Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-22 / 17. (2238.) szám

W^^-AV^AÍt-HlRLAP 1980 január 22, szerda. ameammmrjrmA¥i^Na^mi^rt'jűiftam3Uémix^miií2itaí^ja LESZERELÉS?... Irta: EGRI VIKTOR Kedden délelőtt tizenegy órakor, középeu- pat időszámítás szerint jiontban tizenkettő- kor Anglia királya megnyitotta Londonban a flotta-leszerel ési konferenciát. A megnyitó Ünnepélyen elhangzott királyi szavakat a tech­nika j óvói lábéi millió és millió rádióhallgató leste, a konferencia be harangzott jelentőségé­re való tekintettel még akkor is, ha egy szót sem érteti belőlük. Leszerelés? TIá‘ igen .leszerelő;-'51 fognak tanácskozni Londonban a nagyhatalmak kép­viselői. A béke tizenkettedik esztendejében azt hinnék, hogy rájöttek arra, hogy ezzel a leszereléssel már egyszer csakugyan el kell kezdem, ha annyit hirdetik és harson ázzék a békét. De ne áltassuk magunkat, a számotte­vő tényezők nem szentimentáliskodnak. A mérleg csupán annyit mutatott, hogy bolon­dul értelmetlen dolog kezd lenni a flottale- íegyve-k :zés, a hadihajóknak, tengeraiatt- já'óknak, lorpedőromltolők iák é> ci'kálóknak évről-évre szaporítása, néhány újabb hajó­szörny kedvéért a költségvetést újabb száz­milliókkal megterhelni, — oh korántsem az­ért, mert végre kiviláglott, hogy az adófillé- Tekből és államjövedelem ékből összekupor- gafott százmilliók valami nemesebb célt is szolgálhatnának, péMául iskolák, kórházak, kutató intézetek épülhetnének belőlük, vas- utakra, utakra, nyugdijakra és segélyekre- meg ezer más égetően fontos kiadásra telne, amiről mi javíthatatlan rajongók ábrándo­zunk szentimentális békevággyal, hanem az­ért, mert a technika rohamos fejlődésével kezd kiderülni, hogy neon érdemes többé egy esetleges uj háborúig ócskavasnak beillő dreadnoughtot építtetni, nem érdemes vagy háromszáz milliót ilyen hajószömybe befek­tetni, amikor egy jól felszerelt repülőgép percek alatt végezhet vele. A tenger kezdi el­veszíteni jelentőségét, elszigetel hasznossá­gét, Anglia és Japán nem megközelitehetetlen többé, egy jól feszegeit légiflotta minden órá­ban csorbát ejthet ezen a „splendid isolation“- on és hívatlan látogatásával oly nyomokat hagyhat, melyekben nincs köszönet. A jövő háborúja a levegőben fog eldőlni, ez a mindenki által túlontúl ismert tény dönti el a flotta:•“•z. relé* konferenciát. A leszerelés te­hát megkezdődhet ott, ahol felesleges a végle­tekbe fokozni, a hajóknál, de azért nem sza­bad azt hinnünk, hogy a flottáiégyverkez-és, ahogy azt a józanság diktálná, meg fog áll­ni. A mindenható főke uag>ju?'a:másságai gondoskodni fognak arról, hogy a tempóban mértéket tartsanak. Legyünk nyugodtak, a mostani konferenciám senki sem fogja a mi áld itt naviságunkkal azt pompoiéió: ura'm. akasszuk végre szögre az! az unásig elcsépelt cézári mondást: háborúra készül, aki békét akar, — hanem kezdjük el végre becsületé- sen ezt a békét. Az ilyen romantikus kifaka- dás még nagyobb mosolyt fakasztana, mint amilyet az egyik gen.f; konferencián egy szov- jetdi ploma'a fakasztott, amikor szerény béke­ajánlatával ehhez hasonló húrokat kezdett pengetni Legyünk tisztában azzal, hogy a mostani konferencián való? zlnüieg csak a paritás el­vében fegnak megállapodni. Tehát, ha te ennyi és ennyi százmilliókért ennyi és eny- nyj hajcszörnnyel készülsz békére, akkor én ugyanannyi milliókat á’dozbatok a béke ol­tárára. Az acél- és municicgyárak dobozzanak nyugodtan tovább és ha valamelyik nagyhata­lom komolyan találná venni a mostani konfe­rencia megállapodásait, majd akad titkos kéz, mely akcióba lép és „kinyomozza", hogy valahol „titokban*4 folyik a készülődés, ahogy a John Brown angol fegyverkezési konferen­cia egyik igazgatója. James Mullimer „kinyo­mozta**, hogy a német flottaprogram lega'ább kétszer olyan nagy, mint Tirpitz admirális nyi’vánosan bevallja Mu’bmer tikos jelen­téseit az angol kormány komolyan vette és a német rémnek leküzdésére négy újabb dread- nouhtot rend-őt. Az eredmény. *z angol fegy­verkezés visszhangot vert Németországban és hogy lépést tartson Angliával, kénytelen volt a ..kinyomozott ' fl.iUaprogramut megvalósí­tani. A múlt esztendőben a lipcsei Fiscber Ver- lag kiadásában kitűnő könyv jelent meg Ri- chard Lewinsohn tollából Sir Basái Zaharoff életéről. Zaharoff, a homály egyik nagyha­talmassága, aki a háború rugóit mozgatta és mozgatja alkalmasint rna is. Az ő pénze fiad- aott a német vasban az angolban és a franciá­ban egyaránt. A pénznek nincs szaga és nem nzentimentálifí. Aki a pénz erejét nyomozza, hagyjon fel minden romantikával. Zaharoff metódusa igen egyszerű volt és oly kurtán előadva, ahogy Lewinsohn teszi, az ember a fejéhez kap és ániulva kérdi: ez a metódus a szülője a négyesztendei hullahahnozásnak? És ez a metódus, melyet a mostani lefegyver­zési konferencia sem tüntethet el a föld színé­ről, lehet szülője egy újabb háborús őrület­nek? Amikor valaki Napóleon előtt a hadjáratok rengeteg vérveszteségeire utalt, Napóleon vál­lat vont. Az ő hatalmi törekvéseiért meghalhat egy millió. Miért ne hallhatua meg tízszer any- nyi ember a Tőke oltárán? Ne legyünk tehát szentimentálisak, haljmik meg hősi .görcsök nélkül, ne hivatkozzunk pacifizmusra, hagyjuk könyvek rajongóinak minden humanista, vi­lágmegváltó álmot és múljunk ki oly dicste­Kolozsvár, január 21. A kormánypárt er­délyi és bánáti pártvezetőségének úgynevezett százas bizottsága vasárnap gyűlést tartott, amelyen Maniu miniszterelnök beszámolt a politikai helyzetről. Beszéde elején rámutatott a kormány egy éves munkásságának eredmé­nyeire, a cenzúra és ostromállapot eltörlésé­re, a politikai szabadság helyreállitására, az ország pénzügyeinek rendezésére. A miniszterelnök ezután a kisebbségi kér­désre tért át. Megemlítette, hogy bár a trónbeszéd nem érintette ezt a kérdést, mégis az aktuális problémák közé Ultizik és a kormány lehető­leg még a legközelebbi ülésszakon rendezni kívánja ezt. Sajnálattal kell megállapítania, hogy a ki­sebbségek csak a katonai és adófizetői kö­telezettségeiknek tesznek eleget. Bizonyíté­ka ennek a kisebbségi sajtónak a,z opiáns- perben tanúsított magatartása. Nem volt Paris, január közepe. | Színhely: a párisi Grand Hotel olvasóterme. Személyek: egy német, egy angol és egy ame-! rikai. Idő: a hágai konferencia befejezését kö­vető éjszaka. —• S vájjon kinek fog üzletileg legtöbbet kan atezni a konferencia? — fejezi be a vitát az amerikai. —• Mint az utóbbi tíz évben minden, termé­szetszerűleg Hágából i-s önök húzzák majd a legtöbb hasznot, — mondja kissé rczignáltan a német. — Ám no politizáljunk ma este töb­bet, de ha már üzleti térre siklott a szó, ame­rikai izü ideát vetek föl ön, de mindhármunk számára is. Félirooalmi alapitá-STÓl volna szó. Irodalmi gyárról. Témagyáról. Negyed-, fél- és háromnegyedrészben kidol­gozott. témák, ötletek, regény- és szindarab- vázlatok nagybani gyártására és üzleti for- ga'ombahozatalára gondolok ezúttal. Vevőközönségünk zömét lustulni indult ne­ves irók s irodalmi babérok után vágyó bőr-, parfőmgyárosok s egyéb kultursnobbok ké­peznék. Elsősorban is szabadalmaztatni fogjuk az ideát s aztán megszervezzük a részvénytársa­ságot s megalapítjuk a gyárat. Mi hárman leszünk az alapitók. Részvény- tőkét Amerikától szerzünk, a részvények több­ségét. alapitói jutalék óimén természetesen mi kapjuk. Nem nagy rezsivel dolgoznánk, foki- adási tételként a vállalat reklamirozására for­dított összegek szerepelnének. A „Discrétio irodalmi részvénytársaság" a még bo nem érkezett, do a beérkezetteknél te­hetségesebb és olcsóbb íróknál kilószámra rendelne ötleteket, témákat, sőt majdnem kész novellákat, regényeket, költeményeket, szín­darabokat, — s azokat, egész, vagy félnyers állapotban fixro és haszonrészesedésre óriás nyereséggel továbbadná ... — Nagyon finom és eredeti gondolat. S hogyan biztosítanánk bo az érdekelteket a plágium vádjával szemben? (Az amerikai.) — Nevetséges, azaz, bocsásson meg, de csodálkoznom kell. hogy ezt a kérdést éppen Amerika veti föl. Nem szá.llit-e vájjon Német­ország önöknek ifi elég félnyers ipari termé­ket, melyet Amerika kissé átcsiszolva „Made in IJ. S.“ —• saját cégére alatt bocsát, forga­lomba? Tudomása van arról Is minden szak­embernek, hegy egy kontinensben kefegyár gyártmányainak legnagyobb része ..Made in England" vignetta alatt, futkos világszerte. Di* meg nem iparszerüleg folyik-e már az iro­dalmi termékek gyártása is? 'lenül, ahogy a tízmilliónak sikerült istenver­te vaksággal kimúlnia a tőke bárdja alatt. És fogadjuk el a tényt, hogy nem Sir Bazil Zaranoff egyesegyedül a homály embere, a titkos erő, mely életünket rángatja. Az egész fegyverkezési ipar egy homályban dolgozó tit­kos hatalom. A pénz összefolyik, titkos csator­nákon átcsurog államból államba, a produk­tumban: ágyúban, Manlichreben, Mauserben, hadihajókban, tengeralattjárókban, mérges gázokban, tankokban, repülőrajokban egymás ellen hadakozik, de a hozadék egy mozgató hatalmat hizlal, a mindenható pénzt. Leszerelés? . . . A legújabb német válságról bebizonyoso­dott, hogy Morgan keze dobozott a háttér­ben. A politikusok, diplomaták beszélnek, a Tőke hatalmasságai cselekednek. A flotta- lefegyverzési konferencián is úgy fognak be­szélni, ahogy a pénz kiválasztottjai jónak lát­ják. egyetlen kisebbségi kojtóo'.dnum semi, amely szót emeli volna Románia érdekében, pedig a, kedvezőtlen megoldás esetén, ami nem fog megtörténni, Románia minden polgárát súlyos terhek érnék. Az egyik ki­sebbségi képviselő a kamara ülésén azt az óhaját fejezte ki, hogy bár olyan helyzetben volnának a kisebbségek Romániában, mint voltak a háború előtti Magyarországon. Ilyen mentalitással nincs mii vitatkozni. Te­gyék a kisebbségek kezüket a szivükre és lássák be a két állapot közti különbséget (!)• A kisebbségi probléma megoldása a nemzet szuverenitásának kezében van, elsősorban azonban maguktól a kisebbségektől függ. Ezután Bratianut támadta a miniszterelnök és felhívást intézett a liberális párt tagjaihoz, akik a kamara üléséről kivonrrliak. hogy amennyiben törvényes határidőn belül visz- sza nem térnek a parlament megfosztja őket mandátumaiktól. A százas bizottság ezután bi­zalmat szavazott a kormánynak. (Utánnyomás tilos.) Ám tekintsünk még tovább, a múltba is. ! Mit gondolnak, hány Murillo, Rubens, Van Dyck s egyéb világmárka előtt borul földig a m;gj képű rrüértelem, pedig a mester csak a nevét fröecseniette a műremek sarkába s néha még annyi fáradságot sem vett, hogy a „tanít­ván)‘‘-tói nag) kegyesen elfogadott festmé­nyen legalább az utolsó ecsetvonásokat ő húzta volna meg, — ki tudhatja, ki bizonyítja Murillóra, hogy a Pradó Madonnája, Sevillá­ban szétszórt kilencvenkilenc képének ez, vagy az a szentje csakugyan az ő kezemun- kája s nem-e csak egy soha ki nem deríthető plágium? — Hát azt ki ellenőrzi, hogy azok a szónok­latok és vezércikkek, melyeket X. gróf, vagy Y. lord cégjegyez, csakugyan tőlük származ­nak, vagy pedig csak egy szerény miniszteri titkár, vagy csendben dolgozó újságíró agyá­ban fogathattak s kapnak születés után címe­res apát? Ami eddig szórványos, vagy legalább is szórványosnak képzelt jelenség volt. mi majd rendszeresítjük, nagy tömegben, üzletszerüleg gyártjuk s hozzuk forgalomba. Eredmény? — több lesz a híres és kevesebb az éhes iró. A világnak végeredményben mind­egy, mi meg azáltal, hogy néhány ostoba em­bert íróvá avatunk, néhány irót pedig jóllaka­tunk, —• magunk meggazdagszunk. Kinek lehet, kifogása ellene? —- Nagyon helyes — szólt, közbe igen ko­moly pofával az angol —, de ha már a fogke­féket a fogunkra hányja, legyen szives, ked­ves német barátunk, kiváló hazája legutóbbi slágeréről sem megfeledkezni, mert hisz’ azt ifi plágium-példaként tárhatná elénk, hogy az önök Sohaeht. doktora az antanthatalmak egyik leghatalmasabb s egyetlen sikerdus fo­gását. elplagizálja, amikor oly összegekkel vet­te igénybe Amerika hitelét, hogy Mr. Morgan most már. akarva, nem akarva, a német finnn eiák érdekében száll síkra, nehogy nagy adó­sa tönkretételével veszendőbe menienek a dol­lármilliók. Velünk a háborút, önökkel a békét nyerőt! meg Unele Sam. — Ohó. ez nem plágium, ez csak a példabe­széd hatása: saját kárán tanul az okos. — All ripht! ez is álláspont.. S mit szól hoz­zá Amerika? — A témagyár első egész évi termését, ezen­nel lerendelem. Egyetlen kikötésem, hogy a nyersanyagnak legalább 00 százaléka német agyból származzék. Ha majd rányomatom. hogy „Made in Germany", — száz percent ha­szonnal fogom otthon továbbadhatni.-—* Mit mondtam? Amerika bcn.ne lesz az alapitók között, mint részvényes húz hasznot, a tőkét tőlo, szerezzük, az árut ő veszi ^rneg, ő nyer rajta legtöbbet, amerikai irók fognak olcsó dicsőségtől hízni s inég könyvkiadóik is méggazdagodnak a — német ideán. (A német!) — S Isten tudja, kedves barátom, én azért, lássa, a németeket se féltem! (Az angol.) FARSANGS NAPTÁR Január 25.-én este '9 órai kezdettel a Schalkház-szálló termeiben tartják meg Kas­sán a katolikus társadalom nagy reprezentá­ciós jóíékonycélu táncestélyét, a Katolikus Bált. Január 26: A beregszászi Polgári Olvasó- egylet az.Úri Kaszinó termében könyvtára javára zártkörű táncmulatságot rendez. Február 1: A rimaszombati kereskedelmi testület jelmezbálja a Tátra-szállóban■ Február 1: Gömöri bál a budapesti Bris- tol-szálló (Mária Valéria ucca) földszinti ter­meiben­Február 1. A pozsonyi Vigadó összes helyiségeiben fényes keretek között rende­zik meg a Mentőbált. Február : A pöstyéni futball klub nagy­szabású „Fekete-febér** jelmeztiálja. A bál kiemelkedő eseménye lesz a pöstyéni far­sangnak. Színhelye: a Royal-nagyszáiló ösz- szes termei. Február 1: Az ógyallai műkedvelők víg kabar ©estét rendeznek táncmulatsággal egybekötve. Február 1: A gálszécsi zsidó nőegylet tánccal egybekötött műsoros estélyt rendez, amelynek főattrakieója B. Pa’otai Boris és Sz- Nagy Mici szerkesztésében megjelenő Eleven Újság és a kitűnő műkedvelői gárda szereplé­se - lesz. Február 2: Az érsekujvári Katolikus Kör nagyszabású frasangi mulatsága. A mükedve- lőgárda Laky Imre éuekes bohózatát „A szál ma özvegy “-et hozza szilire. Február 8. A magyarországi Szepesi. Egye­sület bálja Budapesten az Országos Kaszinó sárgatermében. Bál bizottság: Uhlyariik Jenő, Bp. X. Hungária körút 254. — Ugyancsak fe-br. 8.-án tartja farsangi teaestélyiét a losonci Ró­mai katolikus Nőegylet a Kalmár-ét terem helyiségeiben. Február 15. A losonci Evangélikus Nőegy- leí farsangi teaestéiye a Kalmár-étterem helyiségeiben. Március 1. A rimaszombati tüzeltóegylet ál­arcos bálja a Tátra-szál1 óban. Március 2- A Pozsonyi keresziényszocialis- ta szakszervezetek fá^-mulatsága a Royal- szálló termeiben. Kezdete este 9 órakor. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.35 Brünni műsor. 16.30 Hegedüszonáták. 19.05 Mandolin- és gitár­zene. 20.00 Kamarazene. 21.00 Bondy-Lekner hamg- vereenyónekeenő dalestje. 21.30 Schulihoff Ervin zcnigorahamgversenye. 22.15 Kávéházi zene. — POZSONY: 15.30 Gramofon. Utána prágai és brün- ni műsor. 16.00 Gramofon. 16.20 Hangverseny. 17.20 Magyarnyelvű e'őidások. Utána briinni és prágai műsor. — KASSA: 12.05 Gramofon. 17.10 Hangverseny. 17.50 Szlovák népdalok. 18.20 Szlo­vák lecke magyaroknak 19.00 Prágai műsor. — BRÜNN: 11.30 Gramofon. 12.15 Pozsony. 12.35 Déli zene. 19.05 Balalajka. 20.10 Hangverseny. 22.00 Prágai műsor. 22.15 Könnyű zene. — BUDA­PEST: 9.15 A Tiszti Kaszinó szálén zenekarán ak hangversenye. Vezényel B»-rtha István karnagy. 12.05 A Bachraann trió hangversenye. 16.00 Czeke Vilma mesél a gyermekeknek. 17.10 Berecz Sándor dr. előadása: ,,A magyarok sorsa Amerikában**. 171.45 Keringők és operett részletek. (Zenekari hangverseny.) Vezényel Polgár Tibor. 18.50 Porzsolt Kálmán felolvasása: „A színfalak titkai**. 19.30 A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. Dohná- nyi: „A tenor". Utána, körülbelül 22.00-kor idő­jelzés, időjárás, hírek és hójelentés. Majd Magyari Imrének és cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 11.00 Könnyűi zene (SLIving-zenokar). 16.30 Kamarazene. 1. Arensky: D-moU trió. 2. Novak: Trió. 17.30 Clnus Lili opera-énekesnő dalestje 17.45 Az embersport heti szemléje. 20.00 Man-do’tinzene. 21.05 Farsangi est. Régi és újabb bécsi bálok zené­je, farsangi intézmények a régi és újabb korból. — BERLIN: 16.05 Szórakoztató zene. 17.00 Balázs Béla müveit olvassa fel. 19.20 Tánczene. 20.30 Ak­tualitások. 20.45 Dán zene, majd tánczene. 24.30 Éjjeli hangverseny. — STUTTGART: és FRANK­FURT: 16.00 Tánczene. 19.30 Az ég kékje, hang­rögtönzések. 21.30 Leonard Lőtte dalestje. — BRESLAU: 20 30 Walter Rózsi dalestje. 21.20 Rá- diónégyes. — KÖLN: 20.00 Kedvelt opera részlelek. 21.00 A szent láng, Maunghnm színmüve. — LEIPZIG: 16.30 Ba-bari .Józsi cigányzenekara. 21 00 Szimfonikus hangverseny 22.15 Tánc. — LON­DON: 2115 Mikado, Su-livam operettje. 23.0(1 Tánc- zene. — MILÁNÓ: 20 30 Szimfonikus hangverseny. 23.30 Könnyű- és tánczene. — RÓMA: 21.02 Sztam* bul rózsája, Fali operettje. — ZÁGRÁB: 19,00 Harangozó. — ZÜRICH: 20.00 Zenekart hangver­seny. 21.30 Szórakoztató zene. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 16.20 Gramofon. 20.13 Filharnióuikus hangverseny. 23.00 Üzenetek francia nyelvein a világ minden részébe. 24.00 Indulók. I romániai kisebbségi sajté nem támeialtai a rafián kormány álláspontját 11 opfánsporben Hantit román miniszterelnök megállapításai a romániai kisebbségekről Hármam beszélgetitek Mas HUJVGARICÜS VIATOR 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents