Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-05 / 4. (2225.) szám

TO^GM-Mag^AR-HTKJiXP 3 hogy a keleti jóvátételek kérdését közvet- teaiil össze akarják kapcsolni a hágai kér­dések égés* komplexumával és junktimot létesitemének a német és a keleti jóváté­tel! kérdések megoldása között. Ez a lépés azt célozza, hogy újabb nyomást gyakorol­janak a magyar kormányra. Ezzel szem­ben a hitelező nagyhatalmak oldalán vál­tozatlanjai az a tendencia uralkodik, hogy a keleti jóvátétel! tárgyalások meghiúsulá­sa esetén is életbeléptetik a Hágában lét­rejövő többi megállapodási. Megerősödött az a benyomás, hogy az olasz kormány a keleti jóvátételi kérdésben különösen ér- dekeltneik jelenéi ki magát és a kérdés in­tézésében mértékadó szerepet kíván ját­szani A DaHy Héráid aggodalmai London, január 4. A Daily Héráid a német, francia és a magyar delegátusok zárkózott és fenyegető fellépésében elég okot talál ag­godalomra a konferencia kimenetelét illető­leg A Daily News szerint a kisebb keleti ha­talmak harcias mezben jöttek Hágába. A ro­mán-magyar kártérítési vita még elintézetlen és Magyarország a párisi javaslatokkal szem­ben a merev tagadás álláspontjára helyezke­dik és megbízottai ilyen lelki állapotban jöt­tek Hágába. A levelezd hozzáteszi, hogy Be- nee arról panaszkodik, hogy az országtól na­gyobb feLszabadiMsi fizetségeket követel­nek, mint amennyit Magyarországnak fizet­nie kell. A kisantan! nem feajíandő Ausztria tartozását elengedni Hága, január 4. A Telegrapb kiemeld an­nak fontosságát, hogy a keleti jóvátételek kérdését a napirendre tűzték. A kényes kér­dés illetőé® a lap a csehszlovák delegáció kö­réből úgy értesül, hogy a JdsanimU nem hajlandó Ausztria tarto­záson elengedni. A magyar jóvátétel! kérdésiben Románia ma­gatartását a lap értesülése szerint a kisan- tant államok nem nézik jó szemmel, mert at­tól tartanak, hogy a román követelések miatt igényeik háttéribe szorulnak. A kisanamt kö­rében azt hireszrteldk, hogy Magyarország H80 fwár S, Tae&nmp. katonái érte harcolnak, pedig ő harcolt a kato­náiért Tépelőd/ve nézett fel az égboltozatra, mély akkor már szürkülni kezdett De ott fenn csak párát és ködöt látott V. Hajnalban megszólaltak a kürtök. A had­nagyok körülvették a fejedelem sátrát. Köve­tek érkeztek a városból. Hosszú köntösű fe- hérszakállu vénemberek, idegen papok. A fe­jedelem elé kívánkoztak. — Hadd jöjjenek! A követek a félelemtől fakó arccal térde­peltek le a paripája előtt. A követek vezetője idegen nyelven hosszú beszédet hebegett. A tolmács két szóval lefordította. — Kegyelmet kémek! Mélységes csend támadt, minden szem a fe­jedelem felé fordult, ő pedig hosszan elgon­dolkozott — Magukkal tehetetlen embereket halomra vágatni, védtelen városokat feldúlni, — ahhoz nem kell hatalom, Tehát mi a hatalom? A nagyur körültekintett. Mellette, mögötte, kö- rösköriil a messzi dombokat ellepték az ő ka­tonái. Aliig fegyverben álló, acél izmai, prédá­ra éhes kalandorok tízezrei. A szemük tüzel, arcukat eltorzítja a vérszem j, egész testüket megremegteti a harci düh. A ragyogó tzőrü, ifjú pariipák nyerítve táncolnak alattuk. Nos, aki ezt az ugrásra kész, rettenetes eret le tudja nyűgözni, aki az éhes fene vad torká­ból kimeri ragadni az áhított prédát, azé a hatalom! Aki ezt meg meri és meg tudja csi­nálni, az ura a háborúnak és nem szolgája. A fejedelem sárga arca egyszerre elvörö­södött. Ajkán sötét, gőgös mosoly jelent meg. — Megkegyelmezek a városnak! — mondta. A hadnagyai rémülten néztek össze. Mi ez? Halk zugás, mozgolódás támadt a sorokban. !A fejedelem fölemelte fejét és körbejáratta szúrós tekintetét és ekkor elnémult és megha­jolt mindenki. Kérdést sem mert hozzá intézi ni senki. A kopjások engedelmesen, mint a juhok, követték lírákat a hazai puszták felé. A nagyur pedig emelt fővel lovagolt közöltük. A szent városban ezalatt megkondultak a harangok. Alleluja! Megtörtént a nagy csoda, melyért mindenki imádkozott és melyben senki sem mert hinni. Eleinte csak suttogva emlegették, aztán fennszóval hangoztatták, végül már ezer szemtanú volt rá: a város vé- dőszentje lámgpallossail a kezében űzte vissza a barbárokat a szent falak alól. vonakodása veszélyezteti a konferencia si­keres befejezését Az AJlgemee® Handels- blad megállapítja, hogy a nyugati európai problémák vannak előtérben. Bár a keleti jóvátétel a világgazdaság szempontjából lé­nyegtelenebb a nyugatinál, politikailag ugyanolyan veszélyeket rejt magában. A kérdés ugyanolyan nehézsége^ elé állítja a konferenciát, mint az ismert problémák, melyek az első ülésszak tárgyalását megnehe­zítették. A lap szerint fölmerült az a gondo­lat, hogy ha a keleti jóvátételeket a delegá­tusok londoni útja előtt nem tehene elintéz­ni, úgy harmadik ülésszakot is tartanának. Örömmel tudatjuk, hogy I az iij Pocsátko szappan, I gyertya és vegyi gyár teljes üzemben van! Az uj gyárból még jobb a szappan! Március 7-iss csendes „Treiaaa ®eif ál fenn a kmáRypártok között A köztársasági illik születésnapjáig tartózkodnak minden lénye­gesebb munkától, hogy elkerüljék az ellentétek kirobbanását — 1 MmWémhmnem várható erősebb parlamenti munka (por) Prága, január 4. A nemzetgyűlés jö­vő hét közepén megkezdi ujesztendei mun­káját. A kormány beterjeszti az ezidei költ­ségvetési előirányzatot, a képviselefház és a szenátus e hónapban letárgyaltja az állandó bizottság ideiglenes intézkedéseit. A képvi- selőház költségvetési bizottsága január kö­zepétől február elejéig megvitatja a költség- vetést és februárban a plénurn elé kerül a büdzsé. Ez volna tehát a nemzetgyűlés janu­ár havi munkaprogramja. A kormánytöbb­ség mind a mai napig rendes kormánypro­gramról még csak nem is tárgyalt. Folynak ■ugyan diszkussziók a mezőgazdasági válság megoldásáról, a miniszterek újévkor nyilat­koztak reszortjaik ezévi munkaprogramjá­ról, mindez azonban nem jelent munikapro- gramot. A minisztériumok minden évben szétküldik a szerkesztőségeknek munkater- vez©tűket, ezek azonban csak az egyes mi­nisztériumokban kidolgozott tervezetek, me­lyek keresztülvitele még a kormány és a kormánytöbbség megegyezésétől függ. Sodrat innak a gazdasági válságról, de ke­veset cselekszenek. A kormánytöbbség, ahe­lyett, hogy a válság tényleges enyhítéséhez fogna hozzá, még mindig azzal van elfoglal­va, hogy kik kerüljenek be a különböző par­lamenti bizottságokba és milyen összeáMitá- su legyen a házéi®őfcség. A nagy gazdasági válság közepette elkeseredett harc folyik akörül, hogy milyen párti legyen az alkot­mányjogi, vagy a szociálpolitikai, avagy egyéb bizottság elnöke. Vita folyik akörül is, hogy legyen-e nyolcas bizottság vagy sem. S ezen viták mellett a gazdasági válság egyre növekszik. A pénztelenség egyre veszedel­mesebb méreteket ölt. Mordnak a napok anél­kül, hogy az uj „hatalmas" kormánytöbbség hozzáfogna a tényleges parlamenti munká­hoz. Azok a nyilatkozatok, amelyek az egyes miniszterek tollából az újévi sajtóban meg­jelentek, senlkit setm elégíthetnek ki, mert egyrészt csak szemfényvesztésre szolgálnak, másrészt csak újabb okok a további vitatko­zásra. Az óriási parlamenti többségnek egyik legnagyobb baja a monstruózus volta. Az egyes kormánypártok jól tudják, hogy abban a pillanatban, ha