Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-09 / 33. (2254.) szám
16 TRWmAYvG^ARHIRWB NM KöZÜAZDA.SA'Gr* Szlovenszkó mezőgazdaságának sérelmei és követelései Törköly képviselő beszéde a földmivelési tárca költségvetésének bizottsági tárgyalásán Törköly JóBBBf ái. kópriBettS, a magyar nemzeté pánt orsságos elnöke, « foMmü- veliésügyd máEHrtériuim foölteógveiöéeéndc (Haotteági vitájában. hosszabb beevédet rnoodoll A közérdekű fefcaófe'lás elejét isgcapi BDüánwaricban ikörölMk. Beflejjeaő fása® ftiSbíb Sövertkeeilk.: L Teae&c a 8neaöga®dasági tenrks aj sasból jvaá- wtatík kéí^éeébe® egy axkrvearakófi ascfeétot sürgó- 9MB ősBcehmíi, ott a magyar nemseta párt favssfotiéS. És figyeieaobe véve a eEkiveöeaflwK magyar, askwdk ■ás német asa&ikéipaett ujesögazdéfosí joe^thallgaÉm m ankét eredménye afepjá® a mesőgradastági tanácsot a nettcseü ©syenje^aaág síre alapján rendeletileg sürgőse® újból saabá- 3ye«»i, Ogyacerw® enteáéea teesék raegfoaBgwiBá a réfovák, a eaagysr éa a oésnet mesőgaadák és jaMéffidstassök unjál mtmeéieJ * magnóm éa meg- ütem Soíovesseoíké bsjsM a a batyea me»flgB«iasógi poütihe és he4yee agrárpoEtéíka által javait sürgős hwodsSwt a böreknrtiaBnttflt meítítevB, íwladékia- jhsrüI menten®. %, Tessék a gazdasági felfigyelőktől a 39 magyar aeeweti kisebbe égi járásban a magyar nyelv tudását megkövetelni s tessék ilyenekül magyar okleveles, ssakképsett és prakanssa! biré gaádák*t m kineveant A kiwériets élksnásofená! a 29 írásban magyar ve- gyéBasmércöbSk, gazdasági tanácsosak ée megvár íácleveks gandák aíbalmazacDdák. &, Tessék magyar földműves iskolákat létesíteni s mindenek előtt tessék vísgsaadni a jogta- laaul elvett rimassorobati földműves iskolát a M»gy»8ágnak ássál, hogy aat magyar t&nnyehrü iskolává kell tenni Tessék a kassai gasdasigi lelni iskolát résiben gasdasági főiskolává fejlessteni s ott a magyarnyelvű párbrcnamos oktatást be ve •etni Tessék több egy évee magyar sneeőgasda* sági iskolát létesítem. Egy vegy két ttéófoko speciális meiőga&daaági siöveíkesetí iskola létesítendő, egy magyar s egy sslovák nyelvű. Tessék a magyar nyelvű kertéeseti iskolát megsierveani, legalább kettőt, mert a kertészettel kiváltképp a magyarok foglalkoznak. Kérünk magyar szőlészeti iskolát, átmenetileg a Modorban létező ily nemű iskola p&rbniamoe magyar osztályokkal látandó el. Magyar nyelvű speciális tanfolyamok rendesendők a mébésoet és a baremfitenyésités érdekében. Kérünk egy magyarnyelvű dohánytermelési szakiskolát is, mivel a dohánytermeléssel a máÉyarok foglalkoznak. Mindezeken a létesítendő Iskolákon a tanári, illetve tanitéi helyek nyilvános pályázat a tjén megfelelő magyar erőkkel töltendők be. A Méltőstassék a magyar és sslovák nyelvi s minden kategériabeli női háztartási iskolákat felállítani 6. Kérjük, feogy * magyarság á&afl, a Ml magyar párt együttműködő ineffiőváadsaEágá ezaíkcertáilya. áttal «södeaeté ée r«n<4eaeadő mezőgaadaBági taazfoflya- vodk afeadá’lylHfem megitertósóit a konnórnyBaft biato- ísétaa e azokat a beterjesztendő programjuk efbiiré- 'hámtt alapján anyagilag megfelelően segélyezne. €u A kormánynak intézkednie kell abban, hogy * kiváló magyar mesés zdasági tannlék és meső- gaedák is részesedjenek ösztöndíjakban, tenni- mányi kirándulási segélyekben. 7. Mdftóataseék fcöBbenijáími imnaik érdefcéSjen, hogy ess afafldtandé magyar mecőoaadaeági egyesö- ürttek, ifíeéve swöveteégelk Mapsnaibályoá, amennyfflben aoofc pofötékamecteeefc, sürgős jővéftnagyáefeaa. ré- Rsonülíjenek. A Mélteateseék közhírré tétetni, hogy mindama támogatásokba®, amelyeket a mezőgazdáknak az állam nyújt, n keBő fettételeik jelenléte eeeftőben a imagyar gazdák is részesedhetnék, tekintet néSküil arra, hogy milyen pártihoz tartóznák. 