Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-09 / 33. (2254.) szám

Vm iefcrwir t.

Kizárólagos képviselet Szlovónszkő és Podkatpatská Rus részére:

agiraría et. f. Bratisüawa* Ksőssa u. 2D É

A®wlí<SiWi<llillto«íSw«l,l* s Récsei út 1512. telefon 14-03 SiTífftíáaa Kosiee, Malom u. 21

’pm©uMA<^sft‘f:nraíc&

JSzmHÁZtKör^KabTaRA.

A sztovenszkói képzőművészet

válsága

A JPrágai Magyar Hírlap ankétját Flacti Gyula besztercebányai festőművész cikkével zárjuk le.

A Prágai Magyar Hírlap kezdeményezésére megindult képzőművészeti ankét lezártnak tekinti le tő. A számos hozzászóló között több értékes észrevétel is akadt, nagyjából azonban nem lett, a tárgy kimeritve.

Igen jellemző az általános helyzetre azon számos hozzá-nem-szólás, amelyel azok járul „alk az ügyhöz, küknek véleményét szívesen hailgat- tuk volna. Engedtessék meg nekem, hogy az elhangzott szavak között kis szemlét tartsak és öS'ZL'foglaljafm az anyagot.

Mindenekelőtt megállapifeha tjük tényként, hogy a jelenlegi képzőművészeti helyzetet nem találja senki sem életképesnek és mindenki változást óhajt. A módét azonban senki sem nevezi meg, egyetlen hozzászóló kivételével, ki azonban idegen lévén tényleg nem ismeri a helyzetet és csupán a sok — talán nem is a tárgyra tartozó — keserű panasz alapján itél. Ezen hozzászóló eleven energikus nekilendüléssel buzdítja piktorainkat és látja el tanácsokkal őket. Távol áll tőlem, hogy legkevésbé fe lebecsüljem szivéé jóakaratát és intelligens írását, de ismétlem, idegem lévén nem ösmeri teljesen sem a helyzetet s miként írása mutatja, magát a kérdést sem. Itt most nem ar a fontos, hogy az egyes piktorok miképpen érvényesülhetnek személyükbe® s műképpen kereshetik meg kenyerüket, mert e* nagyjában tényleg egyenlő saaje*okk«l jár mindenütt; — arról van tóképpen s*ó, hogy számolhatnak-e egy, az általános magyar kulturáK® nívón álló szlovén- szik ói képzőművészettel?

Mindenesetre kár, hogy ezen életre való ven- j dégkoílégánk nem tartozik közibénk, mert megcsinálhatná a hetedik egyesületet Szlovén-szik ón; feltéve, ha alapszabályait jóvá tudná hagyatni! Asi, amit 5 ajánl, azt csinál jak Is ml; igaz, hogy eem vagyad: kaéikatar§eták. » %y aszal a 9&~- éO képpel nem tradranür oly Mitek®, mozogni, mint azt oly egyeterüm ajánlja, d« járnak pik^orafak fcCftMftdiP© Jw • nendeamek. kiáŰif'&po- kat is. Annyira járnak, hogy a legtöbb vissza se jött,

Az egyesületi kiálBtáeok eKámitáéha som jöhetnek, azokkal ugy vagyunk, min* a* egyesed vasgm, dksoek egy hamS* garasa két jó garasába kerStó! A mök-mok pesmm vége m, iogy halasB^hatallaanl mtökségm lenne egy ko- mdy, m egész magyar k^torBstBvcmteafe megfelelő mftvéeaetí trődalccora.

Egy revüre vagy mire, mely mámon tartja ét irodaimii sg jegyd aa ártéktermeléet. Egy mü j réexetkritikai ergáman hiányaik, mely felelős - céggel választaná el a komolyat a komolykodótól vagy selejtestől. Egy tekintéllyel bíró szakíró kellene ide a eok iaüksre szorrogátum helyett. A napilapok egyáltalában nem alkalmasak erre a célra, mert a eők elkopott ée tovább nem fokozható dicsérek még reklámnak sem jó már. Természetesem nem helytelenítem a napilapok túlzásba vitt váüveiregetését, mert hiszen, ha egy komoly hozzászólás formájában emlékezne meg valamely ezt megérdemlő művészről, azt a sok agyba-főbe dicséré*«k mellett ledorongoljanak venné az olvasó. (Ha ilyeneket egyáltalában. olvasnak!)

