Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-04 / 3. (2224.) szám

%I^GAlMAG^ARfí!RLAS>

urasa

1930 január 4, szombat

Pittsburgban

a tudomány negyvenemeletes kmtedráüsát

35.000 diák a Colambia-egyetemen — A világ legszebb egyeteme 30 millió dollárba került — A Yale-egyetem könyvtára: hárommillió könyv

Eeszéígeiés Karnis Gyulával amerikai tapasztalaimról

Budapest, január 3. Komié Gyula ár. budapesti egyetemi tanár, magyar kulluszmi- niisztériumi államtitkár nem régiben érkezett meg amerikai tanú Imány u tjár ól. A kiváló tudás az Északamerikai Egyesült Államokban behatóan tanulmányozta a közoktatásügyi viszonyokat, különösen pedig az egyetem i oktatást. Kornis. Gyula gazdag tapasztalatokkal tért vissza Magyarországba.

Kornis Gyula, a kiváló magyar pszichológus és pedagógus, a lélektan és a pedagógia széles területén egyike a legtájékozottabb tudósoknak. Kornis Gyula a nagyszerű analitikus elme, aki élesen el tudja választani egymástól a dolgokat és tudományos munkáiban mindenkor tiszta és világos előadásaival érteti meg a legnehezebb filozófiai és lélektani témákat is.

Tiz év alatt Í300 u\ mazeam

Az államtitkár hivatalában fogadta munkatársunkat, aki megkérte Őt: nyilatkozzék

Északamerika szellemi élete terén tett tapasztalatairól.

— Az Amerikai Egyesült Államok —- kezdte Kornis államtitkár — csodálatos gazdasági fellendülésének s az egész világra kiterjedő pénzügyi hatalmának természeteié sen

nyomában jár a kulturális expanzió is.

Az általános jólét és gazdagság emelkedése magától megteremte a szellemi erőrekapást és luxust: a művészetek és tudományok fellendülését s a közműveltség általános színvonalának gyors emelkedését. Az amerikai népet teljesen áthatja annak a tudata, hogy az egészséges demokráciának sarkköve a nevelés.

Sehol a világon nem költenek annyi pénzt az iskolaügyre, mint Amerikában, ahol 18 éves korig teljesen ingyenesen, fényesen fel- 1 szerelt iskolában szerezheti meg műveltségé- ' nek alapjait minden fiú és leány.

Sok tekintetben csak látszólagos itt a de- ' mokrácia, helyette, valóban a pl utók r ária ; uralkodik. .

Egy téren azonban igen komolyan ée hatéko- j nyan érvényesül a demokrácia: a művelődés területén. Élő bizonyságai ennek remekül felszerelt, az utóbbi években épült elemi és középiskoláik ezrei, hatalmas nyilvános könyvtárhálózatuk (public libraries), az utolsó tiz év alatt emelt 1300 uj múzeumuk, ]

hihetetlen nagyszámú, legkülönbözőbb irá- I- nyu ingyenes nappali és esti tanfolyamuk.- Egész kultúrájukra jellemző a uewyorki Met- t ropolitan Mm étim of Art felirata: „Az ame- •. rikai nép művelésének és gyönyörkedésé- i nek“ Fór the instruction and pleasure of íihe ■ American people.

— Remélhető, hogy ez a kulturális expanzió igazi értékeket fog kitermelni? — kérdezte munkatársunk.

— Igen — válaszolt Kornis Gyula. — Az újabban megindult hatalmas amerikai művelődési expanziónak legfényesebb bizonysága azonban az egyetemek és tudományos kutató intézetek óriási arányú fejlődése. A nyugtalan tetterős energia, a szellem kezdeményező ereje és rugalmassága, a vállalkozó kedv és felelősségérzés, a tudás gyakorlati vonatkozásainak friss meglátása, mint az amerikai léleknek az első telepesektől örökölt hagyományos tulajdonságai jutnak érvényre többé-kevésbbé módosult formában az amerikai egyetemek organizálásában g< a tudományos munka üzemében is.

4.2 amerikai ktelturcs birodalma.

számokban

—• Az egyetemek is olyan arányban fejlődtek, mint a múzeumok és könyvtárak?

— Igen. Sok különböző értékű egyetem keletkezett az elmúlt negyedszázadban az egyes államokban; viszont a régiek és legtekintélyesebbek is csodálatosan fejlődnek és kiépülnek, amiben nagy szerepe van az amerikai plutokraták társadalmi lelkíismereté- nek.

Majdnem minden uj egyetemi intézmény valamely milliomos bőkezűsége nek és kötelességérzésének tanúsága.

Csikágó most folyó nagy egyetemi építkezése Rockefellernek köszönhető; az University of Californiá-t Berkeleyben a sajtókirály, Hearst ajándékozta meg egy görög színházzal, melynek amphitheatrális kiképzése valóban látványosság; ugyanennek az egyetemnek Sat- her asszony egy remek Campanile-t építtetett.

A világ legszebb egyetemét Palo Altoban

egy földbirtokos épitette korán elhunyt fia emlékére 15 n.-mérföld területen kb. 30 millió dollár költséggel, régi spanyol misz- szióstilusban.

Ez a róla nevezett Stanford-University. — Newyorkban most épül a teológiai kar épülete és temploma; Pr Ince Ionban nemrég készült el az uj egyetemi templom s néhány uj tudományos intézet; a Yale egyetem New- Hayenben egy hihetetlenül nagy könyvlársége miatt nem mutathatom be részletesen az "''ni egyetemek' szervezetét, tanári karát s ifjúságát. Amerika óriási területe é*

sokrétű lakossága annyira még nem homogén a műveltség terén, hogy kulturális intézményei, igy egyetemei is közös nevezőre lennének hozhatók.

Miden egyetem külön egyéniség az angolszáz individualizmus jegyében.

Számos közülök még fejletlen, magas hivatásának tudatára csak most ébred. Egyben azonban a klasszikus tipusu s zártabb szellemű európai egyetemekkel szemben valamennyi amerikai egyetem közös vonást mutat:

a körülötte hullámzó valóságos élethez minél gyorsabban alkalmazkodni iparkodik.

Innen érthető, hogy a mi műegyetemi és közgazdasági kari szakosztályaink is a tudoépületet emel gőt stílusban, mert könyveinek mányegyetembe vannak olvasztva, a tiszta

Aztán kiment a baloldali ajtón és én többé nem láttam Nem, soha. Az asszony pedig eleinte sirt. Sokat. Később aztán, mikor már a kisfiú ott futká- rozott körülötte, ő is vidámabb lett, csak néha vetie kezei közé a gyermek fejét és nézte, nézte hosszan az arcát, mint hogyha keresné valamit benne, valamit... aztán megát eleresztette és maga elé nézve, suttogta: „Semmi... semmi..."

Nem tudom mit kereshetett benne. A fiú egész az ő képmása volt, szőke, kékszemü, szép gyerek. Vájjon ha ezt á mostani látná, neki is eszébe jutna? v

De hisz ez mind mellékes. Úgy az, mint ez ott született a nagy ágyban és igy a családhoz tartozik. mert az a fontos. Az órán is azt nézik, hogy melyik mühe'yben készült, de hát az emberek oly különösek... Nincsen bennük sem megértés, sem értelem, ők sohasem tudják, hogy mi a fontos. Hát... nem mindenki lehet óra!

A mostani férfiben sem volt érlelem. Ahelyett, hogy felhúzott volna, amikor pedig nyilvánvaló, hogy erre volt legégetőbben szükség, csak beszélt és oda sem hallgatott az asszonyra.

— Az én családom! Ahol soha! A család becsülete! — és más efél éket ordítozott, aztán olyat is mondott:

— Soha még ilyen nem történt ebben a családban, — és azt is e’mondta sokszor egymásután, hogy „Vége".

Ami szamárság volt tőle, mert ahogy már mondottam, épp az ő anyja életében történt meg már egyszer, hogy elfelejtettek felhúzni a azért semminek 6em lett vége Az akkori férfi másnap újra felhúzott s a c* alád élt tovább baj nélkül. Szerettem volna ie mondani neki, hogy húzón már fel. akkor rendbejön minden magától, hiszen alapjában véve... és különben is az ő hibája, ha valami rá van bizva, hát ügyeljen rá és ne feledkezzék meg róla. Miért nem n m húzott föl az este? De hát én csak akkor tudok beszélni, ha járok, igy hát csak álltam szótlanul é« mozdulatlanul.

Az asszony pedig szintén állott mozdulatlanul és egyre csak azt fe'elté, hogy:

— Nem igaz. Nem igaz.

A vendég is azt mondotta, de » férfi arra sem hallgatott, hanem olyat mondott, hogy: „Segédek, párbaj". És erre a vendég vállát vont é* azt lelelte: „Ua úgy akarod".

száma óriási mértékben megszaporodott: 1871-bön 120.000 kötete volt, ma több, mint 3 millió;

Philadelphiában az egyetem már alig tud terjeszkedni, óriási térülőiét már mind beépítette. Pittsburgh egyeteme uj otthont kap. egy negyven emeletes gótsíilusu felhőkarcolót, melyben valamennyi fakultás a klinikákkal együtt helyet foglal.

Az egyes bevándorolt nemzetek most versenyeznek abban, hogy maguknak külön tanulószobát biztosítsanak

a tudománynak ebben a székesegyházában (Cathedral of Learning).

Minden ilyen szoba az illető nemzet történeti hagyományainak, népművészetének, egész szellemiségének lesz a kifejezője.

— Az amerikai magyarság is berendez egy szobát? — kérdeztük.

— Hogyne. Az amerikai magyarság is nagy erőfeszítésit tesz ilyen szoba megteremtésére. A terveket itthoni magyar művészek készítik, most hirdetjük ki a pályázat ered- mé'nyét,

A fíaward-egyetemen van a világ legnagyobb jogi könyvtára

— Vannak ősi tradicióju egyetemei is az E-svesült Államoknak?

— Igen — felelte Kornis Gyula. —• Most fejezték be . a Havard-egyetem jogi karának görög stílusban épített hatalmas palotáját, a Laugdell-Hallí. Ez "az egyetem Amerika legrégibb főiskolája: 1636-ban alapították, tehát csak egy évvel később, mint Pázmány a nagyszombati egyetemet. Egy Havard nevű nőnkéin!ormista lelkész vagyona és könyvtára volt az egyelem alapja, jogi kara kezdettől (1817) a legkiválóbb Amerikában; az újvilág legnagyobb jogászai innen kerültek ki.

A kar jogi könyvtára több, mint 300-003 kötetével, a legnagyobb speciális jogi könyvtár a világon.

Olyan ősi angol jogi nyomtatványai (pam- phlets) vannak, amelyek a British Museitm- ban sem találhatók. Az uj jogkari épület felavató ünnepségén magam is részt vettem, s ajándékul a könyvtár számára átadtam egyik régi magyar joganyaggyüjteményün- ket.

A 800 nagy fólió lapos könyv 1583-ban Nagyszombatban jelent meg: Decreta, Con- stitutiones et Articuli Regmim Inelytao Hungáriáé.

Ünnepi beszédemben párhuzamot vontam a magyar történetnek a mohácsi vészt és a világháborút követő korszaka között. A könyv mely egy főiszázaddal a mohácsi katasztrófa után jelent meg, a magyarság régi kultúrájának egyik legfényesebb bizonyitéka, műveltségének fontos szimbóliuma. Az egyetem elnöke Abbot Lawrance Lowell, hosszabb beszédben válaszolt.

Az amerikai egyetemek az élethez igyekeznek alkalmazkodni

A beszélgetés' már elég hosszúra nyúlt és l íz államtitkári előszoba fogasán igen meg- , szaporodtak a kalapok.

— Még egy utolsó kérdést Méltőságos ,

Uram. Milyen az amerikai egyetemek szerkezete és miben különbözik szellemük az európai egyetemektől? ,

— Sajnos — mondotta mosolyogva Kornis 3yula —, a beszélgetésre szánt idő rövid- <

Aztán elment, ők kelten pedig bementek a másik szobába.

Másnap reggel aztán a férfi ehnent, az asszony pedig csöndes volt és fehér. Akkor is csöndes volt és fehér, mikor a férfit hordágyon hozták haza két órával később.

Autó. És baleset, összeütközés. Mondták azok, akik hozták. Az asszony ott térdepelt mellette és nem mondott semmit, csak fogta a kezét. A férfi alig tudott beszélni. Pedig próbált, folyton próbált. Közben behozták a kis fiúcskát is. És akkor a férfi kissé fö'emelkedett és rám nézett. Igen. Szemben feküdt vélem és én jól láttam, hogy engem néz. Inkább csak az ajka mozgásával kérdezte: „Kié?..."

Az asszony pedig felállott és fölemelte fejét, úgy mondta hangosan, csengő hangón.

— A tiéd. Esküszöm.

Különös, tudtam, hogy a gazdám ragaszkodik hozzám, de hogy ennyire... Mintha az eget látná megnyitni maga előtt, úgy nézett föl rám, aztán visszaesett a feje és többé nem mozdult.

Aztán kivitték és azóta többé nem láttam. Nagyon kicsi volt a csalad igy kettesben. És az nem jó. Nem volt meg benne az egyensúly. Pedig az fontos. Mindenben. Úgy embernél, mint bútornál. Családnál is. órákról nem is beszélek. Az nem is óra, amelynél ez a kellék hiányzik. De ahogy mondom, a családnak megvan az a tulajdonsága, hogy leszakadt részeit pótolná tudja. Egy idő múlva, amikor az asszony újra kezdett színes ruhákat hordani, a vendég átváltozott.

— Hogy csinálta azt? — kérdezte mohón a varróasztalka.

— Hogy hogy, az mellékes. De egy napon tement a másik szobába és azóta reggelenkint mindig onnan jön ki, hogy engem felhúzzon. így tehát tudom, hogy mo6t már 6 ie a Családihoz tartozik és nem Vendég többé. És ha gyerekei lesznek, azok ie ott fognak születni a nagy ágyban, és minden rendben lesz, mert az a fontos. A család.

— De moet nem beszélhetek többet, mindjárt éjfél lesz és nekem ügyelnem kell az időre, mert ha az megáll, akkor baj von... nagy baj. Ezt a mostani férfi tudja is és a világért nem mulasztaná el felhúzni. Igaz* is vau!

És az óra lassan, ünnepélyesen, dallamosan ■/.origó hangon elkezdte ütni az időt.

és az alkalmazott tudományok határvonalai ; elmosódnak. Bár az önzetlen tudományos vizsgálódás eszménye is mindjobban tért hódit az egyetemek géniusza általában mégis elsősorban gyakorlati szellemű.

Természetes tehát itt pl., hogy a legnagyobb, S5.G00 hallgatója uewyorki Colum- bia-egyetenmek külön zsurnalisztikái kara is van (Sebőul ol Journalism), melyet egy Magyarországról oda szakadt embernek, Pulitzer Józsefnek bőkezűsége keltett életre még 1912-ben. Az újságírói kar célját igen egyszerűen állapítja meg a szabályzat: „jobb újságírókat nevelni, akik olyan újságokat fognak szerkeszteni, amelyek jobban szolgálják majd a közérdeket."

Kiesesek Meryet Amin királyné sírjában

Kairó, január 2. Egyiptom kincseket rejtő földjén a legkülönbözőbb régészeti társaságok végeztetnek ásatásokat. Gyakran évtizedekig is eltart egy-egy ilyen ásatás. Most is egy hosszú idő óta húzódó ásatás járt rendkívül értékes eredménnyel.

Az amerikai Metropolitan Museum tudósai már hosszú évek óta végeznek ásatásokat Deir-el-Bahariban. Az ásatásokat mr. Winlock, a muzeum igazgatója vezette. Most azután ez a szorgalmas kutatómunka szenzációs eredménnyel végződött.

A kutatónak sikerült ráakadnia Meryet AmA királynőnek, Arnenhote feleségének sírboltjára. Tulánkámen sírjának felfedezése óta ez a legértékesebb lelet Egyiptomban.

Megállapították a kutatók, hogy a királyné sírboltját még annakidején nyomban a halotti szertartás befejezése után kirabolták. De még igy is sok értékes lelet van a sírban, mert a királyné szarkofágja arannyal és gyönyörű, csodás szinpompáju drágakövekkel van kirakva.

Meryet Amin királyné múmiája vastag aranylapokba van göngyölve.

Uj ásatásokat végeztet Egyiptomban a Pennsylvania egyetem is. A bizottság, amelynek élén három amerikai egyetemi tanár áll, Fayon közelében, a Senefru piramisok körül végez ásatásokat.

Be kell még Számolni arról a konfliktusról is, amely Németország és1 Egyiptom között zajlott le egy ásatási üggyel kapcsolatban. Néhány évvel ezelőtt egy német régészeti bizottság Simon, a híres archeológus vezetése alatt ásatásokat végzett Egyiptomban. Munkájuk során

megtalálták a Ncfret-Iti királynő mellszobrát, amit engedély nélkül hazaküldtek ps a berlini Kaiaer Friedrich-niueeumban helyeztek el. 1

Mikor az egyiptomi kormány megtudta a dolgot, erélyesen visszakövetelte a nagyérlékü szobrot. Megindult a tárgyalás a két kormány között. A német kormány eleinte hallani seni akart arról, hogy a szobrot visszaadja, most azonban a legújabb hírek szerint létrejött az elvi megegyezés. Eszerint a németek visszaadják Nefret-Iti szobrát s ennek ellenében az egyiptomi kormány más hasonló értékű régiséget nd Németországnak és megengedi, hogy a németek tovább folytathassák az ásatásokat.

Csehszlovákia egyetlen szépirod- !mi képes hetilapé n

Ké|»@s Hét

Gazdag tartalommal jelenik raojj minden csütöi tökön

4