Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-04 / 3. (2224.) szám

k/WO s l 1 A . KöZCÍAZDASÍÁCin . A kisipari kérdésről lr!a: Kcczor Cyisla I. A kisipari kérdés, helyesebben a kisipar állandósult válságának megoldása, Európa összes államainak legnehezebb feladata. Ez a válság talán sehol sem lépett fel olyan súlyos formában, mint Szlovenszkón. Ennek egyrészt az az oka, hogy Szlovenszkő egy erős nagyiparral biró gazdasági egység része lett, mely azonban nem rendelkezik elegendő belső piaccal, másrészt pedig a nyugati nagy­ipari államokban, beleértve Cseh- és Morva­országot is*, a kisipar jobban tudott a változó termelési viszonyokhoz alkalmazkodni, ha­mar felismerte a modern termelési módok fontosságát, igyekezett ezeket elsajátítani, specializálódott és a kisipar, lehetőségeihez képesít mecbanizálódott. A nyugati kisiparos­ság jórészt önmaga erejéből kiépítette érdek- képviseleteit, beszerző-, értékesítő és hitel­szövetkezeteit. Ha mindezekhez még hozzá vesszük, hogy a közületek a kisipar által ki­vihető szállításokat részére feltétlen biztosí­tották, úgy megérthetjük, hogy miért nem oly súlyos a nyugati államokban a kisipari hely­zet. Nem oly súlyos, mint nálunk, hangsú­lyozom azonban, hogy ennek dacára is a leg­nehezebb kérdések egyike. A mi kisiparosságunk helyzete az előbb mondottakkal szemben rendkívül nehéz, szin­te kétségbeejtő. Sem az államhatalom, sem a közületek nem fordítottak kellő gondot az előretörő gyáripar által létében fény ege,telt kisipar védelmére és felkarolására s ami még rosszabb, — mondjuk nyiltan — a kisiparos­ság maga sem érezte át a termelés átalaku­lásában rejlő veszélyt, nem igyekezett alkal­mazkodni, védelmi és önsegélyző szerveit kiépíteni. Csak mindezen körülmény össze­játszása folytán állhatott elő a mostani ko­moly helyzet. Erről a helyzetről többféle nézetet hallunk. Nagyon sokan röviden elintézik e kérdést. Azt mondják: a kisipar túlélte magát, át kell engednie helyét a gyáriparnak, megmentésé­re minden mesterkedés hiábavaló, hosszabb vagy rövidebb idő kérdése csak végleges megsemmisülése, a nagyiparban való felszí­vódása. Bármily nehéz legyen is a kisipar helyzete, jövőjét nem látom ilyen sötétnek. Egyes iparok, mint kisiparok megszűnhet­nek, amint a régmultba-nj gvftripari verseny nélkül is, az ízlés vagy szükségletek váltó­sába folytán eltűntek, helyettük azonban ugyanezekből az okokból újabb, eddig isme­retlen iparágak keletkeznek. Megmaradó és újabb keletkezésű szakmáiban a kisipar fenn­maradása, be nem látható időkre biztosított­nak látszik. Más kérdés azonban, hogy ez a kisipar a tisztességes megélhetés, vagy pol­gári jólét milyen fokát tudja biztosítani. Ez azonban jórészt magán a kisiparosságon for­dul meg, hogy milyen mértékben tud a vi­szonyokhoz, a szükségletekhez, a termelési módokhoz alkalmazkodni s hogy meg van-e benne a szükséges haladni- és tanulniakarás. A segitség módjairól is sok szót hallunk. Ezek legtöbbje azonban vagy nem néz körül a saját házatáján s minden bajnak okát csak másban keresi, vagy pedig tudva, hogy az emberek a kellemetlent még akkor sem szí­vesen hallják, ha az