Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-27 / 48. (2269.) szám
'l>RXGAlA’\AC.fc>1RHlnLM> mp február 87, cBfrfSrtölk. A haldokló konferencia MacDonald utolsó kísérlete a helyzet megmentésére — Az elégedetlen olaszok, amerikaiak és japánok — Négy-öt nap múlva itt a vég! Horthy csütörtökön írja alá az amnesztiarendeletet 7 Budapest, február 26. (Budapesti szericeea- löeégüraik telei on jelentése.) Az Est úgy érte- süL, hogy a kormányzó holnap írja alá az am- neert inrendeletet, amely két részből fog álla- ni Az első részbe tartoznak azok a kategóriáik, amelyeket a büntetőtörvénykönyv egyes teakaszaiira való hivatkozással állapiitanak meg. Természetesen Leginkább politikád természetű bűncselekményekről vám szó. A lap úgy értesül, hogy az igazságügyimimiszJtórium már összeá'Hiftotta az ©mi grármügyelcről szóló kimutatást. Pontosan megállapítotdáik, hogy kik tartózkodnak külföldön a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekmények miatt. Kimutatást készítettek az úgynevezett baranyai köztársaság ügyéből kifolyóig külföldön tartózkodókról is* Az amnesztia-rendjelei; második részébe tartoznak azok, akikre voriatko- zóan vád elejtés, vagy vádmódosdtás következik be Azon setek be a, amelyekben hivatalból állapítható meg az elévülés, az eljárás megszűntetését konkrét formában mondják ki. ) 15 ezer főnyi hódoló küldöttség a kormányzó előtt London, február 26. Grandi olasz külügyminiszter tegnap este ismét Londonba érkezett. Az amerikai, a japán, az olasz és az angol delegációk vezetői ma délután ülést tartanak, amelyen megbeszélik a Chautemps-kormány bukása után támadt helyzetet. MacDonald az eljövendő napokban valószinüleg kénytelen lesz teljes politikai befolyását érvényesíteni, hogy a flot- talcszcreléei konferenciát megmentse. Az amerikaiak, a japánok és az olaszok annyira elégedetlenek a dolgok állásával, hogy a francia kabinettkrizisek pennancnciáját föl szeretnék használni a flottakonferencia tárgyalásainak megszüntetéséré. Johnes tengernagy kiválása óta az amerikai delegációban egyenetlenség uralkodik, mivel bebizonyosodott, hogy az őszi angol-amerikai megegyezés tarthatatlan. A japánok sem látnak lehetőséget a cirkálókérdés megoldására, anélkül, hogy nemzeti presztízsüket föladnák. Grandi olasz külügyminiszter Rómában ismét határozott utasítást kapott, hogy követelje a Franciaországgal való paritást és a nagyvonalú gyarmati szerződéseket. MacDonald néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a konferencia csak egyhangúan hozhat határozatokat. E» a nyilatkozat arra kényszeritette Japánt, Amerikát és Olaszországot, hogy visszavonuljanak és a konferencia újabb rövid elnapolását kérjék. Lehetséges, hogy a négy hatalom Franciaország nélkül tárgyalni fog és egy francia megfigyelő bevonásával elkészíti azt a tervet, amelyet utólag Franciaország elé terjesztenének jóváhagyás végett, A lapok a lehető legnagyobb pesszimizmussal ítélik meg a helyzetet s úgy vélik, hogy öt nap múlva a delegációk szég> enszemre kénytelenek lesznek hazautazni. Két elszakadt testvér megrázó találkozása egy angol iegyház udvarán Egy ragyogó tiszti karrier szomorú befejeződése — Tanulságos mese a való életből, amelynek csattanóját a tragikus véletlen rendezte Budapest, február 26. (Budapesti saerkesz- tőeégűinik telefomjélemtése.) Feburár 28.-án délután a társadalmi egyesületek szövetsége 15.000 főnyi monstreikü1 döttséget vezet a várba Horthy Miklós kormányzóhoz, Mbgy hódolatát fejezze ki tiz éves kormányzói jubileuma alkalmából. A hódoló küldöttséget Perén yi Zsieirnond báró és Si.pőcz Jenő vezetik. Szlovenszkó és Ruszinszkó pénzügyi bajainak okai Pozsony, február 26. A sz/lovemsakói és ru- szinsakói közgazdasági tanács pénzügyi albizottsága most tartott ülésén a sak>v órásakéi pénzügyekkel, a kamatlábbal, a pénzügyi, bankszolgálat szervezeteved s a néppénzügyeknek a kereskedelmi bankokhoz vadó viszonyával foglalkozott- A bizottság megállapította, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó pénzügyei terén egészségtelen állapotok uralkodnak. A kamatláb arányosan növekszik a keleti vidékeknek a nyugati központtól való távolságával. R uszinszkón nem ritka a 20 százalékos kamat szedése sem. Ezek a viszonyok a néppénziügyeknek és a kereskedelmi bankoknak egészségtelen versenyéből eredtek, ami födeg a takarékbetétek gyűjtésénél szembeötlő. A takarékbetét magas kamatlábának következménye természetesen a hitelek kamatlábának az emelkedése. Szükséges volna, hogy az egész Szlovenszkó és Ruszin - szkó számára a bankok egymá3 között való megállapodásával is egységes kamatláb áHa- pittassék meg. Sok függ természetesen a központi nagy pénzintézetek pénzügyi px>l Ilkájától is. A kamatláb csökkentését elsősorban azzal lehetne elérni, ha a történelmi országok tőkéinek figyelme Szlovenszkó felé fordulna. A kereskedelemi bankok nézete szerint a kamatlábnak nem kellene oly magasnak lennie, ha a rendelkezésre áldó tőkék elosztása jobban volna megszervezve és főleg ha az egyes bankérdekeltségek betéti politikája megjavulna, A szlovenszkói és ruszinszkói hitel nem' tehető olcsóbbá addig, amíg a betétkamat magas- A vzájomná rolnicka pokladnica a betétek kamatját 6—6.5 nettó százalékra emelte fel, ami 7.25 tényleges kamanak felel meg. Mindaddig, araiig ez a kormány által kitartott intézet ily magas betéti kamatot fizeit, a nagybankok is kénytelenek megadni ugyanezt, sőt még magasabb kamatot. Ilyen körülmények között a viszonyok javulása nem remélhető és nem várható, mert a nagybankoknak védekezniük keld a betétek elvonása ellen. A betétkamat túlfizetését a hitelt kereső közönség fizeti meg. A történelmi országokban a néppéuzintézetek érdeme a kamatláb leszállítása, ezzel szemben Szlovenszkón a hibás betéti politika folytán nemcsak hogy normális állapot nem következhet be, hanem a viszonyok egyre romlanak. A helytelen betétpolitikát meg.keld szüntetni s ha az irányadó tényezők erre nem hajlandók, a kormánynak és a reeszkompdközpontnak megfelelő mód áll rendelkezésére, hogy a helyzet orvoslását kényszereszközökkel is megcsinálja a nagy bankoknál éppen úgy, mint a népbankoknál. Ezek az eszközök akár a kormánysegély megvonása, akár a ree-szkoálhitei megtagadása. Nagyon kívánatos volna, hogy a nagybankok és a n óppénziin tézetek egységes babétpolitiká- ban állapodnának meg, miint az a történelmi országokban is megvan. A helyzet törvénynyel nem orvosolható, mert a baj oka Szlo- venszkó és Rusziraszíkó közgazdasági álLapotai- Mfc iaéljű&i ........ • Lond on, február 26. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Ha ezt a történetet filmen dolgoznám fel és a filmet én is rendezném, egy öreg trükkel igy kezdeném a dolgot: Amig a kisérő zene valami édes bluest ját- szik, repülőgépről készült./felvételekben bemutatnám Londont. Odalenn szeszélyesen kanyarog a Themse, a Tower-hid szétnyílik és egy hatalmas gőzös halad át alatta, A Westminster Abbey és a House of Pár Ráment körül óriási forgalom, suhannak az autók. A Piccadíly-tér óriási forgalma... Most uccai fölvétel az Ox- ford-streetről, amint a forgalmi rendőr szabályozza az ucca lüktető életét. Azután megint fel a magasba, mind magasabbra és magasabbra szökik a gép. A kamara lencséje most már nem egyes részleteket vesz fel, hanem átfogja az egész várost, az egész hatalmas települési komplexumot, hétmillió embernek metropolisát, a nagy Londont, a világ piacát és legnagyobb pénzintézetét, egy óriási világbirodalomnak szivét és irányitó, gondolkodó agyát. Wallace bűnügyi regényeinek klasszikus színhelyét. Az ezer erénynek ée> százezer bűmnek csomósodási pontját. Most látjuk az egész váro6 szerkezetét. Londont nem tervezték, a váro6 alaprajza merő ellentéte Párisnak, ennek a logikus, geometriai formák alapján épült és bővült Szajna-parti metropolisnak. London városrészeknek és uc- cáknak zavaros halmozata. A belső mag, a City, kinyújtotta uccacsápjait, mint a sejtből kilépő protoplazma és majd erre, majd arra dagadt meg. Közeledett, hömpölygőtt a szomszédos városok felé, azután bekapta őket é- to- vábbnyulakodott. Nincs memória, amely fejből fel tudná skiccein! ennek a városnak alaprajzát. De van még valami, ami éppen olyan hatalmas, egyúttal éppen olyan rendezetlen valami, mint London, s ez maga a British Empire, az angol világbirodalom. Egyes darabjai, domíniumok, gyarmatok, tengeri utakat biztositó erődítések, szénfelvevő állomások úgy szövődnek benne össze, mint a mozaikdarabok és látszólag éppen olyan kevéssé függenek össze, mint London városrészed. Ez a történet is, amely a drámai csúcspontra az elmúlt héten jutott, csak így születhetett meg, ilyen előfeltételek között, az angol birodalom egész világon való szétterülése és a kapcsolat hiánya volt szükséges hozzá, hogy a tragikus véletlennek összejátszása annál nagyobb hatással hozza ki a finálét. Egy ikerpárnak történetéről van szó. A testvéreket olyan események, amelyek nagyrészt az angol birodalom negyedszázados történetéből következtek, elválasztották egymástól, hogy azután a legkülönösebb körülmények között találkozzanak. ♦ A testvérek hamarosan árvaságra jutottak, de mert előkelő családból származtak, amelynek jelentékeny vagyona volt, szükséget nem kellett szenvedniöfc és nevelésük mindenben megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket Angliában előkelő családokból származó fiatalemberekkel szemben támasztani lehet. A fiuk abba a kollégiumba kerültek, amely Anglia minden gazdag és minden nemesi családjának gyermekét felneveli, Etonba; majd a College elvégzése után Anglia legelőkelőbb katonai nevelőintézetének, a eandihursti kadétiskolának lettek a növendékei. Iskoláik elvégzése után hadnagyi rangban a brit hadsereg kötelékébe léptek. George, az idősebbik, hallgatag és tartózkodó egyéniség volt, pénzügyeinek kezelésében kínosan korrekt, a társadalmi konvenciók betartásiban a merevségig következetes. James, a fiatalabbik, ezzel szemben könnyelmű, elpusztíthatatlan optimizmust! ifjú volt, <4U ujattt «• újabb gftnzOgyi afférokba k&vGredett, amelyek azonban nem sok fejfájást okoztak neki. Mindenki szerette őt, mert olyan egyéniség volt, amin őre ezt a jelzőt használják: varázslatos. A társaságok kedvelt alakja, akiért valóságom vetélkedés folyt. George sem volt népszerűtlen, azonban tiszttársai kissé besavanyodott embernek tartottá^. Szinte atyai érzelemmel viselkedett öccsével szemben, tanácsokkal látta el őt, amiket per-sze James nem fogadott meg, annál szívesebben vette azonban, hogy bátyja kisegítette őt egy-egy ka- lamitásból, amibe könnyelmű költekezése következtében keveredett. A testvérek között mindig bensőséges szeretetteljes viszony uralkodott Amikor Jamest egy indiai ezredhez helyezték, George 500 fonttal járult hozzá öccse adósságainak rendezéséhez. A két testvér ekkor elszakadt egymástól. Jameenek az indiai szolgálat azilumot jelentett, mert ha még tovább is Angliában kellett volna maradnia, elmerül a rendezetlen pénzügyek háborgó tengerében. A négyszáz fontot kitevő év járadék, amelyet bátyjával együtt közös örökségükből húzott, már hosszú ideje el volt zálogosítva. George hajóra ültette öccsét, aki az Indiák felé vette útját. George sem maradt azonban Angliában, mert három nap múlva váratlanul Egyiptomba helyezték, ahol valami kisebbfajta nyugtalanságot kellett leküzdeni. Egyiptomból Gibraltárba került, onnan Kínába, Kínából viszont a közeli keletre. így telt el tizenöt esztendő anélkül, hogy Londonban hosszabb időt tudott volna tölteni szolgálati ideje alatt. James viszont az indiai határállomáson teljesített szolgálatot Olyan eldugott hely volt ez, ahol a posta is csak igen ritkán fordult meg. Gyorsabban haladt előre a katonai ranglétrán, mint fivére és George előtt öt esztendővel őrnagy lett A testvérek egy-két évi szünet után néhány levelet váltottak, majd Georget Délafrikába helyezték, s ő úgy remélte, hogy itt végre karriert csinál. James közben az indiai tisztikar egyik legnépszerűbb tagja lett, régi rossz szokását azonban nem vetette le és pénzügyei állandó kellemetlenséget okoztak neki. Amikor George Dólafrikából magas kitüntetéssel visszatért, ügyvédétől értesült, hogy a mezőgazdaság rossz konjunktúrája miatt a testvére évi járadéka 400 fontról 180 fontra csökkent. George erre az értesítésre igen aggódni kezdett öcosének sorsa miatt, mert érezte, hogy James ezzel a pénzzel költséges passzióit nem elégítheti ki s ezért valószinüleg el fogja hagyni a hadsereget. Aggodalmas hangú levelet irt öccsének. James helyett ezredese válaszolt, de ez a válasz mélyen elszomorította George szivét,, mert megerősítette aggodalmát. Az ezredes ugyanis közölte vele, hogy James nyolc hónappal ezelőtt váratlanul nyugdíjba vonult, eltűnt és tiszttársainak nem mondotta meg, hogy mihez akar kezdeni. Egy csomó megtört asszonyszivet és igen sok kedves barátot hagyott hátra, akik mindig meleg szívvel fognak visszaemlékezni tiszttársuk bajtársi érzelmeire. * Ma lehetett Ja/mősből? George mindent elkövetett, hogy életjelt kapjon eltűnt fivéréről, de minden fáradozása hiábavalónak bizonyult. Közben kitört a világháború. George hamarosan vezérezredes lett, de anyagi helyzete nem javult és igy a fényes katonai pálya nem jelentette számára azt a nyugodt révet, amelyet életcélnak tekinthetett volna. Érdemeire való tekintettel és barátjainak közbenjárására végre néhány héttel ezelőtt ®gy nagy angol fegyintézet igazgatójának nevezték ki, miután a katonai szolgálatot otthagyta. Angol szokások szerint a fogházigazgató hivatalba lépése alkalmából szemlét tart a gondjaira bízott fegyencek és foglyok felett. Ez a fegyházak életében gyakran igen nagy jelentőségű nap, mert arról dönt, miképpen alakul a viszony igazgató és foglyok között, akiknek évek hosszú során egy fedél alatt kell lakniok. A nyugodt és kissé közömbös természetű George minden emóció nélkül gondolt a szemlére. Amikor a legidősebb börtönőr „Minden készen van, Sir“-jével jelentkezett nála, barátságosan szalutált és lassú lépésekkel lement a fogház udvarába. A foglyok négyszögben voltak felállítva. Az egyik sarokban egy magas, impozáns termetű férfin állott, akinek arcából megmagyarázhatatlan, de erős varázs áradt ki. George előtt ismerősnek tűnt fel az arc. A szeme közé nézett a fegyencnek és azonnal felismerte benne öccsét, Jamest, akit huszonöt éve nem látott Ugyanazok a szemek, amelyeket Etonban annyit látott sírni, ha kissé rosszul ment a dolga James is megismerte fivérét. Azonban egyikük sem árulta el magát. Az igazgató azonnal az irodába sietett. Az aktákból kiderült, hogy a fogoly a britt hadsereg egykori őrnagya, fényes tiszti karrierjének elhagyása után mint visszaeső csekkhamisitó tízévi fegyházbüntetést kapott. Családi neve nem állott az aktákban. * A film tovább pereg. A Themse partján dokkmunkások rakják ki az Indiából érkezett gyarmatárukat ... A londoni uccákon óriási a forgar- lom, autók, bussok, villanyosok vágtatnak egymásután, egymással szemben. A policemnn felemeli fehérkesztyüs karját. Az egész tovuha- bohu hirtelen megtorpan és szétnyílik. Egy anya tolja át gügyögő kis gyermekét az egyik járdáról a túlsó járdára...-irfiffifflr—-'-'B , ...—r— A szepesi némelek és a magyar nemzeti pár! Prága, február 26. A Neuer Morgen cimü prágai hetilap, melynek a kormányban levő német agrárpárttal való kapcsolatai nagyon is ismeretesek, hosszabb cikkben foglalkozott a szepesi németekkel. A cikk természetszerűleg nem egyéb, mint gyengén leplezett korteskedés Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő, a szepesi németek népszerű és agilis vezére és annak aktív, de ellenzéki politikája ellen. A cikkíró éket akar verni a szepesi német párt és a magyar nemzeti párt közé, amikor azzal érvel, hogy a szepesi németeknek előnyösebb volna elszakadni a magyar nemzeti párttól, hogy a német agrárpárt kormánypolitikájának uszályhordozóivá csatlakozzanak le. A német agrárpárt hetilapjának kortescikkére nem is tértünk volna rá, ha egy magyar lap, a pozsonyi „A Nap“, naiv hiszékenységében, vagy rosszindulattól vezéreltetve, a cikket kortes- érdemén fölül méltatva, a magyar politikai, közvélemény megtévesztésére nőm használta volna föl. A Nap vezető helyen, föltűnő föltálalásban, politikai szenzációként és esemény gyanánt állítja be a prágai hetilapocska szerkesztőjének kávéházi jámbor ábrándozásait 6 alcímében már olyan állítást kockáztat, hogy „a cipszerek elszakadnak a magyar nemzeti párttól, mert belátták, hogy aktivista politikával jobban biztosíthatják" érdekeiket4'. Leszögezhetjük, hogy a Neuer Morgen és A Nap eme beállítása tisztára konkolyhintés és alaptalan kortézia s a szepesi németek pártjának a magyar nemzeti párttól való állítólagos olidege- nedó&e c*ak mese, 5
