Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-17 / 13. (2234.) szám

ti ^RX<aiMA.<AARHlRIiaP 1930 január 17, péntek. Nors Imperator aratása Szlovemzkón ésRuszimzkában Csehszlovákiában egy nap átlag 631 ember hal meg — Legmagasabb a halálozási arány Ruszinszkóhan Prága, január 16. A csehszlovák köztársaság népesedési vi­szonyairól Írott eddigi cikkeinkben kimutat­tuk azt az éndékes törvényszerűséget, hogy keletről nyugat felé a születési arány, a születések száma jelentékeny mértékben emelkedik. Mig Csehországiban 1000 lakosra 20 élve szü­letett jut, addig Morvaországban 24, Sziléziá­ban 29, Szlovenszkón 34, Ruszinszkóiban pedig 40. viszonylagosan tekintve tehát Ruszinszkón kétszer annyi gyerek születik, mint Csehországban. A halálozás, a mortalitás tekintetében nincs ilyen éles ellentét az ország két fele között, aminek egyszerű s ternnészetes oka, hogy inig az ember korlátozhatja a természetet a natali- tásban, de Mors Imperator — az orvostudo­mány hősies küzdelme ellenére is — évről- évne rendszeresein szedi az áldozatait. Csehszlovákiában egy esztendőben 1000 ember közül 17 hal meg, tehát a halálozá­sok száma egy év alatt 230.328. Ebből kö­vetkezőleg a. köztársaságban egy nap alatt átlag 631 ember hal meg. A halálozási átlagtól nagy eltérések ninose- nék. A mortalitás' rekordja, az 1919 és 1920 esztendő volt, amikor különösen sóik férfi halt. meg a háborúban szerzett betegségben. 1920- batn a halálozások rekordja 257.142 volit, miig a mortalitás minimuma 1923-ban volt amikor 208.834-re csökkent. Azóta 210.000—220.000 közöt mozog, csupán 1927-ben emelkedik új­ból jelentékenyen. Az 1927. évi statisztika rosszabbodását a spanyol nátha-járvány okozta, amely Csehszlovákiát sem kerülte el. Bár a járványról teljesen pontos kimutatást készí­teni nem lehet, mert sokhelyütt, különösen Szlovenszkón és Ruszirusakón uem jelentették be orvosnak az eseteket, sok esetiben pedig egyszerű inti uencát is spanyol-náthának köny­veltek el, mégis hozzávetőlegesen elfogadhat­juk azt az adatot, hogy az 1927. évi spanyol nátha-járvány 359.379 embert döntött betegágyba és 4404 beteget vitt a sirba. Szílovenszkónak és Rus-zinszkánaik halálozási aránya valamivel nagyobb, mint a történelmi országokban, amit arra vezethetünk vissza, hogy a. Jrézeigé&ZfSéigj viszonyok az ország, nyu­gati telében kedvezőbbek, mint a kárpáti föl­deken. Csehországban 1000 lakosra 15, Mor­vaországban 16, Sziléziában 14 halálozás, Szlovenszkón 19, Ruszinszkón 23 az átlagos halálozás. Szlovenszkón egy évben 59.145, naponként tehát 162 ember hal meg, mig Ruszin szkon 14.804 az évi, 41 a napi halá­lozás. Szlovenszkón a halálozások maximuma 64.336 volt 1922-ben, minimuma pedig 54.319 volt a rákövetkező é>vben. Ruszinszkón a halálozás maximuma 1920-ra esik 19.436 halottal, mi­nimuma pedig 1923-ban volt (12.995.) & gyilkos hónapok ■ Ha a halálozásoknak hón apók szerint való megosztását, tekintjük, úgy az egész köztár­saság területére érvényes normának állapít­hatjuk meg, hogy legtöbb a halálozás a kora tavaszi hónapok­ban, márciusban és áprilisban. Szlovenezkón ilyenkor a napi halálozások szá­ma jelentékenyen meghaladja a 162-es átlagot s 1926-ban meg 1927-ben 200-on is felülemel­kedett, mig Ruszinszkón 1926-ban és 1927-ben ugyanezen hónapokban ötveneu felül volt a napi halálozások száma a 41-es átlaggal szem- bán. Általában szabályként tehet megállapí­tani, hogy legtöbb halálozás az óv ehő negye­dében (Szlovenszkón 170—200 napi halálozás, Ruszinszkón 41—54), legkevesebb a harma­dik negyedben, a nyári hónapokban (Szlo­venszkón 145, Ruszinszkón 35.) Ha a városok s a falvak halálozási arányát akarj uk megállapítom Szlovenszkóra és Ru- -zinszkóra való vonatkozásban, azt a statiszti­kai táblázatot vehetjük alapul, amely a tíz­ezernél több és ti/ezernél kevesebb lakosú települések között tesz különbséget. Úgy ta­láljuk, hogy a köztársaság egész területére vonatkozó­lag a 10.000-nél több lakosú települések mortalitási aránya a kedvezőbb. Szloven­szkón 1000 városi lakosra 14, 1000 falusi la­kosra 18, Ruszinszkón J000 városi lakosra 18, 1000 falusi lakosra 22 halálozás jut egy évben. Ezt a tételt abból magyiarazbaitjuk meg, hogy a városok egészségügyi intézményei a morta­litást csökkentik, mig a vidék egészségügyi tekintetben még hatékony tejles'ztésre szorul. A halandóság geográfiája Ruszinszkón a legmagasabb a halandóság « ha a moralitásnak szinskálás térképét szem­léljük, amely Bohcáe dr. kitűnő népesedési tanúIniányának melléklete, szembetűnő, hogy Ru&zinszkő a két vörös színárnyalattal, az ót fokból álló színskála két legmagasabb fo­kával 1000 lakosra 17.3-31.4 cs 21.4-27.5) *mi áAteotv*. Túlnyomórészt a felsőfok, a téglavörös szán szerepel, mig Ungviár és Munkács között egy halványabb vörös szili ékelődik a tégla vörös tengerbe. A Tiszaparti magyar vidék, az egy­kori Bareg, Ugocsa és Ung legnagyobb része szintén a legnagyobb mortalitásn és Ugocsá- ban ineg a rabéi járásban a legnagyobb a gyermekhalandóság is. (1000 élve született mellett 230 halva született.) Ennek a statiszti­kai hivatalos' térképnek alapján ruszimszíkói törvényhozóinknak erélyesen kell követel- niök, hogy a nagy mortalitásai Ruszinszkón, különösen pedig Ugócsaimegyében, ahol leg­nagyobb a halandóság és a gyermekhalandó­ság, azonnal megfelelő egészségügyi intézmé­nyeket szervezzenek meg. Hogy ilyen intézményeknek, vöröskeresztes ambulanciáknak felállítása milyen eredmény­nyel jár, azt éppen Ruszinszkó gyermekhaiain­dósági térképe mutatja a legfeltűnőbben, ahol az ugoosai vérvörös folt felett a csecsemők pusztulásának színhelye fölöt, a Vrcbovina lejtőit világossárga színnel festi át. Két ilyen hatalmas kontraszt egymás szomszédságában! A világossárga folt a gyenmekbalaadósági skála második fokait jelzi (1000 élve született mellett 115—146 egy éven alul elhunyt), mig a vérvörös szíri a felső fok (213—245.) Szlovenszkón csupán két vérvörös folt, ma­ximális halandósága terültet van, az egyik a Szepességnek és Sárosnak Késmárktól Bárt- fáig s az odembergi vasútvonaltól északra ter­jedő része, a másik a Vág felső völgye a láp- tói havasok s a jáblunkiaá hágó között. Itt a csecsemőhalandóság is maximális. Ma­ximális csecsemőhalandóságai terület Szloven­szkón még a Nagyszombat s Nyitna közötti folt, továbbá a Nyitrátöl keletre Selmeobá­(Fóstyóni »» ^ jilmii}! iX az ideális szer házikurák, céljaira RHEU3IA — KÜSZVÉNY - ISClIÍAS [ellen. Rendkívül gazdaságos, 39-szor alkabnaz- Sliatő, tehát egy teljes kúrára elegendő. Fő- jterakat: Kunerle, Praha, Staroméstské nára. 22. nyáig terjedő folt Aranyosmarót központtal, végül a Treacsén, Néniétpróna és Tapolcsány közti háromszög. Legkisebb a gyerimeé^alan- dóság Göimönben, ahol a felnőttek halálozási statisztikája is minimális. Vécsev Zoltán dr. Hnnovuky hHRgarizmintal telítettnek wáSi Szlovenszkó egész közigazgatását A tények iránti politikai vakság iskoiapéidála Prága, január 16. A Ceské Slovo hasábjain Hmsovsky Igor élosfhangu cikket ir Drobny szloivenszkói országos elnök és a szlovén sz'kói közigazgatás ellen. Hruitovisky elmondja, hogy az országos közigazgatás bevezetése alkalmá­val a szocialista ellenzék határozottan azzal a kívánsággal fordult a kormányhoz, hogy a szloivenszkói közigazgatás élére a hat agrár­párti szlovenis'zkó'i zsupán valamelyikét ne­vezzék ki. Ennek dacára Drobny zsólnai já- rásibirót nevezték ki, aki a magyar éra alatt — írja Hrusovsky — magyar nemzetiségűnek vallotta magát, olyan férfit, aki nem volt al­kalmas az országos elnök tisztére sem mint szakember, sem mint hivatalnok, aki csak puszta báb volt Hl inka képviselő és a szlo­vák néppárt államellenes frakciója kezében. A polgári koalíció szemet hunyt a tény fölött, hogy a szlovák néppárt okfcupálita ezt a he­lyet, melyre nem volt erkölcsi joga, mivel nem akarta kizárni soraiból azokat, akik a köztársaság érdekei elten és a szomszédos Magyarország érdekeiért dolgoztak. Tuka hí­veinek célja az országos elnöki szék elfogla­lásával egészen átlátszó volt. Legelőször is kiharcolták a volt koalíciónál Drobny kineve­zését még az országos képviselőtestületi vá­lasztások előtt állították a hivatal élére, hogy Drobny- segítségével és az országos képvi­selőtestület kontrolja nélkül hajthassák végre az államalkotó pártok elleni diktatú­rát. Ugyanis Drobny segítségével minden ellen­őrzés nélkül azt teheti ék, amit akartak, ösz- sze-vissza dobálhatták a járási főnököket a helyükre saját exponenseiket helyezhették. Mindenki tisztán láthatja, hogy ez mit jelen­tett a csehszlovák gondolat s' az állam alap­jainak szempontjából. Szlovenszkó közigazgatási hivatalaiban nyíl­tan a h ungarizmus szelleme vert gyöke­ret. (!!). Sok forradalom előtti szlovákot és csehet, akik ezen irányzatnak nem akartak vak esz­közévé lenni, félreállitottak. A hivatalokba olyan kreatúrákat helyeztek, akiknek a prev- rat után el kellett tünniök a hivatalos helyek­ről. F> most ezek rendelkezhetnek a szlovák­ság viszonyaiban. És ma is ezek rendelkez­nek. Mert az 1929-es október október 27-iki választások dacára s annak ellenére, hogy a szlovák néppárt jelenleg ellenzékben van, Szlovenszkón még a régi rezsim áll fönn. A hungarizmus továbbra is tóimból a hivata­lokban. Ennek a rezsimnek az ólén, mintha semmi sem történt volna, továbbra is a Tu- káék által kreált országos elnök áll. ' — Groteszk tény, hogy mi, akik Prágá­ban a kormánytöbbségnek vagyunk a tagjai, Szlovenszkón ellenzékben vagyunk az itteni rezsimmel széniben. Nemcsak mi, a volt ellenzék tagjai vagyunk igy. hanem minden tisztességes szlovák és cseh ember, akár szocialista, akár agrárius, akár nemzeti demokrata. Ellenzékben vagyunk, mert meg kell oppo­nálnunk Szlovenszkó közigazgatásában levő liungarizinust, v amelynek szimbóluma, akarva nem akarva, a mai ludák országos elnök. Követeljük a re­zsim megváltoztatását s reméljük, hogy ezt a magától értetődő követelésünkéi a prágai po­litikusok honorálni fogják. Szlovenszkón is következetes, világos &< államalkotó politikára van szükség. Bőven ismertettük eBt a cikket, mert jel­lemző arra a mentalitásra, mely a kormány- szocialista körökben még mindig uralkodik. Egy olyan politizálás! metódus ez, amelynek egyedüli vozéruhotivurna a mngyargyülőiét, és a logikai alapja a rágalom. Amit tehetetlenné akarnák tenni, arra egyszerűen ráfogják, hogy hungaciwmi* és kvedéntinnuB s ezzel sikerült is neki ráborítani a vörös posztót, vagyis neki lehet vadulni é'S szabad minden bosszút kitöl­teni rajta. Mellékes, hogy kiről van szó. Most Droönyt, a szlovák néppártot s az egész szlo- venszkóii közigazgatási rezsimet kiáltja ki hungarizmosbao bűnösnek. Azt a rezsimet, mely elten a magyarság minden izével tilta­kozóit s azt a közigazgatást, melyben a ma­gyarság úgyszólván nincs képviselve! Az em­ber nem tud hová lenni a csodálattól, ha arra gondol, hogy ezt nem egy politikai ifjonc űzi, hanem egy ötven év körüli politikus, akinek a tények, az objektív helyzet iránt, ime, nincs szeme és füle. Mert nem azon csodálkozunk, hogy ő a magyar ok ait nem sze reti, hane m azon, hogy amikor nem magyarok, liánéra édes szlovák vérei az ellenfelei, akkor az el­lenfeleit. nem minit szlovákokat támadja, ha­nem hogy élesebben támadhasson rájuk, ina- gya rabnak, m agyaróiiokniak:, hungar i st tiknak nevezi ki őket. Akárcsak dón Quijote, aki a szélmalmot is szaracénusnak nézi. Az ember ilyen példáknál veszi észre, .milyen rettenetes nehéz ilyen politikai vakokkal és süketekkel szemben az igazság szüleivel és az igazság szavaival harcolnunk. Véres gyilkosság a nagybiccsei hetivásáron Zsolna, január 16. Nagybiccse községben teg­nap véres gyilkosság történt, amely nagy izga­lomba hozta a lakosságot. Mocsárik József pék­mester hosszabb idő óta haragos viszonyban volt sógorával, Durny János mészárossal, egy büntetett előéletű, rabiátus emberrel, aki nem­rég töltötte le a fegyházban rablásért kapott hat évi fegyházbüntetését. A nagybiccsei heti­vásáron Durny sátrat állított fel és húst árult a vásáros népnek. Egyszerre megjelent a sátor előtt Micsarik József s ami­kor Durny hátat fordított neki, közvetlen kö­zelről revolverrel agyonlőtte. A mészáros összeesett s a golyó abban a pil­lanatban megölte. A gyilkost még a helyszínen elfogták s a csendőrségre vitték, ahol beismerő vallomást tett. Mint mondotta, azért ölte meg sógorát, mert az tönkretette az egész életét. A gyilkosság mo­tívumainak felderítésére tovább folyik a nyo­mozás. Szlovenszkői kérdések a költségvetés bizottsági vitájában Prága, január 16. A költségvetési bizott­ság ma délelőtt folytatta az ezévi költségve­tés általános vitáját. Az első szónok Hacken- berg német szociáldemokrata volt. aki meg­állapította, hogy az ezévi költségvetési elő­irányzat nagyjában nem különbözik a múlt- évitől, amely elten pártja akkoriban állást foglalt. Ha tárgyi szempontból kifogást is emel a költségvetés elten, mindamellett, megszavazza azt, mivel a kormányban ül pártjának megbízottá és reméli, hogy befo­lyást gyakorol majd arra, hogy a költségve­tés keretén belül a munkásosztály érdekei is érvényesüljenek. Az ezévi költségvetés összeállitásáérl a jelenlegi kormány felelős­ségre nem vonható, hanem csak a régi kor­mány, amelyben a német keresztényszocia­listák is benn ültek. Mayr-Harting tehát nem jogosult támadni ezt a költségvetést. Pólyák szlovák néppárti képviselő első­sorban az információs szolgálat hiányosságai elten emel kifogást. Hogy Szlovénszkóról a központi hivatalok és a közvélemény is kel­lően informálva tegyenek, ajánlatos volna, ha havonta statisztikai kimutatást állítaná­nak össze Szlovenszkó pénzügyi kezeléséről. A pénzügyminiszternek azon kifogására, hogy a köztársaságban az iskolaügy htper- trofiáiban szenved, azt válaszolja, hogy Szlovenszkón az elmúlt nyolc év alatt még rosszabbodott a helyzet, mert a községek az óriási pótadó miatt nem képesek iskolákat építeni és éppen ezért az államinak kötelessége a községek segítségé­re sietni. Sokkal helyesebb volna uj iskolai épületek helyett a régieket átalakítani és kibővíteni, és pedig úgy a felekezeti, mint az állami iskoláknál. A szónok ezután rész­letesen foglalkozik az adóügyekkel és a pénzügyminiszternek arra a kijelentésére, hogy az adómorál rossz, hangsúlyozza, hogy ez a forgalmi adóra neuu vonatkozhat. Ha történtek az adóhivatalok ellen demonstrá­ciók, úgy ezek nem voltak politika; színeze­tűek, hanem csak a gazdasági depresszió szimptomái. A szónok szükségesnek találná azt, hogy az adóvallomási iveket egyszerű­sítsék, mert a jelenlegi komplikált szövegű blankettákat az egyszerű adófizető nem ké­pes megérteni. Ami az önkormányzati testü­letek pénzügyi helyzetét illeti, a pénzügy­minisztérium azt kéri, hogy a tartományok saját kiadásaikat stabilizálják. Szlovenszkón mindaddig nem lehet az or­szágos költségvetés stabilizálásáról beszél­ni, amíg nincsenek meg hozzá a szükséges előfeltételek. Követelik, hogy Szlovenszkó nagyobb százalékban részesedjék az álla­mi támogatásban és idejében hagyják jóvá Szlovenszkó költségvetését. Tiltakozik az ellen, hogy a tartoniánygyülési képviselö- » két a diéták szempontjából első, második és harmadik osztályra osztják és a szlo- venszkói tartománygyiilés képviselőit a harmadik osztályba sorozzák. Miután a kormánnyal szemben bizalmatlan, a költségvetés elten fog szavazni. Kallina német, nemzeti párti kijelenti, hogy a kormányrendszer, amely a régi cseh- néinet koalíció folytatása, egyáltalában nem mutat barátságos politikát a németekkel szemben. A német szociáldemokratáknak most alkalmuk lesz bebizonyítani, hogy ed­digi kritikájuk mennyire volt komoly és al­kalmuk nyílik- az eddigi hibák kkilszöbölésé- re. A költségvetés aktívuma nagyon is gyönge lábón áll. Az adóterhek elviselhetet­lenek. Kiutat csak úgy lehetne találni, ha az ál­lam kiadásainak 50 százalékát törölnék, A szónok a költségvetést néni szavazza meg. Ezután az ülést félbeszakították és a vitát a képviselőim plenáris ülése után folytat­ják. ■ \

Next

/
Thumbnails
Contents