Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-02 / 27. (2248.) szám
10 1880 fftfcímjér 2, vasárnap. Amikor Zichy Géza Ipolyságon hangversenyezett... Egykori korkép « régi Horni társaságiéból Lévák, fobniáf í. ódon írástól késül szabadítana ki a amitek mi'Mikeit, vaskos foliáasokból leíünl kor tik- &adt tovegő/je árad Méim. Történőim ivó vált ee'vok sorakoznak a régi árkosokon, amelyekre Maijifliényi László báró, Bars és Hont vánmegyék egykori főispánja rovogatta őket ©rsságos cselekedetek kaprán. Egy kera- ’beü politik'üs kemény akarata lobog ezek- ben & n aplélegyaetekfoee , abban az időben, amidőn Magyarországom Kossuth ée Deák aselleme szabott irányt. A tűnői remete és * haza bölcsének politikai hatása alatt kavargó levegőben á napló írója bizonyára egy milyöo meditáló estén igy rögzíti meg óriáséi & papiroson: — Mit0 képvisel Kossuth? S felel rá önön agárnak: — Egy meddő bánatot és hím reményt5 — $ mi a dinasztia iránti lojalitás és a Kossüth-kulihiss? — Egy nagy Mpc/kriste. Ez a felfogás szabta meg politikai utját Ahol Deélí Féréséről 'beszél a naplóban, ^isdenfili kisugárzik bölcsességének mély elismerése. Bűből a naplóból szimte & kor történetét S§ meg lehetne irai, de mi nem történetet akarták Írni, esafe egy pár markánsan jel- Semző réssí ragadunk ki belőle a kor rész- léu r -* j*zíí^díÍ ‘Zidny Gém grél ípdysági hangversenye pkm&ikriis&n demos®tráljjs, hogy a politika a 'árá&séléibev miije© mély szakadékot vágott. Leszenye, 868. December 16-iki keltezés- se! Majthényi részletese® leírja ennek a inagy társadalmi eseménynek történetét ...Ez évben alakult & „jó ssivM egylet, a isélbél, hogy segélyt, nyújtson, adomány vagy foőIöSöM-séppe® as elemi csapások által auj- főtt szegényebb sorsunknak. Elén állanak-: Tisza Kalmáron é, Apponyi Albert, gróf Károlyi Sárodoraé és Zichy Ferenc, tehát mellőzve vas a pártezineaet... Zidhy Géza gráfot felkérték a® egylet ja- 'fásra Ipolyságod hangversenyen való közre- sreüködésre. Zfdsy Szentpétervárra készült, i de déc&m'b&r 10-ér© azért megígért® szereplését. Az élŐtoésflÖlsfofe sstegrlssdultak a togsaile- aebb keretek köaött. Legnagyobb problémává nőtte fei magát, hogy az estélyre Ivánka Istváöpafe, a hónt! düenaék vezérének, Máj- íMnyi főispán legkeményebb elterofolénék vájjon MM jenek-e meghívót? Az egyik köriben megriadtak a meg aem hívás kötetkeaményeitöl, míg másik körben !ríjelentették, hogy Ivánka meghívása esetén tárol maradnak a hamgr^senyrői. Végire v® akiként döntöttek, hogy Ivánkát mm hívják meg. Ennek az elhatározásnak Is nyomhass jelentkeztek a következményei. A már előre vásárolt jegyeket sokan visszahozták, M... hadnagy a megjelenésről lebeszélte a lévai és az esztergomi tisztikart s lebeszélte a asi- meci akadémikusokat is, akiknek elnöke pedig még a hangverseny előtt nyolc nappal is megígérte a részvételt. A Buda,pesti Hírlapban eikik jelent meg arról, hogy Ivánkát nem hívták meg. Majthényiék Pesten várták & művészit, & zongorát már előbb eltoüüdötte Bösendorfer; gyönyörű hangszer; 7lé mássa súly, ár®. 