Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-13 / 36. (2257.) szám
1930 tebraár 13, csat&rtóik. Kétszáz magyar gyermek egy magtárban tanul már egy éve a ruszinszkói Babaiéban A község 100.000 koronát ajánlott fel iskolaépítés céljaira, de az ügyet egy éve eiamerikázzák Ungvár, február 1. (Ruszinazílcói szerkesztőségünktől.) A magyar kisebbségi iskoláztatás botrányának krónikájában az egyik első helyet foglalja el az a kuiturboírány, amely a ruszinszkói Badaló nevű magyar községben történik. Ebben a községben nincs iskolaépület s ezért több mint egy éve egy közönséges magtárban sínylődik a község 200 tanköteles gyer- meke. E botrányt az teszi felháborítóvá, hogy a község — látván a kétszáz gyermek vergődését — elhatározta, hogy 100.000 koronát ad az iskolaépítés céljaim. Egy éve múlt, hogy ezt a dicséretes határozatot a község meghozta és erről a ruszinszkói tanügyi referátust kiértesítette, azzal a kérelemmel kapcsolatban, hogy az iskolát minél sürgősebben építéssé fel. Egy esztendő telt el azóta- A badaiói gyermekek egy esztendő óta sínylődnek a magtárban, de a tanügyi reíerátus mitsem hede- ritett rájuk. Végre a ruszinszkói magyar pártok szövetségének ungvári köziponti titkársága vette kezébe az ügyeit. Hosszú, hetekig tartó utánjárással sikerült megtudnia, hogy az iskolaépítésre vonatkozó iratok egy éve a ruszinszkói közrrwnkaügyi referáláson fekszenek. Igen ám, de a közmunkaügyi referátuson mit sem tudataik ezekről az ügyiratokról. Hiába volt meg a tanügyi referálás hivatalos iktató száma, az iratok eltűntek. A botrány végre odáig fajult, hogy még a csehek ungvári sajtóorgánuma, a Podkar- patsky Hlasy is szóvátette a közmunkaügyi referátuson uralkodó állapotokat, nevezetesen pedig a badaiói kulturbotrányt, miire az inatok tüneményes, módon ismét előkerüllek. ügy a közmunkaügyi, mint pedig a tanügyi referátuson azt Ígérték, hogy az iskolaépítés ügyét rövidesen elintézik, ennek az Ígéretnek azonban — a tapasztalatok után — senki hitelt nem ad és igy az ügy interpelláció formájában a parlament elé kerüil. A badaiói magyar gyermekek kálváriája, amik megrázok, mert számos hely van Ru- szinszkóban és Szlovenszkón is, ahol öt gyermek részére rendeztek be szlovák és cseh iskolát egy-két tamtóval Budaiéban nincs iskola, Kapósén meg, ebben a sesimmagyar községben, » ahol máig sincsen magyar kisdedóvó, a ianfelügyelüs ég néhány szlovák és zsidó gyermek részére csehszlovák óvodát szervezett az állami iskolában, amely csak azért nem nyílhatott még meg, mert az állami iskola igazgatóját a csapi tanfelügyelő nem tud-ja az öt jogosan megillető lakásból kidobni és azt csehszlovák óvéda részére sürgősen j berendezni. Ha ezeket az igazságtalanságokat a közvélemény unosuntalian tapasztalja, nem csoda, ha nem hisz Dérér szoc. dem iskolaügyi miniszter „demokratikus" frázisainak. Csütörtökön megalakul a kormánytöbbség nyolcas bizottsága Hyole miffiSszter veszi át az eddigi Gswicska szerepét Prága, február 12. A kormány a csütörtöki minisztertanácson megválasztja a nyolcas bizottságot. Ebben a bizottságban minden koalíciós párt egy miniszterrel lesz képviselve. A nyolcas bizottság elnöke Udrzsal miniszter elnök lesz. Ennek az uj nyolcas bizottságnak az lesz a feladata, hogy minden politikai ügyben a nemzetgyűlés mindkét házával főn tarts a a kontaktust- Ez az uj bizottság abban különbözik a régebbi nyolcas bizottságtól, hogy annak tagjai egyúttal a kormány tagjai, vagyis alkotmányos felelősséggel tartoznak. A nemzetgyűlés mindkét háza autonóm ügyeinek, valamint a parlament és szenátus technikai ügyeinek előkészítésiét a klubok ügyvezetőiből álló bizottság fogja végezni. A nyolcas bi-zottság a közelebbi napokban kidolgozza a parlament munkaprogramját. A uyolcas bizottság álltai elkészített elaborátu- mot meritórikusan megtárgyalják a gazdasági miniszterek. Az igy megfésült törvénojavas- Jatokqt rövidesen beterjesztik a nemzetgyűléshez. Jelenleg még konkrét javaslatokról szó sincsen. A kormány már három hónapja működik s pártjai csupán most határozták el magukat arra, hogy belekezdenek a törvényhozó munkába. Az előkészítő munkálatok az egyes reszortoknál intenziven folynak s a kormány most elérkezettnek látja <^z alkalmas pillanatot arra, hogy a paramentnek végre konkrét munkaprogramot adjon. Azonban ez a buzgalom is egyelőre csak jó szándék marad, mert kérdés, sikerül-e akár a miniszteri nyolcas bizottságnak, akár magának a kormánynak kompromisszumot kötnie az agrárvárlság megadására „Félni kell a magyaroktól, még Bia ajándékot kínálnak is" A Károdul Politika bizalmatlanul fogadja Magyar- ország közeledési szándékát - „A Németország protektorátusa alatti olasz - osztrák - magyar - bolgár blokk éle a kisantant ellen irányul** Prága, február 12. A Národni Politika tegnap vezércikket közölt a dunai Locarnoról. A cJkk- iró szerint a magyar és osztrák politikusok véleménye szerint a hágai konferencia határkő, mely utat mutat az úgynevezett dunai lm cár no felé. Hága Magyarország szempontjából külpolitikai téren nagy erősödést jelent, Magyarország fölszabadulását tízéves elhagyatóttságá- ból, melyet a triaoni béke idézett elő, az olaszmagyar barátságot, Anglia megértő viselkedését. Magyarország békés viszonyban él Ausztriával is és ezt a békés kapcsolatot még jobban ki akarja építeni, Jugoszláviában állítólag tü- nedező félben van a Magyarország iránti bizalmatlanság és Romániával való viszonya is javait, amióta Maniu kormányon van. A legrosszabb viszony van Csehszlovákia és Magyarország között, s ennek a viszonynak minél előbb FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY Irta: SZOMBATHY VIKTOR (28) 'Magda száraz hangon kérdezte: — A tiédet is? György nem felelt. Magda felkelt s hátra- buzódott egészen az ablakig: — Akikor te most nagyon megvetsz engem is! — fogózoít bele az ablaJkdeszikáíba. — Te most nagyon megvetsz. Hisz akkor én is részese vagyok a te vesztednek! György megingatta a fejét. — Milyen kis bolond vagy te! Hogy gondolod azt, hogy én egyetlen szót szólok, nem neked, de még Apának is- Hiszen jót akart! •— De tönikretett. — Magda! Nem tudom, melyikünk vethetne a másiknak szemére többet. Apád nem jól spekulált, ez igaz. Talán engem is belerántott. De helyette adott téged! Téged adóit! Hát nem érted, hogy valami áldozatot kellett hoznom azért a boldogságért, amit te adtál nekem? — Igazán boldog vagy velem? — csillogott Magda szeme. György megfogta Magda két remegő vállát: —Te vagy, akihez ragaszkodnom k < J1 m ind - halálig! — S nem bulmogy az áldozat ? — Semmi áldozat sem elég. — Milyen jó vagy te, György! 11 Rövid tündöklésük után menniük kellett- Magda különben sem maradt, volna egy pillanatig is, hogy apja igy ágyinak dőlt. György először kibúvót iker esett: T-p menj előre, Magda, nekem .fiiég renr doznem kell ít svájci tartozásokat. Huzn ishal asztam szerette volna a hazautazást. Úgy gondolta, hogy ő Svájcban marad, legrosszabb esetiben Bécsiben, haza nem jön sémim tinódon. De Magda .nem egyezett Ibele. György nélkül el nem indul, Györgynek jönnie kell. Nagyon kimos ut volt. György lassamkimt eltemetve látta már régi életét s most újra feltámadtak emlékei. Egyre jobban közeledett ahhoz a földhöz, ahol eltűnt, hogy újraéledjen. Magda (aggódva vizsgálta. — Miért vagy oly szomorú? — kérdezgette töbíb&aör is, de György csak legyintett a kezével. Magda félreér tette: — Apa' miatt aggódni? A vagyon miatt? találgatta, de György szótlanul, szomorúim ült s nem felelt. Félt valami ismeretlen erőtől, amely szét- dúlja ezt a nehezen épített boldogság-fészket. * Apró dunántúli város, ahol Magda született. Hepehupás uocái inkább valamely tát rabija vidékre emlékeztettek, csak a hetivásárokra beözönlő falusiak szava járásán terűit el jóiiziü, széles, dunántúli magyarság. A püspöki, vár mélázó egyediül valóságban emelkedett ki a város felett, a kanyargó vonat ablakából messzire látszott a székesegyház két komoly román-tornya. Valami választásra készült éppen a város: lobogók és pinkátok sűrű csatája viaskodott néhány «o- katigiérő névvel az élen. Györgynek mindez újság volt, szokatlan, friss lendület. Almási Pál betegen feküdte meg a balpra- álliás első kísérleteit. Az életerős, kedves önegaima otLip lehetett ráisimocni éhben a sz'él-1 egyintolte, félig béna., sápadt és megtört aggastyánban. Halkan beszélt csak, búsan és letörten. Magda a kezére borult, Almási Pál azonban csak a félkezével tudta megsimogatmi lánya arcát. — Nagy-nagy bocsánatot kellene kémem — mondta, hogy a viszontlátásnak nem éppen örömén túlestek — én voltam az oka, hogy idejűt oltunk. Bele téllé t.t két nap is, mire Almási Pál mindent elmondott. S a minden-beszédből hidegen, kegyetlenül világlott elő: semmijük sem maradt. Mindent, mindent: Almási Pál régi, becsületes vagyonát, újonnan szerzett ■pénzes dicsőségét, György dolláros jólétét: elvitte egyetlen rosszul spekulált nap kon- treminjo. A bessz-loyagok öröme volt ez. — Nem tudom túlélni! — emelte szivéhez kezét Ailimási Pál,, mikor arról volt szó, hogy a badacsonyi kis szőlőt, a balatoni kis villát i s el .kell adn i ok, hacsak országos botrányt nem akarnak. Éttől György irtózott a legjobban. Napokat szaladgált ennek a szomorú ügynek rendezésében, állandóan attól rettegve, hogy egy óvatlan pillanatban rálkiált valaki: Szervusz Félix ... Csak az akarata tartotta vissza attól, hogy ő is ágynak ne dőljön. Mindent pénzzé tettek, hogy a nagy veszteséget kiegyemlíthessék. Semmi nem maradt meg a házon kívüli, aminek együk sötét, szobájában Almási Pál halódott. György újra a kezdet kezdetéin. Ügy szeré te volna már valakinek elmesélni, elpa- naszóiul bánatát, mindazt a sok keserűséget, ami összegyűlt a szivében. Senki, akihez Ford ül hasson. A legközelebbi ember, Magda, van tőle legtávolabb, ha életének erről a kínos szakaszáról van szó. A boldogság — hiába üldözi s Fogja el az ember nem marad nálunk ildőmél-órárnál tovább. S ha legalább azt tudná: hogy ezzel az utolsó áldozattal megváltotta boldogsága' uftjált Mfigjdámeg kell változnia, ha meg akarják valósítani & dunai Locarnot. Elsősorban is a két állam között meg kellene változtatni a kereskedelempolitikát, a hatóságoknak a külföldi állampolgárokkal szembeni fellépését, rendezni keli az állampolgársági kérdést és meg kell változtatni az eljárást az állítólagos kémekkel és hazaárulókkal szemben. A csehszlovák köztársaság altig felfegyverkezve azt hirdeti és állítólag azt hiszi, hogy a lefegyverzett Magyarország fegyverrel .vissza akarja szerezni régebbi területeinek egy részét. Most elérkezett a pszichológiai pillanat, amikor Magyarország és a szomszéd államok között tartós barátságos viszonyt lehetne teremteni. A legközelebbi időben, a hágai határozatok párisi likvidációja után talán a két állam vezető államférfiai tanácskozni fognak ezen békés viszony tárgyában. A magyar nemzet állítólag őszintén kívánja a dunai Lo- carnót s nem Magyarország hibája lesz, ha kívánságát lehetetlenné teszik. így hangzik a magyar javaslat, amelyben az igazság össze van keverve igaztalansággal — írja, a Národni Politika. — Igaz az, hogy Magyarország és a kisantant államok, főleg a csehszlovák köztársaság közötti viszony javulása hasznára volna valamennyi érdekelt államnak, sőt Európa békéjének is. Azonban félni kell a magyaroktól, még ha ajándékot kínálnak is. A csehszlovák köztársaságnak már szomorú tapasztalatai vannak e tekintetben. Nem felejtette el a magyarok háborús betörését Szloven- szkó területére, Károly királynak magyar területre való repülését. ‘Csehszlovákia tud arról is, hogy az „ártatlan" testnevelő és sportegyesületek titkosan fegyverkeznek (?), tud a Magyarországba való fegyvercsempészésekről (?), tud a csehszlovák bankjegyek magyar hamisításáról (?) A csehszlovák közvélemény informálva van nemcsak Magyarországnak Csehszlovákia ellen irányuló külföldi akcióiról, hanem belföldi aknamunkájáról is, amely a csehszlovák köztársaság integritása, békés politikája és gazdasági fejlődése ellen irányul. Csehszlovákia nagyon jól tudja, hogy miképpen bánik Magyarország szlovák kisebbségével és magyar területen a csehszlo vák állampolgár okkal. A Németország védnöksége alatti olasz- osztrák-magyar-bolgár blokk a csehszlovák köztársaság, a kisantant, valamint a kisantant nagy szövetségesei ellen irányuló éle nem titok sem a köztársaság, sem pedig annak szövetségesei előtt. A kereskedelempolitika megváltoztatása tárgyalások tárgya, azonban Magyarország az utoLsó évtizedben kiépítette saját kereskedelmi és ipád organizációit a külföldről való behozatal ellen, kénytelen lesz tehát kereskedelempolitikájában védeni saját organizációit. Hasonló a helyzet Ausztriával. Ebből kitűnik, hogy a magyar részről fölmerült tervek a dunai Lo- carnora vonatkozólag a csehszlovák közvélemény részéről csakis elővigyázatossággal, bi- zatiansággal fogadhatók, mert a tárgyalások rendszerint nemcsak bizonytalanok, hanem megbízhatatlan emberek részéről erednek. Ennyit mond a Národni Politika vezércikke. Ebből is látható, hogy kik részéről lesz akadálya a magyar—csehszlovák kiegyezésnek. Bizonyos, hogy nem a magyarok részéről!... hoz. Szeneibe volna ezt égi jieinek tekintem, szerette volna azt hinni, hogy ez a roppant anyagi romlás egyúttal megváltása is neki. Hogy ezzel fizetett... * És öreg Almási Pál meghalt. Népszerű embeír volt megyéjében. Mindenki tudta, hogy anyagi romlása vitte halálba az öreget A gyászoló közönség örökké kiváncsi hada leplezetlen érdeklődéssel nézte Almási Magda komoly, zárkózott férjét, aki irágyűésre- méitó nyugalommal intézkedett az elhunytat illető végső dolgokban. Györgynek ez a kínszenvedés három napja volt. Ámde eaideig senki nem ismerte fél, iközös ismerősökre nem akadt s egyéb fontos dolgukban három nap alatt szinte azt is feledték az emberek, hogy Almási Pál élt valaha e földi tér eken. Egy kis ház, ami megmaradt. Ide költöztek Magdia és György: kíváncsian a jövő iránt, mely mint egy rejtelmes túlvilág lakarta előlük arcát. — Le kell mondani régi jómódunkról! — ■ölelte át a férfi az asszonyát — te nehezebben fogod ezt megtemi, Magda. Nékem már nem újság. M'agida odabujt az urához. — Nagyon szeretlek, György. Csak te maradj meg nekem és semmi más kívánságom nem lesz rajtad kívül. Dolgozni fogok veled együtt., élni akarok veled. 12 Dolgozni! György minden erőfesz Rést megtett. Hogy régi üzleti összeköttetéseil Béosben avagy Svájcban felvegye, ahhoz semmi pénze nem volt. Rettenetes zuhanás volt ez a gazdag jómódból a szegénység piaci kosarába. Egy napról másnapra kellett életük szekerét uj kerekekre szerelni. Magda állta. Erősen és dacosan. Úgy érezte, némiképp ö is felelős az agjáÖPl és vezekelni akart. I s ugyanakkor Badalón 200 magyar gyermek magtárban fagyoskodik és rontja a szemét. Ugyancsak erősen kirívó például az az ellentét, amely Badaló és-Kapós között van-
