Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-12 / 35. (2256.) szám

10 nPRXGM-A^AG^AfeHTRLaP 19150 február 12, saertLa. (. Sdodt- _____, Ka nada a jéghockey világbajnoka Németországot 6:t-re legyőzte — Csehszlovákia megverte Svájcot Berlin, február 11. Tegnap este a zsúfolásig meg­telt berlini jégpalotában folyt le a jéghockey- világbajnokság dontőniérkőzése az Európa-bajnok Németország és az eddigi világbajnok Kanada között. Rögtön a kezdés után a németek heves iramot indítanak. Jaenecke vad futásban végigszáguld a pályán, a kapu előtt teljes erejéből üti a taíbdát, amely a közönség viharos üdvrivalgása között a kanadai kapuban talál helyet. 1:0 a németek javá­ra. A gól után a németek (kíb. 10 percig fölényben vann ak és főleg Jaenecke brillirozik, aki azonban egy heves összeütközésnél oly szerencsétlenül esik el, hogy knlcscsoniját töri. Ettől kezdve a játék képe megváltozik Helycsere után a kanadaiak valóságos ostromot indítanak Leinweber kapuja ellen, aki feb. 12 per­cig minden ütést véd. Később azonban ő sem tudja már a kanadai ostromot meghiúsítani. Kanada fokozatosan felnyomul: 1:1, majd 2:1, 4:1, végül pedig 6:l-re emeli a gólok számát és ilyen arányban is győz. A közönség a világbajnokot élénk ünneplésben íészesitette. Kanadában Armstrong kapitány emel­kedett ki, mig a németeknél Jaenecke és Lein­weber kapus voltak a meccs hősei. A mérkőzés után Csehszlovákia a harmadik helyezett Svájccal ját­szott ezhibitions-meccset. A csehszlovák együttes ismét megtalálta formáját és 2 -b (0:0, 2:0, 0:0) arányban Malecsek góljaival győzött. Ez a mérkőzés — ellentétben az előbbi meccsel, amely végig kemény menetű és helyen­ként durva volt — dicséretesen fairen folyt le. A csehszlovák csapatban Malecseken Mvül Nespor tartalékkapus jó játéka keltett kellemes benyomást. )( A troppaui műkorcsolyázó versenyen bud>a>- pestiek is resztvettek. A férfi-vándordijban Lápocsy harmadik lett. Az ifjúsági versenyt Vadas nyerte meg. A női-versenyben Levicky Piri és Tóbh Szidi a bécsi Hollowsky mögött végeztek. — A páros verseny győztese a Filipovits—Dilámger magyar pár lett, akik a táncversenyben a második helyen vé­geztek. )( Magyarország 1930. évi sibajnokságát Szepes Béla (MAC) nyerte meg bátyja, Szepes Gyula és Szendey András előtt. )( Boxhirek. Buffalóban a kienehézsulyu világ- bajnokságért folyó küzdelemben Jimmy Stattery 15 menetben pontozással győzött Lou Scozza felett. — Newyorfcban a németamerikad Tedy Sandwina a dán Knut Hansent az első menetben 49 mp. alatt, köz­vetlen a gongjelzés előtt knock-autolta. t )( Budapest birkózó bajnokságait tegnap bo­nyolították le az alábbi eredménnyel: Légeuly: 1. Szegfű (Kaposvár), 2. Gyarmati (Testvériség), 3. Imrik (UTE). Pehelysúly: 1. Buesek (MTK), 2. Tenkey (MTE), 3. Szalay (HAC). Könnyü&uly: 1. Kárpáti (UTE), 2. Kovács (Törekvés), 3. Tasnádi (MAC). Kiisközépsuly: 1. Zombori (MAC), 2. Matúra (MTE), 3. Próka (UTE). Nagyközép-súly: 1. Matus- ka (Törekvés), 2. Ferenczi (Kispest), 3. Kamarás (MTE). Kisnehézsuly: 1. Szalai (MTE), 2. Orgovány (UTE), 3. Adorján (MAC). Nehézeuly: 1. Fekete (Postás), 2. Horling (UTE), 3. Varga (Beszkárt). )( Orth György Csilébe vándorolt. Mintegy' négy