Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-10 / 7. (2228.) szám

Mai számunk « oldat

i tx évi. 7. (2228) szám • Péntek » 1930 január 10

i'MaiffliRKffi

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára I *20 Ke

A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Feteiös szerkesztő;

DZURANYJ LASXLC FOR6ACH ŐÉ2A

Szerkesztőség: Prága íh, Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága lh9 Panská u! 12/IIf, — Telefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Prahe

Militarista költségvetés

(dj.) Ismét kaptunk egy aktív költségvetést | Épp olyan aktív, minit a tavalyi és a tavaly- j előtti A tavalyelőttiről már tudjuk — éppen | Englis jelenlegi pénzügyminiszter pattan tóttá: ki annak idején elsőnek a titkot — hogy a hadügyi tárca túllépte a maga amugyás ele- fantiazis-zban szenvedő költségvetésének határait és a külügyminisztérium túlköltekezésével együttesen vagy százmii 1 iócskával föllbo- ritofcták ezt a papiroson levő aktívumot. Hogy ij a múlt évi költségvetés aktív voltának is bi-í zonyára ilyen szépséghibája van, ahhoz már; sző sem fér, mert Íriszen a nemzetvédelmi1 minisztérium épp egy előre elköltött összeg; miatt, az adósság pótlására kívánta erre az évre büdzséjének nyolcvan millióval való ; emelését A nyolcvanmillióé emelést nem kap-; fa ugyan meg mert a kormányszocialisták kis- í sé szegyeinek, hegy mindjárt kormánypártiságuk ele jén is tápot ják az amugyis agyonistá- polt militarizmust. De ami késik, nem múlik, amit nem szavaznak meg a költségelőirányzatban előre, majd megszavazzák a zárszámadás jóváhagyásánál utólag. És igy lesz a ,pa piroson aktív államháztartási mérleg utólag passzív.

Ennek az aktivitásnak egyébként ás van j egy ordító szépséghibája, amire már tegnapi|

első jelentésünkben is rámutattunk Az államháztartás egyensúlyban van, de csak azért, mert az országrészek igényei nem nyernek kielégítést, amire a pénzügyminiszter már most uj födözetet sürget a parlamenttő1] és már előre mossa a kezét ezért a hiányért. A mérleg aktív, mert minden ígéret, minden félig elfogadott törvény dacára áldozatul vetették a régi nyugdíjasokat, akik ismét éve- { ken keresztül várhatják minden emberiesség! arcuLcsapását jelentő sanyarú és igazságtalan helyzetük javítását Ez kétszáz millió megtakarítást jelent az államháztartást 'irányító bűvész-miniszternek, de kétszáz millió könnyet és sóhajt a régi nyugdíjasoknak. Az államháztartás büvészi egyensúlyát még az is biztosítja, hogy a tanítói ize tések egy része, további kétszáz millió, szintén a költségvetésen kívül lóg. Legvégül igazán nem értjük Englis optimizmusát, ha visszaidézzük emlékezetünkbe azt a megdöbbentően sötét gazdasági pesszimizmust, mely a kormány bemutatkozó nyilatkozatából tátong félénk,

Englis pénzügyminiszter — aki temperamentumos őszinteségében neon fukarkodik kellemetlen igazságokat odamondogatni nagy- igónyü mi niszte ríkolflégáinak — kirohant az iskolaügyi tárca igényei ellen, az iskolaügy túltengem érői, hipertrofiájáról beszélt, és a kultúrára költött milliókat sajnálta legjobban Sőt olybá tüntette föl a dolgot, hogy az iskolákra való túlköltekezés miatt lesznek elviselhetetlenné a nagy adóterhek. A tanügyet pécézte ki magának bűnbakul és áldozati bárányul, mert hát a költségvetésben 955 millióval a második helyen szerepel. Ellenben az 1400 milliót és az összköltségvetés 15 százalékát jó étvággyal abszorbeáló nemzetvédelmi tárcára egyetlenegy zokszava nincs. Egyetlen szava nincs. Hát nem humor, nem a legnagyobb cinizmus ez? Ez h magatartás jellemzi az egész költségvetést.

A költségvetéseknek Csehszlovákiáiban már begyökeresedett tradícióik vannak Ilyen tradíció először is az állam pénzügyi mindenhatóságának a kidomboritása abban az eredetileg szocialista állameezményben, hogy az állam legyein mennél gazdagabb, a polgárai pedig az államtól mennél függőbbek, vagyis | szegények. Innen ered a hihetetlenül' magas' és ezer' csápokkal bíró adósról, amely végze- j kuxm ttyjupv&p * tonmeAée ppoqpemtesÉit ás j

Hágában heves vita folyik a szankciók kérdése körül

A magyar kérdés szombaton kerül a Loucbeur-bizottság elé — Schactit dr. Iáiéba utazik - nyilatkozott Benes, vagy sémi - A kisantant uj iavaslata a magyar

— Hírek Románia feltűnő engedékenységéről —

Hága, január 9. Tárói* és Rriantl ma 4flelőtt meglátoeatta Curíiust és WHvtud. hogy a szankciók ügyében tegnap átnyújtott francia memorandumról tanácskozzanak. A francia miniszterek másfél óra j hosszat maradtak német kollégáiknál és a | tanácskozás eredményeképpen megállapít- j hatjuk, hogy a szankciók kérdése lassan a j megoldás felé halad. Az első kérdésben, i amely a Young-terezct észszerű kivitelé-1 ről szól, teljes a megegyezés. A Young-ter- j rezet életbelépése után a versaillesi szerződés valamennyi biztonsági, zálogjogi és szankciós intézkedése megszűnt. Németország és a hitelező hatalmak közötti viszonyt ezentúl a Young-tervezetbcn megállapított inst»ueiák fogják szabályozni, természetesei} csak addig, amíg a íoung-ter- vezet érvényben van. A dolgok ilyetén szabályozását a hágai zárójegyzökönyvben pontosan lefektetik. A német és francia államférfiak ma délelőtt leginkább arról a második esetről tanácskoztak, hogy mi történik akkor, ha Németország szántszándékká' szabotálja a Young-szerződést? E tárgyalások hátterében Hugenberg neve lebeg, mert a franciák, tekintetbe vére a német politika jobboldali tendenciáit, minden eshetőséggel számolnak és nem akarják lehetővé tenni, hogy egy eljövendő német jobboldali kormány a Voung-tervezetet vagy a hágai szerződést semmisnek nyilvánítsa és szabotálja. Franciaország messzemenő engedményeket tett, amennyiben a versaillesi békeszerződés 430-ik pontja, amely a fegyveres és a gazdasági szankciókról szól, ebben az esetben sem lép életbe automatikusan, hanem egy jogi eljárás előzi meg, amelynek alapján a szerződő fe- j lek a báseli jóvátételi bank egy külön bi- j zottságának döntését kötelezőnek ismerik j el. Ha ez a döntés igazat ad a hitelező ál- *

! lantoknak. akkor a versaillesi békeszerző-j 1 dós 430-ik paragrafusa életbe léphet. A német delegáció még ezt az eljárást sem tartja megengedhetőnek és mindenáron; azon van. hogy a 430-ik paragrafust c~ szer | s mindenkorra kiküszöbölje s még ezt a távoli és komplikált igénybevételét sem tegye lehetővé. Egyelőre a két álláspontot nem sikerült összeegyeztetni, de a kérdés túl absztrakt ahhoz, hogy még Hágában elintézzék. A konferencia után valószínűleg jegyzékváltásra, kerül a sor Németország- és Franciaország között s a két kormány diplomáciai utón igyekszik megoldani a súlyos problémát.

Tardieu. Briand. Curtius és Wiith konferenciája úiíán a francia és jóméit delegáció dél tájban a hat meghívó hatalom fő- delegátusainak ülésére ment. Ezen főleg a függő pénzügyi kérdések kerültek napirendre. A delegátusok elsősorban a íizété- i si terminus, á moratórium és a hitelezők j részletkivánságainak kérdéséről tanácskoz-1 nak.

A keleti jóvátételek tekintetében a dele- j gációk ma is a bolgár kérdésről tanácskoz- ( nak. Jól informált körök szerint az ellentétes felfogások meglehetősen közelkerültek egymáshoz és Bulgária hitelezői szemmel- láthatóaii hajlandók elfogadni a tízmillió aranyfrankos kínálatot. Ma délelőtt a bolgár jóvátételben érdekelt hatalmak a részle- [ tok kidolgozásába kezdtek. Délután a bol-1 gár delegációt meghívták Lousrtieur-bizott- j ság ülésére és holnap bizonyára sikerül1 megoldani ezt a súlyos problémát.

Bethlen gróf magyar miniszterelnök ké-1 résére a Loueheur-bizottság a magyar ügy j tárgyalását csak szombaton kezdi meg, — I Addig kitűnik, vájjon Bethlen gróf és a hi-j telező hatalmak számos magáníanácskozá-1

sa megteremtette-e a szükséges tárgyalási alapot. A kisantant uj javaslatokkal állt elő melyeket alább részletezünk — s ezek az uj javaslatok Románia nagy engedékenységéről tanúskodnak az optánsiigyben. Ha a magyar jóvátételi kérdés megoldható, akkor bizonyos, hogy a hatalmak Ausztriával is megegyeznek. Szombaton tehát tisztul a helyzet és a közvélemény látni fogja, vájjon eredményre vezethet-e a második hágai konferencia, vagy sem.

Francia felfogás a szankciókról

Hága, január 9. Tegnap jelentettük, hogy a szankciók kérdésében a francia delegáció javaslatét dolgozott ki éis memorandum formájában megkiildötte a német delegációnak. Ennek az Írásnak átnyujtása jelzetet te a konferencia politika tetőpontját, mert a szankcióik ügye a punctum salieas, amelytől a konferencia sorsa függ. E memorandum ma délelőtti tárgyalásával a konferencia elérkezett a legkényesebb ügy megvitatásához. Valamennyi újságírót és delegátust most ennek a kérdésnek elintézése érdiekéi és mindenki feszülten várja az eredményt. A tegnap átnyújtott francia jegyzék a szankciók ügyében két lehetőséget vesz figyelembe. Az első lehetőség az, hogy Németország teljesíteni akarja a Young-tcrve- zetben magára vállalt kötelezettségeket, de nem tudja; a másik az, hogy Németország szánt szándékkal szabotálja a most elfogadott megállapodásokat. Az első esetben a helvzet világos, a versaillesi békeszerződés 430. paragrafusa, amely a szankciókról szól. ebben az esetben nem alkalmazható s azokhoz a fórumokhoz kell folyamodni, amelyeket most a második hágai konferencián teremtenek. Ez az instancia elsősorban a ba- seli nemzetközi bank lesz. A helyzet termékifelé való versenyképességét. Itt a posta drágább, mint máshol, sőt még most is drágát, a vasúti tarifák drágák, a hivatali illetékek lévén még a hivatalokkal való érintkezés is drágább, mint máshol, itt még ma sem gondolnak a háborús rendkívüli adók megszüntetésére, amilyen az igazságtalan és antiszociális forgalmi adó, .minden adósról a helyén marad, mert az elv: az államot mennél gazdagabbá tenni. Vagyis a polgárokat szegényebbekké és tőkegyűjtésre képtelenekké. Ezzel pedig a nemzetgazdaság egész vérkeringése lassúbbá, nehézkesebbé, Ixetegebbé válik.

Ez az állami mindenhatóság szüli a költségvetések másik tradícióját, a hadügyi kiadások tultengését. A nemzetvédelmi tárca aránylag többet igényel most, mint amennyit a régi fegyverkező államok hadügyi tárcái költöttek a háború előtt. Ez a legimproduk- tivabb költekezés. Semmi reális magyarázata nincs. Csehszlovákia szomszédai: Németország és Magyarország a .nevetségességig le vannak fegyverezve, Románia szövetséges állam, Lengyelország barát, Ausztria lojális szomszéd és nem számit, a távolabbi Franciaország főprot éktor és szövetséges. Jiigo- s/kivia -'zövetsége.-. Olaszországhoz baráti szerződés köti Csehszlovákiát, hát hol itt . a | reéilii®, *»bjetetk szükség a myy hadsereg

építésére Egyediül pszichológiai momentumok miatt veri magát Csehszlovákia ezekbe a horribilis, évi ezernégyszázmilliős költségekbe. És még most, a tizenkettedik költségvetésben sem vetik le ezt a. beteg háború utáni pszichózist.

A történelmi tapasztalat mutatja, hogy a nagy kataklizmákat hosszabb pihenési periódus követi s amely állam ezekben az első békeéveidben hadseregekbe invesztál, voltaképp olyan katonák kiképzésére költ, - akik sohasem fogják látni a következő háborút és olyan hadianyag oliíba. hadieszközökbe öl pénzt, melyek a szükség pillanatáig a mai technika szédltően gyors irama mellett régen elavultak és ócskavassá váltak. Ily években teljesen értelmetlen és indokolatlan az állami költségvetéseket a hadügyi tárca hi- portrőfiája jegyében állítani össze. Igen, Englis miniszter ur, ha hipertrófiáiról beszélünk, akkor az neon a nemzstmüvelődési tárcára áll, hanem a nemzetvédelmi tárcára, ami az egész költségvetést militarista jellegűvé avatja.

Harmadik tradicionális vonása a csehszlovák költségvetéseknek, hogy n-em lehet kivenni belőlük, mi az, amit a kormány Szlo- venszkőra és Ruszin szk óra költ Nem akarnak tiszta bort önteni a pohárba, hogy továbbira m főim ''ehessen tartaná a naiv dajkátmesét, hogy a kormány Szlovemszkóra és Kuszinszkóra minden téren csak ráfizet. Ezt a szokást. Englis most az eddigieknél is tökéletesebb mértékben valósította meg. A költségvetés tételeiben nem figurái többet Szlovenszkó,

Az ilyen szellemű költségvetésért a sziovenszkói és ruszinszkói magyarság nem lelkesedhetik. Kisebbségi kultúránk, a mi egyetlen kincsünk, mit önálló nemzeti létünkből átmenthettünk, ebben a költségvetésben — a nemzetmüvelődési tárca erősebb büdzséje dacára — nincs honorálva. A magyarság polgárias gondolkodásával abszolúte nem egyeztethető össze az államkapitalizmus mindenhatóságának szocialista jelszavával maximumra felsrófolt túladóztatás} rendszer. A magyarság a jellemében gyökerező tiszta pacifizmusával nem lelkesedhetik a mi-l i tar izmus jegyében való horribilis költekezésekért. Ez a költségvetés most már egyúttal az uj kormánytöbbség fokozottabb centralizmusát is érvényre juttatja Szlovenszkó- val szemben.

Ha a részleges magyar sérelmektől - melyekre vissza fogunk térni — el is tekintünk, már csak ezen általános eh: okoknál fogva is teljes bizalmatlansággal b módjuk Englis költségvetését.