Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-02 / 27. (2248.) szám

*®®£GAr.MAGkAR-HTra^ 1980 tébrnár S, K raj hm soi*sáért, saját és utódaik boidogu-' lásáerL Szlőveruszikóről a szkepszis hangjait liaM- juk, de mi nem adjuk fő! a reményit és hin­ni akarunk benne, hogy Hliinika a keserves prágai tanulságok után abbahagyja a célta­lan és képtelen nagyban való blokkpolitikát: s hárem nemzet lelkes istenhozottjáuak hangjai mellett belép a szlovenszkői testvé­riesülés. az autonómia, a szent kenyér dóm­jának kapuján. I semzilg^fllés mm heti programja Prága-, február 1. A nemzetgyűlés mindkét házának jövő heti programja a következő: A képviselőház hétifon délután három óra­kor kezdi meg Benes expozéjának a vitáját. A vita valószínűleg szerdán este fog befeje­ződni. A szenátus szerdán délután négy’ órakor öl össze. Napirendjén ugyancsak az expozé feletti vita szerepel, amely valószínűleg csü­törtökön este végétén A szenátus külügyi bizottsága kedden dél­előtt tíz órakor, a nemzetgazdasági bizott­ság szerdán délután kettőkor és a kezdemé­nyező bizottság szerdán délután három óra­kor tart ülést. A képviselőház költségvetési bizottságának legközelebbi ülését levél utján fogják össze­hívni, valószínűleg a képviselőiház plénuma jóvátétel! vitájának befejezése után. A képviselőháziban hétfőn délután két óra­kor a kezdeményező bizottság ülésezik, fél három órakor pedig a Mzelnökség. A mező- gazdasági bizottság kedden délelőtt kilenc órakor folytatja & főldmévelésögyi miniszter expozéja feletti vitát. Hétfőn indul Párisba a magyar delegáció Budapest, február 1. (Budapesti saeikieszSJó- ?égünk telefonié leölése.) Bethlen látván gróf miniszterelnök ma dölelő?!í behatóan tanács­kozott Korányi Frigyes bánóval, a Páriáiba in­dok) magyar delegáció veneböjéveL Korányi bejelentette, hogy a magyar defegánfcó hétfő® któoi ei Pártéba. A közigazgatási bíróság válsága a költségvetési bizottság napirendjén A bíróság elnöke fokozott mértékben megerősíti JabSoniszky megállapításait Prága, február 1 .A költs égvetési bizottság­ban a legfelső közigazgatási bíróság büdzse- tételének befejezésekor felszólalt Háciba, a legfelső közigazgatási bíróság elnöke. Beszédé­ben többek közölt 'kijelentette, hogy egyes körök az utóbbi időben éles támadásokat in­téztek a legfelső közigazgatása bíróság ellen és pedig azért, mert annak egyes döntései az egyik, vagy a másik támadónak politikai né­zetei miatt nem tetszett. A bíróság szívesen veszi a tárgyilagos kritikát, azonban a leg- 1 iatározoiíabban ki kell jelentenie, hogy a legfelső közigazgatási bíróságot semmiféle módon, senki által befolyásoltatni nem lehet. Ami a közalkalmazottak nyolc órai munka­idejének betartását illeti, a legfelső közigaz­gatási bíróság arra a nézetre jutott, hogy a nyolcórai munkaidőre vonatkozó törvény nem vonabkozhatik a közalkaluiazobtalkira. A legfelső köz-igazgatási bíróság helyzeté­re vonatkozólag hangsúlyozta Hácha el­nök, hogy a viszonyok ott soklca-l rosszab­bak, mint amilyeneknek azokat Jablonicz- ky János dr. orsz. kér. szoe. párti Jcépvise- lő ecsetelte, mert nemcsak másfél évig, ha­nem három évig is várrnok kell a felek­nek ügyük elintézésére. 1.929 végén még 492 elintézetlen ügy maradt vissza 1.927-ről, a panaszok száma 1928-ban 10-231 volt és ezeknek 43 százalékát a műit év végéig nem lehetett elintézni, örvendetes jelenség, liogy 1929-be® a benyújtott pana­szok száma lényegesen csökkent. Az elmúlt évben ugyanis 3400 panasz érkezett a leg­felső közigazgatási bíróságihoz. A váratlan csökkenést azzal magyarázza Hácha elnök, hogy bizonyos stagnáció állott be a közigaz­gatásban, nevezetesen az országos hivatalok­nál s aránylag még igen kevés panasz ér­kezett az országos hivatalok döntésed ellen. Nem reméli azonban, hogy azok, akik ré­gebben a minisztériumok döntéseivel nem, voltak megelégedve, most az országos hiva­tal ok döntéseivel jobban lesznek majd megelégedve. Valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben is­mét szaporodni fognak a panaszok. Ezután részletesen foglalkozott a közigaz­gatási bíróság reformjának a kérdésével. Az első előkészületek 1224-be® történtek, majd I g y é k Gottdiener PEZSGŐT csak 1927-ben. A rákövetkező érben újabb javaslatot dolgoztak ki és 1929-be® már űh- niszterközi tárgyalás alá került a javaslat. A tárgyalások folyamán azonban kiderült, hogy az egyes minisztériumok között óriási ellentétek vannak alapvető kérdésekben is. Ez tehát a reform mai helyzete. Megállapít­ható, hogy 1930-ba® a reform előkészületé­vel nem jutottak előbbre, mint voltak 1927- ben, sőt mint 1924-ben. A német kommunisták február 1.-re lázadást terveztek Neukölnben A rendőrség kellő időben közbelépett — Hetvenhat letartóztatás — Utcai hattok Hamburgban — Berlin, február 1. A politikai rendőrség tegnap este letartóztatta a németországi kommunista párt hetvenhat vezető hivatal­nokát, köztük több képviselőt. A hivatalos körök nyilatkozata szerint a kommunisták február elsején forradalmat terveztek és Neukölnben és Weddlngben, ahol májusban a leghevesebb harcok dúltak, ki akarták kiáltani a proletárdiktatúrát A porosz bel­ügyminiszter mindennemű tüntetést betiltott, de a nevezetes nap előestéjén mégis tüntető fölvonulások voltak a külvárosokban. A rendőrség kellő Időben tudomást szerzett a kommunisták tervéről és elhatározta a veze­tők letartóztatását A képviselőknél és a le­tartóztatottaknál kivétel nélkül revolvereket és egyéb fegyvert találtak. Két nappal a berlini letartóztatások előtt Hamburgban, a németországi kommunizmus legveszedelmesebb fészkében, a nyugtalan elemek megkezdték a nyugtalanságok szitá­sát Két nap óta állandó a harc s rendőrök és a kommunisták között Hamburg néhány kerülete megközelíthetetlen. Tegnap három­ezer kommunista kövekkel és dorongokkal fölfegyverkezve támadta meg a rendőröket j akik kénytelenek voltak fegyverüket hasz­nálni Mindkét részen több sebesülés történt. A vezetők letartóztatása meggátolta a for­radalom kitörését Az elkobzott röpcédulá­kon a kommunista párt vezetősége fölszólítja a munkanélkülieket hogy reggel hatkor je­lenjenek meg Neuköln főterén és vegyenek részt a nagy tüntető fölvonulásban. A gyüle­kezések mindenütt épülő házak közelében történtek, hogy a munkások beszerezhessék az alkalmas fegyvereket A rendőrség állan­dó készültségben van és automobilokon cir­kál a külvárosok uccáin. A birodalom többi városában heíyreállott a rend és a hamburgi kommunisták sem tüntetnek. — Budapest®* is vörösnapet akarnak rendem! a Őfkes kenunimieta sejtek. BtKfep«<tá asssrfceastŐBé- günk telefonálj®: A ®to«dkv«ri áoternacnoeBáié uJaad- tásáre. awmsbfltoa és TOBáraaup aa égésé "vfitágo® v&- rös®fflpot T^sadeanek. A rendőrség tudomására ju­tott, hogy títkoe kommunista sejtek Budapesten is te? sfaartAk bujtatná a mautósságot tftmegfaivona*- Msokn én uocaá tüntetésekre. A rendőrség máaóea óvstttezkedéet megtett Aa egées rendőrség perm- jtmeiáten tóti, as nocákoB megeaőslüeöt rendörjé- ratok tartóinak. t FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY m S akkor isimét azok a végnélkül i esték. A kapitány ül a nagy íotőjben s Esztert meg a tanárt hallgatja. A tanár tervez, Eszter he­lyesel és tanácsok De csak a kapitány látja^ milyen hü szentekkel néz a tanárra S mégis tudja, hogy a hideg, gőgös Észten* ’ soha át nem lépi a válaszutat Orosz felé. Szenvedni fog, mikor senki nem látja, de hi­degnek tetteti viselkedését, mert különös, szigorú morálban nevelték s ilyenné edzette magát. Eszter okos, kedves és korrekt. A tanár becsületes, józan és lelkes. A kapitány ént szenvedi. Szeretné megmenteni Esztert, feloldani, hogy a kapitány is társuljon már valamiféle jósággal etekhez. Szeretne hérosz lenni, nagylelkű, jószívű. De vannak héroszok mai napság? 