Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-25 / 46. (2267.) szám
1930 február 25, tedd. 3 Törköly: Niért nem módosítják a rendtörvényt és nem adnak rendes fizetést a bíráknak? A magyar nemzeti párt országos elnöke költségvetési beszédeién újabb adalékokkal jellemezte az igazságügyi és kultur-kormány hibáit - Amire Dérer s Meissner nem tud válaszolni Orvoslásra váré újabb sérelmek: könyvirtás, gazdasági szaktanfolyamok betiltása - Újabb nyeivjogi sérelmek Prága, február 24. Vasárnapi számunkban közöltük Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke költségvetési beszédének főleg külpolitikai vonatkozású részét. Alább közöljük a beszédnek az igazságügyi és kultur-tárcákhoz hozzászóló befejező részét. Sérelmeink tárháza egyre gyarapodik Sok sérelmet soroltunk fel, magam is a kormánnyilatkozat feletti vitában, a költség- vetési bizottságban is nyilvánosságra hoztam egy párat. Nem akarok megint kimerítő felsorolást végezni egyrészt azért, mert a föld- mivelésügyi és igazságügyi miniszter uraktól kaptam egynéhány kielégítő választ, de rá kell mutatnom az azóta elszenvedett nagyobb sérelmekre, amelyek az állam békéjét veszélyeztetik. A mezdgazdasági tanfolyamok betiltásával megvonják az elemi kultúrát tőlünk Itt elsősorban a mezőgazdasági tanfolyamok betiltását kell megemlítenem. A magyarságnak csak egy és fél mezőgazdasági iskolája van, amely mindössze 25 magyart képes 'befogadni. Es mert a magyarság hiába kér mezőgazdasági iskolákat — ezekre a hiányokra Scotus Viator is rámutatott az állam tízéves jubileuma évében —, a magyarság ezen a hiányon úgy akart segíteni, hogy a maga erejéből tartotta fenn a mezőgazdasági tanfolyamokat, amelyek a mezőgazdák iskolán kívüli nevelését vették i kezükbe. Tartottunk eddig vagy száz ilyen | tanfolyamot és nem volt baj, sőt a Magyar Nemzeti Párt mezőgazdasági szakosztálya j Ilyen tanfolyamok rendezésére állami segélyt is kapott. Most azonban akadt egy „jóindulatú" soviniszta járási főnök, Novotny, Komáromban, aki betiltotta a magyar tanfolyamot Fellebbeztünk! A pozsonyi országos hivatal alel- nöke, Országh József helybenhagyta a végzést. Amikor panasszal fordultunk ez ellen, elrendelték, hogy mindenegyes tanfolyam engedélyezését a földművelésügyi minisztériumtól kell kérni. Közben azonban elmúlt a tanfolyamok tartásának ideje. Hát kérem mi ez, ha nem a kultúra megvonása a magyarságtól? Ugyan mit szól ehhez Scotus Viator, vagy az államfő? Hol van itt a demokrácia? Hát ez nem a legsötétebb elnyomás? KSnyvrazziák A második eset az, hogy a társadalmi egyesületek helyiségeibe rendőröket vezényeltek, hogy a könyvtárakat „szakértő" rendőrökkel vizsgáltassák meg, hogy vannak e benne 1918 után megirt magyar könyvek és elkoboztatták azoknak az óriási részét, holott ezek a könyvek abszolúte nem vétettek az állam ellen. Hát mi ez? Hált mit szól ehhez Európa? A Népek szövetségének szellemi együttműködését kultiváló bizottsága? Hát ez is kulturális szabadság? Ilyen rendőrállamhoz illő kormányzatnak költségvetést nem szavazhatunk meg, ellenben követeljük a reparációt, mert végtére a Népszövetségnél leszünk kénytelenek ko- ; pogtatni. i Amiről a miniszter urak . mélyen hallgatnak ] Indokul szolgál még ellenszavazatunk le- > adásában az is, hogy a költségvetési bizottságban sok kérdésre nem kaptunk kielégítő feleletet. Sőt a legtöbb kérdésre egyáltalán nem kaptunk választ, ami csak fokozza elé- ] gületlenségünket. 5 A kultuszminiszter ur nem adott feleletet arra, hogy az állampolgársági nevelésről szőlő tor- * vényt miért nem hajtják végre a mi szá- , mánkra is. Művelődési kisebbségi választmányra van jo- gunk. Miért tagadják ezt meg tőlünk? Türel- * mesen vártunk. Most már nem várunk és visszük a kérdést oda, ahol a nemzetközi vé- ' delem nyitva van számunkra. < Kulturális autonómiát kértünk ' Nem adtak. Ellenben fogy a magyar isko- ' Iák száma akkor, amikor kimutattuk, hogy < nem adják azt se, ami dukál. A kassai izra- 3 elita felekezeti iskolában, amelybe 98 százalék olyan gyermek jár, akinek atyja magyar nemzetiségűinek vallja magáit és csőik két (százalék az olyan, alki csehiszlováknak vallja magát, el akarják rendelni a szlovák nyelvű oktatást. Van Kannán több tatom atomi iafcaik *faoi 0* flMÉ áH i lamenyelven történik és mégis ki akarják forszírozni, hogy párhuzamos szlovák osztályok hozassanak be. Mire való ez, amikor Kassán több elemi iskola van, ahol szlovák nyelven folyik az oktatás és igy az a 2 százalék, akiknek apjuk csehszlováknak vallja magát, szépen elférhet azokban is. Olyan csehszlovák törvény nincsen, amely erre az izraelita felekezeti iskolára rákény- szeritlvetné a cseh vagy szlovák nyelven való tanítást, vagy a szlovák párhuzamos osztályok felállítását. Ez még a hatályon kívül levő lex Apponyi alapján is ki van zárva. És mégis azzal fenyegették meg ezt az iskolát, hogy elviszik az államsegélyt és nem adják ki a tanítóknak az állami fizetést kiegészítő pótlékot. Hát mi ez, ha nem elnemzetietlenitő törekvés? A felekezeti iskolák államosítás elein A miniszter ur a felekezeti iskola kait el akarja törölni és azzal indokolja, hogy a tanítók fizetési pótlékait csak a minisztertanács határozata alapján fizetheti ki, tehát törvényt kell alkotni. Ez helyes, de minek kell a törvénynek az államosítást kimondania, amikor elég az államsegély és a fizetési pótlék kérdését törvénnyel rendezni. Az állam belső békéjét teszi a miniszter ur kockára, ha az államosításhoz nyúl. A skolsky referál hatalmi tultengésedt ugylái- szik a legfelsőbb közigazgatási bíróságra kell bízni, mert a szociáldemokrata kultuszminiszter hajlandó az igazságtalanságot sovinizmus- I ból tűrni és nem hajlandó azt megszüntetni. Diákjóléti intézményeinket nem támogatják Az ifjúsági nevelés kérdésében a közsegé- lyezési jogot igénybe venni jogosult a magyarság is, mert ezt az alkotmány nyílt rendelkezései is lehetővé teszik, mégis ügy állunk, hogy az ifjúsági nevelés érdekében van egy magyar menzánk, amelyre még eddig semmiféle segélyt nem .sikerült kapnunk. 1926-ban és 1928-ban kaptunk ugyan az akkori iskolaügyi minisztertől Ígéretet, de teljesítést nem. Lehetetlenség tehát, hogy ilyen közoktatásügyi kezelés mellett ennek a tárcának a költségvetését megszavazzuk. Az igazságügyminiszter jól felelt, de a bajokon nem segít Az igazságügyi miniszter ur, elismerem, igyekezett jó feleletet adni. Adott is több kérdésben. Azt mondotta többek között, hogy a nyelvtörvényt végre kell hajtani mindenkivel szemben, igy tehát a magyar nemzeti kisebbségekkel szemben is. Azt is mondotta, hogy meg fogja vizsgálni azokat a konkrét panaszokat, amelyek ebben a kérdésben felmerültek és azokhoz képest fog cselekedni. Hát, hogy ennek a vizsgálatnak még újabb adatokat is nyújtsak, felsorolom azokat a panaszokat, amelyek a nyelvtörvény végrehajtása tekintetében reparációra szorulnak. Iljabb nyeivjogi sérelmek így, kérem, a magyar többségi bírósági járásokban, amilyen például Feled, ahol 91% a magyarságnak a számaránya, vagy amilyen Tornaija, ahol 90% a magyarságnak a számaránya és ahol a nyelvtörvény végrehajtási rerudielete értelmében a bírósági végzéseket magyar nyelvein is ki kell adni, nincsenek meg a megfelelő kétnyelvű bírósági okiratok. Nincsenek kétnyelvű végzések és egyéb el- iutézóei okiratminták ! A* ügyvédiek összeadott pénzén kéemtenek egy-kettőt. A telekkönyvi bejegyzéseknek is két nyelvein kellene történniük, magyarul és az államnyelven. Ez azonban szintén nem történt meg. A kerületi törvényszék épületén eddig, miután az ezen törvényszék alá tartozó öt bárósági járás közül a magyarság négy járásban többségben van és miután az egész kerületben, a törvényszék hatáskörébe tartozó területen a magyarság többségben van, ki volt téve az épületnek magyar nyelven is a megjelölése, amire a nyelvtörvény értelmében jogunk i* volt. Most azonban nem tudom, miért állott be rosszabbodás, holott javulásnak kellene beállani. Levették ugyanis a magyar táblát és az összes helyiségekre csak szlovák nyelvű feliratokat tettek, úgy hogy as a magyar, aki a törvényszék épületében megjelenni köteles vagy kényszerül, nem tudja magát semmiképpen orientálni ée kérdezőeködéseivel csak hátráltatja az ügymenetét, amellett érzi természetesen lelkében, hegy itt nincs minden jól, mert itt elvele értetni, hogy hol kell keresni az igazságot ebben az államban. 1 Az ingatlan forgalmat akadályozza a telekkönyvi és tagositási térképek kérdése! Egy 400 koronás ingatlan bejegyzésénél oly térképet kivár a Mernicky urad, ami 2000 koronába kerül g a tagositási térkép mél ennél is többe. A bírósági járások területi hatáskörének megváltoztatása okvetlenül szükséges. Az alkotmány elő is irja a bírósági szervezeti törvénynek a megalkotását, nem lehet tehát azzal érvelni, hogy a történelmi országokban ez nem kérdés, tehát Szloven- szkón sincs rá szükség. A magyar nemzeti párt még 1926-ban beterjesztett 660. szám alatt egy törvény javaslatot, amelyben az alkotmány tör vény 94. szakaszának rendelkezése alapján a bírósági és ügyészségi szervezeti törvény megalkotását kívánja. Ezt 1926-ban a kezdeményező bizottság elküldte az alkotmányjogi biottságnak, ob megakadt és 1926 óta ez a kérdés elintézetlenül hever. Mi magyar nemzeti párti képviselők ezt a törvényjavaslatot meg fogjuk újítani és kérni fogjuk a törvényhozást, hogy a kezdeményezési és az összes szükséges bizottság részéről történő letárgyalás után ezt a törvényjavaslatot hozza ide a pl én um ha és tegye törvénnyé. A rendtörvényt mftitosifani üis'í Azt is, mondottá az igazságügyi miniszter ur a költségvetési bizottságban, hogy a. rend- törvény a bíróságok részéről extenziv magyarázatban részesült s elismerte azt is, hogy az a panasz, ami e tekintetben felmerült, jogos. Kilátásba helyezte ezért, hogy két égyetérni büntető jogi professzort fog megbízni azzal, hogy a felsőbirósági judikaturát vizsgálják felül és mutassák ki, hogy mennyiben adja a bíróság a rendtörvénynek extenziv magyarázatát és akkor intézkedni fog, hogy az állam- ügyészségek megkapják a ma g isztériumtól a kellő instrukciókat, hogy miképpen járjanak el a rendtörvóny alkalmazásánál. Hálásak vagyunk azért, hogy egy igazságügy miniszter szájából hallottuk, hogy a renditörvény