Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-28 / 22. (2243.) szám
1930 január 28, kedd. ,pra:gaiMag^ar-h1 rlap ga fölállításának tervéhoz beleegyezésüket adják. Az uj nyolcas bizottság feladata volna elejét venni oly eseményeknek, amelyek a koalíció egységének a rovására annak dekórumát is veszélyeztetik. A belpolitika mai helyzete mellett bajosan remélhető a poraiból ujraszületett oszmics- kától a mai kormánytöbbség huzamosabb életben tartása s az feladatát azzal is teljesen betölti, ha a „sziklaszilárd" koalíció egységének a látszatát sikerül március hetedikéig megőriznie. Azután jöhet a vízözön. Strémek eltemeti a katolikus &okko§ A cseh néppárt brünni kerületének tagnapi ülésén Srámek miniszter politikai beszámolót mondott. Esősorban arra utalt, hogy a szocialisták ismét választásokkal fenyegetőznek s ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy szükség esetén ,.a koalícióra való tekintet nélkül választási politikát fog folytatni". A katolikus blokkot lehetetlennek tarja, mert a szlovák néppárt nem hajlandó lemondani az autonómiáról. Pártja mind azon által kiküldte delegátusait a Hlinkáókkal fölveendő tárgyalásokra. A Idlfségve’ési bizottság befejezte a hadügyi telel vitáját Prága, január 27. A költségvetési bizottság ma délután folytatta a hadügyi tétel feletti vitát. Az első szónok Stetka kommunista volt, aki rámutatott arra, hogy a hadsereg kiadásai évről-évre növekszenek- A hadügyi étel 1927-ben az összköltség-vetésnek 19.3 százaléka volt, 1928-ban már 20, 1929- ben 20.2 és 1930-ban 20.G százalék. A kiadások emelését minden évben másképpen indokolják meg. Windirsch német agrárius a. mezőgazdák panaszait sorolta elő és elsősorban az ellen emelt kifogást, hogy a mezőgazdákat a legfontosabb aratási munkák idején hívják be hadgyakorlatra. A hadügyi kiadás 1400 millió koronában van megállapítva, ehhez hozzájárul még 11 éven át évi 350 millió korona felszerelési alap- Ha a kiképzési időt intenzivebben használnák fel, úgy 14 hónap alatt, ha nem is Napóleonokat, de derék katonákat lehelne nevelni. Fontos volna megtudni azt, hogy a köztársaság mely államnak és mely állammal szemben kötelezte magát arra, hogy 120.000 főnyi létszámú hadsereget tart fenn. A vitában még Srba cseh szociáldemokrata és Péters német demokrata vett részt. Ezzel a vita befejeződött. Viskovsky hadügyminiszter a bizottság holnapi ülésén, mely reggel 9 órakor veszi kezdetét, válaszolni fog a vita folyamán elhangzott kritikákra és kérdésekre. PfilM iite 12ÍW0FJ1 a hadseregtől tette figsswá a diktatúra sorsát Szenzációs körkérdés a tisztekhez — feléi ez államformáról - Elmaradt diákzavargásak Madrid, január 27. Primo de Rivera ellen-1 zeke egyre nő s az ellenzék harcmodora' egyre elkeseredettebbé válik. A nyomasztó : körülmények hatása alatt a diktátor nagy - horderejű tettre határozta el magát, amely j könnyen eldöntheti a diktatúra sorsát. A j lapok ma közlik Primo de Rivera hosszú nyilatkozatát, amelyben a diktátor szenzációs módon és kétségbeesett kísérlet segítségével meg akarja tudni, vájjon a hadsereg a pártján all-e még, vagy sem. Felszólította a hadsereg tiz vezető tábornokát, a ílotta három tengernagyát, továbbá a marokkói főparancsnokot, a csend őrs ég, a határőrség és az invalidus hadtest vezetőit, hogy kérjék ki a parancsnokságuk alatt álló ' haderő magasabbrangu tisztjeinek írásbeli; vagy szóbeli véleményét a diktatúráról, [gy megtudja, vájjon bizik-e benne a hadsereg és a hadi tengerészet. Ha nem, azonnal levonja a konzekvenciákat és öt perccel a végleges statisztika után beadja lemondását a királynak. Mivel a diktatúra mint katonai kormányzat kezdte működését, 'orsá- j ról a hadsereg és a haditengerészet dönt, | Primo de Rivera