Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-05 / 4. (2225.) szám

17 tetten, mert ami másoknak keresztülvihető volt, az előlünk sem lehet edzárva. E tekin­tetben a legjobb megoldást abban látom, hogy • kisiparosság bekapcsolódik a szaporodó és népen prosperáló földműves-szövetkezetek­be. Ezzel munkakörükbe beiskolázott embe­rekkel rendelkező, kész intézményekbe kap­csolódna be. Ez már maga is nagy előny vol­na. De ha átgondoljuk a dolgot, mindennel felér, mert — beszéljünk ismét őszintén, — ugyan hány városban tudna az iparosság elő­ször annyi összetartást, másodszor annyi tő­két összehozni, hogy ezt megcsinálja? Ahol meg tudják csinálni, csinálják meg, de ne feledkezzünk meg a falvakon szétszórtan élő nagyszáma kisiparosokról. Ezeknek össze­kapcsolódása — ha még a szükséges tőke előteremtését fel is tételezzük, — járási, vagy több járást Összefoglaló szervezetben, egy külön központtal, szinte elképzelhetetlen. Részükre a helyes ut csakis a földművelők szövetkezeteibe való bekapcsolódás lehet, mert ennek elosztó szervei, a nagy forgalom folytán, jóformán szállítási költség nélkül juttatják árujához, míg saját szervezete ese­tén az anyag alig bírná el a szétosztási költ­ségeket Hasonlóan üdvös dolognak tartom a mezőgazdák hitelintézményeibe való be­kapcsolódást A kisipari értékesítést szövetkezeti nton csak egyes iparágaknál látom megvalósítha­tónak. Ezeknél azonban nagyszerű eredmé­nyek érhetők el, ha meg van hozzá a kellő jó­akarat és kitartás. Itt is azonban legtöbbször a kisiparosság közönye és meg nem értése az eredmény hiányának oka. Néhány évvel ezelőtt pár lelkes asztalosiparossal értékesítő szövetkezetei alapítottunk. Okot az adott erre, hogy egy jóhirü asztalos és bútorkereskedő cég elhalálozás folytán megszűnt és nagysze­rű, e célra épített üzlethelyiségét odcsón meg­kaphattuk, asztalosiparosaink pedig panasz­kodtak, hogy otthon állanak kész bútoraik, nem tudják eladni, a bútorkereskedő pedig magasabb árai dacára minden üzletet elvisz előlük. Rövid leszek. Az üzlet megnyílt, de a több tucat szobabútort befogadó helyiség kongott az ürességtől. Kénytelenek voltunk a helyiséget a kereskedőnek átadni. Ma az illető tiz—húsz emberrel dolgozik s e mel­lett napról-napra kapja a kész gyári bútort Vájjon okulunk ezekből? Az általánosan magas adóterhek mellett az egyedül dolgozó kisiparost különösen nyomja adórendszerünk. A jövedelmi és forgalmi adón kívül, amellett, hogy műhelyt is kell tar­tania, még kereseti adót is fizet Aki ismeri egy ilyen magában dolgozó kisiparos helyze­tét, tudja, hogy sokkal nehezebb a sora, mint egy foglalkozásban levő munkásnak. Miért nem lehet tehát annak a jogos kívánságnak eleget tenni, hogy ezekre nézve legalább a kereseti adó megszüntettessék, hisz két keze munkájával ez sem kereshet többet, mint más ember? Az uj adótörvény tárgyalásakor nem sikerült ezt keresztülvinni, reméljük, hogy a módosítások kapcsán ez sem ma­rad él. Nemzetünk és az ország egyik legértéke­sebb rétegének sorsából lapoztunk fel néhány oldalit. Megértést remélünk mindenkitől, se­gítséget várunk onnan, ahonnan joggal kér­hetjük ezt, de amint már mondottam is, a segítség legbiztosabb forrását önmagában a kisiparosságban látom, találjon tehát önma­gára a kisiparosság és megalapozza jobb sorsát — Vége. — & kereskedelmi kamarák központja nem sokat réméi a vámfegyverszünefttöl Prága, január 4. Néhány hét előtt jelentet- tök, hogy a népszövetség gazdasági tanácsa által kidolgozott s a vámfegyverssüíiietre vo­natkozó nemzetközi egyezmény tervezetét az egyes kormányok karácsony előtt, kapták meg. A csehszlovák kormány a tervezetet a kereskedelmi ét> iparkamarák központjának •dta kd vékanényezé© végett. A kamarai köa- jpooá tegwap terjesztette élő véleményét a kormánynak. A szakvélemény fontosabb posit- $aát ax alábbiakban isxoertetjM. A vámok nemzetközi stabilizációjára irá­nyuló törekvéseket mindenesetre üdvözölni k*3L A népszövetség gazdasági tanácsában ki­dolgozott egyetemén v tervezet azonban nem fo­gadható el tektéüenáH, fenntartások és nsódo- aátások nélkül. Mindenek előtt megfoniotaoxfeó ■r, hogy míg csaknem valamennyi állam) no- we&izálta és modernebbé tette a vámtarifáját, •ddig a csehszlovák vámtarifa lényegében a* 1Ö06. évi oszt rák-magyar elavult várotarMá- aak ax átvétele, ami ma egyáltalán nem felel meg a gnsdarági körteiményoknek. Nyilt kér­dés marad tehát, hogv a vámfegyverszünet esetleges létrehozása estén sor kerülhet-e a csehszlovák vámtarifa égetően sürgős módo- eátására, illetőleg kérdés az, hogy ezt a 'módo­sítást lehetővé teszik-e a szerződéstervezet mai engedményei. Egyes államoknak a fközel- rmilthan eszközölt vámemelése joggal ébresz­ti azt az aggodalmat, hogy a vám fegyverszü­net gyakorlatilag nem fogja meghozni a vá­mok kívánatos sfab ’i rációját. Ezért az egyez­ményben a leghatározottabban kell haeagisu- lyozni azt, hogy a várniegyverszünet feltét­lenül meggátolja a vámok további emelését « garantálja egyúttal a vámok fokozatos csök­kentését is. Bizonyos nehézségeket okoz már a* egyet­államok vámrendszerének különbözősége is. Az egyezménytervezet egyáltalán nem oldja meg azt a kérdést, hogy ez az egyezmény ma­ga milyen viszonyban fog állam a kétoldalú államközi szerződésekhez. Azokról az álla­mokról volna szó itt főképpen, amelyek a vámfegyveünBzüneti Mjerződést neon Írják alá ugyan, azonban kétoldalú a a legnagyobb kedvezmények elvén élló szerződésük van más oly álktmanaL, amely a váanfegyverszü- ne&hex hozzájárult. Az egyezménytervezet a váraíegyverszüinot reciprocitása, valamint a kedvezmények el­utasítása lehetőeégének kérdését közvetlenül az egyes államokra bízza. Ax ilyen megoldás elégtelen, mert ilyen módon egy nemtag ál­lasának a legnagyobb kedvezménye* elve alapján nyugvó szerződésből eredő igényei érvényesítése nem akadályozható meg. Ugyancsak megoldatlan egy oly államközi egyezmény hatályának a kérdése, amely oly államok között jött létre, amelyek egyike el­fogadta, a másika pedig nem irta alá a vám- fegyverszüneti egyezményt, ellenkezőleg, ez csak konmplikálja az államközi egyezmények mai rendszerét. Végül meg kell jegyezni azt, hogy az egyezménytervezet mai formájában csak a vámok és a nemegyenes adók emelését aka­dályozza meg, elleniben semmit sem tesz egyéb nrotezsáló módszerek, mint a kiviteli prémiumok, vasúti tarifatkedveeroények, meg­szüntetése érdekében. Mindezek egybevetése után a kamarai köz­pont azt állapítja meg. hogy a vámfegyver- szünetsne vonatkozó egyezményt a csehszlo­vák állam csak nagyon alapos átdolgozás és módosítások után fogadhatja el. Csehszlovákia részvétele a hágai normali- zációe tanácskozásokon. A Hágában tartandó nemzetközi norma íizációs tanácskozásokon a csehszlovákiai vasipart önálló küldöttség fog­ja képviselni A tanácskozások iránt egyéb­ként a repülőgépgyárak részéről is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ugyancsak a me­zőgazdasági gépgyárak is igen sokat várnak azoktól. A csehszlovákiai küldöttségben az ál­lam és a gyáriparosok szövetségének a meg­bízottai vesznek részt 0ro«* terpentinolaj Csehszlovákiában. Az egyik kőnyomatos jelentése szerint a cseh­szlovákiai terpentinnagykereskedők a szov­jetorosz kormánnyal nagyobb szállítási szer­ződéseket kötöttek. A szerződések szerint az orosz kormány viziuton fog szállítani Cseh­szlovákiába torpentinolajat. Csehszlovák ía terpentinbehozatala eddig javarészt Franeia- országra volt utalva, újabban azon,bán Orosz­ország felé orientálódik, ahol sokkal kedve­zőbb áron lehet azt beszerezni. A fizetési meghagyások portóméntessége. Sok félreértésre és zavarra adott alkalmat az a körülmény, hogy egyes adóhivatalok az adókivetéseket „hivatalos" jelzéssel kézbesí­tették az adóköteles személynek, azonban a portót a fél volt köteles megfizetni. Sokan megtagadták az ily postai küldemény átvéte­lét. A pénzügyminisztérium most kiadott rendeletével oíy módon intézkedett, hogy a járadék adó kivetési Ir>lá"e?-.'Mr t>or fai kézbe­sítése teljesen portóménles1. Minden esetre kívánatos volna, hogy a por tómén tesség va­lamennyi adónem fizetési meghagyásánál be­vezettessék. A texfiáru forgalmi adójának áftfialányoscrtá­sa. Mint ismeretes, a textilgyárak már hóna­pok előtt tárgyalásokat kezdtek a textiláru forgalmi adójának ax általányositása érdeké­ben, s eme tárgyalások során sikerült is ke­resztül- vinniük azt a forgalmi odóálta­lány egy százalékos legyen. A pénzügyminisrz- térium azonban, csak egyes texiiáruikra nézve járult hozzá a forgalmi adó általányositusá­hoz s a textilipari szövetség most tovább tár­gyal oly irányban, hogy az általány valameny­nyi textilárura vonatkozzék. Az erre vonat­kozó tárgyalások a legközelebbi hetekben be­fejeződnek. Él elmis zerhaTmsiíáe Szlovénokon. Az utóbbi időben a szlovén szkói hatóságok szá­mos 'éleim iszehha ni isitási esetnek a nyomára jöttek. Különösen Pozsonyban s általában Nyugatszlovenszkór, kiderült az, hogy a zárt edényekben eladásra kerülő s valódi méznek kijelentett áru javarészt mesterséges utón előállított méz. A hatóságok rájöttek arra, hogy a hamis mézet egy végujhelyi cég ál­lította elő e hozta forgalomba. A vizsgálat folyik. — A vaj és tejhamisiftáai eseteik te nagyon gyakoriak. Népvándorlás a prágai mintavfcsár-palotá­ba. Az 1929. év utolsó hónapjában a külföld minden országából számosán látogatták a prrágai mintavásár gyönyörű palotáját Nem­csak Európából, de Newyorkból, sőt messze Ausztráliából is érkeztek érdeklődők és ke- kereskedők, akik az épületben állandó kiál­lítást tartó cégeknél pontos f el világosi tást nyerhettek a csehszlovákiai kereskedelem­ről és iparról. — A palotában már egyébként élénk előkészületek folynak a XX., jubiláns tavaszi mintavásárra, amely március 16—23. között folyik de. Megalakult az Érsekujvári Zsidó Hitelszö­vetkezet. Érsekújvárról jelentik: Többhóna­pos előkészület után mintegy 150.000 korona alaptőkével megalakult — az amerikai Joint támogatásával szervezett — Érsekujvári Zsi­dó Hitelszövetkezet. Az alakuló közgyűlést Fuchs Ferenc gabonanagykereskedő, ennek az eszmének régi, lelkes propagátora nyitot­ta meg s beszámolva a szervezők eddigi mű­ködéséről, rendkívül lendületes szavakkal méltatta az uj intézmény nagy szociális s gaz­dasági jelentőségét. Megemlékezett az ameri­kai Joint áldásos működéséről, amely nem­rég elhunyt nagynevű alapítójának, Louis Marshallnak szellemében a zsidó nyomor eny­hítését, a zsidó kisemberek támogatását tűz­te ki céljául. Günsberg Ignác, a szövetkezet szervezője ismertette ezután az alapszabályo­kat, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag el­fogadott. Ezután Sándor István járási főnök a szövetekezet gazdasági jelentőségéről be­szélve, meleg szavakkal méltatta az újonnan szervezett hitelszövetkezet nagy hivatását s biztosította a közgyűlést támogatásáról. Majd egyhangúlag a következőképpen választották meg az igazgatóságot: Adler Jenő dr., Adier Ferenc, Fuchs Ferenc, Grünfeld Adolf, Gráb Károly, Lőwy Zsigmond, László Sándor, Kohn Rafael, Roth Ignác, Reichfeld Ede (Nagysu- rány), Stark Artúr dr. (Nagysurány), Surányi Izsó, Schönfeld Sándor, Tenczer Izsó dr., Tenczer Samu. A felügyelő bizottság tagjai: Binéth Mór, Fülöp Ödön dr., Füret Emii, Fiaia Ernő (Nagysurány), Geaztes Zoltán, Löwinger Ferenc. A döntőbíróság tagjai: Drechaler Pál dr„ Frommer László dr., Haberfeld János dr„ Steiner Henrik dr., Weiss Imre dr. — Adler Jenő dr. az igazgatóság nevében köszönetét mondott megválasztáséért és az utána felszólaló Tenczer Izsó dx.-rai egyértel- müleg ígéretet tett, hogy az igazgatóság a szövetkezeti eszme nagy céljait fogja műkö­désénél szem előtt tartani A megválasztot­tak közül még Fülöp Ödön dr„ a felügyelő bizottság tagja, Drechsler Pál dr„ a döntő­bíróság tagja éa Gráb Károly szólaltak feL Kődajkutatáe Szlovensakón. Az egyik né­metnyelvű kőnyomatos jelentése szerint a szlovenszkéi petrodeumkutatás főképpen Tur- zófüred. környékén váratlanul jó eredménnyel járt. A felfedezett források sokkal gazd&daib- bak, mint az egbeli, üzemben levő kőolajfor­rások. A* állam tervbevette azt, hogy az egibeli források kimerítése után a felszere­lést Turzsőfünedre szállítja s megkezdi ott a kőolaj kitermelését. A postai csomagküldemények eámaésére és zárására vonatkozó előírások egyszerűsítése, A potstaügyi minisztérium az érdekelt keres­kedelmi és ipari körök kívánsága szerint a postai csomagküldemények cimsésére és zá­rására vonaktozó előírásokat egyszerűsítette. Az uj előírások csak olyan küldeményekre vonatkoznak, amelyek nem tartalmaznak pénzt, nyers-, va°v feldolgozott nemesfémet, vagy más értéket. Az uj rendelet szerint a cim kéz-, gépírásos, hektografált vagy nyom­tatott lehet. Közönséges ceruzával csak a le­vél s oly csomagküldemények eimezlhetők, amelyeken nincs értékmegjelölés; tkuiaceru- závai mindennemű csomagküldemény címez­hető, az utánvételezett küldemények kivéte­lével. Ha a címet tintaoeruzával Írják, úgy az írás' helyét előbb meg kell nedvesíteni. Az értékmeffjelölésnélküli, továbbá a 3000 koro­nánál kisebb értékű csomagokat elég kender- spárgával átkötni. Ha a küldemény csomago­ló papírba von göngyölve, úgy elég a papír alapos leragasztó sa is. Leszögezett ládák, tás­kák, útitáskák, kosarak, jól dugaszolt hordók, valamint az egy darabból álló szilárd tárgyak csomagolás nélkül is szállíthatók. A 3000 ko­rona értéken felüli küldeményeket, továbbá a nemesfémet, érték papírokat tartalmazó cso­magokat megfelelő számiu pecséttel kell le­j Balért - SsSnyegei! a flessiutái? jfosafcrban Novotn? Adolf és fsa. €é» SxASUlt. 1 j Gyár s 83ía8«£á»*,í ■ I T 9 n I i t S Fn8sa| £ n. ©rí. M8Mfiav6*ArB»»B®ta j| zárói. Pajpáropárg* aJkataonaáata eahaeeun en­gedhető meg. A pecsétet vagy ólom zárat úgy keM a csomagra érőnkéül, hogy a csomag bel­sejébe ne ieheraen behatolni aooak megaér­tése öé&üL Ötomzár alkalmazás* esetén any- nyi zárat kell teltenni, amennyi helyen * spárga össze van kötözve. SRTftKTeXSDB Csendes a prágai értéktőzsde lYága, január 4. A mád tőzsde csendes volt éa tartózkodó. Ennek ellenére barátsá­gos volt az alapirányzat, úgyhogy a koriá*ér- téfcek egyréeze javulásra tett szert. A kulisa- értékek alacsonyabbon nyitottak, de kéeobib behozták veszteségeiket. A tőzsde nagy ér­deklődéssel várja Etogiis pénzügyminiszter expozéját s figyelemmel kíséri a hágai kon­ferencia ki menetelét is. — Az ipari részvé­ny ak piacán emelkedett: Svetovax és Hemycfa 30, Cseh-Morva és Északi Vasút 20, Béig éa Hütten 10, Apolló 6, Poldi 2 kotrouáiv«L —* Esett: Zetttitei 22, Sellier 10, Seri© 5 koroná­val. — A bankpiacon Nemzeti Bank 50, Ceeh Esakont és Osztrák Hitel 2, Laender és Cseh Ipari 1 koronával emelkedett.-f- A prágai devizapiacon javult irányzat anelett Amszterdam 0.75, Berlin 02, Brüsszel 0.175, Budapest 0.025, Zürich 0.075, London 0.1005, Madrid 3.50, Newyork 0.00375, Szófia 0.01, Varsó 0.125 ponttal emelkedett, Buka­rest 0.03, Milánó 0.01, Páris 0.025, Buemoa Aires 10, Rio de Janeiro 5 ponttal esett.-1- Barátságos a bécsi értéktőzsde. A spe­kuláció fedezéseket eszközölt kulieszban, úgyhogy itt a nyiláé többnyire szilárdulóé mehet! ment ▼égbe. A magyar papírok kőéül Rima éa Magyar Hoffhenr odiárduU. Saigó gyenge volt, de később behozta veszteségét Korlátban Aunsigi Vegyi esett. A korlátértékek legtöbbje jegyzetlen maradt-f- Élénkült a budapesti értéktőzsde. A mai t&a- de valamivel élénkebb üzletü volt. Egyes lokális értékekben spekulációs vásárlásokat lehetett ész­lelni, s a vezető arbitrázsértékekben külföldi vételeket Később az irányzat továbbra 1b barátsá­gos maradt a a tőzsde a legmagasabb napi árfo­lyamok mellett *ért Egyes, a csehszlovák sajtó­iroda jelentésében nem acereptf értékek közül 8 Moktár 89A, Törökszentmiklósi 19, Pestazenttórkx cá 15, Részvénysör 116 pengős árfolyamot értek aL-f- Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A* üzlet ma annyira nyugodt volt, hogy az ingadozó papíroknak több, mint fele jegyzéshez som jutott. Az alapirányzat nem volt barátságta­lan. Müaelyemértékekben erős* b&wwetámadá- Bok voltak ésrieíhetők. A mootánpiac egysé­ge* volt Arutőzsbb-f- Az oknützi terménytőzsdén a kővetkező iárakat jegyezték: Morva búza 76—78 kg. 158 —162, morva rozs 69—71 kg. 124—128, mor­va merkantilárpa 125—128, elsőrendű árpa 128—131, zab 114—'117, aprószemü romániai tengeri 93—95, hollandiai kömény 665—670, a többé jegyzés változatlan maradt. A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonál la, az irányzat tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 24.40—24.70, felsőtiszai 23.70— 23.90, egyéb 22.®—22.96, rozs 14.50—14.70 pengő. A többi gabonacikkekben az árak változatlanok maradtak.-I- A mai budapesti terménytőzsde határidőpia- eán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonál­ja, az irányzat egyenetlen, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 23.45, októberre 23.18, magyar rozs márciusra 16 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat meilebt a következő árakat jegyezték: Búza 251—253, rozis 166.50—168.50, sörárpa 187—207, takarmányárpa 165—167, zab 147—• 157, búzaliszt 29.75—35.50, rozsliszt 23—26.75, Viktória-iboTsó 28—38, lóbab 18.50—20, rep- cepogácsa 18.40—18.90, szárazszelet 8.20—i 8.40, burgonyaresszelék 14.50—15.10 márka. A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. KSzlí Feldmann A. Bankháza Eratíalava, Báatya-u. 2 Telefon 27—39 P«k Ara Poaaay, 1990. nár 4 Ke Ki liUra Banka ...................................... . »0._ ba nk Banka-Byjrtriem „ • • • 100.— *— Amcricko Slorratka Banka. . ■ • . Ö6.— — r'orionyi Aitaláno* Bank...... . I. Takarékbank ................8200.- ?35<j.-. Kt kompte é* Közgazdaság Bank • . vU>.— ^85-— Ounabank — 2éíi.— Trnarai I. TakarékpéczíAr ..... 600.— 650.— Liptói hitelbank .......... «0.~ Gézftfdf ............. Roth r^t. ........ Raktá rházak ............ 5 000.— — ^ Szlovák .................................................. Ür ánia ••••••••eee*** Wa— rreaesén-Tepliei fflrdö rt. ..... . “• ^ilinai műtrágya Zílinai Cellnloáe .......... Medici................................................... —~ (íandlovai azén .......... frr­Szlovák szeszipar Malacky ..... 500^> 5Kv— ^yuvetazlorenazkíi rfllamoamí ... y’ , Közapexlovenszkói villamoma .... ÍOÍ— pozsonri Jéggyár *6®.— 5Ö0,— Wijfand rt. völgyi cukorgyár............................ Stark spiritusz rt ....••••• '9®*” (5oa‘~ Rózsahegyi faipar ... ...... 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... '2.— 74.— 5 , . ... ®9.- /00.— Csehszlovák építő socsiegv ..... ‘^5.— !66-— „ . (ötöd)................ >80.- 188^­19 80 fxawsftr fi, raminmp.

Next

/
Thumbnails
Contents