alkalmazásánál a felső báróságok extenziv, jogkiterjesztő magyarázatot alkalmaztak, ami igazságtalanságot jelent. De nem elégedhetünk meg az igazságügymi- niszter ur reparációjával, mert nem ez a logikus következmény, hanem az, hogy tessék a rendtörvényt megfelelően módosítani, egy novellát szerkeszteni és azt a törvényhozás elé hozni. Mert például azzal az intézkedéssel,, amit az igazságügy min isteT ur kilátásba helyez, még nem lesz jóvátéve az a sok igazságtalanság, amit a rendtörvény extenziv magyarázata alapján elszenvedtünk. A bírák fizetése miatt csak sopánkodnak, de azt nem emelik Ugyancsak egy nézeten vagyunk az igazságügyminiszter úrral a bírák fizetésrende- zésének kérdésében és áliitjuk, hogy a 103. számiu, a bírák fizetésrendezéséről szóló törvény alkotmányellenes, mert az illető szakasz a bírákat külön státusba állítja, viszont mi ennek negádóját látjuk a 103. számú törvényben, ment ott a bírákat a többi állami tisztviselőkkel egy osztályba sorozza. A bírák ráesőre külön fisetösi státusra vem szükség. A fiaertésrendeaési törvény kimondotta art is, hogy ebből kifolyólag senki jogvesztést nem szenvedhet, de be van bizonyítva, hogy a törvénynek ez a rendelkezése nem érvényesül, mert van egy a bírákra vonatkozó törvény, a lex-Dolansky, amely működési pótlékot ad a bóráknak. Ennek fedezete be is volt álliltva az 1926. és 1927. évi költségveté- J sekbe és ezt egyszerűen beszüntették. Tehát , a bíráknak törvény által szonett jogait vették el ős nem tudom, hogy ut a fedezetet, amely a működési pótléknak a fedezetéi alkotta, mire fordították. Azt is mondja az iga?jságiügymmiszter ur, hogy halálos csapást mért az igazságszolgáltatásra az, aki a lex-Dolanskyt eltörölte. Igaza van, de azt mondjuk, tessék a konzekvens iá- jj kát ebből levonni és tessék újból hatályba ál- ( litand a lex-Dolanskyt, tessék a bíráknak ( visszamenőleg megadni és kiszolgáltatni < mindazt, amit tőlük elvett a 103. szánra fize- * t'ési törvény. ,j Jelzi az igazságügyi miniszter ur, ibogysfir- $fewra lógj m Agytbee rtpmi, de én art hi- a Hallgassa meg az orvosát: „Hág kávé gyermekek ée- öregeknek pőtot- haitallan, de miint egyedüli gyógyszer különöse® szívbaj okoknak pompás hatású, kik a kávét használják. Hág kávé nemcsak reklámok által lett híressé, hanem a tömegeik tapasztalata szerezte meg hírnevét.** Dr. H. T. K.-ból. A mindennapi kávében a koffein károsan, hat az emberi szervezetre s ha azonnal nem is, de később biztosan jelenkezik ez a káros hatás. Hág kávé a valódi, kitűnő minőségű, de koffeinmentes babkávé, amely mindenkinek ajánlható teljes ártalmatlansága folytán. Nagyon jól fogja magát érezni, ha az egészséges és koífeinmentes Hág kávét használja. I szem, hogy ez a sürgősség nem egészen I jól van koutemplálva, mert , tudomásom szerint még a minisztertanács elé sem került a bírák fizetésrendezési ügye. Nagyon kérem az igazságáig yminisz- ter urat, méltóztassék nagyon gyorsan segíteni, mert itt igazán áll az a jelmondat: ' bis dat. qui cito daf. 1 A bírói függetlenségnek egyik fontos része, hogy a bírák megfelelően legyenek fizetve; lessék tehát a bírák fizetését pragmatikus utón törvényben szabályozni. , A nyugati fculíuráílarock bírája nem politizál l Nem felel az igazságügy miniszter ur arra a kérdésre, hogy hát ha az alkotmány törvény parancsolja, hogy bírói függetlenség legyen ’ és az alkotmánytörvény egy szakasza .megszabja a