Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-03 / 2. (2223.) szám
^RAGAI-TV^AG'favRH! RIíAP 1930 január 8, péntek. Franciaország „jó polgára Breviárium készül demenceau szellemi hagyatékából a A francia közvélemény moet kezd o&ak tudatára jönni aDnak, mit vesztett Olémenceauban. Az öreg 11111 ■ i- rni■■■ in mini i■ — ————————y* (Postyéni I t az ideális szer házikurák céljaira | RHEUMA — KÖSZVÉNY - ISCHIAS ’el'en. Rendkivül gazdaságos, 30-6zor alkalmaz- | ■ hűtő, tehát egy teljes kúrára elegendő. Fő- f ■lerakat: Kunerle, Praha, Staroméstské nini. 22. \ Franciaországban mindenek ellenére még mindig polgári uralom van. Briand világbékepolitikájával mindig szembenálló „Senki sem halhatatlan. — mondta — ezért az ember ősidőktől arra törekszik, hogy a meggyökerezett vezérelveket úgy váltsa valóra, hogy ezek nevében a hozzá legközelebbiitokat nyárson forgathassa és felnégyelje: ez a legjobb, amit emberileg "'tenni lehet. Ezzel az általános igazsággal szemben azután a pacifizmus gondolata egyszerűen gyermeteg. A nagy emberi szolidaritás szép álom, amelyből bennünket egyszer majd egy uj Vilmos császár ágyúi fognak fölébreszteni.“ Amikor azután egy barátja a versailleei béke fogyatékosságaira figyelmeztette, vállát rándítva, igy felelt: — Mit teke-tettem volna mást, amikor egyfelől Lloyd George ült, aki Napóleonnak képzelte magát, másfelől pedig Wilson, aki azt hitte, hogy Jézus Krisztus. A halál nem érte váratlanul. — Nem vagyok beteg, — mondta Látogatóinak, — sohasem is voltam beteg. Egyszerűen haldoklóm, aimi egészen más. Ez a természet rendje. Ha a törtémelem naggyá avat, ezt kizáróan annak köszönhetem, hogy életem utolsó nyolc esztendejében kitartóan hallgatni tudtam. És ha valaki közületek halhatatlanságra pályázik, igyekezzék, hogy mellékalaknak rákerüljön Claude Monet egy vásznára. Ez az ut sokkal biztosabb, mint akár a versailleei kongresszus, vagy akár az egész világ- politika. A Cseka titkos munkája Varsóban Hogyan akarta a Cseka felrobbantani a lengyel vezérkari? — Két pokolgép Foek marsall tribünje alatt — — Beszedovszkii volt párisi szovjeíiigyvivö emlékiratai — pék alatt. Azt mondja, hogy semmi szükség ; -ra,] „divatot", hogy a lengyel pártokat egymás ellen hogy részlvegyek az ünnepélyen. Igaza van. Kife-1 uszítsa. jezeiten katonai és naciona'ista szellemű tüntetés! , ez és különben is ott lesz a legnagyobb ellenségünk, Foch, ez a cinikus imperialista. Inkább pihenni fogok két napig Otvockában. Ez a kijelentés megerősítette gyanúmat. Loga- novszkij meg akarja mentenni Obolenszkijt, vagy a saját iniciativájából, vagy legjobb barátjának, Unschlichtnek megbízásából. Engem azonban ... feláldoz — bizonyos magasabb szempontokból. Ha az áldozatok között lesz egy szovjetdiplomata is, akkor uapnál világosabb a szovjet áriái lansága. — Leonid Leonidovics, — mondtam Obolenszkij- nek — örülök, hogy Loganovszkij elvtárs itt van és végighallgatja beszélgetésünket. Arról értesültem. hogy a Baginszky-féle szervezet május 3-ra bombamerényletet tervez a felavató ünnepélyen. A pokolgépek Loganovszkij elvtárs felügyelete alatt készuAek. Kérem önt, szólítsa fel Loganov- szkij elvtársat, hogy tegyen le erről a szerencsétlen tervéről. Azt hiszem, fölösleges bővebben rámutalnom arra, hogy milyen politikai következményei lehetnek ennek a merényletnek. Obolenszkij majdnem meghalt a rémülettől. Ijedten tántorodott hátra. Loganovszkij zavart volt és ideges. Amiről á Cseka főnöke sem tud... Obolenszkij most az egyszer erős