igazság, mert jó ember akar tenni, átsiklik ezek felett és mert igv a bajokat nem jelöli meg, az orvoslás módjára sem mutathat rá. Ezek rendszerint túlzások­ba is esnek és a lehetőségekkel nem szá­moló módokban jelölik meg a segitség útját. Végeredményben mindezek csak ártanak az ügynek, mert a kisiparos igy csak másban, erején feliílálló tényezőkben keresi bajai for­rását s igy csak megerősítve látja azt a tételt, hogy azokon nem tud változtatni, a kisiparon nem lehet segíteni, annak pusztulás a vég zete s igy minden önbizalmát elveszti és az elhárithamtlan sors ellen a küzdelmet is fö­löslegesnek'fart ja. Megkísérlem röviden, nvilt szavakkal a ba­jokra és a f,egi =ég módjaira rámutatni. Nem egy mindent felölelő munka ez, amire egy cikk keretei nem rs elegendők, de alapja an­nak az elgondolásnak, melyben a segítséget látóm. Tagadhatatlan jelenség kisiparosainknál az az önbizalom, az iparos öntudat és az össze­tartozandó: ági érzés hiánya, ami főképp az előbb felsorolt okok következménye. Úgyis minden hiába, rajiunk nem éöfiflvrtt'-ék, raj tünk nem lehet segíteni — ez kör-"áion jár. Az iparostársadalom létéért a harcot tehát még felvenni ié hiábavalónak tartják; Ennek természetes következménye, hogy elzárkózik minden összefogástól, tömörüléstől. Tettek helyett panaszokban merül ki. A kisiparos­ság jövője hidegen hagyja: én már csak el­vergődöm valahogy, a fiamat külöhb pályára hevélem. Ez is a mindenről való lemondás kifejezése. Nem bízik vezetőiben * ha valakit fel is emel, nem sorakozik mögéje, nem támo­gatja, de csodát vár tőle, amikor a nehéz: feladatokkal szemben, egy kitartó, összefogó erőnek is nehéz volna a boldogulás. Valami rettenetes ferde felfogás következ­tében — tisztelet a kivételnek — elzárkózik minden haladástól, tanulástól a mai rohanó idők beli és abban a hitben él, hogy a tanuló és segédévei alatt egész életére minden tu­dást megszerzett. Szinte rosszul esik leírni, de tény, hogy szakirodalommal nem foglal­kozik, sőt a továbbképző tanfolyamokra is csak ritkán akad tizenöt ember, ami a tanfo­lyam megtartásának feltétele. Amíg a cseh­országi német kisiparosságnak is több szak­lapja és iparpolitikai lapja van, köztük tíz­ezres példányszámokban megjelenők, addig nálunk az ilyenek megteremtésére irányuló többszöri, áldozatos kísérletek mind hiábava­lók voltak és az egyetlen létező iparpolitikai magyar nyelvű lap, a kassai „Közérdek1' csak emberfeletti munkával tudja magát fenntartani és megközelítőleg sincs1 annyi ol­vasója. amennyit megérdemelne és amennyi­nek az itt élő magyar iparosság létszáma sze­rint lenni kellene. Ilyen körülmények között, amikor a beteg életereje és életösztöne nem sok segítséget nyújt, természetesen nagyon nehéz a gyógyu­lás útját megmutatni és arra rávezetni. (Folytatjuk.) A csehszlovákiai kereskedelem belső össze-, tételének a vizsgálata. A kereskedelemügyi i minisztérium az érdekelt kereskedelmi szak- testületek bevonásával az 1980. évben a ke­reskedelem belső összetételének a vizsgálatát foganatosítja.. Az előkészület már a múlt év­ben megtörtént. Ezzel kapcsolatban a gyári 1 és kisipari üzemek tervezett