kerettörvényt és kimondja, hogy egy külön törvény intézkedik a bírák függetlenségéről: ez a törvény 11 év óta miért 1 nem került a törvényhozói jyelé? És kérdem, miért nem terjeszti ma bűm be az igazságügy miniszter nr ezt a törvényjavaslatot? A. bírói függetlenség alkotmányb i ztosiíék, erre különösen nekünk, nemzeti kisebbségnek van szükségünk, mert hiszen .a bíróság ! adhatja csak meg nekünk art a védelmet, . amire nemzeti életünkben rászorulunk. Megemlékezik az igazságügy min iszter ur a bíród inkompatibilitás kérdéséről és azt , mondja, hogy nem fogadja ei azt a tételt, hogy a bírák tiltassaamk el a politizálástól és tU- tassók meg nekik, hogy ne lehessenek politikai egyesületeknek a tagjai. Az viszont túl- ! zás, hogy a bíró családijának el akarja tiltani a mei lékkeresetet. Hát bocsánatot kének, lehet erről vitázni, de amikor én ezt a kérdést a bizottságban felvetettem, hivatkozhattam arra. hegy e>» minden müveit jogállamban igy van. Tea- ség megnézni Angliát, Franciaországot, Németországot, sőt Magyarországot is, ott mindenütt már a gyakorlat is igazolta, hogy a bírói inkompatibilitást igenis meg kell valósítani olyan mértékben, amint aat én javaslatba hoztam. Nem mondom azt, hogy bírák ne lehessenek bírói szakegyesületeknek a tagjai, de politikai egyesületék tagjai soha, mert akkor elő- állhatna egy olyan eset, hogy egy iUuminált társaság között automobilon végig robog a bíró, akinek másnap igazságot kell szolgáltatnia. És biztos, hogy ez a kép a jogkereső közönségben bizalmatlanságot keltene és nem tudna tőle olyan pártatlanságot remélni, amilyet egy bírótól elvárhat. Azt mondja az igazságügymimszter ur, hogy a bírákat mentesíteni kell a technikai munkáktól. Ez teljesen helyes, éppen ezért javasoltuk, hogy nagyobb gondot kell fordítani a bírói pályára való előkészítésre, mert hiszen sem bíró jelöltek, sem joggyakornokok, sem jegyzőkönyvvezetőik nincsenek. Azok az; ösztöndijpályázatok, amelyek ki vannak írva, hogy azok réven több bírósági gyakornok és jegyző lépjen az igazságügy szolgálatába, amint azt az igazságügy miniszter ur is kijelentette, meddők maradtak, mert hiszen a pozsonyi felsőbíróság területén pályázó sem akadt, de Kassán sem akadt több kettő-háromnál, holott egy jelentékeny összeg ram e célra a költségvetésben felvéve. A technika vívmányait Is munkába kell állítani A tiszta aranka, hogy ba a bírói technikai munkává! terhelik meg, nüint amilyen a fordító munka, akkor e® csak az igazságügy kárára van és éppen ezért e tekintetben sok újítóéra vám szükség. Szükség van arra, hogy felvegyük a jegyzői ©sgédsze- mélyaet felvételének feltiéfteleá közé a gyoreömás tudásának a kötelezettségét, továbbá alkalmazni kell a mai technikai háldás korában a felvevő gépeket, amelyek a hanghullímokat lerögzítik és asntán visszaadják. Az ilyen gépek alapján azntán a valóságnak teljesen hü jegyzőkönyveket lehetne felvenni. Az igazságügyi miniszter ur eiMemeri aat, hogy. a hárőeágotk nívója nemi áll azom a magaslaton, ahol a kvalitás volna Mtétilemül az irányító szempont, hanem azt áffiitja, hogy a bíróságok inkább a kvantitásra mint a kvalitásra dolgoznak. ES is mondott egy-toét példáit Sdovenezkóből, ahol a jogi isme<r»- tek nagyfokú hiánya miatt egy olyan ferde ítéletet hoztak, hogy erre az igazságügy-™ ináé ziter ur is felfigyelt Ez kiküszobafeybő volna, ha a bírák fíne4é»- ammőraősat jói oUrtéanék, uszart akkor lem nnP
