Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-09 / 6. (2227.) szám

Tizennyolc olasz koncertje után most Parisba hívták Szilágyi Imrét az „500 éves magyar Négy héten át érkeztek sikereiről a lelkesnél* lelkesebb hírek — s most hazaérkezett ő maga is: Szilágyi Imire dr., az „ötszázéves magyar daj“ népszerű interpretálója, ki két müvósztár- eával s kilenc szál cigánnyal Fiúmétól-—Geno­váig bejárta az olasz városokat, hogy a Dopo 'lavaro redezésében, a régi magyar zenekuhu Tával is megismertesse azt a népet, melynek amugyis annyi szellemi kapcsolata közös a ma­gyaréval. Fiume, Trieszt, Velence, Udine Pólu, Padua. Modena, Firenze, Bologna. Verona, Milánó, Ge­nova — ezek voltak a főbb etappok, hol a Ti nódi dalok, a XVII. századbeli virágénekek, a Rákóczi-kesergők, Bihari toborzója s a Kossuth- nóta akkordjai felhangzottak s tomboló sikert mi sem igazolta jobban, minthogy Fiúméban. Veronában. Milánóban és Génuában meg ke'- lett ismételni a koncertet, melyet egyébként a rádióállomások is bekapcsoltak, az olasz Rádió vezérigazgatójának, Ferrierinek személyes in­tézkedésére, aki úgy a génnai színházban, mint az európaiszerte legnépszerűbb milánói rádió számára a Convegno hangversenyteremben is felállította a hangfogókéeziiléket. — Nem várhattam annyit, mint amennyit kaptam! — mondja Szilágyi Imre. — Hihetet­len, hogy ezek az egyszerű magyar ritmusok mily hamar megtalálták az utat a kényes íz­lésű olasz zenei publikum szivéhez! Köszörüli, bankettek, Ewiva Ungheria! s hasonlók voltak napirenden — de ami engem legjobban leköt és érdekel, csak az, ami majd mindebből megma­rad ... ami nem párolog el a pillanat hevével! Mert az olasz közönségnek erről a magyar ze­néről sejtelme se volt. Hallott Lisztről é* Brahmsról, meg a cigányról — régi zenekultú­ránkról semmit, úgy, hogy az osztrák és ma­gyar közti különbséget ma se igen tudja meg­vonni e téren. Erős felvilágosító munkára van szükség ebben az irányban, amit eddig elmu­lasztottak — nem mutattuk meg az igazi ős forrást, melyben nemcsak a nemzeti géniusz lobog, hanem az egész magyar történelem tük­röződik. Benne forr nemesak az, amiből ma min­Jamó Józseh A gyár (Regény) Jarno egy nagy gépezetet, a gyárnak életét ele­veníti föl az egész társadalmi életbe mélyen be­nyúló összefüggéseivel a legalul dolgozó munkástól a munkafelügyelő és hivatalnokok tevékenységein keresztül a csúcson álló irányitó erőig, a vezérigaz­gatóig. A formai megoldás módja: a cselekmény részletekbe való tördelése. A fölvett fonalat mind­untalan elejti, hogy helyet adjon az újból bekap­csolódó embersorsoknak. Nem az egyén fontos, ha­nem az őket összekötő perspektíva: a gyár, amely­nek szervezetét apróra fölméri és az apró mozaik­darabokból bontakoztatja ki hiánytalanul annak életét. Nem torzít, mindent az objektivitás magas­latáról tekint át s ez magyarázza meg, hogy regé­nyének nincsen kimondott tendenciája. Az ilyen tipusu regényeket szocialista irók szok­tak imi, akik az egyil oldalon mindent fölhalmoz­nak, amit a mai gazdasági rend terhére lehet imi, viszont a mérleg másik serpenyőjébe csupán a munkásság kihangsúlyozott és aláfestett nyomorát vetik, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az írás necsak az elmélyedés vagy szórakozás, hanem az azokon túlnövő cselekedet célját is szolgálja. Jarno csak konstatál: a munkáéban éppúgy meglátja az emberi gyar’óságot, mint a vezérigazgatóban, akit ez a regény kivételesen nem fest le szívtelen kapi- laMstának. hanem emberséges szándékú munka­adónak. akinek kezdetben szociális reform-tervei is vannak, csakhogy ezeket a körülmények erősebb