Ha már imák a lapok — mint alhogy a legnagyobb készséggel teszik ás, — ugy tényleg maik jót írjanak, mert tönkre teszik különben a gzóbanforgó személyt. Itt meg i® említem megfigyelésemet: Ha valamely lap valami jót hr, azt a kutya se olvasta, ha azonban valakin elverik a port, ugy azt minden ember tudja az illető városban s azt el nem. felejtik soha. Azt már nem is lehet korrigálni! Szó, ami. ezó; először is a régi. nóta jön! Kérünk egy művésze tíkritikai szemlét vagy akár csak egy rovatot i«. De természetesen megfelelő tudás alapján. •— mert inkább semmit, mint bulvard ízű nagyképűsködést.

Második lépés legyen, a magyar kulturális tényezők szervezett figyelme. Ha ez nincs, ugy magárahagyott ée mostoha marad a piktora Az itteni magyar politikai exponenseiknek keli pótolná a kormány mulasztásait. Minden évben rendfizeree kiállításokat kell szervezni bizonyos helyeken és valamelyes kitüntetéssel biztosi tárni annak komoly jellegét. Szervezni kell egy Bzlovenszkói ^nagydijat“ vagy ösztöndíjat. Lehetővé kell tenni, hogy a csehszlovák in.ter- nacionális megjelenésnél magyar művészek íe szóba jöhessenek. Igyekezni kell a külföldi anyag zsűrijébe magyar lnrálót ifi elhelyezni. Intenzív kapcsolatot kell ezért létesíteni a cseh ée szlovák, egyesületekkel, valamint kulfcurté- nyezőiklcel.

Mindezt nagyszerűen tudjuk pontosan, sőt egész részletes terveket adhatunk

A megakadt egyesületi vérkeringést újból meg kell indítani. A pártoló tagokat megszervezni. Az egyesületi életet komoly hozzáértéssel és tapasztalt ésszel vezetni és a nyilvá- noH>/ág előtt is melegen tartani.

Minden inogván, csak jöjjön az ember! .Jöjjön ar. orré való idealista, aki segítség és pénz nél- k0) hozzálát a, dologihoz! Jöjjön az a. vaJkiíki, aki

saját erejétől hajtva kezébe vesz mindent és a j semmiből megcsinálja a valamit. Meg vagyunk j róla győződve, hogy ómig nem kér, addig j mindenki igazat síd néki és ha nyújt valamit, j

mindnyájan elfogadjuk! i

Ha akad az a valaki, aki üres tarsolyunkat válása akasztva elindul és hazahozza teli, annak hajlandók vagyunk a pontos munkaprogra- ■ munkát átadni. —- Mert programunk az volna jó! Az elmúlt tiz év füzében kiedzett, tapasztalatok alapján összeállított programunk! Nincs olyan piktor bosszú e hazában, aki ne adna elsőrangú, tanácsot és útbaigazítást. A meglévő egyesületek pedig hajlandók deficitjeiket i-; rendelkezésére bocsátani. Amíg azonban nem akad az a valaki, aki mindezt megcsinálja, addig sem. a honatyák nem szegődnek apáinkká, a prágai zsűri sem biv minket Velencébe, a kiadók sem cérnáinak képes vagy képtelen művészeti folyóiratot, az ösztöndíjak sem po- tyogak le az égből és a pártolók sem küldik O'búíuszaikat h-ozzánk. Szóval a szén hiányzik j ahhoz, hogy ez a mi szomorú kis művészeti verklink mozgásba jöjjön, — tehát, aki jön, hozzon mindjárt egy kis szenet is magával.

Flache Gyula.

A budapesti Uj Auróraest jelentősége

A Prózai Magyar Hirkp, asatt a minden magyarok wehBskyvéikiai eajtóocgáaiuaj®, mái több íbé*® megemlékes»& a pnescoyt. „Ujj Aurára “ otthrőL, m©-|

üyet tét „Uj Auróra1* körében tömCkrü®. «záme»Bck ói ■

ircSk és költők magra.rorezógi. bemutatása céljából' rendez oneg c hó 16-án Keinél Jámos űr., aa Uj Au-1 róna szerkesztője a budapesti Zeneakadémia nagytermében..

Eaoek as estnek jeSerafcőeé?*® mesee MüTeaneike- flSk egy agysaeeü Krodaísai est knretaosL, mivei ért- jseft feerotóben vsidöéigQB preqpgffiMBidftr-ftlyfáói induí meg a ■kyveneekói ém fnstmoBsSsóí króttsmdaíötn xdüvájnék RécemertfeAéee éedékétMn. így a „Stúdium" budapesti köoyvkeíeefeed-éoefn. kívül több mint 16 budapesti fcSmyvkereeíkiesiő

alkalmi könyvfciá!fitá$t rendes a wloveuszakái és!

rasainsskói Írók és köKók megjelent müveiből. Freriirivnií a legtöbb satowsRMBkóa és rueEnnszkóí iró i és íjoöífeó sraüve^ól a badnpeeti nwjpíkrpok és saép- ipodslniá bbákaSxÉ uagyróese nobabsáByal ttmea- noieléfetfl ém hEMentógéM kfteöl. é» gondndcod& andl b m wpdemő, hogy m Mk és Műk fónjHkó- pel M megjete«^eodk m agyén bodafmoti képes Sr> bóiffltofcbai

Ami az afecróó HsAet. részét Eheti, elég rámutetmmk

arra, hogy iróhník és köMdénlc eddig megjeslerat mü- veaMl j^doveosKkóG és rasranazkói srok ikönyvjegv'- »ék©“ dán alatt ériegyaék jeHeodk meg, melyet 5000 példányban iogyej?. fogoak a fent emüteftt budapesti könyvkceeskedő cégek több héten át poetakiűl- dsmónye^Jihea cBatokri, vjáamki-t asr. estótyésiL * közönség köcDötí ingyenesen osztogatni.

MissdeBefc aa elők^Bütetek ont jtíeoíife, hogy az Uj Auróre-CBt nem egy elsroigetett. árodaksnipoiHtifcaí váílaíkorsáe lesz, ihaneon oHwn akció, aanély a. szln- vensaácói és ruBzjnes&ói iróüi ém költők nevének a határon toli propagálása mdíletft, aaok iialebi érde- keineik ie ezekértodójévá válik. Ez pedig a. szlovén- Bzskói és ruBainszkői magyar irodalnti édest koldus- saegény visaonysá körött nem lefcicsisryleodő, de ugyancsak dioséspendó asélekedet és eaen a téren — ugyswólwán — mt el«ó iWssíwnü akció.

—e#— 1.

(*) Zoltán Trón operaénekesuft és Her® Lily r«m- goramürésznő hangversenye K.%s«án. Kaeea-i saex- kesröőeágüaniv jelenti: Nagy müvésrö ólanényben volt réssé tegnarp este KasBa hangvereeny-lkötóöfiégémek. Zoltán icérrt, a prágsw nénnel opera magyar kelo- i’ater-prianedoniiiájált volt aSralana meghallgatni. ZoHán Irén a nagy éneikefinók sorából! való, eaokifiv \m rikerétnek titúa egész terméeaetee adottaégok- -bau. van. Gyönyörű tiezi® hangja, mely ha nem is bir teljesen úttörő erővel, felóétleu uralja a zeu-ökép minden, ezépségiét. Kol-oraturája, í riiilái kwetóiytiBdsa forrása a legitökólieteee-bb zenei, élvezetnek. A híitng- verseny óriási eákeréibe® méltón osatozott Zoltán Irénnel a sjongoramüv-ésiaet fiatal képviselője, Héra Lily •■művésznő. A kassai swárniaizásu, nagyon teb&t- fiéges jnü-réeanő külföldi k^flnő hiraevét erősiteíite meg kassai' (szereplésével. Játékában a vlrtuó® brH- Eáns technikája a •lcgíéUühőbb tolajdposág.

{*) Magyar munkás előad ás a pozsonyi Városi Szinházban. Pozsonyiból jeiomik: A Aíun- k-ás-Áikáxl.émia rerudezésében Földes Dezső szűmMiréulate feb-mór 10-ón. ezinate hozza Walter TTasenclevor háromfoö-vonásoe vigjátéík&t, u ..1’M-pig nrj'©m|b-eir“ri Kair-iinitíliy Frigyes fordi- íásában. Hasért eleve r ebben az eddig Pozsonyban nemi játszót! darabjában elmés auó- d-om i-eszi neve-isége-ssé a modem plu-toknápia üzleti alapokra fektetett saerel.m i életiét. A belyárakat a Munikás-Akadémia rendíkifvül alacsonyira szab-la meg.

n Farkas Mária győri hangverseny*. Komáromi iudós-Mónk jeleníti: HadtalmaB sikert aratott Farkas Marba, a kóma-remi hírneves művésznő Győrött, ahol a Győri Ének és Zeneegylet meghívására hangversenyezett Lenkei Lotikár dir. bécsi énekművész kiw- rmnűiködésével. Farkas Márta elmélyedő, komoly müvésoete ® tegsaveeebb mélíémylésra taüÖíBt Győr város muzikális hajlamú közönsége élőit, melyet meghóditotí Bach hiterpretációivBí]. Főleg a poétá- ikus Air és a kkeezikus hangvereenyaiiü, a Pr&l/u- dioiim előadását követték tüntetöan meleg lapsok, •melyeik a müvéezinő előadási és tónusbeli szépségeinek épp ugy szóltak, mint kiforrott és káprázatos technikájának, nagyfokú kuKruráMságának é» fölri- nyes tudásásfek. Ma Farkas Mária a legkiválóbb Berfo-gnterpretátorofe; sorába eroefiaedett és es esé- leeská'láju müvésoá tndásánafe legbiztoesfob tetemé- rője, mely nem az olcsó sikereket keress, de olyan területei, ahol müvétiEi egyétreieégének és tudásának kibontakozására talál alkalmat és feladatot.

(*) Vasárnap estig marad nyitva a pozsonyi kép- kiállítás. Pozsonyi fizenkesztőfiégünlk jelenti: Mánffy Ödön, Rerényi Róbert Snrdaipasili fesitőművéecBek és Biemsan-Bokxoe esobréRS JdáHitása Poesosyben s Káptaáeai-Beoa 13/a. afett tebroár 9^érv vogámsp este 9 óráiig van nyitva.

(•) A« emberi idegrendsser te * rádióantenna

Budapestről jelentik: Bárczy Gusztáv dr. előedteft tartott a® emberi idegreodsBerrőt és a rédidaíi'teiméróJ. Érdekes öeezehai*>n]iiá» -kereéébes mutstta fas az ember éreéks-zervett te idegreodsrorét. Az ember éraékezerveá teljee acaAógiát mutatnak a rádió antennájával. Aa antenna kovgaeitó drótba ugyan- olyan ererepeX tölt bei, strint es emberi eesrveeeti** az ád«g.. A halló te Háló éraétesBeraek agyanart js- leartik, mint a kuMtsra .yoolgéíetáhan áíaó ntem. Végül a központi idegmidfizeri anáot adó á!kotrást iemefrieéte.

AZ IVAN-SZINTÁRSULAT UCSOWA ROZSNYÓN:

Vasárnap d. u.: A bor.

Vasárnap ette: Cigányhóvá Uétítö: Szibéria, sarraarü.

Kedd: SrilbiM, operett.

Szerda: Agglcgérsj-apa, vógját-ék.

Csütörtök: Volga-bar.

A POLGÁR-TÁRSULAT MŰSORA UN©VÁRON; Vasárnap: Pesti család. Vály íkma veai^tegifeRép*)*.

A FÖLDES SZINTÁRSUI^AT MŰSORA

Dunaszerdahclyen:

v'ítöárnap délután: A bolygó zsidó.

Vasárnap eele: Nem élhetek zsidó déiktil.

Pozsonyban:

Február ÍO-én, hétfőn: Talpig nrtember. Mnaifcteelőadáfi, olcsó helyárakkai Február 11-én, kedden: Félemelet balra, Sa.tewfe'

Aladár vendégfeKépiével. (Csők tetnőttíknek )

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A négy tol!. Hiacgoefim.)

BERÁNEK: A prágai Monté Chriete.

FÉNIX: A lángoló szív. (Mady GhrwtAmz)

FLÓRA: Kaland a hélókoosíbau. (Ossf OmetSA) HVEZDA: A 2. számú -"tobusi. (Lee Paary.) LUCERNA: Paris gyermekei. (Hacgcxsfifen.) — Fő- szerepben: Maurice Ghevaláer.

KOTVA: Táncosnők. (Hangoefiihn.) Nancy CareR- METRÓ: Tembi. (DzsungeíEikn.) — A óeményfahri eseppkőborlang.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA

Február 7—10-ig:

AT LAN: Narkosis. (Rearée Heribel)

REDOUTE: isten malmai. (Trebovsky te Berger.) TÁTRA: „A szent és &r, ő bolondja*.

A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA Vasárnap:

SIMBA. At exoffkís* Ühnesoda. Am afriké faeréSk

te vadállatok élete 4000 méter filmen. —- Foss- Journal

Jön! Jön! Szabadság. Szerelem. Putíy Dia,

(*) Mavaryk életrajza. Erufit Ryohuovöky dr., a Prager Tagblatt SBérkesatsője, rsagyezabáím munkát, irt Masarylk eflnök.ról. A. [könyv a csehealovák. köztársaság elnökének életrajza, de a% életrajz keretét arra használja fél, hagy sodr érdekes te fontos [kérdést megpendítteen. íemeretee, hogy Ryahnuvslky dr. ejsemélyesen ie körei á'líl. Masarylk dnökhöz te igy sok olyan mondaniváléja volt, amibe* más életrajzírók ;n«m férhettek volna hoazá. MaBaJryk emtv élehrafjza magyar fordátástban ie meg fog jelenni. A (kitűnő fordítást Kopper Miksa, a Prágái Magyar Hiriap belső munkatárea • végezte. A könyv részteléé ismefrteéésóre még visszatérünk.

(*) Móricz Zsigmond, Simányi Mária m Aseher Oszkár Kassán és Eperjesen. A Renaiasanoe kultur- •egyes-ű'let rendeBésébeai február 11-én Eperjesen, 10-én, ezerdón, KasBán tart előadást Mórica Zsigmondi „a magyar irodalom megujlhodásárőT< te a rnoetíinábam na;gy port Mvert „NyugaMcérdésrőT'. Az élóadásók kergében lép fel Sdmonyi Mária, a budopestt Nemzeti Színház; kiváló .müvfeanője, flici ezuttaí Rzavalé mövteaetét fjsiltogtatja meg te programjában a magyar líra legkiválóbb reprezentánsai szerepelnék. Afiéher Osákár, a magyar Moirasi, aki egtezen njeicerü, modern rec'.tálló művészetével európai relációban íik egyedülálló. Előadása olyan megkapó, ezugigeéztíiv, százszázailóikosan müivészi, hogy valóban feledülriídJen élményt jelenít nriirden- iki számára. Az estély .iránt értihietőein Imitailrnns ér- dékülődiéfi .nyilvánul meg, mert valóban ünnepi, eeo- ményt te Tnatgatmivőju Tnüélvczctet, jelent mindazotl: számáma,.akik értik és érzik, mit jelent ez a bárom ('kivételen fcépeíoségü ember kultúrában, létekben. I művészi törökvteben. Az eperjesi estély jegyeit a „Libertás•lí'öu.jy,jkem:»kedte.‘‘ (Masatyitiová TG), n kassai előadóm jegyeit pedig a Vitéz-cég (Fő-n. 75) áriifiiitj'a.

14