1800 forint — jegyzi meg a napló. A müivésat fályászanéveű íogadíák, a vasútnál Pongrácz Lajos üdvözöilit© & » Jkisérét 36 kocsin vonult be a váróéba. A küilmegyékből sokan elmaradtok,, de a megyebeliekből csak néhányan, ott volt Hont ömnejava. Minden jegy elkelt . . . pedig aost hittük drága less... A bmtto hévétől 1060— | 1075 forint volt. A hangverseny fényesen sik©rü04. 27íday művészetének rendkivűilisége elragadott, ©1- bájolt miüdenkit A hangvemeny után megkezdődött a táncmulatság. Khssé éredb&'tŐ volt ® táncosok hiánya. Szép társaság wfö egy&tíL, íaaskttöfe aJigilísa I&teító, ©ofeá% Hátai ©eea fog Ipolyság. Zichy Gém meg volt elégedve s kA -mondta, begy még sóhoi asm látott arnyi Srakbort a Vidékéé . . . Mikén* a francia gvauad aromée dsadalraa- járta be Bwópát 6 (Zichy) és diadafeaa- mn loboigtaWia a magyar H&űvéa&aft aaseilajáf Eurőpasa&srte — jegyei meg Majüihéayi iém- pára. A sorára a művém ás Mszálait! „ . . Bajdara a saöi oultosE áí&o*ia meg a ho vágkert s ajs emberiség sesáMdolrig ©it belőle. M-a, mádéra e kor letörni a ©mítosz egy nemévé! karolják fél hölgyetek aat a ©élt, araiit a jő ssiv és a vörös keresi ítteött ki, hogy segélyt íiyuffcsön s lerakja a haraaftzeretet s a teagyar oetn^efé éraöilet terjedésének alapjait S midőn & léiért való küzdlem mted nehezebb Iosbís, e iJdtedöíesribera iámét hölgyí'etek a hiü ssövete^esek s ahol aie emibeneégót as anyagiasságban való ©Lm&rQlés veszélye környékezi. a kedély és érzelem esnményvüága a hölgyek fenkölf lelkűi etében körmi és találja egyetlen, talán utolsó saserafolyét . . . A körűlrájöhgófct ínövés* s®avaí ugy hangsának. hogy' még ma, félsaázad mulitávaJ í® frissem halhatnak a magyar táreadalimi ess®©- jőr ótel eben élimoindval Cteak hogy sajnos ma már ©gy teagyar művész sem mondhatja el sast, amit Zichy Ipolyságom mondott: t ^ hogy a vidéked még ntm látott erarayá — Srákkio?L Ropervtiezky |. Á Földközi tenger felszínét | 200 méterrel akarja leapasztani egy német mérnök Újból össze akarja kötni az elszakadt világrészeket — A francia és olasz Riviérái teljesen megsemmisítené a terv végrehajtása sőti a máshol Soergel mérnök részletes terve megemlíti azt is, hogy & Földközi-tenger vizi- erejét as óriási gátakon villanyos energia (előállításának forrásaként lehetne fölhasználni. Á tervhez most két német tudós szólt hozzá. R. Ponfnie dr. nem tagadjál, hogy est & faatasstikus tervet meg lehetne valósítani, de rámutat arra, hogy milyen kedvezőtlen következményekkel járná realizálása. A Földközi tenger felszínének 200 méterré! való apasstása lényeges klimatikus és természetes változásokat vonna maga után különösen a növény- és állatvilágban és pedig nemcsak a tengermelléki országokban, hanem mélyen a kontinenseken is. Ponton le dr. azt is állítja, hogy a tenger felszínének süllyedése gyakori és nagy földrengéseket idézne elő. Igen problematikus lenne a vízi erőnek a gibráltári gátnál való felhasználása. Egyrészt a termelési költségek lennének óriásiak, úgyhogy meghaladnák a kitermelt energia értékét, másrészt as energiának nagyobb távolságokra való átszállítása oly mértékben megdrágítaná a termelési költségeket, hogy egváltaiában nem fizetödne ki az egész üzem. A másik tudós, Hanshofer dr. a Soergel- terv további nehézségeire mutat rá. Megszívlelendőnek tartja, hogy a ma virágzó nagy kikötővárosok: Valóan eia, Barcelona, Marseille, Genaa, Nápoly stb. ©zen terv következtében gazdaságilag; á® kulturálisan megsemmisülnének s minden jelentőségüket elvesztenék. Jelentené a terv megvalósítása továbbá a francia 6* olasz .Riviéra elpusztulását is. Rámutat még Hanshofer dr. a terv politikai következményeire is. Már most is erős politikai feszültség van az egyes Földközi tengeri államok között s ha a válaszfalat, a vizet „lebontanák44, a feszültség még nagyobbá válnék. Egyelőre valami más is áll a t«rv megvalósításának útjában: Európa rossz pénzügyi, helvzete. Ez a legnagyobb akadály. A neolémy és a kod Newyork, február i. Amióta & London melletti Croy dón beli repülőtéren 1924-ben egy neofénnyei működő világító-tornyot rendeltek be, sok oldalról ennek a fénynek alkalmazását ajánlják a légihajóknak a nehéz ködviszonyok leküzdésére. Más oldalról azonban azt hangoztatják, hogy a neofény nem tud t, ködön jobban áthatolni, mint a közönséges fény. Az Egyesült Államok tudományos testületéinek vizsgálatai most a következő eredményeket hozták: Abban a tekintetben, hogy a vörös fény jobban hatol át a ködőn, mint a fehér fény, kétség nem forog fenn. A tudomány emberei azt mondják, hogy a ködön áthatoló fehér fénynek éppen olyan ereje van, mini a vörös fénynek, de az emberi szem a vörös sugarakat jobban tudja érzékelni és azokat még olyan fényerősségnél is meglátja, amikor a fehér sugarak már láthatatlanokká válnak m emberi szem számára. Arról, hogy a vörös fényt az emberi szem jobban tudja érzékeink meggyőződést lehet szerezni bármely napnyugta alkalmával, A nap fénye ekkor teljesen vörösnek látszik, holott a nap ugyanolyan színű sugarakat küld ki magából akkor is, mint nappal. Mig azonban a fehér sugarak az étheren át ilyenkor már elvesznek, s vörös sugarak győztesen haladnak át a ködön. A tudomány mai állása szerint tehát célszerűnek látszik, ha a léghajók és repülőgépek irányítására a vörös fényt ^használjuk, minthogy ez a ködön is áthatol. Erre a célra esetleg közönséges villanylámpát vörösszinü ernyővel lehetne ellátni. Éz azonban a lámpa fényerejét felére csökkentené ugy, hogy a neofény, melynek magának is vörös a fényé" olcsóbbnak látszik. A német légi vonalakon máris használatba vették a neosugarakai, amelyeket olcsóságuk miatt nappal is működésben hagynak. Hogy milyen távolságra látható az ilyen vörös fénysugár, az kiderül egy francia aero- píán vezetőjének jelentéséből, aki ködös időben a eorydoni világítótornyot már 150 kilométer távolságból is észrevette. A neofény- nek ezenkívül még az az előnye is van, amely azután minden másfajta fényről igen köny- nyen megkülönböztethető. Természetes, hogy derült idő esetén a néorény ugyancsak ka- tamas távolságokról látható. A faluiejtesziés problémája MÉgCiesy-IM^is Sáwísáv ét. éisfedém a Prágai Magyár AkédéátíklúBók Körte szo- ekáőgáa'i e^mitBártuinitában. A faJufejlefsztés problémája mát világproblé- aei. Az államok legtöbbje erősen kiépített egyesületekkel, svagy aaáe szervezetekkel rendelkezik, melyek a falu kérdésével foglalkoznak, a falu fejlesztésén dolgoznak. Mussolini állami ikitézményfc létesített a falufejleaztés céljaira. Az Opera Nacionale Dapolavoro föladata, hogy a kultúra áldásait éa vívmányait a legkisebb faluba is elvigye éi a falu népének kulturem- berbez méltó életet biztosítson. A morális neveié* mellett anyagi eegitség nyújtásával igyekezik a falu népét fölemelni és a nemzeti élet vérkeringésébe beállítani. A legtöbb egyetemén a falu.fejí&sztésnek külön tanszéke van, melyek a kérdést tudományosán vizsgálják és megvilágítják. A különböző intézmények évente nemzetközi kongresszusra gyűlnek egybe, ahol be- ezárnolnak a végzett munkáról és az elért eredményekről, kicserélik tapasztalataikat óe megvitatják a követendő eljárásokat. Mindezekből láthatjuk, hogy a íadiufojleRZtés kér- teleit a társadalom m>a országiíatárojtira való tekintet oéSkill igen fontos és égető kérdésnek tartja. Felismerték, hogy a fcársada'krai alapját, lagaiagyobb tömegét ée legbiztosabb állao'déságá't a falu népe alkotja, miért is a falu népiek boldogsága az egé«í társadalom jövő a’jaiku'iáBdt nagy mértékben befolyásolja. Eigéézen teTm'éPsxdefe ez, ha figyelembe vefiwafflk, hogy a föld a gazdásági faktorok légért ék esebbje, mert m étert mondén értékét köz vet- fonül, avíjiyy köüveív'e a fö,'.i imolgáltoitje ée a föld Wvcte&háMből tápláíikoziri!:: áz ólét min- «F<a Vf^AyÚwivtiiláé# ■ A WW gB/üdagwágia aemoeaik ® S?öiiáari#v-3sniiép jólétét és fouütfnutfdtfoáit béfolyáaolla, haeems kihaMBsal vass a városi, illetőleg; aa ipari lakosság helyzetére fe. Magyairságuiník eaemfKwnijá- ból pedig <sgémm különös és fokozott jederatőeé^ié i! vara a foíunak s a falu itop&Btík, mert kisebSs»ég,üimk j felnyoínő irées&e földiművelésse1! fogdailfooeiik és a feta iák ója. Minden neanzetá törekvéeiVuknek, Legye® a® poliittlka)i, kulturális, avsgy gazdaságii, a fotkü a Mé- 'leménye-se és ezért nemzeti jogaiirak védelme és biztosítása telj'efien aatínoB a Sate érdekéinek megalá- posáeűval ós fejleeztfééveL Az ip«ri munkásság már korántsem as a bietoe afep. mert m vílíágnó^íéí legtöbbször fölébe helyed a laetíitsati értetnék. A városi lakosság érdeke általában laizálbb köteklfekel fűződik nemzeöj érdekeihez, mert érdeke! inkább m^követeWál a® adott viezonyoikihoB va'iő atotaiaz- kedást A falu lakoeeságónwk jelenéi és jövőjét azónbara egyaránt minden oldalról veszety fenyegeti. A végrehajtott földbiríokrefomi és a mézőgaBxiaság vi- lágvá'ságta rriegnehezitíik a falu népének boldogulását Az úrban ?zál ód ás. a kivándorlás és as egyke- rendszer pedig megtizedeld a falu lakosságát. A falu válság® k'é’ségen 'krivüd legnagyobb részben a nehéz gazdasági viszonyok térm-fetotee következménye. A rn ('■/őgazdapátT a háiboiru után igen nehéz he’yzotbe került. A bélkeszeraődéeeik teljesen figyelmen kívül hagyták a giarsdaeégi ólét követeirlné- nyeit és azok rendezését, mély mulasztóé gazdasági téren egy re'tonetas és következmiényeiben ma mÓg1 beláthatrulten háborút involvált. A Mbortit kővető- lég a. világgazdaság erőviszonyai eltolódtak és pedig a meMŐgaedasóg terhére. Rövidéi jelezve ez ugy kövoíkezeit be, hogy a • háború következtében felfokozott étel misre ir>zülk»ég(letet a bábom után a fogyasztás hirtelen megcsai^nanása váltotta fel éti mivel a termelés nem tudott avagy ne*m 1b akart a váratlan változáshoz dlkailmaeködnií. az élelníiisae- rok'ben igen nagy tulterimotós átlőtt ©lő. amely A mezőgazdaság értékesttósi fehéfőséjveit a mnnltnum- ra szorította le. Ez* mór torméíiKetPze'rtiii&g követte n mezőgawlnwtot áruik áie^'Fyed'ttoG és u mezőgazda B&g jövedé’mezóf’égéhek mow^áppía^iásci. A ihé«Á gazdatógií áruk ám ma ól^átá álácöoáy, hoigy i legtöbb tolyw sshm fedezi at teraaelíéai kölfeségtetet s igy * jefenitega sü'iyos helyzet mér a földműves nép lét- á’aplaáit témadja meg. A íötóbírtokireíonn aáihmik a©ért órértistó felíokozotten reantoló haitéeát, mert ást n=2ra gaadaéágipoMtálkaá, basieán áltemipolitóikatt és sfem»rti®ég.i SBompontoktoö! vesíetve vitték kerepfűi A íöldtorto&reform álttaAáibáa megneihezitn a Hu társad®Imának helyaetol, ment m ragyára egyes ne- TOeeíoet földhöz juttat, de a nagy tömegek résssér® megBrtinteÜ a mgybiitoí; áltat e®dig®Itetott mracika- aÉtáSípót* és igy elveszi 'sí földraéSkÜlii fefiuei nép égyetlién kécéséti fehetőeég^. Kraflönösera kedvezöt- lepiöí érezteti m hatását a rass visaanyafiraik között, úri tor töa-ferasneaii, avagy erösaaikosara leépített ipa- runik egész vidSkefk •megélihet'édóJ tette lehetetlen- raé. A hjelyesera végrehajtott fötdibirtokrefonn eena segít minden ésctibera a vagyontalanokon, mert ha telük i® ásKMkraaik ösezeteiiporgatott fiiFéraiikből ® földvásárlásra, rendszerint nem futja már a esűk- ftég'&s bereradezked'éare' és a forgótőkére. Nálunk a föídibirtók reform legtöbb esetben nem is a helyiben lévő falra népét juttatta földhöz, harapni idegen- ’ből jiőtt IdválaBBtottaket, úgyhogy a nagy'birtok fel- osz:íásá‘V®l a fajra népének megéllhotiési lehetőségét óriási megráakódtátás érte. A fáira ©Iraépteteaedése, történjék az kivándorlás, egyke-rendszer, avagy rarbamázátódáe utján, legnagyobb részben szint én a mezőgazdaság dokonijramk- turájártak termész-etes következménye. Vannak vigyem esetek, mikor a kivándorlót nem a kenyór- tetensiég, hanem meglévő vagyonónaík növelési ezáu- dék® hajtja az idegenbe és bitortyos tők© megszer- zéée rttón rhegfait viesajatiér ezülőf aj újába. A kiiváin- dórlók legnagyobb tömege azonban örökre idegenben marad, sőt a® idegen kliimábnin és a nehéz mun- kában legnagyobb réerae elpusztul A 'kivándorlói) csak egy kis rfeabesn a tekosság természetes szaporodásának ötoaradihataiílón következménye, mikor ugyanié a föld fejkvótája mór annyira megnövekedőit, hogy az apai föld nem képes az ömoes utódok I megélhetését biatositani. Ilyen eset’ben mintegy | .1 népee;xlúft folesliage eáJik le a falu törzréről El-1 íoütte'oS a telyzet ái^ ügyke•rwdsizóún'él, mély egyesi wd'ákóSteut ygyó-zólvája divattá vátóík és snig a káván-j dórié® oBftfe sporáfáikrasera ©zedá áldozatait, avagy a feleslegeket voaett le, addig as egyike-rendszer a falra bidtes e-lraéptóeraedéséhes ves&t Súlyosan esik latba, hogy az ©gyke-rendsaseroék igen sok esei'bora inmorális indító okai vannak mint pl a kényelem- sa»retet, ra hiúság, indoikokWan anyagiasság stb. Ur- bajniaá'lódós alatt a falusi lakosságnak a városba, való tódulóeót értjük és ez magyarázatát részben & város! élet vonzó erejébe® találja meg. A váró® élénk élete és ©airaes eseményei reiKlkivül csábító* kg hatnak a felueí élet egyhangúságává! és mira- dennapoeságávail eaeuribe®. Ilütönösea asgosrtó jelenség ez azért, mei-t ép'pen m értékesebb és a te- D'itóssaJ szennbe® fogékonyabb a topwettebb és a törekvőbb ifjúság as. mely többre és más életre vágyva, odahagyja a falra kietlenségét és igy csati » gyöngébbje és a kevésbé értékesebbje marad v!pg®& a faluban. Aggasztó tünet ez etgkedvezöbb gazdasági vissonyok mellett k, * mikor a meaögaadeí^ig1 prosperttáisa egyrészt lehetővé fess! sb utón pótlóé# és másrészt a fejlődő ipar városokba Szénié mun- kásfeleslegeket felvenni képes. Sökseorta katasz- trofáMsaibb e« « mozgalom nálunk, mikor egyrészt, a városba költöeötteflt által elh-agyolt földek vagy' műnkét la n til maradmaik. vagy idegen kézre körűinek ée másrészt agyonkoíonizált iparunik nemhogy nem tud újabb jövevényeknek kenyeret adni, d« még a jelen (©gi Itvari miírakáíwágot »em tudja foglak kozt atni így pusztul napról-napra # fahi nópe és igy vesznek el mögyansdgraak legerőjaebb pitored is. Mi sokkal szegényebbek vagyuraik, minthogy «wfe valakit is nélkül Szhpwilwk kü»Iő eomink-bó! 6s kevésbé sem. nézhetjük összetett kézzel anat a nagy vérveszteséget, mely törriegeeen érti magyar falvita magárahagyatott népét. A faira sególykiáltósa hp:»- gosan ktéíl felénk, miért is segítségére kell etetnünk legértéikesobb katonáinknak. Mifiden eszikö«t fel kell hassenállnunk a moaőgnzdaság sulyxie hely- zekének enylvitéeére és nrnden tehetőséget meg keE próbálnunk, hogy kiiküszöbölijük azokat a tényezőket. melyek a falra népét megtizodeMt, avagy teljes piwcstuilóssail fenyegetik. . ’(Vóga kör.) Fáris, február 1. Grandiózus gondolatot fejtett ki a Paris efc le Monde cimü francia folyóirat e^yik legutóbbi számában H. Soergel né- „aefc mérnök. Soergel nem terves egyebét, mint a Földközi-tenger felszínének mintegy kétszis méterrel való leapasztását. Vagy ötvenezer évvel ezelőtt Afrika, Áss*a és Európa nem volt három különálló világrész, amelyeket a tenger vize választ el egymástól, hanem egységes területet alkottak. Most a modern technika és m emberi vállalkozó szellem korrigálni akarja azt, amit ag évek tízezrei deformáltak. Soergel terv© szerint hatalmas gátakat kellene építeni Gibraltárnál, Konstantinápolynái é® a Szraezi-osatománál. A gátak mintegy 5@ méter szélesek leimének s a Földközi-tengert választanák el az Atlanti óceántól. Körülbelül 25 milliárd köbméternyi anyagra volna szükség ©zon gátfalak kitöltéséhez. A Földközi-tenger felszínének süiyedée© folytán több helyen természetes földpászmák keletkeznének, amelyek & mai Afrikát Európával kötik például össze, igy Olaszország és Ttmniss kö-
