Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-21 / 43. (2264.) szám
T^GAI-MAGfeAR-IOTíIlSl? W30 február Sí, péntek. Tasiíiófeiány i pozsonyi kisebbségi iskolákban Pozsony, február 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk teliefonjelemtése.) A város tókolaszékí bizottsága ma •ülést tartott, amelyen konstatálták azt a tényt, hogy Pozsonyban nagy’ tanitőhiány vara. így például a dinamiigyári iskolában kerestek német tanítónőt, kétszer is írtak ki pályázatot, amely azonban eredménytelen maradt, úgyhogy kisegítő erőt kellett alkalmazni. Általában a kisebbségi iskolákban na gy a tani tóhiány. A város kulturális bizottsága ma délben ugyancsak ülést tartóit, amelyen elhatározták, hogy március 7-én lesz a Maeairyk elnökről elnevezett kulluirház aiapkőletéteK ünnepsége a város álltat adományozod WaMerekirohen-féle teliken. A kulturális bizottság országos keresztényszo- ciaMsta és magyar nemzeti párti tagjai felszólalásaikban azt követelték, hogy ebben a kulhirház- ban Masaryk elnök szellemében a magyar és német kulturális egyesületek épp oly elbírálásban részesüljenek, mint a szlovák és cseh egyesületek. Kiraus helyettes polgármester és Berakó István állami főjegyző eziráraybara megnyugtató kijelentéseké': tettek, Hiiiraiiilfél a Mm® prágai áfáit gyilteát Prága, felbruár 20. Tegnapi számujnkbao részletesen beszámoltunk Skalsky Rudolf lakatos biiinperén-eik tárgyalásáról, aki harmad- fél évvel ezelőtt a Párás melletti Louvres határában agyonlőtte és kirabolta három honfiltár- sát, Macharovskv, Klika és Müller cseh diákokat. A tanúkihallgatások után Knobloeh dr. egyetemi magántanár, birósági orvosszakértő mondta el szakértői véleményét. Kijelentette, hogy a vádlott még a vizsgálat folyamán, csak úgy, mint a főtárgyaláson, beszélt a titokzatos Gastonról és Offiei erről, azonban a megfigyelés megállapításai szerint Skalsky osak szimU'álta az elm ezavarodottságo t. Azután az esküdtek elé terjesztették a kérdésekét, összesen negyvenhetet, s az esküdtek több mint két órás tanácskozás után a késő esti órákban hozták meg verdiktjüket, amelyben 11 szóval 1 ellenében a rablógyilkosság bűntettében mondták ki Skalskyt bűnösnek, A verdikt alapján a bíróság kötéláltali halálra ítélte el Skalsky Rudolfot, aki teljes apátiával, megtörtén fogadta az Ítéletet. Teíefsaon tárgyaltak le ~ Amerikában egy liirtpirt Seymour (Indiana), február 20. Különös s a maga nemében páratlan módon tárgyaltak le Seymourban egy bünpört. A városka mintegy 50 kilométernyi távolságra van Bedfordtól, ahol a legközelebbi bíróság székel. Mivel Amerikában néha éthetetlenül takarékoskodnak is, elhatározta a bedfordi bíróság, hogy telefonon hallgatják ki Lyle Edwards vizsgálati foglyot, aki a seymouri fogházban ült így is íörtént. A delikvenst odavezették a telefon mikrofonjához s a bedfordi bíró rövi- debb bevezetés, a tárgyalás megnyitása után megkrédezte tőle, váj jon beismeri-e tettét. Mivel Edwards nem akart nagyobb nehézségeké^ , támasztani a bíróságnak, nyugodtan mondta bele a telefonba: ,Jgen. bíró ur, elkövettem azt a bűntettet., amivel vádolnak!" Az imter- urban-tárgyalás következő pillanatában elhangzott az Ítélet. A bedfordi bíró rideg ham-1 gon harsogta bele a. seymouri vádlott fülébe: „Tíz évi fegyházra ítélem!" Ezzel leakasztotta a kagylót. A legfelső bíróság súlyosbította a szepsi rablógyilkos cigányok büntetését Briton, február 20. A legfelső bíróság ma | hirdette ki döntését azon semmis égi panaszokról, amelyeket a kassai esküdtbiróság Ítélete ellen a rablógyilkosságok miatt elitéit szepsi cigányok, illetve védőik, továbbá az államügyészség adtak be. A legfelső bíróság döntésében eleget tett az államügyészség semmiségi panaszának és Janó Gyula, Rybár Béla és Zsiga Józsid büntetését nyolcévi .