Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-15 / 38. (2259.) szám
:•== ... S szájbőskűdés büntetése tizenegy év múltán Volt vttrftskatonák gyilkosság vádja alatt Kassa, február 14. (Kassai szerkesztőségünktől.) Az 1919 júniusában lezajlóit bolsevik! betörés idejéből különböző bűnügyek maradtak hátra, amelyek egyike most a gyanúsítottak letartóztatásával visszanyerte aktualitását. A vörös hadsereg előnyomulása idején Nagymihály- bam többek között Valáik Pál földműves és Miskovics György pékmester is csatlakozott a ősapátokhoz és már másnap resztvettek a Latorca partján vivőit ütközetben. Később végigcsinálták a vöröshadsereg visszavonulását, átmentek Nagymihályon, ahol Valák Pál el dicsekedett kedvesének azzal, hogy egy sebesült cseh katonát puskatussal agyonvert és ebben Miskovics is segítette öt. A csehszlovák csendőr s ég még 1919-ben megindította a nyomozást az ügyben, de a két vörös katona Magyarországra távozott és így nem lehetett ellenük eljárni. Az akták a kassai államügyészségre kerültek s a két gyanúsított ellen elfogatóparancsot adtak M. Tizenegy éven át szünetelt az ügy. Miskovics György pékmester múlt év őszén viszkózaiért Nagymdhályra. de nevét elővigyázatosságból Moskovics Gyulára változtatta. Valami kihágási ügyben dolgia akadt a csendőrökkel, akik azután megállapított í tik, hogy az évek óta keresett Miskovics- csal azonos. Nemsokára azt is megtudták a csendőrök, hogy a csehszlovák katona másik gyilkosa, Valák Pál fölöm ive? is csehszlovák terüle- i ten, Varannő környékén tartózkodik s ott Krídló, majd Kartács álneveken él. Mindkettőjüket letartóztatták és a kassai államügyészség fogházába szállították. Kihallgatásuk alkalmával azt vallották, hogy kényszer alatt állottak a vörös hadseregbe 'és az eljárás tárgyává tett gyilkosságot nem követték el. Valák beszélt ugyan kedvesének egy csehszlovák katona megöléséről, de csak virtuskodásból és az egészet ő maga találta ki. A porlepte bűnügyben a vizsgálat tovább folyik. k wisíf! Tisza-liid építését ismét elhatározta az országos választmány Un gvár, február 14. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszin- szkói országos választmány tegnap tartott ülésén ismét néhány beruházási ügyet intézett el. Az a lassúság, mellyel a Rozsypal vezetése alatt senyvedő országos közigazgatás dolgozik, igazolja azt az általános véleményt, hogy a kormányzat csak olyan esetekben eszközöl beruházásokat ezen a területen, amikor már azok végképp elkerülhetetlenekké válnak, így- került most ismét, talán századszor napirendre a viski Tisza-híd építésének ügye. Ezt a problémát éveken át használták ki a kormánypártok kortescéljaikra. Valahány kormánykor te? megjelent Visken, mindegyik a viski hid megépítésének Ígéretével áltatta a szegény viskieket, akik azonban még ma is kompon közlekednek a világgal. A viski hid ugyanis ma is ott áll a helyén. Gyönyörű vashid ez, csak az a hibája, hogy egy szép napon a Tisza otthagyta a hidat és más utón igyekszik le a magyar alföld kebelére ... Az országos választmány tehát elhatározta, hogy a rakoncátlan Tiszának ismét a hátára húzzák a hidat, azaz a meglevőt kitold- ják addig, ameddig szükség van rá, hogy az országuttal kapcsolatba jussom. Az erre vonatkozó tervek elkészültek s most a választmány az országos pénztárra eső hozzájárulást is megszavazta. A hídépítésnek tehát mi sem áll útjában, félő azonban, hogy — mintán magyar községről van szó — ezután sem fog történni semmi ebben az ügyben. Az országos választmány elhatározta azt is, hogy a Tur-folyónak Csehszlovákiába eső részét szabályozni fogja és a partvédelmi munkálatokra a szükséges összeget megszavazta. Huszt járási palotát akar épiteni. Ehhez országos segélyt kéri. A kérelmet a választmány elutasította, miivel a kért 60 ezer koronát sóiknak találja. Munkácson háziasszonykurzus nyílik, melynek fenntartására az országos választmány 27 ezer koronát szavazott meg. Az elcsábított leány szenvedélyes bosszúin borzalmas tragédiát idézett elő egy lengyel iőuri kastélyban Négy éven át ápolta lelkében a szenvedélyt az elbukott leány — Kitartott szerelmesével hajHatta végre a leszámolást — MZVÉSZ FALUN Miért nem hívják a szomszéd község liizoJfóit. is?- - Azok már itt vannak, kérem... Csak a mieink nem érkeztek még meg... (Paafiiug Show.) Varsó, február 14. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Ezen a héten a lengyel főúri társaságnak óriási és megdöbbentő szenzációja van, amellyel a lapok hasábokat töltenek ki mert a tragikus eset áldozatai az előkelő lengyel társadalmi osztály legkiemelkedőbb tagjai közül valók voltak. A maga nemében páratlan tragédia szakadt a Zawadski bárói családra, amelynek legutolsó életben lévő tagjának egy fiatalkori bűne miatt kellett a halálba mennie és a végzetes utón ártatlan, fiatal feleségének is követnie kellett, A tragédia részleteiben is annyira különös, hogy az egész szomorú eset úgy hat, mintha nem az élet produkálta volna, hanem a regényíró színes fantáziájában született volna meg. A női szenvedély fokozódott itt a zextázisig, éveken át forralta a bosszú müvét, a legapróbb részleteket kiszámította és csak az alkalomra várt, hogy a rettenetes bosszút végre is hajtsa. Két. halálos áldozata van a tragédiának: Zawadski László báró és Franciaországból származó fiatal felesége, akinek férje fiatalkori bűne miatt kellett ártatlanul elpusztulnia- Az eset részleteiről a következőképpen számolnak be a lengyel lapok: Idill a várkastély tövében Zawadski László báró, egy ősrégi lengyel arisztokrata, család utolsó sarjadéka, vígan töltötte legénységének napjait őseinek Rowno közelében fekvő kastélyában. Vig mulatozásoknak, • tivornyáknak, hetekig tartó vadászatoknak volt színhelye az ősi kastély, melynek termeiben az ősök vagyona és művé szétszór e- tete mesébe illő kincseket halmozott föl. Vidám cimborák vették körül állandóan Zawadski bárót, aki bármennyire is költekező természetű volt, szenvedélyeit zavartalanul elégíthette ki, mert. hatalmas birtokai óriási jövedelmet hoztak a számára. Ha elunta kastélyát, bdhajtatott Rowno városába és ott folytatta a gyöngyéletet a színtársulat hölgyeinek társaságában, vagy pedig nagyobb utazásokra indult, hogy a nagyvilág gyönyörűségeivel töltse be egyre újabb és újabb gyönyöröket szomjuhozó leikét. Rowno szépségei között a legelső helyet kétségtelenül a báró jószágigazgatójának leánya, a szépséges Libomoirszky Helén foglalta el. Mintha egy festmény kereteiből lépett volna az életbe, olyan volt ez a leány, ébenfekete hajkorona koszoruzta nemesmetszésü arcát, amelyet feledhetetlenné tettek a mélytüzü, feneketlen mélységű szemek, örvények nyíltak meg ezekben a szemekben és nem csoda, hogy elveszítette a fejét, aki egyszer ezekbe az örvényekbe beleszédült.-Zawadski László bárónak az lett a végzete, hogy egy ízben túlságosan mélyen talált ezekbe az örvénylő szemekbe bepillantani. így fejlődött ki a végzetes idill a Rowno melletti várkastély tövében ... Házassági ígéret és menekülés Franciaországba Libomoirszky Vencel, az öreg jószágkormányzó, régimódi ember volt, akinek egyetlen szemefénye a szépséges Helén. Felesége már régen elhunyt és igy az öregedő ember szeretette szomjuhozó lelkének minden gyöngédségét leányára fordította. Úgy nevelte a gyermeket, mintha nem a jószágkormányzónak, hanem a bárói családnak volna a gyermeke. Amikor Helén elemi iskoláját kijárta, atyja a legelőkelőbb varsói leánynevelőintézetbe adta, ahol az angol kisasszonyok bevált nevelési rendszere finom lelki és szellemi kultúrájú leányt nevelt a nyiladozó rózsabimbóból. Amikor Helén visszakerült édesatyjának házába, egész Row.nóban szétterjedt a híre, hogy menynyire szép és mennyire müveit. Rowno fiatalsága valósággal lázban élt ettől az időponttól, de Holént nagyon nehéz volt megközelíteni, mert az öreg jószágkormányzó féltékenyen őrködött gyermekére és biztosítani akarta, boldog jövendőjét. Egy táncmulatság alkalmával látta, meg Zawadski báró jószágfcormányzójának leányát és nyomban táncra kérte. Helónnek bája és egyéniségének varázsa igen nagy hatást gyakorolt a nők iránt különben is könnyen lobbanékony fiatal főurra. Az egész estén át a leány körül sürgölődött és forgolódott, úgyhogy a mamák nyelve hamarosan föl is kapta, a fiatal párt. A táncmulatság csupán a kezdetét jelentette a báró és Helén ismeretségének és igy hamarosan az öreg jószágkormányzónak a fülébe is eljutott annak a hire, hogy a, báró és leánya föltűnően kedvelik a sétákat a magányos helyeken, a kastélyba vezető árnyas utón. a fácános ösvényein. A jószágkormányzó rettentő haragra gyulladt. Ismerte urának természetét és éppé> ezért, nem bízott benne. Tudta, hogy ennek az ismeretségnek osak lánya vallaná kár ti. Éppen ezért megtiltotta leányának, hogy a báróval többet találkozzék és fölkereste a bárót is. A jószágkermányzó és ura között heves jelenet folyt le, az öreg ur kijelentette, hogy inkább elhagyja állását, mintsem egyetlen gyermekét áldozatul hozza a báró szeszélyének. Figyelmeztette urát arra, hogy a jövőben kerülje leányát, mert ő mindenképpen őrködni fog Helén jövő boldogsága fölött. Csakhogy Helén szive is JángragyuLLadt és a zárdában nevelt gyermek ártatlanságával és jóhiszeműségével hitt a férfi érzelmeinek tisztaságában. A jövőben már osak ritkábban és titokban ta,- lálkoztak. Az ilyen találkozásoknak azonban még nagyobb volt a varázsuk. És egyszer csak bekövetkezett a. szerencsétlenség. Egv forró pillanatban a báró házasságot jgért Kel-énnek, szavaival megejtette a leányt, aki önfeledten dobta magát oda a szeretett férfinak, Zawadski elérte a célját, de természetesen egy pillanatig sem gondolt komolyan arra, hogy a mámor pillanataiban tett ígéretét be is váltsa. Még egyszer-kétszer találkozott a leánnyal, hitegette, vigasztalta, amikor azonban egy alkalommal Helén kétségbeesetten mondotta él neki, hogy viszonyuknak következményei mutatkoznak, akkor a báró talpa alatt égni kezdett a talaj. Megijedt a kellemetlenségektől, félt a jószágkormányzónak hirtelen fölgerjedő haragjától .és jobbnak tartotta, hogy h>a elhagyja őseinek kastélyát é* messzi idegenben tartózkodik az alatt, az idő alatt, amíg az eset hullámai lecsillapodnak. Kitaszítva ... Helénre borzalmas napok virradtak. Amikor megtudta, hogy szerelmese igy cserbenhagyta és egyszerűen megszökött előle, ájultau esett össze. Orvost hivattak hozzá és tovább már nem lehetett, titkolni a dolgot. Atyja- szörnyű haragra lobbant és leányát azonnal kiverte a házból. Az elcsábított leány először a folyónak indult, hogy a hullámsirban keressen nyugalmat, de a parton állva, hirtelen a bosszú érzése támadt fői a lelkében. Elhatározta, hogy szörnyű bosszút áll a csábítón, amiért életét, megrontotta és azután gyalázatosán elárulta. Helén a nagyvilág forgatagába, került és arra a szomorú lejtőre vetődött, amely az. elhagyott teremtéseknek olyan gyakran válik végzetévé. Krakó éjjeli életében vetett horgonyt ez a megromlott élet. De az ucc-ák leányává züllött leány lelkében állandóan ott lobogott a szenvedélyes bosszú vágya. A krakói alvilág egyik leghirhedtebb alakja., a Tigrisnek nevezett, apacs sürgött-for- gott Ibién körül. Helén ezt a gonosztevőt választotta ki a bosszú végrehajtásának eszközéül. Lassankinf. a. gonosztevő leikébe is becsepegtette azt a mérget, amely az ö lelkét égette, fölkeltette benne a gyűlölet és a bosszúvágy érzését. Fanatikus hittel hitte, hogy a bosszú alkalma hamarosan elkövoM----'’A végzetes kaland Közben három esztendő telt el. Ezt az időt a báró Franciaországban töltötte, amely a legkedvesebb szórakozóhelye a, külföldre utazó lengyel előkelő osztályoknak. Zawadski vig életét itt is folytatta és az előkelő, kellemes modorú lengyel főur kedvelt, vendége volt a francia szalonoknak. Csakhamar megismerkedett egy szép francia arisztokrata hölggyel és a leány családja örömmel fogadta a lengyel főur közeledését. A fiatalok között szerelem fejlődött ki és nemsokára fényes ünnepségek között tartották meg az esküvőt. Amikor a nászutról visszatértek, a báró elhatározta, hogy hazamegy ősei birtokára és gazdálkodáshoz lát. Semmiféle aggodalom nem volt benne; mert úgy hitte, hogy a négy évvel ezelőtti botlást már régen benőtte a fü és a dolog elintéződött. Barátaitól megtudta, hogy egykori kedvese elhagyta Rownót és igy jogosan remélte, hogy házi békéjét semmi sem fogja megzavarni. így tért vissza fiatal feleségével kastélyába és kezdett hozzá a gazdálkodáshoz. Nyugodtan és megelégedetten teltek az első hónapok. A báró azonban hamarosan elunta az egyhangú életet és mert egypár elintézni való dolga volt, Krakóba utazott. Ezen az utján a fátum és a veleszületett könnyelműség katasztrófába sodorta. Az esti órákban egy rendkívül előkelőén öltözött, csodaszép hölgyön akadt meg a pillantása. A nagyvilági dámában nem ismerte föl egykori kedvesét. Szive hirtelen lángra lobbant és mert a nő biztató, kacér pillantásokat vetett feléje, követte. Az ismerkedés köny- nyen ment és a párocska egy hotelben kötött ki. Helén a mámor pillanataiban mindent megtudott a bárótól, amit tudni akart. Ekkor fölfedte magát. A báró elé állt és követelte, hogy váljon el feleségétől, teljesítse megszegett ígéretét, vegye el őt. A báró szörnyű haragra lobbant és kikergette az ajtóm Helént-. A bosszú Rosszkedvűen tért haza két nap múlva. Zawadski báró kastélyába. Amikor az este beállott és a báró dolgozószobájában levelezését nézte át, az inas egy ismeretlen férfivendéget, jelentett be. Hatalmas termetű férfi lépett be. A báró hellyel kínálta, meg. Az idegen azonban nem ült le, hanem az íróasztalhoz lépve, farosa kérdést intézett a báróhoz: — Mi a véleménye a báró urnák az ártatlan leányok elcsábításáról? A báró felpattant helyéről és kiutasította az idegent. Ekkor a Tigris, mert ő volt az esti látogató, a báróra vetette magát és a földre dobta. >. ] nagy lármára beszaladt a fiatal asszony, aV- kétségbeesetten látta, hogy férje egy ro- Imsztus ember kezei között vergődik és közel van a fulladáshoz. Sikoltásai kesdatt. A Tigris ekkor eleresztette a báró torkát, kirántotta revolverét és agyonlőtte a fiatal asszonyt, majd a bárót lőtte le. A Tigris ezután elmenekült és visszatért Krakóba. A hatóságok mindent, elkövetnek, hogy fölkutassák Helént. és kitartottját, de a nyomozás edídig nem vezetett, eredményre, mert a krakói földalatti életnek is megvannak a maga rejtekhelyei, amelyekről nagyon nehéz kiemelni a gonosztevőket. Erűimbe ment meghalni egy prágai szerelmespár Bríinn, február 14. Kedden este egy brüuni szállóban közős szobát vett ki egy- fiattal pár. A férfi Bacea Alajos huszonkétéves prágai építkezési asszisztensnek irta be magát a vendégkönyvbe, a táirsaságában lévő nőt pedig Koitera Milada prágai varrónőként vezet" te be. A fiatal pár korán lefeküdt, szerdán pedig egész napon át sétáltak a városban. Csütörtökön délben feltűnt a szálló személyzetének, hogy a fiatal pár még nem hagyta, el szobáját. Bekopogtattak, de választ nem kaptak, mire rosszat setjve feltörték az ajtót. A szobában rettenetes látvány fogadta a benyomuló személyzetet. Bacsa holtan, a leány pedig még az élet némi jeleit mutatva, mozdulatlanul hevertek ágyaikon, közelükben üres morfiumé® üveg. Kotera Miladát beszállították a kórházba, ahol azonban mindmáig nem tért eszméletére. A fiatal pár búcsúleveleket hagyott hátra, amelyekben megírják, hogy reménytelen szerelem miatt válnak el közös elhatározással az élettől. Bacsát ma temetik, kedvese felépülésében pedig kételkednek. TÉLI VADASZSZEZON — Nagyon jól célzott, nagyságos ur. Láttam a tollakat röpködni a levegőben. — Csak az a baj, hogy én egy nyulra céloztam ... (Ric et Rác.) HAJNALBAN — Mondja, rendőr, hol lakik az öreg Frumpten lord? — De hiszen éppen személyesen Frumpten lord tetszik lenni, méltóságos uram. — Azt én tudom. De hol lakom? (London Opinion.) MEGJÁRTA — Mért van olyan rossz kedved? — A feleségem három hétig fürdőn volt. Én mindennap írtam neki és mindig azt írtam, hogy az estét otthon töltöttem. Most megérkeztét, ugyanaznap hozták a villany- számlát ét csak harminc fillérről szólt. (Dió Luet%o Kysta^
