Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-10 / 7. (2228.) szám

1WB január 10, péntek. 3 Elnapolták a képvise!$házat a szociáldemokratáknak az aranyvaluta- törvény elleni obstrukciója miatt Negalakitoiiák a bizottságokat — Német kormánypárti képviselők is bizottsági elnökök Prága, január 9. Rosszul kozdodbötí a kon­centrációs kormány újév utáni munkája a parlamentben. Az első ütlés után kénytelen volt a házéin ökség, eredeti tervétől elté­rően,. a házat ismét elnapolni, mivel a cseh szociáldemokrata párt az aranyvaluíatör- vény ellen obstruál és nem hajlandó az al­kotmányba zottság által már elfogadott tör­vényt eredeti szövegezésében megszavazni. Miután tegnap az esti órákig nem sikerült a megegyezés, a parlamentet január 16-ig el­napolták és ezen időközben még a bizottsá­gok sem üléseznek, mert azoknak nincs le­tárgyalni való anyagúik. Ma megalakították a különböző parla­menti bizottságokat. A véderőbizottság elnö­ke Dávid cseh nemzeti szocialista képviselő lett, alelnökei pedig Pekárek, Macim ik és Spacsek képviselők. Az uj bizottsági elnök székfoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy a veder obi zo tfs ágnak a jövőben nemcsak a legiszlativ munkával kell foglalkoznia, ha­nem nagyobb figyelemmel kell kisérnie a hadsereg összes problémáit. ügyié Liska, a népjólétié Ohalupa, a közélel­mezésié Svoboda, az egészségügyié és a nyugdijak tételének előadója Jezsek, a pénz­ügyminisztériumi költségvetési tétéi előadó­ja pedig Nősek képviselő. Prága, január 8. A magyar nemzeti párt és a szapességi német párt törvényhozói már az alakuló klubülésen elhatározták, hogy a múlt ciklus folyamán beadott s el nem intézett tör­vényjavaslatokat újból benyújtják a törvény­hozás illetékes házában. A képviselőház tegnapi ülésén Törköly Jó­zsef dr. képviselő a múlt év januárjában be­adott két javaslatát ismételte meg. Az egyik javaslat az egyesületi jogról szól. A hatalmas törvényjavaslatot annak idején teljes terjedelmében közöltük s igy ez alka­A közélelmezési bizottság elnöke Hacken— berg némtet szociáldemokrata, alelnökei Maróba, Jaros és Greif. A kulturális bizott­ság elnöke Sladky, alelnökei Benes, Stefa- nek és Sivák. lommal csak röviden megismételjük adt, hogy a nagy jogi felkészültségei felépített ja­vaslat az egyesületek alakítását modem nyu­gati mintára közjogi alapra helyezi. A másik törvényjavaslat a népszámlálásra vonalközé jogszabályolcal öleli fel s a nap- számi álás foganat oszlásának ófy módjai ál­lapit ja meg, hogy az a demokratikus elvek­nek megfelelőm a népszámláló biztosok visszaéléseinek lehetőségét a minimumra korlátozza. ■ & Ennek a javaslatnak különös jelentőséget ad I magyar nemzeti párt két javaslata a parlament előtt [ az a körülmény, hogy a kormány ebben az év­ben népszámlálást fog elrendelni. Ha a kor­mánytöbbség ezt a javaslatot a népszámlálás előtt nem engedi érdemleges tárgyalásra; ez­zel csak azt fogja kifejezésre juttatni, hogy az uraimon levő konrtányrezsim a népszámlálás tisztaságára nem helyez súlyt. Törköly- dr. képviselő javaslata ugyanis éppen a nép- számlálás tisztaságának a védelmét szolgálja. A ma érvényben lévő népszámlálási törvény keretes törvény, mely a népszámlálással kap­csolatos agenda szabályozását kormányrende­letre és miniszteri körrendeLetekre bízza, ami teljesen tarthatatlan állapot akkor, amikor a népszámlálás eredményéhez nemzetközi szer­ződésekkel is garantált kisebbségi jogok fű­ződnek. Az ilyen 'nagyjelentőségű aktus csak­is a Törköly képviselő által törvényibe iktatni javasolt jogszabályok szerint végezhető. Fedor Miklós a mentelmi bizottság tagja í Prága, január 9. Lapunk tegnapi számában i jelensetttük, hogy a képviselőház tegnapi ülé | főn megválasztották a különböző képviselő­házi 'bizottságokat és pártjaink képviselői közül többet beválasztottak az egyes bízott Ságokba. Erre vonatkozó jelentéseinket köz­vetlenül Lapzártakor kaptuk sjgy vétetlenség következtében hiba csúszott bele, , a m e nnyiben Holota János dr. .képviselőt nem a mentelmi bizottság, hanem az összeférő etet lenségi bizottság póttagjának választották meg. Fedor Miklós képviselő viszont a men­telmi bizottság rendes tagjai sorába került. A nemzetvédelmi miniszter egyik nyilat­kozatában — mondotta Dávid — kijelen­tette, hogy a közeljövőben megvalósítják a tényleges katonai szolgálati idő leszállí­tását, de ezt megelőzően el kell intézni a továbbszolgáló altisztek kérdését és a ka­tonai havidíjasok, tisztek és őrmesterek anyagi helyzetét kell megjavítani. Beszéd)© végén hangsúlyozta, hogy' a had­seregnek és tisztikarának pártokon felül ál­lónak kell lennie s nem szabad olyan mez- ; gtalanat megengedni, amely a köztársaság demokratikus berendezése ellen irányul. Dávid elnök beszédének befejező része élénk feltűnést keltett és mindenki tudta, hogy ez az intelem Gajdának szólt, aki a szlovák néppárt segítségével a véderőbizottság tagja lett A parlamentben megalakult a mentelmi bi­zottság is, melynek elnöke Jezsek cseh nem­zeti demokrata, alelnökei Merek. Markovira dr. és Pohl képviselők. A kezdeményező bi­zottság elnöksége a következő: Bezdek el­nök, Dubicky, Ohalupnik és Mederly dr. al- elnökök. A külügyi bizottság elnöke Tomasek cseh szociáldemokrata képviselő, alelnökei Hmi- dek, Pohl és Hrusovsky. A külügyi bizottság legközelebbi ülése ja­nuár 16-án délelőtt féltig órakor lesz. A mezőgazdasági bizottság elnöke Masata cseh agrárius, alelnökei Koudelka, Win- dirsch és Samalik. Az alkotmányjogi bizott­ság elnöke Micsura dr., alelnökei Cerny, Ma-’ rés és Fritz dr. Az ipari és kereskedelmi bi­zottság elnöke Pechmann, alelnökei Netd- licky, Petrovicky és Jelinek. Az egészség­ügyi bizottság elnöke Taub német szociálde­mokrata, alelnökei Hodina német agrárius, Fritscher német keresztényszocialista és Stamslav cseh szociáldemokrata. A techni­kai bizottság elnöke Böllmann német agrá­rius, alelnökei Srba, Procháska és Surovjak. A szociálpolitikai bizottság elnöke Winter dr., alelnökei Du:bi<?ky és Tucnv. Ez a bizott­ság letárgyalta az állandó bizottság által el­fogadott ama intézkedéseket, amelyek a la­kók védelméről s a kényszerkilakoltatásról szóló törvényeket meghosszabbítja, A bizott­ság többsége az állandó bizottság intézkedé­seit jóváhagyta. Végiül ülésezett, még a költségvetési bizott­ság, amely az ezidei költségvetés! előirány­zatot kiadta az egyes referenseknek. A költségvetés főelőadója ismét Hnidek cseh agrár képviselő. A köztársasági elnöki tétel előadója Remes. a nemzetgyűlésé Ripár, a miniszterelnöksé­gé Petrovics. a külügyminisztérium tételé­nek az előadója Slavicsek, a nemzetvédelmi minisztériumé Petrovics, a belügyminiszté­riumé Becsük, az igazságügyminisztériuimé és a legfelső közigazgatási bíróság tételének előadója Moudiry dtr., az umiflkációs minisz­tériumé Ripár, az ískolaüjgyi minisztériumé Macek, a földművelésügyi minisztériumé Cerny, az állami földhivatal és az állami adósságok költségvetési tételeinek előadója Hnidek, a közmunkaügyi .minisztériumé! ’Axtennek, a postaügyié Bergmaum, a raentá­Az ömkölt$égveté$nek több mint tizenöt százaléka esik i hadügyié és csak fiz százaléka a közművelődésre Minden ígéret dacára hetven millióval emelték a forgalmi és fényüzési adóból eredő bevételeket - Az iskolaügyi tárca költségvetésében nem mutatják ki a kisebbségi népiskolákra fordított összegeket Prága, január 9. Az uj állami költségve­tésben a közigazgatási kiadásokat; a tavalyi­val szemben 167.5 millió koronával csökken­tették. A költségvetés indokölásában a pénz­ügyi kormány rámutat arra, hogy a mostani adóteher nincsen messze (?) elviselhetösé- gének határától. Az adott viszonyok mellett viszont nem lehet a«z állami kiadásokat oly mértékben leszállítani, hogy ezzel az adó­terheket érezhetően csökkentsék. A kor­mány épp ezért arra törekedett, hogy a la­kosság teherviselő képessége1 és a közkiadá­sok, különösen az állami adósságok között a természetes fejlődés. utján javulást idézzen elő, ami a nemzeti jövedelem növekedését jelentené. Számszerűleg ez a törekvés csak nagyon kis mértékben jut kifejezésre. Külö­nösen megdöbbentő az, hogy a hadseregre a költségvetésnek 15 százalékát, a nemzet jö­vedelmének 3 százalékát költik el. Érthetet­len az is, hogy ugyanakkor, amikor a kül­ügyminisztérium egyes tételeit csökkentet­ték, a külügyi büdzsé mégis változatlan, vagyis amit egyik oldalon megtakarítanak, azt a másik oldalon, főleg a propagandaszol- gálat terén, eltékozoljálk, A költségvetési bevételek 150 millió koro­nával alacsonyabban vannak előirányozva, mint 1929-re voltak. A múlt évi bevételi té­telekkel összehasonlítva az eltérés a való­ságban nem is olyan nagy, mert hiszen az állami üzemek forgalmi és szállítási adójá­nak 25 százalékos kvótáját leszámítják. Ha ezt az összeget levonjuk, az 1930. évi bevételek ténylegesen 30.3 millióval magasabban vauinak előirányoz­va. mint a múlt évben. Az emelés a vámbevételeknek 46 millió ko­ronás növekedésével magyarázható. 150 mIb­iid korona az illetékeid irányzat. Ezzel szem­ben az állam magángazdálkodásából eredő bevétel 56 millió. Az adókat és illetékeket 107 millióval alacsonyabban preliminálták. ADÓBEVÉTELEK 1930 1929 1000 koronákban Jövedelmi adó 1,050.000 1,050.000 Ált. kereseti adó 127.200 175.365 Rendkivüli kereseti adó 150.000 221.450 Földadó 78.450 82.892 Házosztályadó 200 704 Járadékadő 108.300 105.800 Tantiemadó 12.500 12.000 Fizetési adó 3.700 3.050 A kivetett egyenes adókra ntánfizetések 1.336 19.600 Késedelmi kamatok és végre hajtási illetékek 70.000 70.000 Ai egyenes adók Összege 1,597 486 1,747.941 Forgalmi és fényűzés! adók 1,147.000 1,076.805 Vámok 1,217.627 1,169.162 Fogyasztási adók:' Szeszadó 421.04S 411.048 Cukoradó 820.530 596.000 Italadő . 320.000 293.400 Hueadó 116.000 115.000 Szénadó 200.000 190.000 A fogyasztási adok össsege 1,771.631 1,689.074 Okmánybélyegek 249.928 212.094 Jogi illetékek 794.945 883.000 Vasúti száll, adó 422.500 716.400 Egyéb illetékek 164.170 160.070 Az illetékek összege 1,632.161 1,772.227 Valamennyi adóbevétel összege 7,365-904 7,455.209 A beterjesztett költség-vetésben először jut kifejezésre az adóreform hatása, miután az 1927. évi és részben az 1928. évi végleges számadatok már ismeretesek és kalkulációs alapot képezhettek az eziidei költségvetési előirányzat részére. Az indokolásban hang­súlyozza a miniszter, hogy az egyenes adók 2.25 százalékkal való csökkenése az adóre­form idejéből fennmaradt hátralékokkal ma­gyarázható. Rövid idő alatt ugyanis nem le­het a nemzetgazdaságból oly óriási összege­ket elvonni, hogy egyszerre behajtsák a hát­ralékokat. A jövedelmi adó változatlan ma­radt, ezzel szemben a pénzügyi hatóság számol az üzletmenet csökkenésével a folyó érben, minek foly­tán az általános kereseti adót 48, a rend­kívülit pedig 71 millióval alacsonyabban irányozta elő. Magasabb előirányzatot vettek a házibéradó­nál és pedig 14 millió koronával. Az állam jövedelme azonban ezen a cimen 6 millióival kevesebb a multévinél, miután ebből a tétel­ből utaltak a különböző alapoknak és a .köz­ségeknek. A fogyasztási adó kvótája 83 mil­lió koronával nagyobb, mint a tavalyi. Lé­nyeges emelkedésit mutat: a cukoradó 34.5, a szeszadó 10, az italadó 27 millió koronával. Ezt azzal indokolják, hogy a fogyasztás növekszik. A kereskedelmi adók 0.07 százalékkal csök­kennek, ami az exportáruk adójának vissza­fizetéséivel magyarázható. Feltűnő, hogy a pénzügyminisztérium egyáltalában nem vette tekintetbe az iparnak és a kereske­deleminek, valamint a parlamenti pártok többségének azt az általános kívánságát, hogy a forgalmi és fényüzési adók terén ; lényeges enyhítést eszközöljön, sőt a fény- űzési adót egyenesen törölje. Ellenkezőleg, még 70 miliő koronával esnel­ték a költségvetési ■ előirányzatban -a forgal­mi és fényüzési adók -tételét. A vasul és pósti nagy beruházási programja A beroházáfii költségvetésből kiemeljük a következőket: Az államvasutak büdzséjét erős beruházási kiadások jellemzik. A tavalyi 331 millió ko­ronával szemben 573 millió van prdimipái­vá. A pénzügyi kormány olyképpen támogat­ta az állam vasutat, hogy a szállítási adóból 158 millió koronát enged át a vasútoknak beruházási célokra. Azzal számolnak, hogy a szállítás továbbra is emelkedik és a tavalyi 115 millió kilométer rekordot fel fogják tud­ni fokozni 123 millió kilométerre. A személy- forgalom teljesítőképessége változatlan ma­rad, ezzel szemben a motorkor?if orgalom távolságát 3.2 millió vonatkilométerről 7.25 millióra emelik. Ezzel szemben a ;teherforgalomná] csökke­nést várnak és pedig 34.3 millióról 34 millió vonatkilométerre. A vonatikilométerdeljési- tőképesség csökkenése dacára a teherforga- I lom bevételét magasabbnak vették a tava­lyinál. A teherforgalom szállítási bevételét 3450 millióra preliminálták. A rendelkezés­re álló összeg oroszlánrészét uj építkezések­re fordítják. A már üzemben levő vasútvo­nalak további kiépítésére 252 milliót fordí­tanak, . nj vasútvonalak építésére pedig 106 mil­liót, A posta 221. millió koronát invesztál. A posta jövedelmét 1470 millió koronában Irányoz­ták elő, kiadásait pedig 1368 millióban. A kiadási tételeknek több mint 142 millió ko­ronával való emelése egyrészt a nyugdijak­nak 170 millió koronára való fölemelésével, másrészt a fizetéseknek 551 millió koronára való fölemelésével magyarázható. Füstbe ment milliók A dohányjövedék 1138 millió koronát re­mél ez évben fölöslegként az állampénztár­ba beszolgáltatni, vagyis 101 millió korona többletbevételre számit. A dohányjövedék beruházási költségvetése kisebb a tavalyinál. A 25 millió korona előirányzásból jut Cseh­országira 10.95, Morvaországra és Sziléziára 7.8, Szlovensz&óra 6.05 és Ruszin szikéra 1.8 millió karom. A kormány sajtávállaíataíra ráfizet az állam Az, államnyomdáik üzemi nyeresége 1.07 millió korona, a tavalyi 0.92 koronával szem ben,, nagyié 0-5 millióval nagyobb. A négy

Next

/
Thumbnails
Contents