Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-14 / 37. (2258.) szám

ittóO icwiuu J.4, (KÜM*. v JkiiAK )( A Középeurópai Kupa-koníerenciát neon Tr iesztben, hanem Becsben tartják meg március 9-én. )( A világbajnok Kanada jéghockey-csapata Hove- fiirdöben az angol nemzeti csapatot 11:1 arányiban legyőzte. Az angolok kapusuknak köszönhetik, hogy két tucat gélt nem kaptak. )( Siverseny Poprádon. A Karpartihenveireám pap- láda „Sübtatra" szekciója március 16-án, vasárnap délután rendezi meg II. egyleti siverseny ét, ame­lyen minden cseiliszovákiad versenyző résztvehet. Nevezéseket sürgőnyileg Szabó M.-hee, Poprád, Vasút-ncca kell beküldeni. Nevezési díj: ifjúsági versenyzőknek 5, felnőtteknek 10 korona. )( A kispesti Dudás lett Fogoly II. utódja az Új­pest teamjében. Az Újpest 7000 pengő váltság­díjat fizetett érte a Kispestnek. Ebből 4000 pengőt az egylet, 3000-et pedig Dudás kap. )( Spanyolország és Svájc nem vés* részt a tut- ball-világbajnokságban. Madridból jelentik, hogy a spanyol futballsaövetség 107 szóval 17 ellen elhatá­rozta, hogy nem vesz részt a világbajnokságban. Spanyol vélemény szerint ugyanis Spanyolország, válogatott csapata nincsen olyan formában, hogy a t siker reményiével vehetné fel a küzdelmet. Svájc is már hivatalosan lemondott. Ezt Meisl Hugónak Schl'egel, a svájci szövetség elnöke hozta tudomá- ! sara, azzal a megjegyzéssel, hogy minek utazzon a' svájci csapat Montevideóba, miikor a szomszéd Ausztriától vagy Magyarországtól is kikaphat? , VZ&z<tíA&D>A.{g&<3r' MégtműQk Irta: TAKÁTS BÉLA RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.35 Pozsonyi miisor. 16.30 Fiala-jozz-zenekar hangversenye. Műsor be­mondás szerint. 17.25 Német előadás a grafológiá­ról. 20.50 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Adam: Ha király volnék. 2. Ének. 3. Debussy: Gyermekeknek. 4. Ének. 5. Schmidt:-Esti dal. 21.30 Kitíy Cservenika hegediihangversenye. 1. F. Drdla: Kubelik szerenádja; 2. A Dvorak: Humornak. 3. D. Ambrosio: Canzoneita. 4. J. Suk: A szerelem- dala. 5. Scubert: Egyveleg. 6. Fibich: Poénné. 7. Nachez: Oigányiánc. 22.20 Hangverseny a Lloyd kávéházból. 23.00 Hangverseny a Praha kávéháziból. — POZSONY: 11.30 és 16.00 Gramofon. 12.35 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Weimberger: Előjáték. 2. Weinberger: Fantázia. 3. A. Provaznik: Valse joyeuse. 4. K. Moor: Balett-zene. 5. Ondrisek: Ballada. 6. Fuceifc: Istenfélelem. 7. Piskácsek: Induló. 13.30 Magyar és német sajtóhírek. 17.10 Bábszínház. 20.30 A R. J. zenekarának hangverse­nye. Műsor bemondás szerint 23.00 Prágai műsor. — KASSA: 12.00 Harangsző a Dómból. 12.05 A R. J. szalonzenekarának hangversenye. 1. Meyer- beer: Észak csillaga. 2. Rubinstein: Suit. 3. Sme- tana: Daliibor. 17.00 Cseh bábszínház. 20.30 Pozso­nyi műsor. 21.00 Zenekari hangverseny. Csaj- Icovszky: Nemzetközi suit. 2. A. Dvorak: Legenda. 3. A. Dvorak: Menuetbe. 4. Csajkovszky: Pik dáma. 5. A. Dvorak: Első szlovák rapszódia. 22.55 Magyar hírek. 23.00 Prágai miüsor. — BÉCS: 18.00 Román zene. Debussy, Mamiéi de Falta, Granados müvei­ből. 19.30 A bécsi egyes, énekkarok hangversenye. 20X6 F- Porges Tempó c. vigjátéka. — BERLIN: 15.45 Szlovák népdalok. 