héttel ezelőtt a Prágai Magyar Hirlap meg­bízható budapesti forrásból jelentette, hogy Orth György elhagja Magyarországot és Csilébe ván­dorol. A budapesti lapok akkor e hirt megcáfol­ták. Most Bécsiből kapjuk az értesítést, hogy a nagy magyar futballista az osztrák fővárosban aláírta azt a szerződést, amely őt tréneri minő­ségben Csilébe szólítja. Orth még a tavasz elején útnak indul Délamerikába. * )( Románia — Montewideóban. Bukarestből je­lentik: Románia f utbaHsz ö vétségé elhatározta, hogy válogatott csapatát kiküldi a montewideói f u thal 1 vi 1 ágba jnoks ágra. )( A cannesi tenniszverseny yegyespáros döntő­jében a Mis? Ryan-Cochet-pár kettős heves küzde­lem után 12:10, 6:3 arányban legyőzte az Aussem Ciily-Tilden kettőst. Aussem Cilly és Valerio a nőipáros'ban is a második helyre jutottak, ameny- nyiben a döntőben a Ryan-Lafaurie kettőstől 4:6, 1:6 arányban kikaptak. )( Plattkó — spanyol állampolgár. Budapesti la­pok jelentése alapján beszámoltunk arról, hogy Plattkó, az FC Barcelona kapusa hazatér Magyar- orezágna-. Most pedig a „Heraldo de Madrid“-ban azt olvassuk, hogy a kiváló magyar kapus — meg­szerezte a spanyol állampolgárságot. )( A newyorki fedettpálya női atlétikai verse­nyen Stella Walsch a® 50 yardon megjavította a világrekordot 6.1 mp-re. A 60 yardon Elder 6.6 alatt győzött, mig az 50 yardo-s gátfutásban Wells 6.4 alatt ért célba. )( A pozsonyi kerület I. osztályú vidéki blokkja Érsekújvárod megalakult. A blokk elnöke Holota János dr., képviselő, alelnöke Néder János lett. A paritásos-, valamint a Komáromi FC jubileumi serlegbizottságának elnöke Kállay Endre, a KFC elnöke lett. A serlegmérkőzések juniue 1-én kez- , dődnek meg a KFC, ÉSE, LTE és ETO között,- KöZCÍAZPAiSrAGn . Franchet d’Esperay és Foszfátig Irta: FODOR JENŐ Furcsa. Az egyik egy híre? francia tábor­nok, a másik a szupert:oszfát műtrágya kar- tellirodája. Milyen nagy ellentét és mégis mennyi -hasonlatosság. A múlt héten a P. M. H. közgazdasági ro­vatában olvastam, hogy a szlovenszkói gazda- szervezetek vezetői küldiöttségileg elmentek a „Foszfacid“-hoz azzal a kérelemmel, hogy a szuperfoszfát műtrágya árát mérsékelje. Elmondották, hogy Szlovenszkén a műtrá­gya alkalmazása sok rizikóval jár, mert ha nincs elegendő csapadék, a műtrágya nem oldódik, — olcsóbb lett a búza is, viszont a vasúti szállítás meg igen drága. A ,,Foszfacid“ generálisa kemény tekinte­tet vetett a küldöttségre, akár csak valamikor Franchet d'Esperay Belgrádban a szerencsét­len emlékű Károlyi Mihály társaságára, bo­gom holta kétsoros szürke zakóját s a kérel­met kereken elutasította. A küldöttség tovább kért... Kérte, hogy adja a generális ur az adók súlya alatt nyögő szegény gazdáknak a szuperfoszfátot legalább olyan áron, minit azt a cukorgyárak kapják. A generális ur nem -mondta, de valószínű­leg gondolta, amit Franchet d'Esperay oda­vágott Károlyiéknak: „hát már a-z urakeny- nyire süllyedtek!" Szóval ezt a kérést is el­utasította. De mégsem! A bucsuzkodásmál a generális ur mégis ki- loj>©rcentenként 10 fillért engedett úgy suba alatt, die ezt nem szabad megmondani otthon — a gyerekeknek. Ebhez a Franchet d‘Esperay-féle esethez a következő