19. Kitavaszodott, mire a kapitány sok fejtö­rés után elhatározta, hogy elmegy. Hosszú időre kívánt elmenni. Szerette volna, ha ez­alatt az idő alatt rendeződik őbenne is min­den s talán Észtetek is elhatározzák magu­kat. Semmi szer etetet nem érzett .már a fele­sége iránt, kiölte a hideg tél. Nem akarta nézni ezt a nagy barátságot a tanár és Esz­ter között, amit megakadályozni már nem tudott, de nem is akart. Megfutott. Igen. Csúnya niegfutás volt a saját házából. Érezte ezt a megalázó állapo­tot, de lassankint oly erősen lett úrrá fölötte a fatalizmus, hogy ezt a megtiltást tartotta egyedüli útnak. Egyszer elhatározta, hogy le­lövi a tanárt is, .Esztert is. „Véres családi tragédia" • jelent meg előtte egy újságaim •; összeborzadt. Gondolta, hogy beszél n ta­nárral, de gyanújának se®inni pozitív alapját adni nem tudta volna. Még kinevetik. Irta: SZOMBATHY VIKTOR Legjobb tesz tehát, ha elutazik egy időre. Ismét kóbor lovag less belőle. Azt adta okul, hogy katonai ügyét kell rmd behozni, a birtok miatt is akadt elintéz­ni való s étert hosszabb ideig marad. Egy ködös reggelen elbúcsúzott. Eszterrel hideg, kötelességszerii csókot váltott még. S a kapitány kocsija eltűnt a kanyarodénál. Eszter utánanézett s látta, hogy a kapitány hátrafordul utoljára s nézi őt, amint kék ru­hájában, amilyet az asszony mindig hordani szeretett, ott áll a veranda lépcsőjén. Ezt a képet vitte magával a kapitány. Orosz is, Eszter is először azt hitték, hogy a kapitány elutazása ravasz, de átlátszó csel s egy-két nap múlva váratlanul betoppan. Nem igy volt. A kapitány becsületesen, őszintén elutazott. Vitte a maga szomorúsá­gát, amit gyógyítani akart. 8 vitt magával valami fájdalmas boldogságot, hogy otthagy­ta azt a kettőt, egymás örömére. Hős volt a kapitány? Vagy gyenge? Jó­szívű? Ki lát be egy ember rejtelmes leikébe! MÁSODIK RÉSZ L A kapitány azonban Pozsonyba esek azért ment, hogy útlevelet kerítsen magának s azoknak a hajóknak egyikével, amelyek az uj évadiban először indulnak a Dunán, Pest­re utazott. Semmi meghatározott terve nem volt. Va­lami távoli rokonánál szállott meg a Villá­nyi utón, aki nemrég hurcolkodott át vagon- lakásából Budára. Ekkortájt a külső pálya­udvarok körül s szerte az egész országban szinte fél Magyarország vasúti kocsikban lakott. Napokig kószált Pesten, de nem ösmert rá arra a városra, amelyet a háború alatt is még oly élénknek látott. Szuronyos rendőrök állottak őrt kettesével az uiocán még most is. Apróbb verekedések hírét hozták innen-oli­nón, a villamoskocsik barnán és rozogán bal­lagtak, a papirbankó napról-napra keveseb­bet ért s a kapitány idegen valutájával gaz­dag urnák képzelte magát. Nem volt nehéz érintkezésbe lépni néhány régi baj társával, ismét megtalálta a kapcso­latokéi s egy-két hónap múlva azon vette észre magát, hogy egy exotikus nevű bao- kocsksa főrészvényese a Rákóczi ut egyik ho­mályos udvari üzlethelyiségében. A bank vezérigazgatója, Mende ur. ezelőtt üvegáru­val tette magát nevezetessé, most azonban roppant elhivatottságot érzett magában ar­ra, hogy a haza banksatiszitikájában előkelő nevet vállaljon. Az üzlethelyiség valami for­galmi irodával volt szomszédos. Deszkafal választotta el a két előkelő irodát, telefonjuk is közös volt, amelyet a deszkafaliba vágott ablakon cserélgettek ide-oda. Mende ut igen élénkszellemü férfin volt, aki valahol, egy minisztériumi várószobáiban találkozott először Félíxel. Félix szerette volna, ha valami hivatalt kap, Mende u> vi­szont repoekirvitelért óhajttott folyamodni. Nem telt bele sok idő. Mende ur oly szavahi­hetően magyarázta meg Félixnek pénze gyü- mölCfáöztelésj leheti égét, hogy Félix bétái- suilt az üzletbe s azóta dél elől tönkint ott üldö­gél: a -ripszktélben, míg Mende ví«érígazgatő ur a könyvelővel referál Ütött magának, Félixnek nem létezett ex a bankó* dg de nem volt cgjéb választása. Régi ezrede fel­oszlott, küön alakaula tokba oeteaui nem akart, megfelelő hivatali állást sem tudott egyelőre szerezni: minden valamirevaló iró- aé/talt elfoglaltak már aa. országban. Ült hát a bankban, figyelte a lázas, Mhe- gő Üzletmenetet. Mende urnák minden ígére­te megvolt már arra, hogy tőzsdebíBom Anyoe legyen. A vakítóik árai, mi»t megbomlott órák, ugrottak. Félix nagyon sókat gondolt az otthonvalók­ra. órákat eltűnődött egy-egy apró kérdésen: maga elé idézett régi jeleneteket • minden­képpen igyekezett meggyŐBwi magát amrdt, hogy helyesen cselekedett, Eszternek rövidesen irt s tudatta, hogy dW- rehilhaiólag hossza'hib ideig nem tud még ha- zamenni. Alig többet. Eszter szintoly röviden válaszolt: a gazdasággal nimes semmi baj. (Folytatjuk — A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! leoegő Napfény Fürdő . Diéta O^SECES üseseríSvis, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents