Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-31 / 25. (2246.) szám

1930 január 31, péntek. 'PRXGAI-A^AC^AR-Mlnr.AP 11 atniMWiaag „u. lumjiMOim nvrarera ■ ÍCöZ<3ÍAlZl>A,<Á<y~> . Nyomasztóan nagy a tőkeinség Németországban A Siemens és t!a!ske-cég még az elidegenítés veszélyét is vállalta, csakhogy amerikai kölcsönhöz jusson Berlin, január 30. Nyugat-Burópa pénz­bőségével szemben Közáp-Európa tőkesze­génységét a legjobban jellemzi az a pénz­ügyi tranzakció, amelyet most • bonyolít le ■Nérne!ország egyik legnagyobb ipari válla­lata és amely miatt a berlini tőzsdén már napok óta nagy az izgalom- A berlini Sie­mens és Halske-oég, az európai elektromos ipar egyik legkiválóbb reprezeníánsa, két százmillió márka kölcsönt -vesz fel olyant feltételek mellett, amelyek vakító megvilágításba helyezik Németország hi­hetetlenül nagy tökeinségét. !A kölcsön tulajdonképpen kötvénykölcsön lenne, a kötvények azonban olyan jogokkal vannak felruházva, amelyek már .erősen be­levágnak a részvényesek jogaiba. A vália’at ugyanis minimálisan hatszázalékos kamato­zást biztosit a kötvénytulajdonosoknak, de ezenfelül a részvényeseknek fizetendő osz­talék arányában külön részesedést is ad a nyereségből A kötvényeknek tehát két szel­vénye van, az egyik a hatszázalékos kamato­zásra szól, a másik után pedig változó kamat az a többlet, amellyel az osztalék nagyobb hat százaléknál. Ez a kötvény tehát — elte­kintve attól, hogy tulajdonosának nem ad szavazati jogot a közgyűlésen — nagyobb előnyöket biztosit, mint a rész­vény, mert hiszen hat százalékot minden körülmé­nyek között kamatoznia keli, még akkor is? ha a részvényesekre osztalék nem jut. Eddig a nagy iparvállalatok a’apt.őkeeme­léssel és uj részvénykibocsátással szerezték meg tőkeszükségletüket, most pedig olyan kötvényeket kénytelnek Németorzághan már kibocsátani, amelyek nagyobb előnyöket nyújtanak mint a részvények, mert hiszen a kötv én ytu1 aj donoroknak fizetett nyereség- részesedés összegével a régi részvényesek károsodnak. Emellett még azt a jogot is biz­tosították a kötvényhielezőlenek, hogy a köt­vényeket bizonyos időn belül részvényekre cserélhetik át- Miután pedig a Siemens és HaLske részvénytársaság alaptőkéje 100.5 millió márkára rúg, nagyon könnyen megtör­ténhetik, hogy az amerikai kötvénytulajdono­sok érvénesitik részvén yá tvét éli jogukat és a legnagyobb német villamossági vállalat­ból egyszerre amerikád vállalat lesz. Ez a lehetőség igen élénken dokumentálja, milyen feltételeket kénytelen Németország el­fogadni a kimondott pénzbőség idejében is, ha a hosszabb le járatú kölcsönről van szó. Az Angol Bank támogatja a részletüzletet. Londonban nagy feltűnést keltett az a hir, hogy az Angol Bank átvette az United Domi- nions Trust Lid. 250 000 darab két font név­értékű részvényét, amelyre eddig csak 50 százalékos befizetés történt. Az United Do- minions Trust részletüzlet-finanszirozással foglalkozik, az Angol Bank tehát konzerva­tív elveit félretéve, olyan vállalatot vett át, amely a legkockázatosabb üzletet kultiválja. Ezt a szenzációs lépést azzal magyarázzák, hogy az Angol Bank az angol ipart akarja tmogatni, alnikor olyan vállalkozást vesz át, amelynek az a feladata, hogy megkönnyítse az angol ipari cikkek vásárlását, illetve el­adását. Ebből mindeneseire meg lehet álla­pítani, hogy milyen súlyos helyzetben van az angol ipar, ha a jegybank maga kényszerül vállalni a részletüzlet finanszírozásával járó kockázatot. A német orosz kereskedelmi kapcsolatok. Berlinből jelentik: Ljubinow orosz kül- és belügyi népbiztos, akit most nevezlek ki ber­lini kereskedelmi ügyvivővé, tegnap délelőtt fogadta-a sajtó képviselőit,-akik előtt kifej­tette a német-orosz kereskedelmi viszonyt, valamint a berlini orosz kereskedelmi kép­viselet feladatait. Az orosz közgazdasági élet induszlrializációja jelentékeny mennyi­ségű ipari felszerelés, nyersanyag és fél- gyártmány bevitelét teszi szükségessé. Né­metország Szovjet-Oroszország importjában az első helyen áll. Németországnak ez a je­lentősége abban leli magyarázatát, hogy Né­metország aránylag elég jól ismeri Szovjet- oroszország viszonyait és ennek megfelelő érdeklődést mutat az orosz külkereskedelmi szervezetekkel való összeköttetés iránt. Lju­binow hangsulyv/zta, hogy a külkereskedelmi politikának alapelve és elválaszthatatlan ré­sze az orosz közgazdasági rendszernek. Az előadást követő beszélgetés alkalmával az egyik kérdésre válaszolva, a kereskedelmi ügyvivő kiemelte, hogy a kereskedelmi kép­viselet semmiféle politikai feladattal nem foglalkozik(?), politikai pártokkal összeköt­tetésben nem áll, egyetlen feladata, a keres­kedelmi ügyek elintézése. Gabonaátlagárak február bóra. A prágai termény­tőzsde tanácsának köz’éee szerint a gabonanemiiek és hüvelyesek hivatalos átlagárát a következőkben állapították meg: Búza 160. r-ozs 120, takarmány­árpa 100. zab 110, tengeri 90. Viktória borsó és nagyszámü zöldborsó 280, aprószentül zöldborsó 210, bab 300, lóbab 150, poluska ISO, nyári bükköny 160, kötés 100 korona. E/rv csehországi cég szanálta a Budapest— W árus dórii Pam uí szövőgyárat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Néhány héttel ez­előtt a Budapest—Warnsdofi Pamutszövő­gyár 18 százalékos egyességet ajánlott fel hi­telezőinek. A budapesti sajtó legújabb érte­sülése szerint hosszas tárgyalások után a hi­telezők elfogadták a felajánlott szerény kvó­tát, a kincstár pedig huszonötezer pengős követelésének kiegyenlítésére hároméves részletfizetést engedélyezett. A vállalatot Pribyl & Söhne csehországi cég szanálta, mely a hitelezők kielégítésére 70 ezer pengőt fizetett s ezenkívül a vállalat további fenn­állásához szükséges forgótőkét is folyósítja. A Warnsdorfi Pamutszövőgyár tehát rövidesen megkezdi ismét működését. Talán most na­gyobb szerencsével Schacht évi fizetése 340.000 márka. A há­gai konfliktusból kifolyólag a német közgaz­dasági sajtó sokat foglalkozott a német biro­dalmi bank elnökének az alkotmány biztosí­totta kivételes pozíciójával, A birodalmi bank elnöke teljesen független a kormánytól és a bank direktóriumával közösen visel minden felelősséget a valuta-, hitel- és diskontpoliii- káért. Az elnököt a főtanács választja négy esztendőre. A birodalmi elnöknek vétójoga van, de Schacht múlt évben történt újabb megválasztása alkalmával Hindenburg ezzel a jogával nem élt. A német Birodalmi Bank elnökének fizetése évi 340.000 márka; a di­rektórium tagjaié 180.000 márka. Amennyi­ben az elnök hibáján kívül kénytelen volna kiválni a jegybank vezetőségéből, végkielégí­tés jár neki, mégpedig nyolszorosa az évi já­randóságának. Ha tehát Schachtot el akarná küldeni a birodalmi kormány, 2,720.000 már­ka végkielégítést kellene, hogy fizessenek neki. Hogyan védekezett a magyar jegybank a devizakészlet apadása ellen. Budapestről je­lentik: Köztudomású, mert a magyar jegy­bank heti jelentései is mutatták, hogy az el­múlt esztendőben a bank devizaállományá­nak apadását a bankráta emelése sem tudta teljesen megállítani. Tavaly junius közepén ennek következtében az érckészlet, bele­értve a devizaállományt is, kétszázmillió pen­gő érték alá esett és a bankjegyforgalom fedezeti aránya is csak 37.66 százalékig csök­kent. A jegybank ebben a helyzetben nem i fordult újra a kamatláb emelésének eszkö­zéhez, hanem számítva egyfelől a termény- export nyomán várható devizaimportra, de másfelől figyelembevéve az! is, hogy amíg ez bekövetkezik, bizonyos devizaigénvek to­vábbi kielégítése szükséges lesz, más megol­dási módot választott. Erről most ad számot a főtanács jelentése. E szerint a bank az alapszabályokban biztosított jogával élve, a külföldi jegybankoknak egy csoportjával olyan megállapodást létesített, mely szerint ezek a banknak az általa tovább adott váltók ellenében 10 millió dollár erejéig rövidlejá- ralu aranyhitelt nyújtanak. A hitel igénybe­vételére azonban mindössze 5 millió dollár erejéig s csak átmenetileg kerül sor. Augusz­tus második felétől kezdve, részben újabb külföldi kölcsönökből, — főleg az u. n. gyuj- tókölcsönből — részben pedig az importot meghaladó árukivitelből, jelentékeny összegű deviza folyt be a magyar jegybankhoz s ez­zel lehetségessé vált a külföldi jegybanktól igénybevett hitelösszegek visszafizetése. A kanadai gabonaárak csökkenése. Lon­doni jelentés szerint, a gabonakivitel állan­dó pangása folytán a kanadai gabonakeres­kedők a napokban nagyobb gabonakészletet hoztak piacra, aminek következtében a win- nipegi gabonatőzsdén a gabonaárak a teg- napelőtti zárlat alkalmával átlag 2 centtel estek bushelenként. Ez már 10 centtel ala­csonyabb árat jelent a*néhany héttel előbb je^vzett árfolyamoknál. A májusi búza 128 és fél centtel zárult. A gabonaárak ezzel az ál­landó esésével bebizonyitottnak látják, hogy a gabonaárak akkor is eshetnek, ha a gabonakereskedők és termelők visszatartják* készleteiket. A farmereknek még óriási ga­bonakészletek állanak rendelkezésére, s ezek­ből hir szerint, legközelebb nagy mennyisé­gek kerülnek piacra. - Sí., A General .Motors múlt évi haszna 243 mil­lió dollár. A^General Motors most publikál­ta 1929 évről szóló mérlegét, mely szerint a vállalat múlt évi tiszta nyeresége 243 millió dollár volt. Az eredmény valamivel keve­sebb. mint a tavalyi, mivel az 1928 évi haszon 276 4 millió dollár volt. CI1TÍKT6ZSDI Prága, január 30. Valuták: Holland 1353, jugo­szláv 58.97, német 805.25. belga 469, magyar 591, román 19.85, svájci 651. dán 890. angol font 164, spanyol 438.50, olasz 176.27/4. amerikai dollár 33.56, norvég 899. francia 133 20 bolgár 22.90, svéd 902, lengyel 377, osztrák 473.8714. Pozsonyi terménytőzsde 1930 január 30 K-től K-iy iWa 78—se ko........................ 16ő — 163 c 07.S 116 - 118 Árpa export .............. — 12/ merkantil ............ 19 Őszi árpa ................................................. — 1^1 .lá b ............. .... 198 — HO re.yjeri szemes ül 102 . es uszály Pozson,, ..................... .55 ,55 Vi k'ória borsó................. - 190 Ta vaszt hiíkkonv sí- bükVcSnv ........................................ SCO — 3C5 •M *v!«o - 66o VSrőshere natúr . . . • ! ! ! ! ! ! ! ! nlombazva . ............................ - fcCO .nc entn natm ..........................................V(> , plombáivá ......................................!2C0 -1:10 ét kezés* rózsa burkonva •••••««• Vo ,y sárr^a burgonya •■•••••• Ipart burnonva.................. ° Bú zadara................................................. 3^0 - 305 OGG búzaliszt.......................................... 291 - 2„5 Ro zslisz ............................................... 185-190 Koma.........................................................• 70- /2 Takarmánv'isz* .......................................... Sz ánkói* rc-pasre’e* ........................ * * t0 Am erikai disznózs i Porsonv « • • • » — — —~ Magyar „ Vib b_afá» . • • • • • Amerikai szalonna ah Pozsonv « * • » • ■*““ ~“" ?'Tatryar * ah határ ••••»• Széna félédes, 'aza •»••-•••••- — — „ „ préselt «,«•••••• — — ­Ísup szalma . ..................... ~~ Ta karmány sza ma, aza •••••••• —­„ „ prcse't .»«»•»• — — — Alom sza1 ma aza ••«•••«••»* —. — — „ ^réseit .. • i _ — — Ir ányzat: búzában változatlan, rozsban zabban és tengeriben nyűgöd la bb. A firffihlOzstfs árfolyamai? t/i O. l/l 9 An«r-Ms-rrar...................... » 88.- 87.50 Ha zat bank ■ le* 55 £1" ■ Maevai Hitei ....................... 'yM 76.­Leszá mítoló sí*"_ ;~r_ Masrvef Olaeí »»••••» > Osztrák Hitel .«.**• . K.<*resk*-'1e|mi bnnk . . • * i? .n k,, M»*t élt ................................ 9i-l° .^.30 El sB tiszai tkpt. . , * » • on nn Borsod Miskolc) .«••»* t­Concordia ...>■> i i _*__ _• Bu da pest t malom................. 2C'50 12’50 malom « • • » • * 22*50 * Rnn^n* írató© » • • • • 010 po -~'w Beoe«int c ^ L* — — Dra-ifba « • » « i • t ^ o • Magnezit ***••»»■ p63*50 — Mt-',* ált kSszlo , » . • • 49 2 ^ 11*20 ,8ate/). . ., . .... » • * » * 1,27’50 lC.c’-~ Urikánrl ...... s • ^14 — Ú*_ Kóburff . i •».••• ■ p'a-r , *r‘_ Oábr r.L _ 'í?‘ — Maevar feeTeereyá! ...» ;?o’_ ‘‘cg*__ Ga n? Danubins ,.»»»• tioco ín,"__ Üstij viliatno, _ ' r’so Line .,,..»»*•* _ I_"_ Ltpták . ..«•»»*• "5 ~ Ovöri vaeoneyár í?*55 Rima....................... . . . » ^f-30 if-ir Soh ltcb ~ _• Örst (s ..(,»•»* r unVn R:r.:::::::: na Kflíntt _■ Dóli rasnt ..».«».* — — Allamvasnt ...*«»* 24 50 19.bg fr/5s*« 29 60 28.ro Maevar enttOT ,»;.»»* 12"'.— ’ 18.53 izzó....................... » » a t 110.50 10d.— Huneária mütráey* . » » t 43.— 33.-f Klotilr) , t i < i , i i • — — ■—* Uummi 59— 57.— A ssratal grfiiifizgs!® árfotvamai: 1,30. 1,29. (923 évi kincstári ntalrány . 1924 kincstári uialvátír . 1f)n"on mn’ — Nvcremánvk/Mcsflo ... ,fS®*9® 00.­6^-os beruházást kölcsön . in-'nc 8%-os Itsr.fciMesön .... |0,.o0 10 .06 695,-0. államkölcsön .... Morva or«* köles (911 p.4_ 0'y Mo rva orsz köles 1917 f>% ■ pp ep’c^ Prátra város 1913 , köles Ü% 7J-_ Prár-a. váro« 1919 kölr. 4% ■ K -Ou Brflnn város 599! köles W 74 _ ~-~ Pozsonv város 1910 köles 4% 4 _ ' °­Príte-n városi tskril 4'1 . jü 7c Cs! vörös kereszt «ors.1e(r7 b17’ ° ’ Aerárhank ..... erö-e o0t-55 Cseh í’nlon Bank .... sir7"_ Leszámítol* *77_ Cs eh lonrbank k/c4 >-í34 Prárai Hitelbank » , . ■ » 199'- *Qo'3r* Szlovák Bank .««•»» sÍ 945L .o’33 Zivnosfen.ka . < > • s ' _5‘3 ' ------­An irol Cslov Bank » « » a n., ~ o7c — Osztrák hitel . < . « s ion ~ 'if,— Wiener Bankv ..... J))-25 ‘1-75 Jnrrostnvpnska bank , » . . ,oec‘~ ele — Nordtrahn ...................... » ~ '^1— Cs eh énkor . . '................... ’ra _ 7JP _ fíorvát ’iikor »..•>* r./r~" oőr-~ Kollm mfltráeva , * . . « ‘4^ ’. — t-1.— Kollnt kár* ~ — ~ — Kollnl nefrólenro . . < . • .... — ~.— Kolinl *ze«r .......................... 1340 - 1429.-. Et sö nlt-eni sörrvir .... — — BreitfeM Danf-k ..... .— .— l.anrln *s Klement ...» ,. ~ — —.— Rins'bofler ..a.. 175.— l?o0.— Cseh ástak! szán , , « , •—4 74 P.— C?«h ovaEtat: «téu ..... 655.— í:66.— Alpine 160.50 '75.— Pold) ................................ . V V1 — rrö._ Prácal voílpar ?f60— 2CC0.— Skoda ........ 173?.- 1738.— Pozsonyi kábái ...... 1135.— 1155.— íawald ..«<».*.» (35.— 632.— PR AGAI MAGYAR HÍRLAP Kcziratokal nem őrziink mcs: és nem /utunk risíza Szlovcuszkói szerkesztő: Teliért Gyula — tluszinszkói szerkesztő: Ráez Pál. - Irodalmi fő- mnnkatárs: Sziklav Ferenc dr. Kassa. Fder-u 9. — Budapesti szerkc-ztő: Zólyomi Dezső. I., Döbrenlei- tér 9. Telefon: AuL 530-02. Javult a prágai értéktőzsde Prága, január 30. A tőzsdenap barátságos volt. Az üzlet »zük határok között mozgott, de némi élénkülés mutatkozott. A kuliszfban Skodát részesítették előnyben. A korlátban nem voltaik nagyobb változások. A bankpiac javult, a beruházási piac tartott volt. Az ipari részvények piacán javult: Cseh-Morva 35. Prágai Vas 15, Skoda 14, Poldi 8, Krizáik 6, Ringhofíer 5, Egyesült Villany 2 koronával. Cseh Cukor 15, Nordbanh és Sebő!ler 10, Aussigi vegyi 9, Cseh Kereskedelmi 7, Brün- ni Gépek 4 koronával gyengült. A bankpiacon Nemzeti Bank 10, Agrarni 3, Sporo és Zivno 2, Cseh Unió 1 koronával javult. A beruhá­zási piacon Stegpriorilasok 2—12.50 koro­nával javultak. 4- A prágai dcvizap;acon: Amsterdam 0.25, Béig rád 0.0225, Bukarest 0.0375. Budapest 0.075, Zürich 0.645, Paris 0.01, Szófia 0.05, Vai‘Sr5 0.10 ko­ronával gyengült, Berlin 0.05, Brüsszel 0.025, Lon­don 0.005, Madrid 6, Milánó 0.01, Becs 0.15 koroná­val javult.-)- Nyugodt a budapesti értéktőzsde. Nyu­godt üzlet mellett általában a tegnapi nívón mozogtak az árfolyamok. Néhány érték egy keveset lemorzsolódott, de a gyengülés szűk határok között mozgott A beruházási piacon hadik ölesön állt az érdeklődés előterében. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 89.80, Részvény sör 170, Féltén 202 pengő árfolyamot értek el. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Nyugodt üzlet mellett nem volt egységes az irányzat. A ku- Üsszban az eddig favorizált értékek realizációjára gyengülés álilt be. Az emelkedéseket fedezetek okoz­tak. v Csehszlovák és magyar értékek nem voltak egységesek, de egészben véve a változás nem volt nagy. + Barátságos a berlini értéktőzsde. Az előtőzsde 'barátságos volt és a spekuláció fedezeteket eszkö­zöl. Az árfolyamok általában 1—3 százalékkal ja­vultak. ámwjBmmn. + Tartott a prásrai cukorpiac. Nyersárujögyzés Aussig loko 110—110.25.-j- A prágai szarva smar hapiaora 31 dara­bot hajtottak fel, ebből 15 román és 16 len­gyel eredetű. A román bika 8—8.25, tehén 5.20, borjú 6, lengyel bika 5.80, borjú 6.35. A vásár kicsi volt. + A prágai sertésvásárra 789 darabot haj­tottak fel. Ebből 33 román, 652 lengyel, 104 hizó magyar eredetű. A román sertés 9.90, a lengyel 10.40—11.35, a magyar hizó 11.40 —11.90. A vásár kicsi volt.-f- A inai budapesti terménytőzsde határ­időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom kö­zepes. Nyitási árfolyamok: magyar búza már­ciusra 23.62, 23.60, 23.59, 23.64, májusra 24.50, 24.54 pengő. A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyönge volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidéki búza 25.40—25.60, felsőtiszai 24.70—24.90, egyéb 24.25-24,60, rozs 13.50—13.65, tengeri, tiszántúli 13.40— 13.50, egyéb 13.30—13.40 pengő. A többi ter­mény cikkben az árak változatlanok maradtak. + A berlini terménytőzsdén a köveik ezt ó árakat jegyezték: Búza 241—4. rozs 160—3. árpa 168—78, zab 128—38. tengeri 165. búzaliszt 29—35. rozsliszt 21.50— 24.75, buzakorpa 9—9.75, rozskorpa 8.25— 8.75, viktoriaborső 23—31. kis ehető borsó 20— 23.50. takarmányboreó 18—19. petuska 17.50—19.50, lóbab 17.50—19, bükköny 20—24. repcepogácsa 16.50— 17. lempogácsa 21 3—21.8, szárazszelet 7.2 — 7.4, burgonvasreszelék 13.6—14. A prágai tőssdr dpriznfcjfrtéecl* január 30 január 29 Amsterdam ... 1356.— 1360.— 1356.26 1360.25 Berlin.............. 806.50 609.— S0C.45 808.95 Zü rich.............. 651.42 Vj 653.42 >/s 652.07 Ö54 07 Os lo (Chiístiania) 501.55 304.55 901.37y 904.37*4 Kopenbagön . . 902.62*4 905.62 */2 302.62 *,t 905.62 »/3* Stockliolm , . . 905.62*/, J08.62vs 905.62*;, 908.62'/, Mailand .... 176.49 177.29 17648 177.28 Paris.................. 132 55 132.95 132.56 132.96 London..............164.18'/, 164.78'/, 164.18 164.78 Ne w York Cable . 33.75'/, 33.85';, 33.75'/ 33.85*/, Brüssel ..... 469.97'/, 471.17'/, 469.95 471.15 Madrid.............. 451.- 453.- 445.— 447.— Bel grad.............. 59.44 59.63 59.46'/, -.9.71'/, So fin.................. 24,39 24.49 24.38*/. 24.48 */a» Koustnntinope! . 13.82 Vb 15.92'/, 15.82'/, 15.92'/,* Wien .............. 475.20 " 476.70 475.06 ‘ 476.55 VV arschau . , . 378.05 380.05 378.16 380.16 Budapest .... 590.— 592.— 590.07'/. £92.07*/, Buenos Aires , , 1362.-- 1368.— 1362.— * 1368.—' i Helsiugfors . . , 84.72'/t 85.12‘i 84.72^t 85.12V,* ! Riga.................. 648.50 651.50 648.50 661.50* Ri o de Janeiro . . 389.— 391.— 389.— 391.— | Montevideo . . . 81.90 32.10 31.90 32.10* 1 Alexandria . . . 168.22% 169.02% 168.22% 169.02%* Athén ..... 43.85 44.15 43.85 44.15' Bukarest .... 19,99% 20.19% 20.00% 20.20%* Kowno ..... 335.50 387.50 336.— 438—' Lissabon .... 153.60 i54.40 153.60 154.40* Révai.................... 903. - 907.— 903.— 907.—* , Mo ntreal . « , » 33.29 33.41 33.29 33.41»

Next

/
Thumbnails
Contents