban a hatmillióban, amivel 2500 Kó EGY SZÓÉRT ORION-PÁLYÁZAT- EREDMÉNYE. Több száz pályázó igazo'ja, hogy pályázatunk a nyilvánosság élénk érdeklődését keltette fék Sajnos, nincs módunkban minden pályázónak külön köszönetét mondani a segítségéért s így ez úton tesszük azt. A díjnyertes elnevezésekből több érkezett be és így m nyerteseket sorsolás utján választottuk ki. Eredmény: elnevezéssel a 9055-ös hangszóróra: MaiiFCIIIt Károly, Cata, 1 koncert hangszói ót nyert 1000 Ke értékben elnevezéssel a 9033-as hangszóróra: WaJfía CUire, Lucenec, 1^ 9033-as hangszórót nyert 620 Ke „ elnevezéssel a 9090-es hangszóróra: MirSCfo Eduard, Komárno, 1 9055-ös hangszórót nyert 320 Ke „ BffSalcat nyertess még: Stephan Vanheim, Sered n/V. (1 hangszórócsövet L 4) . .90 Ke * Endrefíy Zoltán, Horni Salibv, (egy L csövet! .........................90 Ke * Kri ck Jenő, Levice, (két rádíócsövet L 4 és H 4) . . . . 170 Ke „ Frantisek Schvarc, Stfibro, (egv L 4 csövet) ...... 90 Ke „ Gontko Milos, Opefévce n/*Jt. (egy H 4 csövet) .... 80 Ke „ Szabó Károly, Dőlné Hamry, (egy H 4 csövet)......................80 Ke „ 25 20 Ke A nyereménytárgyakat a nyerteseknek postán elkü'ritűk. ©RIÓN Elektröiechnibai és Izzólámpa Gyárak az igazságügyi tárca dotációját mindenképpen föl kell emelni. Remélem, hogy a szociáldemokraták ellenzéki korukban elfoglalt álláspontjukat nem másítják meg akkor, amikor a kormányra kerültek. Törvénnyel kell szabályozni a bírói inkompatibilitást A mi fölfogásunk szerint azonban szükséges a biróság teljes függetlensége is. Angliában, ahol a bírói hatalom magasabb erkölcsi nivón áll, lehetetlennek tartanák azt, hogy a birói palást a politikai korteskedóssel bármi összeköttetésbe is jöjjön. S ez az ideális állá.spont Magyarországon és több nyugateurópai államban is érvényesül s nem válik sehol az állam és a közélet kárára. A magyar nemzeti párt szükségesnek tartja a birák politikai és anyagi inkompatibilitásának kérdését törvény utján szabályozni. Szükségesnek tartja a törvény által kimondatni, hogy 1. biró sem politikai pártnak, sem politikai, vagy munkásegyletnek, gyülekezetnek, szakszervezetnek tagja nem lehet, azok működésében sem közvetve, sem közvetlenül be nem folyhat; 2. nem lehet semmiféle nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatósági, vagy fölügyelőbizottsági tagja, valamely állami, vagy állam által szubvencionált vállalat koncessziójának tulajdonosa, vagy részese; 3. nem lehet a törvényhozás tagja. A birói pártatlanság, objektivitás erősödik, ha ezeket az összeférhetetlenségi eseteket a törvényhozás konstituálja. A biróképzés kérdése rendkívül el van ha-1 nyagolva. A régi joggyakornokok és birósági jegyzők nem léteznek. Az auskultansok, a bi- rójelöltek szintén hiányoznak. A kosicei felsőbiróságnál van a költségvetési előirányzat szerint (57. oldal) 44 biró és 40 birójelölt. A területi hatáskörébe tartozó kerületi bíróságoknál 120 biró és 8 birójelölt, a járásbíróságoknál 93 biró és egyetlen auskul- táns, birójelölt sem. A joggyakornokok és birósági jegyzők teendőit középiskolát részben,, vagy egészben elvégzett fiatal írnokok és dijnokok, napidijasok, vagy némi polgári iskolát végzett fiatal leánykák végzik. Persze, a kellő elméleti jogi tudás hiánya meg is látszik az egész birói eljáráson. A gyorsírás tudása, mint alkalmazási föltétel nincs előírva, a dijnok, vagy írnok jogi analfabéta, a jegyzőkönyvbe megörökitendők lényegét nem tudja megtalálni, tökéletlen följegyzései tehát, amelyekből jó későre lesz jegyzőkönyv, legtöbbször nem tudják a tényleges valóságot visszaadni, ami igen sokszor az igazság és igazságszolgáltatás határozott kárára, illetve érvényesülési lehetetlenségére vezet. És ezen nem segít teljesem még az a biró 9em, alki fáradságot vesz magának arra, hogy a jegyzőkönyvet megdiktálja, mert eokszor fordítani kell azt, amit diktálni kell, vigyázni kell a lényegre és a stílusra s ott marad az igazság kára abban, hogy a bíró a háromféle tevékenység által megterhelten nem tud a fő- teendőjének, a judicium kellő érvényesítésének eleget tenni. De különben is azzal, hogy az írást technikai munkaként kezelő Írnoknak vagy napidijasnak jegyzőkönyvet diktál, biróképzés! semmivel sem mozdítja elő, mert olyanoknak diktál, akikből az előképzettség hiánya miatt sohasem lehet bíró. Felkérem az Igazságügyi Miniszter urat, hogy tájékoztassa a költségvetési bizottságot arról, hogy a pozsonyi felsőbíróság részére rezervált ösztöndíjnak 48.000 koronát kitevő és a kassai felsőbíróság részére rezervált 24.000 koronát kitevő ösztöndíj tényleg ki van-e osztva, hány ösztöndíjas kapta meg ezt az összeget és hogy milyen az ösztöndíjasok között a nemzetiségi megoszlás. A mi nézetünk az, hogy a biróság nívója leszállóit és továbbra is leszállóban van. Állítólag 71 birói állás üres Szlovenszkón a kassai felsőbíróság területén és áHifélag Szlovenszkón a birák 50 százaléka nem szlovonszkói. Felkérem az Igazságügyi Miniszter urat, hogy tájékoztassa a bizottságot a valóságos számadatokról. Tolmácsokat kell alkalmazni A megfelelő tolmács! intézmény behozatalával késni már nem lehet tovább. A bírósági tolmács adja vissza a tanú anyanyelvén tett vallomását, ha az az államnyelven tárgyaló tanács előtt tesz vallomást. Mert a bírónak nem szabad tolmácsnak és megitélőnek i? lenni. Mert a tolmácsolásban nem szabad belecsúszni már előre a tolmácsoló jogi meggyőződésének, de az is lehetetlen, amiről konkrét eseteket tudok, hogy a magyar vádlottat az egyes biró előtt, aki nem tud magyarul, az államügyész hallgatja ki és tolmácsolja a bírónak. Ez a tolniács- intézmény azonban csak kisegítő expediens lehet, mért meg kell csinálni a kisebbségi birói tanácsokat. Magyarországon az 1924. évi, tehát háború utáni II. számú törvény kimondja, hogy: „Az olyan kir. járásbíróságoknál és kir. törvényszékeknél, amelyeknek területén a laA birói utánpótlás az igazságszolgáltatás csődjéhez vezet
