Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-13 / 36. (2257.) szám
ltoO február 13, wltiirtgfc. 9 . KdZfíAZDASÍÁCr . j IJllliülUSMSlJggflgggSSyi^^ Turócszentmárton magatartásán múlik a sziavanszkői ipartársulatok egyágas szövetségének sorsa — A kisebbségi szövetség előkészítő bizottsága elnökének nyiltlevele — Komárom, február 12. (Saját tuóósitóinMól.) Nem egyszer hoztunk hirt azokról a törekvésekről, amelyeknek célja a szlovenszkói ipartársaila tokban helyet foglaló közel 170 ezer iparos és kereskedő érdekszervezeti tömörítése. A keretet erre fel is állította már az irparostársadalommak egy része, sajnos azonban, mint más tereken is, a nemzeti kisebbségek számára itt is, még e pár excellenoe gazdasági szervezetben is I., II. és talán még III. rangú államipolgári fokozatokat csináltak azok, akik a le nem vetkőzhető ,.győzői" pszichózis hatása alatt még ma sem veszik észre, hogy Szlovenszkón nem egy nemzet, hanem három, kulturális és gazdasági téren a szlováknál nem iniferiórusabb nemzet ól és dolgozik. Az ipar társul átok évek óta tartó huzavonáját most végre befejezni akarják a magyar és német iparosok, kereskedők. A feladott tétel egyszerű: maradjanak együtt a szlovenszkói iparosok és kereskedők egy országos szervezetben, de a nemzeti kisebbségek jogainak intézményes biztosítékaiva'l, vágj'- váljanak külön a nemzeti kisebbségek, s igyekezzék a két szövetség egymás mellett a közös szlo- vemszkói gazdasági munkák'elvégezni. A komáromi járási ipar társulat lépett fel legelsőnek évekkel ezelőtt a nemzetiségi gazdasági paritás érdekében s most — úgy tetszik — utolsó kísérlet történik a szlovenszkói szövetségi egység megmentésére. Minden tárgyilagos szemlélő láthatja Boldoghy Gyulának, a kisebbségi ipartársulati szövetség előkészítő bizottsága elnökének a Turóeszent- mártonban székelő szövetséghez intézett s alább közölt leveliéiből, hogy a megegyezés őszinte szándéka, mint minden téren, most is a magyar részről áll fenn. Meglátjuk, lesz-e megértés Mártonban? Boldoghy Gyula levele szószerint a követ- kézéképp szól: Az Ipartásulatdk és grémiumok Grzaágor Szövetségének. Turócszentmárton. Miként már arról esetleg más utón is értesülni méltóztatott, több ipartársulat által már évekkel ezelőtt hozott határozatokra támaszkodva kezdeményezésemre 1930 január hó 15-én társulafkőzá értekezletet tartottunk aa jpartásuiatok országos szövetsége ügyében. Az értekezlet kimondotta, hogy átalakul előkészítő bizottsággá s igy a magyar és német kisebbségi iparosokat és kereskedőket, illetve ezek ipartársulatait egybefoglaló szövetség megszervezésére. Alulírott bízattam meg az előkészítés munkáinak vezetésére s ezért, de alább előadandők alapján is tartottam illendőnek a t. Szövetséget megkeresni. Álláspontomat évek óta méltóztaiik ismerni. Én s velem együtt a magyar és német iparosok és kereskedők, illetve társulataik mindig azt vallottuk, hogy csakis a teljes és fenntartás- nélküli megértés és igazságosság teszi az országos szövetséget erős szervvé. Én csalódtam legtöbbet azokban az Ígéretekben, amelyek számunkra egyenlőséget helyeztek kilátásba. Mert éveikkel ezelőtt is, mindig és mindig az én vezetésem alatt álló ipartársulat volt a leglelkesebb támogatója a szövetségi eszmének, s mindig és mindig én és ipartársulatom fáradozott még anyagi áldozatokkal is azon, hogy Szlovenszkón legalább az iparos és kereskedőtársadalom, nemzetiségi különbségre való tekintet nőikül teljes testvéri egyetértésben keltse életre s tartsa fenn egységes or- i szágó? szervezetét. í Minden kísérletünk csődöt mondott s mi ok- < mányszerü'leg tudjuk igazolni azt, hogy a mi i törekvésünk őszinték voltak. i Látva azt, hogy az ipartársulatoknak elen- < gedhefcetlenül szükségük van szövetségi szer- t vezetne, engem sem nyugtat