volt Szigorú utasításokat adott Loganovszkijnák. Biztonság okából behivatta Szoszuovszkyt is és előtte is megismételte rendelkezéseit. Nyomban berendelte Kal- narutkiszt és megtiltotta neki, hogy 48 órán belül eltávozzék a követség épületéből. A eoffőr utasítást kapott, hogy csak Obolenszkij személyes utasítására hajthat ki. Másnap Loganovszkij felkeresett az ukrán követségen. Mindenáron meg akarta tudni, hogy honnan értesültem a készülő merényletről. Azt hajtogatta, hogy csak hárman tudtak az egész dologról, Baginszky, Vecserkovics és ő. Nem feleltem neki. Tovább is faggatott. Zsarolni is próbált, azzal fenyegetett, hogy szigorú eljárás indul ellenem államtitkok elárulása miatt Megnyugtattam, hegy én a dolgot csak Szovjetoroszország követének mondtam el, ez pedig nem tekinthető államtitok elárulásának. Loganovszkij dühösen távozott. Később, 1925-ben Moszkvában találkoztam vele, ahol a lengyel szekció ügyeit irányitottam. Csak akkor mondtam el neki, hogy milyen logikai következésekkel jöttem rá a merénylettervre. Ö viszont megvallotta nekem, hogy miért adta be olyan hamar a derekát Obolenszkij előtt. Ezt a bombomerényletct egyedül Unschlicht tervezte, Dzserzsinszkijnek, a cseka elnökének megkérdezése nélkül. így tehát, ha Dzserasinszkijnél beárultuk volna a merénylet miatt, könnyen kitörhette volna a nyakát. Ezért nem ragaszkodott túlságosan Foch marsall és a lengyel vezérkar levegőberöpitéséhez. A ki&ebb-nagyobb bombák szorgalmasan robbantak tovább. De azért Baginszky és Vecserko- vics most már kissé óvatosabban dolgoztak, mert a rendőrség kezdett a bombavetők nyomára jutni. Dinamit helyett mo6t Bickford-gyutacsu pokolgépekkel operáltak. »Otlelch« Loganovszkij pedig fáradhatatlanul eszelte ki az újabb Ötleteket. Ebben az időben Pilsudszky marsall h Szulejuvkán lakott. Csak néhány megbízható ember őrizte. Pilsudszky legfeljebb csak a konzervatív diákok támadásától félhetett, hiszen ezek voltak legelkeseredettebb ellenségei. Narutovicz: köztársasági elnök gyilkosának kihallgatása során kiderült, hogy a merénylő eredetileg Pilsudszkyt akarta eltenni láb alól. Pilsudszkyt azzal vádolták a konzervatív diákok, hogy elzsidósUolta Lengyelországot és a nemzeti elemeket, mimlemiunét kiszorította a zsidók kedvéért. A diákság Naruto- viezot is gyűlölte: amikor elnökké választolták, a diákok sárral dobálták meg a kocsiját. Nnturovicz gyilkosának fanatikus hangú vallomása még jobban felizgatta az antiszemita ifjúságot. Valőságggfil a jó modorhoz tartozott bizonyos körökben, hogy nyiltnn hirdessék: „PB• \' el kdl tenni láb a'ól!' *• Lóg in,*ij arra akarta felhasználni ezt a tigris irodalmi hagyatéka oly mérhetetlenül nagy" (cikkek. rövid feljegyzések, naplók, kéziratok), hogy ezt a hagyatékot talán soha senki sem lesz ké;»es feldolgozni. Thebaud Tean vállalkozott arra. hegy breviáriumban fogja össze Clémeucéaö leg- je lenizcbh szentenciáit, melyek valóban kinyilat- keziatásszerü bölcsességszámba mennek. De nemcsak bölcsességszámba. Ezekből a ciémenceaui m 'áldásokból domborodik ki a legeklatánsabban, hegy a tigris etikai mélységekben gyökerező igazi nagyságát nem a politikus éleslátása, nem a dik-| tá or vaskeze, vagy a uéptribun magával ragadó j lendülete, nem a parlamenti vezér páratlan szer-j vr zőképessége és nem is a diplomatafurfang teszik, hanem a jó polgár erkölcsi zsenialitása. Eb-; bői a breviáriumból adunk itt mutatóba néhányj prmpásan csiszolt ékszerdarabot; melyek ragyogó-j sál és sokszínű, mély tüzét valóban csak