Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-11 / 8. (2229.) szám
iKrV V waS ssüeiasrofe H35 ótokat jÉ^mr^k. §bA*GL*Á. % a évf- 8- (2229) szám = Ss©MSte@sfi 1930 január 1! *^~~l—— ■----------------------------------------—itti—tt—ii n——ja——ifTTTfin— iái ii—■■ ■nriTi —-im------------------------------1—nmnnrn r i i ■ un — niiiininainrarr-n miT-r ~ i in hit rr~~ — OT WHiwnsaaogagg^^? -.-.« Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke & mi belügyeink A szíovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő: DZURANY1 LASZLC FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága II*, Pánská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ui 12/112. — Telefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Irta: JftROSS flMDOR A téma időszerűtlennek látszik; amikor; az egész világ érdeklődése lázasan szegező- j dik a tengerparti holland fővárosban folyó vi- j lágkonferenciára, amikor ott egyes államfér- \ fiák lelki diszponáitságán és jól, vagy rósz- i szili átaludt éjszakáján milliók sorsa, milliók j kenyere forog kockán, amikor ott az elhibá- j zott „páriskülvárosi” békék utolsó felvonásának rendezői tárgyalnak és szeretnének egy tragédiát happy-enddei befejezni, amikor nemzetek szabadsága, vagy gúzsbakötése dől el egy tollvonáson, akkor méltán van ott minden európai ember szeme és szive. Én; nein is a mi államunk, a csehszlovák köztár-; saság belügyeivel óhajtok foglalkozni; a kört i kisebbre rajzolom és amint minden lokál- patriotizmus saját körében mindig aktuális, I úgy azt hiszem, hogy a mi magyar lokálpat-j riotizmusuuk — magának a szíovenszkói magyarságnak az önnönbeliigye aktuális mindig minden külföldi világkonferenciák és szenzációk dacára is. Nem tehetek róla, de úgy érzem, hogy a magyarság problémája — különösen 1.918 óta — elsősorban a nemzet vitalitásának kérdése, legtöbbször függetlenül minden külföldi relációtól és vonatkozik ez nemcsak az egész magyar nemzettestre, de vonatkozik annak minden egyes más államban élő nemzeti kisebbségi részére is. Minket kisebbségi magyarokat sorsunk! kikapcsolt bármely irányú külpolitikai tévé- [ kenységtől és ha a régi időkben egy Czernin külügyminiszter jogosan hibáztatta a magyar „Kirchturmpolitik‘-‘oí, ma úgy hiszem kellenek nekünk a ,.templomtorony“-politikusok, akik elsősorban azt akarják látni, ho^' miként él, küzködik és harcol a magyar nép a maga falujában, a maga városában és mi- j ként alakítható át a sok magyar élet össze-: tartó, átfogó organizmussá, miként építhető fel a minden magyar embert kollektívámként összefogó nemzeti organizmus. Nincs a világpolitika mai lehetőségei mellett ránk nézve fontosabb külpolitikai esemény, nincsen a csehszlovák köztársaságban — különösen annak mai irányzata mellett; olyan belpolitikai szenzáció, mely a mi belépitö munkánk, a nemzeti organizmus megszervezésénél előbbre való, nagyobb horderejű lenne. A lassan tizenkét éves kisebbségi életünk kérdően mered felénk; vájjon megtettünk-e mindent ebben az irányban; vájjon arányban állt-e a lelkiismeretes munkakészség a feladat nagyságával és fontosságával. A választ erre egyikünk sem hivatott megadni, az utókor és a történelem fogják megérteni és értékelni a mi mostani alapvető munkánkatTudjuk és az utókor sem fogja remélhetőleg elfelejteni azokat a nehézségeket, melyekkel a mi munkánknak kellett megküzdeni; az államhatalom mindenkori ellentétes érdekeltsége sokszor bontott fundamentumot,; amikor már az emeletnél tartottunk; máskor minden építő tevékenységet karhatalommal akadályozott meg. Hogyha Kliő mérlegére kerülünk, egyben neon lehet majd biztos a lelkiismeretünk, évek múltak el anélkül, hogy a ketté vált magyar front megtalálta volna az egyöntetű munkaprogramot és az abszolút lelki ejrvséget; évek szaladtak el, melyek alatt sok-sok energia — melyet a közös célra kellett volna felhasználni — testvéregyenetlenségek küzdelmére lett elfecsérelve. — Ma már — bála Istennek — ott tartunk, hogy az együttműködés ténye meg van, csak a megnyilvánulási módok mai formája egyrészt nem általános, másrészt nem céltudatos és nem egyformán hasznos. Legyünk meggyőződve, a nemzeti organizmus teljescélu kiépítése csak akkor lesz megvalósítható, ha az országos keresztény-1 szocialista és magyar nemzeti párt, a magyarság ezen két nagy kádere nemcsak választási paktum formájában tud együttműködni a harcban, hanem, hogyha az alkotó tévé- < kenységet a gazdasági és kulturális élet terére egy munkaközösség formájában is át Uj konferenciák küszöbén A londoni konferencia amerikai bizottsága elhagyta Newyorkot — Hét külügyminiszter Genfben — Stimsnn ígérete — A George Washington-gőzös fedélzetén, január 10. A United Press jelenti: A londoni lefegyverző Ííóttakonferencián résztvevő amerikai delegáció tegnap szállt a George Washington fedélzetére. Alig hagyta el a hajó az amerikai zónát, a delegáció azonnal belekóstolhatott az alkoholfogyasztásnak Amerikában tiltott gyönyörűségébe. A gő- j zös önműködő sörfőzdével van fölszerelve és az első éjszakán a gépek szakadatlanul | dolgoztak, úgyhogy reggel a delegátusok I megizlelhetiék a 12 százalékos alkoholt tar- í tahnazó portersört. Mint ismeretes, Ameri- j kában csak félszázalékos alkoholt tartalma- j zó italokat szabad fogyasztani. A sör ára j aránylag alacsony. Negyedliterjéért 15 cen- j tét, azaz 4.80 koronát kérnek. A hajó ve- ’ zetősége busás fogyasztást remél, mert 33 j hordó sört készíttetett. Amint a hajó a kikötőt elhagyta, Stimson államtitkár, a delegáció vezetője, üzenetet küldött Hoover köztársasági elnöknek és kifejezte azt, hogy a delegáció tudatában van óriási felelősségének ás minden erejével azon van, hogy a beléje helyezett bizalom- j nak megfeleljen. Amikor a gőzös elhaladt Jav erődje előtt, az erőd 19 ágyulövést j adott le, mialatt az államtitkár és a delegá- j ció tagjai fedetlen fővel a parancsnoki iii- í dón állottak és elbúcsúztak Amerikától. Miközben Hágában az európai hatalmak í delegációi még javában tanácskoznak, Ame- rikából elindult már az a bizottság, amely az Egyesült Államok kormányát a londoni tengeri lefegyverzési konferencián képviselni fogja. Amerika legkiválóbb államlérfiai; jönnek át Európába, ami annak a bizonyité- ! ka, hogy a washingtoni kormány óriási je- 1 (saiifíüiszek német mérges gí lkai győzi le ellenfeleit? lentőséget tulajdonit a MacDonald kezdeményezésére összeülő öthatalmi ílottakonfe- reneiának. Mig a hágai konferenciá a múlt likvidálását jelenti, addig a január 21-én megnyitandó londoni konferencia utat akar mutatni a jövő felé. Páris, január 10. A Petit Párisién genfi jelentése szerint a genfi népszövetségi tanács téli szesszióján, amelyet hétfőn nyitnak meg Genfben, hét külügyminiszter vesz részt: Briand, Henderson, Grandi, Curtius, Marinkovics, Zaleski és Prokopé, A népszövetség tanácsülése tulajdonképpen jubileumi ülésszak, mert a népszövetségi tanács legelőször 1920. január 16-án ült össze Párásban. A jubileum ellenére ez a tanácsülésszak a többinél is szürkébb lesz s teljesen a második hágai konferencia árnyékában fog lezajlani. A német tisztek állítólagos szerepe a nankinsS kenaány hadseregében - Ok terveznek, Ok győznek — Miért mrat el az orosz-kinai háború London, január 10. A Daily Tedegraph sangíhai: jelentése szerint Waugosiugvei, a kínai forradalmárok vezetője, egy haloldali esti lapban érdekes nyilatkozatot közöl ..Óvás Németországhoz” címen. j A baloldali vezér azzal vádolja a németé-1 két, hogy indokolatlanul beleavatkoznak a] kínai bel viszályba és szokatlan hévvel támogatják Csanfcajs zeket. A német kormány számos katonai szakértőt bocsátott a nankingi kormány rendelkezésére és a német tisztek óriási energiával vettek részt a központi kormány elnyomóhadjáratai- ban. Nekik köszönhető, hogy a kínai prole- társág nem szabadult fel Gsamkajszek rémuralma alól. A német tisztek nem a nemzeti kormány tanácsadói, hanem Gsamkajszek személyes eszközei és ők azok, akik a kuoming- tang rendjét szánt szándékkal megzavarják. Ugyanakkor a német birodalom rengeteg fegyvert és muníciót, valamint hadianyagokat és tankokat küldött Kínának, sőt né- I hány legújabb tipusu bem bűre töt is. Mindezzel súlyosam vétett a Versailles! békeszerződés rendelkezései ellen. A legutóbbi l hadjárat alkalmával a német tisztek és ab | tisztek egy modern gáztápiadást intéztek a j felkelők ellen s egyedül ez a váratlan és ke- j gyetlen harcászati mód, amely Európában j régóta el van tiltva, okozta a felkelők verő- í ségét. Sok száz kínai elpusztult a németiek várat-; lan gáztániadás ábam. Amit a nemzeteik Európában betiltottak, azt j a németek bevezették Kínáiban, amely eddig j nem ismerte a modern háború borzalmait. A; jelentés szerint Csankajszek tábornok vezér- karában ,25 német törzstiszt van, mig az ala-; csomyahbrendtu tisztek és altisztek száma né-; hány százra rúg. Ezenkívül természetesen sok j ezer orosz fehérgárdista szolgál Csamkajszék ‘ hadseregében és mintegy e hadsereg törzsét j alkotja, amely ellen a felkelők 'kezdetleges : fegyvereikkel nem harcolhatnak eredményesen. ] A német tisztek vezére Kriebel ezredes, ; aki a legutóbbi Peng elleni hadjáratban nem mozdult Csankajszek mellől s a gvőze-! 1 lem elsősorban az ő tanácsainak köszön, heíő. ; A németek segítségével Csamkajszék vala- í mennyi ellenlábasát leverte. A Jankse folyó \ mentén újra béke honol és Nam.king diadala teljes, ámbár a közelmúltban még úgy látszott,, hogy a rengeteg lázadás' elsöpri Csam- kaíszek uralmát. , Orosz—kínai háborúra azért nem került j sor, mert a német tisztek elismerték a | szovjet ellenes akciót és kijelentették, hogy 1 elutaznak Kínából, ha Csankajszek hadat I üzen Moszkvának.| Miivel a németek nélkül a kínaiak diktátora I egyetlen lépést sem mer kockáztatni, a mand- I zsuriai ügyben engedett, csak hogy .megtart-. | hassa német tisztiéit és segítségükkel biz-to- I siíaoi tudja középárán,ai uralmát, i -----Az ini. Israsillisiz®sffl!lifa | ülése Prága, január 10. Az országos keresztényszocialista párt törvényhozói tegnap tartot- I ták meg az uj esztendőben első klubülésxb | két, amely alkalommal Dobránszky János, a párt alelnöke, hosszabb beszédben üdvözölte Szüllő Géza dr. országos elnököt, akinek a párt valamennyi híve nevében szeren- ; csekivánatait fejezte ld és biztosította öi a 1 párthivek legteljesebb bizalmáról. Az országos elnök köszönőszavai után a klub folyó ügyeket tárgyalt le. — akkor ma nem lennénk a pártkötelék egyedülállóságára utalva. Más átfogó erejű szervezet hijján most a pártok feladata és felelősségére van bízva a nemzeti élet egész komplexuma. Az ősszel lezajlott választások óta sikerült a köztudatba belevinui a gazdasági és kuliu rális élet intenzivebb megszervezésének szükségét. E lapok hasábjain azóta számos cikk, eszmefuttatás jelent meg, melyek fő* lég a gazdasági szervezkedés kérdésével foglalkoztak és kétségtelen, hogy közeljövőben cselekedeteket is fog érlelni ta szükségszerűség. Részemről, sohasem tulajdonítottam fontosságot annak, hogy valamely munka mily elnevezés alatt, mily keretben lesz elvégezve, a fontos ,az, hogy a munka folyjon céltudatosan, következetes rendszerességgel és mentesít tessék a felületes ötletszerűségtől. A gazdasági szervezkedés munkájal eddig tudja vinni. Amig két testvérpáxtunk nem jut el a nagy célok súlya alatt az egymás- megértés és teljes harmónia ama fokáig, hogy pl. az idegen Bábelben, Prágában a maroknyi testvér nem tud ,egy közös klubban egv~ i másra találni, addig‘'nem tudok az együttes munka zavartalanságában és eredményességében sem bízni. A nemzeti organizmus érdeke kategorikus imperativusként követeli a két párt egyöntetű munkáját az egész vonalon, a nemzetgyűlésben éppúgy, mint ur adén közigazgatási képviseletben, valamint a közélet építő tevékenységében. Legyünk meggyőződve, a kisebbségi sors diktálta szervezkedés csali úgy fog sikeres munka lenni, ha együtt csináljuk. Felmerült itt önként az a kérdés, hogy a keresztényszocialista párt, mely nemcsak magyar nemzetiségű, hanem szlovák és német tagokkal is rendelkezik, miként illeszkedjek bele ebbe a tisztán magyar nemzeti vonatkozású munkakörbe. Szerény vélemé-3 nyem szerint a keresztényszocialista párt | magyar osztályának jut itt tulajdonkép az együttműködés feladata, mert hisz a keresztényszocialista párt szlovák és német osztó-’ lya nem lehet cselekvő része a magyar nemzeti organizmus kiépítésének; másrészt a szlovák és német szervezetek nem szorulnak rá az ilyen értelmű támogatásra. A nemzeti szervezkedés ideáljának nem felel meg teljesen, hogy pártokból kiinduilóan foglalkozunk ezzel a kérdéssel, itt azonban kényszerhelyzet előtt állunk, mely a csehszlovák köztársaság tipikus belkarakteréből fakad; itt a pártok a mozgató erői kezdettől fogva minden irányú megmozdulásnak és nincs is a szíovenszkói magyar népnek más átfogó, nagy szervezete, mint a két magyar párt. Ha annak idején kiépíthettük volna a j magyar uépszövetséget mely Komárom-; bán oly ünnepi külsőségek közt alakult meg, s