19.05 Lóránt Edith hang­versenye. Klasszikus, nemzeti és bécsi táncok, 21.00 Kabaré bemondás szerint, — BRÜSSZEL (509 m.): 21.00 Sauer Emil hangversenye Wagner, Beethoven, Honegger és Liszt müveiből. — BUDAPEST: 9.15 Engem Siepat orosz balalajkazenekarának hangver­senye. 12.05 A m. kár. Országos Tiszti Kaszinó sza'ónzenekarának hangversenye. Vezényel: Bertha István karnagy. 1. E. Taván: Nápolyi induló. (Ma- rechiare.) 2. Lehár: Herceg-kisasszony — egyveleg. 3. Kiszely: Hópihók — tangó. 4. Waldteufel: Espana — keringő. 5. a) Salakért: Kínai jelenet; b) Lehár: Duett a „Paganin'i“ c. operettből. 6. A. Wood: Lí­rai intermezzo. (Sommer moon.) 7. Szirmai: Száv küldi szívnek. 16.00 Fábry Frigyes előadása: „A transzszibériai vasút és az orosz kinai ellentét". 17.00 A Kisfa’ udy-Társaság irodalmi délutánija. 1. Költemények. Irta és felolvassa Jakab Ödön. 2. Elbeszélés. Irta és felolvassa Kenedy Géza. 3. Ma­gyar költői versenyek. Tanulmány. Irta és felol­vassa Kéky Lajos. 18.00 Gergely László zongora- hangversenye. 1. Chopin: a) Ballada, genoU; d) Beroeuse. 2. Weber: Perpetuum mobile. 3. Bartók: Régi támcdialok. 4. Kovács Sándor dr.: Toccata. 5. Debussy: Mintrelo. 6. Ohauibrier: Bomrrée fanfas- que. 18.30 Gróf Kitebelsíberg Kunó m. kir. vallás- é8 közélet, miniszter előadása: Gróf Széchenyi István. 19.20 Hangverseny. Közreműködnek: Gergő Margit és Kovács Dezső, a Városi Színház opera­énekesei. Zongorán kísér Polgár Tibor. 20.00 Vi­dám est. Rendező Hegedűs Tibor. — Utána G-ra- imoíomhangverseuy. 23.30 éjjel 1-ig: Magyaai Imre, és cigányzenekarának hangversenye a Hungária- nagyszállóból, VASÁRNAP BUDAPEST: 9.00 U;i-ághirek. 10.00 Református istentisztelet a káivintéri templomból. 11.00 Egy­házi ének és zene a várplébánia templomból. 12.15 A Rádióélet matinéja. Rendezők Hegedűs Tibor és K. Halász Gyula. 15.30 A földmiveliésügyi minisz­térium előadássorozata. Schneider Lajos dr.: Kotló val, vagy mű anyával nevelj iik-e fel a csibéket, 16.00 Rádió szabadegyetem. (Az iekolánikivüli nép­művelés rádióelőadása.) 1. Bihari verbunkosok, előadja ifi. Radhs Béla cigányzenekara. 2. Kukul- jevic József dr. gazd. akd. tanár: Az állatvédelem erkölcsi jelentősére. 3. Bihari verbunkosok. Elő­adja ifj. Rádiós Béla és cigányzenekara. 17.15 A székesfővárosi zenekar hangversenye a Vigadó nagyterméből. Vezényel Siklós Albert. 19.10 Sport- eredmények. 19.30 Flóta gramofonhangvenseny. 20.00 Elhalt magyar iirők humoros novellái. Tö­mörkény István: a) János megjáleza magát, b) Főtárgya lásen. c) Jáuosdk. Felolvassa. Köpeozi Boófrz Lajos. 20.40 Résziedek régi operettekből. Előadják Szedő Miklós és Szabó í/vfoa a M. Mr. oper.i/ház tagjaiból alakult zenekar kiséretével. 