súlya miatt nem tudja beváltani. Ez a látásmód minden esetre jobban megközelíti az igazságot, mmt a tendenciózus irányregény k nagy sorozata. Ahhoz, hogy valaki a művészi teljességet föláldoz­za a tendenciának, szükséges a szocializmus meg­váltó erejébe vetett föltétien bizalom. Mi biztosítja azonban az emberisébe1 arról, hogy a társadalmi rend óhajtott megváltoztatása valóban megszünteti a nyomorúságot? •T-'—o szkeptikus ál’áspontra he­lyezkedik ég nem von le konzekvenciát az esemé­nyekből. Egyik hŐ6e, Vér György, akiben az irő kritikája szólal meg. a gyár szoritó karjaiból a föld­höz menekül és a regény pesszlmlsztikus képpel zá­rul: « faluból ugyanakkor tömegek vonulnak föl a városba, hogy friss életerejüket az ipari termelés körforgásába vessék. A regény meg-megszakadó és a részeknek ismét össze fűződ 5 menetével mindvégig érdekes olvas­mány. Stílusa alkalmazkodik napjaink divatos be­den magyarnak át kell itatva lennie, de mind­az, amit odakinn is körül kell hordoznunk, hogy a fáklya ne csak melegítsen, de világítson is. Eddig csupa modern, mai témát vittünk ki, azt a látszatot keltve, mintha csak olyan uj donsült, parvenü kultúránk volna! Pedig, ha va­laha: most kell hivatkozni az ősi tradíciókra, az ezeréves múltra, a, népies dalköltészetünkre, mely összehasonlithatatlanul egyénibb, jelentő­sebb a többi nemzetekénél. Az olasz közön-ég mintezt meglátta, megérezte most s a lég tel­jesebb!) mértékben honorálta. Legnagyobb ér­deklődést Padovában tapasztaltam, Európa leghatalmasabb koncerttermében, a Sala della Ragione bán, hol közel négyezer hallgató előtt szerepeltünk. Amikor üdvözlésünkre az olasz ze­nekar rázendi'ett a magyar himnuszra és fel­állt az embererdő: torkomban vert a szivem. Gyönyörű élmény volt, — de régen is játszot­tunk olyan lelkesedéssel, mint akkor ... Két szereplőtársam: Eitner Irén és Vargha Imre is megérdemelt tapsokat arattak s a kritikák kü­lön kiemelték a korhű jelmezeket, a XVI. szá­zadbeli regős-kosztümöt, a XVH. századbeli várkisasszony-ruhát, a kuruc huszáruniformiét. Mária Terézia lirinölinját, a Kossuth-kori ma­gyar viselet és Blaháné pártás-pruszükog ma­gyar menyecskéjét. Következő olasz turnémon — melyekre máris megindultak az előkészüle­tek — Róma és Délolaszország kerül sorra, előbb azonban megvalósítom régi Ígéretemet, régi tervemet: Parist! A Cercle Musical Uni- versitaire — melynek elnöke, a Sorbonne rek­tora — hivott meg egy estére, hol a most ki­próbált s jól bevált rendszer szerint egyes da­lokat francia nyelven fogunk énekelni s a mű­sor közölni fogja valamennyi francia szövegét. Az egyetem falain kívül, a Salle Gaveau bán is tartok egy koncertet, — s a három legna­gyobb vidéki francia egyetemen egy-egy elő­adást a régi magyar muzsika értékeiről, Lilié­ben, Nancyban, Strassbourgban ... hogy a kül­föld előtt i« dokument'álódjék végre az az óriá­si dallamikincs, ami a magyar nemzet kezében van... M. E. szédéhez, nincsenk különös -épségei, de pontosan fejezi ki a történéseket, amelyek domináló szerepet töltenek be. Erősen redukált filozófia, az ember mindennapi életén és a gazdasági összefüggések­nek lehetőleg hü visszaadása lira nélkül — ez a cél. Roppant könnyedséggel, né. Íny jellemző vonás­sal rajzolja meg alakjait, akiket mindig cselekvő pózban lát. A kön'rv egv nagy intelligenciájú, tisz­ta szemű és erős tehetni fiatal irő alkotása, aki­nek irnitudása egyre több színei telítődik és fejlő­dési útja valószínűleg a fokozottabb elmélyedés fe­lé vezet. Tamás Lajos. (*) Herczeg Ferenc adatgyűjtése Pannonhalmán. Győrből jelentik: Herczeg Ferenc iró, felsőházi tag Császár Elemér dr. egyetemi tanárral Győrbe érke­zeit. Ott a bencések vendégei voltak, majd Pannon­halmára utaztak; ahol Herczeg Ferenc a bencésrend világhírű könyvtárában adatokat gyűjt készülő tör­ténelmi regényéhez. (*) Végétért az érsekujvári színházi szezón. Ér­sekuivári tudó""' '■ Menti: Földes Dezső színtár­sulata hathetes vendégjáték után vasárnap este bú­csúzott el az érsekujvári közönségtől az „Agglegény- apa" cimii vígjátékban. Az előadás, — mely F. Mi­hályi Lici iuta’omjáték" ment. — tetszett a kö­zönségnek. Érsekújvárról Galántára vonult a tár­sulat, ahol 5—6 napig vendégszerepeinek. Azután Dunaszerdahely, majd Léva következik. Március­ban Komáromban, majd ismét Érsekújvárod tar­tanak pőtszezónt. (*) A pozsonyi Toldy-Kör énekkara Érsekujvá- rott. Érsekújvár! tudósitónk jelenti: Az érsekujvári magyar akadémikusok harmadik reprezentáns bál­ja rendkívül nagy erkölcsi sikerrel végződött. Az érsekujvári magyar akadémikusok a Németh István László karnagy vezetésével működő pozsonyi Toidy- köri énekkart látta vendégül, azonkívül John Ele­mér bécsi énekművészt. Á zene-est a két magyar modern klasszikusnak, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak a jegyében telt el és az érsekujvári és vidéki közönség egyre fokozódott lelkesedéssel hall­gatta a magyar népzenének különös, érdekes, mo­dern hangszerelését. Valamennyi szám után meleg ünneplésben részesítette a vendégkart, elsősorban annak rokonszenves karnagyát, Németh István Lász’ót. Igen nagy élvezettel hallgatták John Ele­mérnek pompás baritonját, amelyen a modern, ma­gyar melódiák különös erővel zeng’ek. A bevezető beszédet Brogyányi Kálmán, a csehszlovákiai ma­gyar akadémikusok kulturreferense mondotta. A nívós estet jó’sikerült (ánomulateág követte. (•) Budapesti lap Dóczy József özvegyéről. A bu­dapesti Magyarság Írja: Abból az alkalomból, hogy a budapesti rádión ál Bodán Margit Dóczy József nótáiból magyar nótaestet tartott, a Szepesi Híradó érdekes hirt közöl. Megemlíti, amit a lőcseieken kí­vül talán kevesen tudnak, hogy Dóczy József dal­költőnk özvegye, szül. Máyer Ada, Lőcsén él, sőt az őslakos társadalomnak ő maga is egyik művész- erőssége. (•) Nyári tíncpi játékok Párisban. Robhschild uj párisi színháza, a Theatre Pigalle ezidén nyáron óriási attrakcióra készül, amelyektől a párisi ide­genforgalom fokozott fölVndülését remélik. Szó van róla, hogy Reinhardt. Tairoff és Meyerhold, a nagystílű orosz rendező készítik elő a színház ün­nepi programját, azonkívül a newvorki Theatre Gild is átrándul Párieba. hogy a legfrissebb ameri­kai újdonságokat bemutassa. A párisi színháznak ezt a törekvését mindenütt nagy szimpátiával fo­gadják, annál is inkább, mert Parisban egyre csak azon panaszkodnak, lio^v a német városok Mün­chen, Köln, Berlin állandóan nagystílű művészi programokat adnak nyáron, francia részről azon bán eddig mit sem tettek azért, hogy az idegene­ket hatalmasabb tömegekben vonzzák Párisba. A Theatre Pigalle nyári ünnepi programját rövidesen nyilvánosságra hozza. AZ IVÁN SZINTArtSULAT MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Szerencsetánc, operett, Sarkady Aladár, a budapesti Fővárosi Operett Színház mű­vészének vendégjátéka. Péntek: Félemelet balra, bohózat. Sarkady Aladár vendégjátéka. Szombat: A hnszonriyolcas, operett. Sarkady A. vj. Vasránap d. u.: Sarkady vi. este: A húszon nyolcas, Sarkady vj. Hétfő: A losonci zsidó nöegylet jótékonyé, előadása. A POZSONYI MOZIK MCSORA: 1930. január 9-én: Redoute: A hegyek titka,. Átlón: A nő bíborban. 