meg a mai állapot. Most a szövetség mai szervezetében e»ak egy 1 kényszerszervezet, i melyben nem az azt fenntartók szabad alka- í rata, hanem egy kis csoport s jórészt egy po- i litikai párt akarja a vezetés helyi és szemé- < lyi és egyéb fontos feltételek felőli rendelke- $ zési jogot* fenntartani. i Ez az, amit nemcsak én és ipartársulatom, hanem a többi magyar és német iparosok és > illetve ipar társulataink tudunk és érzünk. Mi, r akiknek törvény adta a jogot a kezünkbe, r hogy önmagunk anyagi erejével, .mindenféle ] terror nélkül alakíthassuk meg kerületi sző- t vétségünkét, mi élni is akarunk és tudunk is 6 e joggal. Megbízásunk szerint a közeljövőben máT az egyes ipartársulatok elé lesz terjessz- t tendő a magyar és német kisebbségi tenileti £ szövetség alapszabálytervezete s alakuló gyű- s lésünket tavasz elején már megtartani ható- roztuk el. e Tisztelt Szövetségi Vezetőség! Az én célom v a rendes szöve'tségá békés munka, biztosítása. És éppen azért, — bár az ipartáreálatok haladéktalanul követelik a külön szövetség megalakítását — én utolsó kísérletet próbálok tenni. A t. Szövetség nagyon jól ismeri a feltételeket, amelyek a magyar és német kisebbségek nemcsak belépésének, hanem közös, békés, egységes munkavállalásának garanciái. Nem adom fel a reményt, hogy a megkeresésemre választ kapok, választ, amely végre megadja a nyugalom feltételeinek intézményes biztosítását: mlár nem egyszer felterjesztett, megtárgyalt, megvitatott s mindig korrektnek tartott feltételeink teljes egészének elfogadását. Nem csak! Én azzal szeretném a különválás kérdését megoldani, hogy elmondhassam megbízóimnak, hogy a szövetség őszintén teljesítette is már a feltételeket. Erre kérem önöket. Nem igéretadásra, mert ennek az ideje már elmúlt de elmúlt a hit is, amely az igéreBer^gszász, február 12. (Saját tudósítónktól.) Impomzáns keretek közt folyt le Beregszászon a ruezinszkói bortermelők gyűlése február 9-én. A végső kétségbeesés a termelők százait hozta, össze a kereskedőik szék- házának nagytermébe. Képviselve volt. ott nemcsak Beregszász, de Nagyszőllös, Ungvár, Munkács és Szerednye is. A gyűlést Meisels László cfar. beregszászi bor- szó vetkezeti elnök nyitotta meg 6 a gyűlés tárgyának ismertetésére Kovách Béla dr.-t, Beregszász egyik hegyközségének elnökét kérte fel. Kovách Béla de. kimerítően ismertette a ruezinszkói bortermelőik válságának okait. Eszerint egyik főok a*, hogy a ruezinszkói bortermelés a külfölddel szemben nem részesül kellő vámvédelemben, s a fuvar tekintetében az itteni borok a külföldi borok fuvarvámjával szemben hártányban vannak. A külföldről behozott borok vámját az engedélyezett szabadraktárakkal egészem az eladásig hitelezik. A fogyasztási adó csaknem másfél korona, ami arányos volt akkor, amikor a bor ára 12 korona volt, de nem arányos a legutóbbi évek 2 kor. 80 filléres árával. A legutolsó 3 év elemi csapásai a rendes termés hozamot 80 százalékkal csökkentette. Feliülrjánzott a borhamisítás, amely tény nemcsak a hamisítással járó gazdasági károkat okozta-, de tőinkre tette Beregszász és Ruszim&zkó bortermelésének jé hírnevét. Felemlítette a szónok, hogy a szőlőtermelés ösz- szes bajain gyökeresen a bonmonopólium segítene, de ez csak évek munkája után volna megvalósítható és a. helyzet oly válságos, hogy azonnal segítséget kell nyújtani, mert különben a szőlőbirtokosok anyagilag tönkremennek, meg*yzünik a szőlőtermelés és ezzel nemcsak ezrekre menő szőlőbirtokos és értékes adóalany pusztul el, de elvész tízezrekre menő szőlőmunkás kereseti alkalma is. A segítséget, a következőkben látja: Fuvardíjkedvezmény, a külföldi bor vámjának jelentékeny felemelése, a borfogyasztási adó leszállítása, az elemi károsodás figyelembevételével adóelengedés, rövid lejáratú olcsó