22.00 Farkas Jenő és cigányzenekarának h>an|grver- Hvnye a Spokridh- kávóbázfcól Amág az adófizetési (meghagyások kikézbe­sítéséről s a kivetett adék előírásával és nyil- vámtairtásávail járó kez^lésnől van szó, — is­merve az általános felfogást — még nem olyan veszélyes a dolog. A gondosain félretett vagy elhányt minden­fajta hivatalos írás csak akkor lesz félelme­tessé, ha az adék beszedésére kerül már a sor. Mindenki hitegeti magát. Valami rendkívüli csodát vár, mely elveszi fejéről a gondot. Mint a strucc, homokba dugja a fejét, hátha addigra elmúlik a veszély. Hiába minden hitegetés. A végrehajtó előbb-utóbb mégis csak jelentkezik. A több évi adók nem ritkán jelentős ösz- szegekre rúgnak. Azok megfizetése egyszerre, egy összegben el sem képzelhető. Még jó vol­na, ha csak a tőkeköveteléseket érvényesíte­nék, hanem ezeken kívül hozzájönnek még a nem csekély kamatok és végrehajtási költsé­gek, valamint a legutóbbi kivetés arányában igényelhető folyó érzi adórészletek is. így növekszik észrevétlenül a tartozás, melynek rendezése most már el sem odáz­ható, hiszen nemsokára jöhet az árverés. A rendezés azonban nehéz probléma. Sok álmatlan éjszakát okoz. A mezőgazdasági és ipari válság közelről érint minden adózót. Tőkéje nincs. Jövedelme óvről-évre kevesebb, fizetési kötelezettségei, a családfenntartásának költségei egyre na­gyobbak. Honnan szerezzen az adók törlesz­tésére kis pénzt? Hitele sincs. Ami volt, mind kimerítve régen. Munka sincs. Csak a gond szaporodik, melytől szabadulni sehogysem tud. Igaz, hogy adót senki sem fizet szívesen. Sem most, sem azelőtt. Ilyen általános nem­fizetés mögött azonban már komolyabb okok­nak kell rejtőzniük. A halasztás megindokol­ható és nem szándékos. De ha menthető ez a késedelmeskedés, ak­kor legalább a késedelmi kamatok és behaj­tási illetékek felszámításét mellőzhetnék. A késedelmi kamatok gyakran annyira fölszapo- rodnak, hogy a fellebbezések alapján esetileg elért csekély leírás eredményét lerontják. Nincs összejövetel, nincs tanácskozás, ahol nem az adóügyi panaszok képeznék a legfon­tosabb témát. Keresik és várják a segítséget, mely enyhítené nyomasztó helyzetüket. Se­gítséget kérő szavakat nincs, aki meghallja. Az önhibájukon kívül bajbajutott adózótár- sadalom megmentése és fölsegitése szintén állami feladat. Körültekintő és humánus mér­legeléssel módot lehet találni rá, hogy az el­viselhetetlen terhek az államháztartás egyen­súlyának nagyobb veszélyeztetése nélkül mérsékeltessenek. Ha áldozatokat hoz az állam a kultúra fej­lesztése, az egészségügy biztosítása s a jog­rend fenntartása érdekében, úgy könnyeb­ben hozhat áldozatot a régi adóhátralékok rendezésével és bátran lemondhat arról a pár százmillióról, mely még nincs is az ál­lamkasszában és több mint valószínű, hogy nem is lesz. Tapasztalatok az li^iszsaiétriimal A mai gazdasági krízis és ebből kifolyólag az üzemek versengése a felszínen maradásért, a racionalizáláshoz vezet, a gazdasági termelésben pedig a nyersanyag kiadásoknak a csökkentésé­hez, vagyis igyekszik az üzem költségeit korlátozni. Ez azonban ne vezesse féke a gazdálkodót akikor, ha egy olyan kiadásról van. szó, amikor a legrövi­debb időn belül értéktöbblet áíllhat be. Egy ilyen kiadás bizonyos trágyák vásárlása illetve alkalma­zása is. Minden gazdálkodónak tudnia kellene, hogy földeinek a termelőképessége nagy mértékben a növények elegendő nitrogén, foszforsav és káii- taintalmától függ. A trágyázás abbahagyása, vagy csökkentése a föld termélőképes®égésnek az esésé­hez vezethet. A magas költségek mellett, melyek ma minden gyárra nehezednek, gondoljunk csak a magas bérekre, adókra és kamatokra-, a termelés esése a q-kéntn. termelés gyümölcsének a meg­drágulását jelentené. Példa: kéít üzemnél egyenlő a befektetett tőke, hektáronként 3000.— kor. Az egyik gazdász termel 20 q-t hektáronként, a másik termel 25 q-t. A termelőköÜség egy q. termésnél az egyik gazdálkodónál 150.— kor., a másiknál pedig 120.— kor. q-ként, 140.-— kor. eladási árnál az első gazdának vesztesége volna, a második pedig nyerne. A műtrágya alkalmazása, amennyiben a rentábilis határokon belül lesz eszközölve, miután a termelés növelését teszi lehetővé, a legfontosabb eszköznek tekinthető, mely által a termelés olcsóbb lesz és a mai gazdasági krízis megszűnik. Ez kü­lönösen a nitrogénre vonatkozik, mely leginkább fokozza a termelést. Az utóbbi időben 6ok termelőföldön kísérletez­tem újszerű nitrogéntartalmú trágyákkal, főleg mészsalétrom IG-vel, azzal a céllal, hogy ennek az uj nitrogéntartalmú irányának a hatását és érték­növelő képességét bemutassam. Egy pár szó magá­ról a trágyáról. A miészsadétirom IG tartalmaz 25% nitrogént, könnyen felvehető és gyorsan ható formában és 28% meszet (mely megfelel 50% szénsavas mász­nék). Igen jól szórható szét Miután a mészhez kö­tött salétiromnitrogé® könnyen oldódik, a méezsa- létrom IG-nek kevesebb vízre van szüksége, mint más sálét romos trágyának, úgyhogy a mész- saiétrom IG tartós szárazságnál is gyorsain és meg­bízhatóan hat. Nagy gazdasági előnyénél fogva minden kultúrnövény trágyázásánál használják. Könnyű oldhatósága miatt főleg tőtrágyázásra alkalmas. A mészsalétrám IG mészlartalma igen nagy jelentőségű, mivel ez a mész finom szerkeze­ténél fogva a földiben 'egyenletesen osztódik el, azt Wkacsossá teszi s könnyen közlekedhet a levegővel. Miután a nitrogén teljes mértékben csak akkor hathat, ha a növényeknek elegendő mennyiségű ká­lium és foszforsav is jut táplálékul, kísérleteimet az alaptrágyázásnál szuperfoszfáttal és 40 százalék káliummal végeztem. A következő táblázatból meg­láthatja ön egy hektárra vonatkoztatva: 1. a többlet 400 kg. szuperfoszfát és 200 kg. 40 százalékos káliumsó hektáronként, trágyanél­küli termeléshez viszonyítva, 2. a többlet 100 kg. mészsalétrom IG-vel heiktá- ronként. összehasonlítva csak szupenfoszfát és kálisóvai való trágyázással, amiikor ezeknél a kísérleteknél hektáronként átlag kb. 350 kg. metszenie írom IG lett elfogyasztva, 3. az értéktöbblet a q-ként fölhasznált mészsalét­* rom IG-vel kifejezve Ke.-ben. Ha mi ebben a táblázatban a 100 kg. mészsalét- rommal elért többletet pénzben fejezzük ki ós a trá­gya vételárát levonjuk belőle, megkapjuk a tiszta nyereséget, vagyis a pénztöbbletet, amelyet 100 kg. mészsalétrom IG egyes esetekben hozott. Többlet a köv. trágyával Pénz­400 kg. szu- mész többlet perfoszfat és salétrom q-kent •? .3 200kgká'ium- IG > j?> E só 40 o/o-cs hek- salétrom ^ í t- ha-ként. táronként IG-vel ha-ként kg-ban Kc-ben Gegöl József Hokovec téli búza 400 360 400.— Murányi János Kis Kiár nyári árpa 740 360 370.— Hudoiba András Erdőbádony zab 520 1180 1130.— Tamcsik János Ilamiborek burgonya 5200 1100 160.— Bovínik Henrik Pálmafáivá burgonya 2400 500 20.— Látás József Popradno burgonya 8900 1470 270.— Bolöar József Slavikovo takarmányrépa 5000 1940 60.— Strammér Vince Mutteo cukorrépa 2650 2070 180.— Ambrosch Willibaild Klantendorf cukorrépa 1560 2230 200.— Welser A. Gusztáv Pozsony bor 120 230 980.— Ezekből a számokból kitűnik, hogy a trágyázás nem mindenütt hatott egyformán. Egyes eseteikben nagyon kedvezők az eredmények, másutt viszont gyöngébbek. Ez egészen természetes, mert. a ter­melőföld táptáliékt'artalma függ a növény fajától, az éghajlattól és sok más körülménytől. Ha a kieérle- lek eredménye neon is vihető át egyik üzemről a másikra, mégis ezen nagyszámú kísérletből, mely ez évben országunkban mcezsa.létrom IG-vel végez­tetett, a termelés intenzitásának és a gazdasági ér­téknek a növelése vonható le. Ezekből a kísérletek­ből tűnik ki, hogy általánosságban igen. jó érték­többlet érhető el, hia ha.-ként kb. ezt tartjuk be: A vetés trágyázása Mészsalétrom IG-vel _. , szuper- 40 °/o-os kicsirázás kora ermes foszfáttal káliumsóval után tavasszal hektáronként kilogrammokban IYüítozb 300 100 100 100 Árpa 200 100 100 — Zab 150 100 ‘ 100 100 Burgonya 300 200 100 150 (rétietekben) Cukor* ós takárananyrópa 300 300 100 200 / (részletekben) Bor • a00 300 300 100 V Mészsalétrom IG rendszeres és pontos alkalma­zása a legjövedelmezőbb. (A mészsalétrom IG al­kalmazásáról mindenki informálódhat, ha a szállító­jától egy röpcédulát kér, amely a mészsalétrom IG szakszerű használati utasítását tartalmazza.) Egy műtrágyának az értékét az ára és hatóképessége 'határozza meg. Miután a mészsalétrom IG kitűnő hatású, ismert eajléíromtartalmu trágya és igen ol­csó, legalkalmasabb lesz a gazdaságban, nagyobb jövedelem elérésére. A csehszlovákiai ipar terjeszkedési lehető­ségei Romániában. A csehszlovák—romám ke­reskedelmi tárgyalások egyebek között a csehszlovákiai ipar vállalatoknak Romániában való terjeszkedési, illetve letelepülési lehe­tőségeire is kiterjednek. Elsősorban a fém- és szövőipar kívánna Romániában letele­pedni. Szervezkednek a csehországi zöldségkerté­szek. Az északcsehországi zöldségkortőszek a múlt napokban Königgirátzhen értekezle­tet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a csehországi zöldségtermelőket folyó hó 16-án, vasárnap mamifesztációs gyűlés tartására hív­ják fel. Ez alkalommal meg akarják alakítani a csehországi zöldségtermelők szövetségét. A szlovenszkói -bányamunkásokat Csehor­szágban akarják elhelyezni. A közmunkaügyi minisztérium, a prágai és pozsonyi tartományi - hivatalok kiküldöttei s a csehországi bánya- müvek szövetségéinek képvseLői a múlt napok­ban Prágában értekezletet tartottak a szlo­venszkói bánya- és idénymunkásoknak cseh­országi vállalatoknál való elhelyezéséről. Az értekezleten szóba került az a kérdés is, hogy mennyiben engedhető meg szlovenszkói mun­kásoknak francia és belga bányák számára való toborzása. Az értekezlet elhatározta azt, hogy az osztrau! bányavidéken a munkások toborzását teljesem megtiltják s csak Szloven- szkó és Ruszinszkó ama vidékein engedik azt meg, ahol az ipar helyzete azt megengedi. A vegyi ipar is az állam támogatását kéri. A csehszlovákiai vegyi ipar egy memorandu­mot akar átnyújtani a kormánynak, amelyben arra mutat rá, hogy az államnak is elsőrendű érdeke a vegyi ipar támogatása és további kiépítésének az előmozdítása. A vegyi ipar éppen ezért megkülönböztetett bánásmódban való részesítést és vámvédelmet kíván. A memorandum rámutat arra is, hogy a Német­országgal szemben alkalmazott „retorziós" in­tézkedések oóljukat tévesztik, mert Csehszlo­vákia igen nagy mértékben van ráutalva Né­metország vegyi ipari termelésére. Németország fizetési mérlege. Németország fize­tési mérlege az utóbbi évek aiaifct az ország állan­dóan növekvő eladósodását mutatja. A Reichs-Kre- dítgeeellBchaft legújabb kimutatása és számításai szerint az elmúlt évben 1.72 milliárd hiánnyal zá­rult ez a mérleg, holott 1928-ban csak 1.33 milliárd ; és 1927-ben 0.73 milliárd márka volt a hiány. Az aktív oldal főtételei az elmúlt évben (milliárd már­kában) ezek voltak: kivitel (arany és ezüst nélkül) 12 .S, jóvá béleli szállítások 1,33. a Birodalmi Bank aranyeladásai 0.47, az Amerikában lefoglalt vagyo­nok felszabadításából 0.27, kölcsönökből 0.35, rövid- lejáratú állami hitelekből 0.21. A teheroldalon pedig ezek a tételek helyezkednek el: bevitel 13.60, jóvá­tétel! fizetések 2.37, kamatforgalom egyenlege 0.86, idegenforgalom 0.07 s a Birodalmi Bank látható de­vizakészleteinek gyarapodása 0.25. Az idei hiány­többlet a jóvátételt fizetések és a kamatterhek nö­vekedése folytán állott elő, valamint amiatt, mert a német hitelélet ebben az évben nem tudta, kielé­gíteni a tőkeszükségletét a nemzetközi tőkepiacon. Az üvegipar üzemi korlátozása. Szakavatott forrásból kaptuk azt a hirt, hogy az üvegipar­ban nagyarányú munkareehikciót. terveznek. Elsősorban a táblaüveg gyártását akarják kor­látozni. Egyes gyárak teljesem beszüntetik az üzemüket, mások pedig a munkásság nagy ré­szét elbocsátják. A haszon üveggyárak egyelőre még teljes üzemmel képesek dolgozni. A január havi szeszfogyasztás. Január hó folyamán megadóztatott szeszből 24.039 hl. (1929 januárban 26.037) került forgalomba; eoetgyártási célokra 1821 (1671), denaturált szeszként 13.944 (12.394), ipari célokra 2034 (1450), dinalkoholgyártásra 406S (4733) hl. szeszt hoztak forgalomba. A kivitel mennyisé­ge 3521 (1745) hl. volt, Átalányositott forgalmi adó a mezőgazdaság­ban. Mint ismeretes, a mezőgazdasági tanácsok állandó választmánya már a múlt hét közepe óta tárgyalt a pénzügyminisztériummal az áta­lányositott forgalmi adónak harminc százalék­kal való 'leszállítása érdekében. A mezőgazda­ság mai súlyos helyzete ezt a követelést teljes mértékben igazolja. A pénzügyminisztérium azonban a legmerevebben elzárkózik a mező­gazdaság eme kívánságának teljesítése elől, sőt ellenkezőleg, a mezőgazdaság számára megál- lapitott forgalmi adóátalányt még emelni is akarja, hogy az adó teljes egy százalékot te­gyen ki. A tárgyalásokba újabban a. földműve­lésügyi minisztérium is beavatkozik a gazdák javára, Döntés a legközelebbi napokban vár­ható. A bejelentések határidejét egyelőre már­cius 31-ig meghosszabbították. Nyilvánosságra jutott hirek szerint a forgalmi adó átalány téte­lét külön állapítják meg a történelmi országok « külön Szlovenezkó és Ruszinszkó részére.

Next

/
Thumbnails
Contents