Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-04 / 28. (2249.) szám
TP^GAI-MAfi^ARHIRLAP 1930 február 4, kedd. ,. üzlet és forradalom Hogyan dolgozik Amerikában a szovjet? — Traktor, gyógynövény, ügynök és kémhálózat Beszedovszhij volt párisi szovfetiigyvivő leleplezései 'Amikor a, varsói szovjetkövetségtől megváltam, az Amtorg végrehajtó bizottságának tagja lettem. Ez az Amtorg kereskedelmi magánvállalat, amely az Egyesült Államokban dolgozik. Először a szovjet félhivatalos kereskedelmi ügynökséget akart létesíteni Amerikában, minthogy azonban ezt Washington kereken elutasította, burkoltan próbálták meg valósi tani a tervet. Részvénytársaságot alapítottak. A részvényeket a különböző népbiztosságok alkalmazottai jegyezték és néhány amerikai polgár (orosz kivándorlók, akik Amerikában polgárjogot nyertek). Igv azután szalonképessé vált a vállalat Amerikában. Kibocsátottak egész sereg részvényt, saját használatra és amerikai alcímet is adtak a vállalatnak: American Trading Corporation. Ez volt tehát a szovjet newyorki nemhivatalos szerve. Minthogy nagyon nehéz volt amerikai vízumot kapni, a legtöbb alkalmazottat Amerikában vették föl. Csupán az osztályfőnököket küldték Moszkvából. Az amerikai vállalat köteles volt mindenben követni a kereskedelmi népbiztasság titkos rendelkezéseit. A titkos rendelkezésekről különben a moszkvai népbiztosság minden ajtónáliója és szolgája is tudott. Természetesen csak legkipróbáltabb párttagok lehettek az Amtorg osztályfőnökei, mert hiszen egész sereg részvénypaket tulajdonosai voltak. Nem kapták meg ténylegesen a részvényeket, ebben az előjogban csak az elnök részesült. Elméletben azonban valamennyiüknek joga volt bármikor követelni a részvényeket. Valamivel később a Politbüro óvatossági rendszabályt. léptetett életbe: amint valakit kineveztek Amerikába osztályfőnöknek, alá kellett írnia egy váltót, kétszer annyi összegről, mint amennyit a részvénypaket tett ki. A nemíélező állam követe A szovjettisztviselők mindig azon a címen mentek ki Amerikába, hogy valamilyen orosz vállalat megbízottai és nagy megrendeléseket visznek az amerikai gyárak számára. Én is hasonló módszerrel dolgoztam. Szemrebbenés nélkül bejelentettem, hogy egy másik szovjetvál- laíat, a Gostorg-, azzal bízott meg, hogy Amerikában 10.000 traktort vásároljak. Azt hittem, hogy ettől valósággal megszédülnek majd az amerikai konzulok és megadják a vízumot. Éjekor volt már Amerikában a szovjetnek egy félhivatalos képviselője, egy bizonyos Szvirszkij. Ez az ember 1922-ben ment ki Washingtonba, mint a Távolkeleti Köztársaság ejnjü operettállam követe. Azóta kint van Washingtonban és „megfigyel". Ebből áll az egész foglalkozása. Végeredményben nem dolgozik semmit, időnk int hazaküld egy-egy jelentést arról, hogy meglátogatta ezt, vagy azt az amerikai államférfiut és fölvetette előtte a szovjet elismerésének kérdését. Szovjetpénz Amerikában 1926-ban a Politbüro elhatározta, hogy intenzivebben fog dolgozni Amerikában. Troekij elmélete az volt, hogy az ellentét Európa és Amerika között egvro jobban kiélesedik és hogy Európát meghódíthassuk, szükségünk lesz Amerikára. A föladat tehát az. volt, hogy politikailag és gazdaságilag jóban legyünk Amerikával. Engem küldtek ki ennek a föladatnak a megvalósítására, Kijelentették, hogy Szvir- ezkij mindenben köteles rendelkezésemre állam. Piatmickij, a Korointerr: egyik vezető tagja,, informált a teendőimről. Elmondta, hogy nagyon nehéz Amerikában dolgozni, mert eddig még nem sikerült odakint elég erős kommunista pártot szervezni. Hiába küldtek ki sok pénzt Amerikába, a tömegek nem akarnak tudomást venni a szovjetpropagandáról. Elmondta, hogy az amerikai kommunisták ügyetlenek, nem érnek semmit, — Nagyon nehéz valamit elérni Amerikában, —« mondotta, —• Az amerikai munkások nem szívesen lépnek be kifejezetten proletár jellegű pártokba. Még a munkanélküliek körében sincsenek sikereink. Pedig rengeteget küldtünk: évente 100.000 dollárt küldünk az amerikai kommunistáknak, ami bizony nagyon sok, ha tekintetbe vesszük, hogy a párt alig néhányezer emberből áll. A Prof intern-szervezet ezenkívül külön 25.000 dollárt küld évente az amerikai kommunista szakszervezeti mozgalom számára. S mit kapunk mindezért cserébe? Ha például fölszólítjuk őket, hogy tüntessenek az Egyesült Államok délamerikai imperializmusa ellen, képtelenek tisztességes tömeget kivinni az uecára. Tiltakozó sztrájkról pedig hallani sem akarnak. Ezért a Kornintern elhatározta, hogy kihűld Amerikába két energikus e'vtársafc. Mind a ketten németek, ami szórt fontos, mert hogyha valami baj esik. senki sern mondhatja, hogy Moszkva keze volt a dologban. Az egyiket Wagnernek, a másikat Neumarinak hívják. Az amerikai kommunisták Berlinen át kapják, a pénzt. Ha, On eseti cg 'szükségesnek kát,; a. akkor utasíthatja az Amtorgot, hogy előlegezzen nekik pénzt, de ez nem lehet több, mint 10.000 dollár. Mi.majd rögtön megküldjük az összeget Berlinen át. Amerikában mindenki nagy összegekben dolgozik és ezért 10.000 dolláros előlegek nem feljelentenek sokat. »A kémek gyöngye« Ezután a katonai kémszervezet vezetőjével, Berzimnel tárgyaltam. Elmondta, hogy két illegális szervezet működik Amerikában, mind a kettőnek a központja Newyorkban van. A szervezetek célja: ipari, katonai ét» tengerészeti kémkedés. A két kém-szervezet vezetője Szem- jon Film. Lengyel útlevele van és ő a szovjetkémek gyöngye. Hivatalosan gyógynövény- ügynök, apró, jelentéktelen vállalata van. Ilyen minőségben joga van följárm a% Aratómhoz, Végül még TriMssaerrel, a Cseka külföldi osztályának vezetőjével értekeztem. A Cseka pénz hijján nem tudott megfelelő tevékenységet kifejteni az Egyesült Államokban és szerepe mindössze az Amtorg hivatalnokainak megfigyelésére szorítkozott. Ennek a szervezetnek az élén egy Gordon nevű ember áll, aki hivatalosan az Amtorg gazadsági kiadványainak a szerkesztője. Megtudtam még, hogy működik egy kis politikai kémszervezet is Amerikában, ennek az élén a lett származású Ansnis ál!, ő fe cseka- hivatalnok, aki lett útlevéllel ment ki Amerikába, már nem is tudom, milyen álnéven. Ennek a kis szervezetnek a felügyeletével éppen ikkor akarták megbízna a Cseka egy másik as- ;almazottját, Scheftelt dr.-t. Olyan címen ment mlna ki Amerikába, ho|gy a Vöröskereszt meg úzottja. Amerika óvafos! Két hétig informálódtam Moszkvában, szitán útnak indultam. A rigai amerikai konzulátuson kértem vízumot. Itt Igen kedvesen fogadtak és Mr. Martens gondjaira bíztak, aki kitünően beszélt oroszul. Mr. Martens gondosan megvizsgálta papírjaimat és a Gostorg meghatalmazó levelét, amely szerint 10.000 traktort kell vásárolnom Amerikában. Mindent tüzetesen végigolvasott, azután udvariasan azt válaszolta, hogy értesülései szerint engem szemeltek ki a szovjet amerikai félhivatalos képviselőjévé és ezért legnagyobb sajnálatára nem adhat vízumot, mert az Egyesült Államoknak ezidőszerlnt nincs szüksége szovjetorosz diplomáciai képviseletre. így ért véget amerikai vállalkozásom, még mielőtt elindulhattam volna. Nem sokkal ezután a szovjet Patakovot és Szokolnyikovot (a mostani londoni követet) akarta kiküldeni Amerikába, de ők sem kaptak vízumot. Amerikában azóta sem tudta megvetni a lábát a szovjet. Miben látta a házasság válságát egy házassági tanácsadó hivatal vezetője ? Nyilatkozik Wewer Anna Mária drn a charloftenhurgi tanácsadó hivatal vezetője Berlin, február 3. Charlottenburgban, Berlin e nyugati városrészében, huzamosabb idő óta működik egy házassági tanácsadóin vatal, melynek Wewer Anna Mária dr. a vezetője. A hivatal azért aktuális, mert Wewer kisasszony közreadta egy ankét folyamán gyakorlati tapasztalatait a mai házasságok bajairól. — A legkülönbözőbb házassági összeütközéseket hozzák elénk — mondja a nevezetes hivatal vezetőnője. — Sokszor valóban olyanokat, melyek mindjárt az első pillanatban megoldhatatlanoknak látszanak. Ez annyival érdekesebb, mert hozzánk csak olyanok látogatnak el, akik nem helyezkednek a. merev tagadás álláspontjára a házasság intézményével szemben. — Esryéni alapon dolgozunk, ezért nem is adhatunk általános recepteket. Gyakran az a tanácsunk, hogy az első össze- veszés mérgében ne csináljanak semmi komolyat a házastársak. Néhány nap múlva a dolgok merőben másoknak látszanak, mint az — Gyakran az asszony az oka annak, hogy a* ura sok időt tölt Jiázonkivül. Sokan takarékossági szempontból nem sávosén mennek e! valahova az urukkal, sokan a férj szórakozási költségeit sokallják, pedig | okos asszony a rádióra, sportra, vagy egyéb szelíd szenvedélyekre szánt pénzt ne sajnálja soha, sőt ilyenekben még játszón az um kezére. Jobb, ha ilyenekre költ a férj keve- i set, mint nőkre sokat. y & — A mai házasság legtöbb baja nem uj erkölcsi felfogásból, nem megváltozott lelki' ségből ered. b | Egy nagy alapok van: a pénz hiánya, első felhevülésben. Rövid egymáslól-távol- élést ajánlunk, hogy bizonyos távolság ékelődjék be a háborgó felek közé. A rövid időre elválás gyorsán megmutatja a másik fél előnyeik — Igen fontos minden házassági tanácsadásnál odáig juttatni az érzéseiben megsértett házasfelet, hogy a másik fél álláspontjáról is nézni tudja az ügyei Különösen nehéz azonban ez ott, ahol egy harmadik személy is résztvesz a dologban; a féltékenység érzése a legtöbb emberben oly végtelenül erős, hogy semmiféle megfontolásra és mérlegelésre nem hajlandó. Viszont nőknél gyakori a féltékenységnek az a különös esete, midőn csak azért is megmarad az öt megcsaló ura mellett az asszony, hogy a férj a vetélyíársnőt el ne vehesse. ' „Valamilyen büntetésnek csak kell lennie**, mondják ezek. Nehéz fel világosi tani az így gondolkozókat, hogy az erkölcsnek és büntetésnek valójában kevés köze van ezekhez az ügyekhez. A nőnek azt kell elérnie mindjárt az első időkben, hogy a férj elegendő háztartás! pénzt adjon neki s ezáltal a naponként megismétlődő, garasokért való harcokat elkerülhesse a házaspár. A férjnek meg kell tanulnia a háztartási munka nagy értékét. — A leghíresebb német válópörügyvédek egyike azt állítja, hogy a válópörök túlnyomó többsége szerelmi hűtlenségek, vagy pénzbeli ©gyenetíenke- dések miatt adódik be. A nők önállóságot adó zsebpénze (nem az, melyet a háztartási pénzből kell eltakarékos- kodniok!) rendkívül fontos a modern asszony boldogsága szempontjából. A legfőbb házassági kellékre már a görögök rájöttek, ügyvédi gyakorlatom ma is csak. azt mondja, amit ők hirdettek: — Kenyér és bor nélkül hamar kihűl a szerelem! A falafejlesz problémáin Mágocsy-Dietz Sándor dr. prágai előadásának második és befejezd része. A munka bét irányú, gazdasági és kulturális. A falusi társadalomi felenne itkedésémek legeimébb útja és leggyorsabb tempója ugyan a politikai érvényesülés és az önkormányzati szellem megerősödése, de sajnos ezen téren csak vajmi keveset lehelünk. A rendelkezésünkre álló két Irányt fontosság szempontjából nehéz volna osztályozni, mert azok egymásba fonódnak, egymást feltételezik és egyik a másik nélkül alig lehet eredményes. Mindkét munka eredményének közös feltétele ée egyformán elöljárója a falu népének megszervezése, megfelelő gazdasági és kulturális szervezetekbe való tömörítése és az egész munka tervszerű központi irányítása. Csak a megszervezett és az egységbe tömörült tömeg jelent erőt, oz azonban hatalmas erőt jelent. Ezzel szemben a ezervezet len tömeg darabokra esik szét és az egyedülálló ember gyenge az élet küzdelmére. Égető feladatunk azonkívül. a falu népének megszervezése már azért is, mert a válságos és Ínséges viszonyokkal küzdő tömeg ekígü'-lettein és türelmetlen, melybe könnyen különféle felforgató elemek fészkelhetik' bele magukat, kik itatásaikkal és .igör^ueseifekel köpy- oyen elcsábíthatják véreinket zászlónk alól. A kulturális szervezés munkája terén nem állunk minden kezdeményezés nélkül, mert a Magyar Közművelődési Egyesület, melynek oélja és feladata a falu. kultúrájának emelése, egymásután alakítja falúak int fiókjait. A falu fejlesztés kulturális munkája a falusi nép szellemi fejlődését és általában az élet színvonalláuak megjavítását célozza. A szellemi oktatás helye ugyan az iskola és egy-egy helyes iskolád rendszer ki is elégíti ezm a téren az összes kívánalmakat, a nw viszonyaink mellett azonban nem bízhatjuk rá magunkat a nyilvános iskolák munkájára, hanem azt nemzetiségi (Móljainknak és törekvéseinknek megfelelően társadalmi utón végzett oktatással kel1) kdegészi- tenünk. Az Iskolán tervül úgy m ifjúság, mint a felnőttek körében gondoskodnunk kell magyar kuHwánk és magyar szellemünk fenntartásáról fa ápolásáról. A nép oktatása áltálában a taiufej- leaztée egyik legfontosabb eszköze, mert ezen a réven ismertethetjük m>«r a falu népével ». helyes gazdálkodó/- teltételeit és ríHiiközedt. « kultúra áldásait és vívmányait, a szociális előrehaladás útját és az egészség ápolásának áldásos következményeit, a magasabb erkölcsi felfogás és az emelkedett szeltem értékét és jelentőségét. A lelki nevelés különösen nagyfontoeságu és a IegnéJküdözhetet- lemebb kellékek egyike. A pillanatnyilag leküzdhetetlen nehézségek Utáni lelki erő. követelnek és csak ennek birtok'bán tudunk szembenézni a mostoha időkkel és tudjuk megadással tűrni a sors kegyetlen csapásait, önbizalmat és önbecsülést kell beleültem a falu népének leikébe, hogy örömmel és boldogsággal vállalja az önmegtagadást és lemondást. Erkölcsi és vallásos neveléssel már a gyermekek telkébe kell be leoltani, hogy a boldogságnak a materialista jólét nem egyedüli feltétele, hanem vaunak magasabb nem érti és emberi ideálok, melyekért érdemes a küzdelem kellemetlenségeit és az azzal, járó szenvedéseket viselni. Fel kell fedni népünk ételt a válságos helyzet okét és meg keli ismertetnünk vele azokat az akadályokat, melyek a pillanatnyi javulást meggátolják. Meg kell győznünk népünket arról, hogy a segítségei nem szabad csupán a rajtunk kívüli átló körülmények megváltozásán, keresni, hanem saját magunknak .kell a helyzet súlyosságának enyhítésére törekednünk. Mindegyikünk telkének legmélyén keli gyökerezni annak a meggyőződésnek, hogy íszenvedésteti m macánkkal és lemondásba beletörődött kitartással sikerülnünk fog ételünket szebbé, jobbá és ixddogabbá tenni, viszont telki erő ós gerinces önbizalom nélkül minden őtojunik hiábavaló. A. telki nevetés és egy emelkedett szellem megteremtése a legnehezebb feladatok egyike, de éppen ennek kell reánk serkentőleg halni. A kulturális munka feladatkörébe tartozik, hogy a falu életét kiemeljük a szürke egyhangúságból ós annak megszépítéséről, általában a nép szórakozásáról gondoskodjunk. Rengeteg tehetőség és mód kínálkozik erre a dal művelése és a műkedvelői színi előadások, a kütünféite sportok és versenyek által. Hasonlók épem a mezőgazdasági életet rendkívül megszerettethetjük és vonzóvá tehetjük termelési versenyeik és díjazások kirándulások és kiállítások révén,. Miaui ezekkel igen élénk mozgást és szép színeket hozhatunk bele a falu életébe. Különös jelentősége van a mozinak ók a rádiónak, melyek segítségével a tanítás és nevelés munkáját szórakoztató alakban végezhetjük el. Míg a kulturális feladatokéit, megfelelő munkaerőt és a szüiks/égös anyagi eszközöket feltételezve, teg- Hágyóbb részben saját hatáskörünkön belül megoldhatjuk, addig a gazdasági nehézségeik leküzdésének rajtunk ki vili álló akadályai vannak. Ennek dacára azonban a ezaktndás fejlesztés-évei és a helyes termelés követelményeinek megismertetésével, az értékesítés megszervezésével és helyes lírányitásávai, a termelési költségek teszállátáeávail és a szükségleti cikkek beszerzésével. Igen lényegesem befolyásolhatjuk a mezőgazdaság jövedelmezőségét. A munka eredményes elvégzése minden esetre megfelelően kiépített érdekvédelmi szervezetet igényel, mellyel sajnos nemi rendelkezünk és ezért ennek megteremtése egyike" a legsürgősebb teendőinknek. Az érdekvédelmi szerv munkakörébe tartozik az üzleti érdekű szervezetek megteremtése is, melyek nélkül a mezőgazdaság fejlesztése ed sem képzelhető. A szükséges hitel biztosítása az értékesítés megszervezése, valamint a fogyasztási és szükségleti cikkek olcsó beszerzése, mind esek szövetkezeti utón történhetik, A szövetkezeti tevékenység segíthet bennünket csak egyedül ahhoz, hogy a több- és jobbtenmelós mellett a termelés jövdel- meaoeóg'ét olcsóbb termeléssel és a termelés ered' menyének megfelelő értékesítésével biztosítsuk., A szövetkezeti működés az egyedüli lehetőség arra. hogy a mezőgazdaságnak, mint termelési ágnak szétszórt erőit gazdasági küzdelembe beállítsuk. A szövetkezeti hálózat kiépítésének első kelléke, hogy a szövetkezésben rejlő erő tudata benne éljen a földmiveö nép lelkében és a nép atérsékelje art. hogy a szövetkezeti működés módot ad arra, hogy az egyesek közvetlenül betefolysanaik a gamdasítgi élet irányításába. Ezt a tudatot bele kell oltanunk magyar népünkbe és a falu lakosságát meg kell győznünk a szövetkezés hasznáról és iteTkűIőriws- tétlen szü keégeseégéről„ A falai fejlesztési mumifcája tehát mndükivül bő ée sokoldalú ós tekintettel annak nagy fontosságára, az mind nyájunk együttes és vállvetett munkájid kívánja. Habár a falai Iiivatott vezetői között sok százan is vannak, kik szivükön viselik a rájuk bízott falu népének érdekeit és kik híven teljesítik népükkel szemben kötelességüket, nem lehet kívánni tőlük, hogy egyedül végezzék ezt a szizí- fuszi munkát. De gondolni sem lehet, hogy hivatalos működésük mellett megküzdhesseoek ezzel a* óriási munkával ée ezért mindnyájunknak segítségükre kell sietnünk. Fajunkkal és n-emoe-tflnkkek apáinkkal és utódainkkal szemben kötelességünk- nek teszünk eleget akkor, ha a jövő boldogulásunkba vetett hittel és nemzetünk iránt érzeti saeretei tel, kötelességérxettfll áthatott el önfeiáklcvásMil te- a szépért fa nemeseiért való telkesedét*, el dólgorcnnfc- a telu fejlesztéséin. 4