megállapításokat fűzhetjük: Elsősorban is a gazdaszervezetek vezetői­nek érvelései nem mindenben fedik a szak­szerűséget. A szu per foszfát ugyanis a legtöbb­ször nem azért nem hat, mert nincs elegendő csapádék s Így az nem oldódik, hanem azért, mert a legtöbb -zlovcnszkói talajra egyenesen nem való. A szlovén:/!: ói talajok nagyobb része mész- ben -zegétjy, savanyú reakciója, Wháit beteg talaj. A Hzinperfoezfát savanyú kéwSbssAém műtrágya, mert a benne levő foszfor-sav kén- savva-1 van feltárva s a kötőanyaga (a ballaszt) gipsz, mely szintén erősen savas kémhatásu. A szupert oszfát tehát a savanyu talajt miég jobban el savanyítja, valósággal nregmérgezi. Erre kellett volna a gazdaszervezetek kép­viselőinek a Foszfacidnál rámutatni és a me­rev elzárkózásra azt felelni, hogy a -szerveze­tek vezetői majd gondoskodni fognak a karé­jük tömörült gazdiaiközönség kellő feivilágosi- tá sáról. És ennék már igazán itt volna a legfőbb ideje, mert teljesen tarthatatlan az a hely­zet, hogy az itteni gazdaközön ség a műtrágyát nem tudományos megállapítások, hanem a reklám jelszavai szerint választja meg és al­kalmazza. Pedig ha a gazdák széles körben elsajátítanák a műtrágyázáshoz szükséges alapismereteket, meg vagyok győződve, hogy nálunk kevesebb baj volna a Foszfaci-ddal. Ma azonban a helyzet az, hogy a szuipertfosz- fáit gyárak hatalmas kartellbe vannak tömö­rülve b ez óriás pénzzel dolgozik és olyan erős propagandát fejt ki, ingyen naptár, in­gyen füzetekkel, lapoknak hirdetések utján való megvásárolásával, megfizetett előadások­kal stb. stb., hogy a gazdákat valósággal meg­szédül. De nemcsak eddig terjed a kartell hatalma. Amint alább látni fogjuk, meg tudja védeni gyártmányait a külföldi koniku-rrenoia ellen is. Az utóbbi években a szlovén szkói gazdák kezdik a németországi magas foszfortartalmu, lúgos kémhatásu Rhenániafoszfát műtrágyát alkalmazni. Ezen műtrágya a 652. sz. vám­tételbe volna sorozandó, ahová a Thomás­sátok is van sorozva s mivel foszforsava csak ci teáiban oldódik, behozatala vámmentes. És mégis a gyakorlatban a 617. ez. vámtétel alá sorozzák, ahová a kénsa/wal feltárt szuper- foszfát is tartozik, valószínűieg azért, mert erős konkurrense a szuperfoszfátnak s igy 100 métermá-zsánként teljesen igazságtalanul 1000 korona vám és forgalmi adóval va-n sújtva. Ez az eljáré# aulydöan érinti a szlovenezkói gazdákat. A mi savanyu talajainikra ugyanis 'lúgos kémhatásu műtrágyák valóik, amilyen a Thomassalak és Rhenania-foszfát. Igen ám, csakhogy a Thom-aissalak csak korlátolt mehy- nyiségben áll rendelkezésünkre, mert a bel­földi Thomas-salak a szükségletet nem fe­dezi, külföldről pedig évről-évre kevesebbet kapunk, mert ott már előbb megkezdették a műtrágyát a talajviszonyokhoz mérten helye­sen alkalmazni, aminek folytán a Thomas- salak-fagya sztás a nyugati államokban erősen emelkedőben van. A Rhenania-foszfát elleniben korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre, azonban az igazságtalanul követelt 1000 korona vám tetemesen megdrágítja. A gazdaszervezetek vezetőinek s az agrár­pártok képviselőinek sürgősen -meg kellene tenni a lépéseket ennek hatályon kívül he­lyezése érdekében. A gazdaszervezetek vezetőinek a Fesziad d- dal folytatott tárgyalásainak még egy mo­mentumáról kell megemlékeznünk. A gazda­szervezetek vezetői végül azt kérték, hogy legalább a cukorgyáraknak megállapított árakon adják a többi gazdáknak is a szuper- foszfátot. U-gylátszik tehát, hogy igen külön­böző árak vannak érvényben! A gazdák ezen "különböző ármegállapításokból is tanulhat­nak. Ahol szervezetten lépnek fel — amint a cukorgyárak teszik, — ott sikerül az árat mérsékelni, a szétszórt, szervezetlen gazda- társadalom azonban erőt sohasem lesz képes kifejteni. Az erőtlen, szervezetlen gaizd-atársa- dalomnak mindig csak Franchet d‘Esperay- féle kézlegyintésekben lesz része. Ezt a jövő­ben csak úgy kerülhetjük el, ha összefogunk, összetartunk és kiópiiják társadalmi szer­veinket, a gazdaegyesületeket vagy szövetsé­geket és ezeket erős szövetkezeti hálózattal kiegészítjük. Budapesti bankok év! jelentései Budapest, február hő 11. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank Weisz Fülöp elnöklete alatt a hónap 4-én tartotta meg 88. rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és igy a részvényenkénti 7 pengős osztalék feb­ruár 5-étől kerül kifizetésre. Az igazgatóságba uj tagként Jacoby Olivér dr.-t választották be. A közgyűlést követő ülésen az igazgatóság Stein Emil dr. ügyvezető igazgatót vezérigazgatói cím­mel ruházta fel. — A Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület február 5-én Biró Zsigmond elnöklete alatt tartott 90. évi rendes közgyűlése az igazgatóság valamennyi javaslatát egyhangú­lag elfogadta és ennek alapján elhatározta, hogy a 4,049.311 pengő 91 fill. tiszta nyereségből (múlt évben 3,400.388 pengő 64 fűk) a különböző tartalé­kokra. nyugdíj- és segélyalapra 780.000 pengő (múlt évben 750.000 pengő), a tisztviselők külön jutalmazására 130.000 pengő (múlt évben 125.000 pengő) forditassék és osztalékra e hónap 6-tól részvényenként 14 pengő fizettessék. A közgyű­lés ezenfelül általános helyesléssel határozattá emelte az igazgatóságnak arra vonatkozó javasla­tát, hogy a régi nyugdíjasok átértékelési arány­száma január 1-i hatállyal 55 százalékról 60 száza­lékra, a tényleges szolgálatot teljesítő tisztviselők nyugdijhányada, illetve a nyugdíjpénztár járulék­alapja 80 százalékról 85 százalékra emeltessék. Az igazgatóság szabályszerűen kilépő nyolc tagját új­ra megválasztotta, a választmányban pedig a meg­üresedett egy tagsági helyre Dessewffy Aurélt választotta meg. — A székesfővárosi községi ta­karékpénztár részvénytársaság igazgatósága leg­utóbbi ülésén megállapította az 1929. üzletévi mérlegét. A mérleg a községi takarékpénztárnak első teljes üzletévről számol be és 221.633 pengő 27 fill. tiszta nyereséget mutat ki. amelynek fel­osztására vonatkozólag az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy az alapszabályszerü levonások után a fennmaradó összegből 3 millió 600.000 pengő névértékű, az 1929. üzleti évre osz­talékra jogosító részvény után 5 százalék fizetes- sék ki, a fennmaradó összeg pedig a tartalékalap javadalmazására forditassék. A múlt év júliusában tartott rendkívüli közgyűlés határozata alapján kibocsátott 7,200.000 pengő névértékű uj részvény után osztalék-kifizetésre nem került sor, minthogy a befizetés alkalmával e részvények már 5 száza­lékos kamatmegtéritésben részesültek. — Az An­gol Magyar Bank r.