Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-04 / 3. (2224.) szám

1930 január 4, sgombai

— Egy hercegnő a színművészeti pályán. Bécsből táviratozzák: Braganzai Erzsébet hercegnő, Zitának rokona, a szinészpályára lépett. A fiatal hercegnőben Max Reinhardt fedezte föl a színészi tehetséget. Braganzai Erzsébetnek Reinhardt leez a mestere Is. A hercegnő Braganzai Miguel herceg leánya, míg édesanyja amerikai nő.

— Vakmerő rablómerényletet kíséreltek meg Korniss gróf erdélyi földbirtokos ellen. Kolozsvárról jelentik: Vakmerő rablómerényletet követtek el tegnap Korniss Károly gróf szent- beneddkl földbirtokos ellen, aki autóján haladt az Apahida és Felsőzsup közti országúton. Korniss észrevette, hogy az országúton kötél van kifeszitve és az ut mentén négy bekormozott arcú bandita revolverekkel leske- íődik. A kocsi vezetője nem vesztette el Lélekjelenlétét, fokozta a gép sebességét, miközben Korniss revolverrel tüzelt a rablókra, akik viszonozták a tüzelést, ^Úgyhogy formális tűzharc keletkezett. Korniss grófnak sikerült baj nélkül elmenekülnie, majd Nagyiglódra érkezve. a csendőrségnek jelentést tett a támadásról. A csendőrség megkezdte a merénylők üldözését.

— A Pöstyéni Futball Klub nagysikerű Szilveszter-estélye. Pöstyénből jelentik: A P. F. K. Szilveszter-estélye a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyében zajlott le. A Royal- nagyszál'ló Ízlésesen földiszitett termei az utolsó helyig zsúfolásig megteltek. Az estélyen képviselve volt Pöstyén egész társadalma és a külföldi fürdővendégek előkelőségei. Az estélyen fölköszöntötték Pöstyén polgármesterét, Schu'lz Rezsőt, aki egyúttal a PFK diszeinöke, 54. születésnapja alkalmával. A fölköszöntőt az egyesület nevében Mutnván- őzky Lajos titkár tartotta a tagok lelkes ovációja közepette. A nagysikerű Szilveszter-estély után érthető érdeklődéssel tekintenek a február 1-i (szombat) nagy fekete-fehér álarcosbál elé.

— Egy pozsonyi asszony fölgyujtotta a lakását, hogy fölvétesse a biztosítási összeget.

Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi rendőrség gyújtogatás büntette miatt letartóztatta Drevikovszky Vilma emmíháza- itelepi lakost. A nő fölgyujtotta kis bódéját, amelyben lakott és fölvette a biztosítási ösz- ezeget.

— Betörő járt a besztercebányai plébánián. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A karácsonyi ünnepek alatt egy idegen férfi belopó- zott a besztercebányai plébánia épületébe és Anner József lelkész szobájának ajtaját igyekezett kinyitni. A plébános azonban a szobájában tartózkodott s azonnal fellármázta a házbelieket. Az előhívott rendőrség letartóztatta a betörőt, akiről kihallgatása során kiderült, hogy Draganin Konstantinnak hívják és Ruszinszkóról való. Bevallotta, hogy ki akarta rabolni a plébániát. Letartóztatták.

— Négyes szerelmi öngyilkosság Cegléden. Ceglédről jelentik: Csütörtökön délelőtt Balogh .Miklós csendőr lakáján agyonlőtt© Kökény Matild nevű kedvesét, majd öngyilkosságot követett el. Mind a ketten meghaltak. Röviddel később Farkas Géza csendőr lőtte agyon kedvesét, Kotlár Máriát és azután maga ellen fordította a fegyvert. A két csendőr, valamint a két leány is jó barátságban voltak egymással. A négyes szerelmi tragédia városszerte nagy részvétet keltett. Megindult a nyomozás annak megállapítása végett, hogy a szerelmesek miért követték el az öngyilkosságot.

Zoltán Irén zongoratanárnő szeretett volna lenni és holoratménehesnő lett

Beszélgetés a prágai német színház művésznőiével, ki még soha sem fárt Szlovenszkón és mégis számos barátja van ott

Kérdezze meg orvosától, van-e biztosabban ható szer a krónikus légcsőhurut ellen a CigeJka jédos víznél és meglátja, mi lesz a válasza!! Megrendelhető: C1GELKA forrásvállalat, Bardejov. (1)

— Nagyapa és unoka véres összetűzése. Párkányi tudósítónk Írja: Klanosó István hídvégi gazdálkodó a napokban a borpincében iddogálás közben összeveszett nagyapjával, Brdzsár Kálmán földművessel és zsebkésével többször megszurta, majd néhány bordáját betörte. Brdzsárt súlyos sérüléseivel kórházba .szállították, Klancsót pedig, aki ittasságával védekezik, letartóztatták.

— Felhívás adakozásra. Az országos ke- resT/lényszocialista párt központja közli: Kovács Mihály csécsénypatonyi munkás lakhelye karácsony éjjelén porrá égett. A tűzvész oly hirtelemül keletkezett, hogy Kovács Mihálynak mindene elpusztult és családjával együtt csak puszta életét menthette meg. A tél közepén a családapa feleségével és négy gyermekével együtt a legnagyobb nyomornak van kitéve, ezért az országos keresz- tényszocialicta párt, amelynek Kovács Mihály lelkes tagja, kéri a nemesszivü emberbarátokat, hogy önkéntes adományaikkal enyhítsenek a szerencsétlenül járt ember sorsán. Az adományokat a oél megjelölése mellett a párt központjának ciméTe (Brati- slava-Pozsony, Dunakőpart 12) kell küldeni, amely azokat a rendeltetési helyre juttatja ée hírlapi utón nyugtázza.

« Eltűnt egy pozsonyi vasutas. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Szlávik Tivadar huszonnyolcé vés vasutas a. napokban Vár-ut 22. szám alatti laksásáról eltűnt. Lakásadója azt hiszi, hogy a vasutas nagy nyomora miatt öngyilkosságot követett ÓL

Prága, január 3.

Zoltán Irén, a prágai német színház újonnan szerződtetett koloraturénekesnője végtelenül kedves, közvetlen modorú teremtés. Tegnap érkezett meg, ma költözött be elegáns háromszobás gar/.onlakásába, melynek vitrinjében elhelyezte magával hozott talizmánjait, apró csecse-becs'éit, Íróasztalára rakta legközelebbi hozzátartozói arcképét, belekezdett egy hosszú levél Írásába, melyben arról akart beszámolni, hogy miként töltötte az első napot idegenben s miként fogadták a színháznál, amikor megzavartuk és megkértük, hogy számoljon be a P. M. H. olvasóinak „előéüetérőT. Zoltán Inén letette a tollat, felvette a helyzethez illő legkomolyabb arckifejezését és ezt mondotta:

— Cegléden születtem, ott végeztem iskoláimat és álmaim netovábbja az volt, hogy zongoratanárnő lehessek. Már kislánykor om- bán imádtam a zenét és házunk ócska zongoráját addig pötyögiettem, amíg apám beleegyezett abba, hogy beiratkozzam a budapesti zeneakadémiára. Abba semmi szín alatt sem akart beleegyezni, hogy Pesten lakjam s ezért két teljes éven át kora hajnalban keltem s télen-nyáron gyalog baktattam ki az állomásra, lassú vonatokon bejártam Budapestre, ahonnan minden este pontosan visszatértem Ceglédre. Egyik vizsgát a másik után sikerrel raktam le, amikor valakinek feltűnt az egyre erőteljesebb tempóban fejlődő hangom s azt tanácsolta, hogy énekórákat vegyek, talán lesz belőlem valami. A hangom később az apámnak is feltűnt, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy egy szer-kétszer hallott dalokat, sőt áriákat is, aránylag milyen jól énekeltem. Azután szakemberek elé kerültem s az ö véleményük alapján kezdtem intenziven foglalkozni az énekléssel. Újabb esztendők teltek el, mig végre odakerültem a világot jelentő deszkákra és 1927 nyarán a budai színkörben a Denevér női főszerepét énekelhettem.

— Emlékszik még az első felléptére?

— Hogyne emlékeznék. Azt hiszem, sohasem fogom elfelejteni. Akkor tudtam meg, mi a lámpaláz, ügy éreztem magam, mintha a föld mozogna alattam s forgott velem az egész világ. Azt hittem, egy hang sem fogja elhagyni a számat, úgy összeszorult a torkom, de az első öt perc múltán elmúlt a rosszullét és az első taps egészen felvillanyozott. Éreztem, hogy tetszem a közönségnek és ez az érzés teljesen visszaadta önbizalmamat.

— Sikerem volt s Sebestyén Géza e siker alapján tüstént leszerzödtetett a budapesti

Városi Színházhoz, melynek egészen december 31-ig tagja voltam.

— Miért hagyta ott a Városi Színházat

és Budapestet? .

— Szűknek találtam Macedóniát. Régi vágyam, hogy külföldre kerüljek. Úgy vélem, hogy igazi karriert csak idegenben érhet el az ember s azután majd odahaza is nagyobb lehetőségek nyílnak számomra, ha küllőidről kerülök egyszer haza. Nem egy példa lebeg a szemem előtt, amikor arra gondolok, hogy idegenben nagyobbak a lehetőségek, mint nálunk. Éreztem, tudtam, hogy egyszer majd meghívnak valahová idegenbe s ezért egészen természetesnek találtam, hogy a prágai német színház idehivott. Hiszek valami emberfeletti, földöntúli fátumban s hiszek a sors könyvében, ahol bele volst már régen írva, hogy német színpadon fogok szerepelni s ebben a hitben feküdtem neki a német nyelvnek még akkor, amikor Cegléden, ebben a szinmagyág vidéki városban, mindenki mosolygott azon, hogyan töröm a dér, die, das-t. De megtanultam, sőt szerepe- ismet is betanultam németül s ma már alig várom az első prágai felléptemet.

— Mikor lesz az?

— Szerdán, január 8-án fogom Rozinát énekelni a Szevillai borbélyban és vasárun már a Rigói ette bán mutatkozom be. Az igazgatóság ezenkívül még egy harmadik szerepet is rámos ziotí, Zerbinettát az Ariadne auf Naxos cimii Strauss-opeTából. Nem könnyű szerep, de szép és — ami a fő — nein ismeretlen nekem; csupán Hugó von Hofmanns- thal versei okoznak egy kis gondot, de a februári bemutatóig megbirkózom velük is.

— Mik a további terved?

— Szorgalmas tanulással tökéletesíteni

szeretném magam a németben, szeretném, ha sikerem lenne itt is. Ezenkívül leszerződtem egy szlovenszkói hangversenykörutra, melynek már csak azért is örülök, mert igy alkalmam les2 azokat a bájos szlovenszkói városokat megismernem, melyeket eddig csak hallomásból ismertem. A háború alatt ugyanis volt egynéhány eperjesi és ungvári osztálytársnőm, akik az orosz invázió elől menekültek. Nagyon szeretetreméltó lányok voltak, akikkel olyan szoros barátságot kötöttem, hogy még ma is levelezünk egymással. Ők meséltek nekem Szlovenszkó szépségeiről. Ezenkívül nagyon gyakran ismeretlenek is írtak nekem Szlovenszkóról, ezek a rádióban hallottak és többnyire megdicsértek, de néha meglepő szakértelemmel meg Is mondták kifogásaikat nekem. t. 1.

! radtam ki az egész hangosfilm-ügyből. Amikor azonban az idén akadt egy kis időm, hogy körülnézzek a hangosfilm birodalmában, rájöttem, hogy éppen ez a nagy tolongás bajtolta az én malmomra a vizet. A feltalálók ugyanis arra törekedtek, hogy egymástól eltérő készülékeket konstruáljanak, mert mindegyik magának akarta vindikálni a sikert. Igv aztán tizennyolc különböző rendszert létesítettek, tizennyolc különböző társaság alakult, amelyek berendezkedtek a hangosfilm gyártására.

— Észre se vették közben, hogy a rendszerek különbözőségével valósággal válságba hozták a filmipart. Néma filmet ugyanis most már alig gyártanak, a hangsrilm gyártásának pedig nem volt gyakorlati értelme, mert hiszen azt a hangsfilmet, amelyet az egyik rendszerrel veitek fel, nem mindig vetíthette le az a mozis, akinek a vetítőgépe a másik rendszer szerint készült. Amellett a hangos- filmvetitőgép meglehetősen drága berendezés, ami szintén hátráltatta a kisebb mozikban való elterjedést. Ilvmódon tehát a hangos filmnek mindezideig nem volt meg az a nagy piaca, amely lehetővé tette volna az igazán jő, tehát rendkívül költséges filmek készítését.

Mihályi Dénes feltalálta o beszélő vetítő-vásznai

Budapest, január 3. (Saját tudósitónktól.) Tíz esziendővel ezelőtt, amikor még sovány fixfizetéses kis pesti mérnököcske vöilt, éppen igy ült a körúti kávéház asztalánál, amelyre minden este hat órakor rátette a pincér a táblácskát, hogy: Mihály mérnök ur asztala. Most, amikor évente néhányszor hazajön Berlinből, jövetelét kél sürgöny előzi meg. Az egyik az édesmamának szól, a másik a főurnak, hogy a törzsasztal holnaptól kezdve egész nap foglalt. Éjjel-nappal itt található. Barátaival, ineg az üzletemberekkel itt tárgyal, fekete kávé és dupla konyak váltakozó sorrendben követi egymást. A világhírű magyar feltaláló, Mihályi Dénes kedélyesen, minden nagyképűség nélkül, zamatos pesti mükifejezésekkel tarkítva, mindig vidám beszédét, ifjúsága e pezsgős mulatozásokkal tarka színhelyén tölti budapesti napjait.

Amikor a nyáron utoljára Pesten volt, kilátásba helyezte, hogy a legközelebbi viszontlátáskor lesz egynéhány érdekes közölnivalója, mert éppen munkában volt és egy találmánya szabadalmaztatás előtt állt.

— Minden nagyon kitünően sikerült, — mondja mosolyogva, — mielőtt azonban hozzáfognék, nagyobb adag szódabikarbónát veszek be, merj odahaza, a nagy karácsonyi kosztolásoktól akut „bejgli“-mérgezést kaptam.

Végre is jófajta borovicskával kevert feketekávé állította helyre az egyensúlyt,

— Tudja, bevallom őszintén, — kezdte el Mihályi Dénes — én ezt a teleli or-ügyet már unom kissé: január elsején a berlini rádió már rendszeresen, naponta adja majd a kép- táviratozást, úgy, hogy nekem ezzel már csak adminisztratív bibelődéseim, vannak. Már pedig amilyen gyönyörű teremteni, olyan unalmas a gyereket ringatni és nevelni.

— A telehor azonban már régesrég készen volt, úgy, ho^y ebben az évben végre akadt időm, hogy visszatérjek igen kedves elsőszülöttemhez: a hangos filmhez. Kevesen tudják, hogy a mai hangosfilmtipust, amelynél a hangképeket magára a futó filmszalagra ío~ tografálják, én már 1917-ben megcsináltam, sőt készítettünk is ilyen filmet Részvénytársaság is alakult ennek üzleti kihasználására. Valami formai hiba miatt a német szabadalmi hivatal akadékoskodott, erre nekünk magyaroknak elment a kedvünk és a hangos film szabad préda lett. így történt aztán, hogy ahelyett, hogy a hangosfilm világközpontja Budapesten lenne, Amerikába került.

A RENDSZEREK ZŰRZAVARA

—• Az én ideám nyomán ugyanis a feltalá- J lók egész raja esett neki ennek a problémá- j nak' és anélkül, hogy a lényegen változtattak volna, különbözőbb apróbb gyakorlati módosításokkal pontosan tizennyolc hangos film szabadalmat jegyeztek be.

— Ez a nagy tolongás természetesen rendkívül bosszantott engem; mert éppen én maMEGKÖNN YiTIK

AZ ELEKTROMOS SZEM MUNKÁJÁT

— Nekifogtam a munkának és legelőször is arra törekedtem, hogy a hangosfilmet ugyanazzal a géppel lehessen vetíteni, amivel a némafilmet, mert csak igy lehet remélni, hogy szerte a világon, a legkisebb mozik is berendezkedjenek hangosfilmvetitésre. A hangok fotografikus képét a filmszalagról eddig egy, a velitőgép belsejében elhelyezett „elektromos-szein“ olvasta le és alakította át ismét hanggá.

— Az én rendszeremnél a hangok képét is rávetitik a vászonra és az elektromos-szem ott, a vásznon olvassa Te a hanggörbéket. Technikai előnye ennek az eljárásnak az, hogy a hanggörbéket a vetítés folytán óriásira megnagyitva olvassa le az elekromos-szem, ilymódon tehát a hangvisszaadás sokkal tökéletesebb, mint az eddigi rendszereknél, ahol a filmre felvett eredeti nagyságban, tehát mikroszkopikus méretekben mutatkoznak ezek a hullám-görbék.

— A másik technikai, vagy mondjuk, művészeti előny az, hogy az én találmányomnál a hangot nem tölcséres hangszórók adják vissza, hanem az egész vetítővászon rezeg, ilymódon tehát úgynevezett térbeli hangot lehet kapni. Eddig, ha a hangszórót a vászon aljánál helyezték el, akkor hiába mozgott éneklés közben a filmszínész szája, a közönség úgy hallotta, mintha a cipője talpából jönnének a hangok. Miután az én rendszeremnél az egész vetített felület rezeg, a hangok mindig az egész fölvett területről, tehát a szobából, vagy a lefényképezett uccarészlet- ről jönnek.

— A gazdaságosságot tekintve: ez az egész rendszer rendkívül olcsó. Mindössze ilyen speciális, keretre feszített vetővásznat kell venni, amelyet, akár egy képet, a falra lehet akasztani. A mozisnak csak meg kell vásárolni ezt az olcsó „bútordarabot", ráakasztani a falra az eddigi vászon helyébe és a vásárlás után két órával mindenféle szerelés, mindenféle átakalitás nélkül már vetítheti is a tizennyolc rendszer bármelyikével készült hangosfilmet.

MAGYAR ZÁSZLÓ A BUCK0GHAM-PALOTÁN

*— A találmányt október végén szabadalmaztattam, utána kimentem Londonba, ahol négyszázezer font alaptőkével nyomban meg is alakult az Universal Songfilm Projektor Limited, amelynek elnöke Fildes lord. a Natio- naly Liberary Party vezére, Lloyd George politikai örököse. Az angol urak kiváló szívélyességgel fogadtak, Lloyd George löncsöt adott és a Buckinghnm-paloíában az angol király kincstárnoka, Mr. R. E. Harwood teán fogadott, amikor is az angol királyi palotán az angol nemzet és az angol király lobogója mellett ott lengett a magyar zászló is.

Késő éjszakára nyúlik a beszélgetés, a cigány rikatót húz Mihályi Dénes fülébe, ide elektromosság, oda elektromosság, Berlin és London: Mihályi Dénest ugv elérzékenyiti

Kondorosi csárda mellett, akár fiatal érettségi- bankettezo diákot. Közben ijedten nézi az óráját:

Haza kell mennem, mert az édesanyám H"rródui fog.

Búcsúzóul:

Néhány napig még maradok, ha meglátogat, erősen zörögjön, mert a villanycseugö tizenöt év óta nem szól a lakásunkban.

Mosolygón, jókedvűen indul kifelé: jóképű, elegáns pesti éjszakázó. A kávéházban barátságosan integetnek utána.

Ugyanilyen mosolygón, jókedvűen indult a minap a Buckingham-palotából. De akkor senki nem integetett utána. Őfelsége, az angol király gárdistái álltak merev tisztelettel sorfalat...

cipőápolószet.

9