egy rend-j kívüli lélek sugározhatta ki magából. Clémenceau tudvalévőén pályafutását mint aj prisi kommíin barríkádharöosa kezdte. Tehát; ry nt kommunista és pedig olyan kommunista, aki j r. •■m félt attól, hogy a bőrét vásárra vigye. Bőven I módjában volt a nóptribunok, a barrikádharcosök és a pszeudoforradalmárok lelkületével tisztába jönni. Amikor már miniszterelnök volt, egy prefektus jött hozzá valamiről jelentést tenni. A prefektus nyakán égőpiros nvakkkendŐ tüzelt — ön piros nyakkendőt visel — mordult rá a tigris. — A mai naptól fogva ön nem prefektus többé. 1914 augusztusban, amikor a háború kitört, a dühtől rekedten mondta egyik barátjának: — Miért kellett ezt megérnem? Nem bizom a kormányban, mert nincs benne energia. De azért mégis támogatni fogom, mert ha megbukik, mi jöhet utána? Egy uj kommün? Vagy kérdezzük meg újból a népet? Rég elvesztettem a népbe vetett bizalmamat. Egy forradalmi darab bemutatója alkalmából így szólt társaságához: — Mi volt az egész konvent? Gyávák gyülekezete, akik merő félelmükben egymást küldözget- lék a vérpadra. És amikor egyszer az Aurore szerkesztőségében választókerületének egy küldöttsége kereste föl, a demokráciáról fecsegő szónok szavaira általános megrökönyödésre igy válaszolt: — Tudja egyáltalán, hogy mit tett a demokrácia? A demokrácia tette lehetővé, hogy a nagy tömegek is résztvegyenek a galádságokban és becstelenségekben, amelyet elkövetni azelőtt az uralkodó osztályok előjoga volt. „Tiszteld a királyt: tanítja az iskola. Tiszteld Istent: tanítja a papság. Tiszteld a korlátozott szabadságot: hirdeti a kormány. Tisztelt a forradalmat: hirdetik az ucca apostolai. És a közönséges ember megfogadja valamennyinek a tanácsát, mert szive mélyén jól tudja, hogy mindig önmagát ünnepli.“ Ez volt Clémenceau véleménye az emberről és az emberi nagyságról. A politikában gyűlölt minden doktriner egyoldalúságot. Amikor egy nap lapjának politikai szerkesztőjévé váratlanul Mandel Györgyöt tette meg. igy mutat'a őt be a munkatársaknak: — Uraim, ez Manód György, az uj politikai szerkesztő. Az a hosszas beszélgetés, amelyet éppen most folytattam vele, meggyőzött arról, hogy ennek az. urnák foga'ma sincs a politikáról és igy minden tekintetben illetéktelen. Ha szakember volna, akkor tele volna előítélettel és. pártosság-! gal és nem tudnám őt használni. Miniszterelnöksége idején egyik barátja a szemére vetette, hogy egyik miniszterkollégája már régóla szeretné vele közölni ötleteit, de nem tud hozzá bejutni. — ötletei vannak? — kérdezte Clemenceau és felkaré? a fon kagylók Fölhívta minisztertársát: — Itt ül valaki nálam és azt mondja, hogy önnek ötletei vannak. Igaz ez? — De ... dehogy semmiesetre. — dadogta a birte’en megrohamozott minisztertárs. —- Látja. •— fordát Clémenceau látogatójához, — rögtön tudtam, hogy ön rágalmaz. A polgár öntudatossága ée ignzságszeretete fölfelé és lefelé, gondolkodásának szabadsága menten minden párt- és osztály be folyástól a legnagyobb mértékben ki volt fejlődve az agg tigrisben. A háború alatt a frontról visszatérve, az egyik minisztérium lépcsőjén formaruhás ezredessel találkozott — Ezredes ur, — kiáltott rá — harmincnapi kaszdrnyaárietomra Ítélem önt — De mit követtem el, elnök ur? — kérdezte elhülve az ezredes. — Semmit, — felelte a tigris. — Pusztán szükségét érzem, hogy megmutassam önnek, hogy 192-3 május 1-én irodámban olvasgattam a Char i kovból érkezett lapokat. Megtiltottam munkatár | saimnak, hogy az uccára menjenek, mert délután ra nagy tüntetés Ígérkezett és nem akartam, hogy a hozzám beosztott diplomaták belekeveredjenek valami kellemetlen ügybe. Két pokolgép öt óra tájban megérkezett a követségre Kalna- rutkisz, a Harmadik Internneionále egyik varsói titkos ügynöke. Magánkívül volt. Megkérdeztem hogy" miért olyan izgatott. E’mcndta, hogy részt- vett a Színháztéren, amely az orosz szovjetkövetség közelében van. a kommunista tüntetésben Elmondta, hogy a rendőrök kegyetlenül üti egeitek fehér botjukkal a tüntetőket. Két tüntető véresen aléltan zuhant a kövezetre. — Gaz barmok, — kiáltotta —- majd megfizetik ezt. Olyant kapnak érte cserébe, amire nem számítanak. Ez a mondat megütötte a fülemet. Kérdezgetni kezdtem Kalnarutkiszt. Elmondta, hogy nem ismeri pontosan Logánövszkijnak, a Harmadik In- lernacionáie titkos főmegbizotíjának terveit, csak azt tudja, hogy május 2-án este két hatalmas pokolgépet kell a Belianszki erdő leié vinnie. Ebben az erdőben szokott Kalnarutkisz titokban találkozni Baginszkyval és Vecserkoviccsal, akik a lengyel kommunista párt bombavető szervezetének a vezetői voltak. Elmondotta, hogy automobilon viszi a pokolgépeket és az autóra ki kell tűzni a szovjetkövetség zászlaját, hogy senki se tartóztathassa föl. Nagyon gyanúsnak találtam ezt a dolgot Rájöttem, hogy május 5-ra merényletet terveznek. Május 3-án van a lengyel felszabadulás ünnepe. Hirtelen mindent tisztán láttam! Május 3-án avatják fel Ponyatovszky József hercegnek. Francia- ország marcalijának az emlékművét. Az emlékművet a Szász téren állították fel, a szász dinasztia palotájának két szárnya és oszlopsora között. A felavatá6i ünnepély ideje alatt ebben az épületben lesz az egész lengve! vezérkar. Borzalmas vízió A program szerint résztvesz az ünnepélyen az egfész kormány, a tábornokok, a politikai pártok képviselői. Sokszáz ember fog elvonulni a téren. Franciaországot Foch tábornagy fogja képviselni. A két pokolgépnek az ünnepély ideje alatt kell felrobbannia. Csak a vezérkar épületébe lehet őket elrejteni. Loganovszkij többször mondta nekem, hogy Ve- oserkovics alhadnagy, aki valamikor a vezérkarnál teljesített szolgálatot és felesége állandó érintkezést tartanak fenn a vezérkar alantasabb alkalmazottaival. Mi 6em volt tehát könnyebb ezeknek az összeköttetéseknek a révén elhelyezni a pokolgépeket a vezérkar egyik helyiségében. Sürgősen cselekedni kellett. Borzalmas dolog készült. Már előre láttam a tömeget, amint pánikban menekül a térről. Hullák százai szétroncsoltan hevernek a kövezeten és a rémült tömeg gyermekeket, asszonyokat tapos halálra. A kormány tagjainak és a diplomatáknak tribünje közvetlenül a vezérkar épülete előtt fog állni. Ennek a tribünnek szólnak a bombák. A miniszterek és külföldi diplomaták nagy része elpusztul, köztük Foch tábornagy is. Milyen szörnyű politikai következményei lehetnek ennek a merényletnek. Egészen bizonyos, hogy kitör a háború Lengyel-ország és a szovjet köztársaság között és esetleg nemzetközi katonai intervenció indul Oroszország ellen. A szovjetrendszer örökre kompromittálódik a világ előtt, az egész emberiség, egyöntetűen gazembernek és gyilkos banditáknak fogja bélyegezni a szovjet vezéreit ée felelős tisztviselőit. A szovjetkövet megrémül Nyomban Obolenszkij orosz követhez siettem. Loganovszkij éppen nála volt, A két barát kedélyesen beszélgetett egy üveg vodka és néhány gerezd uborka mellett. Obolenszkij szokása szerint pikáns anekdotákat mesélt és Loganovszkijt jókedvűen hasbaütögette Loganovszkij láthatóan elgondolkozott valamin, de különben nyugodt volt. — Nézd csak Grisa. —- mondta nekem Obolenszkij — Mecsiszlav fez volt Lógni: w/'-p keresztneve) azt ajánlja, hogy nvujé. ve'e u'.