Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-31 / 25. (2246.) szám
j\fv JK ' -T-rrr Hal StömHItlS 12 Oldal •H(fc % IX- évf. 25. (2246) szám s Péntek - 1930 január 31 ^m<5YARHIM>i } Előfizetési ár: évente 30Ü, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke : külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévbe 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ■ Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURAN Yl LÁSZLÓ FORGALh GbZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská uhee 12, II. emelet, lelefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ui 12/111. — le* lefon: 34184. - Sürgönyeim. Hírlap. Prahs Prága, január 30. A képviselőházban ma óirási érdeklődés mellett tartóba meg Beiies Ede dr. külügyminiszter expozéját a hágai megegyezésről. Mint ismeretes, Benes a rendes szokástól eliérőleg ez alkalommal a részletes beszámolót nem a külügyi bizottság színe előtt mondotta el, mert attól tartott, hogy kellemetlen kérdésekre volna kénytelen válaszolni. Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt elnöke, a külügy- misziernek ezen antiparlamentáris magaviseleté miatt fel is szólalt a külügyi bizottság ülésén és követelte azt, hogy a külügyminiszter a bizottság előtt is tartson részletes expozét. Szyllő álláspontját még kormánypárti bizottsági tagok is magukévá tették, úgyhogy, amikor Tomasek elnök a bizottságot Szüllő indítványa felett megszavaztatta, az országos keresztényszocialista párt elnökének indítványát csak jcét szavazattöbbséggel vetették el. Benes tehát ki akarta kerülni a bizottság előtt való vesszőfutást és ezért választotta a parlament fórumát, amely olyan beható tárgyalásra nem nyújt alkalmat, mint a szükebb bizottsági ülés. Benes beharangozott expozéja igy is igen nagy érdeklődést váltott ki. Jóval az ülés megkezdése előtt zsúfolt volt a képviselőház épülete. Megteltek a diplomáciai páholyok, ott láttuk az osztrák, a román, a jugoszláv követeket és más államok diplomáciai képviselőit is. A hallsatóság tribünjére azonban csak korlátolt számban adtak ki belépőjegyeket, mert attól tartottak, ho<?v az expozé folyamán esetleg demonstrációra kerülhet sor. A ház elnökségének ezt az intézkedését főleg arra veze.hetjük vissza, hogy a mai napon járt le a házból egy hónapra kizárt kommunista képviselőknek tilalmi ideje és töv a ház elnöksége attól tartott, hogy a tribünöket kommunisták fogják ellepni, akik lehetetlenné eszik az ülés normális lefolyását. Az expozé feletti vitát csak hétfőn délután kezdik meg, hogy a törvényhozók a 90 gén. írásos oldal terjedelemre ru"» "özét teljes egészében és részleteiben js áttanulmányozhassák. A viita minden valószínűség szerint három napig tart el. A beszédidőt szónokonként egy órában állapították meg. Az ülés megnyitása előtt az ütést erembe a miniszterek közül elsőnek maga Benes vonult be, majd egyenként jöttek utána a kormány tagjai. Az érdeklődés központjában nem is annyira Benes'állott, mint inkább a kommunisták. Mindenki kiváncsi volt, miként fognak viselkedni a parlamentnek ezek a fenegyerekeiMalypetr elnök nogyednégy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések után Benes beszédének első része bevezetés- számba ment, amennyiben beható történelmi ismer.élését adta a reparációs probléma fejlődésének a békeszerződések megkötése óta a hágai konferencia befejeződéséig. A hágai reparációs konferenciát igen nagy jelentőségű történelmi eseménynek minősiti Benes, amely az európai világpolitika egy nagy periódusát fejezi be és csúcspontját, meg végét jelenti a békeszerződések körül folytatott nagy küzdelemnek. Befejezését jelenti a legsúlyosabb és legkomplikálrnbb problémának, amely a világháborúból eredt. Ebben a történelmi bevezetésben elmondotta Benes, miként állapították meg elsőiz- ben a reparációs fizetségeket a békeszerződésekben és miként osztották fel ezeket a szövetségesek között. Azután rátér arra, hogy Németországban milyen ellenkezés nyilvánult meg a reparációs kötelezettségekkel szemben és milyen küzdelmet folytatott a német külső és belső politika a reparációs kötelezettségek kérdésében. Részletesen elmondotta a Dawes-terv keletkezésének a történetét, kifejtette, hogy miért volt szükség ennek a tervnek a revíziójára és hogy mint tértek át az érdekelt hatalmak a Young-tervre. Majd a párisi szakértői konferencia tárgyalásainak ismertetésére és az 1929. augusztusában megtartott első hágai konferenciára, tér át. Kimutatta, hogy a Young-terv következtében milyen károkat szenvedtek Nagy-Británnia mellett a többi érdekelt hatalmak is, külö- nüsképnen pedig hogyan érinti a Young-terv a kisállamok jogait és követeléseit. így az első hágai konferencián az összes érdekelt államok között harc fejlődött ki. amelyet úgyszólván a hélium omnium contra omnes kifejezéssel lehetne jellemezni. Senki sem volt ugyanis a résztvevők közül olyan, akit a Young-terv ne érintett volna súlyosabban, mert Németország fizetségeiből több mint kétharmadot elengedtek és ennek arányában minden pénzügyminiszter kevesebbet vihet haza parlamentjének. A Young-terv után így óriási energiával keresték az utakat a hiányok el büntetésére. Ezáltal következett be, hogy a Yo>ung-tervről és a német re poráéi ókról tartott konferencián olyan kérdések is felmertetek, amelyeknek áz első hágai tárgyaláson tulajdonképpen nem is volt helyük. Különösen súlyosan érintették ezek a kérdések a középeurópai államokat, mégpedig Junes megkezdte beszédét feszült figyelemmel hallgatták. A több mint kát óra hosszat tartó beszédet az alábbiakban kivonatosan közöljük: e i -v- ... , -.... ... .... ..<2 goszláviát, Romániát és Görögországot közvetlenül, Lengy el országot és Csehszlovákiát pedig közvetve. Romániát a német repará- ciökra vonatkozó csaknem minden reményiéi megfosztották. Jugoszlávia érdekeit vészé1 ye- sen fenyegették és Görögországot a keleti reparációkra utalták. Hogy ezeket a.z államokat megnyugtassák, uj kérdéseket tűztek napirendre: ezen államoknak Franciaországgal és Olaszországgal szemben fennálló háborús adósságait, az utódállamokra szállott állami javak ügyét, a felszabaditási adósságokat és végül az osztrák, magyar és bolgár reparációs fizetségeket. Itt kellett kompenzációkat találni mindazért, ami a Young-tervben hiányzott. így lett mindenki előli világossá, hogy mindezek a háborúból eredő problémák annyira összefüggnek, hogy nem lehet őket elszigetelve megoldani, tehát egy csapással kell a háború pénzügyi és gazdasági likvidációját végrehajtani. Hága jelentősége A hágai konferencia ilyen módon kereteit annyira kitágította, hogy egyszeriben hatalmas politikai és pénzügyi világkonferencia lett, amelyen rendkívül komplikált, téelrni- kaitag kuszáit, politikailag rendkívül kényes problémák komplexumát kelleit megoldani. Mindenki tisztába jött azzal is, hogy a háború pénzügyi likvidálásával lehet eljutni az európai politika uj korszakába, az '"■“"i tökének n*" ‘'-'"s^ba. A középeurópai államok ugyanis rögtön felismerték, hogy a konferencia rendkívül kedvezőtlenül fog rájuk nézve végződni, ha a német répa ráció megoldásával és a Young-terv életbelépésével egy időben nem hajtják végre az összes középeurópai és balkáni pénzügyi kérdések rendezését. A német ügyek elintézésével ugyanis a nagyhatalmak hiüíuén érdeklődésűiket elvesztik a magyar és bolgár reparációkkal szemben és igy a középeurópai államokra maradnának az állami javak és a felszabadítás súlyos terhei. Ezért a kisantant államai Görögországgal és Lengyelországgal együtt rögtön az 1929 augusztusi kcsnferencia elején csupán azzal a feltétellel fejezték ki hozzájárulásukat a Young-terv elfogadásához, ha egyúttal rendezik az Ausztriával, Magyarországgal és Bulgáriával kötött békeszerződésekből eredő összes problémákat. Ezen érdekelt egyes állam oknak Franciaországgal és Olaszországgal folytatott tárgyalásai folyamán hamarosan megállapodtak, hogy ezen a konferencián, ahol kölcsönösen százmillió? tételeket kell papiroson elintézni, a kisállamok javára jelentékeny kompenzációkat kell tenni hadi adósságaik leszállítása által. így történt meg azután, hogy Hágában felmerültek a középenrópai éfi balkáni kisállamoknak Franciaországgal, Olaszországgal és Angliával szembeni háborús adósságai. Á hágai konferencia augusztusban úgy döntött, hogy az érdekelt államok delegátusaiból kél uj bizottságot állít össze s ezeknek feladata lesz mindazon kérdések előkészítése, amik az augusztusi konferenciára még nem voltak érettek. így elsősorban megalakították a keleti repará- ciók, az átvett állami javaik és a felszabadított államok bizottságát, amely Páriában tanácskozott. Ausztriával és Bulgáriával csaknem megegyezésre került a sor, Magyarországgal azonban a tárgyalás egyáltalán nem látszott célra vezetni és ezért a tárgyalásnak ezt a részét egészében a hágai konferencia második szessziójára halasztották. Az állami javak s a felszabaditási adósság kérdésében provizórikus megegyezésre jutottak, amelyet Hágában újólag kellett tárgyalni és véglegesen elfogadni. A második bizottságnak feladata volt a múltnak likvidálása, vagyis elő- kellett készítenie az egykori antant és az egykori középeurópm háborús államok megegyezését, amelynek értelmében a békeszerződéseknek mindazokat a rendelkezéseit, melyek egyrészt a reparációkkal, másrészt a háborús intézkedésekkel függenek össze, az uj reparációs megegyezéshez alkalmazzák Ennek a bizottságnak tehát egy csapásra minden reoptá’ A KÜLÜGYMINISZTER EXPOZÉJA Benes politikailag O* erkölcsileg is helsresnels tartatta, hogy a sseséBf,®8s& üasiiirsraság fizessen iiies még mindig a báboru bűnbakját keresi — Elismerte istán, bog? üagyafifsiiffiak sokkal kisebb pénzűül kapacitása van is hogy nemzeti vagyona sokkal kisebb, de Magyarország „bíboros vé!kéM-n@lz mértékét akarta kifelezésre juttatni a nagyobb fizetségben lenes expozéja fürge lépésekkel sietett Benes a szószékre. Csupán égy-két kommunista közbekiáltása zavarta a -sLri csendet. A képviselők a miniszteri padsor elé vonultak és amikor Be-