1 Tátra: Quartier latin. ................................................................................................................................... * Ha mpacher Csehszlovákia ml nehézsúlyú boxbajnolm Hermánek és Nekolny proíi-debutje — Nemzetközi boxest ci prágai Lucernában Prága, január 8. FIárom esztendővel ezelőtt történt, hogy egy fiatal profiboxoló: Jiri Svoboda a köztársaság akkori nehézsúlyú boxbajnokát, a nyiírai Czirolnik Bélát szerencsés harcban meg­fosztotta címétől. Svoboda azóta sikerre! védel­mezte meg címét, annak dacára, hegy külföldi ellenfeleivel szemben meglehetősen gyöngén sze­repeit mindég. Svoboda meglehetősen erőskötésii boxoló, aki azonban technikai készségben nagyobb hiányokat szenved. Néhány hónappal ezelőtt Paris­ban feltűnt egy fiatal csehszlovák származású boxoló: Hampacher, aki a német Schoítz feletti győzelmével vonta magára a szakkörök figyelmét. Hampacher kihívta Svobodáí és a meccs tegnap este folyt le a prágai Lucernában egy nemzetközi meefing keretében, amelyen a profivá avanzsált Hermánek és Nekolny is debütáltak. A zsúfolásig megtelt nagyteremben az első mécs­esét Nekolny vívta meg a fiamand Coventtel, aki — bár nem bizonyult a csehszlovák boxoló méltó ellenfelének — vereségét nem érdemelte meg. Nekolny az első pillanattól kezdve szabálytalan ütésekkel dolgozott és amikor az ötödik menetben gyomorütéssel földre küldte ellenfelét,' Kocsi biró a flamadot kiszámolta. A vendé~ tiltakozása nem használt, a zsűri Nokolnyt jelentette ki győztesnek. Igen heves küzdelmet eredményezett Hermánek és a belga Steyaert párviadala. Hefmánekon lát­szott a pár hetes kényszerpihenő, mert nem egé­szen frissen is fitten dolgozott. Ezzel szemben a belga erős és jól találó ütésekkel szerezte meg a ponlokat, ennek dacára a bírák eldöntetlent hirdettek. Ezután került a sor az est főponljára: a Svoboda—Hampacher mérkőzésre. Svoboda 80.5 kg.-ot, Hampacher 79 kg.-t mért. Kocsi biró vezetése mellett folyt le az érdek- feszitő küzdelem, amelynek első perceiben már kitűnt a párisi boxoló technikai és taktikai fölénye. Hampacher imponáló nyugodtsága, biztos ütései a közönség szimpátiáját azonnal megnyerte. Svoboda teljesen tehetetlen volt vele szemben, ütései gyöngék és szabálytalanok voltak. Mindjárt az első menetben a hosszabb kezű Hampacher a földre kényszeritette és csak a gong mentette meg a kiszámolástól. Svobodát a biró többször figyel­mezteti és amikor a harmadik menetben az el­keseredett bajnok újból s" Mly falanságokkal vé­dekezett, a biró díszkvalifikálta és a zsűri Hampachcrt győztesnek és Csehszlovákia nehéz­súlyú boxbajnokáttak nyilvánította ki. A közönség az uj győztest nagy éljenzéssel fogadta. Az utolsó meccset Dykast és Poetsch vívták. Az utóbbi újból csalódást keltett. Dykast fölényesen végzett vele és a negyedik menetben technikai knoek-auttal győzte le. )( A nagyszombati Rapid Bilbaóban — a Havas- ügyiökség jelentése szerint — 4:8 arányban ki­kapott az AC Bilbaótól. Részletes jelentés a mér­kőzésről nem érkezett. )( A d avo«i tő’e’rni,,*; (ói; v»G vbamok«ágok első napján a 18 kilométeres sífutást bonyolították le 88 résztvevővel. Győzött a csehszlovák Novák 1 óra 2-4 perc 50.8 mp. alatt az olasz Delago és a cseh­szlovák Kosmarek előtt. A nemzetek sorában Csehszlovákia Novák, Kosmarek és Stehlik révén az első, Ausztria a második, Olaszország a harma­dik és Németország a negyedik helyet szerezte meg. — Az első jégbockey-meces Olaszország és Svájc között az olaszok 3:2 nráuvu győzelmével végződött. jí)( Kchrling Béla és Péter) dr. a tavasszal egyiptomi túrára indulnak. )( Ausztria műkorcsolyázó bajnoknője Fritz Burger lett Melitta Brunner és Ilse Hornung előtt. )( A spalatói Hajdúk február közepén délameri­kai turnéra indul, azonban a montewideói világ- bajnokságokon hivatalosan részt nem vehet. )( Csehszlovák jéghockey csapatok a külföldön, A DEHG Bécsben a Mödlinger EHC-ot 4:0 (2:0) arányban legyőzte. — A Troppauer EV Branden­burgban a serleg döntőjében a brandenburgiaktól 2:1 arányban kikapott. )( A Prága—Lisszabon városkörti mérkőzésre, amely vasárnap folyik le Lisszabonban, a CsAF a Slavia megerősítésére a Sparta Burgerjét küldte ki hátvédnek a gyönge formában lévő Zsenisek helyébe. )( Fülek lett az MLSz délszlovenszkói kerületé­nek székhelye. Rimaszombatból jelentik: A dél­szlovenszkói futballkerüiet Márkus László elnök­lete mellett most tartotta meg évi rendes köz­gyűlését, amelyen a rimaszombati POS és RME, valamint a Losonci AFC és a Füleki TC képvisel­tették magukat. A közgyűlés elfogadta az FTC ama indítványát, hogy a kerület uj székhelye Fü­lek legyen. A közgyűlés Márkus László főszerkesz­tőt a kerület diszelnökévé választotta meg. Elnök Schwab Károly, a Losonci AFC agilis ügyvezető elnöke, előadó pedig Oszterhuber Gyula (LAFC) lett. Az uj elnökség fogja már megejteni a baj­nokság és a Rózsa-serleg mérkőzéseinek sorsolá­sát is. )( A Magyar Futballbirak Testületé Pozsony­ban január 19-én délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Schwarimayer-féle vendéglő kü­lön termében. )( A Kassai AC ping-pongversenyének férfi­egyes győztese az eperjesi Friss Ödön (ETVE) lett, aki nagyszerű játékkal került az első helyre Stark (K. Törekvés) és Jónap, Kassa volt bajnoka előtt Az eperjesi Krausz negyedik lett. Az utóbbi, a verseny legszebb küzdelmét, két órás harcot vívott a bajnok Friss-sel. Az ETVE ping porig csa­pata vasárnap a kassai Törekvéssel mérkőzik. )( A Lévai SE nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését Id. Frasch József diszelnök vezetése mellett. Boross Béla titkár ki­merítő évi jelentése után megtartották a válasz­tást. Védnök Ravasz Viktor dr. lelt. Disaelnökök: Miöchák István, Balogh Sándor dr. és Id. Frasch József. Elnökök: Vas Jenő és Jánoss Jenő. Ügyv. aleínök: Kersék János dr. Ügyv. igazgató: Bein- rohr Dezső, alelnökök: Vojtás István, Agárdy Simon és Denk János. Igazgató: Praokar István. Főtitkárok: Boross Béla és ifj. Frasch József. )( A Dunaszerdahelyi AC kabaréestje január 11-én folyik le táncmulatsággal egybekötve. Ar. estélyen a legjobb dunaszerdahélyi műkedvelők szerepelnek. )( A pozsonyi YMCA vivőszak osztály a közli: Mivel a vivőtanfolyamára már újabban is jelent­keztek, ezek számára 4 hónapos uj tanfolyamok kezd, mely első óráját 1930. január hó 8-án, szer­dán e6te 6 órakor tartja az YMCA sáncuti torna­termében. A tandíja az egész urzusra 120 kor. (ami havonta 30 kor.). Ezért kap minden ide szük­ségesei: termet, fűtést, világítást, vivófölszerelésl és rendszeres tanítást, - de a beiratkozás az egész kurzusra kötelező. Beiratkozni lehet az YMCA információs irodájában. Telefon szám 23—44. A vívó napokon, szerdán és pénteken a rendszeres tanítások, aztán este 8 órától assautvivás, amelye­ken vendégeket szívesen látunk, azonban ki-ki csak a saját pengéjével vívhat vagy pedig egy penge árát, 25 koronát dór* V fizol ni tartozik. Egyéb vivóíölezeretést a szakosztálytól kap. Ve­szünk vivő kesztyűket, esetleg egyéb v.ivófölszero- lést is. ha nekünk az megfelel. m ________________________■_____________ ^nXCMMA<AARH!M.ag 9 'B anka Ceskosioveitskfch Légii Prága IImNb Pofiit. SuVgönyelmTLegiobanka, Praha. Jeleffonsxérla: 265-5-1, 301-4-1. I I nindenneiüll baHhimet. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents