Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-24 / 19. (2240.) szám
6 'PRAG.íJ-A'SaG^’AR-HIRLAP 1080 jannár 24, péntek. MESS BRA Nem miss Európa. Nem s&épségikirálynő. A szív királynője. így történt, hogy nem ünnepelte az a világ, amelynek más gondja nincsen. így történt, hogy egy huszonhároméves francia suhamc, Francois Pinet bestiális jnódon meggyilkolta. Senki sem ismerte a szív Idrály- nöjét, névtelen volt- Meg kellett élnie a legnagyobb női tragikumot, hogy neve híressé váljon. , Az előzmények igy festenek: Miss Branson dúsgazdag angol hölgy volt. A mai világtól teljesen elütő rendkívül jótékony lényéért j egész környezete rajongott. Baubx mellett te-l lepedett meg. Özvegyek és árvák támogatású- j fa éven ki ni 150.000 frankot áldozott. Többek: közi a Pinet családot is segélyezte s kiragadta a legsúlyosabb nyomorból. A család legfiatalabb tagja, a 23 éves Francois végzetes hatással volt rá- Miss Branson előkelő lelkében megfogahnzott annak a terve, hogy a fiút jó útra tereli és a fiú, kihasználva az asszony különös, anyáscm-erolikus érzését, rábírta miss Bransont, hogy még éleiében öt nevez-' ze meg általános örököséül. Az asszony en- j gedett ennek az elvetemült kérésnek és aMg nehány hónappal később bekövetkezett a borzalmas vég: 192S áprilisában miss Branson holttestét borzalmasam megcsonkítva találták meg Baux közelében, egy elhagyott \ jégveremben. Homlokát több lövés fúrta át és telemét elboricíoiták az ütések nyomai. A dúsgazdag és előkelő angol hölgy gyilkosság áldozata lett, Francois Pinet a vizsgálat alkalmával tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz és azt igyekezett bizonyítani, hogy miss Branson öngyilkosságot követett el. A birói helyszíni szemle azonban késégbevonhatat-1 Javul bebizonyüotla, hogy közvetlenül hálám ' előtt tettleg súlyosan bántalmazták, majd agyonlőtték és tetemét csak a gyilkosság elkövetése mán Óbb Iák a verembe. A párisi fctárgyaláson Francois Pinet-t felmentenék. Nem volt semmi bizonyíték ellene, \ tehát felmentették. Ez akkor történik, amikor I a .Justizmord“ ellen európai szövetségeket alakítónak Fs amikor ripvanvinklesen tizenöt és húsz esztendős böriönsinylődés után kikelnek a sírból az ártatlanul elítéltek kísérletei, hogy az államtól ,.kárpótlás11 címén átvegyék azt a néhány ezer koronát, márkát, vagy frankói, amelyet a törvény ilyen ,,téves“' esetekre \ előír. Nem volt bizonyíték Pinet ellen és iri-1 nen a távolból még kevésbé ítélhetjük meg a' valódi tényállást. Elfogadjuk, hogy Pinet ártatlan. 8 Ugyanakkor azonban megborzongunk, ha rágándolunk arra, hogy íme, valóban: nem a gyilkos, hanem az áldozat a bűnös. Werfel, a fiatal németek írója irt ilyen címmel re- i gényi, amelynek pszchológiája akkor vádoló' forradalom volt. Az apagyilkosságok emlőin nevelkedett irodalmi forradalom mindenért,1 még a gyilkos gyilkosságáért is az áldozatot | okolta. Nem hittük el akkor ezt a perverznek kikiáltott, önkényes átértékelést és a háborús züllés számlájára könyveltük el. Most üt van miss Branson esete, aki előkelő lelkű és clusgazdagságában olyan jólel- kü volt, hogy minden legszí,gorubb etikai követelménynek megfelelt- Goethe mondotta: Nemes legyn az ember, embertársain segítő és jó! Ez volt miss Branson. Spleenes szórakozások helyett a jótékonyságot választotta és idejét az alárendelt Pinet családdal töltötte el —, ki volna oly cinikus-bátor, hogy a Pinet család helyett ujjmutalóul azt írná a tragédia margójára: Francois Pinet-vel?! Nemes volt,' jó volt és embertársain segített. Mégis ö, az áldozat oka a tragédiás gyilkosságnak. A lelki előzmények igy festenek: a jó ember nem, tud értékelni. Nem differenciál, nem tesz különbséget. A régi etika értelmében jó ember nem segít embertársain, ha segít, hanem tragédiákat idéz elő. Nem tudhatjuk, Pinet, volt-e a gyilkos, de a gyilkosságot m;ss Branson idézte elő akkor, amikor a maga kiegyensúlyozott lelkivilágát, szilárd anyagi bázison épült kvalitásait, finomságai[ és emócióit, egyszóval a maga Énjét beledobta egy világba, amelyben a kenyérfalatért dúló küzdelem hullámai piszkos tarajukkal verik az átkoktól, gyilkolást vágytól, elvetemültségtől és állati öszönöklöl vérueborult eget. Nem minden cm,bér mentheti meg elveszettnek hitt embertársát ás a legtöbb esetben az intellektuálisan halálraítélt csendörpofon és rendőrink vizic/i 6 intenzivebben és determináló erővel ragadja ki a nyomorgó bűnözni készülői atmoszférájából,. mint miss Branson minden .-zir,jósága. Miss Branson esete madáchi meg- állapításhoz vezet: Nemesebb ura volt a tömegnek, mini a tömeg neki. Neuibauer Fái. Mii mond a pápa az ifjúság neveléséről? Az állam feladatai a nevelésnél nem iithözhelnek össze a családdal és az egyházzal Róma, január 23. Világszerte hirt adott már a sajtó arról, hogy XI. Pius pápa uj encyklikát adott ki, amely az ifjúság keresztény nevetéséről szól. A pápának ez immár tizennegyedik ünnepélyes szózata a katolikus egyház papságához és híveihez és nagyon jelentős dolog, hogy a Szentatya az ő aranyjubiteuimá évét éppen ilyen tárgyú, az egész világot érdeklő szózattal fejezi be. Az encykiika dátuma ugyanis december 31, de csak január 12-én jelent meg az Osservatore Ro- mano hasábjain olasz nyelven azzal a megjegyzéssel, hogy a Vatikán hiree poligtott nyomdájában már készülnek a különböző világnyelveken a fordítások, melyeket ezután kiklildenek a különböző országok püspöki irodáinak. Az encykiika nemcsak tartalomban jelentős, hanem terjedelemben is kiemelkedik, mert a nagy formátumú vatikáni lapban teljes tizenöt hasábot foglal le. Már ez is mutatja, hogy a pápa, — áld a pedagógiának nemcsak alapvető, hanem részletkérdéseiben is a legalaposabb képzettséggel rendelkezik, — minő nagy jelentőségeit tulajdonit az ifjúság nevelése kérdéseinek. De még két érdekes külső momentuma van az encykiika megjelenésének. Az egyik az, hogy ez az első apostoli levél, amel" a szokás!ól eltérőleg nem az egyház klasszikus nyelvén látott először napvilágot (a hivatalos latin szöveg csali pár nap múlva jelenik meg a Szentzsék hivatalos lapjában, az Acta Apostolicae Sedis-ben). hanem olaszul, aminek bizonyára fontos gyakorlatú okai voltak, mert hiszen a pápai szózat elsősorban Olaszországnak szól, bár irányítania kell a katolikus nevelés nagy kérdését messze az olasz határokon tűt is. Azzal, hogy az Osservatore hiteles olasz szövegben közölte a pápa szózatát, bizonyára azt a célt akarták szolgálni, hogy elkerüljék az alkalmi fordításokba esetleg becsúszható hibákat — aminőknek a közelmúltban néhány kellemetlen sajtópolémia volt a következménye. A másik érdekes és szokatlan külsősége az apostoli levélnek az, hogy az egész címekkel külön részekre van bontva és már maguk a címek is nagyon sokat kifejeznek elrendezettségükben és diszpozi- ciójukban az Író szándékaiból. Ez is olyan újítás, amin őre még eddig nem volt példa. Eragedfétek kószám a kisdedeket Az encykiika a szokásos fej és az olvasókhoz intézett üdvözlés és apostoli áldás után ezekkel a szavakkal kezdődik: „Rappresentanti in terra“... Mint földi képviselője annak az isteni Mesternek, aki bár szeretetének végtelenségében felölelte az ösz- 6zes embereket, még a bűnösöket és méltatlanokat, mégis különös gyengédséggel mutatta előszeretetét a gyermekek iránt és ezekkel a megkapó szavakkal fejezte ki: „Engedjétek hozzám a kisdedeket", mi is minden alkalommal igyekeztünk az irántuk érzett atyai szeretetet kimutatni... A rövid bevezető sorok után a Szentatya ezzel a címmel: „Az '"tekezés indító okai" azt fejtegeti röviden, hogy mi indította az apostoli levél megírására. Az isteni Mester visszhangja gyanánt már gyakran felemelte szavát a keresztény nevelés különféle kérdéseiben, de most, mikor az iskolai és nevelési kérdésekben a különböző országokban élénk viták folynak és a főpásztorok és hivők sok oldalról fordultaik gyermeki bizalommal felvilágosításért a Szentatyához, ő szükségesnek tartja ennek a kérdésnek a tárgyalását legalább is a főbb pontokban. mert hiszen teljes tárgyát kimeríteni úgy sem lehet. A kővetkező fejezetnek ez a címe: „A keresztény nevelés lényege és kiválósága*4 és ebben a pápa abból indul ki, hogy a legfontosabb dolgok közé tartozik az, hogy ne tévedjünk a nevelésnél, mint ahogy nem szabad tévedni a végső cél felé való törekvésben sem. amellyel bensőségesen és szükségszerűen függ össze a nevelés minden munkája. A nevelés lényege az ember kialakítása — Valóban — mondja a pápa, — mivél a nevelés lényege az ember kialakítása olyanná, aminőnek lenni ke-1 ebben a földi életben, hogy elérje a fenséges célt. melyért teremtetett, világos, hogy nem lehet igazi nevelést adni, ha az nem irányul a végső célra, nem lehel megfelelő és tökéletes nevelést adni, ha az nem keresztényi. És ezért fontos a keresztény nevelés nemcsak az egyének, hanem a családok és az egész emberi társadalom szempontjából. mert hisz ez csak akikor lehet tökéletes, ha alkotó elemei is azok. A főszempontoknak ilyen világos és határozott beállítása után a Szentatya rátér arra a fontos kérdésre: Kire tartozik a nevelés? — A nevelés — mondja, — szükségszerűen társas és nem egyedi munka. Már pedig három szükségszerű, kii1 önálló és égis Isten által harmonikusan összekötött közű let van: kettő a természet rendje szerinti, még pedig a család és a polgári társadalom; a harmadik pedig az Egyház, amely természetfeletti rendű. A pápa röviden fejtegeti ennek a három közület- nek a rendeltetését és célját, majd részletesen tér át arra, hogy minő feladatok várnak a nevelés terén mindegyikre. Nagyon érdekes az apostoli levélnek az a része, amelyik az egyháznak a növelés torén való feladatait tárgyalja különböző szempontokból és levezeti az egyháznak nevelési és tanítási jogát az Üdvözítőnek szavaiból, aki azt mondotta, — menjetek ép tanúsatok minden nemzeteket.. De az egyháznak miég egy jogcíme van a nevelésre és tanításra és ez az a természet fölötti, mondhatnák, misztikus anyaság, amelyet a pápa szent Ágoston szavaival Jellemez, aki azt Írja: Nem lesz atyja annak Isten, áld megtagadja azt, hogy az egyház legyen édesanyja. A család hivatása Az egyház nevelő hivatásával csodálatosan egyezik meg a családinak ugyanilyen hivatása, hisz mind a kettő Istenből indul ki. A család közvetlenül a Teremtőtől kapta a hivatást, ennek megfelelően a jogot is, hogy nevelje a gyermeket és az olyan elidegeníthetetlen jog, amely elválaszthatatlanul ösz- sze van kötve vele és éppen ezért megelőz minden jogot és sérthetetlennek kell lennie minden földi hatalom részéről Nagy alapossággal és sóik különleges esetre való hivatkozással mutatja ki a pápa, hogy az egyház a családnak ezt a jogát mindenkor, minden időben és minden körülmények között a leghatározottabban védelmezte meg. Azonban a nevelés terén megvannak kétségtelenül a maga jogai a harmadik köziiletnek, a polgári társadalomnak, az államnak is. Az államnak ezen a téren megvannak a kötelezettségei is. Az apostoli levél bőven foglalkozik ezekkel és különösen fejtegeti azt a viszonyt, amelynek ezen a téren az egyhá és az állam között fenn kell állania, kimutatja a harmóniának szükségességét. Azután részletesen foglalkozik a mai nevelésügy egyes kinövéseivel annak a pedagógiai naturalizmusnak a hamis tételeivel, amelyek igen sokszor alkalmasak az ifjúság le-ikének megmeteiyezé- sőre. A mai nevelés Irhái A pápa több hegyen erőteljesen állást foglal a mai nevelési rendszerek ellen, amelyek a természet fölötti tényezőknek nem adnak elegendő teret. Valószínű, hogy az encykiika itten elsősorban a mai olasz iskolai rendszert tartja szem előtt, amely az állami pedagógiának szinte uj típusát teremtette meg. XI. Pius pápának már többizben alkalma volt kifejezést adnia annak, hogy helyteleníti a Turati által inaugurált rendszert, amely túlságosam egyoldalúvá teszi az ifjusá-T nevelését A pápa igaztalannak át megengedhetetlennek mond minden iskolai és nevelési monopóliumot, amely fizikailag vaigy erkölcsileg arra kötelezi a családokat, hogy állami iskolába járassák gyermekeiket a keresztény lelkdismerét vagy a családok legitim előjogai ellenére. Bármennyire is megvannak az államnak a maga jogai az iskolaügy legfelsőbb vezetésénél, azonban ennél nem szabad az egyház és a család jogait háttérbe szorítania, vagy éppen megsértenie. Nagyon elítélően nyilatkozik a pápa a testi nevelésnek arról a túlhajtott tempójáról, amely ma sok tekintetben megnyilvánul és amelyet még a leányoknál is 6zin1e a természet rendje ellem alkalmaznak. Kiemeli azt a sok, pedagógiai tekintetben dicséretes dolgot, amit a korszerű nevelés révén el lehet érni, de elítéli az atlétnamusnak a tulhajtásait, amelyek végső eredményben a pogány kor ideáljait akarják feléleszteni. A közel jövőben a mi katolikus közönségünknek is alkalma lesz az encyklikát a maga teljes egészében megismernie, mert hiszen az egyes egyházmegyei hivatalok megkapják a Poliglotta Vaticana-tól a szlovák, magyar, német forditá.t is. amelyet a különféle egyházmegyékben alkalmai, módon ki fognak a híveknek hirdetni.--------"■■iwTTciniwm * ii iram ■■ ■■ —» Le het-e gyógyfürdő a tiszaborhuti zsidó hitközség rituális fürdője Kassa, január 23. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Még 1894-ben Rosenheik Dávid fele&ége, aki vagyonos nő volt, Tiszabor- kut községben telket adományozott a zsidó hitközségnek azzal, hogy ezen a telken imaházat és rituális fürdőt létesítsenek. Időközben Tiszaborkut forrásvizéről megállapitották, hogy azok gyógytartalmuak és a Rosenheik-család leszármazottai gyógyfürdőt és üdülőtelepet létesítettek Tiszaborkuton annak a teleknek a szomszédságában, amelyet néhai Rosenheik Dá- vidné ajándékozott a hitközségnek. A rituális fürdőt 1905 után építették föl, azóta ez is mint gyógyfürdő szerepel, illetve a gyógyulást kereső zsidók egy része a rituális fürdőt használta gyógykezelés céljára. Ez természetesen konkurenciát jelentett a Rosenheik-család leszár- mazottainak tulajdonában lévő gyógyfürdőnek. Az adományozó unokái most port. indítottak a hitközség ellen azon a címen, hogy az adományozott telket nem arra a célra használta föl, amelyre az adományozó levél szól. A múlt. év őszén tárgyalta ezt az ügyet a huszti törvényszék, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az adományozó tényleg rituális fürdő céljára adományozta a telket, amelyet a hitközség gyógyfürdő céljára használt föl, helyt ad a felperesek kérelmének és a telek visszaszármaztatására kötelezi a hitközséget. Ma tárgyalta ezt az ügyet a kassai felsőbíróság ruszin tanácsa. Lackó Béla dr., az alperes zsidó hitközség jogi képviselője, arra az uj körülményre mutatott rá, hogy az örökhagyó felpereseknek nem egyenes, felfelé menő rokona, hanem mostoha nagyanyja volt, tehát a felpereseknek nincs közvetlen örökösödési joguk. Á felsőbíróság ezen az alapon meg is változtatta a törvényszék ítéletét-, az örökösöket keresetükkel elutasította, miután semmi bizonyíték nincs arra, hogy az adományozott, telket Rosenheik Dávid felesége milyen föltételek mellett adta át a hitközségnek. /~HlREK^r 24 Január sma*® Péntek Elsüli Bjilsa is üli®: •' * . Mamiiw.: uii■•vr«wwr«iiu POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefou 2787. Grössling-ucca 36T. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal; Telefon 495. Ruman-ucca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-ucea 2. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. BUDAPESTI kiadóhivatal: VIII., Mária-ucca 20. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská uL. 12. Ili. eszközli. 4» VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. Pozsonyi szerkesztőség é« kiadóhivatal: Pozsony, Grössling-ucca 86. I. Telefon 27—87. — Szíranyavszky Sándor lesz a magyarországi dunáninneni evangélikus egyházkerület fölügyelője. Budapestről jelentik: Kéler Zoltánnak halálával megüresedett a dunáninneni ev. egyházkerület fölügyelői méltósága. A kerület egyházmegyéinek kívánsága az, hogy az egyházkerület fölügyelője Sztranyavszky Sándor dr. államtitkár legyen. — Arany lakodalom harangszenteléssel. Január 15-'én meghatóan szép és lélekemelő ünnepséget tartottak Beczkó községben. Du- bik Pál kántortaniitó és felesége ünnepelték a ran ylak odalmukat és velük ünnepelt sziwel- léJekkel a község és a környék lakossága is. A közszeretetnek örvendő kántortanitó .több generációt nevelt fel és hálás tanítványai most sorra elél>ejáirultaik, hogy Szerencsekivárnatai- kart fejezzék ki. A temploma szertartásóh óriási ember tömeg vett részt, amely disznie- netben vonult fel és zsúfolásig megtöltötte a templomot. A szentélyben két fel virágozott harang várta az ünnepeiteket, kik gyermekeik és unokáik kíséretében jelentek meg Czeizel es- peresplőbá.nos előtt, aikj megható beszéd kíséretében áldotta meg a tisztes öreg házaspárt. Ugyanekkor felszentelték a két harangot, melyeket a jubiláns és gyermekeik nevében adományoztak a templomnak. Az ünnepség után diszebéd volt. — Stuhlman Patrik budapesti előadása. Budapestről jelentik: A Budapesti Katolikus Tanári Kör hétfőn este Kisparti János kegyrendi gimnáziumi igazgató elnöklésével felolvasó ütést tartott. Az ütésen Stuhlmann Patrik dr. c. főigazgató, a premontrei rend volt kassai, tudós professzora, tartott előadást „Az ifjúság és a nemi élet" címmel. A tudós előadó hivatkozott arra. hogy korunk ifjúságának lelkében meggyöngültek az ösztönélet belső gátjai és emellett aggasztó módon kaptak erőre a veszedelmes külső ingerek. Az ifjúság szeméremérzetét rendszeresen rontják. Ezer csatornán ömlik az ifjú leikébe a modern szexuális morál, amely azt hirdeti, hogy a nemi élvezet az élet legfőbb központja, a legfőbb jó és az első teendője, hogy az ösztön kitombolja magát. Hogy ez a felfogás szinte uralkodóvá lett. ennek nem legutolsó oka- az, hogy a lakosság tekintélye'; része nagy városokban él, ahol a fogékony lelkekben az erkölcs parancsai könnyen elhaiványod- na-k. Súlyosbítja a helyzetet a nők nagy száma, a családalapítás nehézsége és a nőknek férfivá formálódása. Az előadó végül ismertette a kato’ikns egyház álláspontját a nemi kérdésben és a házasságban jelölte meg a probléma egyedül tökéletes és erkölcsös megoldását, — Halálozás. Korok Pál né, a betléri evangélikus lelkész neje BeHérben hirtelen elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ugyanott ment végbe vasárnap délulán. — Adminisztrátori kinevezés. Rozsnyóról jelentik: A rozsonvói egyházmegye főhatósága Tihanyi Lajos plébános áthelyezése révén megüresedett gömörrákosi plébánia vezetésével adminisztrátori minőségben Les- kó László gácsj káplánt bízta meg. — Lázár Miklóst választották nrng kópvtee’ö- nek Tokajon. Tokajból jelentik: Ternyin fnlvt le a tokaji kerületben a képviselőválasztás. Két jelölt küzdött a mandátumért és pedi ■ Lázár Miklós, a budapesti A Reggel hétfő’ lan főszerkesztője ellenzéki programmal és F^m o Miksa, a gyáriparosok országos szövetségének igazgatója, pártonkivüli programmal, A választási központba befutott jelentés szerint Lázár Miki óéra 4181, Fenyő Miksára pedig 3156 szavazat. esett és igy Lázár Miklós lett a tokaji kerület megválasztott képviselője.
