Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-18 / 14. (2235.) szám

6 t>rxgai-A\acAarhirlai> 1950 január 18, szombat. Nem lesz parlamenti vizsgálat a Húrban ügyben A kezdeményező bizottság elutasította Stribrny Benes- ellenes indítványát - A Hurbán-eset a bíróság elé kerül ríIlREK^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA AV10N: Evangeline. (Dől. dél Rio.) Hangosfilm. BERÁNEK: Az egyenruha lényében. (J. Crawford.) FÉNIX: A modern Fauszt. (Beszélőfilm.) FLÓRA: Férfiak rontják az asszonyokat. — Dráma az Emden-páncéloson. LUCERNA: A hazafi. (Beszélőül .o.) E. Jannings. KOTVA: Koniédiáshajó. (Beszélőfilm-repriz.) METRÓ: Férfiak rontják az asszonyokat. (Leairice Yoy.) — Ch. Chaplin, a falusi hős. MACESKA: A koronáért és szerelt 't. (I. Rieh.) RÁDIÓ: .A szenvedélyek játéka. (Eszterliázy A.) VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hirlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12. III. eszközli. 4* V ASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesít­jük. Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Telefon 27—S7. ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Teleíou 2787. Grössling-ucca 36/1. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Ruman-ucca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-ucca 2. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. BUDAPESTI kiadóhivatal: VIII., Mária-ueca 20. — Igen tisztelt előfizetőink figyelmébe. Mély tisztelettel felkérjük mindazokat az igen tisztelt előfizetőinket, akik az 1930. év­re szóló naptárért az 5 korona portó és cso­magolási dijat be nem küldték, vagy az ese­dékes előfizetési díjjal be nem küldik, szí­veskedjenek a naptárt kiadóhivatalunk címé­re sürgősen visszaküldeni. — Scherer Lajos tanár ügye a köztársasá­gi elnök előtt. Pénteken délben Masaryk köztársasági elnök kihallgatásán fogadta Balogh Edgár, Boross Zoltán és Terebessy János akadémikusokat, akik az elnököt kö­zelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából üdvözölték és Scherer Lajos losonci tanár ügyének revízióját kérték. Ismeretes, hogy Sdherer Lajost 'harminoévi tanári működés után kitették állásából és a köztársasági tiz esztendő beszámítása nélkül nyugdíjazták. Ez a kényszernyugdijazás a Sarló gomba­szögi tábora és A Mi Lapunk ifjúsági folyó­irat ellen emelt irredentarvádakra vezethető vissza. A küldöttség memorandumot nyúj­tott át a Scherer-ügy részletes ismertetésé­vel s átadta A Mi Lapunk 1929-es évfolya­mát, valamint az egyetemi hallgatóság Ve- tés-röpiratait. A köztársasági elnök magáé­vá tette Scherer Lajos ügyét és a magyar ifjúság kulturális élete iránt érdeklődött. A Prágai Magyar Hirlap az 1929 április ha­vában történt elbocsátás óta többször is fog­lalkozott a magyar ifjúság nevelése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett losonci tanár ügyével, de^ az egész magyarságra sé­relmes ügyben nem állott be ennek ellené­re, sőt a losonci szülők tiltakozása ellenére sem a kívánatos revízió. Most, hogy az ifjú­ság képviselői magát az állam fejét világosí­tották fel erről a kisebbségi sérelemről, ta­lán mégis Scherer Lajos igazságának lesz az iskolaügyi hatóságok sovinizmusával szemben igaza. — Felsőházi tagválasztás Magyar-Abaujban. Bu­dapestről jelentik: A magyarországi Abauj­Tornamegye törvényhatósága szerdán tartotta közgyűlését Szikszón, Szél József főispán elnöklé­tével és a bizottsági tagok élénk részvételével, akiknek sorában ott volt többek közt Puky Endre, a képviselőház alelnöke, Vitéz Győző dr. és Fe­kete Lajos képviselő. Felsőházi tagoknak az eddi­gieket, Darvas Béla földbirtokost és Rakovszky Endre dr. felsőházi háznagyot választották meg, póttgoknak Plattyh Mihályt és Téglás Endrét. — A magyarországi Nógrád és Hont közigazgatásilag egyesitett vármegyék közgyűlése felsőházi rendes tagnak idősb Berczelly Jenő v. b. t. t. és Balázs Barna nyug. főszolgabírót, póttagnak pedig Hu szár Tibor és Virava János dr. földbirtokO'S-okat választotta meg. — A gömbnek budapesti bálja. Budapest­ről jelentik: A gömöri magyarok ezévbeo is niegrendeziiik szokásos pesti báljukat. Az idei gömöri bált a Bristol (Mária Valéria u.) född- waiiriiti terűiéiben február 1-én tartják meg. Aridrássy Géza gróf, Bíró I’ál, Borbély- Maczky Emil, Hazai Samu báró, Marton Já­nos, Pékár Gyula, Ragályi-Balassa Ferenc <ir. báró és SeIdus Béla d.r. fővédnöksége mel­lett.. Meghívók iránti igények Lukács Géza dr. főrendezőnél (Budapest, IV., Kaplony u. 7.) jelen térid ők be. Prága, január 17. A képviselőház kezde­ményező bizottsága tegnap letárgyalta Stri­brny indítványát, hogy a Húrban- és a Be­nes T>vehla-ügyet egy külön parlamenti vizs­gálóbizottság vizsgálja felül. Bezdek bizottsági elnök az ülés elején be­jelentette, hogy a többségi pártok megegye­zése alapján a nemzetvédelmi miniszter a Húrban-ügytber nyilatkozni fog a véderő- bizottság legközelebbi ülésén. A Stribrny- imditvány előadója Stránsky cseh nemzeti szocialista képviselő volt, másodelőadója pe­dig Slusny szlovák néppárti képviselő. Stránsky előadói jelentésében azzal érvelt, hogy Benes kereken valótlannak jelentette ki azt az állítást, mintha a kommunista sajtó Svehla-ellenes támadásait az ő minisztériu­ma rendelte volna, Svehla erre vonatkozó állítólagos nyilatkozata magánkörben hang­zott el, különben Svehla a kommunista saj­tóban megjelent támadások után még hóna­pokon keresztül barátságos módon együtt dolgozott Benessel, végül Benes az egyetlen tanú, akire Stribrny a Svehla-ügyben hivat- kozhatik, viszont Benes Stribrny vádjait rá­galomnak és pletykának minősítette. Ami Húrban követ ügyét illeti, Stribrny egy szóval sem említette meg azt, hogy Húr­ban állampénzekből egy fillért is megtartott volna magának, vagy pedig hogy a szállítá­sokért províziókat kapott volna. Az elszámo­lás késése általános tünet volt a legtöbb mi­nisztériumban. Stránsky azzal az indokolás­Kassa, január 1 » (Kassai szerkesztőségünktől.) Él Kassán az egyik iőuccai elegáns palota kis udvari laká­sában egy jónevü cipésziparos, aki szorgal­masan készíti az úri vevőinek szánt elegáns lábbelit. Abban nincs semmi különös, hogy a cipészmester cipőket készit rendelőinek, még az sem különös, hogy valaki szép és elegáns cipőket fabrikál, ennek a mi cipészmesterünk­nek azonban más érdekessége van. Szakács Jánosnak hívják, a világháborúban főhadnagy volt, a béke­időkben pedig premontrei kanonoknak ké­szült, majd a szigorló jogászságig jutott el, aztán mint filozopter a számtani és mértani tudományokat művelte. Majd nagyot fordí­tott élete kerekén, beállt egyszerű cipőké- szitó'mesternek. A főuccai palota portásnője vezet a sze­rény kis lakás ajtajáig. —- Nagyon rendes úriember a Szakács ur! — világosit fel a ház gondos őre. Kicsiny, egyszobás, majdnem elegánsnak mondható szoba a lakása és egyben műhelye is Szakács mesternek. Kicsit feszélyezi, hogy a nyilvánosságra akarom kihurcolni az ő magateremtette nyu­galmából s bizonyos elfogódottsággal beszél magáról, meg arról, hogy a könyveket miért cserélte el a dikiccsel, az íróasztalt a kapta­fával és számtani, vagy jogi műveletek he­lyett miért választotta a. gazdag emberek lá­bának védelmét az ő speciálisan finom úri módján és kifinomult Ízlésével, egy-egy pár cipő formájában. —• Nagyon egyszerű az én életem kicsiny története. Nem is érdekes talán, — mondja, miközben az alacsony cipészasztal mellé he­lyez egy majdnem kész lakk cipőt. —- Kassán a premontreieknél végeztem el a középiskolai tanulmányaimat, majd Jászóra kerültem a premontrei rendbe, ahol a szám­tani és mértani szakban szerettem volna ma­gam kiművelni, de az egyik professzorom, aki neheztelt valamiért reám, ezt nem akarta megengedni. Erre otthagytam Jászót, beirat­koztam a, kassai jogakadémiára s mire abszol­váltam, kitört a háború. Katonaság, hadifog­ság. rengeteg szenvedés, forradalmak és a ha­zatérés utáni kenyérgondok jelölték meg a magam és a hozzám hasonlók, útját. Mikor a forradalmak után szint kellett vallani ezen a földön, azon az állásponton voltam, hogy inkább megmaradok szabad embernek, mint­sem föláldozzam szabad meggyőződésemet, ezért nem maradt más bátra, mint hogy be- álljak öregedő és betegeskedő édesatyám- boz munkásnak a cipészmühelybc s mikor elhunyt, kiváltottam iparigazolvá- nyom s azóta minden igyekezetemmel iparko­dom lisztes iparunk hírét a mai. ránk nézve súlyos időkben megóvni. Ez az ipar ma azonban már csak egyik napról a másikra biztosítja a, száraz kenyérre sál javasolja Stribrny indítványának elutasí­tását, mert Stribrny konkrét vádat nem emelt senki étién. A másodreferens, Slusny szlovák néppárti képviselő ezzel szemben az indítvány értelmében egy parlamenti vizsgáló bizottság kiküldését javasolta. Slus­ny javaslatát s vele együtt Stribrny indítvá­nyát tizennégy szavazattal kettő ellenében visszautasították. Csupán Slusny szlovák néppárti és Do- bránszrky János országos keresztény szocia­listapárti képviselő szavazott a többség ellen. Ezzel kapcsolatban arról értesülünk, hogy Húrban kairói követ meghatalmazást kül­dött prágai ügyvédjének, hogy becsületsér­tési pöröket indítson mindazok ellen, akik Stribrnynek a parlamentben elhangzott vád­jait a nyilvánosság előtt pertraktálták, igy többek között meghatalmazta, hogy pörölje be a Slovákot és Stribrny lapjait. Stribrny ezzel tulajdonképpen el is érte cél­ját, mert a Húrban-eset ilyenformán a bíróság előtt kerül tisztázásra. Azonban Stribrny ezzel nem elégszik meg s a parlamenti fórumon is újból szóváteszi a dolgot. Újságírók előtt kijelentette, hogy indítványát más szövegezésben terjeszti be a Házhoz, úgy hogy a házszabályok értelmében köz­vetlenül a plénum fog dönteni inditványa fölött. valót. Az okát im megmondom, mert igen so­kan beszélnek róla, de rendszerint melléfog­nak az igazságnak. A cipészipar hanyatlásának elsősorban szo­ciális okai vannak. Az emberek nem igen képesek megfizetni a cipésziparos munkáját, aki nem képes verse­nyezni a nagyipar termékeivel. A második ok, hogy az állam a nagyipart támogatja velünk, a kisiparosokkal szemben. A legfontosabb ok pedig itt Kassán az, hogy a jó cipőt vásárló, illetve viselő emberek legnagyobbrészben ki­vándoroltak innen s az ittmaradottak nem hordanak kézimunka-, hanem gyári cipőt. Igazságtalan és elfogult lennék, ha azt mon­danám, hogy a gyári cipő ellen harcot kellene kezdeni a kisipar érdekében. Tessék elképzel­ni, mily rettenetes csapás volna az a széles közönségre, ha Bafa bezárná műhelyét. Az embereknek mezítláb kellene járni, mert hi­szen a Bafa vevői közül kevesen tudnák csak megfizetni a drága, csinált cipőt. Ezek a nagy gyárak ma már szociális szempontból nélkü­lözhetetlenek, csali az a nagy hiba, hogy ugyanakkor, amikor az állam a nagyipart különféle kedvezményekkel halmozza el, a kisipart megfosztja életlehetőségétől. Az am erikán izmus, mely az utóbbi időben minden életmegnyilvánulásunkban elhatalma­sodott, ennek a kornak a szimptomája. Ez alól senki nem vonhatja ki magát. Rátérek ezután arra, hogy miként érzi ma­gát 'sokféle tudományos stúdiuma után az egyszerű ipaT osonunk a mellett? Nem hiány- zik-e a könyv, a tanulás? Választékos intelligenciával felel minden kérdésemre: — Tökéletesen kielégít az életem berendez­kedése, de ez az én erősen kiépített életfilozó­fiámból adódik. Nem vagyok materialista. Az anyagiakat nem tartom az emberi boldogság •sinequanónjának. Mióta Rousseau a világ fi­gyelmét a demagógizált anyagiasság felé irá­nyította, materializálódni kezdett a világ min­den társadalma. Én igyekeztem magam vissza­tartani a divatos áramlatok befolyásától s ki­építettem magamban egy élőt csendes szemlé­lődést! nyugalmát, mely elfogadja irányító té­telének azt a Londonból kiindult tudományos elméletet, ami a léleknek, mint bizonyíthatóan létező anyagnak, valóságát vallja. Mondhat­nám, hogy itt bekapcsolódom kissé az újkor n aIerialista fölfogásába, de ezt igazolásul akarom említeni. Az én erős katolikus hitem irt kapcsolódik össze a vallásnak világszem­léletével. amely nyugodtan nem mondhatja ki a tételt, hogy a tudományok ellentétben álla­nak a vallás dogmáival, ellenkezőleg a, maga­sabb egyházi etikának ki kell mutatnia egész természetszerűleg, hogy a haladással épp a Teremtés nagysága demonstrálja magát min­den újban. — Minden ember egyénisége 'benne él az ö Isten-hitében. A tudomány nem keresi a vég­okokat, csak megállapításokat tesz, melyek az emberi nyugalom céljait szolgálják, s ha a magam életfilozófiájából kell kiindulnom, akkor elmondhatom, hogy sem Plató, sem a többi múló bölcselő nem elégíthet ki, csupán a katolikus vallás nagy kerete, melybe az egyén lelkimüveltsége kell, hogy beültesse a legszentebb fogalmát. •—- Ha már az újkori tudományos világszem­léletet nézem, uj hamis prófétát kell látnom Einstein­ben is. Amit ő mond, az régi megállapítás. Relatív minden, — mondja Einstein. Igen, ez termé­szetes is. A matematika ezt úgy magyarázza, hogy ha tételnek állítom be, úgy vau mate­riális és immateriális dolog és annak egy számtani egyenlegben n-f-i nevet adok, ahol az n: nullával, i: pedig eggyel egyenlő, akkor az összeg egy lesz. Einstein tagadja a materiális létezést, ezért az immateriális dolog létezését fogadja el, ami, mint természetes is, maga- sabbTendü valami, mint minden materialista dolog. Itt azonban a lelket kell beiktatni az immateriális anyag helyére, s akkor kijön a megállapítás, a teremtés retrográd munkát végzett, ami nem fog megnyugtató feleletet adni az élet problémáira, de nem is fejti meg a létezés problémáját. Relációk vannak, ez tagadhatatlan, de az Einstein-élvek megálla­pításaikkal tagadják az abszolút igazságot, ez éppen a hibájuk. Szakács mester már az einsteini elvek taga­dásánál fölemelte a lakkcipőt, hogy folytassa munkáját, melyet megjelenésemkor abbaha­gyott. — íme — mondja befejezésül —, jöjjön Einstein és tagadja el az én életem pozití­vumát is, hogy itt dolgozom s hogy ez a cipő ma char- lestont fog még lejteni a Schalkház szuverén­jében ... G. J. Megjeleni a Képes Hét legújabb száma A KÉPES HÉT legújabb, ma megjelent szá­mának tartalma a következő: Földi Mihály: Jó emberek (novella). Kissoczy Józsefné, Eperjes: Este (vers). Darvas János: A szlovenszkói magyar iro­dalom válsága. Surányi Miklós: És mégsem véletlen ... (regény). Dzurányi László: Miniatűr kassai emlék. Vécsey Zoltán dr.: Gyilkoló és éltető su­garak (tudományos cikk). Gyenes Rózsi dr.: Szerelmi rezsi. Komlós Aladár: Vázlat a giccsröl (iro­dalmi napló). Révész Béla: A csúnyák (novella). Szenes Erzsi: Conrad Veidt, a híres prá­gai diák. Hajós Lajos dr., egyet, tanár: Lángész és őrültség. Szerkesztői üzenetek. Grafológia. — 12 kérdés. — Keresztszó- rejtvény. KÉPANYAG: Colctti kisasszony, a híres párisi énekes­nő (belső cimplap). Aktualitások (szenzációs felvételek a hét­ről). Kassa (Dzurányi László kisérő cikkével). Csillagok a film egén (a legismertebb filmsztárok). Téli élet a Tátrában (ski, ródli, korcso­lya, hcckey). Sugárvizsgáló intézet Berlinben. Amatörfénykép-pályázat. Képek az elmúlt hétről. Kötény és sweater. (Teljes divatoldal). A KÉPES HÉT ÁRA 3 korona. FARSANG! NAPTÁR Január 18: A rimaszombati magyar gim­nazistáik műsoros táncmulatságta a Tátra- szálló helyiségeiben. Január 18: Az érsekujvári zsidó jótékony nőegylet az Arany Oroszlán szálló nagytermé­ben kedélyes frasangi estélyt rendez. Az est műsorának fénypontja Sarkady Aladárnak, a budapesti Vígszínház kitűnő művészének sze­replése lesz. Kívüle Szőllősy Viktörné hang­verseny énekesnő és tehetséges műkedvelők szerepelnek. — A lévai izreaelila nőegylet a Sztránsziky-szálló színháztennében tartja tánc­cal egybekötött műsoros estéjét, amelyen Fenyves Aiiee hagedümüvésznö és Fenyves Magda tánc-művésznő közreműködése biztosít­ja a program sikerét. Január "26: A beregszászi Polgári Olvasó­egylet az Úri Kaszinó termében könyvtára javára zártkörű tánc mulatságot rednez. Február 1: Gömöld bál a budapesti Bris­tol-szálló (Mária Valéria ueea) földszinti ter­meiben. Február \. A pozsonyi Vigadó összes helyiségeiben fényes keretek között ív adó­zik meg a Mentő bált. Beszélgetés Rousseau és Einstein filozófiájáról a kaptafa mellett interjú Szakács János kassai cipésziparossalf aki a prevrat előtt tanárjelölt, majd jogszigorló és főhadnagy volt

Next

/
Thumbnails
Contents