{egyházról ti zen-kétévi fegyházra, Rybár Jenő büntetését tizenhá- Tomévi fegyházra, Csiszár Gyuláét tizenketévi {egyházról tizen négyévi {egyházra, Zsiga Imréét nyolcévi {egyházról tizenötévi {egyházra és Gruló Barnabás büntetését négyévi {egyházról ötévi fegyházra emelte fel. A többi büntetés változatlan maradt. Hetvenhétéves korában meghalt a multimilliomos Frank Gardner, a „császárok és királyok barátja" Aranyásó, Sfifő, pincér, bányamunkás, vasuShirály, bányaíuíaj- dános, cári jószágkormányzó Gardner karrierjének állomásai Paris, február 20. Néhány nappal ezelőtt Pá- ris egyik legelőkelőbb palotájában meghalt Frank Gardner, egy amerikai származású multimilliomos, a francia főváros egyik leggazdagabb lakosa. Frank Gardner igen magas kort ért el, 77 éves korában halt meg és életpályája tele volt a legváltozatosabb fordulatokkal és kalandokkal. Mindig a szélhámosságnak határán mozgott, igen gyakran elhagyta a szerencséje, az élet azonban mégsem tudta legyűrni, liyen körülmények között élt Gardner, igy kúszott föl lassankint az eredmények lajtorjáján, mig végül is mint különc és többszörös milliomos végezte életét. Frank Gardner egy virginiai tekintélyes angolszász családból származott és igen gondos nevelésben részesült. Már korán fölismerték, a gyermek nagy tehetségét. Szülei azt akarták, hogy orvos legyen belőle és amikor az érettségit letette, a philadelphiai egyetemre Íratták be. A kalandortermészetü Frank azonban hamarosan megunta az egyetemi életet és egyszerűen megszökött. Zsebpénzének romjaival San-Franciscóba utazott és olyan foglalkozás után nézett, amely kereskedői természetének inkább megfelelt, mint a latéin er-pálya. Először mint banktisztviselő próbálta meg szerencséjét. Fizetése azonban nem volt túlságosan magas és Frank úgy érezte, hogy más dolgokra született, mintsem mint egyszerű bankhivatalnok töltse el napjait. Éppen ezért örömmel fogadta egyik barátjának ajánlatát, hogy menjenek a kaliforniai aranyásók közé. A kaliforniai arany területen a nyolcvanas években fényes konjunktúra volt s az olyan vállalkozó szellemű fiatalemberek, akikben az erkölcsi érzés nem nagyon magasan lobogott, anyagi téren sokra vihették. Frank Gardnernek igen megfelelt ez az élet és igy néhány év alatt félmillió dollárt szerzett. Szerencséje azonban nem sokáig tartott. Arany hóm okra épített ugyan, de mégis csak homokra. Ahogy magához láncolta a szerencsét, éppen úgy cserben is hagyta öt Fortuna, Három év alatt nagy vagyonát vasúti részvényekben teljesen eispekulálta. Koldusbotra jutott. Frank Gardner azonban nem vesztette el fejét. Az a körülmény, hogy rossz helyzetbe került, csak elősegítette tehetségének kibontakozását. Egyetlen cent nélkül ült föl egy ausztráliai hajóra, ahol fűtőként dolgozott és amikor Ausztrália területére ért, kis üzletekkel kereste meg mindennapiját és igy jutott el Melbourneba. Itt azután volt ő csizmapticoló, pincér, segédmunkás, végül egy bányában kapott alkalmazást. Ez a bánya olyan vállalat tulajdona volt, amely már a csőd szélén állott, amennyiben a mérnökök kijelentették, hogy már nincs kiadós teliér. Ekkor jelentkezett a vállalat vezetőjénél Frank Gardner és kijelentette, hogy ért a nemesfémeknek vesszővel való fölkutatásához. Akkor ez a csodamódszer még ismeretlen volt és Frankot egyszerűen bolondnak tartották. Végül azonban mégis keresztülvitte, hogy megengedték neki a .kísérletezést. Franknak tényleg szerencséje volt, egyheti keresés után rátalált egy olyan helyre, ahol eredményesnek gondolta az ásatást. Az eredmény a várakozáson fölül sikerült és igy Frank Gardner újból révbe jutott. Nem telt bele tíz esztendő és Franknak újból óriási vagyona volt. Egész sereg bányának lett a tulajdonosa. Egyik bányájának volt alkalmazottja, mint fiatal mérnök, Herbert Hoover, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Gardner ügyköre azonban messze túlterjedt az ötödik világrész határain. Joel délamerikai ércmágnásnak lett a tanácsadója és egy londoni utazása alkalmával VII. Eduard királynak is bemutatták, akit annyira elragadott Frank Gardner érdekes egyénisége, hogy baráti viszonyba lépett vele. A barátság azonban megszűnt, amikor Eduard a bányatulajdonosnak a baroneti méltóságot fölkínálta, Frank Gardner azonban büszkén visszautasította az ajánlatot azzal, hogy egy valódi yankee sohasem lesz angol állampolgárrá. Frank Gardner kalandos természete nem tudta elviselni, hogy éleio zavartalan nyugalomban és egyhangúságban teljen el. Újból és újból kalandok után szaladt és állandóan a veszélyes vállalkozások idogcsiklandozása után vágyakozott. A legmerészebb börzemanővereket hajtotta végre, a legvakmerőbb és legkilá- tástalanabb tranzakciókon nyert milliókat, szerencséje azonban .sohasem hagyta el. Végül aztán a világháború kitörése alkalmával olyan börzepánik állott elő, hogy a Gardner-vagyon nagy része is elpusztult. Gardner újból szegény ember lett. Nevét azonban az egész világon sokkal jobban ismerték, semhogy képességeit parlagon hagyták volna heverni. Az orosz cár a tapasztalt embert a cári domíniumok vezérigazgatójaként szerződtette és Gardner ebben a méltóságában úgy a cári vagyonnak, mint saját magának igen nagy hasznokat hajtott. Rövid idő alatt megsokszorozta a cári vagyont, közben azonban maga is újból megszedte magát. A cár tragikus sorsa (nemsokára beteljesedett. Elkövetkezett a forradalom és az általános zűrzavar. Frank Gardner elmenekült Oroszországból, de vagyonát magával vitte. Miután pénzét biztonságba helyezte, uj vállalkozásba kezdett és Marokkóban rézbányákat szerzett. Alaposan benne volt a keze a francia—spanyol marokkói zavarokban, amelyek végül is Primo de Rivera diktatúrájára vezettek. Hetvenéves elmúlt már, amikor az első igazi szerencsétlenség bekövetkezett életében, amit igazi szerencsétlenségnek tartott. Leányát, egy csodaszép nőt, akit valósággal istenített, egy eltévedt marokkói golyó halálosan megsebzett. Ez a golyó halálos sebet ejtett egyúttal az öreg ember lelkén is. Idegileg teljesen össze- roskadt, összes vállalkozásait likvidálta és összetört szívvel vonult vissza párisi palotájába, ahol teljes visszavonultságban még egy évet élt, mig érte is eljött a halál. Gardner Franciaországban éveken át nagyon jónevü versenyistállót tartott fönn. ő volt a föltalálója a nyeregben alkalmazott amerikai guggolóülésnek, amely módszernek köszönheti a híres amerikai championjockey, Sloane, aki sok éven át a Gardner-istálló jockeyja volt, Európa összes versenypályáin kivívott nagy sikereit. A sokoldalú ember valóban miivészi képességű zongorajátékos volt, szenvedélyesen érdeklődött a színház, különösen az opera iránt és sok fiatal énekesnek és énekesnőnek egyengette útját a siker felé. Nagyszerűen vezette az autót és a repülőgépet és Serpolettel közösen ő konstruálta meg az első gőzautomobilt, .amely negyven esztendővel ezelőtt Páris uecáin igen nagy föltünést keltett. Végül Gardner nagy szenvedéllyel sakkozott is és sakkozói képességét annyira kifejlesztette, hogy sok professzionista mesterrel állotta meg páros viadalban a helyét. Janovszky Dánielnek, a Pá- risban élt és két évvel ezelőtt elhunyt lengyel nagymesternek mecénása és állandó partnere volt és Lasker, meg Janovszky számos mérkő- 1 zését ő finanszírozta. A császárok és királyok barátjának nevezett milliomos, aki igazi világfi volt és a pénzt nem magáért a pénzért, hanem a megszerzésével járó izgalmakért gyűjtötte halomra, a múlt héten Neuilly csöndes temetőjébe került. Temetésén alig voltak néhányan régi barátai és párt- ; fogoltjai közül. Ford az elkövetkezendő idők találmányáról Uj motort vár a repülőgépek és uj hajtóerőt a motorok számára Dearbornban, Miohiigan államiban, nagyon érdekes dolgokat mondott Henry’ Ford egy újságírónak azokról a találmányokról, melyeket a világ a most következő időkben remélhet. — Meglehetős kényelmiét biztosító korban élünk — mondotta —, de még nagyon sok teendő vár reánk. Azt szokták mondani, hogy korunk a gép korszaka s ennek a felfogásnak bizonyára van is jogosultsága. De azok, akik azt akarják ezzel mondani, hogy az embereik gépekké lesznek s hogy mechanizálni fogják az egész életet, nagyon elmaradott gondolkozásról tesznek bizonyságot. Hiszen a géppel csak emberek bánhatnak és emberek találták fel a gépeket 6 ők használják a gépet elsősorban arra, hogy otthoni életüket a gyárakban központosát ott munka segítségével szebbé és nyu- godtabbá alakítsák s természetesen, hogy időt is takarítsanak meg. Azok, akik azt hiszik, hogy máris az indusztriaíizálás édes korszakában élünk, nagy meglepettet fognak megérni a jövő időik fejlődése során. Az, amit eddig elértünk, vajmi kevés, ha a nemzedékeknek azokra a százaira gondolunk, melyek megelőztek bennünket. Az indusztrializálódásnak az a korszaka, mely még reánk vár, sokkal szebb, sokkal kevésbé zajos s a magas életnívó számára sokkal előnyösebb lesz, mint a mi mostani korszakunk. Arra a kérdésre, hogy mely találmányokra van elsősorban szükség, hogy megérhessük ezt az ipari korszakot, Ford nem felelt egyenesen, hanem a ma te a holnap igényeiről beszélt, arról, hogy mi mindent válhatunk s IkeU várnunk még a leleményes emberi lélektől. — A most élő fiatalembernek — mondotta Ford —, ha nagyra akar vállalkozni, mindenekelőtt a repülőgéppel kell foglalkoznia. Az lesz az első feladata, hogy megtudja, mi minden történt már eddig a végből, hogy a repülőgépet mostani nívójára t ök él élesíthessék. Tény az, hogy még nincs igazi repülőgépmotor. Azok a fiatal emberek, aki ezidőszerint a repülőgép szerkezet ét tanulmányozzák, még azt sem tudják, hogy volifcaképen milyenféle motor kelti egy oly repülőgéphez. A gondolat pályám kezdetének idejére emlékeztet engem. Akkor még .a gőz terminológiájával gondolkoztam, mert a gőz volt a lokomotív hajtóereje. Csak hosszú kísérletezés után jutottam el a gázmotorig. Teljesen világos, hogy a fiatalok azt gondolják most, az aeroptánt gázmotorral kelti hajtani, mert hiszen az automobilt is gázmotor hozza mozgásba. De gyezer majd egy okos fő rájön arra, hogy a gázmotor a repülőgép számára teljességgel alkalmatlan. Az, amit ezidőszerint repiilőgép ínotowak neveznek, alapél veiben nem más, mint az automobditmotor. Dearbornban kitartással folytatott kísérleteink talán hozzájárulnak ahhoz, hogy fel fellessen találni az uj repülőgépmotort. Figyelmünket most kávátlképen a Diesel-motor köti Le s kilátásaink sokat Ígérők. — Mostmég senki 6em mondhatná meg, hogy milyen lesz a repülőgép jövednő motorja, de bizonyos, hogy négy jellemzőbb tulajdonságának kell majd lennie. Először: csökkentett gyorsaság: másodszor: megbízhatóság; harmadszor: teljes egyensúly te negyedszer; négyszerié vagy ötszörié oly hatékony fűtőanyag, miint a mostani. Addig is, mig találunk egy ilyen motort, mely megfelel mindennemű követelménynek, oly modellt kell szerkesztenünk, mely óránkénti 60 mérföldnél sokkal csekélyebb gyorsasággal tud ailásáfclani és földet érni. — És mi lesz a jövőnek ez a fűtőanyaga te honnan fogjuk venni? Ford nem hiszi, hogy ezzel más motorok számára is el lehet érni a fűtőanyag csökkentéséi. — Tüzelőanyagra tehetünk szert — mondotta — az utezélí ^gyomnövényé öl, as almából, a far észporból s minden oly növényből, melvnek erjedést előidéző alkatrészei vannak. Egy’ hold föld burgonyaterméséből annyi alkoholt lehet kitermelni, amennyi elég arra, hogy száz esztendeig hajtsa azt a gépet, mellyel a földet .megművelhetik. Akadni kell most valakinek, áld megtalálja a módját, hogyan lehet üzletszerűen előállítani ezt a tüzelőanyagot, vagyis hogyan lehet az eddiginél jobb tüzelőanyagot, élő állítani mérsékeltebb áron. — Nagy miértlékben valószínű — folytatta aztán Ford —, hegy az amerikai városokat a jövőben elektromossággal fogják fűteni. Ez természetesen azt jelenti, hogy házainkat. másképp, vagyis jobban kell megépítenünk, mint eddig. Meg kell majd találni a módját, hogyan lehet a házakat legjobban elszigetelni, úgy, hogy nyáron hűvösebbek, télen pedig egyenletesebben f üthetek legyenek. Azt, amit eddig elérhettünk, sokszorosan túlszárnyalhatjuk az elkövetkező idők'ben. Folytonos a haladásunk és a levegőben van már sok változás. Gondolja el, mennyi időt, pénzt és fáradságot jelent az, hogy egyetlen egy városban sok- ezernyi különböző háztartásban főznek! Ha sikerülne valakinek a fiatalok közül kitalálni egy olyan konyhát, mely képes az emberek százait ellátni élemmel, akkor neim volna messze az idő, mikor megszűnnék a háztartások kiiicm-külön konyhája. Az elkövetkező időkben kétségtelenül gummiból fesz a szobák padlója és abból fesz még ©ok mindenféle más. Svájcban például gumimat használnak az utépittehez. Vájjon nem gummiból lesznek-e az elkövetkező idők országútiai? Megérdemli ez a probléma, hogy az ember gondolkozzék róla. Látnivaló ebből, hogy Ford az emberiség boldogulását a tisztára gépi tevékenység fokozásában te fejlesztésében s a kézimunka teljes kiküszöbölésében látja. Mi’iiüilí 'imiiiriY I 0, | ..IWIiSCJi®6 l3lg@Ü zongorakészitö és hangoló g©01®|©r® ralliri, EJ j ■; ír BratlsBava. <©rS&ass8liiaq aacca a®. ItakGáron csak viíőgtmárkás zongorák és psaoiinók. ESacSős arecBettS győri! áron. kis TIT? Stoawi részletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. BHangolás. Javítás — vidéken fis — Jutányosán, garanciával. I 6