valamelyik kor­mánypárt netán túlságos követelésekkel áll elő, mindig találni a kormánykoalíció kere­tén belül olyan „többséget", amely ezt eluta- ja és igy könnyen megtörténhetik, hogy az egyik vagy a másik pártot kiszoríthatják a koalícióból. Ez a huzavona március közepéig fog tarta­ni, addigra lényegesebb munka sem vár­ható, mert magasabb takitikai okokból ke­rülik a komoly összetűzést, nehogy már­cius 7-iko előtt kormányválság törjön ki. A nemzetgyűlés tavaszi munkája husvétig tehát csak igen szerény keretekben fog mo­zogni. Elintézik a költségvetést és azután megkezdődnek a végnélküli egyezkedési tár­gyalások a húsúét utáni munkaprogramra vonatkozólag. Mig a parlament a költségvetés tárgyalása előtt áll, addig a kormánypártok sajtója afe­lől vitatkozik, nem volna-e szükséges az aj- kotmányfiörvényt módosítani, mert hiányos és hézagos. A vélemények •eltérőek. A rea­lista politikai csoport sajtója a módosítás szükségességét hangsúlyozz®, a polgári sajtó viszont fölöslegesnek tartja. Masaryk elnök újévi nyilatkozata is okot adott a sojtópolé- miára és eguesek az elnök nyilatkozatát oly­képpen értelmezik, hogy most már komo­lyan tárgyalásokba kellene bocsátkozni afe­lől, hogy ki volna a legalkalmasabb elnökje­lölt, akinek Masaryk átengedhetné helyét A nagy gazdasági válság közepette még arról is főijük a vita, hogy kit ajánljanak a csehek az ezidei irodalmi No bel-díjra,? Egyesek Ji réseket akarnák, akinek jelölését a cseh katolikus sajtó máris a legélesebben ellenzi. A kormány eddigi munkája tehát egy óriá­si passzívum, a kormánypártok egyelőre os.uk a kulisszák mögött dolgoznak és párx- poziciójukat igyekeznek megerősíteni. E napokban a cseh agrárpárt, a cseh nép­párt, a cseh nemzeti szocialista párt és a cseh szociáldemokrata párt törvényhozóinak küldöttsége fölkereste az állami földhivatal elnökét A küldöttség az erdők államosítá­sának gyors végrehajtását kérte, különösen Délcsehországra vonatkozóan. A földhivatal elnöke biztosította a küldöttséget, hogy az erdőroformot a lehető leggyorsabb tem­póiban hajtja régire. A földhivatal mér megtette a szükséges in­tézkedéseket arra nézve, hogy szükség ese­tében az erdőket végrehajtás utján átvegye, ha az egyezkedési tárgyalások továbbra is eredménytelenek maradnának. A földhivatal airra törekszik, hogy az erdők államosításá­nak akcióját ez év végéig az egész köztársa­ság területén be is fejezze. Elsősorban az állam tulajdonába fogja átvenni Délcsehor- szágtban a Sohwn rzeuberg-féle erdőségeket. A hivatalos ár hektáranként átlag 1000— 1200 korona. Ebből kitűnik, hogy a földhivatal a 250 millió korona vásárlási értékű erdőségekért Schwarzenbeirgnek csupán 80 millió koronát fog fizetni. A földhivatalnál! járt küldöttségben nem voltak képviselve sem a német agráriusok, sem pedig a német szociáldemokraták. Az adóreform csődje A választások alatt valamennyi párt azzal agitált, hogy az uj kormány legelső feladata lesz az elviselhetetlen adóprést meglazítani és az adókat csökkenteni. Amikor Englis pénzügyminiszter az adóreformról szóló tör­vényjavaslatát a parlamentnek beterjesztet­te, azít hangsúlyozta, hogy most az adódzsun­gelben rendet fognak teremteni, a bizonyta­lanságnak véget vetnek és mindenki tisztá­ban lesz azzal, hogy mennyi adóhátralékban van. Azóta elmúlt három esztendő s az adó­reform nem hozta meg a várt kedvezménye­ket és könnyítéseket. Maga Kramár is kénytelen volt beismerni az adóreform csődjét. Englis, a reform szerzője azonban még ma sem akarja ezt belátni és folyton-folyvást rég lecsépelt frázisával dolgozik, azaz az adómorál emelésének a szükségességét hangsúlyozza. Ezt az erkölcsi prédikációt már a cseh néppárti sajtó is megelégelte és Engiisnek a L idővé Listy mai vezércikkében azIt válaszolja, hogy az adómorált csakis úgy lehet emelni, ha rendet teremtenek az álla­mi háztartás vezetésében, kellően dotálják a tisztviselőket, mert hiszen a képesített pénzügyi tisztviselők egymás­után lépnek ki az állam szolgálatúiból és magánvállalkozásokhoz mennek, ment anyagi helyzetük olyan sanyarú, hogy az ál­lamnak tovább szolgálni nem tudnak. A1 pénzügyminisztériumnak tehát elsősorban az állami háztartás adminisztrációjának a megjavítására kell törekednie, ment ha ezt meg nem teszi, maga a pénzügyminiszter sem fogja tudni az adómorált talpraállítani. Kereszténymészárlás Kínában London, január 4. Kína északnyugati t&r- tormányaíba® ujaibb lázadás tört ki, amely el­sősorban a keresztény missziók, másodsor­ban a nankingi központi kormány ellen irá­nyul. Tokiói jelentés szerint a felkelők meg" támadták a missziós állomásokat és meg­gyilkolták a keresztény papokat. A nankingi kormány katonaságot küldött a lázadás el­fojtására. Csícserin Drezdában Drezda, január 4. CsAcserin orosz külügyi népbiztos visszatérőiben van Oroszországba. Útját Drezdában rövid időre megszakította. Berlinbe nem megy, ment azon a véleményen van, hogy egészségi állapota lehetetlenné te­szi a külföldi fővárosok meglátogatása alkal­mával elmaradhatatlan diplomáciai formali­tások teljesítését. Csicserin szívesen látná, ha utódja Rykov volna. Ha ez megtörténik, ak­kor Rykov kilép a Politbüróból. Jólértesült körök jelentése szerint Csicserint a moszkvai­kor mány nagykövetté akarta kinevezni az egyik legfontosabb európai fővárosba, de a népbiztos egészségi állapotára hivatkozva nem fogadta ©L a megbízatást. A Tuks-per egyik terhelő tanúja lopás vádjával állott a pozsonyi kerületi biráság előtt Pozsony, január 4: (Pozsonjű szerkesztősé­günk telefon-jelentése.) A pozsonyi 'kerületi bí­róság PoUák-tanácsa ma délelőtt tárgyalta Lénárt Vilmos egykori törzsőrmester, a Tufca- pör egyik terhelő tanújának lopási bünpörét. Dénárt a Tuka-pör fötárgyalása során azt val­lotta, hogy őt kurírként különféle iratokkal a budapesti honvédelmi minisztériumba akarták küldeni, de ezt a megbízatást nem vállalta. A főtárgyaláson a védelem rámutatott a Lénárt vallomásában mutatkozó ellenimondásokra és kiemelte azt, hogy Lénárt rovottmultu ember, aki már többször volt büntetve. Az ügyész vé­delmébe vette Lénártot és azt állította róla, hogy az éhség kényszere alatt lopott. Lénárt, aki eddig már tízszer volt büntetve, november 12-nke óta ismét letartóztatásban van. Az a vád ellene, hogy 1929 októberében a téglame­zei Ösapek-száll óból tiz darab ágylepedőt lo­pott el 350 korona értékben, továbbá ellopta Widmetal Sándor cseh vasutas bőröndjét, amelynek értéke a benne lévő holmikkal •együtt 1200 korona ée Séf esik Jánostól egy nadrágot lopott 100 korona értékben. A mai tárgyaláson a vádhatóságot Stoloz állam­ügyész képviselte, a védelmet pedig Wallner László dr. hivatalból kirendelt védő látta eL Lénárt tagadta a terhére rótt vádat, de elis­merte, hogy a lepedőket egy ismeretlen em­berrel együtt tényleg elvitte a Zsidó-uccába, ahol azokat 50 koronáért eladták, de ez az ember azt mondta neki, hogy a lepedőiket ár­verésen vette, ő az 50 koronából huszonötöt kapott. A bíróság Tövid vád- és védőbeszéd után Lénárt Vilmost a vád alól bizonyítékok hiányában fölmentette. Az Ítélet jogerős, mi­után az államügyész megnyugodott benne és ■Lénárt. Vilmost azonnal szabadlábra is he­lyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents