Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-15 / 38. (2259.) szám
4 T>RX<nU-.MAG^AR-HlRIiA& 1930 február 15, 3gombát. FEKETE VEREBEK írta: TERÉZI Magócsy-Dietz doktor nagyon érdekes és nagyon szomorú előadást tartott minapában Prágában. A falu pusztulásáról kavart forgószelet. Óh, talán első sorban a magyar falu pusztulásáról! Lassan vértelenné lesz a falu: urbanizálódik. Magába szédíti a vérszegény, sápadt város a vér- dus, piros egészséges falut. Ez a vér-transfuzió szakadatlan és íeltartózhatatlan. A borzasztó falusi csend jövője ma a borzasztó városi lárma. A „senki szigetének” üde, tiszta, szép virágai a városban hervadnak el, a városban hullanak le. Miért? miért? Mert a falun nincsenek dörgő próféták, Iáng- szavu apostolok, keményigéjü professzorok. Ezek mind halkan, csendesen a városi katedrákon filozofálnak. A falu hangja csak sóhajtozik, panaszkodik, álmélkodik, sir öregesen, fáradtan a virágok vándorlásán. Nincs senki, aki a niesszevágyóknak falusi kíméletlenséggel fülükbe kiáltaná: te bolond! nem ismered a várost! Amint földjére lépsz, a városi öreg harang már temetésedre kondul meg. A városban folyton harangoznak, mert folyton temetnek. Szabad-lelkeket temetnek. De még ennyi fecsegés sem kell egy falusi lé lek észreíéréséhez. Legtöbbször az életbe rejtett igazságok hangtalanul is meggyőzik őket... Kassán a liget egyik padján üldögéltem újságommal. Az állomásról özönlött a nép a város felé. Legtöbbnyire falusiak, öregasszonyok, hátukon fehér térítőbe kötött kosarakkal, üde, hamvas, pirosképii, tiszta lányok, szép sudár-Iegények nád- pálcásan, hetykére vágott virágos kalappal. Úgy láttam, mintha a város felé valamennyi fiatalnak reszketett volna a Iába, mintha valamennyi fiatalnak remegett volna az ajka, mintha valamennyi fiatal szem könnyes ragyogással merülne a nagy bizonytalnságba... Egy idősebb asszony nagy, erős, szépséges lányával mellém telepedett a padra. Nagy gondjuk lehetett, engem észre sem vettek. Az asszony leeresztette hátáról a kosarat s bontogatni kezdte a fehér térítőt. Közben csendesen, bánatosan kedveskedett a lánynak: — Nem akarnám, hogy éhesen járd a várost kismadaram. Hosszú volt az ut Bélytől idáig. A vasúton nem tudtam kibontani a kosarat. Ehetnél egy kicsinyt. — Minek? Nincs vágyásom semmire. Meg aztán ettem otthon édes anyám. — Jó, jó. Ettél hajnalban. Most már délfelé jár. Ki tudja, mikor ehetsz megint. — Csak adnak ott, ahová beállók. — Adnak. Tudom. De, hogy hová állsz be, magad sem képzeled. — Gyuri azt Irta, hogy már van helyem. Csak őt kell megtalálnunk. — Gyuri le inkább haza jött volna! Nem Igen szeretem, hogy te mégy a helyébe. De ilyenek vagytok ti Hálálok! Mintha falán nem is szerethetnétek egymást A lány elvörösödött, zavartan nyúlt a kalács után. — Inkább ennénk édes anyám ... Gyuri már ngysem jön vissza a faluba... Ur lett belőle... olyan sapkában jár, mint a tiszturak... meg a nagy Bank pénzét és leveleit is ő hordozza... — Ez bánt engem kismadaram, hogy Gyuri ur lett... te meg falusi lány vagy... megszédit, oszt otthagy... az ur igy csinálja... Veres Rozi is igy járt... tudod ... — Engem feleségül vesz édes anyám. A lány suttogva és szégyenlősen mondta ezt, a falusi tisztaság és ártatlanság bájos, üde pirulásával. — Ha még paraszt lenne, elvenne... de már ur lett... nagy bánatomra esik nekem ez az ut kislányom ... Kezükben lassan morzsolódott a kalács. Közben- közben kötényükből feleszegették a nagyobbszemii morzsákat, az aprókat a földre seperték. Ssrrr! Hirtelen tiz-tizenkét lármás, szemtelen veréb surrant a csupasz faágakról a földre eléjük. Csiripelve, ugrálva, egymást verdesve, vagdalva pillanatok alatt felcsipegették a morzsákat. Aztán ott illegették magukat továbbra is a falatozók előtt s várták a morzsákat. Az asszony is, lány is a verebekre bámultak. — Nézd már Boriskám, milyen kezesek ezek a kis jószágok! — Miféle maradak ezes édes anyám? — Mifélék? Én bizony ki nem találom kislányom. — Nagyon ügyesek. Olyanok, mint otthon a pintyőkék. — Ugyan eredj már! Sohasem voltak ezek pintyőkék. — Hát mik? — Azt csak a jó Isten tudhatná... no né!... befalnának ezek egy kosár kalácsot! — Kérdezze meg édes anyám ez az urat Itt.. no, kérdezze meg. Az asszony tlsztességtudással hozzám fordult. — Ugyan kérem nem tetszene tudni, miféle madarak ezek itt előttünk? — Verebek, — feleltem készségesen. — Verebek? Hihetetlen! Nálunk nem ilyen feketék a verebek. — Nem is verebek ezek! — erősitgette a lány. — A verebeknek egészen más a tollúk! Nálunk a verebek világos, tiszta szürke-selyem lajbiban és vörösbarna kabátkában járnak. Ezek meg fekete szemfedőben. — Ezek városi verebek, — világosítottam fel őket — szárnyukat, tollazatukat, csőrüket, lábaiRozsypal félreértésből eredi rendeletére rendőri segédlettel akarták feloszlatni a ruszin- szitái Országos Üizüifeldési Szövetséget Az országos efaüi visszavonta tévedésen alapúié rendelkezését Ungvár, február 14. (RuszinszJkói szertkos ztőségü n k tő 1.) A Pod- karp. Rusi Országos Közművelődési Szövetség botránykxőfn'iíkája ismét egy újabb kirívó esettel bővült: Megemlékezett a P. M, H. az Országos Közművelődési Szövetség választmányi üléséről, amely a nemzetiségi villongások jegyében folyt le.. Az ülés vége felé Fenézik István dr., a Szövetség elnöke, elhagyta a termet, amiből a gyűlés azt a következtetést vonta le, begy Femczik lemondott elnöki tisztségéről. Az esetet Rozsypal országos elnöknek is tudomására hozták, aki — a Szövetség jelenlegi összeállítása és vezetősége ellen áskálódó egyének tanácsára — elrendelte, hogy a Szövetség Széehényi- té<ri hivatalos helyiségeit hatóságilag pecsételjék le és a pénztárt rendőri zár alá vegyék. Az országos elnök rendeletét végrehajtandó Sojka országos hivatali politikai referens, Kohauy isii óla ügyi referens és a rendőrség emberei megszállták a Szövetség hivatalos helyiségeit és a tisztviselőket a munka abbahagyására szólították fel. Ugyanekkor rendőrt küldtek a Szövetség elnöke: Fenczik dr., valamint Fedor szövetségi titkár és Ignáczy szövetségi pénztáros után, akiket a szövetség hivatalos helyiségébe invitáltak. Itt Sojka országos hivatali politikai referens kijelentette Fenczik dr. előtt, hogy mivel úgy ő, mint az elnökség többi tagjai tisztségükről lemondottak, a. Szövetség megszűntnek tekintendő s igy Rozsypal országos elnök a Szövetség helyiségeinek és pénztárának rendőri zár alá való vételét rendelte el. Fenczik dr. erélyesen tiltakozott az ellen, mintha ő elnöki tisztségéről lemondott volna. Ezt azzal is bizonyította, hogy éppen most készíti elő a március 15-ére összehívandó közgyűlést. Sojka referens erre a rendőri készenlét visszahagyásával eltávozott és jelentést tett az ügyről Rozsypailmaík. Az országos elnök látván, hogy bizonyos elemek félrevezették, rendelkezését azonnal visszavonta és igy a rendőrök elhagyták a legújabb botrányok színhelyét. alkudnak le egymás hatalmából, egy akta hiányzik, a referens telefonál, Grandi bóbiskol, lumpolt az éjjel valahol. Ezentúl minusz hat hüvelykkel nagyobb lesz a béke a tengeren. Senki nem neveti el magát. A pincér óvatosan rámába teszi a lapot, szeme megáll a vastag föliraton, ő is olvassa, hogy legyein a csatahajó huszonötezertonnás. Lúdtalpán elbiceg a lappal, viszi a számtanácsosnak, aki most lépett be, a havat törli bajszáról. Egy elkésett diákgyerek inai az uccán. Már nyolc óra. Lebet, hogy mire ez felnő, már csak tizezertonnások lesznek a hadihajók. S ennek a.z unokái már csak ismétlőpisztoly- lyal lövöldöznek majd az óceán fölött. Még szerencse, hogy föltalálták az uj gázokat, mint más helyen olvasom. Csökkenthetik a hadihajók térfogatát, az uj gázok már elkészültek s elvégzik a magukét. Van valami narkotikum az életben, hogy mégis el lehet birni, ájulás nélkül, szófián. * fiz agrárpárt i lakók védelméről szélé törvény módosítását követeli Prága, február 14. Az agrárpárt elnöksége e napokban fontos ülést tartott, amelyen részletesen foglalkozott a mezőgazdasági válság kérdésével. A szónokok rámutattak arra, hogy a válság egyre veszedelmesebb s a zab és rozs ára rohamosan esik. Épp ezért az elnökség követeli, hogy a kormány ezen a téren a legsürgősebben a szükséges óvintézkedéseket megtegye. Ugyancsak rosszabbodott az állattenyésztés helyzete is. Az elnökség még a gabonaimonopő- 1 iámnak, a behozatali jegyeknek, a kenyér előállításának és a külföldi liszt behozatalának, valamint eladásának a kérdéseivel is foglalkozott. Ezenkívül még azon kívánságát fejezte ki, hogy a lakók védelméről szóló törvényen további módosításokat eszközöljenek, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. Az agrárpárt elnöksége nem azonosítja magát azon pártok javaslataival, amelyek a jelenlegi törvény érvényét minden módosítás nélkül hónapoikira meg akarják hosszaíbfbi- taoá. Budapest, február 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen miniszterelnök, Vass József, Búd János és We- kerle miniszterek ma délelőtt mintegy két és fél órát tárgyaltak a munkásszakszervezetek tizenkét kiküldöttjével a munkanélküliségről, munkaalkalmak teremtéséről és az ipar sérelmeiről. A kiküldöttek végül átadták terjedelmes, írásba foglalt javaslataikat, amelyeket a szakminiszterek tanulmányozni fognak és mintegy két hét múlva össze fognak ülni a további teendők megbeszélésére. S2.3£3SSKSMBnBHI MŰSORON KÍVÜL írja t MÁRA!SÁNDOR (Utánnyomás tiloij — A CSATAHAJÓ SÚLYA „Legyen a csatahajó huszonöté zerionnás, f tizonkélhüvelykes ágyukkal" — olvasóin. Vastag óim. Reggel nyolc óra van, a hó nagy pelyhekben kavarog, mocskosain issza fel az ucea. Fázékomyan nézem, eltolom az újságot, bámulok a fonnyadt hóesésbe, mint egy regényhős. Bánom is én, legyen a csatahajó huszonötezertonnás, gondolom cinikusan. Tizenlkéthü- velykes ágyukkal. Legyen csak. Felőlem. A St. James-palotában ebben az órában a ki söpört, befutott tanácskozási teremben esüstlánoos, frakkos hutssier-k őgyelegnek, helyére tolnak egy kar esszéket, megigazítanak egy tintatartót, serteipertélnek. A kandallóban nagy hasáb fák lobognak, a kandalló előtt rézsodrooyból ellenző, a falon gobelinek. A csillárok égnek. A szolgák totyognak ide- oda, halkan. Lehet, hogy köd vau. Ebben a hónapban reggel mindig köd van Londonban. A hosszok bőgve tapogatóznak az uccukon át a ködben, flapperek másznak fel a bussz emeletére, egy angol magánhivatalnok ásítva néz a selyemharisnyás lábuk után. A Picadii 11 y-cirkusz közepén az az óriási ir rendőr felemeli fehér gyapjúkéztyüs kezének mutatóujját, a hosszok nyögve megtorpannak, libegve állanak a ködben. MacDonald bérétválkozik most. Fogadjunk? Az ócska Downing-streeti ház emeletének egyik homályos, boltíves szobájában ül egy ikarosszékben s a bórbély-elvtárs borotválja a miniszterei nők-elvtársat. A szomszédszobában a komornyik-elvtárs jár fel s alá, elrakja előző estéről a miniszterelnök-elvtárs frakkját, cn- tavayt készít elő, csikós nadrágot s megcsinálja a fürdőt. MacDoualdnak szerencséje van, ő már törődhet a Downing-streeten, meri a háború vége felé Lloyd George beépített a miniszterelnökségi palotába egy fürdőszobát. Mindaddig hol is fürödtek az angol miniszterelnökök és családtagjaik évszázadokon át? Nem tudom. Talán elmentek a gőzfürdőbe. kát feketére szennyezte a vároa kormos, poros, füstös, párás levegője. — Óh, Istenem! szegények!... Aztán tessék mondani, minden madarat Így bepiszkít a város levegője? — kérdezte aggodalmasan az asszony. — Minden maradat jó asszony, kivétel nélkül. — Szörnyűség!... Ilm!... Hát ilyen a város levegője!... Beszennyez minden kismadarat... Gondjaim vannak. Tardieu ébredezik a Hyde Park-Hotelben, ha ugyan most is ott lakik a francia delegáció. Van neki elég baja a társadalmi biztosítási törvénnyel, szegénynek. Csokoládét iszik, francia módra, vajas