Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-21 / 16. (2237.) szám

6 Maiál Provenceban A Miss Branson gyilkossági per lőtárgyalása — A vádlottat fölmentették Marseille, január 20. Utolsó fejezetéhez ér­kezett el Miss Branson meggyilkolásának drámája. A vádlott, Francois Pinet szálloda- igazgató az esküdtszék elé állt, hogy elmond­ja védekezését. Annakidején részletesen be­számoltunk a furcsa, szeszélyes angol festő- művésznő életéről és rejtélyes haláláról. Miss Branson két évvel ezelőtt telepedett le a délfranciaországi Baux faluban. Megtetszett neki a festői környezet. Baux egyike a leg­régibb francia falvaknak. Valamikor virágzó város volt itt, amelynek romjait nemrégen ásták ki. A régi város romjain épült fel a falu, amelynek közelében Miss Branson ma­jort vásárolt. Az épületet teljesen átalakíttat­ta, műtermet rendezett be és exotikus szob­rokkal díszítette fel lakását. Alig féléve tar­tózkodót Bauxban a festőnő s szerelmi viszonyt kezdett egy fiatalember­rel, Francois Pinetvel. A fiatalember a községházán volt hivatalnok. Apja egy motecarlói szállpdának a tulajdono­sa volt. A dúsgazdag angol festőmüvésznő megvá­sárolta a montecarlói szállodát és kedvesé­re bízta a szálloda vezetését. A múlt év áprilisában egy reggel Girard és felesége, akik a Branson-majorban a háztar­tást vezették, tárva-nyitva találták az épület ajtaját. Girard reggelit akart vinni Miss Bransonnak, de ágyát vetetlenül találta. A festőmüvésznő eltűnt. Többórás keresés után a kert vízgyűjtő medencéjében megtalál­ták Miss Branson holttestét. Rózsaszínű selyem hálóing volt rajta és fejét e™ revolvergolyó járta át. A vízgyűjtő me­dencében a holttest mellett megtalálták Miss Branson revolverét. Megindult a nyomozás és a bauxi csendőr­parancsnok engedélyt adott a temetésre. Az volt a véleménye, ho^v a festőmüvész- nö öngyilkosságot követett el. Néhány nap múlva azonban megérkeztek Miss Branson angliai rokonai. Kijelentették, hogy a festőmüvésznő nem lehetett öngyilkos, hiszen erre semmi oka sem volt. Ekkor exhumálták a holttestet és uj nyomo­zást rendeltek el. Kihallgatták Girard-ot, aki azt a meglepő vallomást tette, hogy a vízgyűjtő medence rostélya majdnem tel­jesen eltakarta a medence nyilasát, úgy­hogy ezen a résen nem ugorhatott be a me­dencébe a festőmüvésznő. Szaporodtak a gyanús körülmények és a nyo­mozás csakhamar megállapította, hogy ön- gyilkosságról szó sem lehet. A majorban vércseppeket találtak és a nyomok arra mu­tattak, hogy a műteremben közvetlen közelről lőtte le a gyilkos a festőmüvésznőt, aztán karjaiba vette, az udvaron át a vízgyűjtő medencé­hez vitte, bedobta, majd revolverét is a vízbe ejtette. A gyilkos nyilván idegességében a vízgyűjtő- medence rácsát a helyére tolta. Minthogy Miss Bransonnak két kutyája volt s a kutyák éjjel nem ugattak, a nyomozó detektiveknek az volt a véleményük, hogy csakis a házban jártas és ismerős ember követhette el a gyilkosságot. A gyanú Pinetre, a festőmüvésznő kedvesére irányult. Közben kiderült, hogy Pinet rábeszélésére a festőmüvésznő vég­rendeletet készített, amelyben a monteear- , lói szállodát kedvesére hagyta. Letartóztatása óta állhatatosan tagadott és ' alibit próbált igazolni. A rejtélyes bünper J tárgyalását most kezdte meg az aix-en-pro- ' vencei esküdtszék. A tárgyalásra 43 tanút s idéztek meg. A tárgyalás elején három szak- ( értőt hallgatott ki a bíróság. A szakértők s közül kelten kijelentették, hogy j feltétlenül gyilkosság történt. A harmadik szakértő ellenben azt a véle- j ménvt terjesztette elő, hogy a festőmüvésznő öngyilkosságot követett el. Szerinte lehetsé- 1 ges, hor'v a festőmüvésznő a vizgyüjtőmeden- 1 ce párkányán főbelőtle magát, majd a me- í dencébe zuhant s a revolvert is vizbeejtette. 1 Ebben az esetben Girard vallomása a me- 1 dence fedőrostélyáról megbízhatatlan. i A tanuk nagyrészének vallomása általában kedvező volt Pinetre. l( A főtárgyalás második szombati napja sem \ déri lett fényt arra, hogy tényleg Pinet gyil- ] kolta-e meg Miss Bransont, vagy pedig a , dúsgazdag angol nő öngyilkosságot követett-e el. Egyetlen pozitiv tanúvallomás sem hang- j zott el, amelyből megáll ríni tbn'ő lenne Pinet bűnössége. A vád terhelő tanúi egytől-egyig 1 bizonytalan vallomást tettek. 1 A gyanú, mindnyájuknál csak sejtésen ala- < pul és semmivel sem bizonyítható. | Az egyik terhelő tanú, Beythus festőművész j például mindössze azzal indokolja a gyilkos- j ság gyanúját, hogy az öngyilkosság esete ki ,, van zárva. A védelem mentőtanui szintén csak bizonytalan sejtésekkel indokolták azt az állításukat, hogy Miss Branson öngyilkos- ' ságot követett el. Mentővallomást tett többek 1 közt St. Kerriy falucska birája is. Szerinte " nyilvánvaló, hogy öngyilkosság történt. Az 1 államügyész súlyos szemrehányásokat tett a bírónak, hogy nem vette komolyan köteles­ségét és gondatlanul járt el a nyomozás első fázisában. A tanúvallomások befejezése után az ál­lamügyész beszélt.. A bizonyítási eljárás be­igazolta, — mondotta — hogy Miss Bransont csak Pinet gyilkolhatta meg. Az öngyilkosság esete teljesen ki van zárva. A bizonyítás ugyan negatív utón történt, miután azonban kétségtelen, hogy Miss Bransont meggyilkol­ták, ez a gyilkosság pedig csak Pinetnek ál­lott érdekében. Pinet bűnösségéhez nem fér­het kétség. Berlin, január 20. Edgár Wallace, a népsze­rű bűnügyi regények világhírű gyárosa teg­nap Berlinbe érkezett és a Berliner Montags- post munkatársa előtt utazásának célját a elüsse1 dorfi rejtély tanú mányozásában jelölte meg. A viilágszeite ismert regényíró neve egyizben mar f< íbukkant a düsseldorfi vám­pír gonoszttteivei kacsolatban, amikor a lapok közölték, hogy Wallace Düsseldorfba jön és felajánlja fám gatásit a nyomozó rendőrha­tóságoknak. Ez a látogatás akkor elmaradt ugyan, de Wallace még sem mulasztotta el a kedvező alkalmat, hogy Kriminalisztikai isme­reteit egy ilyen egyedülállóan érdekes bün- ténysorozat tanulmányozásával gyarapítsa. De utjának célja nemcsak ismeretszerzés, ha­nem aktív részvétel a nyomozásban, amely nem is látszik egészen kilátástalannak, mert ahol a d'dek'álogika femondja a szol­gálatot, ott még mindig segíthet a krimina­lisztikában járatos iró in’uciója és képzelete. Wallace máris áPanulmáeyozta a berlini readőrigazgatóságon a düsse’dorfi bűnügy ak- tatömegét és teljes anyagát és első benyomá­sait a következőképpen fog'alta össze: „Az a levél, és az a tervrajz, amelyet a Prága, január 20. A múlt héten három magyar egyetemi hallgató fent járt Masaryk köztársasági el­nöknél a prágai várban és a legmagasabb helyről: az állam ősz humanistájától kérte Scher-er Lajos losonci tanár ellen — a fe­gyelmi eljárást. Ezt a különös paradoxont csak az értheti meg, aki otthonos a szloven- szkói bürokrácia dzsungelében. Mert ilyen hihetetlen furcsaság aligha történik meg másutt, hogy az államellenesség vádjával illetett szerkesztő és tanár ellen legjobb ba­rátai, hívei és munkatársai kérjék a fegyel­mi vizsgálatot, s mindezt azért, hogy — se­gítsenek rajta. A tényállást, ezt a szlovensz- kói csodabogarat ismerni kell, annyira tipi­kus példája a szlovenszkói magyar tisztvise­lők kálváriájának. Tehát: Scherer Lajos .losonci tanárt húsz­éves szolgálat után az uj csehszlovák rezsim nem veszi át, csak szerződést köt vele. Rendben van: az uj hatóságok nem ismerik, nem bíznak benne. De a tanár tíz évig dol­gozik az uj rezsi,miben. Tankönyveket szer­keszt, amelyeket szlovákra is lefordítanak. Képesítése a legjobb. Könyvtárellenőrzéssel bízzák meg és október 28-án ünnepi beszé­det mondatnak vele. És tanári tevékenysé­gének harmincadik esztendejében elbocsát­ják. Kényszernyugdnjázás magyar nyugdij- jal, ami azt jelenti, hogy a tíz kisebbségi esztendőért nem jár nyugdíj. Érthető a szaladgálás, kérdezősködés: mi­ért nem lőhet Scherer Lajos véglegesített tanár? A pozsonyi iskolaügyi referátus hi­vatalos felelete egyszerű: Prága csinálta. Prágáiban azt mondják: pozsonyi ügy. Kerü­Az államügyész életfogytiglani fegyházbün- jtéíést kért. A védő szerint teljesen lehetetlen, hogy MiSs Bransont meggyilkolták volna. Pinetről a tár­gyalás folyamán bebizonyosodott, hogy tisztességes és jóindulatú ember, aki még a légynek sem tudott ártani. Miss Bransonról ezzel szemben többen vallot­ták, hogy csalódott szerelmében és az öngyil­kosságot megelőző napokban búskomorságba esett. A védő szerint kétségtelen tehát, hogy az angol hölgy öngyilkosságot követett el. Az elnök a tárgyalást este nyolc órakor be- rekesztetle, mire az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza. Közel két óra hosszat tartott a verdikthozatal. Este 10 órakor azután az elnök kihirdette a verdiktet, amely sze­rint Pinet nem bűnös Mi*s Branson meg­gyilkolásában. A bíróság a verdikt alapján felmentő Ítéletet hozott. Pinet-t azonnal szabadlábra helyezték. Az ügyész fellebbezett. gyilkos a kis Gertrud meggyilkolása után kül­dött a rendőrségnek, igen sok felvilágosítással szolgál • nekem s pszichológiai tekintetben nagyszerűen értékesíthető anyag, mert követ­keztetéseket vonhaok belőle a gyilkos hivatá­sára, jellemére és sok szokására, sőt lakhelyé­re is. A gyilkos még most is Düsseldorfban van, sőt igen lcünnyii rá is találni, még pedig az R betűből lehet igen fonos következtetése­ket vonni, amelyek végeredményben a gyil­kos felfedezésére fognak vezetni" A düsseldorfi gyilkosságok Jgyével kapcsolat­ban a párisi Liberté oianü újság Resanconból távirati jelentést közöl, amely ezerint az ottani rendőrség letartóztatott egy bűnö­zőt, akiben a hatóságok a düsseldorfi Fan- tómet sejtik. A letartóztatott ember Balitzky Amandus, egy 39 éves stettini születésű egyép, akit Quinge városkának csendőrsége tartóztatott le és szál­lított t>e Besanconba. Letartóztatasára az szol­gáltatott okot, hogy gyanúsan viselkedett és nem voltak igazoló papírjai. Amiken- a testét megvizsgálták, kiderült, hogy BnLtzky herma- frodita. A vizsgálat ebben az irányban is nagy eréllyei folyik. lő utakon sül ki, hogy az elbocsátás az ál­la melleines ség vádjára vezethető vissza. Scherer Lajos 1. a vörös hadsereg bevonu­lásakor államellenes volt, 2. rész/tvett a szlo­venszkói „irredenták" kongresszusán 1928 augusztus 8-án Goimbaszögön, 3. „A Mi La­punk" címen „irredenta" és „soviniszta" ifjúsági lapot szerkeszt. A tanár erre fegyel­mi eljárást követel maga ellen. Hodzsa mi­niszter megígéri. Stefánek miniszter meg­ígéri. A fegyelmi eljárást nem inditják meg. A tanár gyerekeivel, unokájával pénz nél­kül marad, még a kis álnyugdijat sem folyó­sítják. A szülők tiltakoznak, a diákok tilta­koznak, benfentesek Ígérnek, képviselők és ügyvédek mozdulnak. Semmi eredmény. A helyzet úgy tűnik föl tehát, hogy az „irredenta"-vád alapján elvesztheti va­laki a kenyerét, de a fegyelmi eljárást nem kapja meg! Az állítólag „államéile-^ nes“ tanárt le sem tartóztatják, bántatla- niil szerkeszthet tovább egy „irredenta" lapot!? Közben a Sarló, mint a gomba szögi főisko­lás-cserkésztábor rendezője, memorandumot nyújt be Országh alelnökhöz s a gomba szögi „irredenta" kongresszus ügyében szintén fegyelmit kér. Megnyugtatják: nincs baj. „A Mi Lapunkéról kisül, hógy kilenc éven ke­resztül a cenzúra egy sor ellen sem emelt kifogást. A lap humanista szellemben nevelt fel egy ujarcu magyar generációt, amely nemzeti munkájában nem fordul sem az ál­lam, sem más nemzetiség ellen, sőt keresi a megértést a köztársaság többi népeivel. Er­re megmozdulnak a szellemi körök is. Kul- kiregyeeületek, pedagógusok, íróik, most Egy kisebbségi magyar humanista kálváriája M?ért nem Sehet Scherer Lajos véglegesített tanár? - „Irreden- ta“-vádak, amelyekben megtagadják a fegyelmi eljárást - Amikor a köztársaság elnöke előveszi jegyzetfüzetét... Edgár Wallace megoldja a düsseldorfi rejtélyt ? A gyilkos levelének R belüje döntő bizonyítékokat szolgáltat Besanconban elfogtak egy gyanús alakot, a düsseldorfi gyil~ kosságok gyanúja alatt H 1930 január 21, kedd. PirletkchosL r'\r:"''■ már nemcsak magyarok, de csehek, szlová­kok, zsidók is megmozdulnak. Az elbocsátott tanár ügye túlnő a személyi kálvárián, min­denki érzi, látja, az uj nemzedék ellen vétet­tek azok, akik a fiatal magyarok lapjának szerkesztőjét a nyomorba döntik. Mindez nem használt semmit. Scherer Lajos ügyében a helyzet válto­zatlan. Három diák most a tudós humanistához, az elnökhöz fordult s az audiencián Masaryk Tamás elővette jegyzetfüzetét. Csodálkozott Csodálkozott akkor is, amikor azt hallotta, hogy vannak ugyan magyar népiskolák, s ez remiben is volna, de van magyar vidéken egyre több szlovák iskola is. S ezekbe a szlovák iskolákba nem mindig „kényszerí­tik" be a magyar gyerekeket. Sőt sok helyen „humánus" intézmény ez a magyar prole­tárgyerekek számára. Ingyen tankönyv, ju­talomruha, tejosztás, játékszerek s mindez a szegény magyar zsellér fiának csak azért, hogy ezek fejében lemondjon magyar anya­nyelvéről. A köztársasági elnök ceruzája jegyzett: „Slovenská Liga". Jegyzett: „Sche­rer Lajos". Talán most már lörténik valami. A fiatalok biznak. Scherer Lajos igazságá­nak, „A Mi Lapunk" igazságának, a magyar ifjúság igazságának győznie kell! Az ügy mindenesetre a legeiére van állitva, s a döntés nem késhet soká!... anHBBannnMwuimaBamaKinBMn Két nemzetközi betörő felett Ítélkezett a pozsonyi törvényszék Pozsony, január 20. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A pozsonyi törvény­szék Pollák-tanácsa ma délelőtt két nemzet­közi betörő felett Ítélkezett. Neumarkt Sá­muel 54 éves, jánosházai születésű budapesti szabósegéd múlt év októberében megállapo­dott Neumann Miksa 39 éves csernovici szü­letésű pécsi pincérrel, hogy Csehszlovákiába jönnek szerencsét próbálni. Először Nyiírára mentek, onnan pedig Pozsonyba, ahol Grün- wald Lipót Royko uccai lakását nyitották fel álkulccsal, akonnan mintegy kétezer korona értékű ékszert loptak el. A betörést Grünwald tiz éves kisfia vette észre, aki közben haza­érkezett. A kisfiú lármát csapott, mire a kö­zeli Baross kávéházban tartózkodó detektí­vek a két menekülő betörőt elfogták, akik óta vizsgálati fogságban vannak, Kiderült, hogy mind a ketten büntetett előéletű betörők, Neumarkt Bécsben 30.000 schillinges betörést követett el, ami miatt körözés alatt áll, ezen­kívül Olmützben is elkövetett bűncselekmé­nyeket. A mai tárgyaláson, amelyen mindkét vádlott beismerte a bűncselekményt, a bíróság Neumarkt Sámuelt két és félévi fegyházra, Neumann Miksát pedig kétévi fegyházra ítélte. A hivatalból kirendelt védő Bacsák dr. pozso­nyi ügyvéd volt, aki nem is igen jutott szóhoz, miután Neumarkt Sámuel olyan szakértőén mozgott a bünteíőtörvénykönyv paragrafusai között, hogy a biróságban is méltó csodálkozást keltett. Amikor kihirdették előtte az ítéletet, Neu­markt a következőket mondotta: — A büntető perrendtartás idevágó szakasza értelmében fellebbezek az Ítélet ellen, miután utolsó büntetésem kitöltése óta már eltelt tíz esztendő, tehát jogosulatlanul szabták rám ezt a súlyos büntetést. Azonkívül kérem, hogy az Ítéletet velem nyolc napon belül Írásban közöljék és pedig magyar nyelven, saját költ­ségemre. Az elnök figyelmeztette Naumarktot, hogy az ítéletet csak szlovák nyelven közölheti ve­le, de kérheti ennek magyarra való fordítását. Neumann Miksa, a másik vádlott az ítéletben megnyugodott. NEM KÉRKEDŐ EMBER! — Barátom, ezen a szigeten mindennap földrengés voltl — És te nem féltél? — Úgy nézek én ki? Kijelentem neked, hogy a föld sokkal jobban remegett, mint én. (Lo Péle-Méle.) LÉLEKJELENLÉT — Fel a kezekkel! Ha megmozdul, ön egy hulla! — Ne mondjon ilyen marhaságokat, fia­talember! Ha hulla vagyok, hogy mozdul­hatok meg? (Cyrauo.) MADÁRKIÁLLITÁSON — Miféle furcsa madár ez? — Ez, kérem szépen, a postagalambnak és a papagájnak a keresztezése. — És mire jó ez? — A postagalamb, ha esetleg eltéved az utón, mingyárt tud kérdezősködni. (Le Journal Amusant.) i

Next

/
Thumbnails
Contents