Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-14 / 37. (2258.) szám

'?RXGAT-/AaG^ARH!RI)A1? 5 1930 február 14, péntek. Árvízzé! fenyeget a Fehér és a Fekete Kőrös Békéscsaba, február 13. A Kőrös mentét Ismét árvíz fenyegeti. A Fehér és Fekete Kőrös mentén igen veszedelmes a helyzet. Magyarország területén minden óvintézke­dést megtettek, ellenben a románok a le­rombolt gátakat nem javították meg. Az árvíz elkerülése végett szükséges volna Gyónnia, Endréd és Szarvas védelmére a gátakat fél méterrel felemelni, erre azon­ban tiz millió pengőre volna szükség, ami netm áll rendelkezésre. Egy Csehország! tanító felesége felakasztotta egyéves gyermekét és önmagát Duchov, február 13. Tegnap reggel Káplán tanító családjában szörnyű tragédia játszó­dott le, melynek okát nehéz kikutatni. A cse­lédlány, aki a tanító családjánál szolgált, reggel nem tudott a lakásba bemenni s ami­kor a szomszédok segítségével erőszakai fel­törték az ajitót, borzalmas látvány tárult elé­jük. A tccvMó 34 éves felesége haltam függött a szoba, nyitott ajtajának kilincsén, egyéves kislánya pedig a szekrényben volt felakaszt­va. Az anya és a lányának teste már (kihűlt, úgy­hogy minden segítség hiábavaló volt. A csendőrség megindította a nyomozást.. Darabokra tépett egy házaspárt a budapesti gyorsvonat Budapest, február 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telet onjelentése.) Borzalmas szerencsétlenség történt a rákoshegyi állo­máson. Méz)8y Pál, a Társadalombiztosító Intézet 54 éves pénzbeszedője 59 éves fele­ségével egy spiritiszta szeánszról tért haza­felé. Közben a vasúti sínekre értek és nem vették észre a budapesti gyorsvonatot, amely mindkettőjüket elkapta és darabokra tépte, a hatóságok eddig nem tudták meg­állapítani, hogy baleset vagy esetleg öngyil­kosság történt-e. Feltehető ugyanis, hogy a lelkes spiritiszták a „Szellemek parancsára*' öngyilkosságéit követtek el. A rendőrség nyomozást indított a spiritiszta társaság el­len. - * Apagyilkosság az országidon Kézdivásárhcly, február 13. Szók Ádám ko­vásznál közrendőr tegnap apjával gyalog ment ha az felé a kézdivásárhelyi vásárról. Útközben az apa és fiú között nézeteltérés keletkezett az anyai örökség fölosztása miatt. A veszekedés hevében a rendőr előrántotta revolverét, mely­nek agyával apját véresre verte. Mikor az öreg földműves eszméletlenül terült el a földön, az elvetemült fiú többször belelőtt, úgyhogy a szerencsétlen ember néhány perc múlva kiszen­vedett. A rendőr véres tette után menekülni próbált, a csendőrök azonban a közeli erdőben elfogták és a kézdivásárhelyi ügyészség foghá­zába szállították. Osztrák egyetemi tanár lopás vádja alatt Grác. február 13. Az itteni biróság ma kezdte meg Urdiich József dr. grácd egyete­mi tanár lopási bünperének tárgyalását. A bűnügy annakidején kínos feltűnést kel­tett és nagy sajtóvisszhangot váltott ki. Az egyetemi tanárt az államügyészség azzal vádolta meg, hogy a grácd egyetemi könyv­tárból öt ritka és rendkívül értékes inku- nábiliáit, köztük a Thurócz János által irt Ohromioon Rerum Hungáriáé Brunae cí­műit el tú l a j do ni tóttá é s min d az öt köny­vet egy lipcsei régiségikereskedésaek adta el. A vádirat szerint az egyetemi tanár ezeken kívül még 132 kisebb értékű könyvtári könyvet és tárgyat lopott el. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. A püspök! országúton kocsijában átlőtt fellel találtak egy eberhardi kereskedőt Pozsony, február 13. Pozsonyi szer kosz tő­ségünk telefonálja: A mentők ma délelőtt a. főpályaudvarról az állami kórházba szállítot­ták Reichentahl Lipót harminchatéves eber­hardi kereskedőt, akit a püspöki országúton lőtt fejsebbel találtak meg kocsijában. Rei­chentahl állapota életveszélyes, a kórházban még nem lehetett kihallgatni, úgy hogy nem tudni, hogy a szerencsétlen ember bosszúnak, T&£7 rablógyilkosságnak eaett-e áldozatul. Pozsony, február 13. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Az országos vá­lasztmány ma délelőtt ülést tartott, amelyen Drobny János országos elnök elnökölt. Az ülés napirendjén az 1928. évi zárszámadá­sok, 30 millió koronás köLosönfölvételek, a 'költségvetési tételek felhasználása, hitelát­ruházások, Kassa város kövezet vámjának megtérítése, ösztöndíjak odaítélése stfb. sze­repeltek. Napirend előtt Alapy Gyula dir. keresz­tényszocialista párti és Blanár Béla dr. ma­gyar nemzeti párti választmányi tagok közös interpellációt terjesztettek elő a tűz­biztosítások után szedett 3 százalék keze­léséről, elszámolásáról és arról, hogy ki részesedik ebből az ösz- szegből és milyesn támogatást kapnak az egyes tüzaltótestüietek vagy járási szerveze­tek. Az elnök az interpellációra a választ a legközelebbi ülésen fogja megadni. Az elnök ezután válaszolt Alapy Gyula dr. két régebben benyújtott interpellációjára a Komárom környékén fekvő rossz ut megja­vítása tárgyában és kilátásba helyezte, hogy mind a két utat még ez évben teljesen rend­behozhatják. Az országos választmány ezután elhatároz­ta, hogy a március 6-án megtartandó orszá­gos képviselőtestületi ülés elé javaslatot ter­jeszt, hogy a köztársasági elnök nyolcvanadik szüle­tésnapjának megünneplése alkalmából fel­iratot intézzen a tartománygyiilés, továbbá létesítsen egy 50.000 koronás alapítványt, amelynek kamataiból a szlovén,szkói főisko­lákon végzett és doktori vagy mérnöki diplo­mát, vagy tanári oklevelet nyert főiskoláso­kat, akik magukat tovább akarják képeztet- ni, támogassanak. Létesítsen továbbá egy szociális intézményt és nevezze el a pöstyéni építés alatt álló Vág-hidat az elnök nevéről, A költségvetési hitelek fölhasználására vo­natkozó javaslatot, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló összegek a költségvetési előirányzatot nem fedezik, a javaslat pedig aránytalanul megszorítja az egyes megszava­zott kulturális és gazdasági kiadásokat, hosszú vita után, amelyben minden választ­mányi tag részt vett, Blanár Béla dr. indít­ványára az országos választmány a javasla­tot leveszi a napirendről és újabb kidolgozás és javaslattétel céljából a költségvetési bi­zottsághoz utalja azzal, hogy ez irányban részletes tervet dolgozzon ki az összes or­szágos választmányi előadók bevonásával. Az országos választmány az 1928 évi záró­számadásokat a kiküldött Kállay dr., Dusek dr. és Blanár Béla dr. választmányi tagok veteményes jelentése alapján elfogadásra ajánlja. Kassa város részére az 1920, 1921 és 1922 évben a megyeházán beszedett és a vá­rosnak ki nem szolgáltatott, vasúton érkezett áruk után járó kövezési vám címén az országos választmány 706.000 koronát utalt ki. 98 Szloveuszkón kívül tanulmányukat folyta­tó főiskolás részére ösztöndíjat szavazott meg az országos választmány 3.000, 1.500 és 750 koronás összegekben a vagyoni viszonyok fi­gyelembevételével. Az országos választmány ülése délután fél három órakor ért véget. London, február 13. A flottakonferencia mai tárgyalásain kitűnt, hogy a hatalmak csak úgy érhetnek el eredményt, ha vala­mennyi delegáció pontosan körülírja kíván­ságait. MacDonald az alsóház tegnap délutá­ni ülésén kijelentette, hogy a konferencia menetével rendkívül meg van elégedve és a vita legyőzte a holt pontot. Tardieu szerint az eredeti francia ajánlatot, amely 800.000 tonnában kivánta megállapítani a francia flotta nagyságát, a párisi tengerészeti hiva­tal hajlandó 724.000 tonnára leszállítani. Brussitow orosz hadvezér emlékiratai A goríicei áttörés — A szerencsétlen cár — Przemysí eleste — Az orosz gőzhenger pusztulása — Brussöow tábornok, a vérsaoanjaB, hajtlha.ta'tlím, ddcsvágyó amellett atzon/ba® nézetét és hűségét foly­ton változtató orosz magas rangú tiszt mintaképe. Rövid idő előtt megjelent emlékirataiban vázolja ténykedéseit, illetve vádol, rámutatni óhajt mind­azon okokra, melyek szerinte az orosz hadsereg ve­reségét, illetve a vereségnek egész sorozatát elő­idézték. Felemlíti, hogy 1915 tavaszán az orosz délnyugati fronton a helyzet veszélyessé vált. Német csapato­kat toltak el a francia haroszintérről, az orosz had­seregben már bizonyos fáradtság volt észlelhető, az emberek kimerültek, a felszerelés hiányos volt, a lőszer hiányzott... Dimitriew Radko, a 3. orosz hadsereg parancsno­ka, a renegát bolgár tábornok, február középe óta folyton jelentette, hogy erősítések érkeznek vele szemben, németek gyülekeznek a frontja előtt. Brussrilow aláhúzza, hogy, sajnos, nem hittek Di- uütriew panaszainak, mert Iwanow tábornok meg volt győződve, hogy a veszély őt nem a Dunajec fe­lől, hanem Cserriovitz, Salait yn, Kolomea felől (Pflonzer-Baltin hadserege) fenyegette. Igaz, hogy a 7. osztrák-magyar hadsereg, dacára számbeli ki­sebbségének, folyton fejtörést okozott az oroszok­nak. Ezen véleményében Dragoínirow tábornok megerősítette Iwamowot. BrusiHownak különben Dra- gomirow tábornokról sincs jő véleménye, ezt is le­szólja? mint legtöbb kollégáját. Előre alkotott vélemények a bábomban mindig veszélyesek, ez az orosz hadseregnél is beteljese­dett. Ezen előre alkotott vélemény következtében 1915 márciusában is eltolták az orosz 9. hadsereget a bal- szárnyra, Lesi dk y tábornok, a 9. hadsereg uj pa­rancsnoka, a sikeres ofíemzivát beszüntette úgy, hogy a központi hatalmak erőiket nyugodtan kon­centrálhatták a 3. hadsereg ellen s a felszerelésüket is zavartalanul kiegészíthették. Ha mindazon csap altokat Diimitriewnek adták vol­na, amelyeket a 9. hadsereghez toltak, ez azonnal megkezdhette volna az offenzivát és ezáltal meg­akadályozhatta volna a központi hátaiknak gorldicei áttörését! Aki azonban nem akar hallani, az még rosszabb sorsban van, mint a süket, mert ezt legalább bizo­nyosan meglepik. így tette a 10. orosz hadtest pa­rancsnoka is, kinek csapatai hosszú vonalban el­nyúlva, nehéz tüzérség és tartalékok nélkül nézte végig, miig a központi hatalmak elkészültek és Mackensen ajkkor kezdhette meg offenziváját. miikor jónak tartotta. A goríicei áttörés következtében a 8. orosz had­sereg hátában (ennek volt parancsnoka Brussi- low) szintén veszélyeztetve volt. ’ 1 Ez a körülmény és a folytonos lőszerhiány arra késztették, hogy a Kénetek ellen csak demonstrál- j jón, ne támadjon komolyan. 1 1915 áprilisában a cár meglátogatta az orosz had­sereget. GaíMciát miég nem hódították meg végleg és a mindenható AtyuSka jelenléte a vezetők é6 csapatok figyelmét elvonta tulajdonképpeni felada­tuktól. Miképp gondolkozott Brussilow fejedelmiéről, arra a következő mondat világit rá legjobban: „Én saját személyemre nézve II. Miklós cárban csak egy különös tehetségtelen embert láttam, aki­nek egész uralkodását balsiker üldözte s meg vol­tam róla győződve, hogy az ő jelenléte nehéz bal­sikert fog okozni.“ így beszélt egy tábornok, akiit a cár épp akikor szárúyeegédtévó nevezett ki, Brussilow ugyan azt ál­lítja, hogy ezen kitüntető kinevezést nem érde­meiért kapta, hanem a cár inga'tag jellemének egy pillanatnyi játéka volt ez. Felemlíti még tovább, külön figyelmeztetve az olvasót rá, hogy a cár soha­sem köszönte meg neki, hogy Oroszországért mily sokat tett, mily szép sikereket tudott felmutatná. A későbbi vörös tábornoknak zabolátlan becsvá­gya és jellemének feltűnő kicsinyessége yissza- taszitó módon jut érvényre memoárjaiban. Másrészt azonban meg kell hagyni — a pártatlan olvasónak is szembeötliiik, — hogy az orosz hadse­regben mennyire féltek a cár jelenlététől. így Mo- nasterew korvettkapitány is felemlíti emlékiratai­ban, mennyire mag volt ijedve a legénysége arra a hírre, hogy a cár meg fogja látogatni hajójukat (ez egy merülő naszád volt). Az emberek meg voltak róla győződve, hogy a cár jelenlé‘te szerencsétlenséget hoz ... Miidőn Radko Dimitriew tábprnok látta, hogy hiába leér segítséget hivatalos utón, levélben fordult Brus- sitowhoz, járna ő is közbe a délnyugati front pa­rancsnokságánál, Iwanow tábornoknál, hogy erősí­téseket és lőszert kapjon. Ezt azonban Brussilow vagy nem tudta, vagy nem akarta megtenni. A gor- Mcei katasztrófa nyomán beállott orosz káoszért BrusiiLow Iwanowot hibáztatja ugyan, de természe­tesen nem mulasztván el úgy mellesleg barátján, Radko Diimitriewen is egyet végigvágni, mert a ren­detlen visza vonulásért meg őt okolja. A 8. hadseregnek nemsokára csatlakoznia kelleti; az orosz 3. hadsereg visszavonulásá­hoz. Tudvalevőleg minda kettő a Sam-folyő mögé húzódott vissza s Przemysí védelmét Brussilov hadseregére bízták. A vár szánal­mas állapodban veit. Az oroszok bevonulásuk után csak ünnepeltek, a pópáikikal tábori mi­séket mondattak, a még megmaradt s az osz­trákok és magyarok áltat teljesen fel nem robbantott régi 61. M ágyukat mint diadalmi jeleket állították fel, (a modern tüzérséget úgyis tönkre te tt’élJí az osztrák-magyarok) szó­val ünnepeltek, bán kettőztek s a várral nem törődtek. így történt azután, hogy az erődök íeirobbautva maradtak, úgy, ahogy a mon­archia csapatai visszahagyták, tüzérség egy­általán nem állt rendelkezésre s a várőrséget csak helyi szolgálatra alkalmas harmadrendű népfelkelő zászlóaljaik alkották. Brussilov kétségbe volt esve a vár siral­mas állapotán, nem tudván, hogy védje meg ezt a monarchia által visszahagyott romhalmazt... Szokása szerint a nehézségeknek és balsike­rének okait ellenfelei intrikájának tudja be. ö erre nézve a következőket írja: „Később minden kiderült. Valamelyik ismeretlen kéz, Przemysí bevételét Selivanow tábornok érde­miéinek tudja be. Ő kapott ezért dicsőséget és babért. Bár egész ténykedése abból állt, hogy csapataival egy helyben maradt tétlenül, míg az én vitéz hadseregem az ellenséggel küz­dött és a vár felmentését megakadályozta/4 Majd ismét panaszkodik intrikás ellenfeleire, akik az ő érdemeit meg akarták tépázni, hogy „Brussilow népszerűsége ne növekedjék ...“ Az orosz Przemyslt csakhamar elérte a vég­zete. A várat csak úgy tekintették, mintha a védelmi vonal egy kiegészítő része volna. Del- wig tábornok, a vár parancsnoka, a délkeleti front vezérkarától a legkülönbözőbb, egymás­DBSX3C#l^rXfjn3ZSZaKZ5öh Érelmeszesedés. Kérje a csizi jód bróra gyógy­víz otthoni használati utasítását. Csízfürdő. sál ellenkező parancsokat kapta. Majd azt az utasítást adták, szállítsa el a tüzérségét, majd ismét lerakatták az ágyukat és lőszert stib., úgyhogy a vár állapota napról-napra siralma­sabbá vált. Mindazonáltal' Brussilow remélte, hogy a San vonalát tarthatja, azonban a dél­nyugati front parancsnoka, Iwanow, négy had­testet ismét elvett tőle és az általa annyira dédelgetett balszárnyra, a 9. hadsereghez küldte. Iwanow tábornok elvakult nézetét később sem változtatta meg, mert még Przemysí el­este után is csapatokat vont el, mindig szinte fascinálva pillantva dél felé. Az eredmény természetesen nem is maradt el, a fürge ellenség, az osztrák és magyarok s az általa annyira gyűlölt németek, könyörtelenül folytatták a.z üldözést. Przemysí után hamaro­san kezükbe került Lemberg is, az orosz front a maga teljes egészében megingott, vissza- özöníött a Búghoz, ott még ugyan meg tudott kapaszkodni rövid időre, de aztán vissz asz on­tották a Polesije mocsaraiba... az orosz gőz- henger ekkor vált végleg használhatatlanná... Három csehszlovákiai textil- csempészt fogtak el Vácon Vác, február 13. Hónapok óta tartó nagysza­bású textilésempészetnok jöttek ma Vácon a nyomára. A csempészek Csehszlovákiából az Ipolyon át szállították az árut Szobig, ahonnan Nagymaroson, vagy Verőcén át autón Buda^ pestre hozták. A váci rendőrség a városháza előtt ma föltartóztatott egy gyanús személy­autót, amelynek érkezését már előre jelezték és a benne tartózkodó három csempészt letar­tóztatták, az ezreket érő árut pedig lefoglalták. A csempészeket, akik hosszas tagadás után be­vallották a sorozatos csempészést, a rendőri eljárás befejeztével a. szobi pénzügyi kirendelt­ség vette át. A további nyomozás érdekében a csempészek nevét még nem hozzák nyilvájioa- aágra. Felirattal és 50 ezer koronás főiskolai alapítvánnyal ünnepli Szloyenszkó^országos képviselőtestülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents