Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-30 / 24. (2245.) szám

1930 január 30, csütörtök. A kisantant államok gazdasági blokkjára szeretné fölépíteni lenes az yj Középeurópát A Venkov elutasítja a német-orztrák-tsehszlovák közele­dés gondolatát — A németek keleti revizós politikája KOMMENTÁROK K. * A rejtélyt megoldják Gaby Deslys kémnő volt.' 1911-ben Párisban ellopta a vele egy szállodában lakó Navratil Hedvig táncosnő útlevelét, hogy zavartalanul dolgozhassék megbizó államai javára és ezon- tui, ha kellett, Navratil Hedvigként szerepelt Innen az összetévesztés, a rengeteg kompliká­ció. Egyúttal a rejtély megoldása. A kétmillió­dolláros örökség nem vándorol Hatvanba, ha­nem Marseille városáé marad. A legszebb szépasszonyok kérlelhetetlen ösz- ezefüggésbe kerülnek a politikával, talán azért, mert a legszenvedélyesebb és a legmagasabb rangú férfiakat mindössze két dolog csiklan­dozza mélyebben: politika és szerelem. Politika bármely formában és széles skálán a tirannus- tói a szabadsághősön és a meggyőződéséé ka­tonán át a forradalmárig, szerelem ennél is több formában, mint valami vörös fonál az éle­ten keresztül, hogy legvégül selyemzsinórrá változzon, nem csoda, ha Marié — Elise — Gábriellé Caire, alias Gaby Deslys, hamarosan belesodródott a legszenvedélyesebb férfiak ölé­be és szép rabszolganője lett a politikának. Amikor Marié — Victor — Hypoütc Caire, vá­szonkereskedő és marseillei patrícius, vesze­delmesen szép leánya, akit Gabynak becéztek, tizenhatéves korában kedveso lett az ismerct- lennevü medikusnak és a Cannebiére-ről Pá- risba szökött, össze-vissza a színpad érdekelte, mint valamennyi fruskát, de ez a forróvérű leány nem tudta meggátolni az ideál valóra- válását, amit — hál1 Istennek — a legtöbb kis­lány nem tud, mert mi lenne velünk, az erkölcs­öse! és a jövő generációval, ha a bakfisok láz­álmainak ideáljai valóra válnának? Az indulás egyforma volna a Gaby-éval, de nincs minden­kiben okos francia asszonyvér, amely Mont- martro Cefé chantant-ainak piszkából a hat­vanhatmilliós örökségig vezet. Gaby, Saint Maure apácáinak neveltje, jeles növendékként rohanta végig a kurtizánok iskoláját. Osztá­lyokat ugrik: hamar megjön az első fizető ba­rát a diákok után, majd Mariano Hunzuo, az első milliomos és délamerikai, akitől — mily előrelátás! — Gaby portugálul tanul, az első limousine, az első appartement a Rue de Bor- nier-n. 1904-ben Középeurópa vidéki őserdejéből. Gaby táncosnői karriérjének kezdetén, e<ry má­sik táncosnő tűnik föl Párisban: Navratil Hed­vig. A habitiiék mosolyogva állapítják meg, mennyire hasonlit. egymásra a két csillag. Az­után Hedvig eltűnik, Gaby pályája fölfelé ivei. A politika Auteuil-ben kezdődik, 1908-ban, amikor a portugál milliomosok bemutatják Gabyt Manuclnek, a liszaboni királynak. Két év múlva, a portói tűzvész után, a táncosnő a tüzkárosultak és a megégett király számára táncol Liszabonban, Don Carlos palotájában lakik és Portugália e nő szépségének köszön­heti „szabadságát14. A nép föllázad Duharry— Deslys ellen. Mánuel és Gaby Londonba mene­külnek. de Gabynak nem kell a lecsúszott ki­rály, elhagyja és visszamegy Párisba. Király nem kellett, de pénz igen. Gaby kémkedni kezd é< Don Carlos palotájának királynője egy má­sodrendű szállodában ellopja az időközben visszavonult Navratil Hedvig útlevelét, Et-től kezdve az ut nyílegyenes. Gyűl a pénz, biztos az ut. s 1920 februárjában, amikor a leggazda­gabb táncosnő meghal. Marseille városa holt­testét ünnepi deputációval fogadja. Nem utolsó sorban a kétmillió dollárért. Mi érdekelhet bennünket a legnagyobb kur­tizán életében? Az, hogy királyok szeretője volt? Mások is megcselekedték, sőt megcselek­szik, nem akarok neveket emliteni. Az, hogy tüneményesen szép volt? Navratil Hedvig ugyanolyan szép volt. Az, hogy kémkedett? Mata Hari is kémkedett. Az, hogy meggazda­godott? A Dolly-testvérek is meggazdagodtak. Az, hogy élete köré rejtély fonódott? A rej­télyt megoldották. Gaby Deslys életének leg­nagyobb titka a szerencse volt. Királyi szere­tők királyaikkal a vérpadon végeztek. Mata Hárít, a kémnőt. agyonlőtték. Navratil Hedvig világéletében a hátfér homályában maradt. A Dolly-sistcrsek Cannesban és az amerikai bessz ben elvesztették vagyonukat. De Gaby Deslys — akármilyen furcsán hangzik — pén­zét kártyán szerezte. Szerencséje a játékasztal­nál 3em hagyta el s amikor 1920 február 11-én meghalt, szenvedés nélkül, gyorsan, szépsége zenitjén halt meg. harmincnyolcéves korában, mielőtt megcsunyult és lecsúszott volna, mi­előtt pénzét eljátszotta, az ópiumot szíttá, a lesújtó vénseget viselte, a gyalázatot tűrte és a hosszú bánatot ismerte volna. Szokrátesz ír­hatna róla nekrológot. A szegény hatvani Navratil-család hiába vár. A 'szerencse Oa.by Deslvst a halála után sem hagyta el. Minden úgy történt, ahogy ő akarta, FULGOR. — Budapesten érdekes újításokat tervezn-ek az uccui forgalomban. Budapesti szerkesztősé­günk telefonálja. Tekintettel a növekvő forga­lomra. a rendőrség érdekes újításokat tervez Első- és másodrendű útvonalakra osztja fel az uccáknt. Az utakon kettős sorban lehet haladni az egyik sorban az autók, autóbuszok és mo torkerékpárok, a másik sorban pedig csak a ló­fogatok és kerékpárosok mehetnek. A Kálvin- téri szökőkutat, amely akadályozza a forgal mát, elhelyezik. Prága, január 29. A Venkov mai száma ve­zető helyen foglalkozik a középeurópai álla­mok gazdaságpolitikai viszonyainak alakulá­sával. A cikkre Streruwitz volt osztrák kan­cellárnak prágai előadása adott indítékot, amelyben a volt kancellár egy francia-német- osztrálc-csehszlovák gazdasági blokk koncep­ciója mellett tört lándzsát. Mint ismeretes, a hivatalos csehszlovák kül­politika iránya az első években teljesen nyu­gati orientációjú volt, amit a diplomáciai körök külön terminus technikussal is jelle­meztek, amikor ezt „atlanti orientációnak" nevezték. Ez a koncepció a nyugati államok­kal, Franciaországgal, Belgiummal és Angol­országgal való szoros gazdasági kapcsolatra épült föl. A nagyzoló külpolitika eme gazda­sági elképzelése évek során fokozatosan csőd­be került, úgyhogy az atlanti koncepció helyett a kisantantál- lamok gazdasági blokkjának délibábja lett az újabb Benes-féle külpolitika sarkalatos pontja. Érdekes, hogy Benes két irányzata mily frap­páns szembeállítás tükrébe kerül a Venkov- ban, mikor az agrárlap hevesen hadakozik Streruwitz nyugati koncepciója ellen, holott az csak annyiban különbözik az atlanti orien­tációtól, hogy Csehszlovákia legjelentősebb szomszédját, Németországot is belekalkulálja a gazdasági szövetségbe. — Középeurópa jövőjéről német részről Stree- ruwitz volt osztrák kancellár beszélt a prágai nagyiparosok klubjának ülésén — irj<a a lap. Kijelentette, hogy a német államok és Cseh­szlovákia homogén tömbjének létrehozásával meg kell valósítani Középeurópa koncén!rá­cióját sebben Németország feladata volna hi­dat verni Franciaországhoz, a kél keleti ál­lam, Ausztria és Csehszlovákia pedig a többi utódállamokhoz jelentene kapcsolatot. A meg- ujhodó Oroszország viszont az uj Európa ré­szére nyersanyagszállító é? piac lenne. — Sohasem tagadtuk azt, — Írja a Venkov kommentárjában —hogy valamennyi középeurópai államnak, tehát Magyaromágnak is együttműködésre kell törekedni. A kisantant megtest esi tője ennek az elvünk­nek. Különösen most, Hága után kell 'kifej­teni intenzivebb akciót a kisantant ezen misz­Rimaszombat, január 29. Számtalan példában is­mertettük már, hogy a szlávositó magánkörök mi­lyen körmönfont praktikákkal igyekeznek egyes magyar ifiko'által lassan elsorvasztani és a szlávcsi- táe fészkévé átidomiíanl Ruszinozkóba igy kerüitn be tiszta ruszin és magyar falvakba több mint száz cseh tannyelvű iskola. Sokan vannak elárvult isko­láinkban a Simándy Pál-lelíkü magyar iskolameste­rek, akiket csak a kultúra iránti önfeláldozó szere­tet tart a helyükön, mert megvonták tőlük a létmi­nimumot biztosító államsegélyt részben azért, mert állampolgárságuk nincs rendben, de legtöbbször azért kell nélkülözniük, mert a „kisebbségi" cseh­szlovák iskolák érdeke az, hogy az ő magyar isko­lájuk meg ne élhessen s ne kapjon az államtól tá­mogatást. Egyt ilyen esetre irányult rá ismét a köz­figyelem Péter Mihály tiszánimneni református püs­pök egyik főpásztori látogatásával kapcsolatban. Péter Mihály püspök tudvalevőleg programjába vette, hogy a kormányzása alatt levő összes egyhá­zakat meg fogja látoga:t i, legelőször azonban azok­ban a gyülekezetekben tesz látogatást, ahol a hívek ós az iskolák nemzetiségi tekintet ben veszedelem­ben forognak. Ilyenek az egyházkerületben nagy számmal vannak. Legutóbb a bak'ti fi'iáliis egyház­ban volt a püspök. Bakin neve nem ismeretlen a Prágai Magyar Hírlap olvasói előtt. Ez a község e’őbb tanya volt, évtizedekkel ezelőtt ide telepített dohánytermelő hevesmegyei magyarokból alakult. A telep legnagyobb része református, de vannak közöttük római katolikus magyarok is. A kis ma­gyar telepnek tragikus a helyzete, mert a bak ti pusztai magyar gazdák állampolgárságát egyetemlegesen nem akarják elismerni. A hontalanság keserű kenyerét még jobban keserű­vé teszi számukra az a tudat, hogy az ő vérük volt az a Kiss Ferenc, akit a csehszlovák hadsereg ön­feláldozó hőseként és a katonai becsület példája­szJÖjánaik érvényrejuttatása felé, amikor, mint azt a magyar politikusok is konstatálták, szá­mos kérdés veszített előbbi ^élességéből. S ezzel egyúttal adiva van a mi álláspontunk Streeruwitz volt kancellár tervével szem­ben is. Németországnak jó szomszédja akarunk lenni, de a Strecruwitz-ajánlotta szövet­ség a mi részünkre túlságosan — szoros lenne. Ilyen ölelkezésben nem igen tud­nánk szabadon lélcgzeni. Különben is Streeruwitz a maga tervét egy porosz generálás gesztusával adta elő. Ilyen gesztusok ideje egyelőre még nem érkezett el, mert még az sem bizonyos, hogy maga Ausztria az uj német „Mittel-Europa" mellett van-e. Egyelőre az osztrák politika inkább Olasz­ország felé hajlik s bizonyos berlinellenes osz­trák—bajor szövetségről is sugdosnak. Sőt menjünk tovább! Ha a középeurópai államok együttműködésére gondolunk, nem hagyjuk ki ebből Lengyelországot sem, melynek érdekei, politikai érdekei is, erősen belenyúlnak Közép- európába. Hága óta azonban megfigyelhetjük, hogy Németországban erősödik a lengyelolle- nes mozgalom. Reprodukáltuk annakidején Hökker-Aschoff porosz pénzügyminiszter meg­nyilatkozását, melyben a miniszter hangoz­tatta, hogy miiután a hágai egyezmény révén a nyugati támadás vissza van verve, eljön a keleti német offenziva ideje. Hindenburg elnök a keleti német provinciák önkormányzatának képviselői előtt kijelentette, hogy minden békés eszközt meg kell kísérelni a pommerániai korridor kérdésében és ígérte, hogy mindent megtesz, hogy Kelet­németország kivánságai teljesedjenek. Braun porosz miniszterelnök pedig ugyanezen alka­lommal úgy nyilatkozott, hogy a porosz állam keletre irányuló fronton kezd harcot a jövő­ben. A Dér Tag a következőképpen kommen­tálta ezt a két nyilatkozatot: „Eljött az ideje annak, hogy az egész világ előtt a leghatáro­zottabban kijelentsük, hogy nem ismerjük el területeink elszakitását Danzigtól Kattowitzig és hogy törekedni fo­gunk az igazságtalan békeszerződés eltörlé­sére/4 Ez a német politika nem felel meg annak, ahogy mi képzeljük a középeurópai baráti és szomszédi viszonyt. A mi álláspontunk ez: Középeurópa a középeurópai államoké, amelyek mint egység fogják keresni a többi államok felé a megegyezés és barátság útjait. szökésében és ennek a hős fiúnak nem volt — hon polgársága. A honpo'gárs.ági kérdés mellett további fájó prob. ómája a bakti.puszitaá magyar oknak iskolá­juk sorsa. Az uj telepen a kálvinista magyarok­nak egyik első gondjuk volt iskolát szervezni. A tanító fizetésének alapjaira a jótékonyságáról is­mert Samarjay Jáno6 és néhai Süteő István rima­szombati lakosok 30 hold földet adományoztak. Az iskolaépület felemelése után tanítóról is gondos­kodott az egyház. Az iskola minden igénynek megfelelő lévén, a község összes tanköteles gyer­mekeit képes magába foglalni Az uj impérium a pusztát községgé léptette elő és miután a ma­gyar községhez néhány apró tanyácska is tarto­zik, a tanügyi hatóság az azokon talált néhány szlo­vák gyermek miatt szükségét látta a községben egy szlovák iskola felállításának. Az iskola megépítése meg is kezdődött. Addig is azonban, mig felépül, a tanfelügyelőség arra kérte az iskolafenntartó református egyházat, hogy ad­jon helyet a jövendő szlovák iskola növendékei­nek a református iskolában. Bármily hátrányos volt is ez a református iskolára nézve, mert hi­szen az egész napi és célirányosan beosztott taní­tást félnapivá kellett változtatni, az egyházközség, — azon határozott ígéret be­váltásának reményében, — hogy a tanító az ál­lamsegélyét, melyet már több mint öt éve nem akarnak megadni, végre kiutalják — a kérésnek eleget tett. Azóta, — tehát immár három év óta, — vigan folyik a félnapos tanítás, de a tanitó még mostanáig sem kapta meg az ál­lamsegélyt. akkor aztán kész lesz az ut, hogy a magyar község magyar gyermekei is a szlovák iskolába terelődjenek. Péter Mihály püspök, aki egyúttal a tanítás mene­tét is megvizsgálta és azt jónak találta, osilla.pit- gatta a csüggedő és panaszkodó magyarokat. Ki­jelentette, hogy neki éppen az a célja, hogy az ilyen állapotokról személyesen meggyőződjék, s ezért a bakti iskolatigyről is jelentést fog tenni. Mégha!! Destmn a világhírű énekessé Prága, január 29. Budweisi jelentés szerint Dcstinn Emmy, a híres operaénekesnő, mára virradó éjszaka szivszélhüdés következtében ott meghalt. A művésznő tegnap orvoshoz ment, hogy röntgenvizsgálatnak vesse magát alá, de szélütés érte ós súlyos eszméletlenségbe esett. Ma reggel, anélkül, hogy magához tért volna, meghalt. Destinn Emmy, akinek polgári neve Kitti volt, 1878 február 27-ón régi, ismert család sarjaként született. Előbb hegedülni tanult, az­után pedig éneket Destinn-Löwe Máriánál, az ismert tanítónőnél, akinek nevét hálából ké­sőbb föl is vette. Destinn Emmy azután világ­hírre emelkedett. Fénykorában a berlini királyi operaház tagja volt s H. Vilmos kedvencei közé tartozott. A háború alatt Amerikában tartózkodott, ahol a Metropolitan Operában énekelt, de még a háború alatt visszatért Európába. 1916-ban a rendőrség betiltotta egyik prágai hangverse­nyét, mert egy előbbi koncertjén cseh nemzeti szinü szalaggal a ruháján lépett föl. Az államfordulat után a prágai cseh Nem­zeti Színház tagja lett, de az utóbbi időben már állandóan betegeskedett s egészen vissza­vonultan élt kastélyában. A legfelső közigazgatás! biéság döntése a bélyegezetlen magyar bankjegyek taseré’ésl árfolyama ügyében Prága, január 29. Elvi döntést hozott a napokban a legfelső közigazgatási biróság bélyegezetlen magyar bankjegyek bee seré- lesi árfolyama ügyében. 1920-ban egy ungvári kereskedő 460.000 korona értékben jelentett be becserélésre bélyegezetlen magyar bankjegyeket s 1:2.5 arányú becserélési árfolyamot engedélyez­tek számára. Később ezeket a bank jegyei cet lefoglalták, mert felmerült a gyanú, hogy a kereskedő a bankjegyeket becsempészte a köztársaságba. Ez okból büntető eljárás is megindult ellene, de később bizonyítékok hiányában az eljárást megszüntették, a bankjegyeket feloldották a lefoglalás alól s az eredetien megállapított 1:2.5 arányú ár­folyamon beváltották. Időközben azonban a bankjegyek árfolyama 1:4 arányban esett le. A felmerült vitában a minisztérium úgy ha­tározott, hogy a bankjegyeket a lefoglalás alól való feloldás időpontjában érvényes arányban kell beváltani, nem pedig a beje­lentés időpontjának árfolyamán. Most foglalkozott az üggyel a legfelső köz- igazgatási biróság s a minisztérium határo­zatát azzal az indokolással semmisítette meg, hogy egy már jogérvényes döntést egy­oldalúan nem lehet megváltoztatni. Ismét beiíSthafőlc a fapik Prága, január 2>l A prágai biróság tegnap újból foglalkozott a Prágában megjelenő kom­munista sajtóval. Az ügyészség ugyanis meg­állapította, hogy a Rudé Právot és a Rudá Vé­cém iket augusztustól november közepéig hat- vankétszer kobozták el. Az ügyészség ez ala­pon indítványozta a két lap beszüntetését. A biróság az ügyész indítványát magáévá tette és ennek alapján az országos hivatalnak jo­gában áll egy éven belül az említett két lap megjelenését bármikor betiltani. A kommu­nisták a felső bírósághoz felebbeztek a vég­zés ellen. Csehszlovákia kivitele Albánia leié. A csehszlovákiai külkereskedelmi részvénytár­saság a keleti exporttársasággal karöltve Du- razzoban, Albániában áruházat létesített, melynek vezetője Andreas Skanzeti és VJla- cen. Ez a cég az utóbbi időben nagyon jelen­tékeny üzleti eredményeket tud felmutatni, úgy, hogy Tiranában és Skutariban fiókokat létesített s további fiókok felállítását is terv­bevette. Valonában és Elbasánban. Az eddi­gi tapasztalatok szerint Albániában elsősor­ban a portéka ára a fontos, a minőségben nem válogatnak. Az említett cég anyagi ál­dozatokat nem kiméivé uj fiókokat létesít, hogy a jobb minőségű árut is megkedveltes- se. Eddig az állami szállításoknál is számos csehszlovákiai cég jól érvényesült. ként tisztelt meg nemcsak a nemzetvédelmi minisz­ter, hanem maga a köztársasági e’nök is. A höo Kiss Ferenc vérét ontotta és életét áldozta Olnvütz- ben a köztársaság közrendjéért, amikor a rablógyil­kosok koronázatlan királyát, Leciánt föMartózlatta A szlovák iskola most már készen is van. A hívek attól tartanak, hogy a szlovák körök mindenkép­pen módot keresnek majd arra, hogy a reformá­tus tanitó később se kapjon államsegélyt ée A baktipusztai magyarok iskoláját az elsorvasztás veszélye fenyegeti A bős Mis Ferenc szülőfalujának küzdelme a magyar kul­túráért - Péter Mihály püspök látogatása Bakiipusztán .5

Next

/
Thumbnails
Contents