számlálásánál az i illetékes statisztikai kérdőívekben egy rovat! a kereskedelemnek, mint gazdasági vállalko­zásnak lesz szentelve s ez által a kereskede­lemről igen értékes statisztikai anyagot fog­nak beszerezni. Az említett akció különös fi­gyelmet szentel a nagy- és kiskereskedelmi árak alakulásának. Adőszámlakivonítok az 1929. évre. A pénz­ügyminisztérium az elmúlt évben próbaképpen néhány adóhivatali körzetben bevezette az adókönyvek, valamint az adószámlakivonatok rendszerét. Mind a két intézkedés az 1980. év­re is érvényben marad, mert egy év alatt nem mutatkoztak á várt eredmények s igy a kér­dés további tanulmányozása szükséges. Az il­letékes nyomtatványokat a pénzügyminiszté­rium most küldte meg a pénzügyigazgatósá­goknak; az. a dós zára laki von átok az 1929 de­cember 31-iki állapot szerint ezeket az adato­kat tüntetik föl: az 1928. év végéig előirt, il­letve kivetett adók, éspedig a jogerősen kive­tett adók és pótadókban mutatkozó hátralék [ (jövedelmi, kereseti, föld-, ház-, forgalmi, fény- üzési adók s ezek késedelmi kamatai); az 1929. évi adókivetés negyedéveik int kimutat­va; a kivonat harmadik része a jogerősen ki­vetett adók s az ideiglenesen előirt adók re­kapitulációját tartalmazza. A kiosztott földek telekkönyvi bekebelezése. A kiosztott földek telekkönyvi bekebelezésé­nek meggyorsítása érdekében a földhivatal ja­nuár elsejétől kezdve a telekkönyvi agéndát újból rendezte. Az állami földhivatal személy­zetének nagyobb fele kizárólag telekkönyvi munkálatokat végez s megfelelő intézkedések történtek, hogy ez a munka a legsürgősebben menjen. Ha a földhivatal megkapja a szüksé­ges anyagi eszközöket, ugv a telekkönyvi be­kebelezések munkálatai néhány év alatt befe­jeződnek. A szövetkezetek revíziójának kérdése. A szövetkezetek revíziójának törvényes rendezé- > se rövidesen aktuális lesz. A szükséges tör-1 vényjavaslatokat a kormány már elkészítette j * azokat az állami közgazdasági tanács a lég- j közelebbi jövőben tárgyalni fogja. A komiánv- j javaslatok még a folyó évben a törvényhozás elé jutnak. A cérna- és harisnyakötőipar depressziója. A cérna fonóknál s a harisnyakötőiparban mutat­kozó kedvezőtlen helyzet hónapok óta válto­zatlanul fönnáll. A selyemharisnyakereskede- lem az utóbbi hetekben igen erős visszaesést mutat s Németországnak Franciaország felé irányuló harisnyakivitelo is igen erősen meg­csappant. A csehszlovákiai harisnyaipar ugyancsak súlyos válsággal küzd. Az állami egészségügyi pótadó — Szloven­szkón: betegápolási adó — százalékát á pénz­ügyminisztérium az 1930. évre is hét százalék­ban állapitotta meg. Csehszlbváklai etikorfinomitók terjeszkedése Magyarországon. Az egyik prágai kőnyomatom jo'enfése szerint a csehszlovákiai cukorfinomi- tók szövetsége a legközelebbi hetekben kezd tárgyalásokat a magyarországi cukorgyárak­kal! *A csehszlovák cukoripar egyelőre két ma­gyarországi cukorgyárat vásárolna meg s eb­ből az alapból kiindulva szervezné tovább a magyar cukorgyártást. Elsősorban a cukor- j finomít ám kiépitése volna aktuális, amihez Csehszlovákia adná a nyersanyagot. ] EB BUDAPEST BÉCS BERLIN ZÜRICH 1-3 1-2 1-3 1-2 1-3 1.2 **3 *'2 Sceno* Aires • ____.____ ______________ < ypa j 759 213.25 217.50 Kon stantinápoly • • ■ t __*__ 1 988 2*01 —2.50 Lón,ion ........ 27Í81 27Í78 34.61 34I46 2*.045 21Ó33 25.12 25.17 New-Xork ....... 569>90 572.30 7C8.85 709.65 4.183 4.193 514.87 5I8.5O fim de Janeiro ____— — .______________ p 459 p 497 — Am etvdam . .......................... 929Í91 229!70 286*,05 284*.86 l6s'.73 l68*.22 A7.70 208.12 Ath én .......................... ~---------------------- --------------------- 5 435 5.42 6.72 Br ü-e411 • • ........................... 19.7b 79Í67 99.17 98*.77 58Í51 58.30 72.03 72.18 Heisinjfíors . ...... 10.51 10.53 1?T5 *3.05 ft2ma • • .....................* 29Í82 2 9; 94 37.12 37A6 21.895 21.95 Í6U0 27.13 Us lKTád .««*•«•* 10 14 10 07 12.6b 12.49 7.418 7.38 9.13 £.12 KopenháRB ....... t59.3) 152.65 19Í .05 189.25 112.17 1U.72 13«.'6 J3S.22 Us'o ........................» 152.8O 152.65 199.95 189.25 112.11 111.67 138/5 138.20-p *ri» ....................................... '22.45 22.43 27.93 27.80 16.48 16.41 20.28 20,32 Praga .. ........ {6.86 16.93 20.97 20.99 12.37 12.42 15.23 15.36 fCricb......................... 110.67 110.38 137.65 136.83 81.23 80/5 ~.~ 8° íia ......... 4.II 4.14 5.13 5.13 3.024 3.03b 3.72 3.75 Madrid ........ 75.80 84.55 95.05 105.- 58.83 61.95 69.- 76.75 Stockholm ........................... . 153.40 153.47 190.70 190.20 112. U 112.33 138.62 139.­Bu dapest................................... - - 124.10 1*3.85 73.21 73.17 9C.2 ' £0.46 Bá n. 80.22 80.50 58.38 58.06 72.51 72.9 Var só 63.37 64.15 79.61 79.54 46.90 46.95 57.75 £3.13 Berlin ......... 136.10 136.40 169.35 169.15 —.- —123.55 123.556 ERTfe KT&KSBI Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, január 7. A Nemzeti Bank kedve­ző kimutatása barátságos alapirányzatot idó- zett elő. A jegyzések tartottak voltak. Később az irányzat gyengült. Az ipari részvények piacán gyengült: SchoLler és Prágai Vas 25, Ringhoffer 19, Cseh Kereskedelmi 15, Poidi 12, Aussigi Finomító 10, néhány érték 2—5 ko-onával. — Északi Vasút. 10 koronával ja­vult. A bankpiacon Zsivmo, Laender, Cseh Union és Cseh Eszkont 1 koronával gyengült-f- A prágai devizapiacon Amszterdam 1.125, Belgrád 0.105, Berlin Q.875, Brüsszel 1 0.675, Bukarest 0.02, Zürich 0.8, London 0.125, Milánó 0.07, Newyork 0.00125, Paris 0.135, Becs 0.15 koronával gyengült. Buda­pest 0.1, Varsó 0.15 koronával javult. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Né­hány spekulációs érték javult, a többi jegyzés tartott volt. Az irányzat végig barátságos maradt. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 89.3, Pestszentlőrinci 15, Részvény­sör 118 pengő árfolyamot értek el.-f- N®ni egységes a becsi értéktőzsde. Poi­di, Északi Vasút és Prágai Vas javult. Né­hány villanyossági érték és később csehszlo- ták értékek gyengültek.-j- Szilárd a berlini értéktőzsde. Az üdét ezúttal élénkebb volt. Egyes értékek elsősor­ban a montánérlékek 1—2 százalékkal javul­tak. ' jtauTözsBB 4* Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru Aussig loko 125—125.50.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az rányzat csendes volt. A következő áríolya- nokat jegyezték: tlszavidéki búza 24.40— Í4.75, felsőtiszai 23,75—23.95, egyéb 22.70— 22.85, rozs1 14.70—14.75 pengő. A többi gabo- lacikkben az árak változatlanok maradtak, -f- A mai budapesti terménytőzsde határ- r*pt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom ;lénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza már- : iu&r.a 2345—23.46, májusra 24.35—24.36, ok- óbérré 24.08—24.08, tengeri májusra 15.42 :ohgő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő Irakat jegyezték: búza 251—253, rozs 167— 69, árpa 187—207, zab 148—=157, tengeri .77—18Ó, búzaliszt 27.75—35.50, rozsliszt 13.25—26.75. buzakorpá 11—11.15, rozskorpa 1.4— 9:9, viktóriaborsó 29—38, repcepogácsa 8.4— 18.9, leüpogácsa 23.8—24, száraz szelet >.2—8.4 márka. A prágai tőisdr rleHiafpeviései: január 2 december 31 Amsterdam . . . 1361— 2.865.— 1862.13% 1366.12% Berlin ..... £05 IC 807.60 805.97% 803.4/ % Zürich . . /. . 654.65 656.65 655.45 657.45 Uslo (Christiania) 903.3V % 906 5/% 904.25 907.25* Kopenlíagem . . 903.77% 906.77% 901.26 907.25 Stockholm ... 906.62% 919.62% 908/0 611.50 Máilaud .... 176.55 177.35 176.62 177 42 Paris .............. 132.84 123.24 132.97 % 133.37% Lo ndon........... 164.54% 165.14% 164.66% 165.25% Ne w Yörk Cable . 33.74% 33.84% 33.7a 33.8d BrOssel............471.52% 472.72- 472.20 473.40 Madrid , . „ . . 461.— 453.— 451.— 453.— Belgrad..... 69.691/, ü9.94% 59.80 61.05 ofia............. 24.35 24.4o 24.35 24.45 Ko nst.antinopel . 16X7% 16.17% 16.07 % 16.17% Vöen............. 476.05 476,55 47-20 476.70 ÍVarschau.... 378.62% 081.62*»/, 878.47% 380.477. Budapest .... 39; .77% o92.77% 59C.67 % 092.67% Buenos Aires . . 1322.— 1898.— ' 1352.— 1398.— 1 Helsiüglors . , . t>4.65 15.15 ö4.68 86.C8 Riga ...... 647.50 65Ü.00 647.61) 650.601 Kio de Jaueiro . . 379.— 381.=— 379.— 381.—1 Monteyideo ... 81.90 62.10 31.90 32.101 Alexandria . , . 168.60 169.40 168.60 169-4Ű1 Athén ..... 44.10 44.40 44.10 44.40* liükaiesl .... Scx8 20.28 2Q.ÍÜ 20.30 Kowpo ...*.• 337.50 339 50 387.50 330.50 Lissabon .... 153.10 153.90 153.10 163.9u* Bevai ...... 905.50 903.50 905.60 909.50* Montreal .... 38.79 0\41 33.29 83.41* Prága, január 3. Valuták. Holland. 1358. jugo­szláv 59.1714, néíriet 803.50, belga 470.50, tilagyar 589, román 19.90, svájci 654.25, dán 900, angol 163.95, spanyol 468.50, olasz 175.90, áin.Tikul 33.40, norvég 900, francia 132.45i bolgár 23.15, svéd 904.50, lengyel 377.25, osztrák 473.50. PRAGA! MAGVAR HÍRLAP Xézfrnfokni nem firzQul* meg és nem adnak rissea Szlovenszkói itzerkesztő: Telléry Gyula. — Poasonyi 4*trke*í!Ő4é2 és kiadáhi»»tal: (jrös^ling- utca 36. I. Telefon: 27-87 - Kassai 4zerke«ííéí>ég: Buman-u. 0. Telefon: 495. — Ruszinszkói «zer- <esztősé2 flngvár Pavlovics-ucca 2 «». Szerkesz- fl* Rác* Pál. — Irodalmi főmunkatársi Perenr d;~ Kassa, fider-n. 9. — Budapesti szer* t,.sziAc4n és kiadóhivatal: Zélyom* >est»ő, L Dftbrentei-lór 0. Telefon: Aut ö3ö-j2. 3583-1929. Árverési hirdetmény. Zsigárd község (séllyei járás) vadászati joga 1930 jaaiuár hó 18-án délelőtt 1Ö órakof nyilvános árverései a lég többét ígérőnek bérbe adatik 6 -egymásután következő eszten­dőre 1930 február hó 1-étol kezdődőleg. Az árverési feltétélek a zsigárdi jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt megtekint* helők. tanác*. í.-WUrí*A.^ * Á A. A A urával érfékffizsife árí'elyaKials 1/3. 1/2. (923 évi kincstári ntafvény . 1924 évi Rlnrítárl atalvánv • foo'lO 100* __ Ny ereménykflli'ífln.................... 10olo2 iOOlofi S%-o» bernhé^ésl kOlcfön . Í00*~- 100*05 6%-os HsttkmcoCn • • - ' 100Í05 1C0Í05 S^-Of AlUmkniceOB . . . • 85.75 85 — Morv. arat r9I>’* Í911 4*445- £9.75 r9*«»si Morva Örst kBlr* 1917 591, . _ _.. p.S co Prééa vírör 1913 Sfllrt 54!, 72.75 79e;ri Crés-a váro« 1919 k51nr i% ■ — _ MrOnn virö* 1921 kfllor 6*®- - 73 — Potsonv »4ro* 1010 kOlci 4% •***— !_, Prá^a véroat takrnt 441 . 17.25 18 7S Öal vorrt?. kereatt lortjetry > 614Í— Aprérhanb 895Í50 304 síi C»«h Unton Bank • * • • 4t9 — <*C7*—L LostSmitolé ...•*•> 479.__ 47Í — Ca ch Inar5ank E4b — csj’., Prágát Ritplhank . s < • » 182*pf, 189 cn Sriorék Bank . . - . . a 502!— f 12*— Zivm/oípnaka . . . « * a a ’_ An jrol C«lov Bank , . > » 241 _ 24fiT” ö=rt.rák hitel . . » • • • jni ln'ic WIpppt Banka......................... 4*_ 28*75 JnpO'iov pnaka-bank « « » » ^75 * Noríihann ...«»* a * 728 __ S778*"”" Cs eh énkor .»•..«* ?34*_ l'4l""~’ Rorvát énkor con"”* Kolini mfitréffva . . . » • _ ~ Kolln! kávé .»»»»» — trolim opfrAlpam »..••• ioac;'~ Kóllht .....................l3_- 14^-~ El eő ciilspnt íftrsrvtr ..*♦ • ~ BreitÍPitl-l>anék . t ‘ •*” Latirio ép TCtament . • • » nöá*- ioo«*“' Rintrhoffer ......................rl-o oT^X*'" Cs eh ésrakl stén . , a » Cseh arogatí Mén . . « » r Ve7*~ Alplne 154— l? 5.— Poidi 7 7*.- Prg.— Práj?af rasipar ««>«»* 210.— 2000.— Skoda . . Pozsonyi kábel <««•»» 111%— 1155.— Inwald 346 — 352* — A budapesti értéhfffzsde ártotyanial: l/S. 1/2. « Anp M.ffvar 87.50 Haz.l bank •■>*..*. 51.— MaKyet Ölte! .».**• 75,— 76.— Jelzálog 41.50 41.­Lep»ámitol6 a**...* xS*_ §1.20 Masryar Olae* ....tat 'f* Osztrák Hitel 41. 41.30 Üerppkpdplml bank . ■ * • irt/*c,*i Ma«rv ált tkpt. ..... .^1U 90.30 Elsfl hazai tkpt. . . * a . io\f, Borsod Miskolci ...... 18-i2 ^-50 Coneordla ........ 3C5U Budsnest! malom ..... ?o*hn 7ö*cn OízpI!# malom ...... 20 — — — Rumrárla malom . . . . . 3’__ Beocslnl ....... » 99 50 — f’plsöm szén ..«.*•• «ro— lóé— Draséhe . ..... a a oPI kn 910 — MatrhPZlt ..»>«»>> In7 U POO — te á,t • • • * 643.6Q 44Í20 ür^infí . . . • . ü p > lijj-50 t?5tmre ........a 7’,n Csákv ........ k 10._ Masvar tetrvvprüyái . . . . Ganz DanuMn. ...... cc'_ Ganz villamoi ...... ^n*™^ uí" 66:!? Lipták ......... Gvdri vaffongylr « • • # * cv'ir\ Rima . . . i . ... » 93.^ Srhiiek ......... Orsz f» ........ ,Kn*“" HRnVn Nasehítzí ........ l°p.~ ^2-5? Levantt í...I*í>« 7.10 K 5 táti . ........ • "*•“ üéliva«nt ........ —.—' — .— Allamvasat ....... ■**.— 19.50 l'rrtszl ........ 28.— 28.50 Ma^var enkOT ...... 1*0.— 118.50 Izzó i . i 1C5 60 104.— Rnnerárla mfltrá|rya .... <4.80 33.— Klotihl ...... fa. — — —.— Gnmml 4 750 57.—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents