Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-31 / 25. (2246.) szám

1930 január 31, péntek. 'PRKGAI-A\\G^AR-HIRIjAI> MILYEN IDŐ Tegnap este déli légáramlat nyomult a köztársa­ság Télé, amely itt havas, esős időt idézett elő. Losoncról 9, Pozsonyból 7, Aknaszlatináró! 3 mm-es csapadékot jelentettek. A hőmérséklet normálison felüli, maximuma Szlovenszkón 8, Prá­gában 1 fok volt. — Időprognózis: Jobbára fel­hős, helyenként csapadékkal, hűvösebb, északi széllel. — A komáromi képviselőtestület az össze­férhetetlenség ellen. Komáromi tudósilónk jelenti: A komáromi képviselőtestület ki­mondta határozatban, hogy a városi tanács tagjai nem lehetnek a várossal szállítói viszonyban. A határozatot, mely nem alap­szik törvényen, előreláthatólag megfellebbe­zik, mert nem szolgálja a közérdeket. Hogy valaki nem lehet állami szállító, ha egyúttal a nemzetgyűlésnek tagja, ezt meg lehet ér­teni. Ha nagyváros milliós szállításait nem kaphatja meg városi tanácsnak tagja, ez is megérthető, de egy községi életben ilyen sza­bályoknak keresztülvitele a szabad versenyt korlátozza és megfosztja azokat a különben kifogástalan iparosokat és kereskedőket a szállítás vagy a munka lehetőségétől, akik a város képviselőtestületének tagjai. Amikor az ipar éppen hogy csak teng-leng ebben a határvároskában, nem látszik okos dolognak elvagdalni azokat az amúgy is vékony élet­gyökereket, amelyek a helyi ipart és keres­kedelmet ehhez a földhöz kötik amelyekbe csak hálni jár már a lélek. A vívmánynak hirdetett határozat visszaüt magára az iparra és a kereskedelemre, amelyre Komáromban ráférne minden legkisebb támogatás. ÁTMULATOTT ÉJSZAKA UTÁN legjobb orvosság a „Cigelka“ jódos gyógyvíz! (19.) — Huszonöt napi elzárásra ítélték a Prágai Ma­gyar Hírlap nevével szélhámoskodó elbocsátott jegy­zőt. Nyitrai tudósit ónk jelenti: Még a múlt év no­vemberében történt, hogy délnyugati Sz’ovenszkó különböző helyein felbukkant egy zavaros beszédű férfi, aki azt hazudta, ho«v a Prágai Magyar Hírlap munkatársa és a lap megbízásából „irredenta ügyekben** utazik. Nyitrai munkatársunknak, Dalios Istvánnnaik feljelentésére a szélhámost, akiről kide­rült, hogy Szabó Elek elbocsátott jegyző, letartóz­tatták és az államügyészségnek adták át. Ügyét most tárgyalta a járásbíróság, megállapította a szél­hámos bűnösségét és 25 napi feltétlen fogházbünte­téssel sújtotta a szerencsétlen embert, akinek ha- eon’ó bűncselekmények elkövetése miatt ez már a hetedik bünteteée. A notórius bűnöző pár nappal ezelőtt került ki a fogházból, de nem sokáig örül­hetett a szabadságnak. Magyarsokra vetődött el, ahol a község bírája előtt újból eljátszotta az irre­denta-komédiát, amire ismét fogházba került. Most a vágséíyeí bíróság fog ítélkezni felette, helyesebb vo'na azonban, ha fogházbüntetés helyett elme­gyógyintézetbe zárnák a nyilvánvalóan mániákus embert. minőeníajta ledétcserép 5chu!z Gözíéglagyárafc r. t 5ucany — A keresztényszociaÜsta szakszervezetek pozso­nyi táncmulatsága. Pozsonyi szerkesztőségünk jelen­ti: A pozsonyi keresztén yszoc iái ista szakszerveze­tek március 2 án, vasárnap este rendezik nagysza­bású táncestélyüket a Itoyal-szálló nagytermében. Ez az estély az idei pozsonyi forsatng egyik Legsiike- rüitebb mulatságának Ígérkezik. A talpaid valót Buga Miska cigányzenekara fogja szolgáltatni. A belépődíj rendkivül alacsony, mindössze 10 korona, úgyhogy a kevésbé tehetőseknek is módjuk lesz azon réjztvenni. Az estély fővódője Szüllő Géza dr. pártelnök, védői: Röhm Rudolf szenátor. Dobrán- ezky Jáno6 képviselő, Fedor Miklós képviselő G rossebimid Géza dr. szenátor, Hokky Károly kép­viselő és Jabloniczky János dr. képviselő. Csúfos kudarcba fulladt az eperlesi „szabadgondoÉGzó" soviniszták | ' vallás- és magyarellenes gyűlése „Szabadgondoikozók** nélkül és pápai himnusz mellett nyeri befejezést a vallásellenesnek szánt, de katolikus tüntetéssé vedlett összejövetel Eperjes, január 30. (Eperjesi tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 11 órakor a Fekete Sas kis­termében a csehszlovák szabadgondolkozók egyesületének eperjesi csoportja nyilvános gyűlést tartott, amelynek közönségül mintegy háromszáz ember vonult föl. A hallgatóság nagy többsége azonban nem volt „egyesületi tag“: a templomokból hónuk alatt imaköiiyv- vel hazatérő katolikus kisgazdákból rekrutá- lódott. A gyűlést a szabadgondolkozók egye­sületének kassai elnöke nyitotta meg, aki a hallgatóság, állandó közbeszólásai mellett az iskola és a vallás problémáját fejtegette. Kije­lentette többek között, hogy a vallás magán­ügy, amit ki kell küszöbölni az iskolák tan­anyagából. A szónok e kijelentése a legnagyobb ellen­szenvet váltotta ki a hallgatóságból. Különféle megjegyzések röpködtek feléje és csak a rendőrségi kiküldött erélyes felszólalá­sára állt helyre a rend. A szónok látva, hogy a vallás körüli fejte­getései kudarcot vallottak, politikai térre vitte át témáját és a magyar katonáknak háború alatti, még eddig sehol nem hallott „kegyetlen­ségeidről kezdett beszélni. Azonban magyargyülölettől csöpögő kijelentéseit sem fejezhette he, mert a hallgatóság a legmé­lyebb fölháborodás hangján utasította vissza azokat. — Fuj! Nem igaz! Hazugság! — hangzot­tak a szlovák tiltakozások. Az igy túlfűtött hangulatban ezután a szó­nok és hallgatói között parázs vita keletkezett azon kérdés körül, hogy szabad volt-e Sárosban a magyar uralom alatt szlovákul beszélni? A szónok írásokkal és könyvcitátumokkal akarta bebizonyítani a magyar kormányoknak minden szlovákul beszélő elleni „kérhetetlen szigoráét, mire a terem minden zugából még viharosabb erő­vel tört ki a tiltakozás. — Ez sem igaz! Ez is hazugság! Bennün­ket kérdezzenek meg! Mi éltünk itt, mi tud­juk az igazságot! A szűnni nem akaró, egyre fokozódó tilta­kozás csak akkor ért véget, amikor a szónok lemondott beszéde folytatásáról. Azzal a föl- szólitással lépett le a pódiumról, hogy akinek mondanivalója van, lépjen föl a helyére. Erre egy Humy János nevű ácsmester állott elő és hamisítatlan sárosi szlovák nyelven egy­szerű szavakkal, általános helyeslés mellett, hangoztatta, hogy Eperjes lakosságának ke­resztény éb katolikus többsége ragaszkodik a vaüástan kötelező oktatásá­hoz és követeli a keresztnek az iskolákba való visszahelyezését. Dörgő éljenzés követte az egyszerű, őszinte szavakat, majd pedig spontánul fölhangzott a pápai himnusz. A „szabadgondolkozók“ kis csoportjának gyors kivonulása után is percekig visszhangzott még a terem a pápai himnusz szárnyaló akkord­jaitól. Rikító vadvirágok nőnek évek éta az ebedi virágosheríhen A községi útból leszeli kerti telek miatt késik hat éve a fontos uíszabáíyozás — Amlfcor a jegyző felcsap mérnöknek — Holota képviselő interpellációt intézett a különös ügyben 1 * / * I • 1 r Jr _ j • j • Z 1.8 — Budapest legkedveltebb gyógyintézete a Vas- uccai Dr. Pajor Szanatórium, mintaszerű gvógvá szati berendezéssel, bel . ideg. é* sebészeti betegek részére: legújabban berendezett a hollandi klinika rendszere szerint Astbma betegség ellen. Proepek tus kívánatra. — 14 napi tartózkodásnál 50 *zá zalékoe vasúti kedvezmény — A prágai Magyar Akadémikusok Köré­nek történelmi szemináriumában január 23-án az ifjúsági vezető, Barátit László nivós előadást tartott a magyar oknyomozó törté­nelem megismerésének fontosságáról. A kérdés részletes megvitatása után a szemi­nárium elhatározta, hogy az 1929-30. tanév második felében munkaprogramjául tüz.i ki a magyar oknyomozó történelem sorozatos előadásokban való tárgyalását. _ KÉRJEN MINDENÜTT MARGIT- GYÓGYV1ZET! — II. Mihály — az uj cigánykirály. Varsóból jelentik: A közeli Piaetov városkában tegnap nagy pompával, fényes ünnepségek keretében iktatták be az újonnan választott cigányűciirályt, Kwiet Mihályt, aki a nagy tisztségben a II. Mihály ural kodói nevet nyerte. A beiktatásnál képviseltette magát a lengyel köztársaság elnöke és Pilsudszky marsall is. Az ujdoneült király felesége a fényes aktus alkalmával négy kilogramm súlyú arany és ezüst nyakéket viselt, Prága, január 30. Gora Gergely ebedi, párkányi járásbeü lakos és társai még 1924-ben azzal a ké- ! réssel fordultok a községi elöljárósághoz, hogy a j község kéeníttessón uccájukbam vize vezető csator- | nát és árkot, mert az esőzések idején a házak viz alá keTülnek ós beomláesal fenyegetnek. A község erre mérnökkel felmérette az uccát, hogy az árko- lást elvégeztesse. Az utszabályozás azonban el­maradt, aminek különös és váratlan okai vannak, amint az alábbiakból kitűnik. Az esőzésektől veszélyezteti uccában lakik Kő- rössi Pál is és Kőrösei felesége fejébe vette, hogy háza előtt virágos kertet létesít. Mivel azonban saját telkét már a házépítéskor tel­jesen beépítette, az uccából, azaz a községi területből szelt le egy darabot, azt körülkerítette s meglett a virágos kert. Ez a jogtalan foglalás csak akikor derült ki, amikor a község Gora Gergely és társai kérésével kapcsolatban a mérnökkel fe’mterette az utat. Kő­rössi Pálné ekkor felkereste a jegyzőt, a járási fő­nököt. is s úgy létezik, sikerült őket ügyének meg­nyerni, mert az ucca szempontjából olyannyira szükséges ut- rendezés hat év alatt sem történt meg. De a virágosként egyre dl zesebben pompázik. A községi képviselőtestület a jogtalanul elfoglalt terület visszavétele mellett volt mindig, mert az ucca Kőrössi Pálné háza előtt a foglalás miatt kes­keny és az árok körülbelül az úttest közepére es­nék. De hiába hozott határozatokat a képviselő- testület, az illetékes hivatalok semmit sem intéztek * 1 2 3 az ügyben. Azaz valamit mégis intéztek. Mivelhogy az első mérnök nem a Kőrössi Pálné pariját fogó jegyző kedve szerint végezte a felmérést, hozatott a jegyző egy második, sőt egy harmadik mérnököt is, valamennyi azonban egyformán márt s azt is megállapította, hogy Kőrössi Pálné virágoskertje községi területen van. Ezek-utón a jegyző mit tehetett egyebet, felcsapott mérnöknek s a három hivatalos mér nőid szak- vé'eménnyel szemben azt a különös határozatot hozta, hogy Kőrössi Pál virágosbertje a saját telken van, amit bizonyít a kerítésnél levert mérnöki karó is. Ennek a határozatnak csak egy szépséghibája volt, mégpedig az, hegy nem említette meg, hogy a községi jegyző nr maga verte be a karót. Kőrösei Pálné a jegyzői fölmérés alapján beton- keráitéséel vette körül a kertjét, hogy ezzel is demonstrálja tulajdonjogát. Példáján felbuzdulva mások is lekanyaritottak cgy-egy kertecskét a községi úttestről, úgyhogy hóolvadás és esőzés idején most a viz továbbra is ott keres utat, aihol talál 6 Gora Ger­gely házának falai már repedeznek, minthogy az ő portáját veszélyezteti leginkább a különös „utsza­CSIZI VIZ A legerősebb jód-bróm források gyógyvize. Kérje a csizi viz használati utasítását. Crizfürdő, bályozás**. Az egész ügy ma már valóságos tengeri kígyóvá fejlődött a községi képviselőtesitüleiben, de előre nem halad mégsem. A nem mindennapi anomáliát most Holota János dr., magyar nemzeti párti kép­viselő az illetékes minisztériumok elé tárta, amennyiben interpellációt intézett a közmunka- ügyi és belügyi miniszterekhez. Holota képviselő és társai a következőt fűzik hozzá interpeliláciőjuk hoz: „Köztudomás szerint a községeknek módjukban áli még a magántulajdont is kisajátítani, ha azt a közérdek, például uíszabáíyozás megköveteld. Az adott esetben azonban éppen a fordítottja történt: nyitvánválóan és mérnökileg megállapítottan a köz­ség tulajdonát alkotó úttestből történt a foglalás a közérdek súlyos rovására s eddig nem akadt hi­vatal, amely ezt a közérdeket a községi képviselő- testű let ható rostáinak megfelelően védelmébe vette volna, illetve hogy azoknak érvényt szerzett volna. Az előadottak alapján kérdezzük a miniszter urakat: 1. Van-e tudomásuk az előadott esetről? 2. Hajlandók-e haladéktalanul intézkedni, hogy Ebed község átrendezése most már a leg­rövidebb időn belül megtörténjen? 3. Hajlandók-e fegyelmi vizsgálatot elrendelni az ebedi községi jegyző ellen azért, hogy a községi képviselőtestület határozatai ellen s a hivatalos mérnöki megállapítások ellenére hatáskörét túllépve járt el?“ üostyéni l ■ |az ideál is szer házikurák céljaira RHEUMA - KOSZ VÉNY - ISCHIAS felien. Rendkívül gazdaságos. 3í)-szor alkalmaz­ható, tehát egy teljet, kúrára elegendő Fő- ílerakat: Kmierle, Praha, Staroméstské nám. 22. Kanadai széfltímoskiráhr a salzburgi feirésái előtt Salzburg, január 30. Az itteni bíróság teg­nap foglalkozott Diekeits Artúr csalás1 bün- perével. Dicketts letartóztatása annakidején nagy feltűnést keltett, mert — mint kiderült — személyében az utóbbi évtized egyik leg­nagyobb stilii szélhámosát fogta el a salzbur­gi rendőrség. Dicketts milliós szélhámosságokat köve­tett el Kanadában, azután Európába szö­kött és eleinte Parisban, Londonban, ké­sőbb Németországban folytatta garázdálko­dásait. Párisban és Barreló-nábam az ottani bírósá­gok tói egy-egy évi börtönbüntetést kapott, ami azonban nem rettentette el a további üzelmek léi. Nürnbergen át Salzburgba vezetett az útja s nagyobb fogás híján kisebb hitelezési csalásokból tengette az életét, A salzburgi bíróság négyhavi börtönre ítélte s úgy döntött, hogy a büntetés kitől lése után kiadta Angliának, ahol több bűncselekmé­nyért fog felelni. — A férj, a feleség, meg az útlevél. Zürich­ből Írják: Érdekes eset történi egy gazdag an­gol gyárossal. Az ismert gyáros Angliából Franciaországba ment s Párisból átrándult Svájcba. Szórakozottságában azonban nem a saját, hanem a felesége útlevelét vette magá­hoz. A különböző vizsgálatok alkalmával nyolcszor kellett felmutatnia „útlevelét" és jellemző, hogy senki sem vett észre semmi különöset, a gyáros akadálytalanul átmehe­tett felesége útlevelével a határon. Élő pél­dája mindez — jegyzi meg a svájci újság — az útlevéllel való utazás-megnehezités feles­leges és céltalan voltának* — Komárom város hárommillió kölcsönt vesz fel. Komáromi tudósítónk jelenti: Ko­márom város tanácsa keddi ülésében egy­hangúlag elhatározta, hogy hárommillió ko­rona kölcsönt vesz fel a pozsonyi városi ta­karékpénztárnál, melyből kisebb tartozásait konvertálja és felépiti mozgószinházát, mely egyúttal színház gyanánt is fog szolgálni. A' hárommillió kölcsönt hét és fél százalékos kamattal veszi fel. Mivel a helyi pénzintéze­teknél tiz százalékot meghaladó kamatokat kellett a városnak fizetnie, ezen az utón 50.000 korona kamatot fog évenként megta­karítani­Hárem mm tűzvész Belgiumban Brüsszel, január 30. Tegnap éjfélkor a belga vasúti társaság mechelni központi' mű­helyében tűz ütött ki. A lángok először a festőműhelyt boritolták el, azután szélvész- sebesein tovaterjedtek és midőn a tűzoltóság megjelent, már a mii- hely komplexum nagyobb része lángok­ban állott. A két főépület menthetetlenül rommá égett s csak a délelőtti órákban si­került a veszedelmesei terjedő tűzvész elé gátat emelni. Brüsszelből még két nagyobb tűzvészt jelen­tenek : * az egyik egy dobozgyárban pusztított, a másik egy nagyobb nyomdaüzemet emész­tett el. A kár mindkét tűzesetnél milliókra rúg. leSeuiezelt francia !®ány(ieras!!?@c!8k Paris, január 30. A ültéi rendőrség veszedelmes leány keres­kedőbandát leplezett le. A rendőrségnek már hónapokkal ezelőtt feltűnt egy gyanús férfi, akit többször láttak a lillei pályaudvaron fia­tal leányok társaságában. A leányoknak Pa­risba szóló jegyet váltott és felültette őket a, vonatra. Egy ízben már fel is szólították, hogy igazolja magát, mire a férfi elmondotta, hogy artistaügynök, aki egy marseillei ügy­nökség részére dolgozik. A fiatal leányokat különböző kabarék számára szerződteti, ahol mint táncosnők fognak fellépni. Miután sza­bályszerű szerződést mutatott fel a marseillei artistaüigynökség bélyegzőjével, nem lehetett semmit sem tenni ellene. A vizsgálat azon­ban tovább folyt és a marseillei rendőrséget is értesítették, hogy rendeljen el Marseille- ben is nyomozást. Á marseillei rendőrség az­után megállapította, hogy a Liliéből érkező fiatal leányokat Marseilleben tényleg az ügy­nökség emberei fogadják. Marseilleben azon­ban csak néhány napig maradnak és innen tovább viszik őket Korzikába. Ajaccioban egy tánc-helyiségbe vezetik őket, amelynek tulaj­donosa rendszerint felszólítja őket, mutassa­nak be valamilyen excentrikus táncot. Miu­tán a leányok a legtöbb ecetben nem ismerik a korzikai táncokat, a tulajdonos egyszerűen közli velük, hogy nem szerződtetheti őket. A kétségbeesett leányok elhagvják a tánctermet és a helyiség előtt vételien ül mindig áll né­hány jól öltözött ur, aki érdeklődik szomorú sorsuk iránit és hajlandó pártfogás alá venni őket. A nyomozás megállapította, hogy ax ügynökség összedolgozik a korzikai helyiség- tulajdonossal, aki azután jó pénzért, eladja a leányokat a helyiség előtt várakozó férfiak­nak. Amelyik leánynak nem akad barátja, azokat egyszerűen tovább küldik Argentíná­ba, ahol azután kéteahtrü házakba kerülnek. 9

Next

/
Thumbnails
Contents