9. Tessék gzlovenszkó meliorációs programját kidolgoztatni, arra nézve a szlovenszkói szlovák, magyar én német mezőgazdákat delegáltjaik utján meghallgatni « m kellő fedezet megtereroftése melüett keltő beoc?. táeBa.1 sürgőseo Tnunká'h'oz látni. Méftóöfcaseék a Coajllókőz elfogadott tervét eürgősen végrehajtani. 2. A legelőjavitás terén a, megfelelő program mielőbbi mcgikozdését javasoljuk. 3. A vaenti fuvar, illetve tarifa mieíőWbi leszállításának kérdésében. méftÓ7.ta«sék a szlo- veníizkói érdekeltséget sürgősen összehívni és a célszerű és indokolt leszállítást a vasutügyi Tniniszter úrral egyetértésben keresztülvinni. Níéltóztassék a gazdasági jellegű utak építésére megfelelő beruházási összeget kieszközölni. 4. Méftöztassék a szlovenszkói mezőgazda- aégi szövetkezeti organizáció kérdésében is ‘miciálni én elhatározó lépéseket tenni; kieszközölni a miniszter tanács határozatával egy .jelentékeny organizációs állami segélyt, egy uj ♦ zövetkezéti törvényjavaslatot a képviselőház- npk ^nyújtani és Szlovénszkóban a szükséges szövetkezei eket létrehozásukban elősegíteni. :>. Méltózta»hfiék a szlo vonsz ói két konzervgyárat a szlcvonszkói mezőgazdasági fojlő<lé«, illetve % kellő értékesítés szolgálatába áJlitam" a megfelelő intézkedésekkaL Ezek a kért intézkedések meghálálják magukat, mert végeredménybe© szellemi és anyagi fejlődést mozdítanak elő és igy az összesség javára szolgálnak, a tdiervioelési képességet növelik, az együttműködést és a szövetkezeti eszel lem erősödését szolgálják és voltaképpen mind s mezőgazdasági válság megoldásának részletkérdései A kormánj a talajjavítást meg nem felelő műtrágya pártolásával elrontja A mezőgazdasági termelés fejlewtése érdekében állana, ha egy országos talajvizsgálat ejtetnék meg ée fölállittatnék egy talaj kataszter. Ez a bedyes műtrágyázás kérdését » elintézné és nem drágítaná meg a mozőgazdasági termelést helytelen és wedménynéikük mű trágyázásokkal. Szakköröktől tndom, hogy a szlovénekéi mezőgazdákat a foszfortrágyák közül elsősorban a lngoa reakcióju műtrágyák érdeklik. Ilyen a Thomas-salak és Rhenánia-foesfák Thomns-ealakból esak korlátolt mennyiség áM rendelkezésre, mert Németország újabban fokozott mértékben kezdi használni és igy onnan már keveset kapunk, a belföldi gyártmány pedig nem fedezi a szükségletet. Igen jó hatású 'műtrágyának bizonyult a ezioven&zkói talaj- viszonyok mellett a németországi Rhenánia- foszfát, mely magas foszfortartalma mellett a távolabbi szállítási költségeket is kibírja. Ügy a Tbomas-salak, mint a Rhenánia-fosz- rát foszfortartalma tadvalévőleg vízben nem oldódik, hanem esak gyönge savakban. Ilyen természetű külföldi műtrágyákra nincsen vám érvényben és dacára ennek a Rhe- nánia-foszfátot vagononkint mégis 1000 korona vámmal sújtják teljesen igazságtalanul azért, mert erős konkurreoae a belföldi bxo- perfoszfátnak. A gazdák kívánsága éa követelése az, hogy est a különben Is jogtalanul kivetett vámot töröljék el és az eddig befizetett vámokat adják viaeva. A jdenlegi mezőgazdasági válság közepette teljesen helytelen politika a belföldi azuper- foezfátgyárak kedvéért a eznporffoezfát-mütrá- gya terjesztését ax államnak propagálni, mert ez a műtrágya a legtöbb kilogzott méazben szegény, savanya kémhatása talajra a legújabb talajtani kutatások és gyakorlati megfigyelések szerint különben sem való és ott nemhogy eredményt érnének «& vele, hanem inkább