kiflivel. ő is cutawayt húz, egy óra múlva lemegy a haliba, referensek és szakértők várják, autóba ül, megy a St. James-palotába, a huissier-k föltárják a két és félméteres tölgyajtókat, kellemes meleg van, az urak meghajolnak egymás felé, helyet, foglalnak, MacDonald teát reggelizett kisütött szalonnával, esetleg zabpehely- Levest. Anglia javasolja, hogy a csatahajók térfogatát 35.000 tonnáról 25.000 tonnára '■szállit•sák le. Öreg MacDonald bámul maga elé az elnöki székben, ő nem szakember a tengeri fegyverOfthoni-iéeBkurák Kérje az otthoni csizi ivó és fürdökurák használati utasítását. Csízffirdő ke zésben, ő a békében szakember. Megírták róla, hogy nem sokat ért a csatahajókhoz. Künn vagyunk a vízből, gondolom. Hát szállítsák le. Magyar ember vagyok, nincs egy fia hadihajóm se, felőlem megegyezhetnek a tizen- kéthüvelykes ágyukban. Ez a hó, ez a mocsok. Gyerekek mennek iskolába, diáksapkával, döcögnek a hóban. Állítólag ez is a béke érdekében történik. Ezentúl nem 35.000 tonnás hadihajókról, tizen- nyolehüvelykos ágyukból lövik az emberek egymást a tengeren hasba, hanem huszonőt- ezertonnás hadihajókról, tizenkéthüvelykes ágyukból. Béke, béke. Ülnek a St. James-palotában, az ablak előtt száll a köd, ágyuk hosszáról vitatkoznak, torpedók súlyáról, centimétereket és ezer kilókat Kössed össze a kosarat kislányom... Megyünk vissza az állomásra ... felülünk a délire ... estére otthon leszünk megint. — Csak nem visz vissza engem is édes anyám? — Vissza én, kislányom... Elég fekete veréb van már itt. Minek szaporítsam... Lassan iekihelődtek s elindultak vissza az állomás felé. FELHÍVÁS A csehszlovák főiskolákon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatásál a alakult társadalmi nagybizottság nevében ezennel felhívjuk a prágai, brünni és pozsonyi egyetem azon magyar nemzetiségű hallgatóit, akik az ezen egyetemek mellett létesített magyar menzákon való étkezés kedvezményét igénybe venni óhajtják, hogy ez iránti kérvényüket éspedig a prágai egyetem hallgatói Törköly József dr. képviselő Rimaszombat címére, — a brünni és pozsonyi egyetemek hallgatói pedig Grosschmid Géza dr. szenátor, Kassa, Fö-ucca 4. címére, folyó évi február 20-ig küldjék be. A bélyegmentes folyamodványhoz csatolandó a folyamodó és szülei szegénységét igazoló hatósági bizonyítvány, továbbá az-1929—30. tanév téli szemeszterében tanúsított előmeneteléről- szóló vizsga, illetve kolloquiumi bizony itványok. Csatolandó továbbá egy felbélyegzett boríték, a becsatolt iratok és a határozat visszaküldésére. Folyamodni azoknak is kell, akik az elmúlt tanévben kedvezményben részesültek. A bizottság fenntartja magáuak, hogy a kérelmeket, meglevő anyagi erejéhez mérten, részben vagy egészben teljesítse, vagy elutasítsa. — Elkésett folyamodványokat nem vesz tekintetbe. Kelt Kassán—Rimaszombatban, 1930. február 4. Grosschmid Géza dr. szenátor, a nagybizottság elnöke. Törköly József dr. képviselő, a nagybizottság ügyvezető igazgatója. * 150 — Megiinneiplik Budapesten a magyar újságírás 150 éves jubileumát. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar újságírók egyeeütebének elnöki tanácsa Márkus Müksa elnökletével csütörtök esti ülésén elhatározta, hogy a magyar újságírás 150 éves jubifeutmát ünnepélyes keretek közt ürnnepliik meg. A jubiláns ünnepet március 15-én tartják. — A dobsinal zsidó hitközség uj vezetőséget kapott. Dobeinai tudósi tönk jelenti: A hitközségi elnökség lemondása következtében e napokban tartotta meg tisztújító közgyűlését a dobsianai zsidó hitközség, amely alkalommai a választmány reorganizálása mellett a régi elnökséget egyhangúlag megválasztottátk. Elnök lett. Altatnék Artkur dr., alel nők Groszmann Samu, gondnok Simon Jenő, péuztárnok bangór .József. A választás eredményét a hitközség abszolút tobbvég* } örömmel ói megnyugvása*! vette tudomáeuL 1 magyar kormány i szakszervezetek képviselőivel tárgya i a munkanélküliségről