-V ötvockába ée maradjunk ott kát napig az önnéA véres terv Terve rendkivül egyszerű volt: kommunistákat lengyel diákrnhába öltöztet és ezek majd az éj leple alatt megtámadják Pilsudszkyt & Szulejuvkán és megölik. Erre majd Pilsudszky hívei „büntetőexpedició“- kat kezdenek. Meggyilkolnak néhány konzervatív vezető egyéniségeket és azután jön Pilsudszky valamelyik alvezérének puccsa és katonai diktatúrája. Ehhez azonban Loganovszkijnak szüksége volt Szosznovszkynak, a lengyel kommunista párt elnökének segítségére, mert csak ő bocsáthatta rendelkezésére a gyilkossághoz szükséges kommunista rohamcsapatot. Szosznovszky viszont semmibe sem akart belemenni Dzserzsinszkij személyes beleegyezése nélkül. Tárgyalni kezdett tehát a moszkvai Cseka elnökével. Dzserzsinszkij rigeden megtagadta hozzájárulását ehhez a tervhez — bármennyire sürgette is Unschlicht Pilsudszky meg- öletését. A legfőbb terrorista közbelép El kell ismerni, how Dzserzsinszkij sokkal okosabb és megfontoltabbb volt, mint Unschlicht. A legélesebben ellenezte a politikai merényleteket Az ő felfogása szerint a szovjet köteles a legkíméletlenebb terrort kifejteni ellenségeivel szemben: de csak ha már hatalmon van. A hatalom megsicrzése merényletek segitségégével: ezt veszedelmes, demoralizáló dolognak tartotta. Határtalanul gyűlölte Pilsudszkyt, de nem engedte meg, hogy gyilkosok egyéni akciója végezzen vele. Gyakran mondogatta, hogyha majd a szovjet győzelmet aratott Lengyelországban, akkor eajátkezü- leg fogja megölni Pilsudszkyt. Dzserzsinszkij erélyes fellépése miatt megrendült Loganovszkij állása. Varsóból áthelyezték Becsbe, Varsóban pedig együk segédjét, Kobockijt állították a helyére. A lengyelországi katonai kém- szervezet vezetője pedig Elenszkij lett. Szilágy! Gyula töltszéki plébános rendtörvényes ügye a legfelső bíróság előtt Briinn, január 2. A legfelső bíróság a napokban foglalkozott Szilágyi Gyula töltszéki római katolikus plébános rencLtörvényes ügyével. 1927 szeptember 6.-án, az úgynevezett Rotihermere-ak-ció idején a megyei képviselőtestület ülésén oilyértelmü sürgősségi indítványt tettek, hogy a képviselőtestület határozati javaslatot fogadjon el az akció ellen. Szilágyi, aki az országos kérésztéuyszodalista párt képviseletében tagja volt a képviselőtestületnek, azonban ellenezte a határozati javaslat elfogadását azzal, hogy — a vádirat szerint — „arról, hogy mikor csatolnak el“, nrm illetékes a megyei képviselőt estül e t tárgyalni. Az államügyészség Szilágyi ellen ezen inkriminált kijelentése miatt vádat eanelt a köztársaság védelméről szóló törvény 14. paragrafusának első szakaszába ütköző vétség óimén. Szilágyi a báróság előtt azzal védekezett, hogy a keresztényszocia 1ista pórt nem értesült előre az indítványról és ő ezért lépett fel az indítvány ellen. A bíróság azonban nem fogadta el Szilágyi érvelését és közbékeliá- borftás vétsége címén feltételesen egy hónapi fogházra ítélte öt. Az ítélet ellen mind Szilágyi, mind az államügyész fellebbezett. A kassai felső bíróság az elsőfokú ítéletet hely- behagyta, de a büntetés feltétel ességét eltörölte. Az. ítélet ellen Szilágyi semmiségi panaszt jelentett be a legfelső bírósághoz, amely most foglalkozott az üggyel. A legfel- m> biró.-ág a sommiségi panaszt elvetette és a felső bíróság Ítéletét megerősítette. 4
