Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-19 / 15. (2236.) szám
<ERKCT:MAGteR-HTraWO Az összetört hegedű Irta: Sándor Dezső A téma nagyon régi. És mégis, valahányszor közei kerül hozzá az ember, valahányszor az úgynevezett véres élet mtenzmitdsát érzi az ember mindig megdöbben. És nem tudja, hagy mit gondoljon. Érzi, hogy igy leéli lennie, ahogy van s mdimdáMsan mégis borzasztó, hogy igy van. A mi korunk a nagy gondok kora. A válságok kora. 8 majdnem bizonyos, hogy száz esztendők múlva, a történeti távlatok gyakran hamis beállításában, mégis úgy fognak erre a huszadik századra visszatekinteni, mint a legtermékenyebb korra, mint a legnagyobb élmények századára, hiszen olyan nagy és beláthatatlan lehetőségeket magában rejtő technikai csodák ejthettek bámulatba bennünket. Rádió, fSm, beszélő fűm, távolbalátás, repülőgép, Zeppelin, élőbb-utóbb rakéta- autó, rakéta-repülőgép. Mindez 25—30 esztendő alatt. Csupa csoda. # 8 álljon itt egy kis érsekujvdri történet. Egyszerű, szomorú hisória, itt játszódott előttünk. nem kerül bele a történelembe, pedig de nagyon véres élet! Az történi, hogy egy hideg téU éjszakán elindult az érsekujvári cigánynegyedből, a Párából egy cigány. Éhes voli és fázott és a dü- ledezö nyomorianyán szenny és betegség, tbc és kenyértelenség. Hóna alá vette az öreg hegedűjét s ment be a városba. A kihalt érsek- újvári éjszakába, amelyben néhány évvel ezelőtt ő is volt valaki, muzsikus, talán csak unott korUrds, de mégis muzsikus, mégis ember, majdnem tar és pénze voU. A kávéháziakban most jazz bánd játszik. A korcsmákban sok helyen gramofón. Rongy vidéki korcsmák rádióból hangssórózzák esténként a muzsikát meg a szórakozást. És a cigánynak nincsen kenyere. As elkeseredett érsekujvári cigány Mért a Főtérre, megállt a kávéházak előtt. Szaxofón gőgös muzsikája bugo-it felé. A dob apró per- getése tépte az idegeit. Gyűlölte ezt a gonosz kakofóniát. Az öreg cigány némán (HU. A nagy keserűségével. Megvan az öreg hegedű. Nincs hol játszani. És itt a tél, a hideg, üt vannak a kény ételen napok. Nem panaszolta el baját senkinek. Hiszen olyan kihalt az érsekujvári éjszaka. Odatá- maszokodott az ivlámpa oszlopának, kezében a hegedűje és nézett a fényes kávéház felé, ahová aligha fog bejuthatni, leronyolódott cigány. Mi mehetett végbe a lelkében t Egyszerre keserűen fogta a hegedűjét, megragadta a nyakát, lendületet vett és nekiverte a hegedűt a lámpaoszlopnak. A hegedű széthasadt. A nyaka maradt csak a kezében, de romboló dühe el nekiesett a megmaradt daraboknak s összeapritotta. Némán. Minden tragikus kitörés nélkfU. A cigány eltűnt. A kávéházakból kinéztek az emberek s egy pillanatra megrendültek. Valaki csendesen megjegyezte: t •— A jazz bánd . - . Igen, a jazz bánd. Ez vette el a cigányok keresetét. Mint ahogy a szövőgépek a takácsokét, az autók a konflisokét, az autókereskedelem a lókereskedelmét, a hangosfilm a mozizenészekét s mini ahogy a ma diadalmasnak látszó jazzbandisték kenyerét fogja az egyre tökéletesedő mechmizált zene elverni. # A technikai csodák kora az exisztenciák tragédiájának a kora is egyúttal. Kísérteties arra gondolni, hogy a technikai tökéletesedés iránya minden kétséget kizárólag az, hogy az emberi munkát egészen gépekkel helyettesítsék. Bármennyire is cáfolják, munkanélküliség, amely a gazdaságilag legfejlettebb országokban is egyre fenyegetőbbé váMk, nemcsak az átmeneti gazdasági válsággal okolható, hanem a technikai tökéletesedéssel is kapcsolatba kozható. Arra kell gondolni, hogy az indigó papír és az írógép a felére redukálta egy iroda személyzeti szükségletét. Az uccaseprőgép az utcaseprők primitív kenyérkéjét vette el. És mindennek igy kell leírni. És csodálatba leéli esnünk, ha újabb technikai nagyszerűségekről halhmk. És lelkesednünk és glori- fikálnunk a feltaláló lángeszét. És közben szorongva gondolunk arra, hová vezet a csodák kora? Karinthy Frigyes irt valahol erről a problémáról. Leírta azt, hogy a technika fokozatos fejlődésével egyre több ember válik felesle-j gesté s amikor már végleg semmi munkája nem akad, egyetlen embernek sem. akkor egy | zseniális ember fel fogja találni az örök élei I szérumát. i Az iparosok és kereskedSk adóügyi sérelmeit sorolta föl s az orvosiás módjaira mutatott rá a komáromi adóügyi értekezlet TSbb szlovenszkói ipartársulat közös akciója az adóügyek igazságos rendezéséért Komárom, jaguár 18. (Saját tudósítónktól.) A komáromi Járási Általános Ipartársulat a mind eikeseiedül'ebbó váló panaszok hatása alatt, molyok az egész komámmá járás ipairoe- és kerefikedőtársadalma (részéről, de köztudottan az egész szlovenszkói iparos- és keres- kedőtársa dalom minden egyeü tagjának ajkáról ssümetlen és meghallgatta dánul elhangoznak, adóügyi értekezletre hívta meg január 15.-ére Komárom tan a környező járások ipar- társulatait, s hogy az adősérelmek necsak egymásközti panaszokdásban merüljenek ki, meghívta ©nre az értekezletre a pozsonyi kerületi ipar- és kereskedelemi kamara adóügyi referensét és több töivéryhozót is, hogy ezek közvetlen forrásból hallhassák a panaszokat s orvoslásuk iránt illetékes helyeken előterjesztéseket tegyenek. Az értekezlet lefolyásáról a következő tudósításunk számol be. Boldoghy Gyula i parté rsulati elnök megnyitó szavaival üdvözölte az értekezleten megjelent: galániai, vágsellyei, zselizi, Ipolysági, érsekujvári, lévai járási ipartásulatok kiküldötteit, valamint a megjelent Richter János és Füsey Kálmán szenátorokat s ifj. Ko- ezor Gyula országos ipanosszövetségí elnököt Sajnálattal jelentette be, hogy az értekezletre meghívott dunaszerdahelyi, párkányi, nyitrai járási és pozsonyi városi ipartánsulatok delegátusai egyéb sürgősebb elfoglaltságaik miatt az értekezleten meg nem jelenhettek. Rámutatott arra, hogy a sok adósérelem orvoslására szükségesnek látta a törvényhozók figyelmét is felhívni, mert az adózók ma már csak abban tudnak Mami, hogy a nemzetgyűlés tagjainak segítségével elérhetik végre a mérték nélkül kivetett és kíméletlenül behajtott adók csökkentését s az egész adégazgatás rendszerének megjavítását Kérte a megjelenteket, hogy az Ivánfy Géza titkár áltál a komáromi társulat nevében teendő előterjesztésekhez esetleg pótló javaslataikat tégy éa meg. Ezután. Ivánfy Géza ipartársrolati titkár ismertette az adósérelmeket, amelyek a következőkben nyilvánulnak: 1. as adókivető bizottságok helytelen öes- sseállitása, 2. nagy adókörletek alakítása kiás zárna bizottsági taggal, 3. titkos adó- informátorok rendszere, 4. adócsökkentési, törlési, részletfizetési kérelmek elintézésénél az illetékes gazdasági szervezet, az ipartársulat véleményének mellőzése, 5. a községi adózás tultongése as állami adózás mellőtt, 6. a forgalmi adó mai rendszere, 7. a kisiparos kóma unkájának, tehát nem árubeli szolgáltatásnak a munkásnál mentesített forgalmi adó alá vonása. Az előadó abból indult ki alapos s az adózás kérdését tefolyáfcoló minden gazdasági és szociális körűiméi yre figyelő fejtegetéseiben, hogy maga az adózás Ucb.Lkája ébreszt bizalmatlanságot, tehát a bizalmait kell helyreállítani adózó és adóigazgató hatóság között. Az adózónak az adóhivatalukban a maga hivatalait, az adózás ügyét intéző .tisztviselőkben, a maga tisztviselőit kellene látnia, A helyzet azonban olyan, mintha az adózás csatározás, háború lenne a rosszul felfegyveraett polgár és a hadi technika minden rekvizibumával kitünően felszerelt adóhatóság között. S ez az állapot akadályozza meg az egészséges adómorálnak a kialakulását, melyet az adózó polgár is igazolni szeretne. Először tehát az adókivető bizottságokba kell olyan egyéneket kinevezni, akiket a törvényes érdekszervezetek szabad választása jelöl ki, akik bizalmát bírják az iparos- és kereeke döosztál yaak, akik tehát, mert mások bizalma állítja őket' oda, felelősséggé! is tartoznak nemcsak az adóigazgatás szerveinek, hanem megbízóiknak is. Fontos kérdés az adókivetés technikájában az adókivető bizottságok taglétszáma és illetékességi területének megállapítása. Ha egy egész járás adózóinak ügyét 5, 7, 9, esetleg 11 bizottsági tag intézi, akik a járás többezer adózójának anyagi helyzetét s az anyagi helyzetet annyira befolyásoló helyzeti, családi, sok egyéb körülményt nem ismerik, még a legnagyobb jóindulat mellett sem képesek relatíve igazságos adóztatás alá venni az adózókat. Az iparos- és kereskedőtársadalomnak, de a többi adózó osztálynak is érdeke, hogy lehetőleg kisebb adó kér ül.etek alakiííassanak. Lcgfiérelmesebb pontja as adózás rendszerének a* a. n. informátorok intézménye. Az adótörvény maga is számolt azzal, hogy az adóigazgatási tisztviselő, mint referens, s az adókivetőbizottsági tagok sem ismerhetnek mindenkit, egyes adózóik üzleti, kereseti viszonyai körül nem lehetnek annyira tájékozottak, hogy igazságos adóterhet tegyenek a vállára. Felhatalmazza tehát a törvény az adóigazgatást, hogy az egyes adózók viszonyairól más módon szerezhessen be adatokat, ha a vallomás kiegészítésre szorulna. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az adó- igazgatás rendszerint ipari és kereskedelmi szakmák szerint egy-egy iparost, kereskedőt hív meg, aki a szükséges információkat adja meg az egyes adózók saját s illetve egymás- fcözötti üzletkereseti viszonyai róL Az iparos- és kereskedőosztály helyesnek tartja az információszerzésnek ezt a módját, azonban azt kívánja, hogy ezek az informátorok az ő soraikból a törvényes organizációk által választassanak. Az adózás egész technikájánál az ipari és kereskedelmi szervezeteknek az a kívánságuk, hogy meghallgattassanak. Igen fontos ez az iparos, kereskedő adó- csökkentési, törlési, részletfizetési kérelmeinél, amikor az egész nagy adóikerület gazdasági viszonyait legjobban ismerd gazdasági szervezet lehet csak illetékes ily kérelmek megvéleményezésére, mert ezek az organizációk tartják kezüket a gazdasági élet pulzusán, amely gyakran nem lüktet lázat nmtatóan még akkor sem, mert takarnia kell a gyengeséget, a betegséget, amikor a segítségre legjobban, orvosságra leggyorsabban van szükség. Ivánfy Géza után Gaal Gyula dr. iprtárs. főtanácsos ismertette a forgalmi adősérelmeket. A forgalmi adó horribilis terhet jelent, az iparom és kereskedő ennél az adónál az állam kskasszálója, haszna nincsen ebből a tevékenységiből, legfeljebb kára, mert konácurren- cieképeseégét, forgalmának növelését akadályozza meg. Az iparosság, kereskedők ez adónem teljes eltörlését kávánjék; erre azonban miután milliárdokat vesz be e címen az állam, számi tani nem lehet, de arra számítani akar, hogy a forgalmi adó egyfázisúvá tételére vonatkozó s az évek óta kellően megindokolt ikivánságot a pénzügyi kormányzat teljesíteni fogja. A forgalmi adó kérdéfcéné! törlendőnek tartja a kézműves iparosság a maga mühelyi kézi munkája bérértékének összeg3 után eddig fizetett forgalmú adó törlését. Régi óhaja ez as iparosságnak, mert akárhány legtöbb iparos önmaga végez el ellenérték fejében munkákat, ezeknél, tehát köavet- ’enül szolgáltat olyan munkától jeeiitméoyt, mely a munkással viszonylatban mentes a forgalmi adó alól. Az adózás kérdésének e főbb vonásokra redukált ismertetése után megindult a vita, mely igen élénk és nem egyszer szenvedélyessé i3 vált. A 'vitában valamennyi vendég ipartársulali k.küldött, különösen: Kardoss Győző a'elnök, Menczel Dezső szakosat, elnök Yágsellye, Farlcas Lőrinc titkár Galánta, Rováts István és Belágyi F. titkár Ipolyság. Honffy János Érsekújvár, Nagy András Zee- !ir-Na.(»>ralié, Éder István, Tóth Antal titkár Léva, Vály Lajos Komárom, szólaltak fel igen értékes s a kérdés alapos ismeretére valló, különösen az iparos és kereskedő társadalom helyzetét hü képében feltüntető felszólalásaikká], ’ ndi [ványaikkal s a javaslatokat módosító e1ö t e r jegzéseikkel.: A több órán át tartott igen magas s*ksvo- IUÜ.U értekezlet a következő határozati Javaslatot fogadig el egyhangúlag: Felttéietnek a meghívott képviselők ée aze- oátorok, a pozsonyi kereskedelmi ée iparkamara, hogy a iá) aulátok által közösen, de mindegyik járásra külön is vonatkozó pana&z- iratok s élőt emésztések alapján lépjenek érintkezésbe a pénzügyi kormányzattal az elviselkeieüen adósérelmek orvoslására. A megjelent ipartársulafok képvisel® arra & felkérték az értekezletet rendező komáromi ipartámulatót, h»gy megfelelő módon az értekezletről a sajtó utján közlemény jelenjen meg és a hozott határozatok megküMessenek a többi társulatoknak is hasonló eljárás céljából. Richter, FQssy és Koaor felszólalásai A referátumok ötéin Richter János és Füsey Kálimén szenátorok megköszönték a meghívást. Richter János szenátor üdvösnek és helyesnek tartja, hogy a törvényhozókat is bevonták e sérelmek orvoslásának munkálataira, mert egész Szlovemszkón hangosak a községek, városok ezektől a panaszoktól a ebben a kifejezetten gazdasági és az állam egész gazdaságát érintő kérdésben tényleg egyszer mér a törvényhozásnak kell kezdeményező lépést tenni. Kell, hogy meghallják a panaszokait és sokkal rosszabb les*, ha a gazdasági válságokban tönkretett iparos és kereskedelmi osztály utolsó lélegzetvételénél jön csak a segítség. mint most, amikor még lenne mit menteni, ezer, tízezer dolgozó s az államot fenntartó iparost és kereskedőt. ígéretet ítész, hogy mindenben támogtaja az iparosokat és kereskedőket Füsey Kálmán szenátor is lendületes szavakban mondott köszönetét a bizaloméri. Mint gazda értékelni tudja az iparos- és kereskedő- osztály munkásságát is s minden erejével az ő ügyeikért is harcolni fog. Ifj. Koczor Gyula volt képviselő örömét fejezi ki azért, hogy az iparosság az adókérdésben józan mérsékletet tanúsít és maga is igyekezni akar önmaga sorsának megmentéséért a javító eszközök feltárásában azoknak segítségére lenni, akiket hivatásuk állít az állam egész lakossága számára hozandó törvények meghozatalánál való közreműködésre. Maga is nem egy alkalommal hívta fel a kisiparosság figyelmét az adótörvény hibáinak s illetve a törvény helytelen alkalmazása következtében érzett sérelmed, panaszai nyiilt feltárására. De nem mulasztotta el ugyzanakkoa* felhívni az iparosok figyelmét arra is, hogy sem elég a pasaszkodás, hanem a segítséget önmagának is el kell kesdenío. Élnie kell az iparosságnak, keret ked önék, de minden adózónak is mindama joggal, mélye* az adótörvény számukra biztosit; ment be keM vallania, hogy nem egyszer az iparosok, kereskedők hiányos törvényi* meret© is okozója adóbajaiknaik. A komáromi értekezlet biztatással tölti él, mert látja hogy ilyen közös értekezlet összehozza az egy gazdasági táborba tartozókat — s ha a jövőben is minden egyes sérelind kérdésben hasonló módon járnak el, a törvény szigora keretei megadta módon, igazuk tudatában, de az átkos ipa rőt közöny leverésével maguk is hozzáfognak s szüksége* ismeretek megszerzéséhez, — siker fogja kisémi mozgalmaikat. Boldoghy Gyula zárószavában hálásan megköszönte a megjelentek fáradozását s ismételten kérte a megjelent törvényhozókat arra, hogy vegyék kezükbe az annyira leszegényedett iparosság ügyét és tegyenek meg mindent, hogy az elhangzott, nem túlzott, csak a valóságot festő sérelmek haladéktalanul or- voeoltassanaikí [ Minőségek: | 5>> * Smpa, Peisia, ^ 0 * ^*™*%, ** O/^ Oolódl csomózássá); R csohszlooák technika legnagyobb ofománya! ___________________-__________________ 9