árt a talajnak, mert azt savanyú kémhatásáétól ée 50 JS -ot tartalmazó gipezköiö- anyagánál fogva a már savanyú reakciója talajt még jobban elsavanyitja. Ez a kérdés is összefügg a kísérleti üggyel, a szakoktatás kérdésével ée a tanácsadói intézni éranyeL A mezőgazdák továbbképzése érdekében k! kellene építeni a kísérleti körzeteket és a gazda-tanácsadói Intézményt, mert a földművelést ma nem az empirizmus irányítja, hanem a tudományos föltárás. Ez ismerteti meg a gazdával földjének fizikai és kémiai alkatát, ez tájékoztatja, hogy mit, hogyan termeljen és miként alkalmazkodjék az éghajlati viszonyokhoz. A mezőgazdasági válság megoldása: a külkereskedelmi politikát gyökerestől meg kell változtatni. Általában ftí lehet mondani, hogy a köztársaság kereskedelmi politikája nem mozog a helyes téren ée hogy ebben a földművelésügyi kormány is részes. A gazdasági elzárkózottság politikájának további folytatása a köztársaságra nézve helyrehozhatatlan kárt jelenthet És amik®’ Benes külügyminiszter ur hágai expozéjában azt mondja, hogy a régi külpolitikai irányt változatlanul kívánja fenntartani, úgy ez egy nagy hiba eljövendő következményeivel fenyeget és ezt az álláspontját a külügyminiszternek a kereskedelmi politika terén okvetlenül revideálni kell A világgazdasági konferencia megállapította, hogy a nagy gazdasági területek szétdarabolása egyik főokozója a gazdasági krisisnak. Most a benesi külpolitika kereskedelmi politikai része a kártokosó tény hatását és következményeit fokozta a gazdasági teljes elzárkózódás életbeléptetésével és a beviteli és kiviteli tilalmak; behozatalával. A tendencia éle Magyarország ellen irányul. Az európai objektív nemzetek azonban lassan belátták, hogy ez a válságot csak elmélyítheti. Éppen ezért az első lépés volt a beviteli és kiviteli tilalmak megszüntetésére irányuló nemzetközi egyezmény létesítése. Ezt már minden állam ratifikálta, csak Lengyelország és Csehország nem, pedig Németország azzal a fenntartással ratifikálta, hogy vele szemben az egyezmény csak akkor érvényes, ha minden fiiam ratifikálja. Hát lehet ezzel minden veszély nélkül tovább várai? Vámbékét prédikálnak és vámhéborut készítenek elő A nemzetek szövetsége iniciálta a vámfegy- verszünet kérdését, hogy egy-két éves átmeneti állapotot teremtsen a végleges rendezéshez, amely alatt az egyes államok nem emelnék a vámot. A köztársaság kormánya pedig ugyanakkor vámemelésről ábrándozik. Hát lehet-e ebben veszedelmet nem látni? A nemzetek szövetsége proponálja, hogy meg kell teremteni az európai gazd. szolidaritást és a főtitkárság ki w dolgozott erről egy tanulmányt. Ez a tanulmány többek között azt mondja: „Noha tiz év múlt el a békekötés óta, a háborús gondolat még mindig nem tűnt el teljesen. A békeszerződések területi liatá- rozmányai, noha bizonyos nemzetiségek aspirációinak eleget tettek, ugyanekkor másokat megsebeztek. A lefegyverezésre és cliiutöbiráskodósra irányuló erőfesziíé seket nem koronázta még eddig teljes siker és Európa népeibe még pem v",i: ött be a teljes biztonság érzete. A béke-gondolat számára a megfelelő előkészítő talajt nem * politikai tóren kell keresni, hanem másott Erre alkalmas talajul jelenleg csak a gazdasági élet kínálkozik. Kétségtelen, hogy egy nagy gazdasági egység fölényben áll a szétdarabolt kisebb gazdaságok halmazával szemben. Ezt a fölényt már száz évvel ezelőtt konstatálták olyan időben, amikor még nem voltak kifejlődvén sem a mai közlekedés eszközei, sem a jelenlegi ipari szervezetek. A mai korban az ilyen fölény még erősebben jelentkezik. Példa rá: az Amerikai Egyesült Államok. Ennek a tanulmánynak a konklúziója az, hogy ez az európai szolidaritás és a nemzetek jóléte szempontjából kívánatos és keresztül vihető. Szabad-e tehát az elzárkózás politikáját tovább is folytatni? A földművelésügyi kormánynak oda kell hatni, hogy a köztársaság eddigi kereskedelmi politikáját változtassa meg. Oda kell törekedni, hogy Középeurópa kereskedelmi politikájában as abszolút gazdasági józanság alapján mielőbb bekövetkezzék az az irányváltozás, amely kiküszöböli a kis államok elzárkőzási politikáját és helyébe iktatja a középeurópai gazdasági együttműködés kereskedelmi politikáját, amely további hooperativizmushos vezet a nyugati államokkal. Ha ezt nem teszi a Csehszlovák köztársaság, akkor egyszer majd könnyen arra ébredhet, hogy Keleteurópa agrárnemzetei értékesítési érdekközösségre lépnek és úgy vívják meg a gazdasági háborút, vagy azt is megérheti, hogy kimarad egy olyan gazdasági szövetségből, amelynek Németország és Olaszország is tagjai a duua-medencei agrárállamokon ki- viiL És akkor mit fog csinálni Csehszlovákia? Csehszlovákia ipari állam s az is marad Netm tdheft ©Sfetejtemi soha azt, hogy „bármiként alakuljanak is Csehszlovákia gazdasági viszonyai, a jövőben és mindig kimondottan ipari állam marad és feltétlenül élelmi bevitelre fog szorulni4*. V Í£®opt Magyarországra nézve ésH, hogy kiívd- telének Csehszlovákia közvetlen szoanszíódjsá- ga, a kihasználható vizjiut, a vasúti szállítás rövidsége a legkedvezőbb elhelyezési lehető- ij'égeá adhatja meg. Tehát a gazdasági egy- másra-uitaltság ez alapon is megvan. Ha a köztársaság ewt kereskedelmi poRtiikájábaín figyelmen (kiviül hagyja. Úgy nagy kárt fog okozni önmagának. De nem szabad elfelejteni Englis pénzügyminiszternek 1928-ban elhangzott ama tanítását, hogy az a tény, hogy a köztársaság körülveszi magáit véd vámokkal, azt jelenti, hogy ipari termelésének egyharináén, amely kivitelre swvrtil, a levegőben fog lógni. És vége/.olül, nmet! a mai válság jórészt bum- vátlság, álljon itt figyotenoztetiésül Taráién francija minjertetnalnöik kövotikecoő beeaédto: Tirdiei « buaválságrűl busa praM'éfnája Ftanotoornégbon több, mint fcOgjgBflriaaági probléma. Szoeatíw prdb* léma «l Arról ven itt nó, hogy mként Wk jak megőrizni ok egyemauíyt és bnmondát « nemzet teeééíbm, hogy ott tartsuk m emhasű a föhki^, hogy vtédefeezzöinlk a fiaáu se ellen a váronsai szwmiben. Ha azt afearjak, featétáenfll rsülkségeB, hogy a trancia perzsart foftytaosa a öosateeroeéétt, asm nagy bogyo- ményos kuftuaaa, ausJbéíyoooója a meaőgazdfr* rég kinceoeto&zénk ém M» a faftori fttnrfc Tevmészetasen «Wbe* saüfcsógea aa, hogy C búza termedése tosznoíhatJW tegyen. A pmjsA' nyájunk áltaS ienaert mai vsauoEiyafe között « buzateumelées nem fszt A óupöfltcfiantoá többaégeiibeu terfnew, a többiben kévéséé |u- taímazó. A tetrtmeíési kétségek a hAborueéőWl időüuöz képest bét ponttal emelkedtek. Ab eladási árak ifcoeffkáeajee scfeaeem éri ei a halói és gyakran alatta són. íme a nregoSriacxft probléma. Átok, akik semmin sem ajkadnak km, áré mondják: a bum máz nem fizet, termelőink mást! Ezek elfelejtik, hogy ez földünk be- telepitéeét forgatná M, hogy selmaor htá- nyosnék a munkáskéz a komplikáltabb tear- meléabex, hogy a köoéphoaaaaz megyfit a fele részét képrlseHk termelésünknek ée fiz arrffl Ur* Ajh f^r» e X áwl A ötok iottoiwiwí wmanMiMia w 8 nsir Kára frankot tenne szükségessé küHöldt haza vásárlásra. Hogy e& egyértrémfl leous a grapria Soenyék árának idegembe f5zeté9érreá ée a fala efflsat- gyáoánsk ezervezéoésvai Ki fogadná ei taste- ságnok és lenKsndásnak ezt a zzefiesnet a m^nídáhben? Tehát aa egyetlen megoldás a buzaiterroeíjökinek káeiégitő hasznot báztosifcm;. azt Ihászain, hogy a todyaanaöba tett reformok erről gondoskodni fogasak. De ont ói anondam, hogy drágáik leszmek. Tndcan, hogy van sne^őgazáasági hited, de a jelen esetben gyengének találom. Ek aizt j^etótd, hogy szélesebb ée mélyebb akcióra van szükség. Lehetséges ea? Választás «9ött nézzünk körtfl haflárakikon tuL Mit Lásteik ott? Azt, hogy a helyset egés-z Európában haeondő a miernMsez, k i sebb-nagyobb mértékben. Európa (nem számítva Oroszországot) átlag 150 millió métermágsa bum hiányát ssea- vecüu A hiányzó mennyieóget a teogeffenitoSrél vásárolja, ami évenfcésrí 2á nMÍMiárd fraoikba fee- röL Ezzel a nyonnairatő áldozattal szerabon mégis mi áü? Biiaateffaneftőátík keeervez helyzete. A. pffofodéma tehát nemzetközi tanúimé- nyosást követéi. Azt, hogy a* európai de#ai csööakenlését együttes íntézfcediésefldsel, a ter- ; medéa fejleezriéSe utján éibetjűk ei, ami azonban a termelőnek hasznot biztosítson, Európa ' uj édeteekeltese a saját eszközeivel, váns(X)- li'tákai megegyezésékfced, ha költséges tesz te, erre bő fedezetet ad a 24 müliárdos évi im- poriadózéus. Vájjon nem méltó programja lenne-e ez egy neanzetközi ösiizero^áenaík ? : Mindenesetre egy konsbrufctiv korszak rrreg- nyiitM jelentené és abbahagyását a tenmékeft- len kritikáiknak. Á búza ügyét említettem — mondta Tandieu —, mert a fnancia szívnek ez ■ a legvitálisabb, a legdrágább. De ugyanilyen megoldás mutatkozik srjrüíkség8ene& a tüzelő, a motorikus erő és a kézánnuukáeoík kérdéseiben. Szükséges ax államok közrehatása, nem hogy 1 adminisztráljon, nem hogy elnyomjon, do hogy irányítson, ellenőrizzen, • Szükséges az áÉannoík megegyezése, nem > egyesítés céljából, de hogy kiegyemütteséenek 1 az érdekék. Nem kell eltörölni az államhalu- ! rodöut, de allka Imazkodökká tenni. Ez a meg■ oldás két fősizenipontja. Az keli hozzá, hogy szokásos észjárásunk megváltozzék. Az óvi‘ lág jólétének nagy lehetőségei a saját kezében vannak, ha tűid megértő lenni, akarni és , köliCsanös engedményeket tenni. Azok a bel- , ső és külső huzavonák, amelyek ezt az utat i elgáitotják, napomként mMliékba kerülnek", t Taidiieamek ezt a nyilatkozatát a und visao- , nyakikra is 90 {százalékig el lehet fogadni. A költségvetést át Kell építeni A mezőgazdasági válság megoldásáról már kifejtettem a plénumba-n a nézetemet. Ezzel tehát most nem akarok foglalkozni. Csak arra kérem a miniszter urat, hogy fordítsa figyelmét arra, hogy a anezógiazdaságá válságot csak a szövetkezetek segélyével, a kooperáció utján tehet megoldani, amely a középutat adja az osztályharc és* a kapitalizmus kinövései között. A bevételi oldalt a jó értékesítőé megtervezésével emelni kell, 1© kell szállítani a kiadási oMalt a termelési költségeknél, a közterheknél ée akkor kellő munka mellett a krízis fokozatosan enyhülni lóg. Mindenesetre szükséges a mezőgazdasági hátéi sürgős rendezése. Tessék haladéktalan u l törvénnyel rendezni a® ingójebálog kérdés (írt. Tessék külön agráxihitel-törvényt csinálni, arn^t azt Olaszor^ág tette és ebben rendezni kell az agrár-váltókkal leáxwiyolitaasdó ÜBemá hitelt és az olcsó kamatozású, hoesnutejAratti mezőgiaTxlaságá bemháccáei hitelt. Míuiáin a költaégvetés tételei nem olyanok, hogy Szlovenszkó gazdasági romJÁsámak gáíaá vethotnénék és mintám nem nyújtanak arra remény;!, hogy aranak alapján a mezőgazda sági válság leküzdhető lesz. pártom részéről kijelentem, -hogy a kökség\otéat .nem fon* dóra HL
