Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-09 / 6. (2227.) szám
n^N) 1L, Mai ufiaianli t* évi. 6, (2227) szám . Csütörtök Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesziö: politikai napilapja Felelőt szerkesztő. DZURANY! LÁSZLÓ FORGACfi GÉZA Szerkesztőség: Prága ü., Panská ulice 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u! 12/111. — Telefon; 34184. -Sürgönyeim? Hírlap, Praha A népszámlálás éve ENGLIS PÉNZÜGYMINISZTER EXPOZÉJA A KÉPVISELÖHAZEAN (s:p) Prága, január 8. Ma vált ismeretessé, hagy a csehszlovák Statisztikai Hivatal 1930 májusában kezdi meg a deoenniiuimi rendes és általános nép- számlálást, egyelőre csupán a mezőgazdasági és ipari üzemek össze .számlálásával, mig a politikai és etnográfiai számlálást kellő előkészítés után novemberben és decemberben bonyolítják le. Ezzel, a szlovenszkói és nuszinszkói magyarság nemzeti és politikai aktivitásának eaévi programja adtva van: 1930 a népszámlálás éve. A nemzeti erőt, a személyes agilitást, a társadalmi intézmények propagandáját, az ékesszólást és a jó tollat, az önérzetet, a bátorságot és a tisztességet koncentrálni kell, hogy a kisebbség mindenegyes tagja megtegye kötelességét és tudatosan magyarnak vallja magát. A népszámlálás a kisebbség életében száz- íaorfca fontosabb esemény, mint bármily parlamenti választás, mert mig az utóbbi puszta demonstráció, addig az előbbi az érvek összegyűjtése, a jogalap megteremtése, mintegy hitvallás amellett, hogy a kisebbségi nemzet van, termi akar és életei követel. Ha a választásokra gonddal és energiáival készülni beli, száasaocros gcrötkdal és százszoros energiával beil előkészíteni a népszámlálást, amitől mindaz függ, amiért a kisebbség politikai, kulturális és gazdasági téren harcol. Ismeretes, hogy a modem államok megegyezése alapján a föld valamennyi civilizált országában tizéveukint summásan és különféle szempont szerint összeszámlálják a lakosságot, vagyonát, intézményeit, kultuszait s nemzetiség, vallás, foglalkozás, kor, nem és száz más beosztási alap szerint csoportosítják a népet, hogy az országos adminisztráció minél tisztább képet nyerjen a gondjaira bízott töm égről. A nagy seregszemléből az állatok, a tárgyak, az emberi munka szüleményei vagy rombolásai sem maradnak ki, s az a tudomány, mely a különféle összeszámolásokkal foglalkozik: a statisztika tudománya, egyike a modern kor legfontosabb és legtökéletesebb praktikus tudományainak. Az állami rend és az állami adminisztráció elképzelhetetlen nélküle. Nemcsak a belu föld, hanem a külföld is belőle ismeri meg az egyes nemzetek számbeli és gazdásági erejét Az utóbbi évtizedek valamennyi ál- lamtudománya, elsősorban a szociológia, belőle meríti érveit és belőle von praktikus következményeket Wilson a statisztikára építette tizennégy pontját, a békeszerződések szomorú emlékű tárgyalásain a statisztika — hányszor a hamis statisztika! — játszotta a döntő szerepet. Miként a logikában az alaptörvény az, hegy minden dolog önmagával azonos, úgy alaptörvény, „cause finálé" és sarkalatos érv a politikában, az emberi jogok és javak elosztásánál, a demokrácia elvében a statisztikai adat, amely a világ épületének egy-egy támasztó pillére és megcáfolhatatlan tétele. A statisztika ellen nincs apelláta, a statisztika a jog és az igazság, a statisztika nevében mindent követelni tehet, vagy forradalmakat szítani és a statisztika adatai előtt /mindenki meghajtja tejét, meri érzi, hogy mindenható. A kisebbség egyetlen fegyvere és érve a statisztika, inkább, mint bárki másé. A csehszlovák köztársaság első népszámlálásainak idején, 1919-ben és 1921-ben, a bábom ijedtvége, a kisebbség dezorganizáltsága és a különböző oldalról jött nyomás még oly nagy Aktív a költségvetés, de a tartományok részére uj százmilliós fedezetet kér a pénzügyminiszter A régi nyugdíjasok reményeit ismét eltemették néhány esztendőre — Engiís pénzügyminiszter sokalla m iskolákat — Prága, január 8. A képviselőház ma tar-1 tolta újév utáni első ülését, amelyen a kormány benyújtotta az ezóvi költségvetési előirányzatot és Englis pénzügyminiszter ennek kapcsán elmondta expozéját. Az ülést Malypetr elnök délután félmégy- kor nyitotta meg. Az érdeklődés nem volt tulmagy, a kormánypárti törvényhozók .közül sokan hiányoztak. Napirend előtt szólásra jelentkezett Englis pénzügyminiszter, aki egyórás expozéban fejtette ki pénzügyi programját. Englis expozéja — Miután abban az időben, amikor a nemzetgyűlésnek le kellett volna tárgyalnia a költségvetést — mondotta Englis — választások voltak s utána á kormány megalakítása körüli tárgyalások következtek, az 1930. évre szóló költségvetési előirányzatot elkésve nyújtjuk be s szükség volt költségvetési provizóriumra, hogy" az állami háztartásban zavar ne álljon elő. — A költségvetésben elsősorban az állami háztartás kiadásainak terjedelme érdekel, mert hiszen ezek a kiadások a nemzetgazdaság 'tulajdonképpeni megterhelését reprezentálják. Ezzel szemben az állami üzemek kiadásai senkit sem terhelnek. A kiadások nagyjában ugyanazokat az összegeket reprezentálják, amint 1929-ben, vagyis az állam- kincstár vezetősége öt év óta a kiadások stabilizálásának elvéhez ragaszkodik. Az állami adminisztrációra költött kiadások összege a mi viszonyainkhoz képest aránylag tűim aga s. Ha azonban a pénzügyi problémákat m>eg- oldjjuk és rendezzük az adókérdésekieft is, akkor majd az állami kiadások a nemzet- gazdaság érdekeinek veszélyeztetése nélkül növekedhetnek egy-két százalékkal. Ha viszont most nem engedjük a kiadások növelését, ezzel tartalékalapokhoz jutunk és lehetőivé tesszük azt, hogy az államvasutak forgalmi adójának felét a vasúti üzem saját beruházásaira használhatja fel. Ugyanígy volt, hogy a magyarság bizonyos haudicap- peü vett részt bennük s így jött léire az az eredmény, amely negyedmillióval kevesebbre teszi a szlovenszkói magyarság számú:, nrint amennyi tényleg van. A hétszáz- ötvenezres magyarság érvét az egymilliós magyarság érve helyett gyakran ki játszották ellenünk — de az idei népszámláláskor végire elérkezett az idő, hogy minden erőnket megfeszítve korrigáljuk a régi hibákat. Reméljük, a nyomás most nem lesz akkora, mint 1919-lben és 1921-ben volt s ha mégis, módot találunk rá, hogy a visszaéléseket leleplezzük. A szervezkedést éppen ezért kellő időben kell megkezdeni. A magyarság árgus szemeikkel vigyázni fog arra, hogy a népszáimlehetővé tesszük azt is, hogy a bányák és állami fürdők tiszta nyereségüket teljes egészében üzemi invesztációra fordítsák. A jövőben még súlyos feladatok várnáik az államkincstárra. így elsősorban számítani kell a régi nyugdíjasok problémájára, továbbá a békeszerződésekből eredő kötelezettségek törlesztésére, melyeket nem lehet takarékoskodással fedezni, hanem szükséges lesz a kiadásokat növelni. Feltétlenül szükséges az önkormányzati testületek pénzgazdálkodását . szabályozni. Hiszen a kiadások az államtól lefelé az utolsó községig egy ‘ egységes összefüggő egészet képeznek s egységesen terhelik a nemzetgazdaságot. Az önkormányzati testületek azonban nehéz helyzetük dacára nem igyekeznek stabilizálni kiadásaikat, mint ezt az állam teszi már öt év óta, holott ez az ön- kormányzati testületeknél is feltétlenül szükséges, ha nem akarják, hogy egyre növekvő pénzügyi krízisükből állami pénzügyi válság fejlődjön ki. Takarékoskodni 1 Takarékoskodni! A miniszter ezután az adók leszállításának kérdésével foglalkozik. Elismeri, hogy a fölösleges kiadások a szociális tekintetben legszerényebb sorban lévő adófizetőket sújtja a legjobban. Ha ezeken segíteni akarunk, *— úgymond — elsősorban is racionális alapokra kell helyeznünk az államháztartást és ki kell küszöbölnünk minden olyan kiadást, amely ilyen kárt okoz. Minden felesleges hivatal, minden felesleges iskola, a közpénzek minden felesleges tékozlása a legszegényebb adófizetők zsebéből veszi ki az utolsó fillért, megállítja a gazdasági gépezetet, mert a felesleges helyre költött: kiadás hasznossága kisebb, mint az adóteher okozta kár. Ami a régi nyugdíjasokat illeti, ezek ne száiriitsanak az állam takaró kos- [ kodásával megtakarított összegekre. mindenütt ott lesz, mindent ellenőriz, biztatni fog, föllbáíoritja nemzet testvéreit és egyetlen csalafintaság sem fogja váratlanul érni. Az egész 'évet arra használja föl, hogy imegkováosolja a kisebbség erős és áttörhe- íetlen falanxát, mintegy kiképezze önmagát a népszámlálásra és erős szívvel vonuljon a küzdelembe, melytől léte függ s újabb tíz évire megdönthetetlen érveket meríthet. Látod fogjuk, mennyien vagyunk és látni fogja az egész világ. Látni fogjuk, hogy mink van .— és még jobban azt, amink nincsen. 8 a hiányok adatai szebben fognak beszélni minden másnál, mert alkalmasak lesznek arra, hogy ráirányítsák a világ figyelmét kisebbségi sorsunk határtalan nyomorúságára. A régi. nyugdíjasok nyugdijának kérdéséit nem lehet egyszerre rendezni, hanem csak fokozatosan néhány éven át, A központi hivatalokban is ökonomikusán kell rendezni a tisztviselőkor dóst. Vonatkozik ez különösen a pénzügyminisztériumra, amely tiszftviseilőhlányban szenved. Ez megbosszulja magát, mert szervei az adóügyeket nem tudják kellő időre elintézni. Englishek $®k az iskola Az iskolaügyek teljes hipertrofiájátől szenvedünk. Az állami középiskoláik számát alapjában redukálni kellene. A középiskolát végzettek veszélyes felesleget jelentenek. Ezzel a képzettséggel az embereknek már magasabb társadalmi igényeik vannak és ha igényeik kielégítésre nem találnak, veszedelmes elemmé válnak. A középiskolák első évfolyamai túl vannak zsúfolva. Túlsók az iskola s az iskolák rosz- szul vannak berendezve. Tiz év óta az isko- laügyben semmiféle reform nem volt, kivénre azt, hogy uj iskolákat állítottunk egészen tervszerük ; lenül. A cseh kisebbségi iskola ügy terén — úgymond — sokkal többet lehetett volna elérni, ha inkább a szükségletre ügyeltek volna, mintsem az építkezésben való fényűzésre. Nem javult az addmerdl A költségvetés aktív. A köztársaság fennállása után ez már a hatodik aktív költségvetés. Ezzel tehát bebizonyítottuk, h-ogy a költségvetés stabilis és az államháztartásban teljesen szilárd a* egyensúly. Az adóreform életbeléptetése óta azt tapasztaltjuk, hogy az úgynevezett adóamnesztia sem javította eg az adómorált, hanem ellenkezőleg még megróni otta, de bizonyságot nyertünk afelől is, hogy az állam- kincstár még mindig nem tudja rászoktatni az adófizetőket a .becsületes adóbevallásra. Az adófizetők joggal elégedetlenek, de nem. a magas adótételek miatt, hanem azért, meri fizetési .meghagyásaikat nem kapják idejében kézihez. Ami ezer a téren is rendet teremtünk. Uj fedezetek kellessek A miniszter ezután felsorolja a legfontosabb pénzügyi problémákat. A járási és községi kiegyenlítési alap százmillió korona ősz szegben nem elegendő, miért is a tartományi költségvetések sem hozhatók egyensúlyba. Hogy az önkormányzati testületek iköltségve- téseinek hiányait fedezni lehessen, szükséges, hogy a nemzetgyűlés a leggyorsabban fedezetet találjon, A második fontos probléma a. tanítók frzeté se. Az áillamk'incstár saját tartalékából 800 látáskor ne kurtítsák meg; szervezeteivel