az ellene szóló szavazatokról. saját bevallása szerint, szívesebben fog tudomást venni, mint a íöbbiekröl. A tábor- i nokok azonnal megkezdik a tisztek velőmé-; nyének meghallgatását és az ankét erednie- - nyerői nyomban értesítik Primo de Riverát.! A lapokban megjelent nyilatkozat óriási j szenzációt kelteit. Soha kormányfő hasonló kéréssel nem fordult a hadsereghez és a hadi tengerészeihez. A diktatúra gyönge lábon áll, ha Primo egy ilyen barátságos ankéttől teszi függővé sor-át Az országban tegnap és tegnapelőtt mindenfelé riasztó hir terjedt el s a nép elhitte őket, úgy hogy Primo de Rivera kénytelen végre tisztázni a helyzetet. Egyes hírek szerint a király már elfogadta Primo de Rivera lemondását és Anido tábornokot, a mostani belügyminiszteri nevezte ki utódjának. Ezenkívül három tábornokból álló közigazgatási direktóriumot szervezett, amely tegnap óta működik és az effektiv hatalom kezében van. Néhány újságíró megkérdezte Primo de Riverát, hogy mi igaz a hírből. A diktátor kijelentette, hogy azonnal visszalépne, amint olyasvalakit találna, aknek leíkiismeretfur- dalás nélkül átadhatná az uralmat. Sajnos, nem talál alkalmas embert, azt pedig nem engedi meg, hogy néhány dcszperado erőszakkal ragadja magához a hatalmat. DiáksavairgáS'Ok Madrid, január 27. Az eső és az uccakeresztezéseknél felállított rendőri készültségek meggátolták a tegnapra tervezett diákzavargások kitörését. A kadixi főkapitány, akiről a közhit azt tartotta, hogy lázadást szít. tegnap egy újságíró előtt kijelentette, hogy az elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. i 'ww-w-wwwwvrvwwwww wwww Ilii iéza a sieluloválal mspr népszövetségi liga fosmi közgyűlésén beszámolt a ligák nemzetközi munkájáról A népszövetség fobüemna — A kisebbségi kérdés a nemzetközi fórumok elit! — fi déatfibFfósígi ügy Széffában folytatóénak a macedón merényietek ‘ Szófia, január 27. Sakatrov macedóniai vezér ellen — aki Miehajlov legintimebb barátja és az amerikai macedónok megszervezője volt — tegnap merényletet követtek el Szófia egyik pocáján. Amikor Sakatrov a T degraphen Union szófiai ieve'ezőjének lakásáról eltávozott, a sötétben öt ember megtámadta és reá lőtt. Szerencsére a golyók célt tévesztettek Sakatrov és két kísérője revolver*: rántott és vá’aszolt a tüzelésre. A sötétben azonban ők sem találtak és a merénylők elmen ekülek. fösseifeiés íz elfő jugoizláv-magysr biilokperben Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A jugoszláv agrárreform során Dániel Ernő báró Versec közelében lévő mintegy hétezer holdas birtokát kényszer- bérlet alá vonták körülbelül harminc korona holdankénti haszonbérrel. Az óvről-évre emelkedő adók jóval mghal adták a birtok teherbíró képességét, ezért Dániel báró a nemzetközi bíróság előtt jogorvoslást kért. Most létrejöt a megegyezés e birokperben, amely szerint a jugoszláv királyság teljesen törölte az összes adókat és feloldotta a birtokot az állami zárgondnokság alól. — Romániában is népszámlálás lesz ez évben. Bu karestből jelentik: A munkaügyi minisztérium elrendelte az 1930. évre a népszámlálás megejtését. A népszám'áláfft ötvenezer hivatalnok és 2500 ellenőr végzi. A népszámlálás költségei 103.000 millió lejbe kerülnek, amit az ország lakosságának aTánya- bm fokwzrtva, egy lakos ni hat lej költség wrifc Losonc, január 27. (Saját tudósítónktól.) A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga január 25-én tartotta meg Losoncon Novek Béla elnök elnöklése alatt rendes évi közgyűlését. Az ülésen, amelyen elintézték a liga számos adminisztratív ügyét, Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a liga diszeinöke beszámolt a liga múlt évi tevékenységéről. Szüllő Géza a múlt évben is folytatta fáradhatatlan működését és a népszövetségi ligák Uniójának valamennyi összejövetelét fölhasználta arra, hogy kitűnő összeköttetései segítségével előrevigye a kisebbségek sorsának megjavítására irányuló nemzetközi akció előkészítését. Eredményeiről és a táp asztal áfáiról kitünően fölépített és érdeklődéssel hallgatott beszámolót mondott, melyet az alábbiakban teljes egészében közlünk: — Igen tisztelt Közgyűlés! A népszövetség tizedik jubiláris ülését ünnepli ez évben Géniben és az alatt az ünnepi hangulat alatt ülünk össze mi, az a társadalmi szervezet, amely a népszövetség avant gurdójának a szerepét tölti be. bár a népszövetségi ligák uniója úgy van a népszövetséggel, mint nagyon sok apa a gyermekével: decepcióval ismeri be, hogy egészen más lett belőle, mint amilyennek azt születésekor elképzelte. A népszövetségi ligákat Angliának és Amerikának az evangéliumi műveltség által bizonyos kegyességre hajló az a társadalmi rétege alapította meg, amely a háború borzalmaitól elrettenve kereste a módját, hogy hogyan lehetne megalkotni egy olyan világszervezetet, amely — bár megtartja a világ nemzeteit és államait, de azért lehetőleg mégis — kiküszöböli az emberi társadalom íegre Menetesebb baját: a háborút. — Ezért a gondolatért elkezdett dolgozni az angol és amerikai társadalmi egyesületek egész szövevényes együttese és megalkották a népszövetség létrehozása érdekében a nép- szövetségi ligákat s amikor a népszövetség tényleg megalakult, akkor megalkották a ligák unióját. Ez a szerv pedig, főleg mivel Amerika is rósztvesz benne, egy félhivatalos, de igen fontos és igen hatalmas nemzetközi szervezetté vált, amely dolgozik a népszövetség gondolatáért s a népszövetség hibáinak a kiküszöböléséért. A népszövetség kritikába — A népszövetséget emberek alkották meg s hiba nélkül emberi alkotás nincsen. — A népszövetségnek palotája ott van a Genfi-tó partján. Ez az épület azelőtt egy nagy szálloda volt, amelyet nagy költséggel és nagy fényűzéssel alakítottak át, úgy hogy ebben a palotában jóformán minden megváltozott, ami a régi szállodáira emlékeztetett volna; azonban • valáimi mégis megmaradt a régi szállodának a leikéből: az, hogy a nagyokat, a gazdagokat előkelőbben szolgálják ki, mint azokat a szegényeket, akik csak kicsiny kofferrel érkeznek gyalog aí portás szobájához. * — Ennek a szellemnek a megváltoztatása a legfőbb célja a ligáknak. — A nagy népszövetségben ugyanis tényleg fennáll az a szellem, amely különbséget tesz a nagyhatalmak és a kisállamok közölt ? ami tulajdonképpen a demokratikus felfogással ellentétes. Mert a demokrácia azt követeli, hogy minden nemzeti egyediség, — mint minden ember — természetes joga ne a hatalomnak a nagyságától, ne egy népnek a számától, de annak erkölcsi tartalmától függjön! — Ezt az elvet akarta tulajdonképpen Amerika keresztülvinni, de ebbe nem egyeztek bele a nagyhatalmak s megalkották a tanácsnak a szervezetét, amelyben kvázi, — hogy magam szemléltető lég fejezzem ki, — virilista alapon vannak benne a nagyhatalmak, mint a tanácsnak állandó tagjai és meghivait- n'ak ad hoc évenként különböző sorsolások alapján a kisállamok reprezentánsai. Ez volt azután az oka annak, hogy Amerika a nép- szövetségbe be nem lépett. — Ezzel ellentétben a népszövetségi ligák uniójában azonban Amerika is részt-vész. Mivel pedig a népszövetségi ligák uniója, — ahogy azt előbb kifejtettem, — avant gardeja a népszövetségnek, Amerika ebben az unióban tudja a maga akaratát félhivatalos módon tolmácsolni és ez adja meg a jelentőségét nagyon sok kérdésben a népszövetségi ligák uniójának. A ligák múltai munkája — A népszövetségi ligák uniója az elmúlt évben Brüsszelben ülésezett kétszer, majd Genfben volt gyűlése, végül Madridban tartotta meg közgyűlését. — A sajtó utján akkor tájékozódott a közvélemény arról, hogy mit tárgyaltunk ezeken a gyűléseken: a lefegyverzésről, a kisebbségi kérdés megoldási módjairól, a nevelésről, a propagandáról, a kereskedelmi szerződések és a vámuniók előkészítéséről, s bennünket legelső sorban az érdekelt, hogy sikerült paragrafusokba szedve quasi egy oly.au eljárási szabályzatot megteremtenünk, amely hivatva van arra, hogy a kisebbségi panaszoknál behozzák a szóbeliséget és behozzák azt a nyíltságot, amelyet eddig sajnos a kisebbségi kérdések kezelése nélkülözött. — Ez a törekvésünk nagy nehézségbe ütközik, mert azok az államok, amelyek ugyan kötelezték magukat a kisebbségek védelmére, minden módon azon igyekeznek, hogy kivonják magukat e kötelezettségek alól. Miután azt nem tagadhatják el, hogy saját akaratukból garantálták azt, hogy a kisebbségek panaszaikat előadhassák és garantálták azt is, hogy a kisebbségekkel ilyen esetben tárgyalni fognak és ezt többé visszacsinálni nem tudják, most ennek a kötelezettségnek az időtartamát akarják felfüggeszteni. Újabban ugyanis az a törekvés nyilvánul meg, hogy ezek az államok a kisebbségi szerződésben vállalt kötelezettségeiket felfüggesszék mindaddig, amíg minden állam kötelezve nincsen saját kisebbségeinek a védelmére. A kiseE&ségi kérdés — Már Csehszlovákia, Románia. Jugoszlávia és Lengyelország kormányzata, tehát azon államok, amelyek saját akaratukból kötelezve vannak a kisebbségek védelmére, — most azt követeli, hogy minden állam, amely a népszövetségben résztvesz, ugyancsak köteleztessék erre a védelemre, mert igy hozza ezt magával a demokratikus princípium. — Itt azonban kilátszik a lóláb: mert addig, aniig más államok kötelezve nincsenek, addig ők maguk sem akarják a vállalt kötelezettségeket teljesíteni. Azt tartják ugyanis: qui habét tempus, habét vitám! — A mi álláspontunk az, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy a demokratikus princípiummal számolva, minden állam köteleztessék nemzeti kisebbségeinek a védelmére, de ennek ne legyen függesztő hatálya és már addig is azok az államok, amelyek már kötelezhettek, ezt a kötelmüket teljesítsék is! — Mi ebben az irányban dolgoztunk az elmúlt esztendőben és ebben a tekintetben fogunk dolgozni tovább is. A dSisiSbirösáfok — Ezek mellett a munkák mellett különösen foglalkoztunk a döntőbírósági intézmény fontosságának a kiemelésével, mert a jogrend, felépítéséhez hozzátartozik az, hogy senki a maga ügyének ne legyen a bírája, de mindig egy pártatlan, független harmadiknak az Ítéletét fogadja el a világ a mag szabályzatául, mikor kölcsönös, egyforma bizonyítékok elő- tárása után való szabad tárává lás eredményeképpen tudja meghozni a pártatlan bíró a maga Ítéletét. — Ez a terv, amely áthatja a világ valamennyi társadalmát és minden államát, meg tudja teremteni azt a jogbiztonságot, amelyre oly nagy szükség van, — ha nem is teremti meg az örök békét. Az örök béke ugyani? nem egyéb, mint vagy utópia, vagy pedig politikai fegyver a nemzeti érzések lekötésére. — Ne felejtsük el azt, hogy az örök beikét két szempontból hirdetik: egyrészt azok hirdetik, akik minden igazságtalanságot, amely mással történik, szívesen elnézik, ha ez az ö hasznukat jelenti. ? ne felejtsük el azt. hogy az örök békét hirdetik azok is. akiknek a politizálásuk nem erről a földről való. — A legjőzanabb politikát a világon mindig az angolok követték s én csak idézni akarom a mostani munkáskormány népjóléti álla inti tikárának, Lawrencenek a szavait, amelyet most a leszerelési konferenciával kapcsolatban mondott: Laureuse sz örök békéről ..Most. amikor nagy események küszöbén állunk, amely az általános békét igyekszik bevezetni a nemzetek között, nem szabad el3