kamatozású államkölcsön nyújtása, végül a régi agrárköJesönök mintájára olcsó kamatozású kölcsön folyósítása a ki vénült szőlők felújítására. A megértéssel fogadott beszéd után Meisels László dr. szólalt fel, aki a megindítandó akciót két részre kívánja osztani, az egyik az önsegély, a másik az államsegély. Mindakettőt egyaránt fontosnak tartja, hiszi, hogy az állam most má- meg fogja tenni a magáét, de hangsúlyozza a legerőteljesebben, hogy ne érjék be panaszaik hangoztatásával, de cselekedjenek és tartsanak össze, mert különben ütött a szőlőtermelés végórája. Ezután Fritsche Art húr ismertette a földművelésügyi, belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumnál folytatott tárgyalásainak eredményét. Ezek során biztosítást kapott arra, hogy a külföldi bor vámjának felemelésével, a vasúti tarifa leszállításával és a borfogyasztási adó mérséklésével a legkomolyabban foglalkoznak. Reisman ungvári bortermelő minit nóvumot említette azt a károsodást., amely a bortermelőkre abból származik, hogy a borok cukrozásánál kiadott engedélyekkel nem járnak el a kellő óvatossággal és igy a borhamisításnak tág teret adnak, s ezt a kárt még fokozzák azzal, hogy a gyümölcsbor készítését és cukrozását semmi sem gátét iránt sokáig elárasztott bennünket. Mi tetteket várunk: feltételeink teljesítését a szövetség egységes érdekében. Mi dolgos, áldozatos tagok tudunk lenni, de csak ott, ahol egyforma jogaink vaunak, mi nem alkalmazottaknak, mi nem alárendelteknek akarunk lenni, hanem csakis az egyenrangú dolgozóiknak szerepét vállalhatjuk. Biztosítjuk előre a t. Szövetségi vezetőséget, hogy feltételeink fenntartásnélküli teljesítése ki fog kapcsolni minden bizalmatlanságot és megveti alapját annak a nagyszerű munkának, amely Szlovénszkó iparos és kereskedő társadalma és egész lakossága anyagi boldogulásénak előmozdítása terén reá hárül és csakis reá, nem pedig a politikusokra vár. Önökön múlik, hogy megalakulhasson Szlo- venszkó gazdasági parlamentje, melyben békén és egymást megértve, egymás jogát önként respektálva indul majd meg a nagyvonalú iparos-, kereskedőmunka. Ha pedig — amire nem akarok ma gondolni —• ez utolsó kísérletünkre is csak szavakat kapunk feleletül, legyen a sok eddigi, mindig jóakaratu s az egység megőrzését célzó munkásságunk bizonyítéka e megkeresés is. mely azt a kezet kereste, amely igazi barátságot várhat és tőlük kaphatott volna, s legyen egyszersmind illő bejelentése annak is, hogy az önálló szövetségi szervezet kiépítésének munkáját minden erőnkkel megkezdjük. Előkészítő értekezletünk vonatkozó határozatának jegyzőkönyvi kivonatát tisztelettel csatolom. Fogadja a t. vezetőség tiszteletünk őszinte nyilvánítását « kérem sürgős válaszukat. Boldoghy Gyula ipar társ.' elnök, mint az önálló kisebbségi szövetség előkészítő bizottságának elnöke. tolja. Nagy konkurremise a bornak a sör. mely t után sokkal kevesebb adót kell fizetni. : Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő az azoní mali segítséget főleg abban látja, hogy Lengyel or- szágigal megkötendő rekompenzációs megállapodásokkal kell borkivitelünket Lengyelországba irá- nyitani, mert. a mszinszkói borok nemcsak a közelmúltban, de évszázadokkal ezelőtt is mindig • Lengyelországban találtak kézpénzzel fizető ve- ■ vökre. A. szőlőbirtokosok szorult anyagi helyze- ; tón azzal lehetne segíteni, hogy azt a mintegy i busz milliót kitevő ő.sszeget, amelyet Ituezinszkó • mezőgazdái a műtrágya-alapra ezideig az államkasszába befizettek, ha nem segélyképpen, hát legalább köles önképpen sürgősen folyósítsák, hogy a . termelés ne akadjon fenn. A maga részéről Ígérte, hogy a szakminisztereknél való eljárásokat kötelességének fogja ismerni. A tetszéssel fogadott beszéd után Zaitz cseh agrár képviselő szólalt fel cseh nyelven, akinek beszédét Visnyovszky cseh agrárpárt! titkár fordította magyarra. És ez talán az első alkalom volt, amikor azt láttuk, hogy cseh agrárpárti képviselő komolyan érdeklődik olyan gazdasági kérdés iránt, amelyben legnagyobb százalékban magyarok az érdekeltek. Az a javaslata, hogy a szőlőbirtokosok egy egészséges akció céljára holdanként 100 korona befizetésével egy hatalmas alapot létesítenek, nem válthatott ki tetszést az adósságok tengerében fuldokló szőlőbirtokosok között. Annál élénkebb tetszést váltott ki a-z a megállapítása, hogy Prágába kevesebb bort hoznak be, mint amenynyit onnan kivisznek, tehát — úgy látszik, — a prágai borkereskedők a bibliai mennyegző csodatételét utánozzák. A maga részéről is fogadást tett, hogy a szőlőbirtokosok érdekében a kormánynál minden befolyását latbaveti. Jaczik Miklós Ungvár részéről, Bíró István pedig Munkács részéről kijelentette csatlakozását, amely felszólalások utón egész röviden Kroó Sándor beregszászi ügyvéd szólalt fel. ő ezen nagygyűlés végeredményeképpepn azt ajánlja, hogy egyelőre a kormánytól azt kérjék, hogy a külföldi bor vámját máról-holnapra 4 koronára emeljék fel. Ért az egy kérelmet egy küldöttség és Ruszinszkó összes törvényhozói pártkülömbségre való tekintet nélkül sürgősen tolmácsolják kellő súllyal a kormány előtt. Ezután a gyűlés elfogadta Kováck Béla őt. határozati javaslatát, kiegészítve azzal, hogy ezen akció támogatására Ruszinszkó összes törvényhozóit felkéri. Ezzel a gyűlés véget ért. A* adóbevallásokat felhívás nélkül kell megtenni. Az egyes ipari és kereskedelmi szakszervezetek körlevelekben hívják fel a tagok figyelmét arra a körülményre, hogy az adóhivatalok az újabban bevezetett gyakorlat szerint az adóalanyt nem fogják felszólítani az adóbevallás megtételére s ha a fél a kellő időben nem terjeszti be a vallomást, úgy hivatalból fogják az adóját megállapítani. Ha az adóalany a kellő időre nem terjesztheti be vallomását, úgy a határidő meghosszibbitást kérheti. A határidő junius végéin1 hoswvbbit- liató meg. További határidőmeghosszabbitást csak a vezérpénzügyigazgatóság adhat. A határidő meghosszabbítási kérelmek bélyegül®* tóke öt korona, B i Egységes árak a bornagykereskedelemben? i A borpiac általános helyzete, a csődök és kényszeregyezségek növekvő száma, a kiske> reskedőknek és vendéglősöknek nyújtott i nagy kedvezmények s egyéb körülmények- mérlegelés© a bornagykereskedőket amra- késztette, hogy közös értekezletet tartsanak, amelyen a boreladás egységes feltételeit . fogják megállapítani. Tervbe van véve az is, . hogy a borokra egységes árakat is fognak . megszabni. Kérdés, hogy a tárgyalások ered- [ ményesek lesznek-e. Csehszlovák-román kereskedelmi kamara i létesül. A kereskedelmi és iparkamarák köz- l pontja, az ipari és kereskedelmi szakérdekeltségek s a központi hatóságok kiküldöttei ‘ a múlt napokban foglalkoztak a csehszlovákromán kereskedelmi kamara alapszabályainak végleges megszövegezésével. Az alap- ( szabálytervezet most az egyes ipari és kereskedelmi érdekeltségek újból átdolgozzák. A j csehszlovák-román kereskedelmi kamara t megalakulása a folyó év közepén várható. f Tanuk és szakértők jegyzőkönyvei az adó- ’ kivetési eljárásban. A kereskedelmi kama- T rák központja a pénzügyminisztériumhoz in- t tézett egyik beadványában 'a minisztérium figyelmét az alábbiakra hívta fel. Az adóreform 310. paragrafusa szerint a tanuk és . szakértők nyilatkozatainak az iratokból nyilvánvalóan ki kell tűnniük. A végrehajtási rendelet már tanú- és szakértői vallomási jegyzőkönyvekről beszél. Ebből az tűnik ki, hogy az adóhivatal jegyzőkönyvet köteles fel- , venni a tanú illetve szakértő vallomásairól s a jegyzőkönyvet a kihallgatott tanúnak természetesen alá is kell írnia. Ez az intézkedés feltétlenül betartandó, főleg akkor, ha az- adóhivatal bizalmi emberének s a tanúnak : vaov szakértőnek vallomásai között különbség mutatkozik. A vidéki kereskedelmi kamarák részéről állandóan érkeznek oly panaszok, hogy az adóhivatalok a bizalmi emberek vallomását nem veszik jegyzőkönyvbe s igy az ilyen vallomással szemben védekezni sem lehet. — A bizalmi rendszer törvényes bevezetése egyáltalán nem szolgál az adóerkölcs megjavítására s az adóhivatalok* által bevezetett gyakorlat egyenesen a legerkölcs- telenebb spiclirendszer kifejlődését mozdítja elő. Budapesti pénzintézetek mérlegei. Budapestről jelentik: A Magyar Országos Köz- ponti Takarékpénztár (MOKTTÁR) 1929. évi- mérlege 2.375.884 pengő tiszta nyereséggel- zárult. Az osztalékot az igazgatóság 6 pengo- . ben állapította meg. Osztalékképen 1.800.000 . pengő kerül szétosztásra. A budapesti Bel- r városi Takarékpénztár a múlt évről 1.970.000 ’ pengő tiszta nyereséggel tért át az 1930. üzleti évre. Osztalékként 12 százalékot, azaz r 6 pengő kifizetését javasolja az igazgatáság > a közgyűlésnek. A minimális árakat nem fogják megállapítani a szövetkezetek. A kereskeedelmi és iparkamarák központja az ipar és kereskedelemügyi minisztérium felszólítására most ké- ’ szitette el a véleményes javaslatát az áraknak a szövetkezetek által való megállapításáról. A kamarai központ a tervezettel szom- 1 ben határozottan elutSsitó álláspontot foglal el s véleményét a következőkkel indokolja. ITa a minimális árakat a szövetkezetek álla- 1 pitanák meg, úgy az áru már az előállítónál 1 megdrágulna s természetesen drágább volna a kiskereskedelemben is, ami elsősorban a financiálisán gyengébb fogyasztót sújtaná. Valószínű az is, hogy általános áremelkedés következnék be. A minimális árak megállapítása kizárna mindennemű versenyt, mert az árak nem a legolcsóbb, hanem a legdrágább termelési árhoz igazodnának s a termelőknek nem volna érdeke a termelés olcsóbbá tétele. A minimális árak megállapítása azonban lehetetlen is, amiatt, mert a különböző termelők ugyanazt az árut különböző kalkuláció alapján különböző áron képesek előállítani. Emellett az árakat főképpen az élelmiszerüzletekben naponkint kellene változtatni, ami technikailag kivihetetlen. Az ipari termékek minimális áraira való utalás nem helytálló, mert egyrészt ezeket az árakat a külföldi verseny diktálja, s egyúttal a minimumra leszorítja, ami a kisiparnál nem fordulhat elő, másrészt a naovjparban karié1 lek vannak, a belépés ezekbe nem kötelező s a hatóságoknak nincs módjuk a kartell által megállipitott árak megváltoztatására. A csehszlovákiai textilipar és az ausztráliai gyapjutermelők konfliktusa. A csehszlovákiai textilgyárak központi szervezete a múlt napokban tartott gyűlésén elhatározta, hogy az auszráliai gyapjúból minimális mennyiséget fog vásárolni, noha a múltban jelentős gyap- jukészleteket szerzett be ott. Ennek az elhatározásnak oka az. hogy Ausztrália az utóbbi hónapokban prohibiciós vámokkal lehetetlenné teszi a csehszlovák árunak a behozatalát, így a legutóbb a barett néven ismert, eredetileg baszk sapkaszerü fejfedő tucatjára Ausztráliában hatvan silling vámot vetettek ki s ‘ ezzel teljesen lehetetlenné teszik a behozatalt. A barett az egész világon nagyon el van terjedve s mig Angolországban egy darab 2—2.5 sillingért kapható, Ausztráliában ugyanez a minőség 12 sillingbe kerül. Nyilvánvaló tehát, hogy itt kimondottan a csehszlovák ipar ellen irányuló vámokról van szó. A csehszlovákiai textilipar érdeklődése a délafrikai gyapjú felé irányul. — Tme ismét egv intézkedés, amely a csehszlovákiai ipart izolálja s az illetékes kormánytényezők semmit sem tesznek a helyzet gyors orvoslása érdekében. 1 niszinszkéi bortermelők egységes elsül katasztrofális gazdasági helyzetük szanálása érdekében