-t. igazgatósága legutóbb tar­tott ülésén megállapította az 1929. üzleti év záró­számadásait. Az eredmónyszámla szerint az intézet 8,150.089 pengő 66 fill. bruttónyereséget ért el az előző év 7,287.211 pengő 26 fillérrel szemben. A tiszta nyereség 3,482.618 pengő 92 fill. (a múlt év­ben 3,477.339 pengő 46 fill.) A nyereség felosztása tekintetéiben az igazgatóság azt a javaslatot fogja a február 27-re egybehívandó 39. évi rendes köz­gyűlés elé terjeszteni, hogy ebből osztalékul a múlt évhez hasonlóan 2,520.000 pengő, vagyis részvényenként ismét 7 pengő (14 százalék) fi- zetessék ki. A kerékpíírgyárak iizemkorlátonása. A csehszlovákiai kerékpárgyárak súlyos válság­gal küzdenek. A szakstatisztika szerint a köz­társaságban évenkint 150.000 darab kerékpár fogy el, noha a gyárak kétszer akkora kapa­citásra vannak berendezve. A vámtarifa sze­rint a kerékpáralkatrészek behozatala vám­mentes és ilyen módon a külföldi gyárak az alkatrészeket vámmentesen hozzák be, itt azokat összerakják s eredeti külföldi áruként adják el. A belföldi kerékpáripar sürgős vámvédelmet követek A mészáros és hentesipar válsága. A mé­száros és hentesipari szaklapokban mind gyakrabban olvashatók a panaszok, hogy emez ipar válsága a tetőfokát érte el. Ez különösen a, nagyvárosokon ‘ kívül dolgozó mészárosokra és hentesekre vonatkozik. A válság okát a lakosság vásárlóerejének csök­kenésében látják s abban a körülményben, hogy az emberek újabban aránylag többet költenek a sportra, divatra, szórakozásra, mint az élelmezésre. Emellett a sertés és szarvasmarhaárak állandóan emelkedő irányzatot mutatnak s például a múlt év vé­gén oly magas fokot értek el, mint eddig még soha. A bőrárak jelentéktelensége miatt a mészáros igen fontos bevételtől elesik. A mé­szárosok és hentesek végül az adók és szo­ciális terhek miatt is erősen panaszkodnak. A kényszeregyezségi és csődeljárás novel­lája égetően sürgős. Az ipari és kereskedel­mi testületek tagjai állandóan interveniálnak a központoknál, hogy ezek az uj kényszer­egyezségi és csődeljárás törvényjavaslatának' alkotmányos tárgyalását sürgessék meg. A csődök és kényszeregyezségek száma napról napra emelkedik s ez a körülmény azt a lát­szatot kelti, hogy sok kereskedő sietve jelen­ti be most a csődöt illetve kéri a kényszer­egyezséget csak azért, mert attól tart, hogy az uj törvény intézkedései szigorúbbak, lesz­nek. " Természetes, hogy mindez jelentősen megkárosítja a hitelezőket. — A csődök és kényszeregyezségek száma valóban rohamo­san emelkedik s figyelemre méltó jelenség az is, hogy az ország minden részén emelke­dik a börtönnel végződő hamis bukások szá­ma is, ami kétségtelenül a közgazdasági élet beteges tünete. A vámtanács megalakításának újabb ne­hézségei. A múlt év végén a pénz-, földmű­velés és ipar ügyi minisztériumok hosszas tár­gyalások után megegyeztek a vámtörvény szerint kinevezendő vámtanács megalakítása kérdésében s a vámtanács összehívása ez év első hónapjaiban aktuális volt. Most azonban újabb nehézségek merültek fel főképpen amiatt, hogy a vámtanácsban a népjóléti és közellátásiigyi minisztériumok is helyet igé­nyelnek. Ennek a hatásköri kérdésnek ren­dezésére irányuló tárgyalások ezideig ered­ménytelenek maradtak, Az ipari és kereske­delmi körök ezzel szemben nagyon sürgetik a vámtanács felállítását, mert eddig is igen sok, a vámjudikatura körébe vágó konkrét vár annak elbírálására. A hatásköri tárgyalá­sokat most meggyorsították, ugv hogy a vám­tanács megalakítására márciusban sor kerül­het. Visszatérés az extenziv gazdálkodási rend­szerhez. A mezőgazdasági termények értéke­sítésének válsága számos gazdasági üzemet arra kényszeritett, hogy az intenzív gazdálko­dási módról visszatérjen az extenziv gazdál­kodásra. Sót olyan „tudományos" vélemények is akadtak, amelyek azt javasolták, hogy az egész mezőgazdaságnak vissza kell térnie az extenziv gazdálkodáshoz. Az ilyen meggon­dolatlan beszédek nemcsak a közgazdasági életnek, hanem az egyes gazdáknak is hely­rehozhatatlan károkat okozhatnak. Bizonyos ugyanis, hogy a mezőgazdasági válság múló jellegű. Már most ha a gazda abbahagyja föld­jének trágyázását, kellő megművelését, egy év alatt úgy elparlagosodnak, hogy egy to­vábbi évtized munkája sem hozza helyre az egy év mulasztását. Éppen ezért gazdáinknak gondolni sem szabad arra, hogy a mezőgaz­dasági munkákat elhanyagolják, hanem nagy pénzügyi erőmegfeszités árán legalább a mai színvonalon kell megtartaniok a földjeik ál­lapotát, ha azt már semmiképpen sem áll módjukban javítani. A briinni textilipar helyzete. A morvaor­szági gyapjufeldolgozó gyárak egyesületének a múlt napokban tartott közgyűlésén elhang­zott jelentés szerint a szövetgyárak helyzete jelentősen megromlott az 1929. év folyamán, azonban közvetlen fenyegető válság még nincs. A gyári munkások száma az év folya­mán ezerrel megapadt s emellett a gyárak rövidített munkaidővel is dolgoztak, noha számos vezető gyár az üzemét teljesen is be­szüntette. Az uj év első hónapjában a hely­zet csak rosszabbra fordult. A jövő kilátásai semmiképpen sem mondhatók rózsásaknak, Ebben a tekintetben irányadó itt Csehszlová­kia kedvezőnek nem mondható kereskedel­mi politikai helyzete. A nyersanyagok piacán az 1929 évben a finom gyapjú ára 33 száza­lékkal, egyes fajtáké még nagyobb mérték­ben esett. Ugyancsak estek a másodrendű gyapjú árai is. Figyelemre méltó terv a munkanélküliség leküzdésére. Berlini lapok jelentése szerint Halle városban érdekes kísérlet történik a munkanélküliség leküzdésére. A városi ta­nács, a munkaközvetítők és a munkaadók szövetsége közös költségen hatalmas műhe­lyeket építenek, amelyekben a munkanélkü­lieket díjtalanul tanítják ki oly szakmákra, amelyekben munkáshiány mutatkozik. — A képzett szakmunkás természetesen már nem okoz nagy gondot. A gyógyszergyárak nem kapnak adómentes szeszt. A gyógyszergyárak és gyógyszerészek azzal a kéréssel fordultak a pénzügyminisz­tériumhoz, hogy a gyógyszerek céljaira adó­mentes szeszt juttasson nekik. A pénzügymi­nisztérium ezt a kérelmet nem hajlandó tel­jesíteni azért,- mert nem áll módjában ellen­őrizni azt, hogy az adómentes szesz! tényleg gyógykezelési célokra használják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents